Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)
1977-12-22 / 230. (300.) szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. december 22. /ÍCDOMÁNY ~ TECHNIKA I Automaták az ércbányászatban A Moszkvai Bányaipari Intézet, ben befejezéséhez közeledik a „Masszív” automata rendszer kidolgozása. A berendezés a kőzetek ellenőrzésére szolgál, lehetővé teszi az ércfejtés hatékonyságának növelését, biztonságossá teszi a bányászok munkáját. A „Masszív” mérőberendezést már sikerrel kipróbálták a Ozsezkaganl Bányászati és Kohászati Kombinát rézbányáiban. A tervek szerint a rendszert 1980-ban a Szovjetunió több üzemében bevezetik. Napjainkban az úgynevezett kamara-pillérfejtésl módszert alkalmazzák az ércbányászatban. Az ásványkincseket nem a fejtéshomlok teles hosszúságában, hanem az egyes, különálló kamrákból termelik ki. így a föld alatt üres kamrák keletkeznek, amelyeket a boltozatot tartó áthidaló pillérek választanak el egymástól. A föld elomlás elleni biztosítás céljából ezeket az áthidaló pilléreket igen masszívra alakítják ki, s a pillérekben jelentős mennyiségű érc marad. Ahhoz, hogy a „támfák” méreteit az emberek biztonságának veszélyeztetése nélkül csökkenteni lehessen, állandó információra van szükség a pillérekben végbemenő folyamatokról, a rétegek mozgásának irányáról, sebességéről, a keletkező feszültségekről. Az akna és a pillérek főtéjébe fúrt lyukakba nagy frekvenciájú impulzátorokat és saját árramforrású rádióadó-készüléket helyeznek, amely egy teljes évig üzemel. A mérőfejek elektromos jeleket küldenek a rádióadó készülékhez, e jelek periódusszáma a rétegek mozgásától függ. A íúratból kiálló antenna segítségével a rádióhullámok szabadon eljutnak uz aknában a vevő-regisztráló készülékig. A kőzet mozgásánuk megfelelően az ünírókészülék tolla alatt a vezérlőasztalon megváltoznak a vonalak. Amikor a rétegek mozgásának sebessége eléri a kritikus határt, az impulzátorok működésbe hozzák a vészjelző berendezését, így a bányászoknak elég idejük marad ahhoz, hogy elhagyják a veszélyes helyet. A „Masszív” nemcsak a hatékony biztonsági rendszer megszervezését teszi lehetővé, de segíti a bányamunka tervezését és irányítását is. Az elektronikus modellezés segítségével lehetővé válik, hogy a rétegek állapotáról egy napra, egy hétre, sőt egy hónapra előrejelzést készítsenek. Az elektronikus számítógép minden aknának, felszíni fejtésű bányának kiadja a munkagrafikont, hogy milyen irányban végezzék a vágathajtást, mennyi robbanóanyagot helyezzenek a furatba, a kamrák között milyen vastagságú pillért hagyjanak ahhoz. hogy maximális mennyiségű ércet termeljenek ki és ugyanakkor a bányászok biztonságát se veszélyeztessék. (APN — KS) Nagy kerék, nagy pontosság A fogaskerekekkel szemben folytonosan növekvő követelményeket támasztanak a konstruktőrök, a futáspontosság, az élettartam és a szerkezeti alkalmasság vonatkozásában. Mindezek _ a követelmények nagymértékben függnek a fogazat geometriájától és ennek pontos kivitelezésétől. Természetesen a fogaskerék anyagától is, melyre vonatkozóan uralkodó irányelvvé vált, hogy csak kiváló minőségű acél lehet, de ugyanakkor nem hátráltathatja a nagypontosságú geometriai kiképzés megmunkálási termelékenységét. Ezeket a követelményeket az e célra gyártott nagyszilárdságú acélfajták elégítik ki. A fogaskerékgyártó gépeket ma már általában robusztus, nagy súlyú kivitelben készítik, hogy még a nagy termelékenységű megmunkálási módok mellett se lépjen fel rezgés a fogazat készítése közben. Ilyképpen mód nyílott a fogazatkészítés megmunkálási főidejének ( a gépi időnek) a rövidítésére, immár olyan mértékben, hogy a mellékidők (előkészületi idők) nagysága vált kirívóan magas arányúvá. Bebizonyosodott, hogy mind nagyobb arányban van szükség kiszolgáló berendezésekkel ellátott fogaskeyékgyártó gépekre. Lehetőleg olyanokra, melyek a fogaskereket egymagukban teljesen készre gyártják, kiindulva a nyers anyagdarabból, befejezve a megmunkálást a beépítésre kész fogaskerék elkészítésével. E kívánságnak az ún. fogaskerékgyártó megmunkáló központok felelnek meg. A képen látható jókora méretű fogaskoszorú gyártásánál egyelőre nem valósulhat meg a megmunkálóközpontos előállítás. Először is azért, mert ezeknél a gépelemeknél nincs szó nagy darabszámú tömeggyártásról. Másrészt minél nagyobb egy gépalkatrész, annál nagyobb szerszámgép szükséges a megmunkáláshoz. A képen, amely az egyik lengyel fogaskerékgyárban készült, mérik a nagyméretű munkadarabot. Gigantikus napfolt Ismeretes, hogy a Nap felszínén időnként hatalmas kiterjedésű, sötét területek láthatók, amelyeket napfoltoknak nevezünk. Azért sötélebbek, mint a környe. zetük, mert hőmérsékletük mintegy 1000 fokkal alacsonyabb a fotoszféráénál. (A fotoszféra a Nap látható „felszíne”; pontosabban: légkörének legalsó rétege, amelynek hőmérséklete körülbelül 8000 Celsius-fok.) Már régóta ismeretes, hogy a foltok száma erősen változik az idővel. Vannak olyan időszakok, amikor alig egy-két, viszonylag kicsiny folt mutatkozik a Napon, sőt. előfordul az, is, hogy heteken, vagy hónapokon át egyetlen folt sem figyelhető meg. Ezt az időszakot nevezzük napfoltminimumnak. Azután a foltok száma is, mérete is lassan növekedni kezd — jelenleg is egy ilyen időszakban vagyunk — és közelítőleg 5— 6 évvel a minimum után bekövetkezik a napfoltmaximum. A legközelebbit az 1980—81-es évekre várják. Maximum idején egyidejűleg akár száznál több kisebb-nagyobb foltot is megfigyelnek a csillagászok. Azután a foltok száma újra csökkenni kezd. Egy-egy teljes ciklus időtartama — vagyis a minimumtól a következő minimumig eltelő idő — kerekítve 11 esztendő (néha azonban csak 8—9 év, máskor 14—17 év is lehet. A Nap nem „működik” úgy, mint egy pontos óra!) A foltok valójában óriási méretű viharközpontok a Nap felszínén. Bennük izzó gázanyagok keverednek, amelyek az égitest belsejéből emelkednek a felszín irányába, s e közben kissé, ehűlnek. Mozgásuk erős mágneses teret is létrehoz. E tér erőssége nemegyszer többezerszerte akkora, mint amilyen a Földé! A nap. follokból. főként pedig a fölöttük kialakuló úgynevezett flérekből, napkitörésekből, megszámlál, hatatlanul sok elemi részecske lövell ki a világűrbe. Ezeknek egy része eléri a Földet is és különféle geofizikai és meteorológiai jelenségeket okoz. Például erősen zavarja a rádióvételt, főként a rövidhullámú tartományban, sarki tényeket kelt, mágneses viharokat idéz elő, megváltoztatja a földi magaslégkör ionoszféra nevű tartományának fizikai állapotát, és így tovább. Azt még nem sikerült egyértelműen megállapítani, hogy hat-e az időjárás ala. kulására is. Régebben úgy vélték, hogy igen — újabban azonban ezt a lehetőséget kétségbevonják. Az idén április eleje óta erősödött fel jelentősebben a napfolttevékenység. Június 24-én egy új, eddig még nem ismert napfoltcsoport jelent meg az égitest korongjának pereménél. A hónap végére ez a folt óriási méretű foltcsoporttá alakult, át, amelyben legalább hat-hét kisebb folt mellett két hatalmas képződmény is látható. A kettő közül a kisebbiknek átmérője is meghaladja a Földét, a nagyobbiké pedig legalább 50 ezer kilométer! Június 28-án ennek a gigantikus foltnak a belsejében két sötét magot és egy harmadik, ámbár kevésbé sötét területet lehetett megkülönböztetni. Valószínű, hogy ez a roppant méretű foltcsoport hosszú életű lesz és ha a Nap forgása miatt el is tűnik majd egy időre a szemünk elől, néhány hét elteltével újra megjelenik maid a napkorong peremén. Dr. Hédervárl Péter Túl a milliárdon Nincs holtszezon a konzervgyárban Három hónapon át megfeszített munkával, szünet nélkül fogadta és dolgozta fel a földekről érkező zöldséget, gyümölcsöt a Kecskeméti Konzervgyár. Az évek óta várt nyersanyag bőség csaknem meghaladta a gyár lehetőségeit. Ha sikerült megbirkózni a töméntelen áruval, az a kollektíva érdeme. A gyáriak erejüket nem kímélve, szabad idejüket feláldozva dolgoztak a sosem látott mennyiségű termés tartósításáért. • Műszakonként ötvenezer palack ivóié vagy szörp készUl a Il-es telepen. (Tóth Sándor felvétele.) Szabad szombatot október közepéig nem ismertek a konzervgyárban, sőt vasárnapot is alig. Az ősz derekán hagyott némileg alább a feldolgozás üteme. A szezon sürgős feladata, a paprikatartósítás után a kevésbé romlékony kései zöldségek feldolgozása, az összetettebb konzervek készítése kezdődött el. A gyümölcsök közül pedig egyeduralkodóvá vált az alma, amelyből ugyancsak rekordmennyiséget fogad a gyár. Az alma átvétele áthúzódik januárra. Ebből a gyümölcsből készítenek almalevet, náponta 75—80 tonnát dolgoznak így fel. A lé nagyrészéből végül sűrítmény lesz, amelyet tőkés exportra szállítanak. Mindennapi feladat ezenkívül az ivólevek és szörpök palackozása, a jamok főzése. A Il-es telepen készülő igazi tömegáru, a vegyesbefőtt gyártása csak február elején kezdődik el. Akkor fognak hozzá a mintegy 500 vagonrtyi készítmény összeállításához és csomagolásához. A körülmények ez évben is alaposan megváltoznak. A többszöri kézi rakodás kiiktatására és a minőség javítására szállítórendszeres sterilizáló alagutat állítanak munkába. Ezzel a berendezéssel biztonságosabbá, pontosabban biztossá válik a tartósítás. A hőkezelés után azonnal szállíthatják a befőttet, nem kell kivárni a megfigyelési tárolás idejét. Az I-es telep sokkal csendesebb, mint nyáron. Nem érik egymást a megrakott teherautók, targoncák. A tárolótéren tornyosuló ládahegyekben sincs paradicsom. A gyár azonban nem ürült ki. Dolgozik a szárító. Hagymát tartósítanak most, a zellerre már csak a jövő évben kerül sor az üzemben. A paradicsomfeldolgozó a nyári forgalomhoz képest szinte üres, pedig most is folyik a csomagolás. Félkilós dobozokba kerül a nyáron készült püré. A konzerv I-ben készül a Zakuszka. Ezen a télen itt töltik a paprikacsöveket pirított hagymával, előfőzött zöldséggel. Az áttelepített feldolgozósor korszerűbb, mint a korábbi években. Sikerült ugyanis csökkenteni gyártás közben az anyagmozgatást. Tele van a raktár. A folyamatos, tömeges készáruszállítás jellemzője maradt a téli szezonnak is. A gyáriak nyugodtak lehetnek. Az évek óta álomhatárnak bizonyuló egymilliárd forintot már elérte a termelési érték. Egészen pontosan a tervezett 1 milliárd 36 milliót már teljesítették. A feldolgozás folyik tovább. A kell a karbantartóknak, hogy legtöbb üzemben még várniuk átvehessék a terepet. A karbantartók egyébként jól vizsgáztak az idén. A gyár berendezései állták a nyári teljes terhelés próbáját. A jövő évre, a következő szezonra azonban már javában tart a felkészülés. A gyümölcsalapanyagra valamennyi, a zöldségre pedig csaknem valamenynyi szerződését megkötötte a konzervgyár a termelőkkel. A következő esztendei munka előkészítésén dolgoznak a termelés irányítói és a műszakiak is. A feladatok várhatóan ismét növekednek. Az emelkedő termelés mellett készülni kell a beruházásra is. A bébiételgyártó üzem kialakítása jövőre elkezdődik. Zs. A. KENDŐZETLENÜL A helvéciai utasok nevében... Szerkesztőségünkbe gyakran érkeznek olyan levelek, melyeknek írói a közlekedés kisebb-nagyobb hibáit, hiányosságait észrevételezik. A hetente megjelenő Sajtóposta című rovatunkban a terjedelem miatt összefoglalva adjuk közre ezeket a panaszokat. Az alábbi levélből kiderül az, hogy a szerkesztőségünkre érkező sok, hasonló témával foglalkozó levelek közül miért adjuk közre részletesen is a helvéciai utasok nevében panaszt emelő Jokhel Erzsébet sorait. „Sok olyan eset előfordult, amikor a távolsági buszmegállóban várakoztunk akár reggel, napközben vagy este, s megdöbbentünk, hogy a busz meg sem áll. Gyakran előfordul az is, hogy egy-egy járat kimarad, s a helvéciai utasok órákat várakoznak a hidegben. Lassan már megszámlálhatatlan lesz az az eset is, amely november 29-én történt. Reggel, az 5 órás busz több megállóban nem állt meg, az utasokat nem vette fel. Több mint egy órát kellett várakozni a hidegben, de jó néhányon gyalog indultak el a munkahelyükre. Délután sem volt szerencsésebb az utasok helyzete. A két órakor induló járat kimaradt. A Kecskemétről fél 3-kor induló busz a temetőnél (mivel a Katona József Gimnázium elől az útlezárás miatt ide helyezték át a megállót) már nem vette fel az utasokat, akiknek így másfél órát kellett várakozni. A 4 órás busz is kimaradt, a fél 5-ös járat pedig 20 perces késéssel indult, ám a temetőnél és a Szeleifalunál várakozókat nem vette fel" Nem vitás, jogos a helvéciaiak panasza, hiszen mint azt a levél írója is megemlíti, sok munkahelyen az autóbusz miatti késést le kell dolgozni, holott nem a dolgozó hibája az, hogy később ért be a munkahelyére. A Volán előre kiadja a bérleteket, de azt már nem biztosítja, hogy az utasok időben eljussanak a munkahelyükre, illetve otthonukba. Joggal kérik tehát, hogy a jövőben ne forduljanak elő ehhez hasonló esetek. Hozzáfűzni csupán anynyit tudunk, hogy a Volán vezetői vizsgálják meg a Kecskemét—Helvécia közötti autóbuszok járatait, hogy a jövőben valóban ne forduljanak elő ilyen esetek. Tárnál László A CÍM KÖTELEZ Év vége a szalkszentmártoni Petőfi T ermelőszö vetkezetben A szalkszentmártoni Petőfi Termelőszövetkezet az utóbbi esztendőkben kétszer egymásután elnyerte a Kiváló címet. Azt szokták mondani, hogy a cím kötelez. Czuczor Lászlóné, a gazdaság főkönyvelője, büszke az idei eredményekre is. Az előzetes számítások ugyanis azt bizonyítják, hogy ebben az évben szintén előre lépett a termelőszövetkezet. — Ahogy a kalkulációk mutatják, a termelési érték a tervezett 9 százalék helyett 12-vel emelkedett, eléri a 184 millió forintot. Mind a két fő üzemágunk, a növénytermesztés és az állattenyésztés számottevően fejlődött. Kukoricából 61 mázsa volt a hektáronkénti termés. Ez a nálunk kimagaslónak számító hozam annak is köszönhető, hogy tagjai vagyunk a Bajai Kukoricatermesztési Rendszernek. Korszerűen termesztjük a napraforgót is. A Bácsalmási Napraforgótermesztési Rendszer tagjaként hektáronként 23 mázsa termést értünk el az olajos növényből. Ez már jónak számít. Az állattenyésztésben különösen a juhászat érdemel említést. Erre fordítjuk a legnagyobb gondot. Számos intézkedést hoztunk a jövedelmezőség fokozására. A tenyésztés korszerűsítésével elértük, hogy kétévenként háromszor ellenek az anyák, vagyis rövidebb idő alatt magasabb a szaporulat. A Szovjetunióból származó húsjellegű fajták beváltak. A gyapjúhozam magas, 6,15 kilogramm juhonként. A bárányexport is jövedelmező. Mivel az ágazat fejlesztésre érdemes, elhatároztuk, hogy a jelenlegi 3600-as állományt ötezerre növeljük. A zárszámadással egyidőben kirajzolódnak a jövő évi elképzelések, tervek is. — Folytatjuk megkezdett beruházásainkat. Jövőre elkészül az üzemi konyha. Ezzel régi óhaját teljesítjük a tagságnak. A termelés korszerűsítése, a műszaki bázis fejlesztését igényli. Hatmillió forintot költünk gépekre, berendezésekre. Ezer férőhelyes juhhodály épül. Külön megemlítem jövedelmező és hasznos melléküzemágunkat, a kavicstermelést. Évente több mint negyedmillió köbmétert szállítunk ebből az építkezésnél nélkülözhetetlen anyagból. Az az elképzelésünk, hogy a kitermelést tovább korszerűsítjük, egy úszókotrót szerzünk be. A Petőfi Termelőszövetkezet közepes termőhelyi adottságú gazdaság. A gazdálkodás fej• Ilyenkor is folyamatosan szállítják a sódert a vasútállomásra. • A rövid távolságra történő takarmányszállításra bevált a csacsifogat Is. Az illatos lucernaszénát várják a jószágok. lesztése az utóbbi években gyorsult meg. — A mi viszonyaink között nehezebb a kiváló szintet tartani — hangoztatja a főkönyvelő —, de bízunk abban, hogy a fejlődés tempója nem lassul le. K. S. • Ezeket a bárányokat egy-két napon belül exportáljuk Dézsi Károly, a termelőszövetkezet juhásza. — mondja (MTI — Külföldi Képszolgálat.)
