Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-10 / 290. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Folytatódik a verseny Eredmények a megye mezőgazdasági üzemeiből PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 290. szám Ara: 90 fillér 1977. december 10. szombat A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A jövő évi népgazdasági terv teljesítésével kapcsolatos szak­­szervezeti feladatokról és a dol­gozók kedvezményes üdültetésé­nek továbbfejlesztéséről határo­zott pénteki ülésén a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa. A népgazdasági terv teljesíté­sével összefüggő teendőket Her­­czeg Károlynak, a SZOT főtit­kár-helyettesének beszámolója alapján vitatták meg. A beszámoló kiemeli, hogy az 1978-as év legdöntőbb feladata a termelés hatékonyságának az előző évekénél gyorsabb ütemű fokozása. Igen fontos tehát, hogy csak olyan termékekből növeked­jen a termelés, bővüljön az ex­port, s csak olyan beruházásokra fordítsuk erőinket, amelyeket a kellő piacismeret, a termelésben elért hatékonyság eredményei kellően megalapoznak. A szak­­szervezeteknek is segíteniük kell a termelési szerkezet átalakítását, ügyelve arra, hogy az ne okoz­zon fennakadást a lakosság el­(Folytatás a 2. oldalon.) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplésével nem zárult le a jubileumi munkaverseny. Annak ellenére, hogy a brigádok többsé­gükben teljesítették vállalásukat, eredményeiket az év végéig to­vább növelik. Így van ez a Bácsalmási Állami Gazdaságban is, ahol a vállalati eredményt előreláthatóan több mint kétmillió forinttal teljesítik túl a kollektívák. A búzatermesz­tésben a tervezetthez viszonyítva, hektáronként 12 mázsával növel­ték a hozamokat, és a csaknem 61 mázsás hektáronkénti termésát­laggal első helyezést értek el az országos versenyben. Sikerült megvalósítani a tejter­melési célokat is. Tizennyolc fil­lérrel csökkentették a tej literen­kénti önköltségét. Hízósertésből a tervezettnél ezer darabbal szállí­tanak többet a húsiparnak. A gazdaság tevékenységében igen fontos helyet foglal el a nap­raforgó termelési rendszer. Bács­almáson és a társgazdaságokban csaknem 8300 hektáron termesz­tett olajos növény hozamát hek­táronként másfél mázsával növel­ték. Mindezt a szaktanácsadói munka minőségének javulásával érték el. Bár az ebből származó nyereség közvetlenül nem mér­hető a gazdaság eredményeiben, a népgazdaságnak mintegy három és fél millió forintos terméstöbb­letet jelent. A Bajai Mezőgazdasági Kombi­nátnak háromezer dolgozója csat­lakozott a csepeli munkások, il­letve a hartai termelőszövetkezeti tagok felhívásához. A bajai nagy­üzem 47 szocialista brigádja csak­RENDELŐK, BETEGEK, ORVOSOK Egészségügyi alapellátás Egy öt évvel ezelőtti helyzetfelmérő jelentésbe nyílott alkalmam betekinteni a minap. Bács-Kiskun megye körzeti orvosi rendelőinek állapotát vette szemügyre annak idején, 1972-ben az Egészségügyi Minisztérium vizsgálata. S a körzeti orvosi rendelő­ket városokban és községekben egyaránt tételesen számbavett kép rózsásnak éppen nem volt mond­ható. „... igen elhanyagolt, ... állapota elszomorí­tó ... a körzeti betegellátás céljára 2x3 méteres helyiség szolgál... a betegek az utcára szorulva várakoznak ... elavultak, szűkösek ... folyóvíz nem áll rendelkezésre...” Ilyen és hasonló minősítés „fémjelezte” az említett jelentésben nem egy városi, s még több községi körzeti orvosi rendelő állapotát, összegzésként pedig a következőkkel zárult: „A fokozatos javulás ellenére az Egészségügyi Minisz­térium által kidolgozott normákat csak igen kevés helyen érik el a körzeti orvosi rendelők. Mindez öt évvel ezelőtt, tehát nem is olyan ré­gen. S ma? A megyét járó krónikás szinte óhatat­lanul maga elé idézi a községek egész sorában azóta létrejött korszerű központi orvosi rendelőket. Például a kecelit, lajosmizseit, kerekegyháza, vagy éppen a fülöpszállásit, amelyekkel nemcsak elége­dett a tanács és lakosság, de méltán büszke is rá­juk. • Az 1971-ben átadott fülöpszállási körzeti orvosi rendelő E kiragadott példák önmaguk­ban sem lebecsülendők. Am ha már felvillantottuk az 1972. évi helyzetképet, érdemes szemügy­re venni, hol tart az egészség­­ügyi alapellátás napjainkban. Az erről való tájékoztatáshoz dr. Vajtai Istvánnak, a megyei ta­nács egészségügyi osztályvezető­jének segítségét kértük, aki elő­rebocsátotta: — A körzeti orvosi rendelők helyzetét felmérő tavalyi szám­bavétel összehasonlíthatatlanul kedvezőbb volt. Ez korántsem je­lenti, hogy nem maradt gond. Rendkívül beszédesek azonban a számszerű tények. Az például, hogy a városokban a IV. ötéves terv folyamán hat új körzeti ren­delő „lépett be” a lakosság szol­gálatába, 15 központi orvosi ren­delő működik és kilencre csök­kent a betegellátás céljára allg­­alig alkalmas rendelők száma. Nem szólva arról, hogy az 1972- ben tapasztalt kirívó problémák átmeneti megoldással, a lehetősé­gek szerint felújítással, bővítés­sel, karbantartással csaknem ki­vétel nélkül rendeződtek, Kalocsán például a kórház tel­kén tavaly létrehozott, felnőtt és gyermekkörzetet Is magában fog­laló központi rendelő minden Igényt kielégít. Kevésbé mond­­hutó el ez Kiskunhalas körzeti rendelőire. Az új kórház létre­hozása lekötötte a város erőit, mind sürgetőbb feladat tehát az alapellátás javítása, fejlesztése. Ugyuncsak évekbe telik, hogy Kecskeméten, a Széchenyiváros­­ban szükséglakásból kialakított ideiglenes körzeti rendelő nyo­masztó gondja megoldódjék. Közigazgatási egységenként el­térő mértékű, összességében azon­ban figyelemre méltó a községek­ben történt fejlődés. Olyan tények tanúsítják ezt, mint az azóta lét­rehozott 21 körzeti rendelő, vagy a 23, egészségügyi kombinátként is emlegetett központi rendelő. Ezek a helyi tanácsoknak e szak­területtel való megkülönböztetett törődését jelzik. Külön örvende­tes, hogy sok a hasonló törek­vés, s ebben a községek rendkí­vül jelentős terhet — anyagiakat és társadalmi munkát is ideértve — vállalnak magukra. Mindemel­lett napjainkban is kb. 30 olyan községi körzeti rendelő van, amely szükségmegoldást jelent. A továbbiakban megtudtuk, hogy jelenleg 214 felnőtt és 34 gyermekorvosi körzeti rendelő működik, s ugyanennyi körzeti orvos szolgálja a megye lakossá­gának egészségügyi alapellátását. A tervidőszak végéig héttel gya­rapodik a rendelők száma, kö­zülük négy megépítése jövőre ese­dékes. Egy-egy körzeti orvosra 2800 lakos jut. s egy körzetre eső napi betegforgalom évi átlagban negyven személy. A körzeti or­vosok többsége huzamos Ideje szolgáló, közmegbecsülésnek ör­vendő szakember, s igen kedvező a fiatalabb korsztályúak beillesz­kedése. Mozgás alig van, s betöl­tetlen körzeti állás is csak elvét­ve. Ami a szóban forgó rendelők fel. szereltségét illeti, erről a követ­kező információval szolgált dr. Vajtai István. nem 20 millió forint értékű költ­ségmegtakarítást, hozamnöveke­dést vállalt. A harmadik negyed­év végéig 17 mlillió forint értéket teljesítettek a felajánlott összeg­ből. Egyedül a takarmánykeverő üzemben nem sikerült megvalósí­tani az elképzeléseket. A többi gazdálkodási egységnek azonban kimagasló eredménye lett. A ga­­rai szarvasmarha-tenyésztő telep a vállalt tejhozamnövelést is túl­szárnyalta, és év végére eléri a 4220 •litert tehenenként. Az eredményeket segítették az okos, közhasznú ötletek. A tehe­nészeti telepen például a takar­mányozási idő csökkentése érde­kében silókiosztó kocsit készítet­tek á brigádok. A számos éssze­rűsítés közül is kiemelkedik a csátaljai Gagarin brigád, amely a keverőüzem gépének meghajtá­sát korszerűsítette. * A kombinát szocialista brigád­jai patronálják a helyi iskolákat, óvodákat. Á központi javító mű­hely Május 1. szocialista brigád­ja hatszáz óra társadalmi mun­kával segítette a bajai Kinizsi ut. cai óvodát. A Bajai Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóságnál egy évvel ezelőtt ismertették az ez évi feladatokat, amely a verseny termelési célki­tűzéseinek is az alapját adta. A jubileumi munkaversenyben az igazgatóság 77 szocialista brigád­ja és szinte valamennyi dolgozója részt vesz. A hírközlési üzem Kandó Kálmán szocialista bri­gádjának kezdeményezésére újí­tási versenyt hirdettek meg. Az eredmény: eddig 48 újítást nyúj­tottak be a kollektívák, amiből húszat el is fogadtak. Mindez hozzájárul, hogy az igazgatóság mintegy 2 százalékkal túlteljesít­se az ez évi tervét. B. Z. Hazánk három szőlőtermelő vidékén rendezett az Idén úgy­­rfevezett nyflt borbírálatot a kereskedelmi forgalomban le­vő fajtákból az Országos Borminősítő Intézet. A negyedik országod bírálatot a Pest megye déli és Bács-Klskun északi felében termett 64 és újborok minősítésére pénteken tartották a Helvéciái Állami Gazda­ságban. Az állami és pincegazdasági, szövetkezeti pincészetekből szár­mazó, 32 fehér és vörös bor faj­tát minősítették a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, a Vend­­déglátóipari Országos Szövetkeze­ti Központ, az Állami Gazdasá­gok Kereskedelmi Irodája, az országos Borminősítő Intézet, a Termelőszövetkezetek áruérté­kesítését szervező iroda és szá­mos állami gazdaság, szövetke­zet borászati szakemberei. Dr. Vidor György, az Országos Borminősítő Intézet igazgatója ismertette a bírálóbizottságokkal a hazai fogyasztók, valamint a sikeres export érdekében vég­zett munka jelentőségét. A szak­emberek az 1976-os és az idei évjárat borait minősítették. A ta­pasztalatokat dr. Ásvány Ákos, az Országos Szőlészeti és Borásza­ti Kutatóintézet tudományos fő­munkatársa összegezte. Az idei évjárat borai sokkal inkább megr felelnek a szigorú minőségi kö­vetelményeknek,' mint az előz® esztendei borok. A nyílt borbírálat után a szak­emberek megtekintették a Helvé­ciái Állami Gazdaság borászati üzemét, amelyben jelentős ösz­­szegű beruházással rekonstrukció folyik. Korszerű vörös bor erjesz­tő berendezést, nagy teljesítmé­nyű szeparátorokat állított üzem­be a helvéciai gazdaság. Jó ütemben halad a palackozó sze­relése, s a közeljövőben alapoz­zák az új bortárolót. Itt nemcsak a Helvéciai Állami Gazdaság, ha­nem a társult mezőgazdasági üzemek szőlőtermését is feldol­gozzák, tárolják és közösen ér­tékesítik. K. A. Köszönet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke és Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke táviratban mondott köszö­netét Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának, Losonczi Pál­nak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Lá­zár Györgynek, a Magyar Nép­­köztársaság Minisztertanácsa el­nökének a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordulója alkalmából küldött üdvözletekért és jókívánságokért. Bővítette szolgáltatásait a BACSMOBIL 4. oldal A televízió és a rádió jövő heti műsora 5. oldal — Csupán az egészségügyi alap­ellátás műszerfejlesztésére — vizsgáló és terápiás műszerekre, ideértve a kis laboratóriumot, mikroszkópot is — évente álta­lában egymillió forintot megha­ladó összeget fordít a megyei ta­nács. Az Egészségügyi Miniszté­rium központilag például csak az úgynevezett egyszer használatos injekciós tűből két és fél milliót adott tavaly. A tárgyi feltételekben történt előrehaladás mellett említést ér­demel az október 1-én bevezetett új ügyeleti díj kedvező hatása; ebben a megye valamennyi kör­zeti orvosa érdekelt. Az ügyeleti szolgálat fokozottabb megbecsü­lésével párhuzamosan egyre haté­konyabb a több községre kiter­jedő központi ügyelet is. A váro­sokban viszont a párhuzamos ügyelet fokozatos bevezetése je­lent előrehaladást. Jelentőségéről annyit, hogy az egyik ügyeletes kihívása esetén sem kerül hát­rányba, orvost talál a rendelőben a jelentkező beteg. S hadd em­lítsük meg ugyanitt: Tiszakécs­­kén URH adó-vevő szolgálat se­gíti. hogy a rászorulóhoz miha­marabb odaérjen az orvos. A lakosság egészségügyi alap­ellátásának e korántsem teljes áttekintéséhez végül hozzátette a megyei tanács egészségügyi osz­tályvezetője: — A körzeti orvosokkal való fokozott törődést jelzi az idei őszön a megyei kórházban meg­kezdett új rendszerű továbbkép­zésük. Ennek lényege, hogy elő­re meghatározott tematika sze­rint. konzultatív jelleggel frissí­ti, gyarapítja ismereteit a körze­ti orvosok egy-egy csoportja. A továbbképzésnek ezt a módját nagy örömmel fogadták az orvo­sok, s hasznát végső soron szin­tén a lakosság látja. P. I. Emlékek őrzése A tudásra szomjas, művelt­ségüket rendszeresen gyarapí­tó emberek között sokan hó­dolnak nagy szeretettel a szép szenvedélynek: emlékeket gyűjtenek maguk és mások örömére. Hogy a művelődési körön belül maradjunk, ezzel kapcsolatban néhány ilyen szo­kást említünk meg ez alka­lommal. Sokan gyűjtik ked­venc íróik, költőik műveiben, kedvelt énekeseik, zenészeik lemezein, kottáin a dedikáció­­kat, a közvetlen hangú alko­tói ajánlásokat. S eléggé elter­jedt szokás, hogy a kirándu­lók. turisták maradandó fotó­kon örökítenek meg esztétikus épületeket, műemlékeket, szob­rokat, gyönyörű tájakat. Még­hozzá önmagukat is igyekeznek szerepeltetni, lehetőleg a tá­jakkal és tárgyakkal együtt, mintegy kimondhatatlanul is hangsúlyozta, hogy szükségük van az élmények elraktározá­sára, megőrzésére. Ahogyan az egyének ragasz­kodnak a szép élmények meg­őrzéséhez, hogy ne múljanak el azok nyomtalanul az idő­ben, ugyanúgy az egyes váro­sok, községek, intézmények irányítói közül is sokan fon­tos feladatuknak érzik az ilyen irányú törődést. Ugyanis (Pásztor Zoltán felvételei.) • Óránként 4—5 ezer palackot töltenek meg azzal az NDK- gyártmányú berendezéssel, amelyet most szerel a Helvéciai Állami Gazdaságban Nagy István és Windecker János. őket még a közművelődési tör­vény is erre kötelezi, s jócs­kán ad sürgetést, bíztatást a párt közművelődési határozata is. Ezért lehetünk sokfelé' ta­núi az emlékeket megőrző, az értékes hagyatékokat a jövő számára megmentő nemes tö­rekvéseknek. Erre is álljon itt néhány példa. A kecskeméti Tóth Lászlót még halála után évekkel sem kell bizonyára bemutatni a nagyközönségnek. E sokoldalú férfiú hírneve messze túlnőtt a megyehatárokon. Nos, örök távozása után a hivatalos tö­rődés, gyors és eredményes in­tézkedés folytán a közösségé lett mindaz — könyv, kép, szobor, levél, kézirat, stb. —, amit e gazdag életű ember év­tizedek alatt felhalmozott szel­lemi műhelyében. (A néhai irodalomszervező és sakkszak­ember birtokában levő Ady­­emlékekből legutóbb egy Jó­kora kiállításra is tellett.) Baján a Tóth Kálmán és Nagy István emlékeket, Kis­kunfélegyházán a Móra Fe­renccel kapcsolatos tárgyakat és Írásos dokumentumokat­­gyűjtik ma is, készülve a nagy író születése századik évforduló­jának méltó megünneplésére. Szabadszállás is hallat magá­ról időnként: új és új értékes bizonyítékát lelik meg Petőfi, József Attila és Száz Károly ottani kapcsolatainak, kötődé­sének. Ugyanezt lehet elmon­dani Apostagról is, ahol nagy szeretettel ápolják klasszikus írónk. Nagy Lajos emlékét. Természetesen nincs még minden rendben megyénkben ilyen tekintetben. Vannak he­lyek, ahol nehezen mozdulnak, ahol úgy látszik, az eddiginél nagyobb biztatásrá várnak ah­hoz, hogy felkutassák és köz­kinccsé tegyék a helyi hagyo­mányokat, azok forrásait és dokumentumait. Ide sorolható az a sajnálatos tény is, hogy a kiskunfélegyházi neves-ran­gos Petőfi-kutatónak, Mezősi Károlynak a hagyatékát nem sikerült még megnyugtató mó­don rendezni. Pedig igazán megérdemli a komoly figyel­met. Akkor járunk el hát helye­sen. ha egyrészt igyekszünk minden magántulajdonban le­vő írásos és tárgyi értékre job­ban odafigyelni, s azokat idő­ben számbavenni, .másrészt pedig amint erre lehetőség nyílik, hivatalosan Is megsze­rezni, rendszerezni, a tudo­mány és a közönség számira egyaránt hozzáférhetővé — hasznossá — tenni. Ha alapo­san átgondoljuk a dolgot, ha­mar rájövünk, hogy bizony van még mit tenni — és min­den jel szerint lesz ezután is, sokáig. V. M. • Munkában a szakértő bizottság. Országos borbírálat és üzemlátogatás Helvécián

Next

/
Oldalképek
Tartalom