Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)
1977-12-10 / 290. szám
2 • PETŐFI NÉPE 9 1977. december 10. Szovjet javaslatok az ENSZ Politikai Bizottságában Az ENSZ Közgyűlés 32. ülésszakán záró szakaszába érkezett az 1. számú bizottság munkája. Ennek befejező akkordjaként zajlott le a vita a három szovjet javaslatról: az enyhülés elmélyítéséről és szilárdításáról, és a nukleáris háború veszélyének kiküszöböléséről. az erőszak alkalmazását száműző nemzetközi szerződés megkötéséről, valamint a nemzetközi biztonság szilárdítását sürgető nyilatkozat végrehajtásáról. Kétségtelen, hogy a bizottság pozitívan értékeli ezeket a javaslatokat. A nukleáris leszereléshez szükséges még kedvezőbb feltételek megteremtése érdekében a Szovjetunió kész megállapodni abban, hogy a teljes atomcsend mellett fogadjanak el moratóriumot a békés célú nukleáris robbantásokra. A szóban forgó kérdések gyakorlati megvizsgálása — a már elfogadott szerződés alapján — a leszerelési világkonferencia előkészítésének keretében az ENSZ-közgyűlés különleges ülésszakának napirendjén szerepelhetne. Egyes nyugati országok képviselői sajnálatosan arra az álláspontra helyezkednek, hogy a jelenlegi fórumon szükségtelen a kötelező szerződéstervezetek elfogadása, mivel küszöbön áll a közgyűlés különleges ülésszakának összehívása. Ez a magatartás csupán azt bizonyítja, hogy a gyakorlati leszerelés ellenfelei minden alkalmat megragadna a megkezdődött folyamat fékezésére, a döntések halogatására. (AP) Véget ért a NATO külügyminiszteri értekezlete Pénteken délben befejeződött Brüsszelben a NATO külügyminiszteri értekezlete. A miniszteri tanácskozásról kiadott kommüniké megállapítja, hogy bár a kelet és nyugat viszonyában a legutóbb elért haladás egyenetlen, bizonyos kedvező irányzatok mégis észlelhetők. Ez lehetővé teszi, hogy szélesebb körű kooperáció alakuljon ki a nemzetközi kérdésekben a Varsói Szerződéssel. Magyar küldöttség Kubában 9 Bias Koca Calderio, a Kubai Köztársaság elnökhelyettese, a KKP PB tagja fogadta a Biszku Béla, az MSZMP KB titkára a PB tagja vezetésével Kubában tartózkodó magyar pártküldöttséget. (Telefoto — TASZSZ — MTI — KS.) A Portugál KP reakció elleni frontot sürget A portugál kormány bukása új politika és új kormány szükségességét bizonyítja — állapítja meg közleményében a Portugál Kommunista Párt Politikai Bizottsága. Az új politikának tiszteletben kell tartania az 1974. április 25. óta végrehajtott társadalmi-gazdasági átalakításokat, szavatolnia kell a nemzeti függetlenséget, s a demokratikus társadalom továbbépítését. A párt politikai bizottsága nyomatékkai óvott bizonyos tervektől, amelyek szerint a két jobboldali párt, a PSD és a CDS részvételével vagy vezetésével alakulna kormány. Amennyiben semmilyen demokratikus alternatíva sem lehetséges, a kommunista párt a lehető legrövidebb időn belül tartandó parlamenti választások mellett száll síkra. | NAPI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR Spanyol voksok Csehszlovák felszólalás a haderőcsökkentési tárgyalásokon BECS Pénteken Bécsben megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 156. plenáris ülését. Az amerikai küldöttség vezetőjének elnökletével folyó tanácskozás egyedüli felszólalója Jiri Meisner nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezetője volt. Meisner nagykövet egyebek között rámutatott, hogy a tanácskozás tárgya a tengeri haderők kivételével — valamennyi fegyvernem és fegyverzet csökkentése. A szocialista országok minden eddigi javaslatukban előirányozták a légierők csökkentését — emlékeztetett rá a csehszlovák diplomata — ily módon is törekedve a közép-európai magas katonai koncentráció enyhítésére, illetve az enyhülés folyamatának elmélyítésére és katonai térre való kiterjesztésére. A nyugati államok azonban a csökkentést a szárazföldi erők körére akarják leszűkíteni. Meisner nagykövet emiatt felhívta a nyugati résztvevőket, hogy reálisan tekintsék át a kérdéssel kapcsolatos álláspontjukat. A haderőcsökkentési tárgyalások következő — az őszi tanácskozássorozatot lezáró — plenáris ülésére a jövő csütörtökön került sor. (MTI) Befejezéséhez közeledik az MPLA első kongresszusa LUANDA Pénteken Luandában a küldöttek egész nap zárt ajtók mögött a határozatok végső megfogalmazásán munkálkodtak. A kongreszszus szóvivője elmondotta az újságíróknak, hogy a bizottságok a határozatok megtárgyalásán kívül a központi bizottság új- öszszetételére tett javaslatokat is megvitatták. amelyek ezt követően a plenáris ülés elé kerülnek. Pénteken Luanda egyik terén rövid ünnepséget rendeztek, amelyen az MPLA vezetőin kívül a kongresszus vendégei is részt vettek. Köröttük a magyar küldöttség. amelyet Aczél György, az, MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese vezeti Az Angolai Nemzeti Felszabadító Mozgalom egyik mártírjáról, Jósé Aendes de Carvalhóról — mozgalmi nevén Ho'ji Ya Henda, parancsnokról — emlékeztek meg szoborportréja leleplezésével. A • KépUnkön: Andrej Kirilenko, az SZKP KB PB tagja, cs a szovjet küldöttség megtekinti a luandai kikötőt. (Telefoto — TASZSZ — MTI — KS.) hős katona 1968. április 14-én esett el egy portugál laktanya elleni akció során. A szoborportrét Agostinho Neto, az MPLA elnöke leplezte le. A harcban elesett hősnek az ünnepségen az Angola Hpse kitüntetést .adományozták. amelyet édesapjának nyújtottak át. Aczél György és Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője az ünnepséget követően a magyar nagykövetség épületében találkozott és elbeszélgetett a kisszámú luandai magyar kolónia tagjaival. (MTI) A homo sapiens jogai December lö: az Emberi Jogok Napja Az emberi jogok fogalmának kialakulását általában a francia forradalomtól • számítják. Az emberi jogok — írja találóan az egész szocialista jogtudomány közismert szakértője e kérdésben, Szabó Imre akadémikus — „vándorló, makacs, több társadalmi rendszeren áthúzódó jogok; ez adja azt a bizonyos ,örök’ látszatot, holott valójában csak tartós jogok”. Mint ilyenek, az emberi jogok elválaszthatatlanul kötődnek a társadalmi rendszerekhez, s kapcsolódnak az államtípusokhoz is. Hiszen épp az állam az, amely törvényeivel és apparátusával biztosítja e jogok érvényesülését s ugyanezt teszi a kötelezettségekre vonatkozóan is. Alkotmányok fundamentuma Az emberi jogok biztosításának nemcsak és nem egyszerűen deklarálása, hanem ezek szavatolása a társadalmi rendszer lényegét tárja fel. Ebben az értelemben is elmondhatjuk,- hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mérföldkövet jelentett. A forradalom első dekrétuma a békére hívott fel, egy olyan háború tetőzése idején, amely milliónyi embert legalapvetőbb jogától fosztott meg — az élettől. A szocialista rendszerek ebben az értelemben is a történelmi folytonosságot képviselik, és ma nemcsak alkotmányaikban deklarálják a békepolitikát, nemcsak tiltják a (háborúra való uszítást, hanem létükkel, súlyukkal, egész nemzetközi- tevékenységükkel biztosítani kívánják az élet jogát az egész emberiség számára. Ezt teszi a magyar alkotmány is. A szocialista országok ma olyan jogok teljességét is biztosítják polgáraik számára, amelyek társadalmilag igazán megalapozó jellegű jogok, amelyek a szocia-, lista alkotmányok fundamentumát képezik, s amelyeken az állampolgárok többi, a szocialista alkotmányokban ugyancsak részletesen kifejtett joga nyugszik. Ilyenek a szociális jogok, a gazdasági jog, a kulturális jogok. „... Az állampolgároknak joguk van az élet, a testi épség és az egészség védelméhez.” „Ezt a jogot a Magyar Népköztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, az emberi környezet védelmével valósítja meg.” Gyakorlatilag hazánkban minden magyar állampolgár orvosi ellátásra jogosult, minimális térítés ellenében gyógyszert kap. Ide tartozik egyik legnagyobb társadalmi vívmányunk: a társadalombiztosítós, amely széles körű ellátást nyújt. Alkotmányunk megfogalmazza a nők egyenjogúságát, előírja munkalehetőségeik és munkafeltételeik megfelelő biztosítását: a terhesség és szülés esetére fizetett szabadságot ír elő, s külön kiemeli az anyaság és a gyermek fokozott törvényes védelmét. Köteteknél is többet mond A művelődéshez való jog magába foglalja a közművelődés kiterjesztését és általánossá válását; az ingyenes és kötelező általános iskolát, továbbá a közép- és felsőfokú oktatást, a felnőtt dolgozók továbbképzését, amelyek állami támogatással valósúlnak meg. Lakosságunknak 20 százaléka tanul, képezi magát. Az a tény, hogy a szocialista országok — a múltból örökölt elmaradottság, s újkeletű világgazdasági nehézségek ellenére is — képesek minden állampolgáruknak a munkához való jogát biztosítani, mialatt a legfejlettebb tőkés államokban 15 millió ember van munka nélkül, önmagában köteteknél többet 'mond tőkésországok dolgozóinak a szocialista rend lényegéről. Az, hogy a szocializmus deklarálta s biztosította is a jogot az egészségvédelemhez, a művelődéshez mindenki számára, önmagában olyan lépést jelentett az egyenlőség ideáljának megvalósítása felé is. amely példa nélkül áll az emberiség történetében. Hiszen ezúttal vált először függetlenné a vagyontól az egészség feltételeinek biztosítása, az ember lehetősége a szellemi gyarapodásra. Mindezek a jogok egyáltalán nem függetlenek az úgynevezett hagyományos polgári és politikai jogok érvényesülésétől. Mert ugyan mit ér a politikai szervezkedés ünnepélyesen kinyilvánított jogával az a munkás, aki éppúgy nem kap emberhez méltó munkát, mint ahbgy nem kapott apja sem? És ilyen munkanélküli családok például a legfejlettebb tőkés országban — az Egyesült Államokban százezer számra élnek, vagy inkább tengődnek. Vagy mit ér a szabad szólás joga annak, aki nem tanulhatott, nem tud írni, akit nem tanítottak meg olvasni, számolni, a legegyszerűbb munkafolyamatokat elvégezni. Néha úgy tűnik, hogy az ilyen ember számára biztosított jogokról beszélni — ez az ember kigúnyolása. Szocialista ideálok A szocialista országok, amelyek a társadalomépítés folyamatában mind teljesebben biztosítják az emberi jogokat, egyszersmind alkotmányaikban, törvénykezésükben a kötelességeket is meghatározzák. A szocialista jogot, az alkotmányokat az a szemlélet hatja át, hogy az emberi méltóságot a jogok és kötélességek egységbe foglalása és egyensúlyba állítása biztosítja, jog;ok és kötelességek feltételezik egymást. Az utóbbiak közül kiemelkedik a becsületes munka feladata, s ide tartozik a törvények betartásán túl a szocialista együttélés szabályainak betartása is, ami az emberek közti új viszony kifejezője. S a szocializmus úgy biztosítja az ember jogait, hogy nem állítja azokat szembe a közösséggel, hanem az alkotást, a szabad munka energiáját a társadalom szolgálatába állítja. Az ENSZ 1945-ben elfogadott alapokmánya — amely utal az emberi jogokra — az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Deklarációja, majd az ennek nyomán jóval később tető alá hozott két ENSZ-közgyűlési egyezmény felfogása már tükrözi azt. hogy a szocialista ideálok térhódításának és materializálódásának hatása alól a tőkés államok sem vonhatják ki magukat. Igaz. hogy az 1952-es hatá-, rozat alapján 1966-ban elfogadott két egyezmény (az egyik a polgári szabadságjogokat, a másik a gazdasági, szociális és kulturális szabadságjogokat tartalmazta) hatálybalépésére még csaknem egy évtizedig várni kellett. Az ok: míg a szocialista államok azonnal elfogadták ezeket az egyezményeket, addig a legfejletteb tőkés országok vagy késve írták alá, vagy — néhányan — mindmáig nem ratifikálták ezeket. A lármás nyugati kampány, amely az emberi jogok ürügyén indult, nem véletlenül, fulladt be. Hisz épp a szocializmus az, amely igent mond az emberi jogok maximális'biztosítására. S az emberi jogok alkalmazása is tükrözi a szocialista demokrácia humanista lényegét, fejlődési tendenciáit és nagy meggyőző erővel demonstrálja- szocializmus és demokrácia feltételezik egymást, egymástól elválaszthatatlanok. V. P. Ismét választások előcsatározása folyik Spanyolországban: ezáltal a szakszervezeti és a községtanácsi választások állnak az érdeklődés középpontjában. A spanyol voksok mindkét szempontból fontosak. A szakszervezetek máris szemrehányást tettek a kormányzatnak a választási törvénytervezet elhúzódásáért, míg a községtanácsok összetétele tekintetében a hét elején fontos találkozóra került sor. Santiago Carillo, az SKP és Felipe Gonzalez, a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtitkára lényeges kérdésben jutott megállapodásra. Nevezetesen: ahol csak mód. lesz rá, a két ellenzéki baloldali párt a megválasztott községi tanácsokban együttműködik majd. (A választásokon különkiilön listán indulnak a kommunista és a szocialista jelöltek.) Jó példa Hispánia előtt Itáliáé: az olasz tartományok és megyék, a városok és kisebb települések élén sok helyen baloldali tanács, úgynevezett giunta áll. A kommunisták és a szocialisták kitűnően értenek, s nem egyszer a világsajtó is példaként idézte Bolognát, amely nemcsak kommunista irányítású tartomány székhelye, hanem maga az OKP irányítja a várost is, s a kommunistákon kívül szocialisták foglalnak helyet nagy számban a város vezető testületében. Spanyolországban most hasonló összefogás van kialakulóban, amire szükség is. mutatkozik. A kor. mány ugyanis úgy látja jónak, hogy a polgármestereket ne a községi tanácsok válasszák, hanem a legtöbb szavazatot elnyert lista vezetője kerüljön a település élére. Ezzel némileg csökken az esélye annak, hogy a két baloldali párt valamelyikéből kerüljön ki a polgármester. Madridban azonban nemcsak a választások, hanem egy véres incidens is izgalomban tartja a közvéleményt. Múlt vasárnap Malagában agyonlőttek egy 18 éves kommunista munkást. A belügyminiszter vizsgálóbizottságot küldött a helyszínre, s ennek jelentése nyomán valószínűnek látszik, hogy a gyilkos lövést egy rendőr adtu le. A példa is igazolja: bár még nincs pontos időpontja a két spanyolországi választásnak, de a hangulat máris izzó. Hispánia demokratikus átalakulásának egyik velejárója, hogy a voksok sorsa nem közömbös a tömegeknek, ugyanakkor érzékenyen reagálnak mindenfajta erőszakra, amiből a fasizmus éveiben mindenkinek kijutott. Gyapay Dénes Az MSZBT és az SZMBT együttműködési megállapodása Pénteken délután a Barátság Házában aláírták a Magyar- Szovjet Baráti Társaság, valamint a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság 1978—80-ra szóló együttműködési tervét, továbbá a két társaság 1978. évi együttműködési jegyzőkönyvét. Az 1978—80 közötti időszakra szóló program az együttműködés hosszabb távú tervezésével lehetővé teszi az eredményesebb közös tevékenységet. A két testvértársaság a jövőben is az SZKP XXV. és az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak, valamint a két ország megújított barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésének szellemében folytatja mun- . káját, tevékenyen hozzájárul a két párt kongresszusi határozatainak végrehajtásához. .’.V.V.V.V A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése (Folytatás az 1. oldalról) látásában, másrészt megnyugtatóan oldódjanak meg a szükséges munkaerő-átcsoportosítással kapcsolatos tennivalók. Az elmúlt évben a központi rendelkezések egész sora jelent meg a munkaerő-gazdálkodás javítására, Bár az ilyen jellegű intézkedések hatása csak hos2- szabb távon mérhető le, bizonyos kedvező jelenségek már tapasztalhatók. Javult a munkafegyelem, kevesebben változtatnak munkahelyet. A jövő év egyik fontos feladata az lesz, hogy a szakszervezetek is segítsék a jelenleg hatékonyan nem foglalkoztatható dolgozók szervezett átirányítását oda. ahol népgazdasági s^jempontból szükség van rájuk. Ez a folyamat jelenleg lassú, mert nemcsak szervezési, hanem emberi problémák is gátolják, különösen olyan esetekben. amikor a régi és az új munkahely között nagyobb földrajzi távolság van. A főtitkár-helyettes emlékeztetett arra a minisztertanácsi határozatra, hogy a központi intézkedésre vagy vállalati kezdeményezésre végrehajtott átcsoportosítás miatt munkahelyet változtató dolgozókat mentesíteni kell az ezzel járó hátrányok alól. Az ilyen átirányítás nem járhat szakmai, erkölcsi, vagy anyagi hátránnyal. Az új ismeretek megszerzéséhez, a begyakorláshoz szükséges időre — legfeljebb egy évre — a korábbi munkahelyen elért átlagkeresetet kell biztosítani. A' főtitkár-helyettes az üzemi demokrácia fejlesztéséről szólva elsősorban arra tért ki, hogy egész sor helyen máris jól működnek a bizalmi testület és a szakszervezeti tanács együttes új fórumai. A főtitkár-helyettes kitért az idei központi bérintézkedések végrehajtására is. kiemelve, hogy különösen a műszakpótlék bevezetésének hatására több üzem létszámgondja enyhült, az ösztönzőbb bérért a dolgozók most már jobban vállalkoznak a nehezebb körülmények között végzett munkára. A továbbiakban arról szólt, hogy az ésszerűbb munkaerőgazdálkodás elősegítésére folytatódik a bértömeggazdálkodós alapján dolgozó vállalatok körének kiterjesztése. Elsősorban a teljesítményhez kötött bértömeggazdálkodási forma elterjesztése célszerű. A szakszervezetek támogatják azt a törekvést, hogy a népgazdaságban az V. ötéves terv végére e bérszabályozási forma váljék jellemzővé. A főtitkár-helyettes méltatta a jubileumi munkaverseny eredményeit, s utalt arra, hogy a párt Központi Bizottsága a versenyben legkiválóbb eredményeket élért vállalati kollektívákat és szocialista brigádokat magas kitüntetésben részesíti. 1978. január 1-től a munkaverseny értékelésének új módszerei is életbe lépnek, ezzel kapcsolatban több ágazatban már ki is dolgozták a „Kiváló vállalat” cím elnyerésének pályázati feltételeit. A SZOT elnöksége javasolta a tanácsülésnek, hogy a KISZ Központi Bizottságával közös állásfoglalásban kérje fel a vállalatok, üzemek, intézmények dolgozóit, a szocialista brigádokat, hogy kezdeményezéseikkel, munkaverseny-vóllalásaikkal segítsék az 1978. évi terv megvalósítását. A tanácsülés a beszámolót és az állásfoglalási javaslatot egyhangúlag elfogadta. További napirendi pontként Duschek Lajosné, a SZOT titkára a dolgozók kedvezményes üdültetésének helyzetét vizsgálva összegezte az eredményeket, rámutatva, hogy a SZOT szervezett kedvezményes jutalomüdültetésében 1976-ban már 379 ezer felnőtt, szakmunkástanuló és gyermek vett részt. Megemlítette még, hogy a vállalati üdültetés is jelentősen bővült. Évente 680 ezer dolgozó pihenhet vállalati, intézményi üdülőkben. A vállalati üdültetés színvonala azonban nagyon eltérő. A SZOT titkára az üdültetés fejlesztésének fő formái között a gyógyüdültetést, a családos üdültetést, a nyári csoportos gyermek- és szakmunkástanuló, valamint a GYES-en levők üdültetését emelte ki. 1980-ban a tervek szerint 403 ezer embert akarnak szakszervezeti kedvezményes üdültetésben részesíteni, 24 ezer rel többet, mint 1976-ban. A tanácsülés a kedvezményes üdültetés fejlesztéséről szóló tájékoztatót és határozati javaslatot is egyhangúlag elfogadta. Végül megválasztották azt a küldöttséget, amely a magyar szakszervezeteket 1978. április 16-a és 23-a között Prágában a IX. Szakszervezeti Világkongresszuson képviseli. A delegációt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára vezeti majd. (MTI)
