Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-28 / 24. szám
4 ® psi'ön népe • ms. január 2». # Solti Szikrások a Váci úton, ÖNKÉNTES METRÓÉPÍTÖK A MEGYÉBŐL Hartaiak a Marx térenSoltiak a Váci úton... — Tőlünk tizenkilencen vagyunk — tájékoztat a farakás tetejéről Kónya Mihály, — jövő héten az Erdei Tsz-bői jönnek 50-en. A Kálvin tér talán nehezebb volt, bár ez se könnyű. Csak amíg ott amolyan culájger mun. kát végeztünk, itt a saját szakmánkban tudunk dolgozni. A metrósokkal is nagyon összebarátkoztunk. És az is egy jó érzés, hogy majd később, ahányszor csak Pestre jövünk, úgy nézhetünk erre a térre, mint egy kicsit a saját művünkre. • Ezeket a deszkákat már a Marx téri állomás kibélelésére készítik elő a hartai Lenin Tsz dolgozói. • Kun Gábor és a fiatal Bognár Mihály a súlyos kockaköveket rendezi, hogy egyből lehessen fel* pakolni a visszaérkező teherkocsira. (Fényképezte: Kiss Zoltán) Az anyagiakra sem lehet .panasz. A szakmunkásokat 17—18, a segédmunkásokat 15—16 forintos órabérben fizetik, ehhez jön a különélési pótlék, illetve az ingázóknak a napidíj. Ennyit most, holtszezonban, odahaza-, nem keresnének. Ez is vonzó, mégis sokan azért jelentkeztek, mert állni kívánják a szavukat. Három éve, az országban elsőként és egyedül megyénk gazdaságai ajánlották fel segítségüket a metróépítőknek. Kapcsolatukat az idén tovább erősítik. A legelső csoport múlt év decemberének közepén érkezett, az apostagl Duna menti Tsz-ből. őket követték a szalkszentmártoniak, jövő héten várják a hajósiakat. A solti Szikra egy hónapot vállalt, a többiek kéthetenként váltják egymást. Február végéig hetente 50—60 embert küldenek a gazdaságok, összesen 600—700-ra tehető majd azok száma, akik kiveszik részüket a Marx téri állomás, valamint a Váci úti és az Üllői úti metróvonalak építéséből. Bene Zoltán művezető elégedett a munkájukkal. „Legszívesebben itt fognám őket” — közli legőszintébb kívánságát, ami dicséretnek is f 'M'i* V. Zs. Hajnali négy órakor indul az autóbusz a solti Szikra Tsz-ből Budapestre. Mire a főváros ébredni kezd, a 45 tagú csapat már (ci sem látszik a föltúrt Váci út árkaiból. Harmadik hete építik a Metrót és még egyet ráhúznak, hogy ki legyen a hónap. A vállalat is jól jár, hiszen munkaerőhiánnyal küzdenek, és a vendégek nemcsak a földmunkában tudnak segíteni, a szakembereket is pótolják. — Voltunk mi három éve a Kálvin téren is — mondja Karsai Sándor brigádvezető — akkor mindenki azt csinált, ami éppen adódott. Most mindenki a saját szakmájának megfelelő feladatot kap és mivel vannak köztünk ácsok, kőművesek és szerelők, nekik is jobb, hogy azzal foglalkozhatnak, amihez értenek. Bus István kőművest a felvonulási épületek készítésébe vonták be. Pokol Lajos és társai, vasszerelők mellett dolgoznak az Alig utcában. Itt készül a Váci úti alagút főszellőzője. Az ácsok már elkészítették a zsaluzatát, most szerelik rá a vashálót. Az árok mellett már ott várakozik az irdatlanul hosszú réselődaru, hogy a résvezető gerendák között ie- fúrjon 14 méter mélységbe. A soltjak úgy magyarázzák a műhelytitkokat, mintha örök életükben metrót építettek volna. Már alig várják a jövő hetet, ákkorra ígérték, hogy leviszik az egész társaságot az alagútba. Túri Ferenc, a Soltiak „csapat- kapitánya” nem titkolja, hogy nehezen jött össze a brigád. • Az Alig utcai főszellőzSre solti szakmunkások szerelik a vas- hálót. — Üigy is indult a dolog, hogy mind a három tsz-ből szerveztünk, hogy legalább megteljen az autóbusz. Végül csak a mi embe- reinfeből is sikerült megtölteni. De ahhoz ragaszkodtak, hogy este visszavigyük őket, pedig a KÉV Metróépítő Vállalat szállásról is gondoskodott volna. A hartai Lenin Tsz tagjai inkább ezt választották. Legtöbbjük a Kálvin téri állomás építésén is közreműködött, ismerősként jöttek, nagy lelkesedéssel. Most a Marx téren jelölték lei a helyüket. Bontják a kövezetét, eltávolítják a gerendákat, deszkákat a gellérthegyi víztárolóból, ideszállítják a térre és itt előkészítik felhasználásra. Hamarosan elkezdődik a Marx téri Metró-állomás építése, ehhez kell majd a faanyag. ZÖLDSÉG - GYÜMÖLCS feldolgozás, kereskedelem • Bács-Kiskun- ban termelik a legtöbb zöldséget... MEZÖTER- MÉK-bolt Kecskeméten. T ermelés, 1 Tavaly javult az állami irányítás hatékonysága. Jelentős munkát végzett a Bács- Kiskun megyei zöldség-gyümölcs operatív bizottság is. Mindezek ellenére sok gond volt az áruátvétellel, a felvásárlással és értékesítéssel. — Az idén a mező- gazdasági üzemek érzékenyebbek lesznek az árupolitikára, a költségek alakulására és nem utolsósorban az árut átvevő vállalatok fizetési készségére . — mondta Magony Qnre. Nem szabad megtörténni, hogy 48 órával az áru átadása előtt ne tudja a gazdaság, hogy kilójáért mennyit kap. A termelők indokolatlannak tartják, hogy a ZÖLDÉRT-től az áru átadása után 20—30 nap múlva kapják meg a pénzt, holott a szövetkezetek azonnal kifizetnek a háztáji gazdáknak. Ugyancsak méltánytalan, hogy a ZÖLDÉRT 8—16 forintot fizet mázsánként a termelői szállítóeszközök igénybevételéért, ugyanakkor a HUNGAROFRUCT a budapesti szállításokért mázsánként száz forintot ad. Árak és árrések — A friss zöldség-gyümölcs nagy részét a kiskereskedelem továbbítja a fogyasztókhoz — mondotta Sohajda Ferenc. — Sajnos, azt kell mondanom, hogy az elmúlt évben a vállalatunknak jelentős vesztesége származott ebből. Ez egyrészt a megyei ZÖLDÉRT árréséből ered, ugyanis 13,5 százalék árréssel a zöldséget, gyümölcsöt nem lehet forgalmazni. A megyei ZÖLDÉRT viszont ennél többet nem hajlandó adni. Viszont az ország kilenc kiskereskedelmi vállalata 20 százalékos árréssel forgalmaz. Eny- nyit ad át részükre a többi megyei ZÖLDÉRT. Az a véleményem, hogy érdekeltté kell tenni az áru közvetítésében a kiskereskedelmet. Szeretnénk a jövőben is zöldséget, gyümölcsöt forgalmazni, de csak a 20 százalékos árrés mellett tudunk erre vállalkozni. Politikai feladatnak tekintjük a munkát, de nem szabad megfeledkezni a gazdasági oldalról sem. Sokat irtunk az elmúlt esztendőben arról, hogy a termés leszedéséhez, továbbításához nem volt elegendő láda, valamint rassel-háló. Egyebek közt azt is megírtuk, hogy a göngyölegmegrendelésben voltak mulasztások. Magony Imre a múlt évi gondok elkerülése érdekében azt javasolta, hogy a megyében az év elején készítsenek göngyölegmérleget. Fazekas Béla kérése az volt a megyei ZÖLDÉRT Vállalathoz, hogy a nagyobb zöldség- termelő gazdaságokba a vállalat anyagi hozzájárulásával helyezzenek ki göngyöleget. Az ankét résztvevői szükségesnek tartották, hogy a megyében teremtsék meg a ládagyártás eddiginél jobb lehetőségeit. Évtizedes lemaradás Többen szóltak arról, hogy a megyében a zöldség-gyümölcs feldolgozói kapacitás nem elegendő, ugyancsak kevés a hűtőtároló is. Dr. Molnár István ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — Bács-Kiskunban termelik meg az ország zöldség- és gyümölcsszükségletének mintegy 12 százalékát, ugyanakkor csaknem megfeledkeznek az illetékesek, hogy ennek feldolgozásában, a termék megőrzéséhez nagyobb anyagi és erkölcsi támogatást kellene nyújtani. A megyében óriási űr tátong a termelés, valamint a feldolgozó és forgalmazó kapacitás között. Példaként említhetem az idestova két évtizede húzódó kecskeméti hűtőház ügyét. Még az V. ötéves tervben sem épül fel. Azonban már évek óta rendkívül nagy szüksége lenne a megyének erre a hűtőházra. Ugyancsak sok gondot okoz a megyei szövetkezeti zöldség-gyümölcs felvásárló szervezetnek, hogy kevés az eszköz, a gép, s az anyagi, technikai fejlesztés nem történt meg a szervezeti módosítással együtt. Új szervezeti formában régi és elavult eszközökkel dolgozva nem lehet azt várni, hogy a korábbi évekhez képest lényegesen javuljon a felvásárlás, az árumegőrzés színvonala, s több terméket gyorsan, csaknem gondtalanul forgalmazzon. Az ankéton elmondták, hogy a Kecskeméti Konzervgyár összes termelő berendezésének fele olyan, régi és elavult, hogy már évekkel ezelőtt amortizálódott, s a kapacitás növeléséhez új gépek, berendezések vásárlásához nincs pénz. Bács-Kiskunban termelik a legtöbb zöldséget és szőlőt, a Szabolcs megye után a legtöbb gyümölcsöt is. Ehhez a termelési mennyiséghez kellene igazítani a forgalmazó, feldolgozó és termékmegőrző — vagyis hűtőkapacitás — nagyságát is. A népgazdaság igényének megfelelően Az országnak az idén s a következő években is szüksége lesz a tavalyihoz hasonló, esetleg még több zöldségre, gyümölcsre. A zöldség vetésterületének, s legfőképpen a termés mennyiségének az idén sem szabad csökkennie. Erről beszélt felszólalásában Monori Miklós, majd szólt arról, hogy Bács-Kiskun megye vezető szerepet tölt be az említettek termelésében, s ez azzal is járt, hogy tavaly e megyében voltak a legnagyobb gondok a zöldség- és gyümölcsforgalmazás, feldolgozás körül. A ZÖLDKER központ az elmúlt évben az úgynevezett kockázati alapjának megtermelésére félmilliárd forint költségvetési támogatást kapott — mondotta a MÉM osztályvezetője — s ezért elvárja az állam, hogy a szövetkezeti felvásárló kereskedelem akkor is vegye át a termékeket, ha annak értékesítési lehetőségei még nem tisztázódtak. Az idén sem lehet visszalépni a termelésben, azonban szükséges, hogy a népgazdaság igényeinek megfelelő zöldségeket termesszenek a gazdaságok. — Az idén a felvásárlási munka szervezettségének javítására további intézkedéseket teszünk — folytatta Monori Miklós. Fontosnak tartjuk, hogy az árutermelés minél nagyobb arányban a szerződéses kapcsolatokra épüljön, s így a termelés mindinkább a valóságos igényekhez igazodjon. Szakítani kell azzal a téves elmélettel, amely szerint a visszafogottan becsült termés esetén jobb felvásárlási ár érhető el. Ez csak az értékesítésre történő felkészülést zavarja Egyetértek azzal, hogy a szerződéses és a szabadár között nagyobb különbséget kell tenni, és azzal is, hogy a kiskereskedelem valóban képtelen 13,5 százalékos árréssel zöldséget és gyümölcsöt forgalmazni. Az idén jobban A kertészeti ágazat gondjai a teljeskörű termelési feltételeié hiányából fakadnak. A termelést megalapozó szakaszban, de ehhez csatlakozó feldolgozó és kereskedelmi részek között nincs meg az összhang. A termelésfejlesztés mellett elmaradt a műszaki és technikai színvonal, a forgalmazás és feldolgozás. A párt Központi Bizottsága december 1-i ülésén ezért is fogadta el azt a határozatot, mely szerint a zöldségtermelésben az idén javítani kell a termelés feltételeit, a termékfelvásárlás jobb' megszervezésével, a tárolótér és feldolgozó kapacitás bővítésével, az elmúlt évben elért eredményeket nemcsak megszilárdítani szükséges, hanem növelni is. A megyei pártbizottság decemberi ülésén a zöldség-gyümölcstermeléssel foglalkozva ugyancsak megállapította: a jövőben növelni kell az összhangot a termelés és a feldolgozás között. A megye mezőgazdasága a tavalyihoz hasonló mennyiségű zöldség és gyümölcs termelésére vállalkozik, és arra számít, hogy a tavalyihoz hasonló gondok az idén nem nehezítik munkáját. Abban bízik, hogy. a múlt év tapasztalatainak birtokában a felvásárlók és feldolgozók is jobban készülnek a termékek fogadására. Csabai István A TERMÉSEREDMÉNYEK TOVÁBBI NÖVELÉSÉÉRT A talajerő-gazdálkodás korszerűsítése A talajból felhasznált növényi tápanyagok pótlásának legfontosabb eszköze a műtrágya. Hazánkban az utóbbi tizenöt év alatt megtízszereződött a felhasználása és ezzel a növénytermelés egyik legfontosabb alapanyagává és költségtényezőjévé vált. Hektáronként csaknem 300 kilogramm hatóanyagfelhasználással ma Magyarország a világ- ranglista középmezőnyében foglal helyet. Az évente felhasznált műtrágya 12—13 milliárd forintjába kerül az országinak. Ez nem azt jelenti, hogy a természetes tápanyagforrásokra nincs szükség. Az évenként felhalmozott szerves trágya mennyisége hatóanyagát tekintve annyi, mint egy átlagos teljesítményű műtrágyagyár évi termelése. Tehát óriási érték, amely, ha a mezőgazdaság nem használja fel rendeltetésszerűen, a környezet szennyezésével újabb problémák forrásává válik. Hatékonyabban A műtrágyafelhasználás növekedése annyira meggyorsult, hogy nem tudott ezzel lépést tartani az agrokémiai kutatás, a szaktanácsadás, a tárolás, a szántóföldre való kijuttatás technológiája. A mennyiséget tekintve előkelő helyen áll a magyar mezőgazdaság. a szakszerűségben azonban elmarad. Az ország több mint negyven talajvizsgáló laboratóriuma az összes szántóterület 30 százalékát sem tudita ellátni műtrágyázást szakanáccsal. Míg, a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban az egy tonna búzatermésre felhasznált műtrágya hatóanyag 40—60 kilogramm, addig ez az érték nálunk jóval magasabb. Általában 100—150 kilogramm. Kisebb tehát a hatékonyság a hasznosulás! szint alacsony. Ez önmagában Is baj, de amellett a műtrágyák Jelentős környezetszennyező tényezővé is váltak, éppen a nem megfelelő hasznosítás miatt. A korábban tapasztalt, dinamikusan növekvő műtrágyafelhasználás az V. ötéves tervidőszak alntlt lelassult, a hatékonyság nem • Raktárgondok miatt sok mezőgazdasági nagyüzemben így tárolják a műtrágyát. javult, s a szakszerűtlen felhasználás sóik gondot jelent. Elengedhetetlenné vált, hogy a tápanyagutánpótlásban is az eddigi exten- zív fejlesztés után intenzív szakaszba lépjen mezőgazdaságunk. Űj szervezet A kormányzat — a tápanyaggazdálkodásban rejlő óriási lehetőségek kiaknázása érdekében — megteremtette a korszerűbb gazdálkodási rendszer szervezeti kereteit. Jelentős feladatot kapott ebben a Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, valamint, a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomások. Ezeket az intézményeket bízta meg a MÉM a termőföld védelmével, termékenységének fokozásával, a tala.ihasználat egységes rendszerének megvalósításával, tehát a talajerő-gazdálkodási és meliorációs feladatok szervezésével, irányításával. Az új tápanyag-gazdálkodási rendszerben az összes munkafolyamat egységes egészet képez. Sor kerül az országos talajvizsgáló laboratóriumi hálózat kiépítésére és folyamatos üzembe helyezésére. A felépült, illetve épülőben levő tizenegy laboratórium gyakorlatilag képes kielégíteni a mezőgazdaság vizsgálati igényét. A talajminták begyűjtését egységes módszerek szerint, a termelő üzemek agrokémiai irányító szakemberei biztosítják. Mindez lehetővé teszi a magasabb szintű, korszerű elveket követő tápanyag-gazdálkodási szaktanáé.,adás kialakítását. Az egész folyamat programozható, az adatok számítógépes feldolgozásának előkészítése megkezdődött. Az országosan összegyűlő adatok, tapasztalatok lehetővé teszik a műtrágyázással kapcsolatos, még függőben levő elméleti és gyakorlati kérdések gyorsabb megoldását is. Összehangolt munkával A tápanyag-gazdálkodás országos rendszerében jelentős szerepük van az agrokémiai társulásoknak is. A tápanyag-gazdálkodás hatását fokozni tudják azzal, hegy megszüntetik a tárolás során jelentkező veszteségeket, megszervezik a gazdaságos anyag- mozgatást, segítik a műszaki fejlesztés eredményeinek alkalmazását. Megyénkben a növénytermelési igények mellett, a jelentős szőlő- és gyümölcsültetvények még fontosabbá teszik az új tápanyaggazdálkodási rendszer mielőbbi bevezetését. Az országos talaj- vizsgáló laboratóriumi hálózaton belül Kecskeméten egy vizsgáló bázis épül, amely hivatva lesz a megyei igények kielégítésére. A laboratórium a tervek szerint ez év második felében fogadhat mintákat. Az üzemi agrokémiai tevékenység színvonalának emelése érdekében az irányító szakemberek továbbképző tanfolyamokon vesznek részt. Ezeken megismerhették az új tápanyaig-gazdálko. dásl rendszert. A megye mezőgazdasági nagyüzemeiben. a növényvédelmi és agrokémiai állomáson — ahol a megyei tápanyag-gazdálkodási feladatok végrehajtását szervezik) Irányítják — megkezdődtek az előkészítő munkálatok. A termelő üzemek szakembereinek, s az irányító szerveknek összehangolt tevékenységére van szükség ahhoz, hogy a tápanyag-gazdáikon dúsban rejlő — milllárdokkal mérhető — lehetőségeket kiaknázzuk a következő években. Fóliák István
