Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-27 / 23. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: válto­zóan felhős, főként éjszaka és reggel helyenként ködös idő. Néhány helyen futó eső. hózáDor. Időnként megélénkülő, átmenetileg megerősödő nyugati, északnyugati szél. Várható «alacsonyabb éjszakai hőmér­séklet : mínusz 2—mínusz 7 fok között. Legmagasabb nappali hőmér­séklet: 5 fok körül. ___________________________________________ VT LÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 23. szám Ára: 90 fillér 1978. január 27. péntek Ülést tartott a Minisztertanács MEZŐGAZDASÁGI, ÉLELMISZERIPARI, KERESKEDELMI TENNIVALÓK Tanácskozás a megyeszékhelyen Bács-Kiskun sok ezer dolgozójának nagy tette a mező- gazdasági és élelmiszeripari termelés tavalyi sikere. Az ága­zat előzetes mérlegének értékelése, idei tennivalóinak meg­vitatása volt a téma a Kecskeméten tartott tanácskozáson, amelyen a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a megyei pártbizottság, a városi tanácsok, járási hivatalok, ál­lami gazdaságok, szövetkezeti területi szövetségek, a Magyar Nemzeti Bank, a földhivatal, valamint a mezőgazdasági szak- igazgatás megyei irányító szerveinek képviselői vettek részt. Növelhető a szántóföldi és a kertészeti termelés A kormány Tájékoztatási Hiva­tala ‘közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke beszámolt Ali Nasszer Mohamednek, a Je­meni Népi Demokratikus Köztár­saság miniszterelnökének hazánk­ban .feetfc hivatalos, baráti látoga­tásáról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány elfogadta a külügy­miniszter jelentését az ENSZ- közgyűlés 32. ülésszakáról. A Minisztertanács jóváhagyta a Budapest és vonzáskörzete ipa­rának fejlesztésére kidolgozott, hosszabb távra szóló irányelve­ket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Dr. Matos László megyei ta­nácselnök-helyettes méltatta a Nagy Október hatvanadik év­fordulója tiszteletére kibontako­zott munkaverseny termelést elő­re lendítő szerepét, ágazati ered­ményét, majd dr. Király László mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető ismertette a szán­tóföldi növénytermesztés, kerté­szet, állattenyésztés tervteljesíté­sét. A kenyérgabona-termesztés az előirányzat szerint alakult 1976—77-ben. A követelmény­nek megfelelő a fajtaváltás. A felhasznált hétezerhétszázhetven tonna búzavetőmagból ötezer- egyszázhetven tonna az első- és másodfokú szaporítású. A cukor­répa, a napraforgó vetésterülete és hozama ugyancsak az elő­irányzat szerinti. A múlt évben a szántóföldi növények vetéste­rületének 97,5 százalékán alkal­mazták az iparszerű termelés el­járásait a nagyüzemek. Nőtt a kukorica terméshozama, a vetés- területe azonban nem érte el a megyei lehetőség szerinti nagy­ságot, bár a szövetkezeti gazda­ságok tavaly hatezer hektárral több kukoricát vetettek, mint 1978-ban. A kukorica terméshozamának gyorsabb növelését hátráltatja, hogy a növény vetésterületének egyharmada a háztáji- és kise­gítő gazdaságokban van, ahol ke­vesebb a lehetőség a korszerű eljárás alkalmazására. Az állami és a szövetkezeti gazdaságok hat­hatósabb támogatásával azonban a kisgazdaságok is növelhetik a kukorica vetésterületét, termés­hozamát. Számos szövetkezet évek óta gépi munkával, talajerő­pótlással, vegyszerrel, kiváló mi­• A gyümölcsös téli ápolása, metszése i megyeszerte megkezdődött. nőségű vetőmaggal segíti a kis- m ány beszerzése elég sok gond­gazdaságok takarmánytermeié- d al jár. Az 1976-os év aszálya a sét. A jövőben erre a tevékeny- h áztáji és kisgazdaságokat sújtot- ségre még inkább szükség lesz t a leginkább, főként emiatt csök­Bács-Kiskunban, hiszen az or- 1 centették tavaly a kukorica vé­szig többi megyéjéhez viszonyít- tárterületet. va itt nevelik, hizlalják a legtöbb sertést, baromfit és a táptakar­Szocialista brigádok a tervek teljesítéséért A Láng gépgyári kezdeményezés nyomán sok Bács-Kiskun megyei üzemben zajlott le már mun­kásgyűlés, amelyeken a munkaverseny folytatásá­ról döntöttek. A vállalati célkitűzések alapján je­lenleg a szocialista brigádok a maguk vcrsenyvál- lalásalt dolgozzák ki. Műhely- és brigádtanácsko­zásokon határozzák meg, miként járulnak hozzá vállalatuk Idei tervteljesitéséhez, a termelés haté­konyságának növeléséhez. Hibátlan szabással A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárában Borsodi An- talné, az Ady Endre szocialista szabászbrigád vezetője, amikor a kollektíva vállalása iránt ér­deklődtünk, kissé gondterhelten válaszolt. — Brigádunk minden tagja nő. Heten vagyunk, és hárman kö­zülünk kismama-szabadságon vannak. Elsősorban tehát az a feladat vár ránk, hogy kiegészít­sük létszámunkat. Elsődleges vállalásunk, hogy a hozzánk ke­rülő új dolgozók betanítását meggyorsítsuk, ezáLtal mielőbb a régiekkel azonos minőségi és mennyiségi teljesítményt nyújthas­sanak. Űjabb jelszónk ezért, hogy „minden perc drága”. Ez alatt azt értjük, hogy a pihenő időt még másodpercekkel sem hosszabbít­juk meg. Mindezek figyelembevételével felajánlottuk, hogy az elmúlt év­hez viszonyítva 5 százalékkal nö­veljük teljesítményünket. Gyá­runk ugyanis csak így teljesítheti megnövekedett termelési tervit. Vállaltuk, hogy a többi üzem­rész folyamatos termelésének elő­mozdítására csakis hibátlanul le­szabott anyagokat adunk tovább, A matricák gondosabb alkalma­zásával anyagot kívánunk meg­takarítani. Ezt azonban százalék­ban most nem határozzuk meg, mert elsődleges az áru jó minő­sége. Ezenkívül 16 órát ajánlottunk fel, amelynek bérét óvodafejlesz­tésre fordíthatja a városi tanács. További társadalmi munkánk a márciusban átadásra kerülő új üzemcsarnok takarítása és rend­behozása lesz. Ünnepek alkalmá­val a Nagykőrösi utcai óvodát szoktuk meglátogatni, s hulladék­anyagokból magunk készítette játékokkal lepjük meg a gyerme­keket. Erre természetesen az idén is sor kerül. A kiváló címért i — Eddig kétszer nyertük el, most harmadszor is megpályáz­tuk a vállalat kiváló brigádja címet — mondotta Ihos István, a Ganz Villamossági Művek ba­jai gyára Béke szocialista lakatos­brigádjának vezetője. — Kis kol­lektívánk gondosan elemezte az elmúlt évi munkaverseny tapasz­talatait. Feltártuk az újabb le­hetőségeit annak, hogy tudnánk még hatékonyabban dolgozni. Megállapítottuk, hogy úgy, ha következetesebbek leszünk egy­• A gépbeál­lító munkája végeztével az első munkadarabot maga készíti el. Képünkön: Fapp Antal, a SZIM Fortuna brigádjának vezető. helyettese Kovács Sarolta esztergályos gépével végzi ezt i) műveletet. , mással — és mindenki önmagá­val — szemben. Jelenleg a jugoszláv motorvo­natok alkatrészeit készítjük. Ez az export vállalatunk számára igen jelentős feladat. Mi úgy véljük, hogy a Ganz-gyárak ala­pításának 100. évfordulóját úgy lehet méltóképpen megünnepel­ni, ha tovább öregbítjük jó hír­nevét határainkon túl is. Új utakon A Szerszámgépipari Művek kecs­keméti gyára Jó eredménnyel zár­ta a múlt esztendőt, 192 millió forintos tervét 206 millióra telje­sítette. Jelentős szerepe volt a sikerekben a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfordu­lója tiszteletére szervezett széles körű szocialista munkaverseny­nek, melyben 30 brigád 350 tag­ja munkálkodott a vállalások tel­jesítésén. Ez az év sok újat hoz a kollek­tívának, 226 millió forintos ter­vük teljesítésében a szocialista brigádokon kívül sokait várnak az üzemszervezés keretén belül bevezetésre kerülő ciklusos gyár­tási rendszertől. Már a múlt év augusztusában megkezdték az előkészületeket, s a forgácsolóban megfelelő sorrendben telepítették át az eszterga-, maró- és fúró­gépeket. Ezen a gépsoron végig­haladva egy-egy alkatrészen gyor­sabban tudják elvégezni a szük­séges műveleteket. Az új rendszer szerint látott munkához az év első napjaiban a gépbeállító Fortuna brigád. Papp Antal brigádvezető-helyet- tes mondta: — Az eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy az új rendszer­re való áttérés — ha teljesen megszokjuk — fokozatos terme­lésnövekedést jelent. Eddig nyol­• A kiskunfélegyházi Lenin Tsz szerelői talajművelő eszközöket jav (. tanak. (Opauszky László felvétele) Filmek, mozinézők A szőlő- és gyümölcstermesz­tésben tizenháromezer hektár az iparszerűen művelt terület. A szőlő tavalyi, 2,9 millió mázsás megyei összterméséhez ez is nagy mértékben hozzájárult. A zöld- ségágazatban tavaly negyvenezer tonnával termett több zöldségfé­le az 1976-os esztendeinél. Ha a kereskedelem és a feldolgozóipar teljesítőképessége nagyobb a je­lenleginél, ilyen szerény arányú termésnövekedés nem okozott volna akkora gondot, mint 1977- ben. A mezőgazdaság idei feladatait a decemberi párthatározat szabta meg. Változatlan áron számolva, a mezőgazdasági termelés értékét két-három százalékkal kell nö­velni, ami az üzemi tervekben hat-nyolc százalékos termelés­emelkedést jelent. Tavaly 43,1 mázsa búza termett hektáronként a megyében. Az idén célszerű lenne a 44 mázsás átlagtermés elérése. Bár az őszi kalászosok gyengébben telelnek, mint az elő­(Folytatás a 2. oldalon.) can voltunk a brigádban, most négy új fiatal került hozzánk. Bízunk abban, hogy jól beillesz­kednek majd a kollektívába, s hamarosan át tudjuk majd adni tapasztalatainkat azoknak, akik ezután, az első negyedév végéig térnek át az új gyártási rend­szerre. A múlt héten tartottunk bri­gádértekezletet, ahol szó volt arról Is, hogy fokozott gonddal tartjuk tisztán gépeinket, s tár­sadalmi munkát végzünk majd a most épülő új üzemcsarnok be­rendezésében. N. O.—O. L. A megyei moziüzemi vállalat az elmúlt évben 3,7 millió láto­gatót tervezett, ezzel szemben tavaly csaknem négymillió néző váltott jegyet a filmszínházak­ban. A vállalat közelmúltban el­készült statisztikai kimutatásai egyértelműen bizonyítják, hogy az utóbbi három évben egyenle­tesen növekszik a nagyközönség érdeklődése városban és falun a filmművészet iránt. A bizonyító erejű adatokból az is kiviláglik, hogy a kultúrpoli- tikailag értékes, művészileg és tartalmilag egyaránt igényes al­kotások is mind több nézőt von­zanak. A szovjet filmeket pél­dául 120 ezerrel, a szocialista országokban készült műveket ugyanennyivel, a magyar rende­zők filmjeit pedig negyvenezer­rel többen nézték meg a megyé­ben, mint egy évvel korábban. Sokan bizonyára emlékeznek arra, hogy 1976-ban a legtöbben az Árvácska vetítéseire váltottak jegyet. A tavalyi megyei „rang­listán" ugyancsak magyar film, a Jókai Mór regényéből készült Fekete gyémántok című alkotás vezet, 91 ezer nézővel. Változaté lanul sok érdeklődőt vonzott a Volt egyszer egy vadnyugat, a Lúdas Matyi, és a Szabadság ka­tonái. Ez utóbbit egyébként rö­vid két hónap alatt 45 ezren nézték meg. Az ötvenezer láto­gatót meghaladó művek kö; lőtt négy úgynevezett „A” kategi óri­ás, kultúrpolitikailag érté :kes film, négy magyar, három szov­jet és tizenegy szocialista or­szágban készült alkotás található. A megyei moziüzemi vállalat a játékrendi vetítéseken kívül egyéb közművelődési jellegű, te­vékenységgel is foglalkozik. Si­keresnek ítélik meg a tavalyi nagyobb rendezvényeket; a feb­ruári Filmnapok falun, ;a szep­temberben megrendezett Afun­kás-filmnapokat, a szoclialista brigádok számára tervezett vetí­téseket, Illetve az októberi for­radalom évfordulójával kapcso­latos bemutatókat. Fejlődtek a községi és városi mozik és a vállalatok, illetve az iskoláik, kul­turális Intézmények közötti kap­csolatok is. Korszerűsítették a mozi hálózat néhány filmszínházát Is a me­gyében. Kecskeméten létrehozták a gyorsan népszerüsödő P olitikai filmklubot, felújították Kiskun­félegyháza és Vaskút filmszín­házait, modernizálták a fűtést Kerekegyházán. Ennek ellenére még változatlanul sok mozi Igé­nyelne korszerűsítést, ez viszont az anyagi eszközök behatárolt­sága következtében csak lassú ütemben halad előre. Az idén a MOKÉP tervei sze­rint több mint kétszáz új fil­met mutatnak be a mozikban. A magyar filmművészetet minden bizonnyal jól népszerűsítik majd többek között Fábri Zoltán: Magyarok, Kovács András: Mé­nesgazda, Bacsó Péter: Áram­ütés, Sára Sándor: Nyolcvan hu­szár, vagy Dárday István: Nő­vérek című művei. A magyar filmgyártás államo­sításának 25. évfordulóját au­gusztus 27-én ünneplik ország­szerte; ezen a napon a megye valamennyi mozijában hazai rendezők műveit vetítik, és al­kotó-közönség találkozókra ke­rül sor. A jövő hónapban Bács- Klskunban ismét megszervezik a Fllmnapok falun programsoroza­tát; az idén Solt, Bácsalmás és Klskunmajsa lesz nagyobb szabá. sú rendezvények színhelye. A vállalat differenciált módon foglalkozik a közönség különbö­ző rétegigényeinek kielégítésével; A népszerű stúdió hálózatban hu. szonkllenc alkotást vetítenek le, és idén sem csökkentik a főként archív, filmtörténeti jelentőséiül alkotásokat bemutató filmklubot! számát. P. M. Sikeres évet zárt az OTP Bács-Kisknn megyében A mezőgazdaság tavalyi kima­gasló terméseredményei követ­keztében Bács-Kiskun megye la­kosságának szocialista szektorból származó bevételei Í8 százalékkal nőttek 1977-ben, ezen belül a bér­ből és fizetésből élők bevétele át­lagosan 8 százalékkal nőtt. A la­kossági kiadások 13 százalékkal haladták meg az előző évit (1976- ban 8 százalékkal nőttek). Mind­ezen okok vezettek ahhoz, hogy az Országos Takarékpénztár Bács- Kiskun megyében 1977-ben minden eddiginél szebb eredményt ért el: a tervezett 570 millió forinttal szemben mintegy 1 milliárd fo­rinttal nőtt a takarékbetét-állo­mány. Ezzel a megyében a la­kossági betétek összege a 6 mil­liárd forintot haladta rheg. Más fogalmazásban ez azt jelenti —. amint erre Dudás Ede, az OTP Bács-Kiskun megyei igazgatója egy. a múlt héten, tartott tanács­kozáson is rámutatott —. hogy a megye egymilliárd forinttal já­rult hozzá a központi hitelfor­rásokhoz. Az egy lakosra jutó betét 10 ezer 400 forint, ami az országos átlagot majdnem 2 ezer forinttal haladja meg. Rendkívüli mérték­ben nőtt a gépkocsira előfizetők száma, s jelenleg már 24 ezren várnak új autóra. Bács-Kiskun- ban. A takarékbetétek döntő többsége kamatozó könyvekben van. Az évi 6 százalékos kamatot nyújtó takaréklevélen, amelyet tavaly vezettek be, 114 millió fo­rintot őriznek. Egyre népszerűbb — kedvező kamat- illetve köl­csönlehetősége miatt — az ifjúsá­gi takarékbetét. Tizenhét és fél ezer számlatulajdonos több mint 119 millió forintját kezelik a pénzintézetekben, az egy betétre jutó összeg a korábbi 6 ezer fo­rintról 6800-ra emelkedett. Ami a hiteleket illeti: össze­függésben a lakásépítéssel és -vá­sárlásokkal, a hosszú lejáratú köl­csönök nőttek főként. Az előző évinél többen és többet kaptak a mezőgazdasági kisáruter melés fel­lendítésére szolgáló hLtelből is. Az összes betét 61,3 százaléka, 3,6 milliárd forint van kihelyezve hi­telként a lakossághoz. A takarékpénztár köztudottan a lakásépítés legnagyobb támoga­tója. Tavaly Búcs-Klskuinban 4860 új otthont adtak át, ebtoől az OTP saját beruházásúak s?:áma 828, s további 3070 magánlakás építését kölcsönnel segítették. Ez azt je­lenti. hogy továbbra is az új ott­honok négyöltödének létrehozásá­ban vesz részt közvetlenül a ta­karékpénztár. Folytatódott a mun- káslakás-építési akció, ennek ke­retében jutott otthonihoz Kiskun­halason 134, Kiskunfélegyházán pedig 124 család. A tanácsok ál­tal építtetett lakásokkal együtt összesen 9884-en ka ptak az V. öt­éves terv első két évében — dön­tő többségben össiskomfortas — lakást. Ami a jelent és a jövőt Illeti, továbbra is együtt épülnek az állami és az OTP-beruházású házak a lakótelepeken. Az ehhe* szí kséges beruházási programo­kat részben már elkészítették, il­letve most alakítják a tanácsok — lényegében tehát a VI. öitéves tervi lakásépítési előkészületek is megkezdődtek. A tervek mara­déktalan megvalósítása érdekében az eddigieknél hatékonyabb in­tézkedésekre van szükség, külö­nösen a fűtőművek, távfűtőveze­tékek. csatornák, illetve Kecske­mét vízellátásának fejlesztése ér­dekében. Sikeres évet zárt Bács-Kiskun­ban az Országos Takarékpénztár. Kiskőrösön és Kiskunhalason egyebek között új üzletházat ad­tak át — az ügyfélszolgálati mun­ka színvonala ezzel is emelkedett A kát legfontosabb ez évi terv­számúk: 700 milliós betétnövelés, 780 saját beruházású lakás átadá­sa és 2830 magánéplttető kölcsön­nel való segítése. B. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom