Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-11 / 9. szám

Z • PETŐFI NÉPE • 1978. január 11. I NAPI KOMMKXTÁ It | Közel-keleti kérdőjelek Befejeződött Moszkvában a szovjet-japán külügyminiszteri találkozó Óvári Miklós az NSZK-ban A Német Kommunista Párt ve­zetőségének meghívására kedden délelőtt a Német Szövetségi Köz­társaságba érkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége. Óvári Miklósnak, az. MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével. A magyar vendégeket a kölni pá­lyaudvaron Fritz Rische, az NKP elnöksége gazdaság- és szociál­politikai rei'eratúrájának vezetője fogadta. Jelen volt Hamburger László, a Magyar Népköztársaság NSZK-beli nagykövete. Az MSZMP KB küldöttsége négynapos programjának kereté­ben kedden délután Düsseldorf­ba látogatott, ahol a két pártot kölcsönösen érdeklő kérdésekről folytatott baráti véleménycserét az NKP elnökségének delegáció­jával. (MTI) Szovjet-amerikai tárgyalások Kedden Genfben folytatódtak a vegyi fegyvereket betiltó szerző­dés kidolgozásáról szóló szovjet— amerikai tárgyalások. A kétolda­lú tárgyalások 1976 augusztusában kezdődtek a genfi leszerelési ér­tekezlet keretében. A két fél ál­tal kidolgozott szerződéstervezetet az. általános leszerelési- értekez­let elé terjesztik. (,UPI) PéA' Miklós, az MTI tudósítója jelenti: Kedden Moszkvában befejeződ­tek a szovjet—japán külügymi­niszteri tárgyalások. Szonoda Szunao — a két ország közötti rendszeres külügyminiszteri kon­zultáció keretében — vasárnap érkezett háromnapos hivatalos látogatásra a Szovjetunióba. A szovjet és a japán külügymi­niszter hétfői, első megbeszélésén elsősorban a kétoldalú kapcsola­tok jelenlegi szintjéről és tovább­fejlesztésének lehetőségeiről ese­téit véleményt. Kedden a külügy­miniszterek folytatták e témakör megvitatását és áttekintették a legidőszerűbb nemzetközi kérdé­seket is. Andrej Gromiko a japán kollé­gája tiszteletére adott ebéden el­hangzott pohárköszöntőjében rá­mutatott. hogy az enyhülési fo­lyamatnak és az államok közötti együttműködésnek a földkerekség minden térségére ki kell terjed­nie Gromiko kiemelte: a Szov­jetuniónak Indiával és számos más ázsiai állammal jó kapcsola­tai vannak. A szovjet kormány a jövőben is arra törekszik, hogy bővítse azoknak az ázsiai álla­moknak a körét, amelyekkel ba­ráti. szilárd kapcsolatokat tart fenn. mert az egyik elengedhe­tetlen eleme az ázsiai kontinens biztonságának. • Szonoda Szunao és Andrej Gromiko aláírta az 1972-es szovjet— japán kulturális egyezmény meghosszabbításáról szóló okmányt. A közel-keleti dilemma eddig földkerekség legbonyolultabb ..problémacsomagjai” közé tar­tozott. Most azonban, Szadat furcsa manőverei után, még a megszokottnál is sokkal jobban megszaporodtak a kérdőjelek. Kezdjük nyomban a legfrisseb­bel: Irán látványosan megválto­zott magatartásával. Reza Pahlavi sah a közel-ke­leti kérdésben eddig egyfajta sa­játos semlegesség talaján állt. Amikor e sorok írója Teherán­ban járt, valamennyi hivatalos fórumon azt hangsúlyozták: Irán népessége nem-arab és vallásilag is csak viszonylag laza kötelé­kek fűzik az arab világhoz (a perzsák az iszlám egy másik ágához tartoznak). Ezen ojl ala­pon Teheránnak nem érdeke, hogy aktív szerepet vállaljon a konfliktusban. Ez az alapállás gyakorlatilag egészen mostanáig tartott. Ügy tűnik, a térség szakértőit is meg­lepte, hogy az iráni uralkodó Asszuánban, a Szadattal tartott közös sajtóértekezleteit egyértel­mű támogatásáról biztosította az egyiptomi lépéseket. Vajon mi lehet a változás hát­tere? Az elképzelhető lehetősé­gek a következők: 1. Iránt szo­ros szálak fűzik Washingtonhoz és az amerikai kormány nyoma­tékos kérése legalábbis valószí­nűnek látszik. 2. Mivel a politi­kailag haladó országokból és erőkből áll a Szadat lépéseit el­utasítók frontja, Teherán úgy érzi, a konzervatív, nyugat-barát arab tömörülést kell erősítenie. Szinte valamennyi vonatkozás­ban teljes mozgásban van a kö­zel-keleti diplomácia. Sokasod­nak a jelek: mind Izrael, mind Egyiptom számít arra, hogy ..a másik fél kénytelen lesz enged­ni”, hiszen a megbeszélések ku­darca mind Szadat, mind Begin számára belpolitikai fenyegetést is jelent. Ennek a feszültségnek a termé­ke lehet a legutóbbi hír, amely szerint a Sinai-félszigeten léte­sített — és állítólag még Wa­shington által is nehezménye­zett — települések problémáját ..területcserével” oldanák meg. Nem elképzelhetetlen, hogy ti felek a kül- és belpolitikai kö­rülmények nyomására ilyen kompromisszumig juthatnak el. Ez azonban mit sem változtat a lényegen, amit Arafat bejrúti beszéde és Asszad Szíriái állam­főnek a Newsweek című ameri­kai magazinnak adott nyilatko­zata így fogalmaz meg: nem a palesztin kérdés megkerülésével, sem a Szovjetunió és a haladó arab rendszerek kirekesztésével nem lehet valóban tartós meg­oldást elképzelni. H. E. Sajtóértekezlet az Országos Béketanácsnál (Folytatás az 1. oldalról.) népnek, sem pedig Indokinának nem érdeke a villongás, a fegy­veres összetűzés, hiszen például Kambodzsa és Vietnam a hosz- szú fegyveres felszabadító harc­ban testvérként együttműködött. A sajtóértekezlet azt is bizo­nyította. hogy társadalmunk gyorsan és érzékenyen reagál a világpolitikai kérdésekre, hiszen Horváth István, a Csepel Vas- és Fémművek „Hanoi" szocialista brigádjának vezetője a csépeli dolgozók állásfoglalásáról tájé­koztatta a résztvevőket. Elmond­ta. hogy a brigádérlekezleteken a dolgozók értetlenül fogadták a kambodzsai támadásokat, a gyil­kosságokról. a felgyújtott fal­vakról érkező híreket. A csepeli dolgozóknak, akik 16 éven át szolidaritásukkal álltak a viet­nami nép mellett és társadalmi munkában készített gépekkel és magyar szakemberek tapasztala­taival segítették hanoi testvér­gyárukat, meggyőződésük: a két testvéri nép soha nem kerülhet szembe egymással, s a vitás kér­déseket tárgyalásokon kell ren­dezni. Hasonlóképpen foglalt állást a Danuvia-gyár „Ho Sí Minh” szo­cialista brigád vezetője. Mizséri László, az Országos Béketa­nácsba beérkezett táviratokból is a megbékélést sürgető vélemé­nyek csendülnek ki. (MTI) események sorokban MOSZKVA __________________________ A szovjet Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságá­nak irodája határozatot hozott az SF.KP KB decemberi plénumá­nak eredményeiről, a Komszo- mol-szervezetekre a plenum ha­tározataiból háruló feladatokról. MONTE CARLO_______________ Az E NSZ környezetvédelmi programjának keretében hétfőn megkezdte ez évi ülésszakát 17 íóiciközi-tengeri ország küldöttsé­ge. Musztafa Kárnál Tóiba, a pr< gram végrehajtó igazgatója a megnyitó ülésen elmondotta, hogy o Földközi-tenger „az összes ten­gerek közül a legjoooan szeny- nyezett olajtól és melléktermé­keitől'. (UPI) STOCKHOLM_________________ Sz erte Svédországban megem­lékezéseket tartottak Kasl von Linné, a nagy természettudós ha­lálának kétszázadik évfordulója alkalmából. Linné világhírnevet az állatokat és növényeket fajta és osztály szerint rendszerező, 1753-ban megjelent Systema Na­turae című műve alapozta meg. (AFP) Tudományos ülésszak kezdődött az Akadémián A Szovjetunió elismert ' tudo­mányos potenciálja lehetővé tet­te számunkra, hogy a hazai ku­tatások műszaki bázisát és a rendelkezésre álló szellemi erő­ket megnöveljük — mondta egyebek között Márta Ferenc, az MTA főtitkára, a Magyar tu­dományos Akadémia és a Szov­jetunió Tudományos Akadémiá­ja közötti együttműködési egyez­mény megkötésének huszadik évfordulója alkalmából rende­zeti tudományos ülésszak meg­nyitóján. kedden, az MTA dísz­termében. A tanácskozást Szent- ágothai János, az MTA elnöke nyitotta meg. majd Márta Fe­renc, az MTA főtitkára méltatta a két akadémia húszéves együtt­működésének jelentőségét és eredményeit. A kapcsolatok eredményességét jelzi, hogy míg 1958-ban az együttműködési egyezmény hét közös kulátási té­mát jelölt meg. a jelenlegi. 1976—80-ra szóló munkaterv sze­rint 24 természettudományi problémakörben 79 közös kuta­tási témán munkálkodnak együtt a szovjet és a magyar szakem­berek. A társadalomtudomá­nyokban 18 problémakör 82 té­máját dolgozzák fel a tudomá­nyos együttműködés alapján. Vlagyimir Kotyelnvikov aka­démikus, a SZUTA alelnöke. a tudományos ülésszakra érkezeit vendégdelegáció vezetője rávilá­gított arra. hogy a két évtizeddel ezelőtt aláírt együttműködési egyezmény magasabb szintre emelte a szovjet és a magyar tu­dományos kutatóhelyek, tudósok kölcsönösen előnyös Testvéri együttműködését. Az azóta eltelt időszak eredményei igazolták az egyezményben megfogalmazott elvek, kötelezettségek helyessé­gét és a megvalósításhoz vá­lasztott módszerek hatákonysá­• Szentágothai János, az Akadé­mia elnöke megnyitja az ülést. gát, célszerűségét. A szovjet tu­dósok nagyra értékelik a két or­szág intézeteinek együttműködé­sét. amely során ma már közö­sen készítenek kísérleti beren­dezéseket és műszereket az együttes kutatásokhoz olyan nagy jelentőségű tudományos munkához is. mint a kozmosz feltárása. Végezetül Kotyelnyikov hang­súlyozta. hogy a két ország kommunista pártjainak határoza­tai kitűnő lehetőséget teremtet­tek a tudomány fejlődéséhez, a szocialista együttműködés bőví­téséhez. A tudósok alapvető fel­adata. hogy mindent megtegye­nek az elképzelések megvalósí­tásáért. megteremtsék a feltéte­leket ahhoz, hogy a kutatások eredményei a lehető leggyorsab­ban hasznosíthatók legyenek a népgazdaságban. (MTI) Púja Frigyes Afrikába utazott • Külügyminiszterünk hivatalos látogatást tesz Etiópiában, a Kongói Népi Köztársaságban, az Angolai Népi Köztársaságban, a Mozambiki Népi Köztársaságban, és a Tanzániai Egyesült Köztársaságban. Ké­pünkön: Rácz Pál államtitkár búcsúzik Púja Frigyestől. (MTI-fotó. Soós Lajos felvétele.) Tájékoztatás és politikai érdek Az összefüggéseket megvilágító információkra van szükség Az információ — világ- probléma. Ezt főképpen a hihetetlen ütemben fejlődő technikai lehetőségekkel magyarázzák, pedig sokkal inkább társadalmi-politikai vonatkozásai állítják az ér­deklődés homlokterébe. Hazánkban a jó tájékoztatás a társadalom javát szolgáló, elsőrendű politikai kérdés. Igényli ezt a politika, amely nyílt, őszinte, szókimondó, ennél­fogva természetesen súlyt helyez arra, hogy néze­teit. érveit, eredményeit, gondjait és terveit mind szélesebb körben ismerjék és értsék. De egy pil­lanatra sem mond le arról, hogy ő is gazdagodjék a lakosság véleményével, javaslataival, hogy a köl­csönös. kétirányú információáramlás csatornáin ke­resztül pontosan érzékelje a társadalom tudati ál­lapotát. hangulatát, érzésvilágát. E törekvésében a politika találkozik a lakosság igényével, sőt kö­vetelésével. Jogos igény Az ország népe tisztában akar lenni a politikai, gazdasági-társadalmi realitásokkal, tudni kívánja, hol állunk és merre tartunk, s ez nagyon is felelős magatartás. Mert csak a szükséges ismeretek bir­tokában képesek az emberek tudatosan, tettekkel támogatni a politika által érlelt folyamatos, sok­oldalú és jó irányú, szocialista fejlődést. Pártunk a tömegeknek ezt az igényét, követe­lését, nemcsak hogy elismeri, jogosnak tartja, ha­nem mindent megtesz annak mind teljesebb ki­elégítésére. Nem véletlen, hogy nemrégiben a Nép- szabadság külön vezércikket szentelt ennek a témának, amelyben ismét megfogalmazta a párt vezető testületéinek nemegyszer kimondott állás­pontját. , Ennek lényege egy mondatban: „Történelmi cél­jaink megvalósítása, a fejlett szocialista társadalom megteremtése, az odavezető úton pedig a minden­napi feladatok sikeres megoldása egyenesen meg­követeli. hogy az emberek a tények és összefüg­gések megbízható ismerete alapján tisztában le­gyenek a szüntelen változó valósággal, a minden­kori adott helyzettel, mégpedig részletekbe me­nően, a nemzetközi és a hazai, a politikai és a gazdasági, az országos és a helyi körülményekkel egyaránt.” Információ és manipuláció Az információ körül éles küzdelem bontakozik ki a nemzetközi ideológiai harc színterén is. A tőkés világ uralkodó köret ezt az eszközt is fel­használják az úgynevezett manipulációra, vagyis a tömegek megtévesztésére, s ezen keresztül a mo­nopóliumok érdekeinek szolgálatára. Ez teljesen érthető, hiszen minél kevésbé tudja kielégíteni va­lamely társadalmi rendszer a nép többségének tör­ténelmileg változó szükségleteit, annál sűrűbbnek kell lennie annak az ideológiai fátyolnak, amely az alapvető társadalmi 'problémák és ellentmon­dások elfedésére szolgál, s annál intenzívebben kell folytatni a tudat manipulálását. Az európai biztonsági ps együttműködési értekez­leten — akár a korábbi genfi szakaszára, akár most a belgrádi találkozóra gondolunk — különösen jól látható, hogy az információáramlás fokozódása az államok közötti jó kapcsolatok egyik eredménye, de egyúttal maga is táplálja a jószomszédságot. Ezt tartják szem előtt a szocialista országok, amikor elősegítik az információk legszélesebb körű cse-' réjét a helsinki záróokmány szellemében és be­tűje szerint: hozzájárulva a népek közötti bizalom növekedéséhez. De ennek jegyében szállnak szembe a tőkés világ bizonyos köreinek minden olyan próbálkozásával, amely az információk egyoldalú áramoltatásával a mi közvéleményünket is mani­pulálni akarja. Mindez kellő magyarázatot ad arra, miért szük­séges fontos politikai kérdésként kezelni a tá­jékoztatást. S ha ehhez hozzávesszük, hogy ma az informálást segítő legújabb tudományos és mű­szaki vívmányok is rendelkezésünkre állnak, akkor még nagyobb horderejű a kérdés. Információ és orientáció De vajon mikor jó a tájékoztatás? Nyilvánva­lóan akkor, ha elegendő információval látja el a lakosságot, sok tényt, történést hoz a tudomásá­ra. segít nyomon követni az eseményeket. Vagyis felállíthatjuk az egyenletet: több információ = jobb tájékoztatás. Bár ez jórészt igaz. mégsem a teljes igazság. Mert nem az az igazán tájékozott ember, aki ki­zárólag arról tud sokat, mi történt, hanem az. aki ismeri a válaszokat a miértre is. s képes véle­ményt alkotni, állást foglalni az adott kérdések­ben. Tájékozottságának fontos mércéje, hogyan hasznosul mindez a magatartásban, a cselekvésben. Tegyük fel. hogy valakit egy konkrét téma kap­csán — mondjuk — ötször annyi információval látunk el. Feltehetően nem lenne automatikusan ötször olyan jól informált. Fennáll a veszélye an­nak. hogy nem tudja befogadni a megsokszorozó­dott információmennyiséget, vagyis nem képes el­raktározni. feldolgozni, összefüggéseiben látni és megítélni a rúzúdított ismeretanyagot. Ha tehát azt akarjuk, hogy a lakosság a szó teljes értelmében tájékozott legyen, akkor egyszer­re kell informálnunk és orientálnunk, vagyis segí­teni őt a tények, események elemzésében, érté­kelésében. álláspontjának kialakításában. Az egyenlet tehát így módosul: több információ plusz hatékony orientáció = jobb tájékoztatás. Mit is éltünk az orientáción? Kétségtelenül ori­entálnak azok az írások, előadások, amelyek az új események kialakulásának folyamatát mutatják be. Kellenek olyan cikkek, műsorok is. amelyek arról szólnak, miként kapcsolódnak egymáshoz a törté­nések. Nélkülözhetetlenek a hátteret megvilágító agitációs és propaganda, megnyilatkozások. Ezek szerint az orientáció nem más. mint egy- egy fontos esemény, jelenség kommentálása? Nem. ennél több. Beletartozik például az úgynevezett alapkérdések visszu-visszatérő tárgyalása. Ha a külpolitika témájából merítjük a példát. akkor sokszor egyszer s mindenkorra elintézettnek ve­szünk valóban nem egyszer megírt kérdéseket, mint például hogyan kell elemezni és értékelni az erő­viszonyokat. mit értünk békés egymás mellett élé­sen. ki van ma offenzívában és ki defenzívában, hol húzódik a kor fő ellentmondása, miben feje­ződik ki fő tartalma. Ezek a politikai oktatás té­mái — hallom az ellenvéleményeket. Azé is, de a tájékoztatás sem mondhat le napirendre tűzésük­ről. Régi fogalmak — új tartalom Először is azért, mert az alapkérdések is új mó­don vetődhetnek fel adott körülmények között. Másodsorban számolnunk kell azzal is. hogy ami korábban teljesen érthető, s tegyük hozzá, álta­lánosan elfogadott volt. az új események fényében esetleg ismét vitatottá válhat. A ..régi” kérdéseknek is lehet korszerű tartalma, amit meg kell világítanunk. Pálda rá az inter­nacionalizmus. amelyről már nem egy cikk szü­letett. s ma mégis szükség van arra, hogy meg­válaszoljuk: mit jelent a proletár internacionaliz­mus ma? Csak utalni szeretnék rá. hogy a Köz­ponti Bizottság tavaly októberi határozata is szük­ségesnek tartotta megfogalmazni, mit tekintünk a mai viszonyok között a proletár internacionalizmus alapvető ismérvének: a nemzeti és a nemzetközi ■érdekek egyeztetését, az egységre való törekvést, egymás kölcsönös támogatását, az elvtársi együtt­működést. a legfőbb politikai kérdésekben a kol­lektív állásfoglalás és a cselekvés kialakítását a testvérpártok önállósága, egyenlősége és önkéntes együttműködése alapján. Azt szoktuk mondani, hogy a tájékoztatás nem cél. hanem eszköz a szocialista együttgondolkodás és együttmunkálkodás erősítésére. Hiteles. meg­bízható és a lehetőségek szerinti gyors felhaszná­lása éppen ezért nagy felelősséggel jár. Ennek a felelősségnek a tudatos vállalása azt is jelenti, hogy igyekszünk lépést tartani az új és nagyobb követelményekkel. Szem előtt tartjuk a leglénye­gesebbet: a jó tájékoztatás — vagyis a színvona­las információ és orientáció — alapvető politikai érdekünk. Pálos Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom