Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-02 / 283. szám

Honvédelmi miniszterek szemléje PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 283. szám Ára: 90 fillér 1977. december 2. péntek A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. december 1-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Győri Imré­nek, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünnepléséről szóló tájékoztatót, Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1977. évi népgazdasági terv teljesítéséről, illetve az 1978. évi terv és állami költségvetés irányelveiről szóló jelentést. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Sajtóposta Értelmiségi klub Kalocsán 4. oldal 5. oldal Szovjet kitüntetés a munkaversenyben legeredményesebb csepeli brigádoknak Magas szovjet kitüntetéseket nyújtottak át csütörtökön a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságán a jubileumi munkaverseny­ben élen járó hét szocialista brigád tagjai­nak. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szov­jetunió Minisztertanácsa, a Szovjet Szakszer­vezetek Központi Tanácsa és a Lenini Kom­­szomol által alapított „A szocialista munka­verseny győztesei” kitüntetést több mint 80 csepeli dolgozó kapta meg. A kitüntető jelvényeket Ivan Vladicsenko. a Szovjet Szakszer­vezetek Központi Tanácsának titkára tűzte fel a kitüntetettek mellére és ezzel együtt elismerő okleveleket adott át a Szer­számgépgyár^ és a Csőgyár „Bé­ke”, a Jármű- és Konfekcióipari Gépgyár „Gagarin”, az Egyedi Gépgyár „Április 4.”, a Vas- és Acélöntödék „Ifjúsági”, az Acél­mű „Verseny”, és a Fémmű Al­­lendéről elnevezett szocialista brigádjai tagjainak. Az ünnepségen résztvevőket Karkalik János a CSM szakszer­vezeti tanácsának vezető titkára köszöntötte, majd Ivan Vladi­• Képünkön: Ivan Vladicsenko feltűzi a kitüntetést Horváth József brigádvezetőnek. (MTI-fotó: Tóth István felvétele—Telefotó—KS) csenko méltatta a csepeliek vgr­­senykezdeményezését. Juhász Ottó, a SZOT titkára is hangsúlyozta: az egész ország­ban minden ágazat vállalatainál sok kiemelkedő eredményt hozott a jubileumi munkaverseny len­dületének tovább kell folytatód­nia. Kodály - emlékki dilitás nyílt a megyeszékhelyen Csütörtökön is sokan hallgatták Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában az Ady—Kodály emléknapok során tartott előadásokat. Nagy érdeklődéssel várták a megjelentek Bárdos Lajos Kos­­suth-díjas zeneszerző Ady-darab­­jainak prozódiájáról elhangzó összefoglaló és új szempontokat is alkalmazó fejtegetéseit. Előadá­sában fontos gondolatokat ismer­tetett a zene és a szöveg kap­csolatáról, mintegy sűrítményét adta úttörő, értékes kutatásai­nak. A délelőtti ülésen elnöklő Var­­gyas Lajos ezt követően dr. Kö­­vendi Dénest kérte vizsgálódá­sainak ismertetésére, Ady Ádám, hol vagy című költeménye és Kodály Zoltán által megzenésí­tett változat összehasonlításával is bizonyította, hogy a zeneszer­ző milyen érzékenyen fedezte fel, bontotta ki, hasznosította az időmértékes, jambikus szövegből a magyar hangsúlyt, dikciót. „Ady lírája adta a magyar verstannak a legnagyobb lec­két” így vélekedett Szuromi La­jos egyetemi adjunktus, kandi­dátus, aki a sajátos, többszörös intenzitású Ady-verssorok hatá­sának okait próbálta meghatároz­ni. Dr. Orosz László, a Katona Jó­zsef Múzeum tudományos fő­­munkatársa Adalékok Ady ver­­selóséhez című előadását nagy elismeréssel fogadták. Újszerű eszközökkel, műszeres vizsgálatok, mérések segítségé­vel határozta meg Kecskés And­rás, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa a Séta bölcsőhelyem körül című Ady­­vers különleges hangzásvilágát. Délután Kocsárné Herboly Il­dikó elnökletével folytatódó ta­nácskozáson Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző * meg­győző példákkal bizonyította: mi­lyen ösztönzés volt számára Ady. Előadásában kitért arra, hogy milyen alkotási gondokkal küz­dött a művek megzenésítésekor, a szöveg mennyire segítette az elmélyülésben, kifejezési eszkö­zeinek gazdagodásában. Erdei Péter, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgató­ja köszöntötte délután az épü­letükben rendezett Kodály-em­­lékkiállítás megnyitására megje­lenteket, köztük Tóth Dezső mi­niszterhelyettest, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, Gera Sándort, a megyei pártbi­zottság osztályvezetőjét. Külön is kifejezte elismerését M. Bodon Pál családjának, a jelenlevő Nádasdi Kálmán professzornak és természetesen Kodály Zoltán­­nénak, akik a birtokukban levő zenetörténeti, részben Kodály Zoltán életművével' kapcsolatos dokumentumok fölajánlásával le­hetővé tették a kecskeméti archí­vum megalapítását. A kulturális miniszterhelyettes adta át a közönségnek a Molnár Szilárd által rendezett kiállítást. Azt hangoztatta többek között, hogy „Kodály Zoltán most kö­zelgő 95. születésnapja előtt ké­­(Folytatás a 2. oldalon.) • Élmény volt Bárdos Lajos elő­adása. • A Varsói Szerződés tagállamai Honvédelmi Miniszteri Bizottságának tagjai megtekintették egy uszályhíd építését. Az építőipar fejlődésének útja az építés iparosítása. A ház­gyári programmal ennek csak az egyik szakasza zárult le. További építőipari szakmák telepíthetők üzemekbe. Ezek a változások kettős eredményt hoznak. A termelékenység nem egy esetben a többszörösére növekszik, a munkakörülmények pedig jelentősen javulnak. A szervezettebb anyagellátás az építkezéseken is kedvezőbb munkafeltételeket teremt. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat a házgyár épí­tésének befejezése után újabb ipari beruházásokba kezdett. Szakipari komplettációs üzemet és épületgépészeti előregyár­tót létesített, annak érdekében, hogy a lakások minél inkább kész állapotban kerüljenek ki a gyárból. A kitüntetett szocialista bri­gádok és tagjaik nevében a ju­bileumi versenyt kezdeményezett szerszámgépgyári Béke brigád vezetője, Horváth József köszön­te meg a magas elismerést. (MTI) A beruházások nemrégiben fe­jeződtek be, mindkét üzemben megkezdődött az áprilisig tartó termelési próba. A létesítmények­ről Fáy Ferenc ipari főmérnök­től kértünk tájékoztatást. — Mindkét üzemnek volt előd­je, a vállalat ugyanis már évek óta törekszik a befejező mun­kák üzembe telepítésére. Cső­­előregyártás például már mint­egy tíz éve folyik. A komplettációs, vagy készre­­gyártó üzemben jelenleg aszta­losok és lakatosok végzik a be­építésre kerülő ajtók, ablakok il­lesztését, mázolását, üvegezését. A nyílászárókat teljesen készen továbbítják az építőknek. Később a bádogosokat, a padlóburkoló­kat is innen látjuk el beépítésre előkészített — például hajlított, hegesztett, méretre vágott — anyagokkal. Az üzem kapacitását nehéz pontosan megmondani. inkább jellemezni lehet a teljesítményét. Több mint négyezer lakás kü­lönböző tartozékainak befejező munkálatait lehet itt elvégezni. Tehát nemcsak a házgyári laká­sok, hanem a vállalat által épí­tett középületek befejező mun­káit is itt készítik elő. Az épületgépészeti előregyártó üzemben csővezetékek, elektro­mos kapcsolószekrények és egye­di gépészeti szerkezetek összesze­relése, beépítésre való előkészíté­se folyik. Ebben az évben több mint 15 millió forint értékű mun­kát végez itt a nyolcvan dolgo­zó. Teljesítményük jövőre 24 millió forint lesz, a komplettá­ciós üzem 93 dolgozójáé pedig ötvenmillió. A beruházás mintegy 40 mil­lió forintba került, ennek felét támogatás fedezte, pontosabban a házgyár építésekor keletkezett megtakarítás. Minél teljesebb kö­rű kisgépesítésre törekedtünk, s részben ennek is köszönhető, hogy a szakipari befejező mun­kák termelékenysége itt sokszor kétszerese a helyszínen végzet­teknek. Ebben áll a beruházás Jelentősége is, a BÁCSÉP ter­melési feladatait már ez évben sem tudná ellátni enélkül az ipari háttér nélkül. * A házgyár szomszédságában nemrégiben egy másik üzemben is megkezdődött a próbaterme­lés. Részben elkészült ugyanis a vasbeton-előgyártó, amelyet a 31- es ÁÉV-vel közös beruházásban mintegy 50 millió forintért léte­sítettek. Itt a társvállalat talál­mányát, a „pi” panelcsaládoii gyártják. Ezek nagy fesztávolsá­gú ipari csarnokok, valamint ke­reskedelmi, szolgáltatási és üze­mi szociális létesítmények fö­dém. és oldalfalelemei. Igen ke-1 resett, olcsó, gyorsan beépíthető épületszerkezetek. Az idén —* nagyrészt még szabad téren “ 60 millió forint értékű panelt állítanak elő. Ennek körülbelül felét a 31-es ÁÉV építi be, a töb­bit a BACSÉP. Jövőre 70, ké­sőbb pedig évi 100 millió forint értékű panel készül az üzemben. Jelenleg a panelöntő sorokat te­lepítik be a négyezer négyzetmé­teres gyártócsarnokba. A terme­lési próba itt is áprilisban zárul. Zs. Á. A készregyártó üzemben. • A gépészeti előgyártóban ké­szülnek a lakóházak szellőző­csövei. # A panelüzem termékei a tárolótéren. (Méhesl Éva felvételei) Még egy hónap nekirugasz­kodás, és az 1977-es eszten­dő átadja a helyét az utána következőnek. Az évet lezáró hónap megszokott és különös hangulatokat is áraszt. Az üzemekben a tervek teljesí­tésének várható kilátásait la­tolgatják, a gazdaságok ké­szülnek az összegező számve­tésre. Olyan az ország, mint­ha bizonyítani akarná: az el­telt tizenegy hónap szorgos munkája nem volt hiábavaló. Az is kiderül ilyenkor, hogy — amint mondani szokás —■ ha még „rádobunk' egy-két lapáttal", az eredmények to­vább nőnek, fényesednek. Még lehet javítani, szépíteni, bepótolni eg ff keveset. Sőt ahol igazán jól és ütemesen folyt a munka, ott ez a tö­redék esztendő is éppen úgy szerves része a tervnek, mint a többi, s nem lebecsülendő értéket hordoz megyei és még inkább országos méretekben. Van aztán olyan területe is a gazdaságnak, ahol a szak­mával járó követelmény ilyenkor a több munka és fokozott erőfeszítés, helytál­lás. Gondoljunk csak a keres­kedelmi dolgozókra, akik fe­szült figyelemmel lesik, mek­kora lesz a vásárlók ostroma ebben az ünnepeket ígérő hó­napban, A kezdeti jelek azt mutatják, hogy az idén ■ is rohamozzuk majd a boltokat, keresgéljük az ajándékokat, örömszerző napjaink kénysze­rű velejárójaként alaposan próbára tesszük a megfelelő választékot nem mindig adni tudó kereskedelmi alkalma­zottak türelmét. December a tél hónapja is, az évszak összes velejáró gondjaival, és örömeivel. Gondjaival, a közlekedési al­kalmazottak küzdelmes és fá­rasztó tennivalóival, s örö­meivel, a korán leesett hóban futkosó gyermekek vígságával. S az ünnepekkel, amiket vá­runk. A Ferencek, Ambrusok, Juditok és Etelkák, Évák és Jánosok névnapi fcöszöntőjé­• A kiállítás első látogatói. (Tóth Sándor felvételei) ■■■■■■■■■■■■■■■■Mi vei, a „Mikulás" bohókás jöt­tével, a karácsonyi készülődés családias izgalmával, az új évet derűsen fogadó szil­veszteri „elhajlással", mara­toni tévénézéssel, jó kíván­ságok özönével. Addig azonban még sok víz lefolyik a Dunán és a Tiszán. Négy munkahét szorgos nap­jait kell tartalmassá tenni maradandó értékek létrehozá­sával. Közben pedig készülő­dünk a jövő esztendő megala­pozására, reális tervek készí­tésével, megfelelő előrelátás­sal, az erők számba vételével. Nem csekélyek tehát a fel­adatok, mégis bizakodás tölt el bennünket, hiszen látjuk munkánk értelmét, eredmé­nyét, a megfeszített küzdel­meket, feszültségeket oldó ün­nepek előre vetülő fényét. A tizenkettedik hónap semmiképpen sem egy a sok közül. Munkával és kedves, önfeledt pillanatokkal teli, ahogy azt már elterveztük, vártuk, s építgettük magunk­nak. Ünnepek és dolgos hét­köznapok jönnek, melyeket nem engedünk elrontani bal­jós jelekkel, a béke napjait árnyékoló fellegek vonulásá­val. T. P. * A T f T) L o Várható Időjárás ma estig: általá- I If (IJ AK Aö ban erősen felhős Idő. szórványos havazással, hózáporral, az északi or­szágrészben időnként felszakadozó felhőzet. Napközben helyenként élénk északkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mí­nusz 4, mínusz 9, a legmagasabb nappali hőmérséklet 0—mínusz 4 fok között. (MXn________________________________________________________ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NEPE Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága S' \ Uj építőipari üzemek

Next

/
Oldalképek
Tartalom