Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)
1977-12-08 / 288. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 288. szám Ára: 90 fillér 1977. december 8. csütörtök Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának ülését december 8-ra összehívták. A végrehajtó bizottság tájékoztató meghallgatását javasolja a Központi Bizottság december 1-i üléséről, majd jelentést vitat meg a megye 1977. évi gazdálkodásának tapasztalatairól és az 1978. év főbb feladatairól. Továbbá javasolja jelentéseik meghallgatását a pártfegyelmi munkáról, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója eseménysorozatának megyei tapasztalatairól. A KISZ KB ülése Szerdán ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A tanácskozáson Maróthy László. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára elnökölt. A testület Kovács Jenőnek, a KISZ KB titkárának előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 80. évfordulójának megünnepléséről, továbbá a nemzetközi ifjúsági és diákmozgalom Időszerű kérdéseiről. A KISZ KB megállapította: a magyar ifjúság, együtt egész népünkkel, a világ haladó erőivel, méltó módon köszöntötte közös ünnepünket, a Nagy Október évfordulóját. A tanácskozáson elfogadták a nemzetközi helyzetről, a nemzetközi ifjúsági és diákmozgalom kérdéseiről előterjesztett tájékoz^ tatót. Az európai ifjúsági és diákszervezetek elhatározásával kapcsolatban, hogy 1978. január 20—22. között Budapesten rendezik meg az európai Ifjúsági és leszerelési konferenciát, a KISZ KB rámutatott: az a tény, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) Több, jobb lakás — hamarabb 3. oldal Eredményes kísérlet I. oldal Kulturális program Kiskőrösön Előkészületek a jövő évre Tanácskozás a mezőgazdasági termékek forgalmazásáról Tegnap Kecskeméten, a megyei tanács székházában együttes ülést tartott a mezőgazdasági szervezési bizottság, valamint a zöldség és gyümölcs operatív koordinációs bizottság. Megvitatták az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtásának tapasztalatait,, a mezőgazdasági termékek felvásárlásának eredményeit és a jövő évi feladatokat. Dr. Glied Károlynak, a megyei tanács elnökhelyettesének üdvözlő szavai után dr. Király László mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető, a mezőgazdasági szervezési bizottság elnöke tartott beszámolót. Rámutatott, hogy a természeté károk ellenére, a mezőgazdasági üzemek erőfeszítéseinek köszönhetően, jól zárul az év. A főbb szántóföldi növényekből jó termést takarítottak be. Búzából például minden eddiginél magasabb hozam volt ebben az esztendőben, vagyis hektáronként 43,1 mázsa. A kukorica terméseredményei még nincsenek öszszesitve, de az elmúlt évhez viszonyítva mintegy 8—9 mázsával magasabb a hektáronkénti hozam. Az általános kép igen kedvező á kertészetben is. A fagykárok ellenére jó termést takarítottak be a gazdaságok szőlőből és egyes gyümölcsfélékből. Az ösztönző intézkedések hatására a legfontosabb zöldségfajokból emelkedett a termelés. A zöldségfélék öszszes vetésterülete 3 ezer hektárral növekedett. A betakarított összes termés mennyisége az elmúlt évhez viszonyítva mintegy 4 ezer vagonnal több. A nagy mennyiségű áru átvétele nehéz feladatok elé állította a felvásárló és a feldolgozó vállalatokat. Jellemző volt a krónikus göngyöleghiány, a feldolgozóipar is gondokkal küzdött. Az állattenyésztés is sokat fejlődött. Tizenkét százalékkal nőtt az értékesített vágóállatok menynyisége. Mintegy 130 ezerrel több hízott sertést vettek át. Számottevően emelkedett az állati termékek forgalma is. A beszámolót követően a felvásárlásban és a feldolgozásban érdekelt