Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-24 / 20. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kádár János és Losonczi Pál fogadta Ali Nasszer Mohamedet Magyar parlamenti küldöttség látogatott a Szovjetunióba MOSZKVA Hétfőn reggel Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnö­kének vezetésével magyar parla­menti küldöttség érkezett Moszk­vába. A delegáció a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának meghívá­sára egyhetes hivatalos látoga­tást tesz a Szovjetunióban. A magyar vendégek fogadására a szovjet főváros feldíszített Ki­jevi-pályaudvarán megjelent Na­zar Matcsanov, a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége elnökének he­lyettese, Alékszej Sityikov, a Szövetségi Tanács elnöke, vala­mint több más hivatalos szemé­lyiség. Jelen volt a pályaudvaron Marjai József, moszkvai ma­gyar nagykövet, valamint a nagykövetség több felelős mun­katársa. A magyar országgyűlés kül­döttsége hétfőn találkozott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa két házának, a Szövetségi Ta­nácsnak és a Nemzetiségi Ta­nácsnak vezetőivel. A küldött­ség egyhetes látogatása során megismerkedik a szovjet főváros életévei, ellátogat Moszkva egyik nagyüzemébe és találkozik a szovjet parlament képviselőivel. A küldöttség kétnapos körutat tesz a Belorusz Szocialista Szov­jet Köztársaságban is, ahol a köztársaság legfelsőbb tanácsá­nak vezetőivel folytat megbeszé­léseket Minszkben, és felkeresi a második világháború egyik leg­nevezetesebb emlékhelyét, a breszti erődöt is. (MTI) AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évfolyam 20. szám Árai 90 fillér 1978. január 24. kedd AZ IDEGENFORGALMI TANÁCS TÁMOGATÁSÁVAL A hivatalos baráti látogatáson hazánkban tartózkodó Ali Nasz- szer Mohamedet, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnökét, a Jemeni Nemzeti Front Egyesített Politikai Szer­vezet KB Politikai Bizottságának tagját tegnap fogadta Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára és Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke. ~ A szívélyes, baráti légkörű ta­lálkozókon véleménycserét foly­tattak a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről, országaink kap­csolatainak fejlesztéséről, vala­mint a két párt együttműködé­sének erősítéséről. Mindkét találkozón részt vett Rácz Pál külügyi államtitkár, a Kádár Jánossal folytatott beszél­getésen pedig Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Ben- czekovits Lajos, hazánk Adenben akkreditált nagykövete. (MTI) Megérkezett a Szaljutra a hajtóanyag-utánpótlást Fék Miklós, az MTI tudósítója jelenti: Egy héttel Vlagyimir Dzsani- bekov és Oleg Makarov rövid űr- látogatása után ismét van útitár­sa az idestova másfél hónapja a Szaljut—6 tudományos űrállomá­son dolgozó Jurij Romanyenkó- nak és Georgij Grecskónak. Va­sárnap. moszkvai idő szerint 13 óra 12 perc óta a Szaljut—6— Szojuz—27 űrkomplexumhoz kap­csolva Föld körüli pályán kering a Progress*—1, á világ első te­herszállító űrhajója. A Progressz—1 ; mindvégig automatikus vezérléssel közelí­tette meg a Szaljut—6-ot és ' az Űrállomás aggregét rendszerének oldalához csatlakozott. A fokoza­tos közlekedést és az összekapcso­lási műveletet Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko az űrállomás­ról figyelte és ellenőrizte. A telemetrikus adatok és az űr­hajósok beszámolója szerint min­den a programnak megfelelően, óraműpontossággal történt. A program szerint az űrhajósok a teherszállító űrhajóról az űrállo­másra szállítják át a Földről fel­juttatott összes hasznos terhet, a már használhatatlan berendezé­seket. műszereket pedig átviszik a Progressz—1-re. amely a tervek szerint nem tér vissza a Földre; hanem feladata elvégzése és az űrállomástól történt szétkapcso­lása után a sűrű légrétegbe ha­tóivá megsemmisül. A világ első teherszállító űrhajóját ezért úgy tervezték meg, hogy maximális mennyiségű hajtóanyag-utánpót­lási és az űrállomás fedélzetén hosszabb időn át dolgozó űrhajó­sok zavartalan életfeltételeihez szükséges egyéb anyagokat vi­hessen magával. (MTI) Tanácskozott a DUTIB elnöksége Dr. Gajdócsi Istvánnak, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökének vezetésével tegnap ülést tartott a Duna—Tisza közi Intéző Bi­zottság elnöksége. A tanácskozáson részt vett Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára és Nagy Gyula, az Országos Idegenforgalmi Tanács osztályvezetője is. Téli munka a mezőgazdaságban • Felvételünk a Szelidl-tó mellett levő hangulatos Kastély­szállóról készUlt. (Pásztor Zoltán) Január második felében koránt sincs vége a télnek. A mezőgaz­dasági munka jó része mégis a tavasz közeledtét jelzi. A Hosz- szúhegyi Állami Gazdaság szőlő­olt vány telepén szorgos kezű asz- szonyok készítik elő a szaporító­anyagot az ötödik ötéves terv nagyüzemi telepítéseihez. Két és fél millió oltást végez­tek, 1978-ban másfél millió euró­pai fajta gyökeres vesszőt ültet­nek ki, amiből hét-nyolcszázezer oliványt nyernek. Ezek java része kunleány, kunbarát és kékfran­kos szőlőnek való lesz. December elején kezdődött a szaporítóanyag válogatása, osztá­lyozása. és előreláthatólag már­cius végére fejeződik be a gaz­daság szőlőoltványitelepén. Az üzemi ültetvényen a követ­kező termést előkészítő metszés­sel fáradoznak. A nagy szakértel­met kívánó munkát pneumatikus gép hiányában metszőollóval vég­zik az állami gazdasági dolgozók • Körültekintő figyelemmel készítik elő a szaporító anyagot a Hosszúhegy! Állami Gazdaság szőlőoltvány- tclepén. • Szaporán csattog a metszőolló a hajósi asszonyok kezében. Ha jó az idő, a szőlő téli ápolását végzik. Ünnepi munkásőr- egység-gyíílések 3. oldal Külkereskedelmünk és a KGST 4. oldal Dunavecsei jelszó (. oldal A hajómalmok nyomában 5. oldal A testület először a tompái határátkelőhely május 1-i meg­nyitását szolgáló munkák ké­szültségi fokáról, a további ten­nivalókról és operatív intézkedé­sekről szóló tájékoztatót vitatta meg és fogadta el. Nyilas Gá­bor megyei főmérnök szóbeli ki­egészítésében többek között utalt arra, hogy a határon átvezető út­szakasz pontos nyomvonalát a jugoszláv szervekkel még egyez­tetni kell, egyébként az átkelő­hely építése az eredeti elképze­léseknek megfelelően, ütemesen halad. Készül az üzemanyagtöl­tő állomás és hamarosan hozzá­kezdenek az 53-as főút Kiskun­halas és Tompa közötti részé­nek felújításához is. Általános rendezési tervet állítanak össze a turisták kereskedelmi és ven- déghátóipari ellátása, az idegen­forgalmi nevezetességek bemuta- (Folytatás a 2. oldalon.) Gyorsítani a fejlődést Hiába kerestem a legtöbb lexikonban az urbanizáció címszót. Még az 1968-ban ki­adott Kislexikon sem említi, noha a legkülönbözőbb fóru­mokon és alkalmakkor hivat­koznak napjaikban a városia­sodás folyamatára, Számolnak vele a községfejlesztési és -rendezési tervek. Befolyásol­ja a lakosság gondolkodását, változtatja a falusi életfor­mát, az utcák arculatát. Örömet és aggodalmat kelt a falvak urbanizációja. Van aki gyorsnak, van aki lassú­nak tartja a megállíthatatla­nul kibontakozó folyamatot. Azok aggodalmaskodnak leg­inkább. akik nem akarják tu­domásul venni, hogy világ­méretű jelenség, vagyis egy­szer és mindenkorra leáldo­zott a hagyományos, a múló és szépítő idővel egyre ked­vesebbnek tűnő életformának. Azok árthatnak a legsúlyosab­ban, akik a település minősí­tését értékmérőnek tekintik, a várost minden tekintetben a falu fölé helyezik, sajátossá­gait általános érvényűnek vé­lik. Közérdek, hogy minél ke­vesebb zökkenőt okozzon az átmenet, minél több érték épüljön az újba, az urbanizá­ció növelje a falu vonzását. Sok függ a helyi tanácsok­tól! Megváltozott feladatuk. Hajdanán a szokásokra ügyel­tek, a fennálló viszonyokat vigyázták. Volt idő, amikor a központi rendelkezések érvé­nyesítésére szorult hatáskö­rük. Most a fejlődés gyorsítá­sát várják tőlük, bővülnek az egyének, a családok, és közös­ségek közötti kapcsolatok. A munkamegosztás, a technikai civilizáció következtében mind erősebben függnek a falusiak is másoktól. Joggal várják a tanácstól a villanyt, a vizet, a csatornát, a jó utat, az óvodát, korszerű iskolát, a felgyülemlő szemét elszállítását, a bőséges áruvá­lasztékot, a szabad idő kelle­mes és célszerű eltöltésének lehetőségeit. Tetszik, nem tetszik, vállal- niok kell ezeket a feladatokat. Semmire sem jutnak ott, ahol csak az elviselhetetlenül dö­römbölő igények kielégítésére szorítkoznak. Magukra marad­va, védekező pozícióban őr­lődnek a lehetőségek és a kí­vánságok ellentmondásai kö­HHBRHBRGHHERHHHHHHI zött. Nélkülözik a közös cél érdekében összekovácsolódó lakosság támogatását, a szo­cialista kalákában rejlő erőt, a kezdeményezés hajtóerejét, a lokálpatrióta buzgalmat, a mi akartuk — mi csináltuk sikerélményt. Az urbanizációs igények minden másnál bősé­gesebben táplálják az együvé tartozás tudatát; a helyi köz­élet serkentői. Ott járnak el helyesen, ahol a „háztáji" gondokon is igyek­szik enyhíteni a tanács, mert így gyorsíthatják a kívánt fo­lyamatokat. Csak egyetlen pél­da; kívánatos, hogy több emeletes, korszerű elemből összeállított, -szerelt ház épüljön falvainkban. Leküzd­hetetlen nehézségek elé kerül a legtöbb helyen az ilyenre vállalkozó. Honnan szerezzen betonkeverőt, a nehéz fö­démgerendák beemeléséhez darut. A közfalakat maguk is elkészíthetnék, a festésre, má­zolásra is akad rokon, isme­rős, mindenhol ért valaki a villanyszereléshez, de a sok­mázsás elemhez kevés a hó­rukk. Maradnak a réginél. A tiszalcécskei tanács meg­szervezte, hogy az építtetők elfogadható áron bérelhesse­nek darut, vásárolhassanak a megkívánt minőségben gyár­tott betont. Kétségtelenül újabb munkát jelent számuk­ra, de megéri: növekszik a mwi'MinwMr i'iiwiiiRiiiiii tanács tekintélye, szebb lesz a nagyközség, közelebb kerül a várossá avatás napja. ök ismerték föl először azt is, hogy csak akkor boldogul­hatnak, akkor használhatják ki az urbanizáció közvetett előnyeit, ha társulnak, össze­fognak a szomszédos települé­sekkel. A regionális vízmű, az üdülőövezet e szándék, e tö­rekvés igazoló példái. Csak ott hasznosíthatják az urbanizáció felhajtó sodrát, ahol nem szűkítik • néhány külsőségre, nem gondolják, hogy a kocsma presszósítása, a fák helyére fuserált rózsali- gét, a hagyományos faluképet szeplőző lapostetejű villa, az állattartás tilalma azonos a városiasodással. Többről, másról van szó. Az emeletes házak, az aszfal­tos utcák nem tesznek egy te­lepülést várossá. A kisugárzó kultúra, a demokratikus irá­nyítás erősödése, a szemlélet módosítása, az értékek átren­deződése, a társadalmi szerke­zet változásaiból adódó köve­telmények tudomásulvétele egyaránt a városiasodás felté­tele. Ott haladnak gyorsan és biztosan, ahol elébe mennek a dolgoknak, értik, mi is törté­nik, és ennek ismeretében be­folyásolják az urbanizálódás folyamatát. H. N. mm PETŐFI NÉPE A FIATALOK A BÉKÉÉRT ÉS AZ ENYHÜLÉSÉRT Véget ért az európai ifjúsági leszerelési konferencia Vasárnap a Parlament kong­resszusi termében véget ért az európai ifjúsági leszerelési kon­ferencia háromnapos tanácskozá­sa. Az utolsó napi plenáris ülé­sen a szónokok döntő többsége, köztük a kommunista,*a szociál­demokrata és más egyéb ifjúsági szervezetek képviselői, hangoztat­ták: csakis a kontinens ifjúságá­nak közös fellépése vezethet el a további katonai és politikai enyhülésig. A felszólalók szorgalmazták a katonai enyhülést célzó tárgya­lások — például a bécsi haderő- csökkentési megbeszélések — mi­előbbi hatékony befejezését. A résztvevők túlnyomó több­sége elítélte a neutronbomba, ki- fejlesztését, hangoztatva, hogy az új fegyver már önmagában is fokozza a fegyverkezési veszélyt. A görög és a ciprusi ifjúság szó­szólói követelték az e térségben levő amerikai hadi támaszpontok megszüntetését, az Egyesült Ál­lamok hadiflottájának kivoná­sát — fegyveimentes "övezet ki­alakítását. A hozzászólók a leszerelési el­vek valóra váltásaként ajánlot­ták a kormányoknak, hogy csat­lakozzanak a Szovjetunió béke­felhívásához* A felszólalók egyetértettek ab­ban : a fegyverkezési verseny árát a dolgozó emberek fizetik meg. Az életszínvonal növelésére fordítható összegek nagy részét, elnyelik a katonai kiadások. Ezt megsínylik a gazdaságilag fej­lett államokban élő népek is, de különösen a harmadik világ or­szágai. amelyek életszínvonalát amúgyis. óriási szakadék választ­ja el a fejlett országokétól. Többen aláhúzták a közvéle­mény szerepét a leszerelési tár­gyalások sikerében. Mint mon­dották, a fiataloknak hatéko­nyabb békepropagandát kell ki­fejteniük, együttes akciókat kell indítaniok azért, hogy a felnö­vekvő és a felnőtt generáció mind gyakrabban hallassa szavát a leszerelés mellett. Ügy is, ahogy azt Koppenhágában tették tavaly a kommunista diákok, akik tilta­kozó megmozdulást szerveztek a Hitlerről készült film bemutatása ellen, mert a fasizmust népsze­rűsítő propagandát nem lehet az emberi jogok részéhek, a szólás- szabadság példájának tekinteni. A konferencián záródokumen­tumot fogadtak el. Ebben a kon­ferencia .részvevői megállapítják, hogy az enyhülésnek az egész világra ki kell terjednie. A béke és a biztonság oszthatatlan. A béke több, mint egyszerűen a háború hiánya. Ezért valameny- nyi európai ‘államnak a kölcsö­nös bizalom és az együttműkö­dés létrehozása érdekében kell munkálkodnia, lehetetlenné téve kontinensünkön a fegyveres konf­liktusokat. Az enyhülés folyama­tának a világ minden térségére váló kiterjesztése igen kedvező feltételeket biztosít a tartós béke megteremtéséhez, az együttmű­ködés minden szinten történő fej­lesztéséhez a kormányok, az ál­lamok. a népek és az ifjúság kö­zött. A jövőben az összeurópai ifjú­sági együttműködés egyik alap­vető célja, hogy segítse Európá­ban és a világban a fegyverke­zési hajsza csökkentését, illetve megszüntetését.. Ezért arra vön szükség, hogy az ifjúsági szerve­zetek járuljanak hozzá a népek­nek és a különböző politikai, társadalmi erőknek az enyhülés és a leszerelés továbbfejleszté­sét szolgáló erőfeszítéseihez. Az ifjúsági szervezetek többoldalú (Folytatás a 2. oldalon.) Fejlesztik az üdülőhelyeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom