Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-01 / 27. szám

Várható időjárás ma estig: délnyu­gaton változóan felhős, másutt borult idő. Főként északkeleten esővel, ha­vas esővel, hóval. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 1—mínusz 4. A legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 1— plusz 4 fok között. (MTI) IDŐJÁRÁS VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 27. szám Ára: 90 fillér 1978. február 1. szerda A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács- Kiskun megyei Bizottsága 1078. január 31- én Kecskeméten Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára elnökletével kibő­vített ülést tartott. A megyei pártbizottság, a végrehajtó bizottság javaslata alapján a következő napirendet fogad­ta el: 1. A végrehajtó bizottság jelentése a XI. kong­resszus és az 1975. februári pártértekezlet határo­zatainak megyei végrehajtásáról. Előadó: Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára. 2. Jelentés a végrehajtó bizottság 1977. II. félévi munkájáról. Előadó: Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára. A napirend első pontjának vitájában részt vet­tek; Zick Márton, a Bajai Szolgáltatóipari Vállalat igazgatója, Laczkó Gyula, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz elnöke, Slachta István, a bácsalmási gimnázi­um Igazgatója, Dörner Henrik, a Bács megyei Ál­lami Építőipari Vállalat vezérigazgatója, Miklós János, az Állami Gazdaságok Megyei Főosztályá­nak vezetője, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, és Papp György, a bajai városi pártbizott­ság első titkára. A megyei pártbizottság a jelentéseket elfogadta. Leszerelési ülésszak kezdődött Genfben Tegnap Genfben megkezdődött a leszerelési bizottság soron kö­vetkező ülésszaka. A tanácskozá­son a nukleáris fegyverkezési hajJ sza beszüntetésének, a vegyi fegy­verek betiltásának és a tömeg- pusztító fegyverek új fajtái és rendszerei, köztük a sugárfegy­verek kifejlesztésének és gyártá­sának beszüntetésével kapcsolatos kérdéseket vitatják meg. Ai TASZSZ szemleírója megállapít­ja: a legnagyobb nyugati orszá­gok bár támogatják az enyhülést, tovább növelik katonai kiadásu­kat Növelték a felvásárlást 4. oldal Nagyobb szervezettséget a szállításban Még az új esztendő elején tar­tunk, így meglehetősen furcsának tűnik, hogy az ősszel esedékes szállítási csúcsforgalom előkészí­tése már most foglalkoztatja a fuvarozókat és a fuvaroztatókat. Korai az aggodalom, felesleges az elővigyázatosság? Szó sincs róla! A napokban a MÁV Vezérigaz­gatósága tanácskozásra hívta ösz- sze a szállíttató vállalatokat — köztük a Volán Tröszt képvise­lőit is —, hogy az előszállítások­ról tárgyaljanak. S hogy e fontos ügynek nyilvánosságot biztosítsa­nak, meghívót kaptak az újság­írók is. A hozzászólásokat hallgatva, beláttam, hogy a szállítás témája nap mint nap időszerű és a ké­sőbbi gondok megelőzése soha­sem korai. A fogyasztó — aki nem kapja meg időben a tüzelő­jét, a főzéshez szükséges gázt, vagy a fűtőolajat, akit az üzlet­ből azzal küldenek el, hogy még mindig nem érkezett meg a köz­pontból rendelt áru — csak azt látja: ami neki kell, az nincs. Az értekezlet résztvevői is azt vizsgálták, hogyan lehetséges ez? Az elszállítandó áru egyre tete­mesebb, a MÁV fuvarozási kapa­citása pedig évek óta változatlan. Ehhez jön még az is, hogy az idén csaknem hárommillió ton­nával több árut kell megmozgat­niuk, mint tavaly. Holott a múlt évi 133 millió tonnát meghaladó teljesítményük is rekordnak szá­mít. Sikeres megvalósítását fő­ként a csúcsidőszakot