vállalatok vezetői mondták el észrevételeiket, javaslataikat. A mezőgazdasági szövetkezetek területi szövetségének képviselői is számos, figyelemreméltó megjegyzést tettek. A felszólalásokból kitűnt, hogy megkezdődtek az előkészületek a jövő évi termelésre, az árucikkek felvásárlására és feldolgozására. Fontos feladat, hogy az üzemek, vállalatok jó partneri kapcsolatot alakítsanak ki a termelőkkel. Intézkedéseket kell tenniök, hogy a súrlódási felületeket csökkentsék, zökkenőmentesebb legyen az áru átvétele. A megyei ZÖLDÉRT igazgatója, dr. Laczkó Tibor, bejelentette, hogy az 1975-höz viszonyítva mintegy 50 százalékkal több árut vásároltak fel zöldségből és gyümölcsből. Tanulva az idei tapasztalatokból, már most hozzákezdtek a göngyölegek tartalékolásához. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasággal egy közös ládagyártó üzemet hoznak létre. A tapasztalatok szerint az állattenyésztés jövőre tovább fejlődik nemcsak a nagyüzemekben, hanem a kisgazdaságokban is. Ennek megfelelően a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat felkészül a keveréktakarmány-gyártás fejlesztésére, illetve a takarmányforgalom növelésére. A tanácskozáson megállapították, hogy számos olyan tennivaló van, amelyek meghaladják a megye hatáskörét. Ide tartozik például a feldolgozó kapacitás növelése, a felvásárlás további korszerűsítése, hűtőházak, tárolók építése. Mindezekkel kapcsolatosan a javaslatokat és elképzeléseket az Illetékes országos szervekhez továbbítják. K. 3. GÉPEK, CSARNOKOK, TONNÁK ÉS A PETŐFI NÉPE Nyomdai rekonstrukció Népgazdaságunk az V. ötéves tervben öt és fél milliárd forintot fordít a nyomdaipar fejlesztésére. Korábban már beszámoltunk arról, hogy a kecskeméti Petőfi Nyomda is részesül ebből az összegből, s most Birkás Béla főmérnökkel és Szántó Béla termelési főosztályvezetővel arról beszélgettünk, hogyan halad a fejlesztés. — A nagyszabású rekonstrukció 1976 végén kezdődött — mondta Birkás Béla főmérnök. — Százmillió forintot költhetünk el, s ebből nyolcvanmillióért korszerű gépeket vásárolunk. A többi összeg pedig két új műhelycsarnok felépítését teszi lehetővé. Az egyik, 1550 négyzetméteres alapterületűt már használatba is vettük, a másik ugyanilyen csarnok elkészülte a lövő év közepére, a beruházás befejezéseként várható. Ami az új gépek beszerzését, illetve üzembe állítását illeti, nem vagyunk elégedettek. Mi idejében leadtuk például a megrendelést egy korszerű öntapadó címkegyártó gépsorra. A TECHNOIMPEX Külkereskedelmi Vállalat késedelmes ügyintézése miatt azonban hat hónappal későbben láthatott munkához ez a 8 millió forint értékű, a többieknél jóval termelékenyebb berendezés. Most elküldtük úiabb megrendelésünket is. remélhetően a jövő év áprilisában — mint ahogy terveink előírják — ez a legújabb gépsor is termelni kezd. A napokban érkezett egy offset gép. A most használatban levő gép nagyjavítása idején a Petőfi Népét is ezen nyomjuk, sajnos csak fekete színnel, kék kísérőszín nélkül. A beruházás jelentőségét nyomdánk fejlődését néhány számmal is érzékeltetni tudjuk. Létszámunk általában azonos, jelenleg 1060 dolgozót foglalkoztatunk. A beruházás előtti évben, 1975-ben 5800 tonna papírt dolgoztunk fel, árbevételünk elérte a 260 millió forintot. Az idén, nem utolsósorban a folyamatban levő beruházás eredményeként már 6,5 ezer tonna papírra van szükségünk és • Az öntapadó címkegyártó gépsor egyik egységének kezelője, Kozmái Ferencné munka közben, árbevételünk 300 millió forint lesz. A beruházás befejezését követő évben, amikor már minden tervezett gép és új munkaterület rendelkezésünkre áll, 8 ezer tonna papír feldolgozásáért 370 millió forintra számítunk. — Bízunk abban^ hogy áz alapanyag is jobb minőségű lesz mint amit eddig kaptunk — veszi át a szót Szántó Béla termelési főosztályvezető. — Sajnos, a csomagolóeszközök, a nyomott kartondobozok gyártásához szükséges papírt az idén nagyon rendszertelenül szállították, s a minősége ellen is sok kifogásunk volt. Termelésünket jelentős mértékben akadályozza például az, hogy lenne ugyan pénzünk az anyagmozgatás gépesítésére, de nyolc emelővillás targoncánk közül átlag csak egy dolgozik rendszeresen. A többihez nem kapunk alkatrészt. Az anyag kézi mozgatásához több ember szükséges, akiket másutt foglalkoztathatnánk. A targoncák miatt nem egyszer felesleges gépállás is előfordul. Informátoraim a továbbiakban elmondták, hogy egyre nagyobb sikere van a nyomdában készült öntapadó címkéknek. Amikor kezdték, 1975-ben 16 millió forint értékűt gyártottak, az idén már 39 millió forintot kapnak ezekért a termékekért, s a re~ konstrukció befejezése után 60— 70 millió lesz az árbevételük. Jelenleg mintegy 70 folyóiratot és különböző újságot állítanak elő. Jelentősen fejlődik a könyvnyomtatás, az idén 600 tonna papírt felhasználva mintegy 2 millió szépirodalmi, műszaki, mese- és más könyvet készítettek. A Corvina kiadó által rendelt német nyelvű mesekönyv például a Szép könyv pályázaton előkelő helyezést ért el. A Petőfi Nyomdának jelentős szerepe van hazánk tankönyv-ellátásában is. Ebben az esztendőben 42 féle tankönyvet adtak át a megrendelőnek, összesen 330 ezer példányban. Ezért a tevékenységükért az országos versenyben a harmadik helyezést érték el. O. L. Szocialista országok kulturális szakemberei Kecskeméten Az elmúlt napokban került sor a szocialista országok zeneműkiadóinak ötödik nemzetközi konferenciájára Budapesten. A három-négy évenként megrendezésre kerülő találkozót első ízben rendezték Magyarországon. Az idei tapasztalatcsere-látogatás során 30 vendég — zeneműkiadó vállalatok igazgatói és művészeti vezetői — tegnap ellátogattak Kecskemétre Sarlós Lászlónak, a Zeneműkiadó Vállalat igazgatójának vezetésével, és megtekintettek két zenepedagógiai intézetet. A Kodály Zoltán Általános Iskolában és Gimnáziumban tájékoztatták a vendégeket az intézmény szervezeti felépítéséről, munkájáról, oktatási, nevelési célkitűzéseiről. Majd egy elsőosztályos énekórát tekintettek meg, ahol a gyerekek — Bánki Vera tanárnő vezetésével — könnyed, játékos, oldott formában sajátították el, gyakorolták a szolfézs és a zeneelmélet alapjait. Ezt követően ellátogattak a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetbe. Erdei Péter igazgató egy képmagnóra felvett rövid film segítségével mutatta be az itt folyó magasszintű zenei oktatás módszerét, hatékonyságát. Ugyancsak tegnap délelőtt öttagú bolgár kulturális küldöttség látogatta meg a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetet, Gocsó Gocsevnek, a Bolgár Kulturális Bizottság művelődési-oktatási igazgatójának vezetésével. A delegáció még két napig tartózkodik Magyarországon, hogy tanulmányozza a hazai művészeti oktatás különböző területeinek irányítási rendszerét. Velük volt Kecskeméten Balázs István, a kulturális minisztérium oktatási főosztályának vezetője is. Az export hatékonysága • Bemutató óra a Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium I./b. osztályában. (Tóth Sándor felvételei.) • A bolgár vendégek megtekintik a Kodályemlékkiállítást a zenepedagógiai intézet folyosóján. összejöveteleken, társaságban, utazás közben megszokott dolog, hogy rövid időn belül a politikára terelődik a szó. Sőt, az sem újszerű ma már, hogy a beszélgető partnerek gazdaságpolitikai kérdéseket feszegetnek, nem egyszer külkereskedelmi vonatkozásban is. Különösen érdekessé válik ez akkor, ha a vitatkozók a bonyolultabb összefüggések ismeretében a téma mélyére tudnak hatni. Manapság ez sem ritka dolog, hiszen hazánk az elmúlt három évtized alatt agrár-ipari országból szocialista nagyiparral, nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező országgá fejlődött. A magyar termékek tekintélyes része jut el külföldre, s azt is sokan tudják, hogy nemzeti jövedelmünknek csaknem fele származik a külkereskedelemből. Ám éppen az a tény, hogy a honi ipar és a mezőgazdaság termékeinek számottevő részét exportálja, a külkereskedelem pedig a lakosság szükségleteinek kielégítésére, a gazdasági ágazatoknak anyaggal, gépekkel való ellátására tekintélyes mennyiségű importot bonyolít le, azt jelenti, hogy a nemzetközi gazdasági viszonyok figyelembevételével kell termelni. Erről azonban már kevesebb szó esik, igaz, hogy e téren nemcsak szavakra, hanem tettekre van szükség. Ez a kérdés akkor vetődött fel markánsabban. amikor a nemzetközi gazdasági életben bekövetkezett alapvető változások miatt kedvezőtlenebbekké váltak népgazdaságunk fejlődésének külgazdasági feltételei. A párt központi bizottságának ez év októberi határozata mélyrehatóan elemezte az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Most tehát azon múlik minden, hogy a vállalatok, gazdaságok mennyire hatékony intézkedéseket tesznek a maguk házatáján annak érdekében, hogy termékszerkezetük módosításával gyártmányaik minőségének javításával, gazdaságos előállításával, növeljék exportjuk hatékonyságát, gyártmányaik versenyképességét a világpiacon. Bács-Kiskun iparának exportja nem elhanyagolható népgazdaságunk számára. A megye üzemei 12 százalékkal több árut adtak el a külkereskedelemnek az első háromnegyed évben, mint egy évvel korábban. ‘Főleg a kohó- és gépipari tárcához tartozó vállalatok külföldre való szállításai fokozódtak erőteljesen, csaknem 88 százalékkal. A vízgépészeti vállalat például 2,4-szeresére, a MEZŐGÉP Vállalat kétszeresére növelte külkereskedelmi értékesítését. A könnyűiparban a Finomposztó Vállalat háromnegyed év alatt az előző évi 83 ezerrel szemben 706 ezer négyzetméter gyapjú, illetve gyapjú típusú szövetet exportált. A Kecskeméti Konzervgyár mintegy 35 százalékkal több árut adott el határainkon túl. Magnetofonból másfélszer, férfiingekből kétszer annyit szállítottak a külföldi megrendelőknek Bács-Kiskun megyéből. Ezzel természetesen korántsem teljes a lista, de ha tovább sorolnánk az üzemeket, hasonló adatok tárulnának elénk. Arra viszont már nehezebb válaszolni, melyik volt a leggazdaságosabban értékesíthető termék a külföldi piacokon, vagyis, hogy melyik szolgálta leghatékonyabban népgazdaságunk egyensúlyi helyzetének javítását. Ennek egyik oka, hogy a megye üzemeinek többsége nem önálló vállalat, hanem gyár vagy gyáregység. Ez esetben pedig az anyavállalatokon múlik annak eldöntése: melyik termék előállításának növelése, gyártmány-, vagy gyártásfejlesztése hasznos hazánk külkereskedelme szempontjából. A megyei székhelyű vállalatoknál természetesen más a helyzet. A gondos, körültekintő, felelősségteljes elhatározás itt születik, s a fontos az, hogy ha kell, felülemelkedve a vállalati érdekeken, a népgazdaság, ezen keresztül egész népünk lássa annak hasznát. Bárhol hozzák is azonban a döntést, a vezetők és a műhelyekben dolgozók a maguk frontján kell, hogy legjobb tudásukkal, szorgalmukkal javítsák az általuk termelt áruk piacképességét, gyártásának gazdaságosságát. így lesz még több értelme annak, hogy a gazdaságpolitikáról vitatkozunk. N. O. mmmm P. E.
