Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-14 / 12. szám

L aUto YILÁG HOLET ARJAI, EGYESÜLJETEK t Orvosi vizsgalat, karbantartás, költözködés a szaljut-6 űrállomáson PETŐFI Hétfőn tér vissza a földre Dzsanibekov és Makarov AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 12. szám Ára: 90 fillér 1978. január 14. szombat Ülésezett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa A Parlament Vadásztermében pénteken ülést tartott a Hazafi­as Népfront Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Apró Antal, az országgyűlés elnöke.' Sarlós István, a Hazafias Népfront fő­titkára, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, és Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezetője. Kál­lai Gyula elnöki megnyitója után Aczél György, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé tartott tájékoztatót az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Második napirendként Szent- istványi Gyulánénak, az Orszá­gos Tanács titkárának előter­jesztésében megvitatták és elfo­gadták a mozgalom megújított működési szabályzatát, valamint az idei feladattervet. A működé­si szabályzat megújítására a népfront VI. kongresszusa ha­talmazta fel az Országos Taná­csot. A VI. kongresszus megha­tározta azokat a feladatokat,, amelyekhez kötődően a mozga­lom tovább fejleszti tevékeny­ségét a fejlett szocializmus építé­sének időszakában. A szabályzat a többi között rögzíti, Rogy fontos feladat a dolgozók tényleges részvételének szervezése a helyi ügyek intézé­sére. Ennek megfelelően méltat­ja a politikai fórumok jelentősé­gét, szorgalmazza a jogos észre­vételek felkarolását és a jogta­lan igények elutasítását. Szól a szocialista demokratizmus fej­lesztésében és ezzel összhangban a szocialista közgondolkodás for­málásában, az állampolgári kö­telezettségvállalás erősítésében je­lentkező teendőkről is. A feladatterv nagy figyelmet fordít a népfronttestületek mun­kájának fejlesztésére, a lakóte­rületi mozgalom tevékenységé­nek gazdagítására. A kongresz- szusi határozatoknak megfelelő­en áttekintik a mozgalom nő- és ifjúságpolitikai tevékenységét; továbbra is részt vállalnak a közérdekű döntések előkészítésé­ben, egyebek között például a hosszú távú lakásépítési program előzetes véleményezésében. A környezetvédelem társadalmi tá­mogatása, a kulturális, nevelő- és tömegpropaganda fejlesztése, a honismereti és az Olvasó né­pért mozgalom módszereinek gazdagítása ugyancsak szerepel az idei feladattervben. A vitában felszólalók elmon­dották: a népfrontmozgalom, is­merve feladatait, a legszélesebb tömegekre támaszkodva, eredmé­nyesen tevékenykedik azok meg­valósításában. A társadalom előtt álló tennivalók még hatékonyabb segítése azonban az eddiginél is értőbb, sokoldalúbb munkát kí­ván. Céljainkból — hangsúlyoz­ták — a jövőben is csak akkor lesz valóság, ha a maga helyén érti, tudja és érzi mindenki a szerepét. A mozgalom tevékeny­ségében most előtérben áll a tisztességes munkavégzés, a köz­életi cselekvés és az emberi ma­gatartás harmóniája jelentősé­gének hangsúlyozása. Számos felszólaló foglalkozott azzal, hogy életünk teljességéhez hoz­zátartozik kulturális, tudomá­nyos értékeink megismerése; birtokba vétele, műveltség azon­ban nem létezik belső igény nél­kül. Senkit sem lehet kötelezni arra, hogy könyvet vegyen a kezébe, múzeumba. színházba járjon, a közösségért cselekvők kötelessége viszont az értékek iránti igény fölkeltése. Fontos szerepet tölthet be ebben a Ha­zafias Népfront, s mint az Olva­só népért mozgalom bizonyítja: képes eredményesen tevékeny­kedni. Végezetül a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tagjai sorába kooptálta Bondor József nyu­galmazott minisztert és Goszto- nyi János oktatási államtitkárt. (MTI) Államunk az V. öt­éves tervben nagy súlyt Tovább növeli szolgáltatásait a GELKA helyez a szolgáltatások növelésére. A GELKA pedig olyan vállalat, amelynek dolgozói nap mint nap kapcsolat­ban állnak a lakossággal, az elektroakusztikai és háztartási kisgépek javítása során. Nem véletlen tehát, hogy ennek a cégnek a terv­időszak alatt 69 százalékkal kell bővíteni szolgáltató kapacitását. Mészáros Ferenctől, a GELKA megyei kirendeltségének vezetőjétől arról kértünk tájékoztatást, hogyan sikerült eddig Bács-Kiskunban az említett célkitűzé­seknek eleget tenni. — Eredményeink kielégítőek — mondotta tájékoztatója elején Mészáros Ferenc. — A tervidő­szak első két évében 42,7 száza­lékkal növeltük a megyei szer­vizhálózat szolgáltatásait, vagyis lényegesen gyorsabb ütemben az előirányzottnál, Szükség is volt erre. mert tovább szaporodott a megyében a tv-készülékek száma, amely ma már meghaladja a 102 ezret és színes tv-bői is több van már kétezernél. Mellesleg a szentesi tv-adó tízes csatornára való átállítása is igen sok mun­kát adott a GELKA dolgozóinak. Ugyanakkor ugrásszerűen emel­kedett — különösen a Bosch-li- cenc alapján készült — Lehel hű­tőgépek száma. A régeibbi típusú gépeknél , aggregátcserére volt szükség, az újaknál töltést vég­zünk egy erre a célra vásárolt berendezéssel. Ezt a szolgáltatást a bajai szervizünk látja el. a ja­vítási igényt azonban a megye bármelyik GELKA-üzletében, be lehet jelenteni. Az elmúlt évi eredmények kö­zé tartozik, hogy á megyei háló­zat 23 millió forintos árbevételi tervét 24,5 millió forintra teljesí­tette. Az egy készülékre jutó ja­vítási napok számát 3,6-ról 2,7 napra csökkentettük. Ez elsősor­ban a szervizekben dolgozó szo-f cislista brigádok érdeme, ame­lyek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tisz­teletére vállalták, hogy gyorsít­ják a szolgáltatást és javítják annak minőségét. Az, utóbbi fel­ajánlás végrehajtására egyébként jellemző, hogy míg lí)76-ban 98 ezer javításra 63, addig tavaly 115 ezer javításra már csak 38 • Tv-készülé­kek javítása Kecskeméten, az Arany János utcai GELKA. szervizben. (Tóth 8. felv.) reklamáció érkezett az ügyfelek­től. A tervidőszak első két eszten­dejében jelentősen fejlődött a szervizhálózat. Izsákon 1976-ban, Kerekegyházán 1977-ben új fel­vevőhelyet létesítettünk. Tavaly nyitottuk meg Kecskeméten a műkertvárosi fiókszervizt, Kun- szentmiklóson bővítettük üze­münket, Kalocsán pedig híradás- technikai szervizt létesítettünk. Hálózatunk kétmillió forint érté­kű műszerparkkal gyarapodott. A kecskeméti és a bajai szerviz a színes tv-készülékek javítására kapott komplett felszerelést, a kiszálló, illetve helyszínen javító műszerészek pedig olyan hordoz­ható berendezéseket, amelyek az adásidőn kívüli javítást is lehe­tővé teszik. Ezenkívül kaptunk még négy gépkocsit a hibás, il­letve kijavított készülékek szál­lításának meggyorsítására. Ami a megyei GELKA-hálózat idei fejlesztését illeti, Tiszá­id páron még az év elején új fiókszervizt helyezünk üzem­be. Ennél sokkal nagyobb jelen­tőségű lesz azonban Kecskeméten a Széchenyivárosban létesülő 900 négyzetméteres központi javító üzemünk megnyitása. Erre ter­mészetesen csak akkor kerülhet Papucsállatokat és vak gőté­ket szállított a Szojuz—27 űrha­jó a Szaljut—6 űrállomás fe­délzetére. Az előbbieket a frun- cia, utóbbiakat a szovjet tudó­sok választották ki az űrben végzett biológiai kísérletek cél­jaira. A program során az űrál­lomáson elhelyezett berendezések segítségével a mikroorganizmu­sok sejtosztódását vizsgálják meg. A Szaljut—6 szovjet űrállomás négytagú személyzetének a pén­teki munkanap is sok feladatot hozott: Dzsanibekov és Maka­rov, a két „ideiglenes” lakó or­vosi vizsgálatnak vetette alá magát. Az űrhajósok nagyszabású köl­tözködést is lebonyolítottak. Mi­vel Dzsanibekov és Makarov nem saját űrhajóján, a Szojuz—27-en tér vissza a földre, hanem azon, amelyen eredetileg Romanyenko és Grecsko indult útjára, átsze­relték az egyik űrhajó üléseit a másikba. Ezek az ülések ugyanis „méretre” készülnek az űrhajó­sok számára. Átvitték a leszálló űrhajóba egyéni felszerelésüket, védőruháikat. Mint a korábbi jelentésekből kitűnik, Dzsanibekov és Maka­rov hétfőn fejezi be az együttes munkát Romanyenkóval és Grecskóval az űrállomáson. A pénteki munkanap, amely reggel 8.00 órakor kezdődött és este 11.00 óráig tartott — moszkvai idő szerint - — sok egyéb feladatot is hozott az űr­állomás személyzetének. Mint Konsztantyin Feoktyisztov űrha­jós-professzor elmondotta újság­íróknak, a munka során Dzsani- bekovnak át kell vizsgálnia az űrállomás rádiótechnikai beren­dezéseit. A Szojuz—27 parancs­nokának a rádiószerelés kedvenc időtöltése szabad Idejében, most azonban „munkaköri kötelesség" teljesítéséről van szó. Az űrál­lomás egyes berendezései már mintegy 100 nap óta működnek — azelőtt helyezték üzembe azokat, mielőtt az űrállomás sze- mélyzete megérkezett volna. Ezeknek a berendezéseknek egy részét cserélni is kell. A Szojuz —27 űrhajón megfelelő tartalék­alkatrészeket szállítottuk az űr­állomásra. Feoktyisztov nyilatkozatában rámutatott: A Szaljut—6 űrállomásból és a két űrhajóból álló komplexum rendkívül bonyolult berendezést jelent. Hossza meghaladja a harminc métert, súlya a 32 ton­nát, az űrállomás belső befoga­dóképessége mintegy 100 köbmé­ter. Ennek d hatalmas „háztar­tásnak”, a benne levő sokezer műszernek, berendezésnek, al­katrésznek rendszeres rendben- tartása komoly feladat az űrha­jósok számára. Az űrhajós-professzor külön kiemelte a Szaljut űrállomás dokkoló berendezéseinek hibát­lan működését. Bár korábban a Szojuz—25 űrhajó nem tudott kikötni az űrállomáson, a beren­dezések kifogástalannak bizonyul­tak, ahogy erről Romanyenko és Grecsko a világűrben folytatott helyszíni vizsgálaton meggyőző­dött. Most a Szojuz—27 sikeres kikötése bizonyította: nem az űr­állomás dokkoló berendezésével volt hiba, hanem a Szojuz—25 űrhajó megfelelő berendezései romlottak el. (MTI) ■Hm A tavalyinál több lakást építenek SZOCIALISTA MUNKAVERSENY A munkaverseny ebben az év­ben is sok ezer dolgozót mozgósít a megye ipari szövetkezeteiben. Amikor december végén a KI- SZOV küldöttgyűlésén Fekete László elnök összegezte az 1977-es év eredményeit csaknem félszáz millió forintos tervtúlteljesítésről adhatott számot. Várható, hogy a szövetkezetett mos .anábún kidol­gozott. vagy kimunkálás alatt levő munkaverseny-vállalásaiból, me­gyei szinten, ez évben is a tava­lyihoz. hasonló eredmény születik. A KISKUNFÉLEGYHÁZI Épí­tőipari Szövetkezet kollektívája vállalását a lakásépítésre összpon­tosítja. A kistársasház-építésben alkalmazott no-fines technológiá­val 120 lakást hoznak tető alá, s ezek közül 75-öt még ez évben át is adnak a tulajdonosoknak. Vál­lalják, hogy jó munkájukkal el­érik, hogy a minőségi kifogások jelentősen csökkenjenek. A szö­vetkezet dolgozói emellett összesen 600 óra társadalmi munkát is vé­geznek majd az év folyamán. A KECSKEMÉTI Épületkarban­tartó és Szolgáltató Ipari Szövet­kezetben idén már 28 brigád vesz részt a munkaversenyben. Válla­lásaikat a jövő héten összegzik majd. Céljaik közt az egyik leg­fontosabb ez évben is a lakosság részére végzett szolgáltatások nö. velése. Nem kevésbé jelentős má­sik törekvésük sem, fokozott mér­tékben vesznek részt a megye- székhely iskoláinak és gyermek- intézményeinek fenntartási, fel­újítási munkáiban. A város igé­nyeinek megfelelően vállalnak részt az új óvodai és bölcsődei he­lyek mielőbbi kialakításában. A kecskeméti szövetkezet dolgozói ugyancsak alapvető feladatuknak tekintik, hogy munkájukat jobb minőségben, pontosabban végez­zék el. A BAJAI Lakberendező Szövet­kezetben a munkaversenyben részt vevő kollektívák egyik fel­adata, hogy a tavalyinál csaknem kétszerte több, összesen 84 lakást adjanak át. Jelentős fejlődést ter­veznek a bútorgyártók is. A tava­lyinál mintegy 10 millió forinttal több bútort szállítanak tőkés ex­portra. A legnagyobb előrelépés azonban a gépgyártásban varható, ennek a tevékenységnek az árbe­vétele ugyanis 24 millió forinttal növekszik. A LAKBÉR összességében a tér. melés 20 százalékos növelésére vállalkozott, ezt a jelenlegi kol­lektíva fogja teljesíteni. A fejlő­dést tehát létszámnövelés nélkül, a termelékenység javulásával érik el. Emellett a szövetkezet 18 bri­gádja jelentős társadulmi munkát végez ebben az évben is a város iskoláiban és gyermekintézmé­nyeiben. Zs. A. Kórusmozgalom ’78 sor, ha több éves késedelem után az építőipar az idén valóban el­készül. az épülettel. Az új üzem felszerelése rendelkezésünkre áll, s ha megkezdjük itt a munkát, további fél nappal tudjuk csök­kenteni az egy készülékre eső ja­vítási időt. Emellett bővíteni tud­juk a szolgáltatásokat az autórá­diók beszerelésével, illetve javí­tásával. A megyei GELKA-hálózat szo­cialista brigádjai — a Láng gép­gyáriak kezdeményezése nyomán — úgy határoztak, hogy folytat­ják a munkaversenyt. Kecskemé­ten a Bezerédii utcai tekercselő üzem Imre Gábor szocialista bri­gádja íViég decemberben az or­szág valamennyi GELKA-szervi- zének dolgozóit felhívta, hogy csatlakozzanak a versenyhez. Ez az üzem egyébként mint önálló egység, hat megye szervizei ré­szére újítja fel a háztartási mo­sógépek és centrifugák motorjait, évente mintegy hárommillió fo­rint értékben. A megye GELK'A- üzemeinek brigádjai arra tettek vállalást, hogy további 8 szá­zalékkal növelik a lakossági szol. gáitatásokat. s azt jó minőségben végzik el — mondotta végül a megyei kirendeltség vezetője. N. O. Ma tartja közgyűlését Bu­dapesten a magyar énekkari mozgalmat hét éve egybefogó és irányító szervezet, a Kó­rusok Országos Tanácsa. Az értekezlet célja, hogy a ha­zánk valamennyi tájegységét képviselő meghívottak megvi­tassák az elnökség beszámo­lóját az elmúlt két év mun­kájáról és tanácskozzanak a szervezet, illetve a zenei moz­galom fejlesztésének időszerű tennivalóiról. A karéneklés hazánkban a legnépszerűbb öntevékeny mű­vészeti ág, amely az általános iskolás tanulóktól a nyugdíjas korú felnőttekig nemre, fog­lalkozásra, érdeklődésre való tekintet nélkül minden kor­osztály képviselőit egyesíti. Magyarországon másfél ezer az állandóan működő gyermek­es ifjúsági kórusok száma és ugyanennyien vannak a fel­nőtt énekkarok — több mint 130 ezer résztvevővel. Meg­közelítőleg ennyire tehető ugyanakkor a vegyes összeté­telű iskolai, falusi, illetve üzemi, alkalmilag szerveződő énekes csoportok tagsága is. Ezek az együttesek jórészt csak esetenként lépnek fel, teljesítményük még „művészi mércével” alig-alig mérhető. Pedagógiai jelentősége azon­ban már ezeknek a közössé­geknek is számottevő. Ez az utóbbi tény azért fontos, mert az énekkarok nem csupán a zenei művelődés, az énekes önképzés és a művészi munka kollektív műhelyei. Legalább ennyire fontos az a hatás, amelyet egy-egy ének­kar mint nevelői közösség tölt be vonzáskörzetében. Az elmélyülés, az önkifejezés, a szocialista hazafiság, a közös­ségi ember kiformálódásának „otthonait" alkotják a kóru­sok országszerte. Bács-Kiskun megye régi hagyományokon épülő ének­kari—zenei mozgalma válto­zatos képet mutat. Ifjúsági kórusok minden általános és középiskolában működnek, és négy szakmunkásképző intézet büszkélkedik énekkarral. A tíz megyei felnőtt együttes közül kettő — a Kecskeméti Városi Vegyeskar és a bajai Liszt Ferenc énekkar — a legrangosabb országos minősí­tés, az úgynevezett „Fesztivál­kórus” fokozat tulajdonosa. A munkásénekkarok száma há­rom, de ezt az arányt a KÓTA megyei szakemberei kedvezőtlennek ítélik és fel­adatuknak tartják a szak­munkásképző intézeti, illetve az üzemi kórusok számának növelését. örvendetesen élénk a me­gyében a népi kultúrában gyökerező csoportok mozgal­ma is. Tavaly decemberben huszonhat népdalkör, illetve parasztkórus és 17 citerazene- kar gyűlt össze a megyei mi­nősítő találkozón. Ugyanakkor több mint tíz ifjúsági, illetve felnőtt fúvószenekar, egy szimfonikus és két kamaraze­nekar is működik sikerrel a megyében. A mai országos találkozó résztvevői beszámolnak szű- kebb pátriájuk énekkari moz­galmáról és eszmét cserélnek a jövő legfontosabb feladatai­ról. A KÓTA többek között szorgalmazni kívánja a kóru­sok számának növekedését, de — mint ezt az előterjesz­tés is hangsúlyozza — a mennyiségi növekedés mellett az eddigieknél nagyobb fi­gyelmet kell szentelni az együttesek művészeti teljesí­tőképességének, a belső neve-- lőmunka tartalmasságának és hatékonyságának. Kiemelt fel­adatként foglalkoznak az el­következőkben a munkás, és ifjúmunkás-kórusok életével és az énekkaroknak a múlt­ban kissé lebecsült szórakoz­tatási feladatainak érvényesí­tésével ... Szó esik majd a szakemberhiány megszünteté­sének feladatairól, a nemzeti­ségi együttesek támogatásáról, a családi és társadalmi ün­nepségeken való közreműkö­désről, és több más aktuális kérdésről is. A KÓTA megyei szerveze­tének művészeti-, paraszt­énekkari-, ifjúsági- és fúvós- zenekari bizottságaira megnö­vekedett feladatok várnak az idén. Többek között közre kell működniük az országos Ván­dor Sándor munkás- és ifjú­munkás-énekkarok szemléi­nek megszervezésében, és a népdalkörök nyárra tervezett országos minősítésének meg­rendezésében. Hatékonyabbá kell lenni ugyanakkor a bi- zottságok szakmai és mód­szertani irányító, támogató munkáját is. A megyei kórusmozgalom éleiének megélénkítéséhcz a KÓTA mai közgyűlésének vi­taanyaga, illetve az ott hozott határozatok minden bizony­nyal hasznos elveket és gon­dolatokat szolgáltatnak, P. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom