Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-13 / 11. szám
1978. január 13. • PETŐFI NÉPE • S Fogyasztási cikkek - importból Az elmúlt 10 évben jó néhány importcikk többé-kevésbé folyamatos kínálatához szokhattunk hozzá. Különösen a_ gazdaságirányítási reform első éveiben nőtt igen látványosan — az 1968. évi 11,7 százalékról két év alatt 17,8 százalékra — a kiskereskedelmi forgalmon belül a külkereskedelmi beszerzés aránya. Ezután visszaesés következett, s csak 1977-ben sikerült újra elérni az 1970-ben kialakult arányt. Tavaly az import körülbelül 10 százalékkal növekedett, s így fogyasztói áron mintegy 46 milliárd forint értékű külföldi áru került forgalomba. Idén a rubel elszámolású területekről várhatóan 13 százalékkal, a nem rubel elszámolású országokból pedig 8 százalékkal emelkedik a behozatal. Áru- és választékcsere Á rubel elszámolású import összetevői: a külkereskedelmi megállapodások és a választékcsere. Az előbbi ötéves egyezményeken alapszik, melyeket évente konkretizálnak, az utóbbi alap- gondolata pedig az, hogy ami az egyik országban elfekvő áru, az a másik országban még hiánycikk is lehet. A választékcsere szerepét azonban korlátozza is funkciója, hiszen az egyik ország kereskedelme sem mond le szívesen kurrens termékekről. Sajátos formája e konstrukciónak az áruházak közötti csere, az úgynevezett nemzeti hetek rendezése. A szocialista országokból származó fogyasztási cikkek behozatalának növelése az általában kedvező ár végett is feltétlenül érdekünk. Ennek azonban határt szab a jó minőségű cikkek elégtelen kínálata, a szállítások egyenetlensége és az alkatrész-utánpótlás bizonytalansága. A szocialista importnak így nagysága és struktúrája miatt elsősorban hiánypótló szerepe van, s ritkán alkalmas a belföldi termelők versenyeztetésére. Citrom, kávé, fűszer A dollár elszámolású importérték tavaly körülbelül 15 milliárd forintot tett ki. Az importhoz rendelkezésre álló deviza több mint kétharmada azonban csak meghatározott termékekre, illetve relációkban felhasználható deviza volt. Ilyen termékcsoport a citrom, a kávé, a fűszer és a halfilé — ezekből igény szerinti a behozatal. Jelentős mennyiségben vásárolunk fogyasztási cikkeket a fejlődő országoktól, elsősorban azoktól, amelyek exportunknak is bázispiacai. A dollár elszámolású import körülbelül egyharmadának lenne tehát az a feladata, hogy a lakosság minőségi igényeit kielégítse, s magasabb színvonalával versenyre ösztönözzön. Erről azonban alig van szó. Nem is az úgynevezett luxuscikkek, hanem a valóban széles tömegeket érintő divatos ruházati cikkek és kozmetikumok, jó minőségű élelmiszerek és műszaki cikkek igényektől elmaradó kínálata okoz problémát. Ma is érezhető még az 1975-ben bevezetett választékszűkítés hatása. Akkor a külföldi italok és cigaretták választéka felére-harmadára, a hír- adásteohnikai cikkek és kozmetikumok behozatala mintegy kétharmadára esett vissza, s lényegében megszűnt számos iparcikk importja. Az életszínvonal tartozéka Az importcikkek léte vagy hiánya azonban — például a ruházati cikkek esetében — ma már a forgalomra is hat. 1976- ban a ruházati import visszaesésével a forgalom is csökkent, s 1977-ben csak a behozatal mintegy 30 százalékos növekedésének köszönhető a többletforgalom. Ez egyben azt jelenti, hogy a külföldön beszerzett árúk életszínvonal-politikánk céljainak teljesítéséhez is nélkülözhetetlenek. Tavaly négy cikkcsoport behozatalára volt pótlólagos lehetőség. A párt agrárpolitikájának megfelelően biztosítani kellett az ellátást mezőgazdasági kisgépekből. Sikerült enyhíteni két krónikus problémát, a farmerruházat és a zsebszámológépek hiányát. Lehetőség volt emellett a tervezettnél több déligyümölcs behozatalára is. A szelektív iparpolitika hatására feltehetőleg újabb és újabb fogyasztási cikkek hazai gyártása fog megszűnni. Így például távol-keleti importra kell berendezkednünk az anyag- igényes és sok egyszerű munkát tartalmazó ruházati cikkekből. Ügy tűnik tehát, hogy a fogyasztók kereslete és a szelektív iparpolitika egyaránt a fogyasz- tásicikk-import arányának növelését sürgeti. Ez egyidejűleg javíthatná az ellátás színvonalát, s hozzájárulhatna a gazdaságtalan termékek gyártásának megszüntetéséhez. —al— KENDŐZETLENÜL: Szerencse! Alig van ember hazánkban, aki hetenként ne vásárolna legalább egyetlen lottó szelvényt annak reményében, hogy megüti az ötöst, de legalább a négyest, rosz- szabb esetben hármas találata lesz, esetlég két számot kihúznak. Arra senki nem számít, pontosabban senki sem abban „reménykedik”, hogy egyetlen találatot ér el, netán az általa megkeresztelt számok közül egy sem fog szerepelni a kihúzottak között. Szóval reménykedik az ember, bízik a szerencséjében. Ámde, a szerencse forgandó. Így történhetett meg, hogy bár ismerősömnek nem volt találata, szelvényét szépen eltette a sifo- nérba, mert következett a tárgy- nyeremény-sorsolás. Gondolta, itt még nyerhet. Nem gondolta rosz- szul. Valóban nyert is egy tízezer forint értékű vásárlási utalványt. Kegyetlenül örült a szerencsének, s ebben a mámoros állapotában semmire sem figyelt, megelégedett azzal, hogy lám ő nyert, szerencsés ember. Amikor kézhez kapta az utalványt, öröme alább hagyott, de még mindig rózsaszínben látta a világot. Elolvasta, mit ír a lottó igazgatóság a szelvényen. Kiderült, hogy tízezer forintos televízió vásárlási utalványt tart a kezében. Igenám, de neki már van televíziója és az az egy is sok. Arra gondolt, sebaj, talán van olyan nagylelkű valamelyik bolt, hogy tévé helyett mosógépet, centrifugát és hűtőszekrényt ad. Azon is gondolkodott, hogy ha netán mégsem lehet mást vásárolni az utalványra csak kifejezetten televíziót, akkor milyet vegyen? Színes készüléket ennyiért nem adnak. A fekete-fehérek között viszont nincs olyan, amelyiknek ilyen magas lenne az ára. Ezen azonban csupán néhány pillanatig tépelődött a nyertes, majd fogta az utalványt és irány a kecskeméti Centrum Áruház. Nem sok időbe telt, amíg kiderült, hogy sajnos ezt az utalványt nem válthatja be az áruház. Irány az Alföld. Itt is hasonlóan fogadták. Amikor elrebegte, hogy egy tízezer forintos utalványt szeretne beváltani, az eladó gyanakodva kérdezte tőle: — Csak nem lottó-utalványról van szó? — De igen! — Sajnos, azt nem tudjuk beváltani! — De miért nem? — szeretett volna tisztán látni a szerencse nem éppen szerencsés fia. — Kérem szépen, tessék elolvasni, hogy mi áll a szelvényen. A nyertes elolvasta. Az állt rajta, hogy a szelvény beváltható Budapesten, a Lottó Áruházban. Máshol nem. Hazafelé menet sok és furcsa gondolata támadt a nyertesnek. Többek között az, hogy ha a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság azt gondolja, mindenki a fővárosban lakik, akkor óriási tévedésben él. Arra is gondolt, hogy az igazgatóság így akarja növelni a Lottó Áruház forgalmát. Végül arra gondolt, hogy vajon az igazgatóság megfizeti e neki — ha mégis felutazik az áruházba — az útiköltséget, a televízió szállítási költségét, a kiesett munkanapot, a fáradtságot stb. Legvégül az jutott eszébe, hogy ő tulajdonképpen egy szerencsés ember. Mert mi van akkor, ha egy jegesmedvét nyer, amit csak Grönlandon vehet át az ottani Lottó Áruházban? — dorgál — Nagyobb kazetta, jobb hangminőség Az utóbbi évtizedben a kazettás magnetofon „kiütéses” győzelmet aratott a korábbi orsós készülékkel szemben, olyannyira, hogy ez utóbbiakat ma már jószerével csak a rádió- és tévéstúdiókban használják Pedig a kazettás szalagra való felvételnek és visszajátszásnak rosszabb a hangminősége, mint a kevésbé praktikusan kezelhető orsós változatának. Mindenekelőtt azért, mert a kazettás szalag csupán másodpercenként 4,75 centiméteres sebességgel halad, márpedig köztudott, hogy a nagyobb szalagsebesség jobb hangminőséget eredményez. Az sem válik előnyére a kazettás szalagnak, hogy csak 3,8 milliméter széles, szemben az orsós szalag 6,25 milliméteres szélességével. A hangminőségromlást újfajta szalaganyag bevezetésével próbálták ellensúlyozni, amely a magasabb hangokat is jól adja vissza. De különféle hangszűrőket és -tisztítókat is beszereltek a magnókészülékekbe a kazettás szalagok eredendő hibáinak enyhítésére. A közelmúltban egy nemzetközi kiállításon új megoldással jelentkezett a japán Sony cég. Az általa gyártott újfajta kazettában 6,25 milliméter széles szar • Az új típusú és a régi kazetta: lag van, amelyre másodpercen-’ kénti 9,5 centiméteres sebességgel lehet felvételt készíteni. Ez a szalagméret és sebességi érték különösen a térhatású (sztereo) hangtechnikának kedvez. Csupán egy bökkenője van a dolognak, az, hogy a nagyobb méretű kazettához új készüléket is kell vásárolni. Ez egyébként nem te-, kinthető az elterjedés akadályának, hiszen a „hagyományos" kompakt-kazettával működő ké-« szülékek néhány év leforgása alatt úgyis elhasználódnak. Költözik a templom Az észak-csehországi Most városának a képen látható 16. századbeli temploma sokáig csak arról volt nevezetes, hogy az európai késő gótika egyik legszebb alkotása. Ma már csak azért is megcsodálják, mivel ez a legnagyobb kőépítmény a világon, amelyet sikerült közel 850 méterre eltolni az eredeti helyéről. A becses műemléknek azért kellett „meghátrálnia”, mert alatta nem egészen 30 méteres mélységben hatalmas mennyiségű — mintegy százmillió tonnányi — kiváló barna szenet találtak, melynek a kiaknázásáról nem lehetett lemondani. A 60 méter hosszú, 30 méter széles, mintegy 12 ezer tonna súlyú templom elköltöztetését a 32 méter magas torony gondos lebontásával kezdték, hogy azt aztán az új helyen eredeti szépségében építhessék újjá. A templom áttelepítésének bonyolult műve« lete azzal kezdődött, hogy a boltozatot acélszerkezettel erősítették meg, és kívülről az egésa épületet vasbeton koszorúval vet-, ték körül, majd az alapjaitól elválasztva kissé felemelték és 43 speciális, hidraulikus egységekkel ellátott szállítóvázra helyezték rá.' Ezek négy hatalmas acélsínen mozdulhattak el. A haladási sebesség nagyon lassú volt, átlagosan 2—3 centiméter percenként. Éjjel-nappal folyamatosan mozgásban volt az építmény és végeredményben 646 óra — csaknem 27 nap — alatt ért célba. Útközben a szállítóvá-; zak hidraulikája automatikusan kiegyenlítette a haladáskor mu- tatkozó talajsüllyedéseket. Tudományos kísérletek cápákkal A tengerek falánk ragadozóinak, a cápáknak távoltartására már többféle eszközzel kísérleteztek, mindeddig nem sok eredménnyel. A tudósok egyetértenek abban, hogy csupán akkor lehet m^találni a védekezés legjobb módját, ha kitartó munkával az állatok összes tulajdonságait, szokásait, reakcióit felderítik. A floridai tengertudományi intézet munkatársai víz alatti tv-kame- rákkal, hangsugárzó rendszerekkel és különféle mérőműszerekkel a cápák hangérzékelését tanulmányozták. Kimutatták, hogy a víz alatti hanghullámok nyomásjelek nagy segítséget nyújtanak e félelmetes vízi ragadozóknak zsákmányuk megtalálásához. Rendszertelenül * lüktető, mély hangok segítségével — ilyeneket keltenek a vergődő halak is — percek alatt több száz cápát csalogattak a víz alatti kamerák látókörébe. Ugyanakkor a mintegy 1000 Hz-es tiszta hangokra nem reagáltak az állatok. A megfigyelések során nem bizonyosodott be, hogy a cápák a „vérszagra” gyűlnének a zsákmány köré. Megállapították, hogy a vér vegyi anyagainak vízben való oldódása lassúbb annál, amilyen gyorsan a cápák felfedezik áldozataikat. Egyébként a szag- és ízanyagokra igen érzékenyen reagálnak az állatok. Felfalják ugyan elhullt társaikat, de a tengerben oszlásnak indult cápahú«» tói például visszariadnak. A képen látható készülékkel amerikai kutatók vizsgálták a tki pák fényérzékenységét, a színekhez való viszonyát. Kiderült, hogy, a sötét félhomályt nem kedvelih az állatok, nem szívesen úsznalq a tengermélyben. Meglepődve állapították meg, hogy amikor a medencébe, amelyben a cápa úsz-; kált, sárga színűre festett korong got süllyesztettek, a cápa sietve elmenekült, és még akkor sem merte megközelíteni a korongot, amikor friss véres húst helyeztek el mellette. Téli pillanatképek a határból • Etetéskor kieresztik a birkákat. A juhállományt a következő esztendőkben növelni szeretnék. Az anyák számát a jelenlegi kétezerről kétezerötszázra. Már az év első napjaiban háromszázzal emelkedett a jószágok létszáma. A fejlesztéssel egyidőben nagyszabású rét- és legelőjavítást valósítanak meg. Első szakaszban több mint száz hektáron növelik a fű- hozamot, később több mint négyszáz hektárnyi területen. Felső képünkön: Varga János kerület- vezető-helyettes és Z. Tóth Imre juhász gyönyörködik az állományban. j J • Markolóval rakodnak a műtrágyaszóró kocsira. Két szórókocsival naponta 120 hektárnyi területre juttatják ki a talajerőpótlót. • Indulás előtt Kiss Károly brigádvezető útbaigazítást ad idősebb Csábi Dezső traktorosnak. Ilyenkor télen is van bőven tennivaló a mezőgazda- sági nagyüzemekben, ha nem is annyi, mint más évszakokban. A tiszakécskei Tisza- gyöngye Termelőszövetkezet második kerületébe látogattunk el és lencsevégre vettünk néhány epizódot. Meggyőződtünk arról, hogy a hóesés sem zavarja a közös gazdaság tagjait a feladatok végzésében, azaz ilyenkor sem szünetelhet a munka. sTleCmi-mMk ■ PANORÁMA Túlteljesítette tervét a Magyar Hajófuvarozó Szövetkezet A bajai központú Magyar Hajófuvarozó Szövetkezet dolgozói azt tervezték 1977-re, hogy az előző évhez képest 11 százalékkal növelik a dunai kavics és homok kitermelését és szállítását, úgy, hogy az átlagos szállítási távolság 14 százalékkal hosszabbodik. Pálmai István elnöktől kaptuk a tájékoztatást, hogy a MAHAJOSZ közössége sikeresen megvalósította az előirányzatot: túlszárnyalták a 600 ezer köbméteres meny- nyiséget is, első alkalommal a szövetkezet életében. A növekedés tervezett 11 százalékából 15,8 lett, ami nagy jelentőségű, ugyanis a terv túlteljesítésével sikerült pótolni az ötéves terv első esztendejének lemaradását is. Az építőiparnak és a lakossági szükségleteket kielégítő TÜZÉP vállalatoknak kavicsot, homokot szállító szövetkezetnél jelentős szerepe volt a sikerben a jubileumi munkaversenynek. A szocialista brigádok élen jártak az új beruházások gyors üzembe helyezésénél, valamint az üzem- és munkaszervezési intézkedések foganatosításánál. Nagy gondot fordítottak az úszó egységek tervszerű, megelőző karbantartására. A gépi kapacitás maximális kihasználására, az üzemidő növelésére törekedtek. A kavicsot, homokot szállító és a kirakó gépláncok dolgozói jelentős mértékben túlteljesítették vállalásaikat. Különösen dicséretes eredményt ért el a Szeremle kirakóegység és a hozzá tartozó géplánc. Az egész kollektíva jó munkája révén a MAHAJOSZ 1977-ben a tervezettnél magasabb jövedelemre tett szert. Az V. ötéves terv harmadik évére 6 százalékos termelésnövekedést irányzott elő a Magyar Hajófuvaroző Szövetkezet. Ezt teljes mértékben a termelékenység fokozásával akarják megvalósítani. Pálmai István elnök elmondta, hogy az idei előirányzatok sikeres elérése érdekében a kollektíva a szocialista munkaverseny folytatását határozta el. Ezt megelőzőleg a Petőfi szocialista brigád felhívással fordult a többi kis közösséghez: kövessék a Láng gépgyáriak példáját, s dolgozzanak az idén is a jubileumi verseny lendületével a terv megvalósításáért. Felszólították a tagságot, hogy segítse elő a 15 millió forintos költséggel épülő új kavicskotró gépegység mielőbbi befejezését és üzembe helyezését. Ezzel a beruházással a MAHAJOSZ már a jövő évi termelésnövelést alapozza meg. A. T. S.
