Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-22 / 19. szám

Zárszámadás A Mathiász János Tsz szom­bat délutáni közgyűlésével Bács-Kiskun megyében meg­kezdődött a mezőgazdasági szövetkézetek zárszámadásá­nak több héten át tartó soro­zata. Mint annyi más téesz, Kecskemét legkisebb közös gazdasága is nyereséggel zár­ta az elmúlt évet. Pedig a fő­ként kertészeti termelést foly­tató szövetkezetben a nagy­üzemi zöldségeskert termésé­nek háromnegyedrészét elver, te a jég. A szőlőszüret, a bo- rászlwdás viszont jól sikerült, és az ágazat jövedelméből a következő esztendők termelés- fejlesztési tervének megalapo­zására jut pénz. Termőre for­dult a néhány éve telepített szőlőültetvény, bővíteni kell a szövetkezet borászati üzemét, tárolóterét. A rakodás, szállí­tás gépesítésére is szükséges az anyagi eszköz, mert a jövő­ben több termésre, termékre lehet számítani. A közös gaz­daságoktól ugyanis hat-hét százalékos termelési-értéknö­velést kíván 1978-ban a nép- gazdasági terv. A sükösdi Május 1. Terme­lőszövetkezetben szintén ked­vező a gazdálkodási mérleg. A téesz fennállása óta először, a szarvasmarha-tenyésztés nye­reséges lett. A céltudatos mun. ka eredményeként a takar­mánytermelés felfelé ível, a szakosított telepen korszerű tartási körülmények között a tenyésztői munka megjavult, 520 literrel emelkedett az át­lagos tejtermelés, és a sü­kösdi közös gazdaság a terve­zettnél, több, összesen egymil- lió-harmincháromezer liter te­jet adott át közfogyasztásra. Sükösdön a Sarvasmarha- tcnyésztés gyarapodása, és a helyi adottságokhoz alkalmaz­kodó szakosodás sikere szem­betűnő. Hasonló a helyzet a szomszédos érsekcsanádi Búza. kalász Tstz-ben. ahol a barom­fiágazat fejlesztése volt soron 1977-ben. Elkészült a modern baromfitelep, egy év alatt har­mincmillió tyúktojást értéke­síthetett a bácskai közös gaz­daság. A kertészeti hagyomá­nyokban gazdag Érsekcsaná- don az étkezési és pritamin- paprikán kívül a dinnye is ki­magasló terméssel fizetett. A jó exportcikknek számító szán­tóföldi gyümölcs bácskai ter­mőterületének 17 százaléka az érsekcsanádi szövetkezetben van. Tavaly az előirányzott hárommillió forint helyett hat­milliós bevételt hozott a Csa­nádi dinnye a Búzakalász Tsz- nek, ahonnan a jövőben is kiváló minőségű dinnyét szál­líthat külföldre a kereskede­lem. A kecskeméti, a sükösdi és az érsekcsanádi szövetkezet megalapozott termelésfejlesz­téssel lendíti előre a gazdál­kodást. Száznál jóval több ilyen gazdaság van Bács-Kis­kun megyében. Akad azonban szövetkezet, amely az erőn fe­lüli beruházással nehéz hely­zetet teremtett. A bácskai és a Duna melléki körzetben emiatt négy téesz alaphiánnyal zárja az évet. bár vesztesége nem lesz. Másutt az egyes kereske­delmi vállalatok késedelmes fizetése következtében csak zárszámadás után kapja meg az értékesített termék vagy a termény árát a közös gazda­ság. és elmarad a rövidlejára­tú hitel visszafizetésével. Saj­nos, ilyen esetek esztendőről, esztendőre megismétlődnek, leginkább az exportszállítás elszámolásának elhúzódása miatt. Mérleghiány is várható két szövetkezetben, ami ugyan jó­val kisebb, mint más eszten­dőkben. Közülük az egyik, a korábbi mélypontról már a felemelkedés útján halad, de még nem volt képes az előző évek hibáit teljesen helyre­hozni a szanálás után válasz­tott vezetőség. A másik szö­vetkezetben a tömeges barom, fipusztulásnak ötmilliós vesz­teség lett a következménye. A tanulságot minden bizonnyal az évzáró közgyűlésen levonja a téesz tagsága. K. A. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA .....— ....................— ..............-.................................I A 26 mclyszlvattyú (bólogató) XX XIII. évi. 19. szám Árat 90 fillér 1978. január «8. vasárnap fSy,ke * “"H8*1 ta"yav,,“8b*n' ....................... .... (Pásztor Zoltán felvétele.) A minőség jegyében növeli termelését a baromfiipar WIMIB WUaimiÉlHil llllllili liiMM'BBWBBWililMIMMMIHBMMWIIMMMBMMMWWMMIMMBMBMHM Iparági átszervezést hajtottak végre 1978. január 1-én a hazai olajbányászatban. Ennek követ, keztében a Nagyalföldi Kőolaj, és Földgáztermelő Vállalat szankl üzeme néhány hét óta a Nagyka­nizsa! Kőolaj- és Földgázbányá­szati Vállalat szankl üzeme névén működik. Feladatköre is jelentő­sen kibővült, egységesen Irányítja és végzi a kutatási, beruházási, termelési és értékesítési munkát. Korábban a kútfúrók Is, a kiter­melők is máshova tartoztak. Az összevonás által természetesen a vállalat létszáma is kétszeresére növekedett, Igaz, jóval nagyobb területen, összetettebb feladatokat végez. A szankl üzem dolgozói egyéb­ként Igen jó eredményekkel zár­ták az elmúlt esztendőt. Olajból a tervezett 120,5 ezerrel szemben 121,2 ezer tonnányit termeltek. Földgázból az előirányzott 798,5 millió köbméter helyett 855 mii. Hó köbmétert adtak a népgazda­ságnak. Ezen felül 61,5 tonna nyers gazolint Is kitermeltek. A jubileumi munkaverseny kereté­ben elért eredményeik értékét nö. véli hogy a túlteljesítést a terve­zettnél kevesebb létszámmal — 420 helyett 399 dolgozóval érték el. A múlt év krónikájához tartozik még, hogy beruházási és üzembe helyezési előirányzatát is túlszár. nyalta a szankl üzem. Az Állami Tervbizottság által finanszírozott beruházásokból 5,7 millió forint helyett 7,4 millió forint értékűt végeztek el. Vállalati fejlesztési tervük 15 millió forint volt, ezzel szemben 17,5 millió forint értékű beruházást adtak át. A kiskunha­lasi olajmezőben elkészült az Az ország legnagyobb baromfifeldolgozó üzemében a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál tartottak pénteken munkásgyű­lést. A tanácskozáson — amely közvetlenül ebéd után kezdődött s az esti órákban fejező­dött be, — az ország különböző részein mű­ködő telephelyek munkásképviselőin kívül ott voltak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Baromfiipari Tröszt képviselői is. A munkásgyűlés résztvevőit Király Margit, a vállalat szb-titkára köszön­tötte, majd Csizmadia István igazgató ismer­tette az elmúlt évi eredményeket és az idei feladatokat. Csizmadia István tájékoztatója során a vállalat valamennyi gyá­rának, telephelyének eredményeit külön-külön méltatta. Hangsú­lyozta, hogy a szocialista brigá­dok a tervek túlteljesítése mel­lett 13 millió forint költségmeg­takarítást értek el, bekapcsolód­tak az élelmiszeriparban indult higiéniai versenybe, s jó ered­ményeik folytán előreláthatóan a vállalat nyereségelőirányzatát is túlszárnyalják. Az 1978. évi feladatokról szól­va rámutatott, hogy az idén 52 ezer tonna baromfi, 192 millió tojás, 3 ezer tonna nyúl, 3 ezer tonna toll, 180 tonna galamb fel­dolgozása vár a vállalat dolgo­zóira. Ezt a múlt évinél nagyabb feladatot csak úgy lehet végre­hajtani, ha magasabb követel­ményeket támasztanak mind a vezetőkkel, mind a munkásokkal szemben. Arra kérte az üzemek szocialista brigádjait, párt- és (Folytatás a 3. oldalon.) 9 Csizmadia István igazgató beszámolóját tartja. • A Kecskeméti résztvevői. Baromfifeldolgozó Vállalat munkásgy ülésének • Tóth Kálmán mfiszakfelelős a berendezéseket ellenőrzi. Gazdag programok, változatos rendezvények, sokrétű tudomá­nyos munka, folytatásra váró eredmények és nem csekély gon­dok tükröződnek a megyei mú­zeumi szervezet 1978. évi elkép­zeléseit összegző munkatervben. Anyagi természetű nehézségek, szakemberhiány, a kiskunhalasi és a kalocsai múzeum építkezé­sei, a kecskeméti intézmény ki­állítási helyiségeinek változatlan szűkössége és a többi megoldat­lan probléma ellenére azonban mind a tervezett kiállítások, mind pedig a néprajzi, régészeti, kép­zőművészeti gyűjtő és feldolgozó munka, illetve a tudományos ku­tatások várhatóan értékes ered­ményeket hoznak az idei eszten­dőben. A régészek — a tervek szerint — tíz helyen végeznek a megyé­ben leletmentő, illetve hitelesítő jellegű ásatásokat. Hajós, Szak- már és Kunszállás környékén a honfoglalást megelőző korú. Bát- monostoron, Kecskemét határá­ban és Kiskunfélegyházán pedig középkori települések feltárásai­val foglalkoznak. A néprajzi gyűjtés elsősorban Kecskeméten és Kiskunhalas környékén lesz erőteljes, másutt pedig felkutatják a halászok, násztorok é« a nemzetiségi nép­csoportok viseletéinek, használati eszközeinek még fellelhető da­rabjait. Tudományos alaposság­gal vizsgálják majd a megye la­kosságának etnikai, származási összetételét és megélénkülnek a helv-. illetve a legújabbkori tör­téneti kutatások is. A nagyközönség elsősorban a a kiállítások kedvéért keresi fpl a múzeumokat. Kecskeméten az idei év első bemutatója a Huta­üvegek Zemplénből címet viseli és képet rajzol az üveggyártás történeti fejlődéséről. Áprilisra tervezik a Palócföld népművé­szetét megjelenítő kiállítás meg­rendezését. Ezt követi a Szolnoki művésztelep XX. századi alkotá­sainak tárlata, a Kecskemét a későközépkorban régészeti-törté­neti kiállítás, illetve' a hagyomá­nyos Téli tárlat. olaj. és gáznyerő próbatermeltető egység. A szankl mezőben befe­jezték az olajvezetékek rekonst­rukcióját. Üzembe helyezték a végleges vízvisszanyomó berende­zéseket. Jelenleg is a kitűzött ütemben halad a mélyszlvattyúk telepítési programja. Eddig 26 bó. logató-szivattyút állítottak mun­kába. Eközben munkaverseny- vállalásaik teljesítésének eredmé­nyeként anyagból és energiából egymillió forint értékű megtaka­rítást értek el. A szanki üzem idei termelési terve lényegében nem magasabb a tavalyinál. Az olajbányászat­ban ugyanis nem lehet mértékte­lenül — csak is megfontolt gaz­dálkodással — kiaknázni a föld mélyében rejlő kincseket. Az új profilban — mert a kutató fúrás eddig nem a szanki üzem felada­ta volt — 1978-ban 58,4 ezer mé. tér fúrást kell elvégezniük. Prog­ramjuk szerint Búcs-Klskun me­gyében tíz kutatási területen 31 kutat fúrnak. Megkezdték a kiskunhalasi kő­olaj- és földgázipari létesítmények építését is. amelynek költségelő­irányzata másfél milliárd forint. Ez egyébként a hazai olajipar V. ötéves tervének kiemelt beruhá­zása. Ennek egyik részeként ez év őszén elkészül a Kiskunhalas várost tápláló gázvezeték és még a tervidőszakban átadják a Baja várost ellátó gázvezetéket. • Tárlatnézés a kecskeméti Katona József Múzeumban. Kicserélésre kerül a naiv mű­vészek múzeumának állandó anyaga és tovább folytatják a kamara jellegű bemutatók sorát. A többek között Urisekné Far­sang Erzsébet, özvegy Bácskái Andrásáé és Vankóné Dudás Juli népi festők, illetve Katona József, Tőke Imre és Horváth Vince szobrász-fafaragó népművészek kiállításainak adnak helyet. Kecskeméten, hagyományos módon az ősszel ismét bemutat­ják majd a negyedik Zománc- művészeti alkotótáborban készült műveket és a tavaly létrehozott irodalomtörténeti vándorkiállí­táshoz hasonló programmal állít­ják majd össze az őskori élet emlékei Bács-Kiskun megyében című ismeretterjesztő bemutatót. Baján Hallgass Jenő szobrász és Bossányi Ervin festőművész ren- rendez kiállítást. A Bajai Képtár III. tárlata Molnár Aurélné ha­gyatékának bemutatása lesz, a Dunamenti folklór fesztivál ren­dezvényeinek sorában pedig a nemzetközi játékpályázat anyagá­ból terveznek válogatást. Kiskunhalason az idén remélhe­tőleg felébred már „kényszerű álmából” a múzeum. A nyitást a múzeumi hónapra tervezik egy reprezentatív állandó kiállítás létrehozásával, amely a város történetét mutatná be a honfog­lalás korától kezdődően. Kalocsán ugyancsak építkeznek, s a mun­kák előrehaladásától függ a ter­mek ismételt megnyitásának idő­pontja. Kiskunfélegyházán a tervezett Konecsni György emlékkiállítást a Nagykunság népművészetének bemutatója követi, majd Diószegi Balázs képeiből, illetve a jászsá­gi és kiskunsági népi fafarag- ványokból rendeznek tárlatot... Űj bemutatókkal jelentkeznek a megye kisebb múzeumai is. Szalkszentmártonban például a mezőgazdaság fejlődését, Duna- vecsén pedig az 1848-as szabad­ságharc fegyvereiből terveznek időszakos kiállításokat... A me­gye határain túl rendezett prog­ramok sorából kiemelkedik a Kecskeméti Művésztelep című tárlat Tokajban és a Kalocsa népművészetét megelevenítő ki­állítás a nagykőrösi Arany János Múzeumban. P. M. SOKOLDALÚ ISMERETTERJESZTÉSRE KÉSZÜLNEK A megye múzeumai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom