Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-15 / 294. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÉSSZERŰ TAKARÉKOSSÁG ÉS FOKOZOTT TERVSZERŰSÉG PETŐFI NÉPE A megyei tanács elfogadta az 1978. évi költségvetést AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 294. szám Ára: 90 fillér 1977. december 15. csütörtök ŰJ TÁROLÓK, KEVERÉKTAKARMÁNY-GYÁRTÓ ÜZEMEK Beruházások a gabonaiparban A mezőgazdasági üzemek igyekez­nek évről évre növelni a főbb szántó­földi növények terméseredményeit. Gyorsan fejlődik az állattenyésztés is, melynek korszerűsítésével mind több keveréktakarmányra van szük­ségük a gazdaságoknak. Ismeretes, hogy a felvásárló kereskedelem, a takarmánykeverékek gyár­tásával és forgalmazásával foglalkozó vállalat sok gonddal küzd. Egyrészt kevés a tárolótér a termények elhelyezésére, másrészt nem győzi az igényeket kielégíteni keveréktakar­mányokból. Dr. Kuczka Antaltól, a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat megbízott igazgatójától az említett kérdésekben kértünk tájékoztatást. — A közelmúltban adtuk át Kalocsán az új toronytárolókat, amelyek összesen 11 250 tonna termény elhelyezésére alkalma­sak. Jövő év június 30-ig Kecs­keméten átadásra kerül a 22 300 tonna befogadóképességű beton­tároló, s 1978. december 1-ig Bácsalmáson a 6 ezer tonnás fém­tároló tornyot is felépítjük. A Gabona Tröszt megérti gohdjain­­kat és terven felül, állami célcso­portos beruházásból Kiskunhala­son 1980-ig négy, egyenként öt­ezer tonnás tárolótorony építésé­re lesz lehetőségünk. Nagy feladat az egyre növek­vő táptakarmányigények kielégí­tése. Erről a következőket mond­ja a vállalat megbízott igazgató­ja: — Tavaly 250 ezer tonna, az idén már 338 ezer tonna volt az igény. A mezőgazdasági üzemek állattenyésztésének fejlesztése a kisüzfemekben is jelentkező kor­szerűsítési törekvések további gyártásbővítést követelnek. Jö­vőre már több mint 380 ezer tonna keveréktakarmányra lesz szükség. A, vállalat számottevő­en növeli a saját gyártókapaci­tását, több állami gazdasággal, mezőgazdasági szövetkezettel és . közös vállalkozással kötött szer­ződést bérkeverésre. Ez azonban még mindig nem elegendő, mint­• Évekkel ezelőtt megkezdték a megyei gabonaforgalmi és ma­lomipari vállalat soltvadkertl üzemének felújítását. ÖJ raktá­rakat építenek, korszerűsítik a keveréktakarmány-gyártást. A re­konstrukció negyvenmillió forint­ba kerül. (Méhest Éva felvétele) egy 100 ezer tonna keveréktakar­mányt kell más megyékből be­szerezni. Ezért igyekszünk az eddiginél még nagyobb erőfeszítéseket ten­ni a keveréktakarmány-gyártás bővítésére. Törekvéseinkben se­gítségünkre van a megyei párt­ós állami vezetés, a Gabona Tröszt. Ennek eredményeként született az az összefogás, amely­ben vállalatunkon kívül hét ter­melőszövetkezet vesz részt. Kis­kunhalason akarunk építeni — 1980-ig — egy naponta . 180 tonna keveréktakarmányt előállí­tó üzemet, amely évente 48 000 tonna keveréktakarmánnyal se­gíti az igények kielégítését. A beruházási költségek 51 százalé­kát a termelőszövetkezetek, 49 százalékát pedig a gabonaipar vállalta. Ebben az ötéves tervidőszak­ban Kecskeméten is épül egy napi 240 tonna teljesítőképességű keveréktakarmány-gyártó üzem. Az említett beruházások csak enyhítik, de nem oldják meg a gabonaipar gondjait. Ezért he-; lyes, ha — úgy mint eddig — a mezőgazdasági üzemek is igye­keznek új terményraktárakat épí­teni és saját keveréktakarmány­­gyártó üzemeket létesíteni. K. S. A Bács-Kiskun megyei Tanács tegnap ülést tartott. Az ülésen részt vett Horváth István, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Jelen voltak a megye országgyűlési képviselői, s a meghívottak között számosán, a gazdasági élet különböző területéről. Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke terjesztette elő a végrehajtó bizottság javaslatát az ülés napirendjére. Az el­fogadott napirend a következő volt: Előterjesztés az 1978. évi költségvetés és fejlesztési alap jóváhagyására. Tájékoztató a végrehajtó bizottság 1977. évi tevékenységé­ről. A megyei tanács 1978. évi munkaterve és a végrehajtó bizottság jövő évi munkatervéről szóló tájékoztató. A Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság munka­tervének jóváhagyása. Személyi ügyek és bejelentések. Az első napirendi pont előadója Szigeti Péter pénzügyi osztályvezető volt. A pénzügyi terv főbb jellemzői Az 1978. évi tanácsi gazdálko­dás pénzügyi alátámasztását is­mertető és elemző előterjesztés első fejezete a költségvetés egyes ágazatait veszi sorra. Az összes­ségében 2159 millió forintot meghaladó költségvetési kiadást az előirányzatok szerint ugyan­ilyen összegű bevétel teszi lehe­tővé. A bevételek között csökke­nő összegű a lakossági adókúól származó rész, amely a termelést segítő intézkedésekkel függ ösz­­sze. A vállalati-szövetkezeti be­fizetések nem módosultak szá­mottevően. Az állami hozzájáru­lás összege várhatóan meghalad­ja a 442 millió forintot. Az előterjesztés a költségvetés kiadási tételeinek bevezetője­ként hangsúlyozza: A nemzeti jövedelem növeke­désének tervezett üteme, a költ­ségvetési egyensúly biztosítása nem teszi lehetővé a középtávú tervben meghatározott feladato­kon és a központi intézkedéseken felüli igények kielégítését. Ez megköveteli a rangsorolást, a korszerű gazdálkodási és szerve­zeti formák alkalmazását, az esz­közök célszerű, gazdaságos fel­­használását. A költségvetési ágazatok kö­zül 1978-ban összegszerűségében a kulturális feladatok kiadásai növekszenek a legjobban, s meghaladják a 911 millió forin­tot. Az idei évhez képest 18 százalékos növekedést elérő kul­turális kiadásokban szerepet ját­szik, hogy az oktatás és közmű­velődés területén több mint tíz­ezer dolgozót érintett a bérren­dezés. Az oktatási feltételek mi­nőségének javítására mintegy 20 millió forinttal emelkedik az elő­irányzat az idei évhez viszonyít­va. Változatlanul fontos helyet foglal el az óvodai ellátás. Az elhelyezési gondokat enyhíteni fogja a helyi tanácsok által ter­vezett 750 gyermek befogadását szolgáló fejlesztés. A szakmun­kásképzésre 92 millió forint áll rendelkezésre. Kecskeméten 240 személyes, új, középiskolai di­ákotthon kezdi meg működését az év folyamán. A középiskolai menzai helyek száma százhússzal, az általános iskolai pedig két­százötvennel emelkedik. Az egészségügyi és szociális feladatok 618 millió forintot megközelítő előirányzata is több mint 15 százalékkal nagyobb az 1977. évinél. A növekedést nagy mértékben a bérrendezés, a ren­delkezésre álló szintjavító ke­ret és a mennyiségi fejlesztések eredményezik. Az egészségügyi dolgozók bérnövekedésével kap­csolatos korábbi intézkedések évi kihatása 34 millió forint. A kórházak ellátásának javítására 12 millió forint áll rendelkezés­re. Az Egészségügyi Minisztéri­um húsz orvosi állást engedélye­zett a betegellátás fejlesztésére. Az idős, egyedül élők gondjait enyhíti a tervezett három újabb öregek napközi otthona, s lehe­tőség nyílik nyolc házi szociális gondozónő beállítására is. A bölcsődei helyek száma mind­össze 95-tel emelkedik az év fo­lyamán. A költségvetés 223 millió 722 ezer forintot kitevő gazdasági ágazatában, áz utak, hidak fel­újítására, karbantartására 70 milliót, kommunális célokra 98 millió forintot irányoznak elő. Vízgazdálkodási célokat szolgál 33 millió forint, mely a közmű­ves vízellátási, belvízelvezetési, csatornahálózat-karbantartási fel­adatok megoldását segíti. A pénzügyi, lebonyolítási ága­zatban szereplő felújítási, elő­irányzatok összege megközelíti a 100 millió forintot, s meghatáro­zott célfeladatokra — bajai és kiskunhalasi kórházak rekonst­rukciója, kecskeméti Űjkollé­­gium felújítása — 22 millió fo­rint felújítási alapkiegészltés áll rendelkezésre. Az állami tulaj­donban levő, bérbeadással hasz­nosított épületek felújítására 36 millió forint támogatás szerepel a tanácsok terveiben, ezenfelül 28 millió forint a vállalatok és költ­ségvetési üzemek lakbérből és bérleti díjakból származó bevé­tele, ami lakóház-felújítási célo­kat szolgál. Az előterjesztés további ré­szében a fejlesztési alap elő­irányzatát taglalja. A megye ta­nácsainak fejlesztési alapja a la­kosság községfejlesztési hozzájá­rulásából, a telekhasználati éá igénybevételi díjakból, a vállala­tok és szövetkezetek befizetései­ből, a tanácsi vállalatok amorti­zációjából és az állami hozzájá­rulásból tevődik össze. A jövő esztendő bevételi előirányzata a fejlesztési alapban meghaladja az 1081 millió forintot, melynek 62 százalékát teszi ki az állami hozzájárulás. 1978-ban az előzetes számítások szerint 880 célcsoportos és 830 telepszerű, többszintes magánla­kás épül. (A középtávú terv 1978 évre 1044 célcsoportos és 656 telepszerű, többszintes ma­gánlakás megépítésével számolt.) Befejeződik több kisebb létesít­ményen kívül a bajai kórház 87 ágyas pavilonja, a kalocsai 40 személyes bölcsőde, folytatódik — és az elmúlt évek lemaradását várhatóan bepótolja — az új megyei kórház építése. Baján 184 fős középiskolai diákotthon és 8 tantermes iskola, Tiszakécs­­kén 160 fős általános iskolai di­ákotthon, Jánoshalmán sport­­csarnok, Kiskunhalason 8 tan­termes általános iskola, Kecske­méten 150 óvodai hely létesül. A felsoroltakon kívül jelentős a víz- és csatornaközmű, a helyi közlekedés érdekében végzett út­hálózat-építés is. A tűzoltóság fejlesztésére 9 millió forintot, (Folytatás a 3. oldalon.) HÁROMEZER TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TIT-ELŐADÁS Az ismeretterjesztés és a korszerű műveltség Csak akkor élhetünk job­ban tartalma­sabban, ha szüntelenül ar­ra törekszünk, hogy mind job­ban megismer­jük a termé­szet, a társadalom törvényeit és ezáltal mind alkalmasabbá te­gyük önmagunkat emberi érté­keink, lehetőségeink kibontakoz­tatására. A természeti törvények ismere­te napi gyakorlati okokból is fon­tos: enélkül hiányos marad a ter­meléssel kapcsolatos tudásunk; gyorsan bizonytalanná, avulttá válik. Közérdek tehát a természettu­dományos gondolkodás terjesztése. Kulturális intézményeink többsé­ge annak is tekinti, különösen — jellegéből következően — a Tudo­mányos Ismeretterjesztő; Társulat. Fontos helyet kapott a termé­szettudományos ismeretek köz­kinccsé tétele a Bács-Kiskun me­gyei szervezet terveiben, tevé­kenységében. Korábban jórészt csak városokban szerveztek e célt szolgáló sorozatokat. Ma már a falvakban is egyre nagyobb irán­tuk az érdeklődés. Vasárnapi számunkban adtunk hírt a kecskeméti járásban rende­zett sikeres csillagászati hétről. Kedvelt a földrajzi szabadegye­lem Tiszakécskén: az idén a Szov­jetunió tájaira kalauzolják a hall­gatókat. Szabadszálláson most hirdetnek először földrajzi sza­badegyetemet. Kis matematikusok baráti köre működik Kunszentmiklóson, Sza­badszálláson, 'Dávodon, Tisza­kécskén, Csátalján, Érsakcsaná­­don, Csávolyon, Felsőszentivánon, Madarason, ifjú biológus Csátal­­ján. Több községben — így Já­noshalmán is — matematikai tan­folyamot szerveztek szülők részé­re az új általános iskolai tanterv ismertetésére. Érthető, hogy Baja környékén sűrűn tartanak csillagászati elő­adásokat, meglepőbb a kiskun­­majsai felnőtt csillagászati szak­kör gazdag programja, látogatott­sága. A városokban nyilvánvalóan még átfogóbban népszerűsítik a természettudományos ismereteket. Megszokott a szabadegyetemi for­ma Kecskeméten. Kiskunfélegy­házán, Baján. Mindenütt alkal­mazkodnak a helyi igényekhez. Megyénk legdélibb városában — például — Egy folyó, nyolc or­szág címmel hirdették meg a földrajzi szabadegyetemet. Mivel napjainkban a tudomány közvetlenül termelőerővé válik, a gazdasági egységekkel kölcsönö­sen keresik az ismeretek haszno­sításának lehetőségeit. Kalocsán a biológiai szabadegyetemen fő­ként a kemizálásról lesz szó, de sorolhatnánk tovább a példákat. Joggal népszerű a Megyei Mű­velődési Központtal közösen szer­vezett A kétezredik év felé soro­zat. Szó van arról, hogy másutt is meghirdetik. Általában jó együttműködés alakult ki az ismeretterjesztő tár­sulat és az érdekelt intézmények között. A Megyei Továbbképzési Kabinettel együtt vállalták a bio­lógia, földrajz szakos tanárok to­vábbképzését. Rendszeresen tar­tanak előadásokat a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai. Rész­ben a megyei tanács mezőgazda­sági és élelmezési osztálya és a helyi tanácsok támogatásának kö­szönhető a téli mezőgazdasági előadások iránti érdeklődés. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy 1977-ben hozzávetőlegesen hatszázzal több, csaknem három­ezer természettudományos elő­adást tartottak Bács-Kiskunban, mint öt esztendeje. Különösen a csillagászati, egészségügyi, föld­rajzi szakosztályok dolgoznak in­tenzíven. Ami még ennél is fon­tosabb, javult ezek színvonala, nem utolsósorban a korszerűbb szemléltetés révén. H. N. Yasoszlopok pontos megmunkálása • A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában a Szovjetunió meg­rendelésére különböző vasszerkezetek készülnék. Ezeknek a jókora oszlopoknak pontos méretre szabását könnyíti meg a nagy teljesít­ményű, a méreteket fotocellával ellenőrző francia fűrészgép. (Pásztor Zoltán felvétele) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány .Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács szerdán ülést tartott. Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese beszámolt a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési kormányközi bizottság XX. ülésszakáról. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, A Szakszervezetek Országos Tanácsa, valamint a munkaügyi miniszter javaslatára a kormány rendeletekben módosította a nyugellátások és egyéb ellátások évenkénti rendszeres emeléséről szóló és a társadalombiztosítást érintő egyes korábbi rendelkezé­seit. Az igazságügy-miniszter előter­jesztése alapján a kormány át­tekintette az állami és a szövet­kezeti ellenőrzés helyzetét és rendeletben szabályozta a tovább­fejlesztés feladatait. Az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság elnöke és a külke­reskedelmi miniszter előterjeszté­sében a licencek igénybevételé­nek jelenlegi helyzetét elemezte, egyben javaslatot tett a fejlesz­tés irányelveire. A kormány az előterjesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta és elfogadta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének jelentését az V. ötéves terv idő­szakára elhatározott műszaki fejlesztési fő irányok érvényre jutásának tapasztalatairól. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom