Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-31 / 26. szám
mÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ww, :b Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Üzemanyagot tankol az űrállomás wmmmMmmmmmamammlmmmm PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII évi. 26. szám Ára: 90 fillér 1978. január 31. kedd Bács-Kiskun megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága ülését január 31-re összehívták. A végrehajtó bizottság jelentések meghallgatását javasolja a XI. kongresszus és az 1975. februári pártértekezlet határozatainak megyei végrehajtásáról és a végrehajtó bizottság 1977. II. félévi munkájáról. Kellemesen töltötték a vasár-, napi pihenőt a Szaljut—6 űrállomás személyzetének tagjai. Ju- rij Romanyenko és Georgij Grecsko nagyjából ugyanazt csinálta, mint nagyon sokan a Földön a szabadnapon: sportolt, olvasott, televíziót nézett, családtagjaival beszélgetett, elmaradt munkáját rendezgette és még takarított is — mindezt azonban több mint 300 kilométerre a Föld felszínétől, az űrállomás sajátos körülményei között. / A két szovjet űrhajósra ezen a héten ismét olyan feladat vár, amit elsőként kell végrehajtani- ok az űrhajózás rövid történetében: „menet közben” keli feltölteniük üzemanyaggal a Szaljut—ff üzemanyagtartályait. A Progressz teherszállító űrhajóból az automatikus berendezések segítségével kétféle anyagot kell átszivattyúz- niok az űrállomásra, a tulajdonképpeni üzemanyagot és az égéshez szükséges oxigént. (MTI) Hatékonnyá vált a bűnmegelőző tevékenység I. oldal Háztáji mezőgazdák 4. oldal Űj kisfilmek Bács-Kiskun megyéről Tovább épülnek, szépülnek a megye városai 5. oldal A helyi államigazgatási szervek célkitűzéseinek megvalósításában fontos szerepet töltenek be a költségvetési üzemek. Az állandóan növekvő lakossági igények gyors kielégítésében a városok szépítésében, az utak korszerűsítésében, kisebb intézmények létesítésében ritkán számíthatnak a nagyobb építőipari vállalatokra. Ezért hozták létre a tanácsok a sokféle munka elvégzésére alkalmas, gyors kivitelezést biztosító saját építőipari szervezeteket. Néhány ilyen költségvetési üzem idei célkitűzéseiről adunk ezúttal számot. Aligha kell bizonygatni, mit jelent az erdő mindannyiunk számára. Életűnk fa nélkül elképzelhetetlen lenne, mindegyik a légtisztító, „porfogó berendezés” szerepét tölti be. Mellette szórakozást, ki- kapcsolódást, pihenést. Üdülési lehetőséget nyújt, nyersanyagot ad az iparnak. Amíg egy fa megnő, sok-sok év telik el. Nem közömbös, hogyan óvjuk erdőinket, miként gazdálkodunk a fával. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság jól végzi ezt a munkát. Bizonyítja az a tény is, hogy 1948 óta 28 ezer hektárnyi erdőt létesített és 17 ezer hektárt újított fel. Állami kezelésben Osztrogonácz János igazgatóhelyettes magyarázza: — Erdőgazdaságunk jelentős részt a Duna ^Tisza közi Homokhátság középső részén helyezkedik el. A fel- szabadulás előtt községi, városi (Szabadszállás, Izsák, Kecskemét, Kiskunhalas, Jánoshalma), másrészt egyházi (Matkó, Császártöltés, Csala), valamint a királyi család (Kunpeszér, Kun- adacs) tulajdonában voltak az erdőterületek. 1947-ben állami .tulajdonba kerültek, egy évvel később pedig megindult a tervszerű fásítás. Napjainkban az évente kivágott erdő felújításán kívül 600—700 hektárt telepítünk, különösen a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan homokterü- leteken. A gyenge minőségű talajok felhasználásával még csaknem 90 ezer hektár erdő létesíthető Bács-Kiskun megyében. — Ehhez hol nevelik fel a szaporítóanyagot? — Kelebián, Balotaszálláson, Kunfehértón, Jánoshalmán, Solton neveljük a telepítéshez szükséges csemeték 80 százalékát — kapcsolódik a beszélgetésbe Ván László erdőművelési osztályvezető. — Évente 25 millió fenyő és 5 millió lombfacsemetét adunk a telepítésekhez, A megye déli • Az erdőtelepítést könnyíti a lánctalpas traktorra szerelt tuskókiemelő. részén ebbe a tevékenységbe besegít a szegedi erdőgazdaság. Gondot okoz a nyárfacsemeték ápolása, mivel annak gyomirtásához megfelelő vegyszer nem kapható a kereskedelemben. Pedig a homoki papírfának nagy szerepe van a megyében, hiszen itt található az ország legnagyobb cellulóznyár-iültetvénye, mintegy 6 ezer hektár. Zöldövezetek, erdősávok — A hagyományos erdőtelepítéseken kívül a mi feladatunk a zöldövezetek, az ipartelepk körüli erdősávok kialakítása is, — veszi át a szót Göbölös Antal szakmérnök. — Szeretnénk szebbé tenni az emberek környezetét, megóvni természeti értékeinket. Tájformáló munkánk nyomán gondolunk a mezőgazdasági növényeket, a településeket védő fásításokra. Az 1975-ben létrehozott Kiskunsági Nemzeti Parkot gazdagítja a bugaci ősborókás, a kunpeszéri gyöngyvirágos tölgyes, a lakiteleki Tőserdő. — És az üdülőerdők neveléséért? — A legismertebbeken, a Kecskemét-Csalános, a Lakitelek- Tős, a Kiskunhalas-Sóstói és Törökerdő, valamint a kunfehértói Erdei Ferenc parkerdőn kívül nagyon kevés a bővítési lehetőség. Tervezzük ugyan néhány újabb pihenő, a solti, a nyárlőrinci parkerdő megnyitását, a csalánosi erdő vízrendezését, mindez azonban nem nyújt végleges megoldást. Erdeinknek csak 5 százaléka szolgál üdülési célokat, viszont 30 százalékuk tájvédelmi jellegű. Ipari feldolgozás — Mennyi az úgynevezett gazdasági erdő? — Mintegy 65 százalékot tesz ki, amelynek hasznosítása során 150 ezer köbméter fát vágunk ki évente — veszi vissza a szót az igazgatóhelyettes. — A kitermelt fa egy részét saját üzemeinkben dolgozzuk fel, másik részét papír-alapanyagként, tám- és bányászati, illetve tűzifaként értékesítjük. A jánoshalmi fafeldolgozó üzemünk fejlesztésére több, mint húszmillió forintot költöttünk az utóbbi évékben. Az Erdőkémiai Vállalattal közösen ott építettük fel a fenyőtűlepárló üzemünket, amely a kozmetikai ipar számára állít elő illóolajat. Gazdálkodásunk szerves részét képezi a vadászati, erdei mellék- termék és építőipari tevékenység is. Ezek a fő ágazatokkal együtt, hozzájárulnak a tervszerű gazdálkodáshoz. Legtöbbet azonban az a kétezerháromszáz dolgozó teszi, aki nap, mint nap kiveszi részét a Duna—Tisza közi táj arculatának kedvező megváltoztatásából. B. Z. A KECSKEMÉTI Városi Tanács Építési Költségvetési Üzemének ez évi feladatairól szólva Kűri Károly üzemvezető és Márkus Ferenc főkönyvelő első helyen említette azt a park-, járda- és útépítést, amelyre a terebélyesedő Széchenyivárosban kerül majd sor, 18 millió forintos költséggel. A megyeszékhely útjainak karbantartása mellett új járdát építenek az Egyetértés, a Budai, a Vadász, a Nádor, a Bakonyi Antal és a Déryné utcában. A Béke fasor, a Bocskai és a Hosz- szú utca teljes felületi kezelést kap az idén. A forgalomirányító jelzőlámpák és azok tartozékai^ hak karbantartására szintén gondot fordítanak. Ebben az évben fontos munkája lesz az üzemnek a fedett piacesarnok aszfaltozása. Az üzem magasépítő részlege az idén átadásra kerülő Nyitra utcai óvodában dolgozik, továbbá orvosi rendelőt és szolgálati lakásokat épít Hetényegyházán. Részt vesznek a szociális otthon felújításában is. Tavaly elkezdték, s az idén folytatják a hunyadivárosi bölcsőde építését, amely társadalmi összefogással jön létre. Többek közt a helyi kisiparosok társadalmi munkájárá számítanak. A KISKUNFÉLEGYHÁZI Városi Tanács Költségvetési Üzemében már szintén elkészítették az idei feladattervet, melyet a városi tanács is jóváhagyott. Eszerint december végéig 28,7 millió forintos tervet kell teljesíteniök. Az üzem múlt évi munkáját jelentősen nehezítette az emlékezetes augusztusi jégverés, amely sok lakó- és más, kezelésükben levő épületben is nagy károkat okozott. Az idén a lakóházak tatarozására 4.2 millió forintot fordítanak, s építenek egy háromlakásos épületet is, ahol ideiglenes otthonra találnak a felújítás alatt levő házak lakói. A lakások karbantartására 1,8 millió,, utak, járdák felújítására és építésére, valamint a belvíz elvezetésére 8,5 millió forintos keret áll rendelkezésükre. Munkájuk nyoTöbb szalagparketta Munkaerő szervezettség Kecskeméten a Parkettagyárban az idén 40 százalékkal növelik a szalagparketta gyártását. Százhúszezer négyzetmétert készítenek, ennek több mint a fele tőkés exportra kerül. Ezenkívül a normál- és a mozaikparkettából is többet gyártanak, 1978-ban 45 millióval növelik tervüket és mintegy 130 millió forint értékű árut készítenek. (Pásztor Zoltán felvétele.) Példaként akár az építőipar Is szolgálhat, A népgazdaság fejlődése szempontjából e meghatározó fontosságú ágazat az utóbbi másfél-két évtizedben gyorsan korszerűsödött — szakkifejezést használva: iparosodott —, s eközben egy ideig a foglalkoztatottak számának növelésére is képes volt. A létszámemelkedés — ha szerényebb mértékben is— a hetvenes évek elején is folytatódott, erre alapozva számítottak néhányon, hogy még az ötödik ötéves terv időszakában is szó lehet a munkásállomány bővítéséről. E feltételezések nem váltak valóra: 1975 óta az építőipari létszám ugyancsak csökken, s a kitűzött célok teljesítéséhez hatékony állami támogatásra, póthitelekre van szükség. E kört szűkíthetnénk: az iparban foglalkoztatottak száma tavaly több mint 7 ezerrel csökkent, s e folyamat várhatóan az idén is folytatódik — eközben viszont az ipar termelése 1977-ben 7 százalékkal nőtt, az 1978. évi terv pedig 5,5—6 százalékos növekedést irányoz elő. A technológiai fejlesztés, a gyártási módok korszerűsítése önmagában mindehhez kevés. S nemcsak azért, mert takarékosan kell bánni a fejlesztésre, beruházásra fordítható forintokkal, hanem azért is, mert — bármennyire közhelynek tűnik is, a korszerű berendezések még igen sok tartalékot rejtenek. Méltánytalan lenne említés nélkül hagyni, hogy amióta a munkaszervezés igénye előtérbe került, érdemi változások történtek. Hiszen szervezési intézkedések nélkül 1970 óta aligha javult volna a termelékenység az állami iparban évente átlagosan több mint 6, a szövetkezeti iparban pedig csaknem 8.5 százalékkal (jelesül az ipari termelés növekedése elsősorban a termelékenyebb munka javára írható). Mégis hadd utaljunk az MSZMP Központi Bizottságának 1971. december 1-i határozatára, amely egyebek mellett kimondta: „Szükség van időről időre az üzem- és mun• A Kiskunfélegyházi Városi Tanács Költségvetési Üzemében Berecz László és Gyovai István szerelők, a Gagarin brigád tagjai egy nagy teljesítményű rakodógép motorját újítják fel. mán Kiskunfélegyháza utcái az év végéig mintegy 4 kilométer járdával gyarapodnak. Az idén több, mint négyezer négyzetméterrel növelik a városi parkok nagyságát, s társadalmi munkát szerveznek a mellékutcák füvesítésére és virágokkal való beültetésére. Géptelepükön a szerelők jelenleg tarthatatlan körülmények között dolgoznak, ezért a Szegedi úton 800 ezer forintos költséggel megfelelő munkahelyet alakítanak ki számukra. Az üzem szocialista brigádjai elhatározták, hogy az idén személyenként 34 óra társadalmi munkát végeznek a városért és segítik a sok gondot megoldó géptelep mielőbbi felépítését. A KALOCSAI Építési- Költségvetési Üzem 1978. évi feladatairól dr. Horváth Bertalanná, a városi tanács terv- és pénzügyi osztályának vezetője adott tájékoztatást. — Építési üzemünk már tíz éve önálló szervezet. A helyi kivitelező kapacitás bővítése miatt volt szükséges, hogy különválasszuk az építőket a kommunális feladatokat ellátó részlegtől. Az idő igazolta döntésünket, az üzem teljesítménye egyenletesen fejlődött. A tanács fejlesztési alapjából és költségvetéséből megvalósuló beruházások, illetve felújítások csaknem 20 százalékát végzi el az idén az építési költségvetési üzem. Feladattervük 25 millió forintos, s ebből 21.5 milliót a város részére végeznek el. Múlt évi munkájukban a bútoráruház elkészítése és berendezése volt kiemelkedő jelentőségű, valamint az Ifjúsági és Művelődési Ház felújítása. Ez utóbbit csaknem három esztendős aprólékos, gondos munkával készült, s összesen 13 millió forintba került. Az építési üzem az idén is jelentős, a város fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen beruházásokban vesz részt. Megkezdik és év végéig be is fejezik az ifjúsági lakótelep abc-áruházá- nak építését. Elkezdik a Csupó Imre utcai szolgáltatóház és az eperföldi iskola újabb négy tantermének építését. Mindkét munkát jövőre adják át, s mindkettő nyolcmillió forintot tesz ki. Ugyancsak jövőre fejezik be a Bem apó utcai óvoda bővítését és a Széchenyi lakótelepi bölcsőde első szekciójának elkészítését. Ezek a gyermekintézmények a nálunk -már jól bevált „szekciós’' módszerrel épülnek. Vagyis több esztendő alatt, lépcsőzetesen, a környékbeli lakosság gyarapodásával lépést tartva bővül az alapegység huszonöt, illetve húsz kisgyermek befogadására alkalma» újabb épületrésszel. kaszervezés átfogó értékelésére, elemzésére, széles körű továbbfejlesztésére. Napjaink egyik fő jellemzője a gyorsuló műszaki-technikai haladás, amelynek során a technikával együtt nemcsak a gyártmányok cserélődnek ki, hanem a korábbi helyes szervezési elvek is elavulnak, új módszerek alkalmazását kívánják meg”. Következésképp ami tegnap előre vitt, az holnap olykor már csak a helybenjáráshoz elég, de még az is elképzelhető, hogy i'isszahúzó erőként hat. A szervezés: tudomány. Szerte a világon könyvtárakra rúgó irodalma van, s licenc- ként értékesíthető szervezési módszerek is ismeretesek. Nincs olyan területe a munkának — hozzátehetjük: mindennapi életünknek —, amely ne lenne szervezhető. A jó vezető is kellően megszervezi egy-egy munkanapját, azokra a feladatokra vállalkozva csupán, amelyek feltétlenül az ő döntését igénylik, s a többit munkatársaira hárítja. Csaknem mindenütt szervezettebbé tehető az irodai munka (s ezzel létszám is megtakarítható), vagy a megfelelő útvonal kijelölésével, az áru fogadásának megszervezésével-gyor- sitásával hatékonyabbá válhat a szállítás. Folytathatnánk a példálózást a népgazdaság valamennyi ágazatából. Ezekre a tennivalókra utaló szavak az országgyűlés legutóbbi, téli ülésszakán, az idei költségvetés vitájában is elhangzottak. Az előterjesztés előadója mondotta egyebek között: „Az előrehaladás feltétele a szervező munka javítása a termelési, de az értékesítési folyamatban is. Több nagyvállalatnál a szervezés fokozatosan beépült a vezetési tevékenységbe. A hazai jó példák, a nemzetközi összehasonlítások, de még inkábba tapasztalható fogyatékosságok azonban arra utalnak, hogy még számos tennivaló van. A vállalatok még nem élnek megfelelően a számvitel- és ügyvitelszervezési megoldásokkal sem”. Az ötödik ötéves tervidőszak középső esztendejéhez érkeztünk; mindaz, amit idén teszünk, meghatározó jelentőségű célkitűzéseink teljesítése szempontjából. Nem kizárólag, de jórészt a vállalatokon és vezetőiken múlik, hogy az idei összegezéskor mind a Parlamentben, mind más fórumokon kevesebb fogyatékosságról és még több követendő jó módszerről essék szó. F. T. m ■m
