Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-29 / 25. szám

KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG A KERTÉSZET SEGÍTÉSÉRE TUiG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 25. szám Ára: 90 fillér 1978. január 29. vasárnap Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása a dolgozók « 1978. évi munkaverseny-kezdeményezéséről mmmmmmmmmmmmmsmmmmmmmmmmmmmm Népünk az 1977. évi terv teljesítésével az elmúlt évben is sikeresen munkálkodott ötéves tervünk, szocialista nemzeti programunk megvalósításán. A magyar munkások, parasztok, értelmiségiek, dol­gozó népünk helytállása tovább növelte hazánk gazdasági erejét, és lehetővé tette az életkörülmé­nyek javítását. A sikerekben nagy szerepe volt azoknak a fel­ajánlásoknak, amelyeket a magyar dolgozók a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulójának tiszteletére kezdeményezett munka­verseny keretében tettek és teljesítettek. A jubileu­mi munkaverseny jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy előbbre léptünk a fejlett szocialista társada­lom építésének útján, és növekedett hazánk tekin­télye a világban. Az üzemek, a szövetkezetek, az intézmények dol­gozói, a szocialista brigádok, hazánk jelene és jö­vője iránti felelősségtől áthatva, a múlt év végén az év elején újabb felajánlásokat tettek. Javasol­ták, hogy folytatódjék a munkaverseny és célja az 1978. évi terv sikeres teljesítése legyen. Ez a tö­rekvés fejeződött ki a budapesti dolgozóknak a Láng Gépgyárban közelmúltban tartott munkásgyű­lésen és számos más munkahelyi gyűlésen. A Központi Bizottság örömmel üdvözli ezt az újabb kezdeményezést. Meggyőződése, hogy a dolgo­zók millióit átfogó munkaverseny-mozgalom újabb lendületet ad a szocializmus építésének. Köszönti a dolgozók új, nagyszerű kezdeményezését, bízik benne, hogy újabb üzemek, szövetkezetek, intéz­mények, szocialista brigádok, kollektívák csatlakoz­nak a hazánk további fejlődését szolgáló mozgalom­hoz. Támogatja mindazokat a felajánlásokat, ame­lyek segítik a termelés hatékonyságának növelését, javítják a termékek minőségét, előmozdítják az ésszerű takarékosságot, a gépek és a berendezések jobb kihasználását, mérséklik a munkaidő-veszte­ségeket, erősítik a munkafegyelmet. Mindennek fontos szerepe van abban, hogy az V. ötéves terv időarányos feladatai teljesüljenek. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, a párttagokat, hogy kommunista példamutatással járjanak elöl a munkaverseny szervezésében és a felajánlások teljesítésében; felkéri a szakszerveze­teket, és a KISZ szervezeteit, hogy támogassák a verseny kibontakozását; a gazdasági vezetők szá­moljanak a dolgozók növekvő aktivitásával és te­remtsék meg a vállalások teljesítésének feltételeit. A Központi Bizottság biztos abban, hogy a ma­gyar munkásosztály, a parásztság, az értelmiség, a dolgozó nép, mint mindig, most is teljesíti, amit vállal, és kezdeményezése hazánk, a Magyar Nép- köztársaság további felvirágzását szolgálja. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Dokumentumgyűjtés, új klubok és körök Eredményesen zárta az 1977. évet a szakszervezetek kecskemé­ti művelődési központja. Általá­ban javultak az intézmény mű­ködésének feltételei. Erősödött kapcsolata a társadalmi szervek­kel, a tanácsi művelődési intéz­ményekkel. A munkahelyek több­ségében megalakultak a közmű­velődési bizottságok, amelyekkel kialakulóban vannak az együtt­működési formák. A munkásmű­velődés érdekében tevékenykedő Rákóczi úti művelődési központ tartalmas, vonzó programot ál­lított össze az új esztendőre is. A múlt évi rendezvények kö­zül kiemelkedett a szocialista brigádok vetélkedősorozata, az Ady-évforduló szavalóversenye, a műszaki hét, a képzőművészeti világhét, valamint az ifjúmunkás napok számos eseménye. Ered­ményesen tevékenykedtek művé­szeti csoportjai, amelyeknek a száma eggyel megnőtt. A múlt év végén megalakult az intéz­mény Vasvirág nevű bábcsoport- ja. Bővült a kamarakórus létszá­ma. Dicséretesen munkálkodott a fotószakkör, amely egyebek kö­zött sikeres megyei kiállítást szervezett. Fokozódott az érdek­lődés az intézmény magánvizs­gára előkészítő tanfolyama iránt is. Az 1978-as program számos új­szerű kezdeményezést is tartal­maz. Az ifjúmunkás klubban például politikai fórumokat ren­Kecskeméten deznek munkásfiatalok számára. A KISZ városi bizottságával kö­zösen csoportos túrákat szervez­nek a munkásmozgalmi emlékhe­lyekre. Őszre, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalaku­lásának 60. évfordulójára ünnep­séget készítenek elő a KISZ-szel közösen. A TIT-tel együttműköd­ve akciót kezdeményeznek az 1918—1919-es forradalmi emlékek felkutatására és gyűjtésére, s az anyagból kiállítást rendeznek. Felhívással fordulnak az üzemek, szakmunkásképző iskolák, mun­kásszállások fiataljaihoz, hogy minél többen kapcsolódjanak be az akcióba. Szorgalmazza az in­tézmény, hogy az üzemi klubok­ban is készítsenek elő a KMP megalakulására emlékeztető ren­dezvényeket. A munkásemberek általános és szakmai műveltségének növelése érdekében fokozott munkát fejt ki a művelődési központ. To­vábbra is szervezi a magánvizs­gára előkészítő tanfolyamokat, a fizikai dolgozók gyermekeinek egyetemi, főiskolai felvételét elő­készítő foglalkozásokat. Korsze­rűsíti a továbbtanuló dolgozók felkészülését segítő eszköztárat. Ez évben is megrendezik Kecs­keméten az újítók kiállítását, majd az újítók börzéjét. A Szé­chenyi-városrész ifjúsági lakóépü­letében megalakul a fiatal háza­sok klubja, amelynek programját, más szervekkel együtt, ugyancsak segíti a művelődési központ. A Szilády Károly utcai ifjúmunkás klubban megszervezik a termé­szetbarátok és a filmbarátok klubját. Üjként kezdi meg mű­ködését a versbarátok köre, amelybe az ifjúmunkás versmon­dókat kívánják tömöríteni. Meg­rendezik majd a fiatalok próza­mondó versenyét. Novemberben munkáskor us-találkozót szervez­nek. Ismét meghirdetik a „Ne­gyedév legjobb fotója” című pá­lyázatot, s a legjobb képieket ka­marakiállításon vándoroltatják majd. Kezdeményezi és segíti az intézmény az üzemekben rende­zendő munkás—művész találko­zókat, kiállításokat, öntevékeny iparművészeti körök szervezését szorgalmazza minden olyan mun­kahelyen, ahol ilyen célra hulla­dékanyagok állnak rendelkezés­re. Az intézmény tevékenysége^ munkaterve alapvetően a mun­kahelyi igényekre épül. A tárgyi és a személyi feltételek adottak. Ez, valamint a város többi mű­velődési szervével kialakult szo­ros kapcsolat a garancia arra, hogy az idén is figyelemre mél­tó, jó munkát végez majd a szakszervezetek művelődési köz­pontja. R. M. Körültekintő munkát Végeztek az elmúlt hetekben a mezőgaz­dasági szövetkezetek gazdái, párt­ós szakvezetői. Elkészült az 1978- as üzemterv. amely jól tükrözi Bács-Kiskun mezőgazdasági ter­melését V. ötéves tervének idő­arányos feladatait. Tavaly a me­zőgazdasági szövetkezetek — ke­vés kivétellel — úgy dolgoztak, hogy a iterv végrehajtásának gazdasági alapját megteremtet­ték. Sok esztendős visszamaradás után 1977-ben a zöldségtermesz­tés újabb növekedésre volt ké­pes. Az ágazat tevékenységét ser­kentő állami intézkedések hatá­sára a nagyüzemi, valamint a háztáji és kisgazdaságokban is­mét húszezer hektár letlt a zöld­ségterület. A kereskedelmi, fel­dolgozó vállalatok, valamint a gazdaságok értékesítési, felvásár­lási előszerződései szerint a me­zőgazdaság a tavalyihoz, hasonló arányú zöldségtermesztést terve­• Szabó László esztergályos Szabadszállá­son. ö segí­tett a paprika- szedésben. zett. A népgazdasági követeimé- és saját boltjaiban árusítja a nyék is ezt írják elő. hiszen az szántóföldi és hajtatásos kerte­egészségesebb táplálkozásnak, a szét termékeit. Bátya. Fájsz, Mis­kiil kereskedelmi előirányzat tel- ke. Dúsnak szövetkezetéi a fű­jesitésének ez az egyik feltétele. szerpaprika, az uborka, a zöld- Eacs-Kiskun jelentős kertészeti bat\ a zöldiborsó, és egyéb zöld­termelést folytató szövetkezetei a ségféle termesztésének legfőbb Duna menti gazdaságok. Fűszer- bázisai. A Kalocsától északra fek­papnika, burgonya, uborka, zöld- y° települések mezőgazdasági borsó, paradicsom, étkezési és üzemei pedig több ezer hektáros konzervpaprika díszük a tenyész- öntözőfürt létesítésének alapját időszákban több ezer hektáron. A te emtetiték meg az elmúlt évek­kalocsai Iszkra Tsz másfél évti- b<’n állami segítséggel végzett ta­zode a Duna menti település vá- kijavítással, tereprendezéssel, rosellátó kertészetét tartja fenn. (Folytatás a 2. oldalon.) üzemekben Kiváló áruk a megyéből • A dunaszentbenedeki, géderlaki szövetkezeti varroda hatvankét dolgozója most gyermekruhákat készít, nyáron paradicsomot, paprikát szed. (Méhesi Éva (elvételei) • Sok ezer cirokseprű készül t kalocsai Iszkra Tsz részlegében. • Korszerű gépeken történik a gondosan válogatott faanyag meg­munkálása. (Pásztor Zoltán (elvételei) Az elmúlt évben a megye hat vállalatának 14 terméke kapta meg a kiváló áru kitüntető címet. A sokféle áru között van bútor és bukósisak, tészta és zöldségkrém, bizonyítva a megyei ipar sokszí­nűségét, jó munkáját. Ezeket a gyártmányokat és készítőiket szeretnénk bemutatni. Elsőként egy olyan üzemben — a kecskeméti Szék- és Kárpitos­ipari Vállalatnál — jártunk, ahol ez az év az első, amikor kitüntetett terméket gyártanak és adnak át a kereskedelemnek. • ötezer darab készül az idén az Antónia tévé­fotelból. A BNV-n nagy sikert aratott. Alkotó mozgalom Az újra való törekvés az ember ősi tulajdonságai közé tartozik. Azok, akik átlagon felüli mértékben érdeklődnek munkájuk eredményessége iránt, előbb-utóbb azon kap­ják magukat, hogy változtat­ni, tökéletesíteni akarmk a ,szakmai fogásokon, munka- módszereiken. Ilyen pedig egyre több van, különösen amióta az újítás mozgalommá vált hazánkban, s így Bács- Kiskun megye üzemeiben is. Azok az újítások a legértéke­sebbek, amelyek a munka ha­tékonyságát, minőségét javít­ják és összhangban vannak a vállalati, népgazdasági célki­tűzésekkel. Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1971-ben határozatot hozott a munkaverseny to­vábbi fejlesztéséről. Ebben hangsúlyt kapott az újitómoz- galom fellendítése, a szocia­lista brigádok vállalásaiba va­ló beépítése. Ekkortájt jöttek létre az első komplex brigá­dok, amelyekben már nem­csak több szakma képviselői tömörültek, hanem helyet kap­tak bennük a műszakiak is. Ettől kezdve magasabb szin­tű, értékesebb, több hasznot hozó újítások születtek. Érdekes figyelemmel kísérni azonban azt is, hogy ezekután milyen belső változások tör­téntek a mozgalomban. A Bács-Kiskun megyei üzemek­ben például csökkent ugyan a benyújtott újítások száma, növekedett viszont az elfoga­dott, a hasznosítottaké, sőt lényegesen emelkedett az ér­tük kifizetett újítási dijak összege. Különösen érzékelhe­tő volt ez a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére lezajlott munkaverseny időszakában. Többek között szélesebb kö­rűvé vált az „egy brigád, egy hasznos újítás” mozgalom. A Villamosszigetelő és Mű­anyaggyár kiskunfélegyházi gyárában például újítók dol­gozták ki a nehéz fizikai mun­kát igénylő anyagmozgatás gé­pesítését. A Hosszúhegyi Ál­lami Gazdaság újítói műtrá­gyaszóró gépet tettek alkal­massá folyékony műtrágya, valamint növényvédő szerek szórására. A hosszan sorolható példák közül a BRG kecske­méti gyárának újítói vitték el a pálmát. Újításukból — az új magnófej konstrukciós mó­dosításából — hivatalosan be­jegyzett találmány lett. Az elért eredmények termé­szetesen nem azt jelentik, hogy most már minden zök­kenőmentesen halad, s időn­ként nem tornyosulnak aka­dályok az újítómozgalom elé. Azok a vállalatok, gazdaságok járnak helyes úton, amelyek a termelési célkitűzések alapján újítási feladattervet készíte­nek, s azt széles körben is­mertetik dolgozóikkal. Am a feladattervből csak akkor lesz valóság, s az újítók erőfeszí­tése csak akkor lesz eredmé­nyes, ha az újításokkal kap­csolatos ügyintézés nem bü­rokratikus. Ha például az újí­tó nem tud pontos műszaki rajzot készíteni, gondoskodjon a vállalat arról, hogy segítse­nek neki. Emellett az is na­gyon fontos, hogy az ügyinté­zés gyors legyen, és az újítást minél gyorsabban bevezessék, vagyis mielőbb hasznot hajt­son. A vállalatok, gazdaságok idei termelési terveinek telje­sítését mindenekelőtt a haté­konyság, a minőség javítása, a minden piacon jól értéke­síthető áruk előállítása szol­gálja. A munkásgyűléseken a szocialista brigádok a Láng gyáriak kezdeményezése nyo­mán e célkitűzések jegyében tették meg munkaverseny- felajánlásailcat. Ezen belül azonban az újí­tókra is nagy szerep vár. Al­kotó kedvükre, ötleteikre, ja­vaslataikra elengedhetetlenül szükség van. Tevékenységüket tehát érdemes sokoldalúan se­gíteni. A szakszervezetek me­gyei tanácsa például létrehoz­ta Kecskeméten az újítók klubját, ahol nemcsak kicse­rélhetik gondolataikat, hanem megfelelő szakfolyóiratokat, műszaki irodalmat is olvashat­nak. Nem lenne kárbaveszett fáradság ilyen klubokat más városokban, sőt nagyobb üze­mekben is létesíteni. Kezde­ményezhetnék ezt a helyi szakmaközi, illetve a vállalati szakszervezeti bizottságok. Bi­zonyos, hogy megérné. N. O. PETŐFI PÉPE A SZAKSZERVEZETI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT IDEI PROGRAMJÁBÓL Tél a mezőgazdasági

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom