Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-04 / 3. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1978. január 4. Műszerek a gázrobbanás megelőzésére Az országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Gáztechnikái Kutató és Vizsgáló Állomásának szakemberei új műszerek­kel vizsgálják a gázvezeték-hálózatot. A gáztranzisztorral működő készüléket az ellenőrző gépkocsiba építik be, s érzé­keli az esetleges gázszivárgást. A másik műszert gázszerelőknek készítették. A zseblámpa nagyságú műszer (képünkön) jelzőlámpája felvillan a legkisebb gáz­szivárgásnál is. Kecskemét iparának jövője 2. Bekapcsolódva az országos programba Soron, kívül kiépítik a szalagházi rakodóterületeket Kecskemét iparának hosszú tá­vú fejlesztési koncepciója a ter­melési szerkezet elemzése alapján tárja fel a konkrét lehetőségeket. Az élelmiszeripar vezető szere­pe erősödni fog, A városi tanács valamennyi ágazat közül elsősor­ban ezt támogatja saját eszközei­vel és módszereivel. A legkorsze­rűbb a baromfifeldolgozás, jövő­jéről a termelési és piaci lehető­ségek gondoskodnak. A Kecskeméti Konzervgyár je­lenlegi adottságai viszont nem ilyen egyértelműen jók. Eszkö­zeinek rekonstrukcióját folytatni kell. s tekintetbe kell venni, hogy a II-es telepen nem éppen ked­vezőek az építés feltételei, A vá­ros célja ezért, hogy a fejlődés a Szolnoki úti telepre koncentrálód­jon. Ott oldható meg a terület bő­vítése Is. A bőripar és az üdítőital-gyár­tás a jövőben több alapanyagot kap a termelőktől. Ebből kiindul­va a városi tunáes célszerűnek tartja a feldolgozás növelését. Ugyanakkor támogatja a pince- gazdaság és a termelők minden­féle sajátos társulását, közös be­ruházását. Ilyen lehetőségek természetesen más ágazatokban Is vannak, Az élelmiszeripar és a mezőgazdasági teimelés számára általában Is hasznos: ha együttes erőfeszíté­sekkel, az adottságoknak megfele­lő rugalmas módszerekkel bővítik tevékenységüket. Nem szabad ugyanis megfeledkezni arról, hogy ebben a másfél évtizedben a me­zőgazdasági termelés Is gyorsan fog növekedni. A tejfeldolgozás bővítésére már megszületett a vállalati terv, A sütőiparban Is tisztázódtak u le­hetőségek, az édesipari termékek gyártásának növelése még 1990 előtt megoldandó helyi feladat. Külső segítséggel Szándékosan maradt a sor vé­geié az élelmiszeripar két fontos ágazata, a gabona- és a hűtő­ipar. E kettőnél ugyanis új beru­házás szükséges. A városközponti malofn rövidesen kiszolgálja ide­jét. a városrendezési szempontok pedig nem felújítása, hanem le­bontása mellett szólnak. Helyette korszerűbb, nagyobb teljesítőké­pességű üzemre lesz szükség. Az igen-igen kicsi hűtőház helyett meg Indokolt egy jelentős, kétezer vagon terméket feldolgozó létesít­mény felépítése. Mindkét beruházás messze meg. haladja a helyi anyagi forrásokat. Ezért e kettőhöz a megye és a vá­ros vezető szervei — a vállalatok­kal együtt központi pénzfor­rást kívánnak igénybevenni, Min­den más fejlesztésre viszont a he­lyi források, Illetve az itt gyárat üzemeltető nagyvállalatok fejlesz­tési alapja teremt majd fedeze­tet. Meglntcsak túlmutat a város lehetőségein egy. az élelmiszer fejlődését késleltető gond megol­dása, Az iparág részére a város­ban egyáltalán nem, s a megyé­ben is altg-allg történik szak­munkásképzés. A következő évti­zed feladatai viszont nélkülözhe­tetlenné teszik a helyi képzést. Ennek érdekében fog a megye és a város oktatási lehetőséget kérni az illetékes minisztériumoktól, A gond ugyanis nemcsak a megye- székhelyet érinti, Sokrétű feladat A nehézipari üzemek fejlesztési lehetőségeit a minimális létszám- növelés határozza meg. Az átla­gosnál gyorsabb termelékenység­növeléssel, automatizálással, a műszaki színvonal emelésével va­lósíthatják meg céljaikat, Mérsé­kelt létszámnövelésre a korszerű Iparágakban, a műszer- és hír­adástechnikai üzemekben lesz né­mi lehetőség, A könnyűipari üzemek jövőjét ugyancsak a műszaki fejlesztés és a gyakori rekonstrukció, valamint, t ermékszerkezetük folyamatos korszerűsítése biztosíthatja, A meglevő üzemekre szükség van, de szerepük a város Iparán belül általában csökken. A szövetkeze­tek feladatai viszont módosul­nak, elsősorban szolgáltatásaikat kell bővíteni. A tanács feladatai az ipkirfej- lesztés terén ezentúl is sokré­tűek lesznek. Az ipari tartalék területek alapközmüvesítese, a szakképzés bázisainak erősítése éppúgy benne foglaltatik, mint a fővárosi székhelyű vállalatok­kal való szorosabb együttműkö­dés és az 1977. elején bevezetett munkaerő-gazdálkodási módsze­rek karbantartása Továbbra is vonz a város Kecskemét jelenlegi ipara t'é: zben a hagyományok alapján bontakozott ki részben pedig az i.lóbbi másfél évtizedben idete­lepült üzemek révén, A város vonzottá a beruházásokat — igaz, hogy nem az eszköz-, hanem a létszámigényeteket, Az Ipartele­pítés Ilyenfajta olcsóság® ma már nem lehet alapja a fejlődésnek, Nem is szabad, hogy az legyen, mert konzerválná a város és a megye elmaradottságát az orszá­gos színvonaltól, Ezért született olyan döntés, hogy a korábbi előnyök szerepét vegyék át újab­bak: a Jó közlekedést és szállí­tási lehetőségek, a fejlődő ener­giaellátás. a gyorsuló ütemben kiépülő Infrastruktúra, a szak­emberképzés helyi lehetőségei. Egyszóval, az emberek letelepe- déséde és a korszerű technika letelepítésére egyaránt legyen vonzó város Kecskemét, A hosszútávú Iparfejlesztési koncepció a termelés meghárom­szorozódásával számol, A város iparának produktuma 1990-ben várhatóan több, mint 20 milliárd forintot tesz ki, Ennek felét a sokrétűbbé váló, korszerűsödő élelmiszeripar adja majd, A mostaninál nagyobb arányú ex­port fogja jellemezni ezt az Ipar­ágat és a nehézipar csoportjába tartozó üzemeket Is, A terv ké­szítőt az országoshoz viszonyított lemaradás lényéből és mértéké­ből Indultak ki, s az, országos programokba való bekapcsolódás helyi adottságait, lehetőségeit feltárva vázolták fel Kecskemét iparának jövőjét, Ezen keresztül pedig az 1990-es évek elejére kialakuló Kecske­métet. A várost, amely megőrzi hagyományos arculatát, s mellet­te építi az új, tovább Iparosodó megyeszékhelyt, Zsembery Ágnes Eredményes évet zárnak Kelebián Négyezer hektáron gazdálkodik a kelebiai Rákóczi Csillaga Ter­melőszövetkezet. Több mint felén 2800 hektáron ipari és takar­mánynövényeket termesztettek. Legnagyobb területen kalászos gabonát és kukoricát, A búza át­lagtermése tavaly 10 százalékkal haladta meg az előző évit, s el­érték a hektáronkénti 42 mázsás hozamot, A kukoricatermelésben ennél Is nagyobb az előrelépés. A múlt évben mindkét növényt a KITE keretében termesztették. A rendszerhez való csatlakozás­nak eredménye, hogy kukoricá­ból a korábbi években elért 54 mázsás átlagterméssel szemben 69 mázsát termeltek egy-egy hek­táron. Az eredményt elsősorban annak köszönhetik, hogy talaj- vizsgálatokra alapozott műtrágyá­zást végeztek, precíziós vetőgépe­ket használtak, s így egy-egy hektáron a most először használt új kukorica hibridekből optimá­lis mennyiséget vetettek, és min­den munkát a technológiai uta­sításnak megfelelően végeztek. Az idén hasonló területen ter­mesztik a kukoricát. Gépesítésre 5 millió forintot költenek, s vá­sárolnak egyebek közt Class do- minátor kombájnt, Rába Stei­ger traktort, valamint IHC ekét, kombinátort és vetőgépet, A meg­levő szárító mellé még egy ha­sonlót építenek. Változik az el­következő esztendőben a növény- termesztés szerkezete, Tagjai let­tek az ócsai Hibár cikrotermelé- si rendszernek, s így a rozs ve­tésterületének csökkentése árán száz hektáron szemes cirkot ter­mesztenek. Kukoricából legalább 70 mázsát szeretnének termelni hektáronként, Az állattenyésztési ágazatban a legkiemelkedőbb eredményt a baromfitartásban és a keltetésben érték el, öt esztendeje már. hogy kiváló munkát végeznek a kelfe- tőlizemben, A termes keltetőben a kacsatojások 85 százaléka ki­kel. s ezzel az országos átlagot jóval meghaladva a legjobb kel­tetőüzemek sorába tartoznak, Az idén 1 millió 180 ezer napos ka­csát értékesítettek, amelyek fej­lődésével elégedettek voltak a ka- csunevelő guzdasógok. A kelte­tőüzem termelési értéke 14—15 millió forint közötti, s mintegy 15—20 százalékos nyereségre szá­mítanak. Újszerű kohászati víztisztító A BIPROHUT kohóipari terve­ző irodában dolgozták ki a ko­hómű belső vízrendszerét tisztító berendezések tervét, Ennek se­gítségével lehetővé válik zárt cik­lusban a víz többszöri felhaszná­lása, A külső vízhálózatból csu­pán az Időközben elgőzölgött vi­zet kell pótolni, A v/z,tisztítás folyamatába há­romlépcsős .berendezést Iktattak be: gravitációs hidroclklont, for­gó hálószűrőket és túlnyomásos hidrocilclonokat, valamint sóder­szűrőket, Az újszerű tisztító ki­sebb területet igényel, mint az eddigi tisztítók, és olcsóbb az üzemeltetése. Sajtóposta rovatunkban nemré­gen tettük szóvá, hogy a kecske­méti Petőfi Sándor utcai szalag­házban lakó gépkocsltulajdono- soknak mennyi kellemetlenséget okoz a földszinti és vendéglátó egységekbe történő áruszállítás. Megírtuk, a rakodómunkások gya­korta tolják arrébb az épület előtt úgynevezett fékállásban parkoló autókat, hogy á helyükre güt'dülő járműveikkel minél job­ban megközelítsék az üzletek be­járati ajtóit. Kértük az illetéke­seket, sürgősen változtassanak e tarthatatlan állapotokon, mégpe­dig az áruszállítás és a parkolás reális igényei, lehetőségei figye­lembevételével! Sorainkra írásos választ kap­tunk a Kecskeméti Városi Tanács csoportvezető főmérnökétől, Irsa Ernőtől, Leveléből kiderül, a jo­,,Alkalmi ipunkát végző” Jelige, La- josmlzse: Minthogy ön esetenként és mindössze néhány napon át végez fizikai munkát az egyik mezőgazda­sági szövetkezetben, valőban alkalmi­lag foglalkoztatott dolgozónak minő­sül. Betegsége Ideién tehát Jogosult a táppénzre, melynek összegét — füg­getlenül a tényleges keresetétől — napi 65 forint alapulvételével kell megállapítani. Ezzel kapcsolatos rész­letesebb tájékoztatást a megvet tár­sadalombiztosítási Igazgatóságtól kap­hat. „Egy régi olvasó" Jelige, Kecske­mét! Közérdekűnek tűnő bejelentését — miszerint a kecskeméti UNIVER Szövetkezet Autós csárdájában és a megyei vendéglátó vállalat Hullám vendéglőjében kiszolgálják szeszes Itallal a kiskorúakat és az Ittas em­bereket Is — felkérésünkre kivizsgál­ták az Illetékesek. Ennek során tár­sadalmi ellenőrök és önkéntes rend­őrök keresték fel többször a két esv- aéget, de kifogásolnivalót nem tamisz- laltak. Nos, mindezek ellenére azt ta­nácsol,luk önnek, ha a lövőben Is papírra veti a vendéglátói sznbálvta- lnnságokra figyelmeztető sorait, kö­zöljön konkrét esetet, adatot, s fedte fel nevét, pontos elmét, mert ezáltal megkönnyítheti és segítheti az ügy­ben eljáró hatóság munkáját, F. J.-né, Helvéciái dn -- mint ar­ról informálódtunk — főleg azért bí­rálta a sertéseket rendszeresen te­nyésztő szomszédját, mert vele hara­gos viszonyban van, Az efféle elő­ítéleten alapuló panasz jogosságát természetesen fenntartással kell fo­gadni, Ezt tette a helyi tanács is, mely közbenjárásunkra foglalkozott a szerkesztőségünkhöz küldött levelé­ben közhitekkel, .Tudományok szét,, rint az Ugvet tovább vizsgába a, fel: ügyeleti államigazgatási szerv és n vonatkozó Mogsznbáivoknak megfele­lően hozandó döntése, s annak vég­rehajtása remélhetőleg megnyugtatta a környékbeli állattartás közegészség­ügyi. s környezettisztaság! kihatásai következtében felzaklatott kedélyeket. F. K.-né, Kalocsa! Igaza van ön­nek, mostanság túlságosan sok a fa- ledékeny ember, aki elveszti holmi­ját, ktsebb-nagvobb értékű személyi használatú tárgyait, Ebből a sajnála­tos tényből azonban korántsem követ­kezik az, hogy a talált tárgyak visz* sza nem adásával kel! a figyelmet­len tulajdonosokat ráébreszteni a sa­ját dolgaik fokozottabb megőrzésének, védelmének fontosságára. Ugyani* rendelkezések köteleznek mindenkit, hogy a bárhol talált tárgvat legké­sőbb nyolc napon belül kell átadni az. elvesztőnek, a tulajdonosnak, az átvételre jogosult személynek, vagv hatóságnak. Ez utóbbi városokban a tanács vb Igazgatási osztálya, közsé­gekben pedig a vb szakigazgatási szerve, Megjegyezzük, hogy ameny- nyiben nem Jelentkezik egy éven be­lül az előirásszerüen beszolgáltatott tárgy gazdája, a tulajdonjogot a ta­láló szerel meg. s nagyobb érték ese­tén pedig méltányos összegű találó- díjra számíthat. gos problémát alaposan kivizs­gálták és végleges megszüntetése érdekében máris megtették a szükséges intézkedéseket. Eszerint a „B” Jelű épület körül olykép­pen módosították — Jelzőtáblák segítségével — a Járműforgalmat, illetve a parkolóhelyet, hogy a rakodómunka akadálytalanná vált. Az „A” jelű szalagház alat­ti boltokba ezentúl az épület mö­gött kialakítandó speciális rako­dóterületről szállítják az árut. ÜJ kapubejáró létesítésével pedig a gyógyszertári áruszállítási mun­kát teszik zökkenőmentessé. A hivatalos értesítés így fejeződik be: „Az építési feladatokat so- ronkívül végzi el a városi tanács építési és költségvetési üzeme.” A lakók nevében is köszönjük a városi tanács érdemi intézke­dését! Horváth Lajos, Kecskemét: Épületek bontásához — elsősorban műszaki, biztonsági és gazdaságossági okokból — áltatában szükséges a szakhatóság engedélye. Ez csak akkor nélkülöz­hető. ha nem lakás céljára szolgáló és 150 légköbméternél kisebb térfo­gatú építmény szétszedésére kerül sor, feltéve, ha mindez nem sérti a szom­szédok Jogos érdekelt. Tekintettel ar­ra. hogy ön házrészt szándékozik le­bontani, munkájához engedélyt kell kérnie a tanács vb műszaki osztályá­tól, E beadványához csatolja az épü­let rendeltetésevei. alapralzl és ma­gassági méreténél kapcsolatos okmá­nyokat: valamint az anyagait, szer­kezeteit tartalmazó műszaki leírást,, mclvben Ismertesse a bontás módiét la. Felhívtuk a figyelmét, hogv a hi­vatalos engedély birtokában csak nle­kor foghat a bontáshoz, lm az épület közművezetékeit szakszerűen lekap­csollak a főhálózatról, „Fenyő utcaiak" Jelige. Kiskunhalas: Bejelentésük nem felel meg a való­ságnak. ugyanis — amint arról a vá- r ros! tanácselnök tájékoztatott bennün­ket — levelükben említett halasi la­kos megfelelő műszaki terv, vala­mint a szakhatóság épilésl engedélye (liánján létesített melléképületet és garázst a családi háza udvarán, „Háztájiban lermelek" tellge. Orgo- ványi Érdeklődésére közöltük, lm idejében észlelt a bora ecetessé válá­sát, kifogástalan minőségű bor és li­terenként 2(1 milligramm kénessav hozzáadásával Jelentősen csökkentheti az eeetsHVtai'lalmat, Fontos tudnia, hogy az a termelő óvhat la meg bo­rát «romlástól aki ügvei arra, hogv a must erjedést hője ne leg' cn több 28—30 foknál, s aki az efsn fejtést követően — amikor a s/enrtioxid- mennviség csökken és helyet a bnk- "tériumtevékenységet kedvezően' ■‘befo­lyásoló levegő foglalja — rendszere­sen kénez, és utántöttt az edényeket la lehetőleg , hasonlóan Jő, minőségű borral, „Kiskőrösi olvasö" Jeligéi A tálul- donátképező nagyon regi hegedű io- lenlegl értékének megállapítása erdő­kében szíveskedjék levélben fordulni Benedek László hangszerkészítőhöz, akinek elme: 1611 Budapest, I, kér, Fő u, U—13, K, I.-né. Kecskeméti Állattartással kapcsolatos sérelmek kivizsgálására, orvoslására a városi tanács vb me- zogazdasagi es élelmezésügyi osztsilva logoault, környezetszennyezési ügyek­ben pedig a 'városi közegészségügyi és járványügyi felügyelőség az illés tékes, M, A., Jánoshalma: Az ön által le­vélben közölt gazdasági visszásságok nem nyertek bizonyítást, a személyi vonatkozású gondjai megszüntetése végett azonban közbenjártak az ille­tékes szervek. összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516. □ SZERKESZTŐI ÜZENETEK Q (291 Aszalódni a földeken, izzadni a permetező gép súlya alatt, fuldokolni kukoricásban, porosán, hulla fáradtan hazaérni és ágyba omlani, jéghideg kútvíz- ben mosdani, kitaposott cipőben, rossz kabátokban indulni hajnal előtt a hideg, nyirkos utakon, a harmatos fűben, amikor még a madarak is alszanak. Hirtelen Plndt jutott eszébe, Vajon ho­gyan viselkedett volna, mit csi­nált votna, ha úgy öleli egyszer, mint Ildit, amikor a függönyt akarta föltenni, Mit szólna Pln- ril, ha egyszer kigombolná a blúzát, kibuggyantaná melleit és megcsókolná a rózsaszínű bim­bók it. Ha beletúrna szőke szőr­zetébe. Mit szólna, tudna-e szólni valamit? Mindezt persze képtelenségnek tartotta, Viszont tudta azt is, hogy egyszer valakinek Pindi is megengedi mindezt... Mielőtt behúzta volna az ajtót, még visszanézett a 133-as szobá­ra Elmosolyodott, aztán határo­zott léptekkel ment le a lépcsőn. Benyúlt az ablakon, kezet szorí­tott az öreg portással. — Szeptemberben találkozunk, Csáti bácsi!-t- Ha megérjük, fiam. Ha megérjük — válaszolta az öreg, és kikísérte a fiút a kapuig. Gergely egyenesen a tejivóba ment. Kicsit tartott a találkozás­tól. arra is gondolt, hogy hátha nem lesz bent Ildi, hiszen — s újra megjelent a kis várfolt. De a nagy üvegablakon már látta a lányt, amint vidám arc­cal. kipirulva dolgozik a pult mögött. Belépett. Á lány éppen háttal volt a bejárat felé. A töb­biek szóltak neki. Ildi azonnal elé sietett, „zavartalanul megcsó­kolta és leültek egy asztalhoz. — Hogy érzed magad? — kérdezte Gergely aggodalmas ké­pet vágva, . — Nagyon jól, És te? — Én Is. Viszont hazautazom. — Éppen akartam kérdezni, hogy mi ez a nagy börönd. Jól van. Menjél. Biztosan nagyon várnak édes tnyádék otthon, bár irtó jó lenne, ha itt maradhatnál a nyáron. — Ez már nekem is eszembe jutott, de nem olyan egyszerű. Tudod! — s Gergely megszorítot­ta Ildi karját, A lány beszaladt a pult mögötti kis Irodába a tás­kájáért. Egy fényképet vett elő. — Neked adom. Hogy vigyáz­zon rád a nyáron. Mutasd meg a szüleidnek is. Jó? — Büszkén fogom megmutatni. Látjátok, milyen szép lánynak udvarolok. Az egész falunak megmutatom. De nem lehetne a fénykép helyett inkább téged el­vinni? — tréfálkozott Gergely és megpuszilta a lány meleg ar­cát. — Tényleg nem vagy rosszul? — faggatta újra a lányt Gergely, mert azt hitte, hogy az ilyesmi egy-kát napra ágyba kényszeríti a lányokat. — Nem hát. Mitől? — Igaz is. Mitől? — tanácsta­lanodon el Gergely azután nyíl­tan megkérdezte. — Hát tőlem. Na! Ildi kacéran mosolygott a fiú­ra, megszorították egymás ke­zét, s a lány odasúgta Gergely­nek: — Tőled csak egészségesebb lettem — s enyhén elpirult. — Én pedig gazdagabbI — súg­ta Gergely, de mert látta, hogy a lány nem érti, hozzátette: — Elvettem a lány.súgod it! — Nem vetted. Én adtam. Ne­ked tartogattam mindig és ez­után is csak neked adom, Min­dig érted. Mindig és csak ne­ked. — Beszéljünk másról, mert így soha nem tudok felállni et­től a kis fehér asztaltól, Pedig egy óra múlva indul a busz. — Mlárt nana tudsz? — Hát, meglátszik rajtam mit gondolok... — ó, de nagy betyár vagy. Értem, Aztán jó legyél otthon és írjál nekem. Sokat írjál, és vi­gyázz magadra. Nehogy valami bajod történjen. — Elmondom mit csinálok a nyáron: dolgozom és állandóan rád gondolok. És te? — Én is dolgozom és nagyon várlak vissza. Ugyanis szeretlek, nagyon szeretlek Gergely. Na­gyon, nagyon... XIX. A nyár, az otthon sokkal több munkával várta, mint gondolta. Apjának eltöri a lába — meg­vadultak vele a lovak és leesett a kocsiról, a kerék átment a lábán. Gergely másnap jelentkezett a téeszben. hogy apja helyett dol­gozni akar. Szívesen és örömmel fogadták, mert a nagy dologidő­ben minden kézre szükség volt, s örültek, hogy egy „tanult em­ber” áll közéjük, velük egy sor­ba, nem nézi le a parasztokat, társait. Az elnök meg is mondta neki: — Szép tőled fiam, hogy dol­gozni jössz közénk. Nem hordod fent az orrod tanult ember lé­tedre. Gergely erre soha nem Is gon­dolt. Nem tudta volna megten­ni, hogy amíg az egész falu dol­gozik, ő hű söljön az udvaron, ló­gassa a lábát, hsverésszen. Ter­mészetesnek tartotta, hogy nyá­ron dolgozik ott, ahol éppen szükség van rá, a munkájára. Munka pedig bőségesen volt a termelőszövetkezetben: perme­tezés. kapálás, kaszálni a réten. De aztán jött a vastaga, főleg az aratás, A szövetkezetnek egyet­len rozoga aratógápe volt, a legtöbb munka tehát a kaszások­ra várt.. Gergely is nekirugaszko­dott a hatalmas rozstáblának, de hamarosan belátta: ehhez nem elég az akarat. Erő Is kell. S bizony az ötven-hatvan éves pa­rasztemberek mellől kidőlt. Azok bírták, de ő, a húszéves fiatal­ember nem. A marokszedő lá­nyok, fiatalasszonyok ugratták, de érződött ezekből az ugratásokból, hogy nem ítélik el, sőt megértik és szeretik is a fiút. — Nem szokta cigány a szán­tást! Ugye? kiáltott oda Ger­gelynek Hornyák Magdi, akivel együtt jártak általános iskolába. Fiatalasszony volt ez a Magdi, egy éve ment férjhez. Gyerekük még nem született. Gergely vé­gignézett Magdi napsütötte, egészséges arcán, dús, barna ha­ján, asszonyoson érett termetén, látta hajladozá.s közben kerek, hüäos fenekét. Elképzelte, milyen lehet ez az asszony meztelenül. Ml lenne, ha Itt a forró rozsban, lihegve száttenné combjait az asszony. Neki, Gergelynek. Meg­húzta a csöcsös korsót és oda­kiáltott a fiatalasszonynak. — Könnyű neked. Jó erőben tart az uradl — Van Itt hús. Még eladó Isi — csapott az éppen lehajtó Mag­di fenekére Nagy András ás jót röhögött. Mtgdl slkoltott egy ki­csit, de nem volt felháborodva. Inkább úgy látszott, tetszik ne­ki a dolog, — Ahova pacsi, oda puszi Is! — egyenesedett fel a fi tt ila.sz- szony, de nem Nogy Andrásra, hanem Gergelyre nézett. — Kutya legyek, ha nem adok puszit. Told le a nadrágot — ne­vetett a nem éppen fiatal Nagy. — Akkor lenne maga bajba. Vén bakkecske! — s Magdi ka­cagott a többi asszonnyal együtt. Nagy András megszágyenülten hozzáfogott a kaszafenáshaz. Gergely mellette állt. Az öreg odasúgta a fiúnak: — Megenne ez kettőnket is — bökött ál Iával Magdi falé, aki újra hajladozott, szedte a mar­kot. Gergely értette a célzást, de nem válaszolt. Dolgoztak tovább. Gergely a kévéket kötötte, aztán összehordták. Ilditől hetenként kétszer ka­pott levelet, s ő ugyancsak két­szer válaszolt. Esténként, amikor hazament, első dolga a mosako­dás, majd a levélolvasás volt. Ha nem jött új, akkor a „régi", a tegnapi levelet olvasta. Ildi fény­képe ott állt. az öreg tükör előtt egy Varrósdobozhoz támasztva. Részletesen megírta Ildinek, hogy mikor mit dolgozik, hogy este porosán, fáradtan érkezik haza. néha elázik, mint az ürge, néha pedig perzseli a nap. Este mindig hosszan nézegeti a fény­képet és alig várja, hogy újra ta­lálkozzanak, A kimerítő, hosszan tartó munka sem tudta alfeledtetni ve­le azt a délutánt, amit Ildivel töltöttek a lefüggönyzött szo­bába. Kint a mezőn, a szőlőben gyakran ábrándozott. Végig gon­dolta a lányt, látta meztelenül, érezte a kissé verejtékes. Izzadt lánytest Illatát. Iszonyúan vá­gyódott Ildi után. (Folytatása következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom