Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-18 / 15. szám

1978. január 18. • PETŐFI NÉPE # * \ Segítjük a párt nemzetiségi politikájának megvalósítását írta Mándics Mihály, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára Hazánkban az állampolgári, ezen belül a nemzetiségi egyen­jogúságot az alkotmány biztosít­ja: „A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiségi számára biztosítja az egyenjogúságot, az anyanyelv használatát, az kultúrája megőrzését és ápolását." anyanyelven való oktatást, sajat Az. alkotmányban megfogal­mazott nemzetiségi jogokat szá­mos részleges jogszabály rögzíti, megvalósításuknak sokféle jogi és intézményes lehetősége van. Eze­ken az alkotmányos alapokon működnek a nemzetiségi szövet­ségek — így a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szö­vetsége is —, amelynek az MSZMP politikája alapján, a Hazafias Népfront keretében — de önálló szervezetként —, más társadalmi és állami szervekkel együttműködve fejtik ki tevé­kenységüket. A nemzetiségi la­kosok szervezett formában eze­ken keresztül is részt vesznek a társadalom életében. Mindenütt megnőtt az érdeklő­dés a nemzetiségi politika iránt. Nekünk is el kell jutni minden­kihez, a nem nemzetiségiekhez is, akikkel együtt élünk, eddig is­meretlen, „mozdulatlan” rétegek­hez csoportokhoz is. Az érdekelt megyék vezető testületé rendsze­resen napirendre tűzik a megyé­ben élő nemzetiségiek helyzetét. Ezekre meghívják szövetségün­ket, vagy írásban tájékoztatnak bennünket. Ebből mindannyi­unknak haszna származik. Ettől is függ, hogy milyen lesz az ered­mény a közös tevékenység nyo­mán. A falugyűlések, a tsz és egypb közgyűlések időszaka kö­vetkezik. Ilyen alkalommal is lehet ezekről a dolgokról szólni. A kongresszus óta eltelt idő­szakban sokat beszéltünk a he­lyes határozatokról; megismer­hette azokat a délszláv lakosság is. Azóta közösen sokat tettünk a megvalósításáért is. Nem is­meretlen dolgokról van szó. Út­mutatást adtunk a tennivalókkal kapcsolatban. Mindenki ismeri saját körze­tében, területén az igényeket és az eredményeket egyaránt. Fel­merül a kérdés, hogy beszéljünk-e az eredményeinkről. Természete­sen. Hiszen részben ezek alapoz­zák meg a jövőt, sőt meg is ha­tározzák azt. Az eredményekkel tehát nem dicsekedni kell, ha­nem olyan alapot kell velük te­remteni aktíváink, küldötteink tudatában, amely újabb forrása lehet az eredményeknek. Bajos lenne felsorolni azt a sok tennivalót, ami településen­ként előttünk áll. Igen sok van még. Különösen 1978-ban, hi­szen ez az év szövetségünk VIII. kongresszusának az esztendeje. Mi szükséges ahhoz, hogy már a küldöttválasztó gyűléseken, de a gyűlések után is tettekre kerül­hessen a sor? A legfontosabb az egységes szemlélet kialakítása, közös ügyünk érdekében. Ez tár­sadalmi feladat. Ezért egységes­nek kell lenni a megvalósítás­ban. Ez kizárólag a tettekben nyilvánulhat meg. Választmányunk ülésén sok ér­tékes javaslat hangzott el, sok őszinte szót lehetett hallani. Szó volt ezekben többek között új klubok, ifjúsági együttesek ala­kításáról, emléktábla-avatásról, névadásról, községfejlesztésről, új kulturális objektumok létre­hozásáról, új óvoda megnyitásá­ról, nemzetiségi napokról, az if­júsági találkozók sikeréről, pó­tolhatatlan népi kincsek meg­mentéséről, valamint a segítés, az összhang és együttérzés szép példáiról. Mindez az igazi in­ternacionalista nemzetiségi poli­tika, az anyanyelv szeretete és a nemzetiségi öntudat magas foka. Az eredmények szépek, de nem mondhatjuk el, hogy ezeken már nem lehet javítani. Tegyünk meg mindent, hogy a tervünk teljesí­téséhez vezető út minél simább és eredményesebb legyen, önma­gunkat. a közösségünket tisztel­jük meg ezzel. A közérdekű kérdések melleit ott vannak az ötletek, tanácsok, javaslatok munkánk javítására. A segítőszándék, a többet akarás jellemző mindenfelé. Van olyan választmányi ta­gunk, aki menet közben is tájé­koztat bennünket, hisz kicsi lét­számú apparátusunk a több mint száz településünkre nem juthat el oly sűrűn, mint ahogy szeretnénk. Az élet tele van kisebb-na- gyobb — valóságos és vélt — ellentmondásokkal, amelyek any- nyira át meg átfogják egymást, hogy sokszor nem is olyan köny- nyű eligazodni' közöttük, lhint ahogyan az az első pillanatra látszik. Miért éppen a délszláv szövetség tevékenységében lenne ez másként? A mi munkánk nem kampányfeladat. A közművelődést törvény is arra ösztönöz, hogy az eddigiek­nél többet tegyünk közös ügyünkért. Nem mondunk le az apró munkáról, ha fáradozásain­kat nem is követi azonnal siker. Fel kell világosítani az embere­ket, hogy éljenek jogaikkal, le­hetőségeikkel. Vállalnunk kell a küzdelmet az újért, s önma­gunk megújításáért. Ez év őszén lesz szövetségünk Vili. kongresszusa. Minden hor- vát, szerb és szlovén készüljön erre a kongresszusra, és vegyen részt a Narodne Novine című he­tilapunk hasábjaink megjelent „Hogyan tovább?” rovat továb­bi munkájában. Nyilvánítsanak véleményt minél többen. A nem nemzetiségiek is írjanak, akik velük együtt élnek és ismerik, segítik pártunk internacionalista nemzetiségi politikájának gya­korlati megvalósítását. Elsősor­ban értelmiségeinket kérjük. Az antifasiszta mozgalmunk ismert és megbecsült veteránjai gazdag munkásmozgalmi tapasztalatára számítunk. A fiatalok lelkesedé­sére, új módon való közeledésé­re. bekapcsolódására is. Vagyis, szélesítsük körünket és újítsuk, mert ezzel csak nőni fog a tekin­télyünk. A „hogyan” is nagyon fontos dolog. Széles skálán kejl mozognunk. A kongresszusi elő­készület során várjuk jelentkezé­süket a Narodne Novine című hetilapunkkal egyidőben a pécsi rádió horvát-szerb szerkesztősé­gének is. Az együtt végzett munka min­dig öröm; legyen ez az elkövet­kezendő hetekben, hónapokban, aktivistáink, levélíróink, olva­sóink, rádióhallgatóink és titkár­ságunk közös öröme. Építőipari gyorsjelentés Az építőipari vállalatok jelen­leg mintegy 51 000 lakás építé­sén dolgoznak. Ezt a munkát még a múlt évben kezdték, hogy előkészítsék az átmenetet 1978- ra, s ennek révén 48 800 új otthon idei átadását. A múlt évi építési-szerelési munkákról most készült el az ÉVM gyorsjelentése, amely sze­rint — összehasonlító árakon — a kivitelező építőipar terme­lése majdnem 6 százalékkal ha­ladta meg az előző évit. A leg­dinamikusabban az ÉVM válla­latok dolgozói bővítették a ter­melést: 7,3 százalékkal, amit a termelékenység 8,6 százalékos emelésével alapoztak meg. A ter­melő beruházásokon dolgozó ÉVM vállalatok átlagosan 10 szá­zalékkal több építési feladatot vé­geztek el, mint az előző évben. Az átlagost meghaladó ütemben növekedett a tanácsi építőipari vállalatok és a termelőszövetke­zeti közös vállalkozások terme­lése, s mérsékeltebben a KPM építőipari vállalatoké és az épí­tőipari szövetkezeteké. Az ÉVM-vállalatok 36 682 új otthont adtak át a múlt évben, 489-cel többet az előző évinél és 182-vel többet a tervezettnél. El­sősorban a megyei ÉVM-vállala­tok jeleskedtek a terv túlteljesí­tésében, sőt jónéhány megyei vál­lalat még a fővárosi testvérválla­latoknak is segítséget nyújtott. Budapesten rendkívül nagy erő­feszítéseket tettek az ÉVM-válla­latok dolgozói, s nem rajtuk mú­lott, hogy nem pótolták azt a te­temes késedelmet, ami főként a lakásberuházások, az új építési területek előkészítésével keletke­zett. Az idén tehát különösen nagy erőfeszítéseket kell tenni a tartozás pótlásáért és az éves elő­irányzat teljesítéséért egyaránt. Pótolniuk kell a múlt évi el­maradást a tanácsi vállalatok­nak is, amelyek lakásátadási ter­vüknek csupán 86,6 százalékát teljesítették. Ennél is nagyobb arányban, a múlt évi előirányzat mintegy 25 százalékával adósok még az építőipari szövetkezetek, 18 százalékkal pedig a termelő- szövetkezetek építőipari közös vállalkozásai. Az építésügyi ága­zat kivitelező szervezetei végered­ményben tavaly 46 222 új otthont adtak át, holott a népgazdasági terv 49 000-et írt elő számukra. Magánkivitelezésben viszont' a vártnál is több új otthon épült, s mindent együttvéve országosan számított 88 ezernél több új la­kással gazdagodtunk. Express-szel a világ körül Épületszerkezetek vizsgálata • Új berende­zést helyez­tek üzembe az Építőipari Minőségvizs­gáló Intézet­ben. A modern gépekkel a különböző épü­letszerkezetek, ajtók, ablakok, falak lég- iteresztését, valamint az eső és a szél­lel szembeni ellenállását vizsgálják. (MTI-fotó — Csikós G. felv.) Demokratikus fórumokon vitatják meg a vállalati szociális terveket — A vállalatok általában terv­szerűen, a feladatokat helyesen rangsorolva hajtják végre közép­távú szociális tervüket — állapí­tották meg a SZOT és a Munka­ügyi Minisztérium illetékes osztá­lyain. E tervek 1977. évi eredmé­nyeinek részletes értékelése a vál­lalatok feladata, a téma éppen ezért került napirendre. A válla­lati vezetőknek a kollektív szer­ződés végrehajtásáról szóló be­számolójával egyidejűleg a szo­ciális terv végrehajtásáról is tá­jékoztatást kell adniuk, és azt meg kell vitatni a dolgozókkal. A tájékoztatás során lehetővé kell tenni, hogy a dolgozók szé­les rétegei megismerjék a mun­kakörülmények javítására tett in­tézkedéseket és azok eredménye­it, az oktatás, a közművelődés helyzetét, a szociális létesítmé­nyek kapacitásbeli és minőségbe­li változásait, az egyes szociális juttatások, kedvezmények alaku­lását. Egyebek között arról is részletesen szólni kell, hogy az egyes pénzügyi forrásokat, pél­dául a fejlesztési vagy a része­sedési alapot milyen arányban érintik a szociális költségek, mennyi társadalmi munkát vet­tek igénybe, milyen tapasztalato­kat szereztek a más vállalatokkal vagy a tanáccsal közösen létesí­tett szociális intézményekben, A Munkaügyi Minisztérium és a SZOT illetékes osztályai felhív­ták a vállalatokat, hogy az 1978, évi szociális terv legyen szoros összhangban az üzemfejlesztéssel, a szervezés korszerűsítésével. Folytatni kell a munkásosztály helyzetének javításáról szóló párt- határozatból adódó feladatok vég­rehajtását. Egyebek között to­vább kell fejleszteni a munkásel­látási juttatásokat és szolgálta­tásokat, már a tervben is elő kell irányozni a követelményeknek legjobban megfelelő védőfelsze­relések, védőruhák, munkaruhák beszerzését, a nehéz fizikai mun­ka könnyítését, a kulturáltabb munkásszállítást, a szabadban és változó munkaterületen dolgozók ellátását, a munkásszállások kor­szerűsítését. A szociális tervek fontos ré­sze, hogy a vállalat hány dolgo­zóját milyen módon akarja la­káshoz juttatni, és hogyan oldja meg főleg a többgyermekesek, a fizikai munkások üdültetését. A tervek kidolgozásakor azt is vizs­gálják, hogy saját erőből vagy társulási formában hogyan léte­síthetnének vagy bővíthetnének üzemek bölcsődét, óvodát, ezzel is segítve a gyermekgondozási szabadságon levő és dolgozni kí­vánó anyákat abban, hogy mun­kahelyükre mielőbb visszatérhes­senek. (MTI) A húszéves Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda jó évet tud­hat maga mögött, hisz majdnem hétszázezer azoknak a száma, akik 1977-ben az Express-szel járták az országot és a világot. A megyei eredményekre is méltán lehetnek büszkék a kirendeltség munkatársai: soha ennyien nem vették igénybe az iroda szolgál­tatásait, mint az elmúlt esztendő­ben. Toldi Miklóstól, a Bács-Kis- kun megyei kirendeltség vezető­jétől megtudtuk, hogy mintegy 8700 fiatal utazott hazánk külön­böző tájaira 1977-ben, több mint kétezren üdülni voltak az Ex­press-szel, s ugyanennyi fiatal éj­szakázott az iroda által szerzett szálláson. Két és fél ezernél is több volt azoknak a száma, akik közlekedési eszközt kaptak, s a megye nevezetességeit is másfél­ezren tekintették meg. A terv 15 ezer 800 fiatal hazánkbeli utaz­tatása volt, de ennél jóval töb­ben, összesen 17 ezer 200-an vet­ték igénybe az iroda szolgáltatá­sait. A 3 millió 850 ezer forin­tos forgalom pedig mintegy 160 százalékos tervteljesítést jelent. A Nemzetközi Diákszövetség utazási kedvezményre jogosító igazolványát négyszázharmincöten váltották ki, az Ifjúsági Házak Igazolványát pedig százharminc­négyen. Ezerhétszáz külföldi fia­talt fogadtak — javarészt szocia­lista országokból —, ők 3800 ven­dégéjszakát töltöttek Bács-Kis- kunban. Az Ifjúsági Diák és Utazási Iroda tavaly kétezernégyszáz fia­tal számára szervezett határon túli túrát. A legtöbben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából a Szovjetuniót megismertető kirán­duláson vettek részt, hatszázhat- vanan. 'A Német Demokratikus Köztársaságba félezer, Lengyelor­szágba hatszázötven, Csehszlová­kiába, Romániába és Bulgáriába több mint ötszázan utaztak. Ez összesen 5 millió forintos for­galmat jelentett. Köztudott, hogy az Expressnek a KISZ a felügyeleti szerve, s hogy ebből következően sajátos feladatok megoldására is hivatott. Az 1977-es év KlSZ-akcióprog- ramjának címe „Edzett ifjúság­ért" volt. Hogvan segítette az if­júsági turizmust az iroda? A me­gyei kirendeltség tömegsport és természetbarát túrákat szervező munkatársa, Répánszky Attila véleménye szerint jól. Minden rendezvény felsorolására nem vál­lalkozhatunk, de a legjelentőseb­beket érdemes megemlíteni. Az ifjúmunkás kemping találkozó nagy sikere miatt kívánkozik az élre. Az a félezer fiatal, aki há­rom napot töltött Verőcemaroson, a többi közt túraversenyen, tá­bori sportbajnokságon vett részt, s teljesíthette a tábori tízpróba követelményeit, amiért jelvény járt. Mindennél jobban bizonyít­ja a sikert az a tény, hogy a rendezvényt szeptemberben meg kellett ismételni... Segítették az Országjáró Diákok Köre munká­ját is. A megyei, illetve sikeres szereplés után az országos talál­kozóra azok a körök juthatnak el, amelyek tíz túrát s tájfutó ver­senyeket is szerveztek. Az Ex­press túrajavaslatokat dolgozott ki, s mivel a megyében még nincs szövetség, tájfutó versenyt is meghirdetett. A tavaszi és az őszi két-két rendezvényen össze­sen hatszázan vettek részt. Az iroda szervezte az Országjáró Diá­kok megyei Találkozóját is Kis­kunhalason. Az ODOT-ok törté­netében először nem csupán szer­vezője, de résztvevője is volt a kecskeméti tizenkettedik találko­zónak, munkatársa a versenybi­zottság elnökeként tevékenyke­dett. „Bemutatni Bács-Kiskun neve­zetességeit!” — ez is jelszavuk volt, tegyük hozzá, hogy tarta­lommal megtöltött. Nyílt túrákat hirdettek a Kiskunsági Nemzeti Parkba, ahol utakat jelöltek ki a látványosságokat megismerteten­dő. Több mint félezren jártak a park eldugott, csodás helyein. Ki­képeztek és levizsgáztattak több tucat túravezetőt, akik a megye 3300 fős természetbarát mozgal­mának tevékeny aktivistáivá vál­nak. E mozgalommal is széles kö­rű az együttműködésük, hisz a szállást jórészt az Express bizto­sítja. Befejezésül vázlatosan az idei tervekről, elképzelésekről. A cél továbbra is a fiatalok kulturált, olcsó utaztatása hazánkban, s kül­földön egyaránt. Magyarország nevezetességeit tizenhétezren ke­resik fel, s a tervek szerint 2100 fiatal vesz részt az Express If­júsági és Diák Utazási Iroda ál­tal szervezett határon túli kirán­duláson. B. J. BARÁTAINK ÉLETÉBŐL .................... ..........................-....- —. —------— ....... J Pa nnóniái olaj - macedón márvány Új olaj lelőhelyet nyitottak meg Jugoszláviában, a mokrini vidé­ken. A Pannóniai-medencében, az ország északi részén, a kutatók az utóbbi nyolc év alatt 30 olaj- és gázlelőhelyet tártak fel. Ennek eredményeképpen Jugoszlávia 45 millió tonna „fekete aranyhoz” és 14 milliárd köbméter földgázhoz jutott. A borszki rézolvasztó kombi­náthoz tartozó kőfejtőben, ahol éppen csak megkezdődtek a fel­táró munkák, a számítások sze­rint egy év alatt 250 ezer tonna rezet lehet kitermelni. A tartalé­kot 7 millió tonnára becsülik. Rézlelőhelyeket fedeztek fel nem- régiben Majdanpéken is. Kitűnő minőségű márványlelő­helyre akadtak a macedón falu, Merzen-Oraovec közelében. Elő­zetes számítások szerint mintegy százezer köbméter fehér-szürke, szürke-rózsaszín, rózsaszín éa sötét rózsaszín márványtömb al­kotja a készletet. (BUDAPRESS— TANJUG) Tizenkilenc sikeres esztendő Nemrégiben ünnepelte dicsőséges forradalmának évfordulójái „Amerika szabad földje”, a szocialista Kuba. Az elmúlt 19 év alatt a távoli testvéri ország jelentős sikereket ért el a szocialista társadalom építésében. Képeink ezek közül az eredmények közül villantanak fel néhányat: • A picadura-völgyi mintagazdaságban korszerű módszerekkel te­nyésztik a szarvasmarhát. Képünkön: a legmagasabb tejhozamú Holstein-tehenek. • Havanna gyofs ütemben építkezik: a főváros melletti új városrész szép látványa bármely világváros ékessége lehetne. • Jelentős szerepet játszik az ország gazdasági életében a mezőgaz­daság. Képünkön: szüretelik az ananászt a kubai parasztok! (MTI-fotó, Papp Jenő felvételei — KS.) Évente háromszázezer színes tv Az első lengyel gyártmányú fekete-fehér tévékészülékek az ötvenes évek derekán jelentek meg a piacon. Tíz év alatt e ké­szülékek száma megközelítette az eg> milliót. Néhány éve a fekete-fehér ké­szülékeket mind gyakrabban vált­ja fel a színes televízió, s a ha­zai igények kielégítésére Lengyel- országban harmarosan megkezdik a színes televízió gyártását. Több helységben megkeződött az üzemek építése és a leendő dolgozók kiképzése. Ez év augusz­tusában a Varsói Televíziókészü­lékek Gyárában, ahol az össze­szerelést végzik, megkezdték a kísérleti gyártást, s a szaküzle- lekben már megjelentek az első lengyel gyártmányú színes tele­víziókészülékek. A készülékek so­rozatgyártásának megkezdését 1979-re tervezik és egy év alatt 3Ü0 ezer darabot gyártanak. A készülékben a lengyel konstruk­tőrök több világhírű cég megol­dásait egyesítették, s terméküket, a legkorszerűbbnek tartott PIL- típusú képernyővel látják el. Nagy lendülettel folynak a munkák a Varsó melletti Piasecz- noban, ahol a képernyősz^relő üzem mellett képernyőüveghuta is épül, Bialystokban, ahol a te- levizióalegységek üzeme már épülőfélben van. valamint Var­sóban, ahol most készül az új szerelőcsarnok. INTERPRESS—KS

Next

/
Oldalképek
Tartalom