Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-25 / 21. szám

i • PETŐFI NEPE • 1978. január 26. A téglától a panelig A számítások szerint néhány évtized múlva az egyes országok népességének, tehát az emberi­ségnek 80 százaléka lesz város­lakó. Az urbanizálódásnak erre az arányára ma már ijesztő pél­dákat találunk szerte a világon. Ilyen például az úgynevezett ga­laktikus város, amely Észak- Amerikában Bostontól Washing­tonig van kialakulóban, 1000 ki­lométeres hosszúságban, 80—160 kilométer szélességben, 38 mil­lió lakossal, Elképzelhetjük ugyanezt a Budapest—Százha­lombatta—Dunaújváros—Paks —Szekszárd—Mohács vonalon (bár ez csak 170 kilométer). Ennek a folyamatnak egyik fő oka a lakáshiány: nincs elegen­dő lakás, és sokan laknak még olyan „lakásokban”, amelyek tu­lajdonképpen nem azok. A leg­fontosabb tendencia tehát vi­lágviszonylatban a lakások töme­ges termelésének a megvalósítá­sa. Mai értelemben vett tömeg- termelés csak ipari úton lehet­séges. Az építőiparnak az egyet­len és nagy tömegben gyári úton előállított terméke sokáig csak a közönséges falazótéglu volt. Egy köbméter falazatban kb. 400 tégla van; ezeket kézzel kell, összerakni. Az elemek kezdtek tehát növekedni, hogy számuk csökkenhessen. Bevezették a kisblokkot, majd a nagyot, végül pedig a panelgyártást, utóbb pe­dig a térelemek gyártását. A panelok már emeletmagasságú elemeket képviseltek, egy-egy födémelem megfelel egy szoba területének, a térelemekkel pe­dig teljesen kész teret, például fürdőszobát készítettek oldalfa­lakkal, padlóval, mennyezettel, előre beépített káddal és más szerelvényekkel. A házgyári termékek azután új problémákat vetettek fel, pél­dául az elemek hő- és hangszi­getelését. Megszüntették a kö­zépfolyosós épülettípust, mert így egy zajforrással kevesebb van, de sajnos a szomszéd la­kás is zajforrás. Ezek a panel­szerkezetek betegségei, amelyeket különböző módon, műszakilag, vagy akár az elrendezés megvál­toztatásával lehet megoldani. Vi­lágszerte folynak a kísérletek az . építőiparban használt gyári ter­mékek tökéletesebb hang- és hő- szigetelésének a megvalósításúra. • Szárításra készítenek elő egy építési panelelemet termikus tulaj­donságainak a vizsgálata előtt a prágai Építőanyag-ipari Kutatóinté­zetben. (MTI — KUlföldl Képszolgálat) ■ iétO’(ÁU<íOC4 iECvii-u-i .j A-vitaminból is megárt a sok A képen látható holland gaz­dálkodó ugyancsak meglepődhe­tett, amikor a zöldségtermés beta­karításakor e kéz formájú sárga­répát felfedezte. Bizonyára csodá­jára jártak e különleges répapél­dánynak. Ámde a sárgarépának nemcsak ez a furcsa alakú egyede érdemel figyelmet, hanem maga az egész növény. A zöldségfélék közül ugyanis ez a leggazdagabb karotinforrásunk, a karotin pedig tudvalévőén az A-vitamin „elővi. taminja”, amelyből az emberi és az állati szervezet a fontos vita­mint saját részére előállítja, át­alakítja. Az A-vitamin tulajdon­képpen a szervezet nyálkahártyái­nak az őre. Ha a szervezet nem kap belőle eleget, a nyálkahártya megrepedezik, a bőr kiszárad az ellenállóképessége csökken a bak­tériumok okozta különböző gyul­ladásos és hurutos megbetegedé­sekkel szemben. De szüksége van A-vitaminra a többi között a szem és az idegrendszer egészséges mű­ködéséhez, a csontrendszer fejlő­déséhez is. Az A-vitamin hiánya tehát ká­ros a szervezetre. A kutatók — kellő meglepetéssel — nemrégen fedezték fel, hogy a vitamin feles­lege éppen olyan káros lehet, mint hiánya. Erre akkor jöttek rá, ami­kor Angliában krónikus A-vita­min mérgezőben meghalt egy férfi, aki naponta négy liternyi ré­palevet ivott egészségének megőr­zése érdekében. Halálának idő­pontjában egész teste élénk na­rancsvörös volt és a boncolás egy­értelműen megállapította a halál okát: A-vitamin mérgezés. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az elhunyt férfi nemcsak nagy meny- nyiségű répalevet ivott naponta, hanem tabletta formájában is szedte az A-vitamint, méghozzá tíz nap alatt 70 millió egységnyit, ami 14 ezerszer több az ajánlott mennyiségnél. Ez figyelmeztető azon nők számára, akik bőrük frisseségének megőrzése érdeké­ben sok A-vitamin tablettát szed­nek. Érdemes megemlíteni, hogy a C-vitaminnal ugyanez *az eset nem történhetett volna meg, an­nak feleslegét ugyanis nyomban kiüríti a szervezet. A Cheddar sajt titka Az Európában és Amerikában is igen kedvelt Cheddar sajtot mindeddig házilag vagy kisipari módszerekkel állították elő, hosz- szabb ideig tartó szakaszonkénti érleléssel. Az igények kielégíté­sére nemrégiben az automatizált nagyüzemi gyártásával is meg­próbálkoztak, de ennek során nem alakult ki a sajt jellegzetes íze és zamata. Megkezdődött a kutatás, hogy miként lehet megtartani a Ched­dar sajt eredeti ízeit és illatát. Ehhez a kutatóknak mindenek­előtt azonosítaniuk kell a Ched­dar íz- és illatanyagainak vegyi összetevőit, s meg kell ismerniük az érés során végbemenő kémiai folyamatokat. ^ Az íz- és illatanyagok azonban gyorsan bomlanak és csak na­gyon kicsi mennyiségben fordul­nak elő a sajtban. A sajt nyers­anyagának, a tejnek az összetéte­le is vidékenként különböző. Ezért mostanáig csak néhányat sikerült megismerni a keresett anyagokból. Például a kellemes ízanyagok egyik részéről kiderült, hogy egyébként igen kellemetlen szagú kénvegyületek. Azt már megállapították a ku­tatók, hogy melyek a sajt érését megindító baktériumok. De még nem ismerik a baktériumok anyagcsere-folyamatait és az álta­luk megtermelt enzimeket a Cheddar sajt ízét és illatát mó­dosító hatását. ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS Termelés, feldolgozás, kereskedelem I Bács-Kiskun megye • zöldség-, gyümölcster­meléséről, az ezzel kapcsolatos kereskedelmi és feldolgozói tevékenységről az elmúlt esztendő­ben többször írtunk lapunkan. Szóltunk az eredményekről, a gondokról egyaránt, azzal a szándékkal, hogy az egyes idősza­kokban tapasztaltak feltárásával segítsünk ezek megoldásában. A szerkesztőségben nemrég ankétot tartottunk, amikor is a meghívottakat arra kértük, hogy értékeljék az elmúlt évet, tár­ják fel a hiányosságokat, gondokat és jelöljék meg az előrelé­pés feltételeit. Az ankéton részt vett dr. Király László, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője, dr. Molnár István, a megyei pártbizottság munkatársa, Monori Miklós, a MÉM osztályvezetője, dr. Agud Károly, a Kecskeméti Városi Tanács osztályvezetője, Ispánovits Márton, a MÉSZÖV elnöke, Magony Imre, a Kiskunsági TESZÖV titkára, dr. So- moskövi István, a Bácskai TESZÖV munkatársa, dr. Krem- niczky Béla, a Kalocsai Agráripari Egyesülés igazgatója, So- hajda Ferenc, a megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat igaz­gatója, Fazekas Béla, a tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz elnöke, Kancsár Sándor, a mélykúti Lenin Tsz elnöke, Kunszéri Ká­roly, a bajai hűtőház igazgatóhelyettese, Üjfalusi Sándor, a Kecskeméti Konzervgyár osztályvezetője, Fejes Gábor, a Ka­locsai Paprika- és Konzervipari Vállalat osztályvezetője, Gye- n,es István, a HUNGAROFRUCT megyei kirendeltségének ve­zetője és Kovács Gyuláné, a megyei ZÖLDÉRT Vállalat mun­katársa. Alkalmazkodni a piaci igényekhez — Bács-Kiskun megye mező- gazdasága teljesítette az 1977. évre meghatározott tervet — mon­dotta bevezetőjében dr. Király László. — A feladat az volt, Erl3.0' és Fafej,dogozó dasag jánoshalmi .üzemeben hogy a mezőgazdasági termelést 1075-höz képest hét és fél, a termelési értéket pedig öt száza­lékkal kell emelni. A közepesnél jobb időjárás is hozzájárult az elképzelések megvalósulásához. Az elmúlt tíz évben tapasztal­hattuk, hogy amikor sikeres esz­tendőt zártunk — mint például a tavalyit —, csaknem törvénysze­rűen rossz év következett. Ennek okai között elsőként említhetem a termelők értékesítési gondjait, amely a termelési kedvre kedve­zőtlenül hatott. Az idén az a feladatunk, hogy az ilyen helyze­tet elkerüljük. Tavaly a megyében 15 ezer vagon gyümölcs termett, amely­ből tízezer vagonnyi az almai A nyár eleji termésbecsléskor en-J görigyőíég^yártás ércU&éöSö kő­nél kevesebbet jeleztek, s a hi-, zös beruházást kezdeményezné- bás becslés a gondok egyik for-”* nek. Az exportszállításokhoz az rása lett. Említhetem a kajszit, idén öt-hatmillió ládára lenne amelyből hétszáz vagon termést szükség, s hozzá kell tennem, jeleztek, s ennek leszedéséhez hogy ezeket a ládákat külföldről elegendő ládát kaptak a terme- nem szállítják vissza. lök. Valójában 1600 vagon kaj­szit szedtek a megyében! Fű- szerpaprikából 5800 vagonnal ter­mett. s ellentételként mondha­tom, hogy területünkön a legna­gyobb termés az ezt megelőző években csupán 3200 vagonnyi volt. Ilyen körülmények között a göngyöleg már kevésnek bizo­nyult. A megyei tanács azt kéri és javasolja a MÉM illetékesei­nek, hogy a kajszit, az almát és szőlőt vonják be az állami ter­mésbecslés rendszerébe, hogy az említett helyzet a későbbiekben ne fordulhasson elő. Levonható a múlt év tanulsá­gaiból az, hogy a göngyölegellá­tás központosítása nem szeren­csés, ugyanis a tavalyihoz ha­sonló termés leszedésére már kép­telenek elegendő ládát készíteni. Megoldás lenne a megyében, ha az érdekelt vállalatok a Kiskun­Gaz- a • Géppel takarítot­ták be a fűszerpaprika egy részét Dusnokon. (Pásztor Zoltán felvétele) Sokat beszéltünk arról, hogy tavaly kevés vagy sok volt-e a zöldségtermés. Egyértelműen azt kell mondanunk, hogy nem volt sok, csak a közepesnél jobb. En­nek ellenére rendkívüli gondok voltak a termékforgalomban, ami abból ered, hogy nincs összhang­ban a termelés, a forgalmazás és a feldolgozás, Továbbra is ki­emelkedő feladatunk az említet­ték összharígba hozása. Az el­múlt évben nem történt más, mint az, hogy a mezőgazdasági üzemek teljesítették vállalásaikat, viszont a termés leszedéséhez, szállításához, tárolásához már nem volt elegendő gép, eszköz, hütőtároló, sőt munkaerő sem. A feldolgozó kapacitás szerény. A Kecskeméti Konzervgyár napon­ta csupán százhúsz vagon paradi­csomot képes feldolgozni, így hiá­ba visznek a mezőgazdasági üze­mek százhatvan vagonnyit. A szemléletben is hiányosságok vannak, azt is mondhatnám, vál­tozás nem tapasztalható. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozom, hogy zöldség nincs, ez egy összefogla­ló név, amelybe számtalan faj, fajta beletartozik. Amikor azt mondjuk, hogy mennyiségileg tel­jesítettük a zöldsógtermelési cél­kitűzéseinket, rögtön hozzá kell tenni, hogy összetételében ez nem elégítette ki sem a megyei, sem a népgazdasági igényt. Tavaly például káposztából so­kat termelt néhány mezőgazda- sági üzem, de káposztatermeléssel nem lehet a zöldségprogramot teljesíteni. A jövőben hasonló eseteknek nem szabad előfordul­ni. A forgalmazó, feldolgozó vál­lalatok közvetítsék a termelők­nek, hogy mire van igény a kül- és belföldi piacon, s mit hogyan leheL értékesíteni. A zöldség útja — A szerződésekben azt is rögzítsék, hogy milyen területen termeli a mezőgazdasági üzem a növényt. A várható termést pe­dig az aláíróknak közösen kell megállapítani, s ennek tudatában már időben fel lehet készülni a fogadására. Az elmúlt esztendő­ben jellemző volt a szerződéses és szabad ár. Ügy látjuk, a jövő­ben a két ár között nagyobb különbséget kell tenni, hogy ily módon is kifejezésre jussék a szerződött áruk fölénye, jobb és biztonságosabb értékesíthetősé­ge. A szerződéses fegyelmet pe­dig meg kell szilárdítani. A kecskeméti mezőgazdasági üzemek és a háztáji termelők tevékenységét foglalta össze dr. Agud Károly. Szólt arról, hogy a kecskeméti közös gazdaságok az idén minlegy 2100 hektáron ter­mesztenek majd zöldséget és burgonyát. A háztájiban jelentő­sen nőtt a termelés, amit mutat, hogy az Univer keretében műkö­dő ABC-áruházak tavaly húsz­millió forint forgalmat bonyolí­tottak le zöldségféléből. A városi tanács osztályvezető­je a ÍÍÖLDKER koordináló szere­pének fogyatékosságairól is szólt. Példaként említette, hogy Kecs­keméten az igényeknél lényege­sen több káposztát termeltek, ugyanakkor a veszprémi piacon ebből hiány volt, annyira, hogy az ottani állatkert részére megtil­tották a zöldségfelvásárlást. Sze­rencsére, az állatkert igazgatója eljött Kecskemétre és felvásárol­ta a szükséges káposztát és egyéb zöldségféléket. — Úgy vélem, komoly gondok vannak a ZÖLDKER áruterítésé­vel — mondotta. — Egyéb zöld- sékfélékkel is előfordult, hogy a megyében sok volt, másutt pe­dig hiányzott. Nem szabad meg­engedni, hogy Bács-Kiskunban tönkremenjen, vagy éppen meg­semmisítésre kerüljön a kertésze­ti termék, a környező vagy távo­li' megyében pedig az áru a hiánycikkek listáján sze­repeljen. Csakis a szervezettebb áruirányítással lehet az ilyen gondokat megoldani. Csabai István (Folytatjuk) Az áruszállítási feladatok az esztendő folyamán nem egyenle­tesen oszlanak meg. Az év má­sodik felére sűrűsödik a mező- gazdasági termények nagy részé­nek szállítása. A kereskedelem­nek is az utolsó hónapok hozzák a nagyobb forgalmat, s talán em­líteni sem kell, hogy ebben az iőszakban bonyolítják le a válla­latok is exportjuk nagyabbik ré­szét. A szállítókapacitás viszont év végén sem több, mint év elején. A népgazdaság teljesítőképessége ebben az ágazatban is az átlagos feladatokra méretezett. Ha ezt összevetjük a szállításban mutat­kozó ingadozásokkal, akkor kide­rül, hogy az a járműpark, ami az első negyedév feladataihoz mér­ve még bőséges, őszre már szű­kösnek minősül. Az eltérés ter­mészetesen sem a fuvarozóknak, sem a fuvaroztatóknak nem ked­vez. Év elején a járművek, rako­dógépek kihasználása, meg a gaz­daságosság szenved csorbát, a csúcsidőszakban viszont gépre és emberre egyaránt aránytalan fel­adatok hárulnak. Egyszerű (összefüggések ezek, s önkéntelenül adódik belőlük a következtetés, hogy törekedni kell a szállítókapacitás minél egyen, letesebb kihasználására. Erre van is mód, egyes szállít­mányokat előre lehet hozni a nyugalmasabb hónapokra. Szak­mai műszóval ezt mondják elő­szállításnak. Lényeges, hogy né­hány, viszonylag olcsó és nagy tömegben felhasználásra kerülő termékből a felhasználók már az első negyedév folyamán nagyobb készleteket szereznek be. Ezzel ugyanis hathatósan tehermente­síteni tudják a vasutat és a köz­utakat. A klasszikus előszállítási cik­kek közé tartozik a kő, a kavics, a salak, tehát építési és útépítési anyagok. Ezekre adnak szállítási kedvezményt az év első 'hónap­jában a legnagyobb fuvarozók, a MÁV és a Volán Tröszt. A két vállalat nem azonos mó­don szervezi az előszállításokat, eltérő az ösztönzési rendszerük. Idén különbözik náluk az elő­szállításba bevont termékek köre is. A MÁV által meghirdetett ál­talános kedvezmények ez évben egyes darabárunak számító épí­tőanyagokra is vonatkoznak, s a múlt évben elszállított mennyiség 90 százalékát meghaladó tételekre n ár tetemes engedélyt adnak az egyes fuvaroztatóknak. A Volán hasonló előszállítási kedvezményeket nyújt — bár ki­zárólag ömlesztett árukra — eze­ket azonban rugalmasabban al­kalmazza. Bács-Kiskun megyében az elő­szállítási szezon a múlt évben nem volt sikeres. Ezért tervez­nek most a vállalatok jelentős év eleji fuvarnövelést. A BÁCS- Er például a házgyári panel- gyártáshoz az ÉPSZER Vállalat, az Észak- és a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat, a Közúti 'Igazgatóság építkezéseihez tud egész évi tevékenységéhez sok alapanyagot betárolni. A mező- gazdaság ugyanis a betakarítási szezonokhoz van kötve, akkor vi­szont — a megye agrárjellegénél fogva — igen nagy mennyiségű árut szállít. A szállítási szezon sikere, tehát itt az Alföldön — kis túlzással szólva — az első félévben dől el. Ha a csendes hónapokban sikerül elegendő elő­szállítással ellátni a vasutat és a Volánt, akkor az év második fe­lében jut energia a java felada­tokra. Zs. A. KENDŐZETLENÜL Mit ér a háztáji föld, ha nem teremhet? Szakminisztériumi jelentés sze­rint a hazánk mezőgazdaságéban előállított termékmennyiség kö­rülbelül egyharmada a kisgazda­ságokból származik, és a legna­gyobb értéket a sokszázezres lé­lekszámú tsz-tagság háztáji földje adja. Az itteni munkákat —, amelyeknek célja a családi igények kielégítésén felül, az el­adásra szánt áruk termelése is — megyénkben már egyre több szövetkezet támogatja. Például oly módon, hogy rendszeresen gondoskodik a területek gépi megműveléséről, a jó minőségű vetőmagról, a szükséges mennyi­ségű műtrágyáról és növényvédő szerről, valamint a felajánlott termékek értékesítéséről. Számos közös gazdaságban bizottságok segítenek abban, hogy a háztáji üzemág minél szervesebben épül­jön be a kollektív termelési rendszerbe, s még eredménye­sebben járuljon hozzá a népgaz­dasági tervfeladatok teljesítésé­hez. Sajnos azonban még mindig lehet találkozni olyan szövetke­zeti tagokkal, akiknek sok gon­dot jelent a háztájiban termesz­tett növények megfelelő ápolása, betakarítása, hiszen segítséget nem kapnak. Néhányan a fölös­leges termésük értékesítése kö­rüli nehézségekről számoltak be. Ismertek a szanki háztáji gazda­ságok zöldségeladási gondjai is, jóllehet, szerződésük volt a ter­mékre. Legutóbb ifjú Babanyecz Im- réné — Balotaszállás, II. kér. 195. szám alatti la'kos — kereste meg a szerkesztőséget elgondol­kodtató panaszával. A négy kis­gyermeket nevelő édesanya —, aki jelenleg GYES-en van — szóvá teszi levelében, hogy im­már tíz éve tagja a helyi Kos­suth Termelőszövetkezetnek, de még egyetlen esztendőben sem kapott termelésre alkalmas mi­nőségű háztáji földet. Emiatt? reklamált többször, de csak azt érte el, hogy a következő évben még silányabb termőképességű területet kapott. Tavaly pedig akkor jelölték ki a háztájiját, amikor az abban elvetett, illetve kikelt kukoricát már tönkretet­te a gyomnövény, úgyhogy hiá­bavaló volt a kapálás, az ápo­lási munka. „Nem élek olyan jó anyagi körülmények között, hogy zokszó nélkül fizessek évi 600 forint jö­vedelemadót, a mások hibájából semmit sem termő háztáji föl­dem után, s így azzal az írás­beli kérelemmel fordultam a szövetkezet vezetőségéhez, hogy természetben kárpótolják a hi­ányzó mennyiségű kukoricát, vagy fizessék ki annak értékét. Az intézkedést, a választ hóna­pok óta várom. Vajon meddig teszik próbára a türelmemet?” — zárul a levél. A kérdésre a járási mezőgaz­dasági szakigazgatásnak kellene válaszolnia. A kiskunhalasi já­rás említett szövetkezetében és másutt is. ideje lenne megszün­tetni a háztáji földek kiosztásá­val, a panaszok orvoslásával kap­csolatos fogyatékosságokat. Mert ugyancsak a kiskunhalasi járás­ban, a háztáji állattartás került veszélybe szalmabeszerzési ne­hézségek miatt, olyan esztendő­ben, amikor megyeszerte temér­dek szalma van kint a határban kazlakba rakva. A szövetkezeti ellenőrző bizottságok, amikor majd a mérlegbeszámoló köz­gyűlésen tájékoztatják a .szövet­kezeti tagságot, a háztáji gaz­dálkodás eredményeit, megoldás­ra váró gondjait is elemezzék, hogy a felsorolt, és azokhoz ha­sonló visszásságok 1978-ban ne ismétlődjenek meg. Velkei Árpád

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom