Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-17 / 14. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. január 17. . SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS A KGST-országok gazdaságának fejlődése az elmúlt két évben A KGST-országokban 1976— 1977-ben 11 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem. Ez a fejlődés megbízható alapul szolgál a lakosság életszínvonalának további növeléséhez. Bulgáriában a reál- jövedelmek 6, Magyarországon 4,5, Mongóliában 5,2 százalékkal növekedtek. A Szovjetunióban ez a mutató a X. ötéves terv első két évében 7 százalékos volt. A legdinamikusabban fejlődő ágazat változatlanul uz ipar. Tavaly az Ipari termelés Bulgáriában 7,3, Magyarországon 7, a Szovjetunióban 5,8 százalékkal növekedett. A múlt év első kilenc hónapjának udatal szerint az NDK-ban 5,5, Mongóliában 4, Lengyelországban 9, Romániában 11, Csehszlovákiában pedig 5,9 százalékkal nőtt az Ipari termelés. Különösen gyors ütemben fejlődtek a műszaki haladást meghatározó Iparágak, a gépgyártás, a műszeripar, az elektrotechnika, a vegyipar, és az automatizálás. Az elmúlt két évben tovább erősödött a KGST-országok gazdasága. Ezekben az országokban ál. lítják elő ma már a világ gépipari termékeinek egyharmadát, a vegyipari termékeknek csaknem egyharmadát, az energia 21, az öntött acél 29 százalékát. Az ipari termelés növekedése jelentős részben a munkatermelékenység fokozódásának ered. ménye. A Szovjetunióban a fejlődés háromnegyed részét ez tette lehetővé. Folytatódott az ötéves tervidőszak sokoldalú Integrációs programjának megvalósítása, közös beruházásokban épülnek azok a nujgy létesítmények, amelyek energiahordozókkal és nyersanyaggal látják el az érdekelt or. szágoknt. Készül a Szojúz gázvezeték. az Uszty-lllmszkl cellulóz, kombinát, a kjjembajeszvkl ércdúsító, a mongólial réz- és mo- llbden kombinát, bővítik a kubai nikkel- és kobalttermelést. Az együttműködés legutóbbi dokumentumát tavaly decemberben írták alá a tagországok. Eszerint a hosszúlejáratú fűtő. és nyersanyagprogram keretében 1990-ig kialakítják a KGST egyesített energetikai rendszerét. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK VEGYIPARA Előtérben a műszaki haladás A tudomány és a techniku fejlődését meghatározó iparágak egyike a vegyipar. A szocialista országokban az ágazat fejlődési üti-me csaknem másfélszerese a teljes ipari termelés növekedésének. A KGST-országokban 1961 és 1975 között 5,2-szeresére növekedett a vegyipari termelés, melynek értéke 1976-ban megközelítette a 70 milliárd rubelt, s a világtermelés 30 százalékával volt egyenlő. A szocialista gazdasági Integráció komplex programja nagy lökést udott az ágazat fejlődésének. Ennek útja minői IíívuüD 3 termelés és a kutatás szakosítása, a kooperáció. A komplex program keretében oldódik meg a vegy- és cellulózipar nyersanyagellátása. a műtrágyák, ta- knrmányklegészítők, festékek, háztartási vegyi eszközök termelésének növelése A KGST vegyipari állandó bizottsága a sokoldalú megállapodások előkészítése során a tagországok számos javaslatát hagyta jóvá. öt nemzetközi megállapodást már megkötöttek a KGST- országok. A vegyiparban Is egyre fontosabb szerephez jutnak a nemzetközi gazdasági szervezetek és egyesülések. Igen gyümölcsöző munkát végez például a kis mennyiségben készülő vegyipari termékek gyártásában az Inter- him. A tudományos kutató tevékenység és a vegylszál-terme0 A magyar—szovjet együttműködés egyik példája a Tiszai Vegyi Kombinát oteflnműve. lés összehangolására nemrég jött léire egy nemzetközi egyesülés. A KGST-országok vegyipari együttműködésének legközelebbi céljait a Jelenlegi tervidőszakra szóló Intézkedések egyeztetett terve határozza meg. E terv sajátossága, hogy v egyesíti az érdekelt országok erőit a legfontosabb gazdasági és tudományosműszaki feladatok megoldására. A közösen felépítendő újabb nagy létesítmények közé tartozik egy takarmányélesztő üzem. festék- és növényvédőszer gyárak. Az együttműködés tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a nagy problémákat nem lehet egyetlen ötéves tervidőszak alatt megoldani. Ezért a vegyipar további fejlesztésében különleges Jelentő, ségük van a 10—15 évre szóló hosszútávú célprogramoknak. Ezek kidolgozásának és megvalósításának célja a legfontosabb vegyipari termékek Iránti kereslet mielőbbi kielégítése, A vegyipari együttműködés keretei között a tagországok törekednek az energia- és anyagigényes üze. mek ésszerű telepítésére. Ezeket a nyersanyag- és az energiaforrások közelében építik fel. míg a kevésbé anyagigényes vegyipari ágazatokat más országokoan fejlesztik. (APN-MTI) Óriás hengermű Az ..évszázad megrendeléseként" tartották számon a Quarto 3600 óriás hengersort, amely — szovjet megrendelésre — 1971- ben készült a csehszlovákiai VITKOVICE kombinátban. A hengersor súlya 65 ezer tonna, éves teljesítménye pedig 1,75 millió 50 milliméteres acéllemez. Most a szovjet partner újabb feladattal bízta meg a gyárat. A Szovjetunió egyik legnagyobb kohászati központja részére készítenek újabb hengersort, amelyet a tervek szerint az ukrajnai a Szovjetuniónak Z.sdanov kombinátnak szállítanak. Ez ugyan, mint a neve. a Quarto 3000. is mutatja, vékonyabb lemezeket hengerel, de egyéb műszaki paraméterei jóval meghaladják a Quarto 3600-ét. Évi teljesítménye 50 százalékkal nagyobb. A hengersor méreteire jellemző. hogy hosszabb, mint a prágai Vencel tér. Szállításához a vasúton száz, egyenként 56 vagonos szerelvényre lenne szükség. (BUDAPRESS — ORBIS) Alvó városok Találó az elnevezés, így hívják azokat az új városnegyedeket, ahová szinte csak aludni járnak haza a lakók. Sokáig azt hittük, hogy Ilyesmi kizárólag a milliós nagyvárosokban létezik. Aztán hamarosan rá kellett döbbennünk, hogy mi sem vagyunk kivételek, Szép lassan létrehozzuk mindenütt u magyar városok „alvó" lakónegyedeit. Eleinte csak a megyeszékhelyen, aztán — ahogy a gyorsabb ütemű házgyári építkezés diktálja a tempót — a többi városban is. Megállíthatatlan folyamatnak látszik, pedig az urbanisztikai szakemberek állítják: jó lenne mielőbb más irányt szabni a fejlődésnek. De miről Ls van szó tulajdonképpen? Első a lakás Az alvó város — vagy ahogy ma már főnévi értelemben is használják; „alvóváros” — kialakulása összefügg azzal a megnövekedett igénnyel és lehetőséggel, amely az új lakások építése iránt megnyilvánul. A tömeges lakásépítés, az összefüggő területnyerés sürgető szükségessége és felgyorsult üteme hozta magával, hogy a tervezés időszakában szinte fel sem merül más kívánalom és elképzelés, mint a minél nagyobb számú lakóház mielőbbi felépítése. A legnagyobb gondot Ilyenkor és a lakónegyed kiépülése alatt mindvégig — fővárosban és, vidéken egyaránt — az úgynevezett járulékos beruházások létrehozása jelenti. Érthető, hogy a megrendelő és kivitelező a nélkülözhetetlen gyermekintézmények, kereskedelmi és szolgáltató egységek, egészségügyi létesítmények egyidejű megépítését tartja a legfontosabbnak. Mert hiszen a lakók érdekei is ezekhez fűződnek elsősorban, ezt sürgetik, követelik — és jogosan. A „másodlagos” igények Csak a későbbiek során, mintegy másodlagosan jelentkeznek a további kívánalmak, de ezek sem követelőén, inkább óhajként. Idővel pedig — győz a megszokás — még ezek is elhalványulnak. S marad a szocialista életmódot csöppet sem erősítő, bezárkózó életforma, a négy fal között élés, a társaséletre irányuló igények leredukálása. Ezen a képen az sem változtat lényegesen. hogy bizonyos szűk réteg igyekszik kitörni ebből, hiszen látjuk, ők a látogatói a színháznak, a tárlatoknak, hangversenyeknek. a művelődési otthon rendezvényeinek. De sajnos, ők vannak kevesebben, többen az (Tóth Sándor felvétele) otthon maradók, hiszen nem ls egyszerű például a gyermekes szülők helyzete, ha ki akarnak mozdulni hazulról. Társas élet, de hol? Sokkal egyszerűbb és könnyebb lenne a társas érintkezés különböző lehetőségét megteremteni, ha mar eleve úgy épülnének a sokszintes lakóházak (háztömbök), hogy kialakítanának azokban ilyen célra alkalmas helyiségeket. Például jó volna, különösen ősszel és télen, egy-egy terem a fiataloknak, ahol eltölt- hetnék az időt Játékkal, szobasporttal, mondjuk asztaliteniszszel. Kellene a felnőtteknek is megfelelő helyiség, valamiféle klubélet kialakítására. Nagy szükségük volna erre a tömegszervezeteknek is, hiszen enél- kül szinte lehetetlen megteremteni a mozgalmi élet legegyszerűbb formált ls. Ilyen helyeken összejöhetnének beszélgetni, előadást hallgatni, sakkozni, olvasgatni, a középkorúak és az öregebbek is. Mindez azonban inkább csak ábránd, mert ma még a nagyközségek lélekszámút elérő új lakónegyedekben sincs ilyen célokra rendelt hely'ség, külön létesítményről nem is beszélve. És vajon tprvényszerű-e, hogy csak a városközpontokban található mozi,, könyvtár, a kultúrotthonhoz tartozó olvasó- és szakköri szoba? Sportolnának is Napjaink sokszor emlegetett buzdító jelszava a több mozgásra, sportolásra hívja fel az embereket. Elgondolkoztató azonban, hogy ennek még a legminimálisabb feltételei sincsenek meg a lakótelepeken. A fiatalok számára készült játszóterek többségükben aszfaltozottak, be- tonozottak, igazi mozgásra — veszélyességük miatt — alig alkalmasak. Az amúgyls zsúfolt iskolák tornatermébe — ha van Ilyen — kívülálló nem teheti be a lábát. Tornaszoba pedig — legyen akármilyen kicsi — másutt sem található a környéken. Az életmód kérdése, valljuk be. nem kis mértékben anyagi kjérdés is. összefügg a népgazdaság. a városi háztartás lehetőségeivel. Túlzás lenne azonban azt állítani, hogy csupán erről van szó. Nyilván bizonyos újfajta szemlélet kialakítása Is szükséges, ha előbbre akarunk lépni a korszerűbb, egészségesebb életvitel meghonosításában, általánossá tételében. (Folytatjuk.) F. Tóth Pál SZAKIM UNKASOK I ESZNEK Utánpótlás-nevelés a húsiparban Gyors fejlődésnek indult az utóbbi években a megye húsipara. Baján létrejött a Bácskai Vágó és Húsfeldolgozó Közös Vállalkozás, amely több mint félmilliárd forintos beruházással létesít nagyüzemet. Egyre bővül az AFÉSZ-ek, az állami gazdaságok, a tsz-ek regionális húsüzemeinek kapacitása is. A növekvő termeléshez pedig mind több, jól képzett szakmunkásra van szükség. A fiatalok a szakma elméleti részét a Kiskunfélegyházi Szakmunkásképző Intézetben sajátíthatják el, míg a kellő gyakorlatot a Bács-Kiskun megyei Al- latforgalml és Húsipari Vállalut tanműhelyében szerzik meg. A húsipari szakmunkás-utánpótlás nevelésében tehát nagy és felelősségteljes feladat hárul erre a vállalatra. — Jelenleg hat szakoktató foglalkozik 132 első-, másod- és har.^ madéves húsipari tanulóval — tájékoztatott Bíró Imre, a vállalat igazgatója, — A tanműhelyekben sajátítják el a fiatalok a szakma alapismereteit, s a különböző szerszámok használatát, Az oktatók tevékenységét Igen Jól kiegészítik az Idősebb szakmunkások. akik mellett sokat tanulnak a fiúk. Ilyen többek között V. Tóth István, Jaksa József. Mindketten nagy szeretettel mutatják be a szakma fogásait a melléjük beosztott fiataloknak. Tanműhelyünk egyébként egyre kevésbé felel meg a korszerű oktatás követelményeinek, s a növekvő megyei igényeknek ezért mintegy 8—9 millió forintos beruházással. újat építünk. A vállalat hogyan segíti saját tanulóit? — Harmincegy ösztöndíjasunk can, akik havonta 300, 400. illetve 500 forintot kapnak. Ezenfelül tanulmányi eredményeiktől függően. 100—600 forinttal egészítjük ki járandóságukat. A bejáróknak kollégiumi elhelyezést adunk, csekély térítésért. Az is kedvező a tanulók számára, hogy-, egy forintért naponta négyszeri étkezésben részesülnek, s hogy hazánkat is jól Ismerjék, országjáró kirándulásokat rendezünk részükre. — Ismét közeledik a pályaválasztás, hányán kezdik meg őszszel a húsipari szakma elsajátítását? — Mint az eddig elhangzottakból kivehette, vállalatunk felelősséget érez az egész megye húsipari szakmunkás utánpótlásáért. Megfelelő a kapcsolatunk a helybeli Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Szakmunkásképző Intézettel, ezért bízunk abban, hogy a terveinknek megfelelő számú fiatalt iskolázhatunk be. ötven elsőévesre számítunk a következő tanévben. Az igazgató tájékoztatója után a tanműhelyben Makai Imre és Zsigó János szakoktatókkal váltottunk néhány szót. — Tizenhét évvel ezelőtt ennél a vállalatnál szereztem meg a szakmunkás-képesítést — mondja Zsigó János. — Nagyon megörültem. amikor tavaly megbíztak a fiatalok oktatásával. Ök már sokkal jobb körülmények között tanulhatnak, s ha majd felépül az új tanműhely, még alaposabban elsajátíthatják a tudnivalókat. Mi pedig, természetesen, mindent elkövetünk azért, hogy a fiatalok meg ls szeressék a húsipari szakmát. — Nagyon büszke vagyok arra. hogy két évvel ezelőtt a mi tanulónk. Deák Tibor szerezte ^ 1 ^ 0 Makai Imre szakoktató néhány szakmai fogást mutat Hodován Vince és Kállai Gyula harmadéves tanulóknak. nuló, aki „majdnem” áes lett. meg az országos első helyezést a szakma kiváló tanulója versenyen — kapcsolódik a beszélgetésbe Makai Imre. — Remélem, az idén is számíthatunk majd sikerre. Mar megkezdtük a felkészülést Hodován Vincével, Kállai Gyulával és a többi harmadévessel, akik a nyáron bizonyítják be, hogy nem töltötték itt hiába az Időt. Az egyik munkaasztalnál fiatal fiú végez szakmai gyakorlatot. — Vértesi M. Zoltán vugyok — mutatkozik be, amikor tanulnrvá-, nyal iránt érdeklődünk. — Először eszembe sem jutott, hogy a húsos-szakmát válasszam. Édesapám és két bátyám példáját kö--> vetve, ács akartam lenni. Nem sikerült. Az egyik barátom beszélt rá, hogy Jöjjek ide. s nem bántam meg. Szeptember óta tanulom ezt a szakmát és máris nagyon megszerettem. Igyekszem Jó eredménnyel megszerezni a szakmunkás bizonyítványt, s már azt is elhatároztam, hogy itt maradok azután is. Ezért kötöttem szerződést a vállalattal, s kapom az ösztöndíjat... Opauszky László HUSZONEGY SZÁZALÉKKAL MAGASABB NYERESÉG A munkaidő kihasználásának gyümölcse A Bajai Csökkentmunkaképes- ségüek Vegyes Ipari Szövetkezete a könnyűipari ágazathoz tartozik. Termelésének ötven százalékát ruházati cikkek előállítása, bőrdísz.műves, sz.övő és egyéb szolgáltatás, valamint a Finomposztó Vállalatnak végzett bérmunka képezi, A szövetkezet átlaglétszáma tavaly 273 volt. ebből kettőszázötvenen fizikai munkások, a csökkent munkaképességű dolgozók száma pedig hetven. A létszám kilencven százalékát nők alkották. Mindezeket az udatokat Fábián Gézáné elnöktől tudtuk meg. A szövetkezeti kollektíva múlt évi munkájáról elmondta az elnöknő, hogy a termelés növekedése 9,2 százalékkal magasabb volt a tervezettnél. Így a 26,1 millió forintos árbevételi előirányzatot 2Ő.5 millióra túlteljesítették. A többletérték háromnegyed részben a termelékenység fokozásából, egynegyed részben pedig egyes költségek nagyobbodásából származik. — Az 1977, évi tervfeladatokat a termékszerkezet korszerűsítésében, a munku- és üzemszervezés javításában, uz élőmunka hatékonyságának növelésében, a takarékos gazdálkodásban, a minőség juvításábun és a szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztésében határoztuk meg — tájékoztatott Fábián Gézáné. — E tennivalókhoz konkrét Intézkedési tervet dolgoztunk ki, s a végrehajtást évközben folyamatosan ellenőriztük. Többféle úton-módon igyekeztünk csökkenteni az időveszteséget és szilárdítani a munkafegyelmet. A teljesítménybérben foglalkoztatottak arányát például 79-ről 85 százalékra növeltük. Ellenőriztük az egy-két napos táppénzes távolmaradókat, s szigorúbban vettük a törtnapi hiányzásokat. Ésszerűsítettük az irodai dolgozók munkaidőbeosztását. Mindezek meghozták a várt eredményeket. Az átlagbérszínvonal aránylag alacsony volt a szövetkezetben, 1978-ban 25 ezer 438 forint. Ezért tavaly nagy fontosságú feladatának tekintettük az emelését. A központi bérintézkedés és a bérfejlesztési mutató növekedése lehetővé tette, hogy a tervezett 3.5 százalék helyett 6 százalékkal emeljük a bérszínvonalat. Ennek azonban a nyereségesség fokozása volt az alapfeltétele. A kollektíva Jó munkája révén körülbelül 21 százalékkal magasabb lesz a nyereségünk a tervezettnél. A nyereségtöbbletnek több mint felét önköltségcsökkentéssel értük el. A siker forrása volt többek közt. hogy helyes készletgazdálkodással 40,2-ről 39,6 napra csökkentettük a forgási Időt. Olyan munkakörökben, ahol a nem termelő tevékenység nem töltötte ki a teljes munkaidőt, a dolgozókat felszabaduló idejükre termelő munkába állítottuk. Bedolgozóinkat szervezetten láttuk el munkával, A szolgáltatásban foglalkoztatottak a holt Időben árutermelést végeztek. A textil- és műbőrhulladékot hasznosítottuk — és még sorolhatnám, hogy milyen eszközükkel növeltük a nyereséget, Természetesen a jubileumi munkaversenyröl sem feledkezhetünk meg. A szocialista brigádok már november végére teljesítették a termelési tervet, a térsadalmlmunka-vállalásalk- nuk pedig már u hatvanadik évforduló napjáig eleget tettek. A kollektíva az eddiginél lt fegyelmezettebben és hatékonyabban akar dolgozni az új esztendőben. Fontos feladatnak tartjuk ehhez a szövetkezeti demokrácia elmélyítését és a brl- gádmozgulom erősítését. A Láng gépgyáriak kezdeményezéséhez már csatlakoztak szocialista kis közösségeink. Az Idén is törekszünk a termelés jövedelmezőségének fokozására, mert ennek alapján emelhetjük a kereseteket. A Beloiannisz utcai központi telepünkön ez évben megkezdjük egy négymillió forintba kerülő kivarró üzemcsarnok építését. Kollektívánk derűlátóan tekint az új év elé — mondta végezetül Fábián Gézáné, a Bajai Csökkentmunkaképességű- ek Vegyes Ipari Szövetkezetének elnöke. A. T. S.
