Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-25 / 21. szám

1978. január 26. • PETŐFI NÉPE • 3 GYARAPODÓ, FEJLŐDŐ KISKÖZSÉGEK HllSZOIlItegy kafátOS Társadalmi munkáról, munkásokról A kecskeméti járás két kisközségének ta­nácsához kopogtattunk be a minap ugyanaz­zal a kérdéssel: 1977-ben is lendítője volt-e a faluépítésnek, -szépítésnek — s ha igen, milyen mértékben — a község be nem prog­ramozható alkotóereje, a lakóhely iránt ér­zett kollektív felelősség és tenniakarás. Fülöpháza A lélekszámot tekintve Fülöp­háza igen kis település Bács- Kiskun megyében. A legutóbbi népszámlálás 911 lakost jegyzett fel, öregestül, csecsemőstül, sőt azokkal együtt, akik már régóta Kecskeméten, vagy a szomszédos Kerekegyházán találnak maguk­nak állandó elfoglaltságot, meg­élhetést. 1976-ban mégis valami rendkívüli dolgot műveltek a fülöpháziak: a kisközségek kate­góriájában két és fél millió fo­rint értékű társadalmi munkával megnyerték a megyei település- fejlesztési versenyt. E kiugró teljesítmény után az elmúlt esztendő szerényebb ered­ményt hozott, de az egy főre jutó átlagos teljesítmény így is 1720 forinttal volt egyenlő. Önkénte­lenül felvetődik a kérdés: kik és milyen feladatokra tudták ekko­ra hatásfokkal mozgósítani az embereket? Kezdjük talán a céllal. A falu­beliek közszereplése mindkét év­ben jóformán kizárólag az óvo­da és általános iskolai napközi otthon -- legújabb büszkeségük — létesítésében merült ki. A ke­rekegyházi Dózsa Tsz-től kapták 1976-ban azt a komfortosnak aligha nevezhető, inkább elha­nyagolt épületet, amelyből kiala­kult a mai, kicsit már a jövőre is méretezett, a kisdiákokkal együtt több mint hatvan gyerek ellátására alkalmas gyönyörű in­tézet. Az átépítésből és a szerelések­ből elsősorban a kerekegyházi szövetkezet Dózsa György szocia­lista brigádja, a fülöpházi Zrí­nyi Szakszövetkezet egyik mun­kacsapata és a községi KISZ- alapszervezet tagjai vették ki ré­szüket. De Szórád István, a szak- szövetkezet elnöke és a Hazafias Népfront helyi titkára másokat sem „hagyott békén". Az ő lel­kes fáradozásának, szervezőkész­ségének és tekintélyének is kö­szönhető, hogy szinte minden délután megjelentek a dologra kész önkéntesek. • Egyelőre huszonöt apróság használja a fülöpházi óvoda egyik foglalkozási termét. A KISZ-eseknek volt még egy vállalásuk tavaly: a Radnóti Miklós utcában — a talajegyen- getést követően — fákat, virá­gokat ültettek, s így most már parkosított utcája is van Fülöp­háza nak. Azóta rendszeresen gon­dozzák a művelődési ház kert­jét is. Mint megtudtuk, elkészült a társadalmi munkások 1978. évi programja is: nincs még telje­sen .kész az óvoda, fel kell töl­teni az udvart, kerítés és játszó­tér kell. Többen ajánlkoztak már ö járdaépítésekhez — a Kossuth Lajos utcában, a szakszövetkezet központja és az yNIVER bolt előtt tervezik az aszfaltozást. Tudják tehát a faluban lakók, mire van leginkább szükségük, s azt is, hogy ezek megvalósításá­hoz mi hiányzik elsősorban: jó szándék és segítő kezek. Kunadacs Ha jól meggondoljuk. Kunada- cson egy új közmondás — a „ha kevés a pénzed, fogj össze" — érvényességének bizonyítása je­gyében telt el 1977. Lakosonként 2816. azaz összesen jóval több mint 5 millió' forint társadalmi munkát végeztek. — Mindenki mindenért — így summázható a községfejlesztés 1977-es éve — mondja Czakó István, a községi tanács végre­hajtó bizottságának fiatal titká­ra. — A kisiparosok három napig társadalmi munkában az óvoda- bővítés szakipari munkáit vé­gezték el. Ezt követően a helybé­liek parkosítottak, takarítottak. Így már 50 személyes az óvo­dánk, s minden jogos igényt ki tudunk elégíteni. Bővítettük a konyhát is, száz adagosra. így az óvodások és egy általános is­kolai napközis csoport kap me­leg ételt. Ha már az iskolánál tartunk: társadalmi munkában festették és takarították ki a kunadacsiak. Elkészültek a ját­szótér tervei, az idén adjuk át; Folytatódott az „egyet fizet, két­Példamutatásból jeles Frittmann István határőr mint­egy két éve katonáskodik Kis­kunhalason. Bevonulása előtt Soltvadkerten az ÁFÉSZ dolgo­zója volt. Az illetékesektől tud­tuk meg, hogy a szakérettségizett fiatalember — aki eladó volt a húrból.can — mindig pontosan érkezett a munkahelyére, eredmé­nyesen dolgozott, s szabad idejé­nek nagy részét az édesanyja gyü­mölcsösében töltötte. A párt- és a KISZ-tagságából eredően a moz­galmi munkát is példamutatóan végezte. Frittmann István határőr jól teljesíti sorkatonai szolgála­tát is. A józan gondolkodású, fegyel­mezett határőr már az újoncki­képzésen az egység élenjáró ka­tonája lett. Kiváló eredménnyel sajátította el a katonai, határ­őrizeti ismereteket, hajtotta vég­re az előírt lőgyakorlatokat. S katonai szolgálatának második időszakában — tavaly — ismé­telten jó szinten teljesítette a szocialista verseny követelményeit és másodszor nyerte el az egy­ség élenjáró katonája címet. A munkában, fegyelemben je­leskedő katona — mint a KISZ- alapszervezet szervezőtitkára — nem elégszik meg az alegység előtt álló feladatok megismeré­sével, folyamatosan és eredmé­nyesen mozgósítja harcostársait a mindennapi feladatok követel­mények szerinti végrehajtására. A KISZ-be irányított kommunis­ta határőrnek — elöljárói szerint — nagy tekintélye, „szava" van a katonák körében. Ezért is fo­gadták el egyhangúlag a januári személyi állomány gyűlésen — tőt kap" kör.nyezetszépítési ak­ció. Ennek keretében 800 tő ró­zsát és 200 gömbakác-csemetét vettek meg és ültettek el a köz­ségben. Társadalmi munkában tartották rendben az utat. a jár­dát. a belvízelvezető csatornát. Üjmajorban. Alsóadacson és Dá- mányadacsony felújították a földutat. A fiatalok a községi könyvtár katalógusának összeállí­tásából vették ki részüket, s év közben ők tartották rendben a művelődési házat. Ügy gondo­lom. hogy ez a bizonyos 2816 fo­rint egy lakosra jutó társadalmi munka szép eredménnyé.! kecseg­tet a községfejlesztési verseny­ben ... Ezen kívül is sok minden lé­tesült Kunadacson. A változások sorában csak egy az, hogy ta­karékszövetkezeti kirendeltség kezdte meg működését, s hogy az első 12 hónapban 1 millió fo­rint betétet gyűjtött. Elkészült a vendéglő, így végre főtt étel is kapható a községbén. Az idén három új utcát szeret­nének villamosítani: a tervek' szerint a Hunyadi, a Katona Jó­zsef és a Széchenyi utcában épí­tik ki a közvilágítási hálózatot. Idei terv a ravatalozó átadása is — társadalmi munkában készül. Folytatódik a járdaépítés, s a korábbinál is nagyobb mérvű lesz a parkosítás. A Dózsa György utcában társadalmi munkában fedett lőpálya építésébe kezde­nek. A község fiatal lakosainak 40 százaléka már belterületen él. Sürgető gond u vízmű létesítése. Az idén elkezdődik a tervezés, s ha megfelelő összegű megyei tá­mogatást kapnak, nem is olyan soká, mintegy 350 család kaphat vezetékes vizet Kunadacson. K. F.—B. J. • Az emlékezetünkből régen kihullott főhercegnő, Auguszta asszony legmerészebb álmában sem gondolhatta, hogy az általa vezetett, sok egyszerű embert megtévesztő mozgalom jelszava, a „Gold gab ich für Eisen”, hat évtized múltával is híveket toboroz. Az Aranyat — vasért! jelszó az első világháború éveiben dívott, s Auguszta ez­zel énekelte ki a szekrények mélyéről a szegények apró kincsét, a bérmálási láncocskát, az esküvői gyűrűt, s adott helyébe vasgyűrűt, az említett jel­szóval vésetten, örök tanúként az illető honleányi, honfiúi buzgalmára. S lám, manapság is szép számmal lelünk honleányokat, honfiúkat, akik ara­nyat adnak vasért, pontosabban már-már annyit áldoznak egy fémdarabra, mintha az legalább is huszonnégy karátos aranyból készült volna. Félre a tréfával: az alkatrésztermelés és -ellátás króni­kus gyengélkedése sokakat rávett az önellátásra, a házon belüli gyártogatásra, kerül amibe kerül alapon, a fontos csak az, hogy legyen. Egyszerűbb, köznapi eszközeink is 10—150 al­katrészt foglalnák magukba, bonyolultabb holmi­jainkban pedig — mint amilyen egy televízió- készülék, egy gépkocsi, a szerszámgép — az alkat­részek száma több száz, több ezer. Kézenfekvő, egyetlen alkatrész hiánya miatt az eszköz, a be­rendezés egésze használhatatlanná válhat, hiszen a jármű nem közlekedhet, ha cseresznyeizzója, azaz irányjelzőjének fényforrása nem működik. Az új­ságokban egymást kergetik a panaszos levelek, az alkatrészhiány okozta bosszúságok diktálják tollba azokat, s ami a köznapi életben esetleg csupán mérgelődés, az a termelésben anyagi, erkölcsi kár, halmozódó veszteség. • Gyakori eset: az alkatrészt fölhasználó cég szó nélkül tudomásul veszi a gyártó kikötötte fel­tételeket, hiszen nincs más választási lehetősége. Illetve van: beleunva az örökös kiszolgáltatottság­ba, a kényszerhelyzet fedte hátrányokba, vagy ép­pen abba, hogy szóba sem álltak a gyártók a meg­rendelővel. maga rendezkedik be az alkatrészek előállítására. Gépet, munkaerőt, szerszámot teremt erre a célra, legtöbbször jóval hatékonyabb te­vékenységektől vonva el ezeket, s nekilát a kis sorozatú, nagy költségű „termelésnek”. Különböző reprezentatív vizsgálatok egyöntetű­en igazolták, a kiskereskedelmi forgalomba kerülő alkatrészek túlnyomó részét — a lakosság ellátá­sát szolgáló árukról van szó! — közületek vásá­rolják fel, mert más módon nem juthatnak azok­hoz. Ugyancsak fölmérések bizonykodnak arról a logikai úton is következtethető tényről, hogy a kényszerűen megszervezett alkatrésztermelés ráfor­dításai — a megszüntetett kooperáció helyettesí­tése — átlagosan négyszer, tizenötször (!) nagyob­bak a szükségesnél, a társadalmilag indokoltnál. A rúdacélból esztergálással készült kötőelemek, magyarán csavarok, az egyedi darabként össze­bütykölt tolózárak, szelepek korántsem kizárólagos képviselői a botcsinálta alkatrészgyártók erőfeszí­téseinek. sőt, a kisebb jelentőségű, tipikus esetek közül valók. Mert hiszen vállalkozó híján rukkol elő présszerszámökkal a nagy műszerüzem, készít alkatrészek zárógép-alkatrészeket a konzervgyár, meghajtó tengelyeket a műanyagfeldolgozó, villamos forgó­gépek részegységeit a mezőgazdasági eszközök elő­állítója. • Reális helyzetfelismerést tükröz tehát a ha­tározat, amelyet az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülésén fogadott el, s amely — a hosszú távú külgazdasági politikának és a ter­melési szerkezet fejlesztésének irányelveiről szól­va — kimondja: „A gépipar fejlesztésének kulcs­kérdése a kifogástalan minőségű és széles körben felhasználható előgyártmányok, alkatrészek és részegységek hazai gyártásának és külkereskedelmi forgalmának növelése, s ennek révén mindinkább a .gépesítés’ megvalósítása. Az alkatrészgyártás olyan fejlesztésére van szükség, amely lehetőleg minden piacon elfogadott exportágazattá válik, és önmagában is jelentős műszaki kultúra hordozója.” Ehhez a célhoz nem vezet könnyen járható út, mert hosszú időn át a végtermék foglalta el az uralkodó helyet, mind a szemléleti, mind az ösz­tönzési — javadalmazási — tényezők sorában. Az érdekeltség hiányának, illetve tökéletlenségének tulajdonítható, hogy az alkatrészgyártónak sem­miféle haszna nincs beépített termékeinek nagy tömegű exportjából, ezért egy idő elteltével úgy dönt — van rá példa tucatjával! —, eladja köz­vetlenül az alkatrészeket külföldön. A hazai fel­használó viszont hoppon marad, nern képes tel­jesíteni exportszállítási kötelezettségeit... Bűvös kör? Rosszul kialakított kör! S nemcsak a kül­földi érdekeltségek, hanem a hazai piac kielégítése esetében is rosszul záródik e kör, a csoportérde­kek túltengése, illetve a helyi érdekeltség teljes hiánya miatt készülnek azután a huszonnégy kará­tos alkatrészek. • Nálunk jóval fejlettebb iparú országok im­portjában az alkatrészek és részegységek aránya háromszor, ötször nagyobb a mi jelenlegi ered­ményeinknél. Kamatoztatják ezeket a cégek a nem­zetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségeket, s azért, mert ez a leggazdaságosabb megoldás. Ide­haza azonban e tények ismeretében is még min­dig csak a vitáknál tart a vállalatok közötti koo­peráció jobb feltételeinek megteremtése, az ösz­tönzési rendszer folyamatos finomításának lehető­sége, az új technológiák — a hidegalakítás, a por­kohászat, a fémhelyettesítő műanyagok stb. — al­kalmazhatósága. A megoldás lépcsőzetes, központi intézkedések éppúgy szükségesek hozzá, mint bá­tor vállalati kezdeményezések, szakosodási megál­lapodások ugyanúgy, mint forgalmazási rugalmas­ság. A viták fontosak, de csak vitákkal nem ju­tunk semmire. Ezért a nézetek csatáját most már döntésekké, intézkedésekké, programokká kell for­málni, s minél rövidebb idő alatt, mert addig va­lamennyiünk zsebe bánja, hogy napról napra ezer­számra készülnek a huszonnégy karátos alkatré­szek. V. T. Betegellátás A poliklinikák száma húsz év alatt 369-ről 522-re, a rendelőin­tézeteké pedig 720-ról 929-re emelkedett a Német Demokrati­kus Köztársaságban. A poliklinikák mellett számos ambuláns szakrendelő működik. A fekvőbeteg-ellátást 577 gyógyintézmény biztosítja 182 220 ággyal. A kórházak, klinikák évente körülbelül 2,4 millió be­teget kezelnek. 540 lakosra jut egy orvos, 2183- ra egy fogorvos az NDK-bnn. (BUDAPRESS—PANORAMA) LAKÁSÜGYEK A BÍRÓSÁGON Az albérleti díjról Zárszámadó közgyűlések a tsz-ekben • Frittmann István határőr mun­ka közben az élelmiszerraktár­ban, hallottuk Bagdán Károly kiváló szakaszparancsnoktól —. hogy az alegység versenymozgalomba va­ló benevezését Frittmann István határőr az egység kétszeres élen­járó katonája hitelesítse aláírá­sával. Az alegység határőrei ugyanis önként vállalták, hogy 1978-ban is részt vesznek a ver­senyben, s célkitűzés szerint jó munkával, éber határőr-szolgá­lattal, fegyelmezett magatartás­sal meg fogják őrizni a korábbi eredményeket és kiváló szinten teljesítik a versenykövetelménye­ket. A vállalások kiváló teljesíté­sében, természetesen Frittmann István határőr 1978-ban is példát szeretne mutatni. , Gazsó Béla Országszerte megkezdődtek a termelőszövetkezeti zárszámadó közgyűlések, amelyeknek idén a szokásosnál nagyobb jelentősége van; nemcsak a tavalyi gazdál­kodás eredményeit, valamint az idei tervfeladatokat vitatja meg a tagság, hanem ezúttal hagyják jóvá a téeszek módosított alap­szabályait, amelyeknek elkészí­tése a téesz-törvényből adódó feladat valamennyi gazdaság számára. Egész sor szövetkezetben to­vábbi feladat az új vezetőség megválasztása; 1977-ben ugyan­is számos gazdaság jelezte, hogy egyesülni kíván, az új évben az erők fokozottabb koncentrálásá­val igyekszik fejleszteni a gaz­dálkodást. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter végül is mintegy 50 termelőszövetkezeti egyesülést hagyott jóvá. Ezekben az üzemekben idén januárban— februárban, a „rendes" zárszám­adó közgyűlésen választják meg az. egyesült tsz vezetőségét. Ami a téeszek tavalyi gazdál­kodását illeti, a kép általában kedvező, annál is inkább, mert a mezőgazdasági termelés 1976- hoz képest 11 százalékul nőtt, s ebben jelentős része van a kö­zös gazdasagoknak. Az idei terv központi előirányzatai ismerete­sek. s lényegében most a köz­gyűléseken dől majd el. hogy a téeszek milyen mértékben tették magukévá a központi elképzelé­seket. a helyi tervek „hozzák-e” a központi előirányzatokat. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a gazdaságok összességében né­hány százalékos eltéréssel iga­zolják vissza a bel- és külkeres­kedelmi igények ismeretében összeállított ágazati terveket. A MÉM szakemberei szerint várha­tóan így lesz ez idén is — amennyire a téeszek előzetes ter­veiből erre következtetni lehet. A közös gazdaságok idei terveit tükröző információs jelentések január 2()-ig mindenütt elkészül­tek. s az adatokat elektronikus számítógépek értékelik majd. Ezeket a terveket azonban még a közgyűléseken is megvitatják, ahol esetleges módosításra, vál­toztatásra a tagságnak van lehe­tősége. A tervezők körültekintő mun­kájára annál is inkább szükség volt. mert bár a terv „csak" 2 —3 százalékos termelésfejlesztési irányoz elő idén a mezőgaz­daságban. azzal kell számolni, hogy a kistermelők a tavalyihoz, hasonló erőteljes termelésiérték­növelést idén már nem tud­nak megvalósítani —. a terv a tavalyi gazdálkodási színvonal tartásában, illetve csak egyes területeken jelölte meg kisebb mértékű fejlesztésben a kister­melők idei tennivalóját — ezért a téeszeknek az átlagosnál na­gyobb mértékben kell növelniük az árukibocsátást. A kistermelői környezet gazdasági erejétől füg­gően 3—4 százalékkal, de sokfe­lé ennél nagyobb arányban kell fokozniuk a termelést ahhoz, hogy a központi előirányzat vé­gül is teljesüljön. Mindez már a tervezésben is igen gondos elemző munkát tételezett fel, csak azután „jöhettek” a köz­gyűlések, amelyeknek döntéseire is — az eddigi tapasztalatok sze­rint — legfőképpen a megfon­toltság és a józan számítás a jellemző. (MTI) Az albérleti díj, összegét a la­kásjogszabályban rögzített kere­tek között a felek megállapodása határozza meg. A díj egyrészt az albérlő által kizárólagosan, to- ( vábbá a más személyekkel közö­sen használt helyiség, és ezek lakásberendezéseinek használa­táért járó díjból (alapdíj), más­részt a bútor- és ágynemű­használati díjból, továbbá az al­bérlő részére nyújtott szolgálta­tások tényleges költségeiből te­vődik össze. A havi alapdíj legfeljebb az albérlő által kizárólagosan hasz­nált helyiségre jutó lakbérhá­nyad háromszorosa lehet. Az alapdíjat a lakás komfortfokozata, ' és a kizárólagosan használt he­lyiség alapterülete figyelembevé­telével kell kiszámítani. Ha a szobát alhérlőtórsak használják, az alapdíj őket egyenlő arányban megosztva terheli. A bútor- és ágynemű-haszná- latáért személyenként és havon­ta legfeljebb 100 forint számítha­tó fel. Amennyiben az albérletbe adó ágy nemű-használatot nem biztosít, bútorhasználat címén személyenként és havonta 75 forintot követethet. Az ágynemű- használat díja a mosás költségét is magában foglalja. Érdemes megemlíteni, hogy albérleti díj­ként t természetbeni szolgáltatást csak akkor lehet érvényesen ki­kötni, ha a szerződést írásba fog­lalták, és abban meghatározták a természetbeni szolgáltatás el­lenértékét. A lakástörvény kimondja, hogy a lakásbérleti, albérleti, illetőleg ágybérleti szerződésnek a jogsza­bályban megállapított mértékű lakbért, albérleti, illetőleg ágy­bérleti díjat meghaladó része semmis. Nézzünk erre egy pél­dát ! A havi 600 forintos albérleti díjból az albérlő egy idő után csak 150 forintot kezdett fizetni, mire az albérletbe adó a bíró­sághoz fordult, és kérte a külön­bözet megítélését. A bíróság az albérlő által használt lakásrész megvizsgálása után megállapítot­ta, hogy a havi 600 forint jog­szabály-ellenesen magas, ezért az albérleti szerződést, részben ér­vénytelenítette, és az albérlőt havi 180 forint fizetésére köte­lezte. Az albérletbe adó által nyúj­tott egyéb szolgáltatások ellenér­tékének megállapítása már nem ilyen egyértelmű. Vizsgáljuk meg néhány ügy kapcsán, mit számí­tanak fel a leggyakrabban az al­bérletbe adók és ezen szolgálta­tások közül melyeket és milyen mértékben kell az albérlőknek megtéríteni. Az albérleti szerződés megkö­tése után nem sokkal, az albér­letbe adó felszólította a lakóját, hogy fizesse meg a villanyszám­la egyharmad részét, valamint a vízdíj felét. Az albérlő ezt meg­tagadta azzal, hogy a jogviszony létesítésekor erről nem volt szó. A bíróság megállapította, hogy a villanydíj az albérleti díjban nem szerepel és az albérlő az áram használatáért, külön tartozik fi­zetni. Szakértő közreműködésével felderítette a felék áramfogyasz­tásának arányát és ennek megfe­lelően kötelezte az albérlőt a fi­zetésre. A későbbi nézeteltérések elke­rülése érdekében célszerű, ha a felek az áramfogyasztó berende­zéseket figyelembe véve már a szerződés megkötésekor meg­egyeznek a villanyszámla fizeté­sének kérdésében. A bíróság azt is leszögezte, hogy a vízdíjat a bérbeadó csak akkor kérheti, ha az albérlő által. használt lakás­rész külön vízórával van felsze­relve. Ha az egész házban egy vízmérő készülék van, vizdíjat az albérlőnek nem kell fizetni. Egy másik ügyben a háztulaj­donos " a szemétszállítás, az ud­vari árnyék -:zék tisztításának és a kéményseprés díjának egy ré­szét követelte az albérlőjétől. A bíróság a felperes követelését tel­jes egészében alaptalannak ítél­te. A lakástörvény ugyanis ki­mondja, hogy a bérbeadó köteles gondoskodni egyebek között a háztartási szemét elszállításáról, valamint az ingatlan közős hasz­nálatra szolgáló helyiségeinek tisztántartásáról és az épület köz­ponti berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról. Ezért a szemét elszállításával, valamint az árnyékszék tisztításával és a központi berendezésnek minősülő kémény seprésével felmerülő költséget a bérbeadónak kell vi­selnie, és azt nem háríthatja át az albérlőjére. Dr. Varga Miklós iárásbiró

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom