Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)
1977-12-14 / 293. szám
1977. december 14. • PETŐFI NÉPE • S Gyermekkönyvekről - szülőknek Ahogy közelednek az ünnepek, úgy szaporodnak gondjaink: mit ajándékozzunk gyermekeinknek, mivel lepjük meg őket karácsonyra, újévre; mi az, amivel örömet szerezhetnénk nekik. Nem olcsó reklámszöveg, hanem való igazság: Legszebb ajándék a könyv! S nemcsak szép. hanem rendkívül hasznos. Már a legkisebbek is önfeledten eljátszogatnak a képes lapozgatókkal, leporellókkal. hiszen házat meg várat lehet belőlük építeni, vagy szobát a babának, garázst az autóinak. Közben nézegetik a képeket, kérdeznek, érdeklődnek a látottakról, tehát ismerkednek a világgal. Sajnos. a gyermekkönyvek gondozására és terjesztésére hivatott Móra Kiadó megint mostohán bánt a legkisebbek ellátásával. Nincsenek olyan leporellók, amelyek a kisgyermek környezetének tárgyait, a ház körül élő állatokat, a növényeket, a gyümölcsöket, az évszakok, a természet jelenségeit ábrázolnák. A könyvesbolti készletben legsikerültebbek Reich Károly és Gazdag Erzsi munkál csak éppen témájuk nem aktuális, mert mindegyik a nyár örömeivel foglalkozik. (Pancsoló. Itt a nyár.) Elfogadható Zsoldos Vera Bölcsődében című lapozgatója; a könyvszerű kötés azonban nem szerencsés megoldás. Nem tudni, miért, újabban „modernizálják” a kicsinyek jól bevált, hagyományos, harmonlkaszerűen kihúzható hajtogatásait, pedig azokkal sokkal Jobban lelhet játszani, manipulálni, mint a nagyobbaknak való, „igazi” könyvekkel. Elismerés Illeti viszont a Hóc, hóc. katona című. a bölcsődéseknek szánt verseskönyv megjelentetéséért. Az antológia természetesen a szülők és a bölcsődei dolgozók „mesegondjait" kívánja enyhíteni, hiszen ők tolmácsolják a biztos Ízléssel válogatott és nagy hozzáértéssel szerkesztett kötet anyagát: népkölészetünk lüktető ritmusú mondókéit, csengő rímelésű verseit, az idegen eredetű folklór legjobb alkotásait. A kötet második része két-három éveseknek nyújt pompás válogatást ugyancsak a hazai és európai népköltésből. valamint a magyar és a világirodalom legrangosabb szerzőitől. A gyűjtemény több mint másfél száz darabjával mérhetetlenül sokat lehet tenni a kicsinyek igényes irodalmi neveléséért. Styki&tian Wanda gyermekszemmel világosan áttekinthető, a könyv' 'mindén 'egyes lapját "díszítő. élénk színekkel festett folthatású rajzai nemcsak szokványos illusztrációk, hanem valóságot láttató képek a versek által előidézett hangulatokhoz Moldoványi Zsuzsa dicséretes munkát végzett a bölcsődések verseskönyvének összeállításával, az Athenaeum Nyomda pedig a kötet esztétikus kivitelezésével. □ □ □ * Az óvodás korosztály számára már nagyobb a választék. Hároméveseknek való Zelíc Zoltán szép technikai eljárással készült könyvecskéje, a Vers a két kis fókáról. A gyermekek érzelemvilágát, lelki és szellemi fejlődését kiválóan ismerő Petrolay Margit A világszép kecskebéka című kötetével ajándékozta meg az óvodásokat. Csodálatos tündérmesék és reális elemekkel átszőtt történetek váltogatják egymást a nemes egyszerűségű, gondosan kimunkált, tiszta nyelvezetű könyv lapjain. A verses betétek külön ékességei egy-egy mesének. Kár, hogy Róna Emy grafikái — a két színnyomás miatt — kissé sápadt, fáradt hatásúak. A Móra Kiadó ugyan hat éven felülieknek javasolja Dallos Jenő Tréfás ABC-jét, de melephetjiik vele a nagycsoportos óvodásokat is. A szöveg nélküli képeskönyvben groteszk humorú rajzok rejtik magukban az abc betűit oly módon, hogy a gyermek fedezheti fel bennük a különböző betűformákat, pl. a c-t a cica kunkorodó farkában, a g-t a gomba fejében, az o-t az olló nyelében, az u-t a kutya szájában stb. A Tréfás ABC játékos betűelemeivel az iskolára való előkészítést is remekül szolgálja. Az óvodásoknak csak hasznára válik a betűformák megismerése: ne tiltsuk el őket a betűk „írásától, olvasásától.” Szintén óvodásokhoz szól Jan Larri Kukk és Kukk! csodálatos utazása című, kilenc fejezetből álló történetfűzére, a Móra és a Kárpáti Kiadó közös vállalkozása. A fabábú testvérpár mulatságos kalandjai elsősorban Ismeretterjesztő célzatúak. Kukk és Kukk! elindul világot látni. Útjuk során olyan érdékességekkel ismerkednek meg. mint az emelődaru. a toronydaru, a vasút, a vonat, a repülőgép, a gépkocsi, a traktor, a kormánykerék, a turbina, a szivattyú. a lombik, egyszóval azzal a technikával, amely korunk nélkülözhetetlen jellemzője és tartozéka. A mesés hangvételű fordítás Sebők Éva, az illusztrálás Reich Károly munkája. □ D □ A kisiskolásoknak Ellen Niit észt írónő Meseország című, derűs hangulatú, képzeletmozdító verseskötetéval szerezhetünk örömteli pillanatokat. Az érzékletes, szemléletes költői eszközökkel megírt és magyarra fordított versekhez Roll Mariann készített hasonlóan színes, fantáziadús rajzokat. A szép kötet avatott tollú tclmácsolói Rab Zsuzsa és Kiss Dénes. Ágh István Krumplinyomó huszár című verseskötetével jelentkezett a gyermeklírában. A versek tiszta forrása a népköltészet, átitatva a szerző sajátosan egyéni stílusjegyeivel. szemléletmódjával, természetszeretetével és szelid humorával. A mély érzéseket felszínre hozó könyvnek harmonikus kiegészítői Schéner Mihály mézeskalács-figurákra emlékeztető táblaképei. Ugyancsak kisiskolások meríthetnék maradandó olvasmányélményt Lev Tolsztoj Medve a szekéren című antológiájából. A száznál több mesét. Áprily Lajos ültette át romlatlanul friss. ízes-zamatos, erőteljes népiséget sugárzó magyar nyelvre. Lev Tolsztoj szívesen írt állatmeséket és tanítómeséket. De ezek korántsem agyonmagyarázott, didakikus tanmesék, hanem szépre, jóra, igaz életre nevelnek művészi eszközökkel, tartalmas mondanivalóval. A tihanyi népi mesemondó, Pintér Pálné ajkáról csodálatos könnyedséggel csorognak és peregnek azok a mesék, amelyeket Kiss Anna dolgozott fel nyolc éven felülieknek A csodakút tündére című kötetben. Ellenállhatatlanul kedvessé és vonzóvá teszi ezeket a meséket a hiteles népi környezet, a varázslatos bűbájkodás, az élőbeszéd természetes egyszerűsége, a cselekmény fordulatossága. A téli könyvvásár egyik legkellemesebb meglepetése Nagy László Csodaftú-szarvas című verses kötete. A Móra Kiadó fel-1 fedezte Nagy László hallatlanul sokrétű, finoman árnyalt lírájából a fiatalokat is megfogó poézlst és gyönyörű válogatást gyűjtött csokorba Pomogáts Béla utószavával. Kiss János művészi ihletésű grafikáival. A korhatár nélkül közrebocsátott könyv minden serdülőnek melegen ajánlható. A tizenéveseknek ismét megjelent a Fiúk, lányok könyve, a korábbiakkal összemérve talán a legjobb szerkesztésben, színvonalas tartalommal és gazdag képanyaggal. Losoncz Mlhályné Boros Ilona: Anya gyermekével. (Textilkoaipozicló) RENDEZVÉNYEK A SZAKSZÖVETKEZET KLUB’ÁBAN Kettős kiállítás Kecelen A múlt héten megélénkült a forgalom a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet ifjúsági klubjában. Óvodások, iskolások kisebb-nagyobb csoportjai és érdeklődők keresték fel az itt megrendezett két ízléses és szép kiállítást, amit egy tehetséges művész-peda. gógus, illetve a községi vadásztársaság rendezett. Balogh József né Boros Ilona a keceli Arany János Általános Iskola rajzszakos tanára. Ne. ve nem ismeretlen a megye képzőművészeti életében. Rangot szerzett már magának a közös, Illetve A Frankel Leó Gimnázium jubileuma Húsz esztendővel ezelőtt, 1957-ben kezdte meg működését Baján, a III. Béla Gimnáziumban megnyílt első osztályával a Frankel Leó német nyelvű gimnázium. A párt és a kormány helyes nemzetiségi politikáját igazolta az akkori döntés, hogy a hazánkban élő délszláv, szlovák és román nemzetiségek mellett az alkotmányunkban biztosított jogaikkal a német nemzetiségűek is éljenek. Az oktatási intézmény a személyi és tárgyi feltételek megteremtése után, 1959. március 3-án vált német nyelvű gimnázium néven önálló intézménynyé. 1960. október 29-én vette fel Frankel Leó, a magyar munkásmozgalom nagy alakja nevét. Az iskola első igazgatója Schwalm Pál volt. Az 1960-as években a megnövekedett létszámú német nyelvű gimnáziumnak csak nagy nehézségek árán tudott helyet nyújtani a 111. Béla Gimnázium. 1972-ben kezdődött meg az intézet új épületének alapozása, amelyet a múlt év márciusában avattak fel. Ma a német nyelvű gimnáziumban hat tanterem, két természettudományi előadó, szertár, két nyelvi tanterem, s egyéb szükséges helyiségek vannak. Az iskola eddig félezer diáknak adott érettségi bizonyítványt, akiknek 56 százaléka felső fokon folytathatta tovább tanulmányait. Az oktatási Intézmény kitűnő tanári gárdával rendelkezik, igazgatója Kőszegi Henrik. A német nyelvű gimnázium tanulói ebben az évben elnyerték a bajai Városi Tanács művelődési osztálya által alapított, a legjobb kultúrmunkát végző iskola kitüntető címet. Növendékei a megyei diáknapokon két arany- és két ezüstérmet szereztek, és sikerrel szerepeltek az országos Ady Endre szavalóversenyen. Felvidéki István egyéni tárlatokon, és elismerést aratott az általa vezetett képzőművészeti szakkör tagjai által is. Tanítványai — elsősorban batikolt munkáikkal — évek óta sikerrel szerepelnek a különböző rangos, hazai és külföldi gyermekrajz-kiállításokon. A kecellek most textilből készült faliképéit ismerhették meg. A szakszövetkezet klubjában bemutatott tizennyolc szövött-csomózott textília jórészt hagyományos technikával készült. Ügy tűnik, alkotójukat inkább érdekelte a vizuális látvány végeredménye, mint a megoldás szakmai „trükkjei”; azaz inkább képek ezek, mintsem a mai értelemben vett textilkompozíciók. Ez azonban nem von le a kiálított alkotások értékéből... Sőt. Boros Ilona textíliái sajátos, egyéni világ megteremtésének kísérletéről árulkodnak. Műveiben sikerrel ötvözi egybe a gyermeki látásmód leegyszerűsítő naivságát és fogalmakban gondolkodó tisztaságát a népmese! folklórkincs ismerősnek tetsző, de friss motívumaival. Változatos színei látszólag egyszerűek, az egyszerűség mögött viszont nagyon tudatos és bonyolult kolorlsztikal összecsengések, különös harmóniák érződnek. A barna és a sárga „össze* rímeltetésével” készült Napvlrág, vagy a Jugoszláviai emlék kékeszöld árnyalatai, a Nyár II. című kompozíció élénksárga, bordó és piros hátterében táncoló gyerekei mind-mind erős hangulati és érzelmi töltést hordoznak. Boros Ilona textllképeln többféle „festészeti” stílus alkalmazásával Is kísérletezik. Néhány alkotásában fölrémllk az expreszszlonlzmus hatása (Anya gyermekével, Kékmadár), ismét más viszont az ikonszerűen zárt, szigorúan szerkesztett Anya gyermekével II. című kompozíciója, de találunk modern megoldási kísérleteket Is a Vegetáció laza szőttesében, vagy az ósz üveggyöngy-berakásában. Kiállítása összességében Is érdekes, igényes képzőművészeti bemutatkozás a textil „műfajában”. • A szakszövetkezet klubjának két szomszédos helyiségében a keceli Béke vadásztársaság népszerűsítő kiállítását rendezték meg. Itt a környékbeli állatok: róka, vaddisznó, borz, vidra kikészített szőrméi, vadásztrófeák, és kitömött szárnyasok; szarka, fülesbagoly, kuvik, dolmányosvarjú és fácánok láthatók különböző típusú vadászfegyverek kíséretében. A gyűjtemény elkészítői nem kevés munkával rendezték meg a kiállítást, amely hasznosan szolgálja a vadvédelem, a vadgazdálkodás, és a község környékén élő állatoknak a fiatalokkal való megismertetését. A látogatóban csupán egyetlen kérdés ötlik fel a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet klubjában rendezett kiállításokról távozóban ... Nem lehetett volna ezt a két, egymással alig rokonítható témájú kiállítást nem egy időben, hanem egymást követően megrendezni?... Pavlovlts Miklós WÄW.V (Irt.) Az asszony visszaszólt az ajtóból: — Kislányom, tudod, hogy még dolgod van! — Igen, anyu, tudom! — válaszolt illedelmesen Pindi, de Gergely látta a lány arcán, hogy valójában nem tudja, mi dolga lenne, viszont érti, mire céloz az anyja. Mégis jó, hogy kettesben maradhattak, bár ezzel a lehetőséggel először nem tudtak mit kezdeni. Mindketten zavarban voltak. — Ne haragudj rám, Pindi. Legalább te ne haragudj. — Nem haragszom, de ez túl erős volt, azt be kell látnod, hogy túl erős volt — s a lány fejét lehajtva hosszan nézett maga elé a szőnyegre. — Igen, erős volt. Nem gondoltam, hogy édesanyád ilyen szúrósan is tud fogalmazni! — válaszolta Gergely és Pindi hirtelen fölkapta a fejét. — Én nem arra gondolok, hanem arra, amit te mondtál. Ez a Heine-ügy. Ez sok volt. Tisztelhetted volna anyut annyira, hogy megkíméled a nézeteidtől, amit ő is tisztel. Gergely most nagyon távolinak, nagyon idegennek érezte a lányt. Nem is lánynak, nőnek, szépségnek érezte, látta, hanem olyan valakinek, aki igazságtalan, s mindegy, hogy szép, okos, csinos, az igazságtalanság el vakította a fiút. — Nem gondolod, hogy ő kezdte'azzal, hogy az ilyen fiatalembernek most jövője van. Azt hiszed nem tudtam mire céloz. A káderlapomra. S ha tiszteli az elveimet, akkor minek beszél itt nekem a jóistenről. Ha tudja, hogy nem hiszek az ilyesmiben, ha tudja, hogy nekem nem az a hitem, a vallásom, ha tudja, hogy... Nem folytatta. Pindi sírva fakadt, vállai enyhén rázkódtak a fotelban, arcát két tenyerébe temette. Gergely nem tudta, mit kellene tenni. Legszívesebben felállt volna és elmegy. Ezt azonban túlságosan durva befejezésnek tartotta. Mert azt már tudta, hogy itt mindent befejezett. Idegen, hideg ez a környezet, ahol sértegetik, gúnyolják, ahol mégis azt várják tőle, hogy jámbor képpel mosolyogjon, bólogasson. Hát ezt nem, ezt az egyet nem soha és senkinek. Igaz, gyönyörű ez a lány, okos, szép, meg minden, de mégis idegen, más világban él, tőle nagyon messze. Most is sír, pedig tudnia kellene, éppen azért mert okos, hogy itt először őt, Gergelyt bántották meg, a válasza tehát már jogos volt, ha nem is az etikett szerint becsomagolt stílusban. — Ne sírj. Én nem érek anynyit neked, hogy sírj. Persze tudom, nem is miattam, hanem édesanyád miatt hullajtod a könnyeket. Ne félj, megbékül, majd kifejti neked, hogy lám, milyen otromba fráter ez a Kiss Gergely, hiába, kutyából nem lesz szalonna. És te helyeselni fogsz — mondta még most is indulatosan a fiú. — Ne beszélj így. Én soha nem gondolkoztam rólad úgy, mintha otromba fráter lennél. Azt hiszed, akkor írtam volna neked? Azt hiszed? — szepegett Pindi és bocsánatkérően nézett Gergelyre. — Miért nem tudsz megérteni engem? — fogta halkabbra a beszélgetést Gergely és nézte, nézte a lányt. — Én megértelek, de te sem kívánhatod tőlem, hogy önmagamat megtagadjam. Ezt én sem akaróm tőled. — Így aztán soha nem fogjuk egymást megérteni. Külön világban élünk. Ezt kell tudomásul venni és mindjárt könnyebb lesz mindkettőnknek. Főleg neked — tette hozzá a fiú, és várakozóan tekintett Pindire. Vajon értl-e? — Mtért csak nekem? — kérdezte a lány, míg arcát törölgette. — Mert te úgysem szeretsz engem, nem jelentek neked semmit, így aztán nem okoz gondot ez a külön világ. — Én mindig barátomnak tartottalak Gergely. Maradjunk továbbra is jóbarátok. Olyan fiatalok vagyunk. — Én nem tudok veled csak barátkozni. Én a lányt, a nagyon szép, nagyon okos és nagyon csinos lányt látom benned és a csontom is megfájdul, ha a kollégiumban eszembe jutsz. Hát nem érted Pindi. Tényleg nem érted ? — Ez igazán megható, de gondolkozz. Ha már most sem értjük meg egymás világát, akkor mi lenne később? — Van egy latin mondás: omnia Vincit Amor! Én hiszek ebben. Mármint a mondás igazságában. Csak azt nem tudom, hogy ez a szerelem nálad is megvan-e? Ne azt nézd, ami elválaszt, hanem ami összeköt. — Maradjunk jóbarátok. Várjunk néhány évet, hiszen te is fiatal vagy, rólam nem is beszélve — mondta már mosolyogva Pindi, miközben halk kopogtatás jelezte az ajtón, hogy valaki jön. Gergelyt felháborította ez a kopogtatás. Mit gondolnak őróla, hogy mit csinál itt. De mit gondolnak Pindiről. Mérge azonban eloszlott, mert eszébe jutott, hogy úri házban van, ahol a kopogtatás puszta formális udvariasság. Az apa lépett be. — Nézd, fiam! Én szeretem a határozott, meggyőződésükhöz ragaszkodó embereket — lépett az öreg tanító engesztelő ábrázattal Gergelyhez. — Erős jellem vagy, okos ember. Még sokra viheted. Ne érts félre, tudom, mi, illetve ki vonz téged a mi házunkhoz. Nem tudom, miről beszélgettetek, de a lányom még nagyon fiatal. Tanulnia kell, ő is egyetemre akar menni. Neked is tanulnod kell. A jeleseket nem osztják olyan könnyen. A magam nevében mindig szívesen látlak itt, amikor hazajössz a szüléidhez. Írjál sűrűbben és többet. Isten veled! — s az öreg kezet nyújtott Gergelynek, aki az első pillanatban még szimpatikusnak találta az apa monológját, de amikor elköszönt Pinditől, s a kapuban az öreggel ismét kezet fogott és hazafelé ballagott, rájött, hogy finoman kirúgták. Mit gondolhatnak most ezek? Mit beszélhetnek egymás között a családban Pindiék? Írjál többet és sűrűbben. Minek írjak, kinek. Ez csak udvariasság volt, 'olyan amit nem szabad komolyan venni, olyan valami, ami éppen az ellenkezőjére kér: ne írjál, menj a fenébe... a lány fiatal... tanulnia kell... Fölnézett a téli égre, de nem látott csillagokat. Sötét volt fent a magasban és a szürke ég közönyösen takarta be a falut. Ügy, mint akkor, amikor a tuskót verte az udvaron. Szürke volt az ég. Nem piros, nem kék, nem rózsaszínű... Az öregek már régen aludtak, amikor a sötétben levetkőzött. IX. . Furcsa volt a kicsi falu emlékeivel, képeivel, hangulatával telten megérkezni a városba. Amikor az autóbuszállomásról a kollégium felé ballagott, úgy érezte, hogy a városi emberek nincsenek annyira kiszolgáltatva az időjárásnak, mint azok, akik a nyitott falvakban élnek. Ott a kis házak, rendezetlen utcák, véletlenül kialakult terek szabad utat engednek a szeleknek. Ha eső esik sárban járnak, áznak. A város más. A magas házak elzárják a szelek útját, a járda akkor is járda, ha ömlik az eső, s akkor sem poros, ha izzik a nyár. Mégis jó volt megérkezni a városba. Főleg azért, mert tudta, otthon nem fáznak az öregek, tüzelőt vitt nekik saját erejéből, saját kétkezi munkájával. Pinditől úgy vált el, hogy egyikőjük sem említette a levelezést. Erre már nem is valószínű, hogy sor kerül, bár az öreg azt mondta, írjál fiam, gyakrabban és többet, ö azonban nem ír, nem is ő következne, hiszen & lány még nem válaszolt múltkori levélére sem. Nem ír. Kicsit meg is nyugodott, hogy ezt a számára bonyolult kapcsolatot viszonylag sikeresen befejezte. Igaz, hogy finoman klrúgták, de ő megmondta a véleményét, nem gondolhatják róla, hogy pipogya. Azt viszont bizonyára leszögezik, hogy ez a Kiss Gergely hiába jár egyetemre, mégis paraszt maradt. Kutyából nem lesz szalonna... (Folytatása következik.) Boros Ilona: Adria. (Falltextil)