Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-26 / 22. szám

< • PETŐFI NEPE • 1978. január 86.

A téglától a panelig

A számítások szerint néhány évtized múlva az egyes országok népességének, tehát az emberiségnek 80 százaléka lesz városlakó. Az urbanizálódásnak erre az arányára ma már ijesztő példákat találunk szerte a világon. Ilyen például az úgynevezett galaktikus város, amely Észak- Ameriká'ban Bostontól Washingtonig van kialakulóban, 1000 kilométeres hosszúságban, 80—160 kilométer szélességben, 38 millió lakossal. Elképzelhetjük ugyanezt a Budapest—Százhalombatta—Dunaújváros—Paks —Szekszárd—Mohács vonalon (bár ez csak 170 kilométer).

Ennek a folyamatnak egyik fő oka a lakáshiány: nincs elegendő lakás, és sokan laknak még olyan „lakásokban”, amelyek tulajdonképpen nem azok. A legfontosabb tendencia tehát világviszonylatban a lakások tömeges termelésének a megvalósítása. Mai értelemben vett tömeg- termelés csak ipari úton lehetséges. Az építőiparnak az egyetlen és nagy tömegben gyári úton előállított 1 terméke sokáig csak a közönséges falazótégla volt. Egy köbméter falazatban kb.

400 tégla van; ezeket kézzel kell összerakni. Az elemek kezdtek tehát növekedni, hogy számuk csökkenhessen. Bevezették a kisblokkot, majd a nagyot, végül pedig a panelgyártást, utóbb pedig a térelemek gyártását. A panelok már emeletmagasságú elemeket képviseltek, egy-egy födémelem megfelel egy szoba területének, a térelemekkel pedig teljesen kész teret,, például fürdőszobát készítettek oldalfalakkal, padlóval, mennyezettel, előre beépített káddal és más szerelvényekkel.

A házgyári termékek azután új problémákat vetettek fel, például az elemek hő- és hangszigetelését. Megszüntették a középfolyosós épülettípust, mert így egy zajforrással kevesebb van, de sajnos a szomszéd lakás is. zajforrás. Ezek a panelszerkezetek betegségei, amelyeket különböző módon, műszakilag, vagy akár az elrendezés megváltoztatásával lehet megoldani. Világszerte folynak a kísérletek az építőiparban használt gyári termékek tökéletesebb hang- és hő- szigetelésének a megvalósítására.

• Szárításra készítenek elő egy építési panelelemet termikus tulajdonságainak a vizsgálata'előtt a prágai Építőanyag-ipari Kutatóintézetben. (MTI — Külföldi Képszolgálat)

A-vitaminból is megárt a sok

A képen látható holland gaz. dálkod.ó ugyancsak meglepődhetett, amikor a zöldségtermés betakarításakor e kéz formájú sárga, répát felfedezte. Bizonyára csodá, jára jártak e különleges répapél. dánynak. Ámde a sárgarépának nemcsak ez a furcsa alakú egyede érdemel figyelmet, hanem maga az egész növény. A zöldségfélék közül ugyanis ez a leggazdagabb karotinforrásunk, a karotin pedig tudvalévőén az A-vitamin „elővl. taminja”, amelyből az emberi és az állati szervezet a fontos vitamint saját részére előállítja, átalakítja. Az A-vltamin tulajdonképpen a szervezet nyálkahártyáinak az őre. Ha a szervezet nem kap belőle eleget, a nyálkahártya megrepedezik, a bőr kiszárad az ellenállóképessége csökken a baktériumok okozta különböző gyulladásos és hurutos megbetegedé. sekkel szemben. De szüksége van A-vitaminra a többi között a szem és az idegrendszer egészséges működéséhez, a csontrendszer fejlődéséhez is.

Az A-vitamin hiánya tehát káros a szervezetre. A kutatók — kellő meglepetéssel — nemrégen fedezték fel, hogy a vitamin feles, lege éppen olyan káros lehet, mint hiánya. Erre akkor jöttek rá, amikor Angliában krónikus A-vita. min mérgezésben meghalt egy férfi, aki naponta négy liternyi ré. palevet ivott egészségének megőrzése érdekében. Halálának idő. pontjában egész teste élénk narancsvörös volt és a boncolás egy.

értelműén megállapította a halál okát: A-vltamin mérgezés. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az elhunyt férfi nemcsak nagy meny- nylségű répalevet ivott naponta, hanem tabletta formájában is szedte az A-vitamint, méghozzá tíz nap alatt 70 millió egységnyit, ami 14 ezerszer több az ajánlott mennyiségnél. Ez figyelmeztető azon nők számára, akik bőrük frisseségének megőrzése érdekében sok A-vitamin tablettát szed. nek. Érdemes megemlíteni, hogy a C-vitaminnal ugyanez az eset nem történhetett volna meg, an. nak feleslegét ugyanis nyomban kiüríti a szervezet.

A Cheddar sajt titka

Az Európában és Amerikában is igen kedvelt Cheddar sajtot mindeddig házilag vagy kisipari módszerekkel állították elő, hosz. szabb ideig tartó szakaszonkénti érleléssel. Az igények kielégítésére nemrégiben az automatizált nagyüzemi gyártásával is megpróbálkoztak, de ennek során nem alakult 'ki a sajt jellegzetes íze és zamata.

Megkezdődött a kutatás, hogy miként lehet megtartani a Cheddar sajt eredeti ízeit és illatát. Ehhez a kutatóknak mindenekelőtt azonosítaniuk kell a Cheddar íz. és illatanyagainak vegyi összetevőit, s meg kell ismerniük, az érés során végbemenő kémiai folyamatokat. *.. _c.t*

Az íz- és illatanyagok azonban gyorsan bomlanak és csak nagyon kicsi mennyiségben fordulnak elő a sajtban. A sajt nyersanyagának. a tejnek az összetétele is vidékenként különböző. Ezért mostanáig csak néhányat sikerült megismerni a keresett anyagokból. Például a kellemes ízanyagok egyik részéről kiderült, hogy egyébként igen kellemetlen szugú kénvegyületek.

Azt már megállapították a ku. tatók, hogy melyek a sajt érését megindító baktériumok. De még nem ismerik a baktériumok anyagcsere-folyamatait és az általuk megtermelt enzimeket a Cheddar sajt ízét és illatát módosító hatását.

ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS

Termelés, feldolgozás,

kereskedelem

"| Bács-Kiskun megye • zöldség-, gyümölcstermeléséről, az ezzel kapcsolatos kereskedelmi és feldolgozói tevékenységről az elmúlt esztendőben többször írtunk lapunkan. Szóltunk az eredményekről, a gondokról egyaránt, azzal a szándékkal, hogy az egyes időszakokban tapasztaltak feltárásával segítsünk ezek megoldásában.

A szerkesztőségben nemrég ankétot tartottunk, amikor is a meghívottakat arra kértük, hogy értékeljék az elmúlt évet, tárják fel a hiányosságokat, gondokat és jelöljék meg az előrelépés feltételeit. Az ankéton részt vett dr. Király László, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője, dr. Molnár István, a megyei pártbizottság munkatársa, Monori Miklós, a MÉM osztályvezetője, dr. Agud Károly, a Kecskeméti Városi Tanács osztályvezetője, Ispánovits Márton, a MÉSZÖV elnöke, Magony Imre, a Kiskunsági TESZÖV titkára, dr. So- moskövi István, a Bácskai TESZÖV munkatársa, dr. Krem- niczky Béla, a Kalocsai Agráripari Egyesülés igazgatója, So- hajda Ferenc, a megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat igazgatója, Fazekas Béla, a tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz elnöke, Kancsár Sándor, a mélykúti Lenin Tsz elnöke, Kunszéri Károly, a bajai hűtőház igazgatóhelyettese, Űjfalusi Sándor, a Kecskeméti Konzervgyár osztályvezetője, Fejes Gábor, a Kalocsai Paprika- és Konzervipari Vállalat osztályvezetője, Gye- nes István, a HUNGAROFRUCT megyei kirendeltségének vezetője és Kovács Gyuláné, a megyei ZÖLDÉRT Vállalat munkatársa.

Alkalmazkodni a piaci igényekhez

— Bács-Kiskun megye mező- gazdasága teljesítette az 1977. évre meghatározott tervet — mondotta bevezetőjében dr. Király László. — A feladat az volt, hogy a mezőgazdasági termelést

1975-höz képest hét és fél, a termelési értéket pedig öt százalékkal kell emelni. A közepesnél jobb időjárás is hozzájárult az elképzelések megvalósulásához.

Az elmúlt tíz évben tapasztalhattuk, hogy amikor sikeres esztendőt zártunk — mint például a tavalyit —, csaknem törvényszerűen rossz év következett. Ennek okai között elsőként említhetem a termelők értékesítési gondjait, amely a termelési kedvre kedvezőtlenül hatott. Az idén az a feladatunk, hogy az ilyen helyzetet elkerüljük.

tavaly, a, megyéiben 15 ^ezer vagon gyümölcs - termett, amely-- bői Jízezpr vagonnyi; az alma, A.„ nyár- éieji- termésbecsléskor en- < nél kevesebbet jeleztek, s a hibás becslés a gondok egyik forrása lett. Említhetem a kajszit, amelyből hétszáz vagon termést jeleztek, s ennek leszedéséhez elegendő ládát kaptak a termelők. Valójában 1600 vagon kajszit szedtek a megyében! Fű- szerpaprikából 5800 vagonnal termett, s ellentételként mondhatom, hogy területünkön a legnagyobb termés az ezt megelőző években csupán 3200 vagonnyi volt. Ilyen körülmények között a göngyöleg már kevésnek bizonyult. A megyei tanács azt kéri és javasolja a MÉM illetékeseinek, hogy a kajszit, az almát és szőlőt vonják be az állami, termésbecslés rendszerébe, hogy az említett helyzet a későbbiekben ne fordulhasson elő.

Levonható a múlt év tanulságaiból az, hogy a göngyölegellátás központosítása nem szerencsés, -«ugyanis a tavalyihoz hasonló termés leszedésére már képtelenek elegendő ládát készíteni. Megoldás lenne a megyében, ha .,az érdgkejt vállala|9j< a .kiskunsági Erdő--és Fafeldolgozó Gazdaság. lápqAalmlj.gaemaáj a -göngyöleggyártás érdekében közös beruházást kezdeményeznének. Az exportszállításokhoz az idén öt-hatmillió ládára lenne szükség, s hozzá kell tennem, hogy ezeket a ládákat külföldről nem szállítják vissza.

0 Géppel takarították be a fűszerpaprika egy részét Dusnokon. (Pásztor Zoltán felvétele)

Sokat beszéltünk arról, hogy tavaly kevés vagy sok volt-e a zöldségtermés. Egyértelműen azt kell mondanunk, hogy nem volt sok, csak a közepesnél 'jobb. Ennek ellenére rendkívüli gondok voltak a termékforgalomban, ami abból ered, hogy nincs összhangban a termelés, a forgalmazás és a feldolgozás. Továbbra is kiemelkedő feladatunk az említettek összhangba hozása. Az elmúlt évben nem történt más, mint az, hogy a mezőgazdasági üzemek teljesítették vállalásaikat, viszont a termés leszedéséhez, szállításához, tárolásához már nem volt elegendő gép, eszköz, hűtőtároló, sőt munkaerő sem. A feldolgozó kapacitás szerény. A Kecskeméti Konzervgyár naponta csupán százhúsz vagon paradicsomot képes feldolgozni, így hiába visznek a mezőgazdasági üzemek százhatvan vagonnyit.

A szemléletben is hiányosságok vannak, azt is mondhatnám, változás nem tapasztalható. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozom, hogy zöldség nincs, ez egy összefoglaló név, amelybe számtalan faj, fajta beletartozik. Amikor azt mondjuk, hogy mennyiségileg teljesítettük a zöldségtermelési célkitűzéseinket, rögtön hozzá kell tenni, hogy összetételében ez nem elégítette ki sem a megyei,- sem a népgazdasági igényt.

Tavaly például káposztából sokat termelt néhány mezőgazda- sági üzem, de káposztatermeléssel nem lehet a zöldségprogramot teljesíteni. A jövőben hasonló eseteknek nem szabad előfordulni. A forgalmazó, feldolgozó vállalatok közvetítsék a termelőknek, hogy mire van igény a kül- és belföldi piacon, s mit hogyan niener értékesíteni,

^Pzöldség íftjar

— A szerződésekben azt is rögzítsék, hogy milyen területen termeli a mezőgazdasági üzem a növényt. A várható termést pedig az aláíróknak közösen kell megállapítani, s ennek tudatában már időben fel lehet készülni a fogadására. Az elmúlt esztendőben jellemző volt a szerződéses és szabad ár. Ügy látjuk, a jövőben a két ár között nagyobb különbséget kell tenni, hogy ily módon is kifejezésre jussék a szerződött áruk fölénye, jobb és biztonságosabb értékesíthetősége. A szerződéses fegyelmet pedig meg kell szilárdítani.

A kecskeméti mezőgazdasági üzemek és a háztáji termelők tevékenységét foglalta össze dr. Agud Károly. Szólt arról, hogy a kecskeméti közös gazdaságok az idén mintegy 2100 hektáron termesztenek majd zöldséget és burgonyát. A háztájiban jelentősen nőtt a termelés, amit mutat, hogy az Univer keretében működő ÁBC-áruházak tavaly húszmillió forint forgalmat bonyolítottak le zöldségféléből.

A városi tanács osztályvezetője a ZÖLDKER koordináló szerepének fogyatékosságairól is szólt. Példaként említette, hogy Kecskeméten az igényeknél lényegesen több káposztát termeltek, ugyanakkor a veszprémi piacon ebből hiány volt, annyira, hogy az ottani állatkert részére megtiltották a zöldségfelvásárlást. Szerencsére, az állatkert igazgatója eljött Kecskemétre és felvásárolta a szükséges káposztát és egyéb zöldségféléket.

— Úgy vélem, komoly gondok vannak a ZÖLDKER áruteritésé- vei — mondotta. — Egyéb zöld- sékfélékkel is előfordult, hogy a megyében sok volt, másutt pedig hiányzott. Nem szabad megengedni, hogy Bács-Kiskunban tönkremenjen, vagy épjren megsemmisítésre kér jjljqn, ti, termék, a környező vfl|y ^avoir megyében pedig, ..ugyanaz ,/az áru a hiánycikkek listáján szerepeljen. Csakis a szervezettebb áruirányítással lehet az Ilyen gondokat megoldani.

Csabai István (Folytatjuk)

Előszállítások

KENDŐZETLENÜL

Mit ér a háztáji föld, ha nem teremhet?

Az áruszállítási feladatok az esztendő folyamán nem egyenletesen oszlanak meg. Az év második felére sűrűsödik a mezőgazdasági termények nagy részének szállítása. A kereskedelemnek is az utolsó hónapok hozzák a nagyobb forgalmat, s talán említeni sem kell, hogy ebben az lősza'kban bonyolítják le a vállalatok is exportjuk nagyobbik részét.

A szállítókapacitás viszont év végén sem több, mint év elején. A népgazdaság teljesítőképessége ebben az ágazatban is az átlagos feladatokra méretezett. Ha ezt összevetjük a szállításban mutatkozó ingadozásokkal, akkor kiderül, hogy az a járműpark, ami az első negyedév feladataihoz mérve még bőséges, őszre már szűkösnek minősül. Az eltérés természetesen sem a fuvarozóknak, sem a fuvaroztatóknak nem kedvez. Év elején a járművek, rakodógépek kihasználása, meg a gazdaságosság szenved csorbát, a csúcsidőszakban viszont gépre és emberre egyaránt aránytalan feladatok hárulnak. s

Egyszerű (összefüggések ezek, s önkéntelenül adódik belőlük a következtetés, hogy törekedni kell a szállítókapacitás miinél’ egyen, lctesebb kihasználására.

Erre van is mód, egyes szállítmányokat előre lehet hozni a nyugalmasabb hónapokra. Szakmai műszóval ezt mondják előszállításnak. Lényeges, hogy néhány, viszonylag olcsó és nagy tömegben felhasználásra kerülő termékből a felhasználók már az első negyedév folyamán nagyobb készleteket szereznek be. Ezzel ugyanis hathatósan tehermentesíteni tudják a vasutat és a közutakat.

A klasszikus előszállítási cikkek közé tartozik a kő, a kavics, a salak tehát építési és útépítési anyagok. Ezekre adnak szállítási kedvezményt az év első 'hónapjában a legnagyobb fuvarozók, a MÁV és a Volán Tröszt.

A két vállalat nem azonos módon szervezi az előszállításokat, eltérő az ösztönzési rendszerük. Idén különbözik náluk az előszállításba bevont termékek köre is. A MÁV által meghirdetett általános kedvezmények ez évben egyes darabárunak számító építőanyagokra is vonatkoznak, s a múlt évben elszállított mennyiség 90 százalékát meghaladó tételekre n ár tetemes engedélyt adnak az egyes fuvaroztatóknak.

A Volán hasonló előszállítási kedvezményeket nyújt — bár kizárólag ömlesztett árukra — ezeket azonban rugalmasabban alkalmazza.

Bács-Kiskun megyében az előszállítási szezon a múlt évben nem volt sikeres. Ezért terveznek most a vállalatok jelentős év eleji fuvarnövelést. A BÁCS- •Er például a házgyári panel- gyártáshoz az ÉPSZER Vállalat, az Észak- és a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat, a Közúti ■Igazgatóság építkezéseihez tud egész évi tevékenységéhez sok alapanyagot betárolni. A mező- gazdaság ugyanis a betakarítási szezonokhoz van kötve, akkor viszont — a megye agrárjellegénél fogva — igen nagy mennyiségű árut szállít. A szállítási szezon sikere, tehát itt az Alföldön — kis túlzással szólva — az első félévben dől el. Ha a csendes hónapokban sikerül elegendő előszállítással ellátni a vasutat és a Volánt, akkor az év második felében jut energia a java feladatokra.

Zs. A.

Szakminisztérium! jelentés szerint a hazánk mezőgazdaságában előállított termékmennyiség körülbelül egyharmada a kisgazdaságokból származik, és a legnagyobb értéket a sokszázezres lélekszámú tsz-tagság háztáji földje adja. Az itteni munkákat —, amelyeknek célja a családi igények kielégítésén felül, az eladásra szánt áruk termelése is — megyénkben már egyre több szövetkezet támogatja. Például oly módon, hogy rendszeresen gondoskodik a területek gépi megműveléséről, a jő minőségű vetőmagról, a szükséges mennyiségű műtrágyáról és növényvédő szerről, valamint a felajánlott termékek értékesítéséről. Számos közös gazdaságban bizottságok Segítenek abban, hogy a háztáji üzemág minél szervesebben épüljön be a kollektív termelési rendszerbe, s még eredményesebben járuljon hozzá a népgazdasági tervfeladatok teljesítéséhez.

Sajnos azonban még mindig lehet találkozni olyan szövetkezeti tagokkal, akiknek sok gondot jelent a háztájiban termesztett növények megfelelő ápolása, betakarítása, hiszen segítséget nem kapnak. Néhány an a fölösleges termésük értékesítése körüli nehézségekről számoltak be. Ismertek a szanki háztáji gazdaságok zöldségeladási gondjai is, jóllehet, szerződésük volt a termékre.

Legutóbb ifjú Babanyecz Im- réné — Balotaszállás, II. kér. 195. szám alatti lakos — kereste meg a szerkesztőséget elgondolkodtató panaszával. A négy kisgyermeket nevelő édesanya —, aki jelenleg GYES-en van — szóvá teszi levelében, hogy immár tíz éve tagja a helyi Kossuth Termelőszövetkezetnek, de még egyetlen esztendőben sem

kapotttermelésre alkalmas minőségű háztáji földet. Emiatt reklamált többször, de csak azt érte el, hogy a következő évben még silányabb termőképességű területet kapott. Tavaly pedig akkor jelölték ki a háztájiját, amikor az abban elvetett, illetve kikelt ku'k9ricát mór tönkretette a gyomnövény, úgyhogy hiábavaló volt a kapálás, az ápolási munka.

„Nem élek olyan jó anyagi körülmények között, hogy zokszó nélkül fizessek évi 600 forint jövedelemadót, a mások hibájából 6emmit sem termő háztáji földem után, s így azzal az írásbeli kérelemmel fordultam a szövetkezet vezetőségéhez, hogy természetben kárpótolják a hiányzó mennyiségű kukoricát, vagy fizessék ki annak értékét. Az intézkedést, a választ hónapok óta várom. Vajon meddig teszik próbára a türelmemet?’’ — zárul a levél.

A kérdésre a járási mezőgazdasági szakigazgatásnak kellene válaszolnia A kiskunhalasi járás említett szövetkezetében és másutt is, ideje lenne megszüntetni a háztáji földek kiosztásával, a panaszok orvoslásával kapcsolatos fogyatékosságokat. Mert ugyancsak a kiskunhalasi járásban, a háztáji állattartás került veszélybe szalmabeszerzési nehézségek miatt, olyan esztendődben, amikor megyeszerte temérdek szalma van kint a határban kazlakba rakva. A szövetkezeti ellenőrző bizottságok, amikor majd a mérlegbeszámoló közgyűlésen tájékoztatják a szövetkezeti tagságot, a háztáji gazdálkodás eredményeit, megoldásra váró gondjait is elemezzék, hogy a felsorolt, és azokhoz hasonló visszásságok 1978-ban ne ismétlődjenek meg.

Veiket Árpád