érezhetően tehermentesítő előszállításoknak köszönhetik. A MÁV, az idén ismét kedvez­ményiben részesíti azokat a part­nereit, akik az év első negyedé­re ütemezik be szállításaikat. Ez, remélhetőleg megyénk érintett NÉGYMILLIÓ TONNA REJTETT TARTALÉK vállalatait is arra ösztönzi, hogy a tavalyinál jobban használják ki a számukra is előnyös lehetősé­get. Ezzel könnyítsenek a vasút nyári-őszi túlterhelésén is. Az idei legnagyobb feladat a folyamatosság megteremtése a szállításokban. Ennek érdekében, az anyagi ösztönzésen túl, a vas­út 8,3 millió forintot szán fejlesz­tésre. Folytatják a vasúti pályák felújítását, a rakodási csomópon­tok korszerűsítését, új konténeres állomást kap Baja és Dunaújvá­ros és 1570 darab új vagont is vásárolnak. Mindez azonban csak akkor érezteti hatását, ha a meg­levő vasúti kocsikkal is jobban gazdálkodnak. Elhangzott, hogy tavaly 16 millió órát tett ki a ko­csiállásidő. A forgalomból mun­kaerőhiány, vagy nemtörődömség miatt kieső vagonokkal, több mint négymillió tonna árut lehe­tett volna a rendeltetési helyek-, re továbbítani. A vasút arra kérte a fuvaroz­tatókat, hogy tekintsék közös termelőeszköznek a kocsikat. Ne a vagonokban tárolják az árut, hanem rakják ki, amilyen gyor­san csak lehet. Tegyék lehetővé a szombati és vasárnap rakodá­sok fokozottabb ütemezését és jobban ügyeljenek a vagonok ép­ségére, tisztaságára. A rendetle­nül visszaküldött kocsik takarítá­sa szintén sok időt rabol. Minél több a kifogás, annál nehezebb megállapítani, hogy kit terhel a mulasztás, a következményét vi­szont az egész népgazdaság meg­érzi. A kocsik utaztatása, a ra­kodási időn kívül 4—5 nap. Ret­tenetesen sok. V Mindezek vastagon aláhúzzák az elvárást, hogy javítani kell a fuvarozók és a fuvaroztatók együttműködését. Keresni kell, már most az év elején, külön- külön és együttesen is, a szállí­tások zavartalan lebonyolításának módjait. Számolva azzal is, hogy mit érdemes vasút helyett köz­úton szállítani. A Volán képvise­lői elmondták, hogy tavaly ta­vasszal csaknem 10 millió tonna árut mozgattak meg, ősszel 17 milliót. Tapasztalataik szerint az ipari üzemek, sőt a mezőgazda- ságiak is, elsősorban a vasútra építenek. A jövőben a MÁV-val összehangoltan kívánják fejlesz­teni bázisaikat — különös tekin­tettel a vasútállomásokra. Meg­vizsgálják hogyan lehetne még hatékonyabban kidolgozni a szál­lítási láncot. Hozzátenném, hogy a közútra terelés még gondosabb előkészí­tést kíván, mint a vasúti. Rend­kívül zavarja, sőt veszélyezteti a közlekedést, ha a csúcsidőben 2—3 kilométeres kocsioszlopok vonulnak az országutakon. Ilyen­kor amúgy is telített minden út­vonal, mert az autós turisták száma is megugrik. Nehezíti a helyzetet, hogy a vállalatok csak végszükségben — vagyis jobbára a nyári-őszi csúcsidőben — veszik igénybe a Volán járműveit, .mi­vel az ő tarifájuk a vasúti fuvar­díj háromszorosa. Arról nem is beszélve, hogy a Volán csak szál­lít, de a kirakodásról a fogadó­nak kell gondoskodni. Mindezek a gondok, észrevéte­lek még idejében hangzottak el. És amennyiben a javaslatokat gyors intézkedések követik, talán az idei csúcsforgalomtól sem kell különösebben tartanunk. V, Zs. Kiváló áruk a megyéből Ha a kiváló árukat gyártó üze­mekkel ismerkedünk a megyében elsőként a kecskeméti UNIVER Szövetkezetről kellett volna szól­ni. 1973 óta folyamatosan hatfé­le gyártmányuk viseli a megkü­lönböztető háromszöget. Az el­múlt évben a legújabb a vegyes zöldségkrém is kiváló áru lett. Az idén már termelésüknek több mint hetven százalékát teszi ki olyan áru, melynek csomagolása büszkén hirdeti a szövetkezetiek jó munkáját. Ebben az üzemben is modernek a gépek, itt is pon­tosan betartják a receptek előírá­sait. Ez azonban még mindig ke­vés lenne, ha nem párosulna szi­gorú ellenőrzéssel és végül, de nem utolsósorban az elsőosztályú alapanyagok felhasználásával. Mezőgazdasági gépellátás A tavalyinál jobb, magasabb színvonalú és választékában is gazdagabb gépkínálatra számít­hatnak idén a mezőgazdasági ter­melők — amint arról az AGRO- TRÖSZT illetékesei tájékoztatást adtak. 1977-ben termelői áron szá­molva 11,4 milliárd forint értékű gép, mezőgazdasági jármű és mű­szaki berendezés talált gazdára, idén csaknem 16 milliárd forint értékű készletből válogathatják ki a gazdaságok a számukra legmeg­felelőbb gépeket, eszközöket. örvendetes, hogy idén először valamennyi traktor-osztály gépel megvásárolhatók; az AGRO- TRÖSZT a 120 és 180 lóerős von­tatókból is megfelelő készlettel rendelkezik. (Ezek a típusok évek­ig a hiánycikkek listáján voltak.) összesen 6500 traktort szerez be az idén az AGROTRÖSZT, és to­vábbi 2900 vontató vár máris a raktárakban eladásra, ez az idei „nyitó készlet”, általában az MTZ—80-as, a Rába-Steiger és a Rába 180-as gépekből áll. A növekvő teljesítményű trak­torokhoz nagyobb pótkocsikra van szükség, ezeket is biztosítja a ke­reskedelem. összesen 5 ezer pót­kocsit szereznek be a hazai és a külföldi gyártóktól, s további 4 ezer van raktáron. Ez a kilenc- ezres készlet mindenképpen ele­gendő lesz a mezőgazdasági szál­lítópark megfelelő fejlesztéséhez. Kétezeregyszáz arató-cséplő ér­kezik külföldről az AGRO­TRÖSZT megrendelésére, továb­bi 700 van raktáron. • A mezőgazdaság kedvelt erőgépe a 120 lóerős Zetor Crystal. A kukoricabetakarító adapte­rekből — ezeket szerelik föl a kombájnokra a kukoricabetakarí­tási szezonban — szintén kielé­gítik a megrendelőket, mintegy 1500 adapter vár majd eladásra. A szárító berendezésekre szóló megrendeléseket szintén vissza­igazolják, s a talajművelő eszkö- közökből általában szintén igény szerinti a kínálat. Hiány lesz ellenben burgonya» ültető gépekből a tavaszi szezon» ban A kereskedelem nagy erőfe- szítéseket tett import biztosításá­ra, de a teljes igényt mégsem si­kerül fedezni. A legnagyobb gond: sem az önjáró, sem a trak­torra szerelt rakodógépekből nincs elegendő a raktárakban és a következő hónapokban sem változik a helyzet. (MTI) LASSÚ ÜTEMBEN FOLYIK A ZÁRÓDOKUMENTUM MEGFOGALMAZÁSA Plenáris ülés Belgrádban A belgrádi európai biztonsági és együttműködési találkozó kedd délelőtt plenáris ülést tartott, majd pedig szerkesztő bizottságai és albizottságai tanácskoztak. A plenáris ülésen többek kö­zött felszólalt a portugál, svéd, jugoszláv, román, szovjet, máltai és amerikai delegáció vezetője. A szerkesztő bizottságok és al­bizottságok napirendjén változat­lanul a találkozó záródokumen­tumának megfogalmazása szere­pel, a plenáris üléseken a kül­döttség-vezetők politikai kérdé­sekről is véleményt cserélnek. A Szovjetunió és a szocialista országok küldöttségei a legutób­bi üléseken újból felhívták a fi­gyelmet arra, hogy a záródoku­mentum megfogalmazása a kí­vántnál lassúbb ütemben halad. Ennek oka az, hogy néhány nyu­gati delegáció részben halogató taktikát alkalmaz, részben foly­tatja propaganda-jellegü táma­dásait egyes szocialista országok ellen. Az időhúzással szemben a sem­leges és el nem kötelezett orszá­gok részéről Is fokozott türelmet­lenség nyilvánul meg, s nem hi­vatalos formában a semleges or­szágok csoportja azt keresi, hogy milyen új megfogalmazásokkal lehetne az egyöntetűség elve alapján elfogadható záródoku­mentumot kidolgozni. A semlege­sek elgondolásairól a közeli na­pokban várhatóan a bizottságok­ban hivatalos formában Is meg­beszélések lesznek. Bár a találkozó mostani záró­szakasza harmadik munkahetébe lépett, sok nehéz kérdés megol­dása továbbra is várat magára. A küldötteknek elég kevés idő áll a rendelkezésükre. Tény, hogy a gyorsabb előrehaladást a többi között az a tudat Is nehezíti, hogy a 35 ország képviselői a helsinki csúcskonferencia óta ezúttal először ülnek közös tár­gyalóasztal mellett, s mostani ál­lásfoglalásaik hivatkozási alapul szolgálnak majd a későbbi, ha» sonló típusú értekezleteken. Múltunk birtokba vétele • Hatalmas tartályokban tárolják az ételízesítők alapanyagát. • Mielőtt a tubusba kerülne, mégegyszer mintát vesznek leg­kedveltebb gyártmányukból, a Piros Aranyból. (Pásztor Zoltán felvételei.) Évek óta erősödő jelenség tanúi lehetünk: egyre több és több ember figyelme fordul a ma és a holnap teendői, fel­adatai mellett, ezekkel együtt a közeli és a távolabbi múltra. Nemcsak az országos „törté­nészműhelyek" tevékenysége élénkült meg, lett színesebb és gazdagabb, hanem a nem tör­ténész ezrek és tízezrek érdek­lődése is feltámadt lakóhelyük múltjának megismerésére és megismertetésére. Száz és száz községben fa­lukrónikák írásába fogtak az emberek, a tárgyi történelmi emlékek ezreit hordták és hordják ma is össze poros pad­lásokról, nagyapák sárgára fa­kult, rég elfelejtett irományai­ból. a falusi irattárak eddig senkit sem érdekelt polcairól. Fiatalok népes tábora is több­szőr indított rohamot az „élő történelem", az öregek emlé­keinek megmentésére. Az országos és helyi évfor­dulók, a teremtett időszerűsé­gek, a lokálpatriotizmusból fa­kadó múltra-büszkeség szinte népi mozgalommá terebélyese­dett. E „fertőzés" a korosztá­lyok egyikét sem kímélte. A legidősebbek is csatasorba áll­nak: reszkető kezekkel rótták és róják az emlékezés sorait, hal­ványuló memóriájukat nem kis feladat elé állítva ezzel. Azonban az értékre figyelő, szelektálni képes, szélesen hömpölygő folyamat csak irányt szabó gátak között nö­velheti erejét, töltheti be tény­leges hivatását és válhat még inkább hasznos, múltunkat sokrétűen feltáró, cselekvő együttműködéssé. A „gyűjtse mindenki, amit akar", „a dol­gozza fel mindenki, omt ép­pen megragadta a figyelmét" helyett céltudatosabb, egy irányba ható, az átfedéseket, a dupla, sőt tripla , munkát megszüntető okos együttműkö­dés megteremtése most a so­ron következő nagy feladat. Mindez ma már társadalmi szükséglet. Ezért vállalkoztak a városi és járási párt bizott­ságok a megyei pártbizottság irányításával ennek megoldá­sára. A városokban és a járá­sokban történelmi bizottságok alakultak, a történelmi, de el­sősorban helytörténeti kérdé­sek iránt leginkább érdeklődő és hozzáértő emberekből. Igye­keznek maguk köré tömöríte­ni a történelem tárgyi és sze­mélyi emlékeit, emlékezéseit gyűjtők népes táborát: fiata­lokat és idősebbeket. A téma sokrétű, a feladat nagy. Ezek közül a most legfontosabbat, a legidőszerűbbet kell kiemelni, a rendelkezésre álló erőket en­nek megoldására mozgósítani. Múltunk spontán birtokba vétele a tervszerűbb, az elvég­zendő feladatokat rangsoroló, sok-sok embert foglalkoztató céltudatos tevékenységgel vál­hat és — a történelmi érdek­lődés társadalmi méreteit te­kintve — válik ts forradalmi múltunk, küzdelmeink tudatos btrtokba vételévé, a ma és a holnap nemzedékit szocialista öntudatában erősítő fontos té­nyezővé. E. G. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom