Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-07 / 287. szám

1977. december 7. • PETŐFI NÉPE • 1 A tájékoztatás politikai kötelesség 9 Egy év híján hatvan eszten­deje, hogy december 7-én meg­jelent a magyar kommunista új­ságírás első számaként a Vörös Üjság. Súlyos idők, nehéz törté­nelmi pillanatok közepette szü­letett. Az őszirózsás forradalom megindított egy folyamatot, de tulajdonképpen stagnált a forra­dalom ügye. A Kommunisták Magyarországi Pártja, amely a Vörös Üjság megjelenésénél két héttel korábban alakult meg. olyan népszerű és az egész or­szágot magával ragadó program­mal lépett fel, amelynek min­dennapos publikálásához lapra volt szükség. És ez az újság megszületett, a magyar sajtótör­ténet féltve őrzött kincseként. Jelentkezése nagy döbbenetét okozott az akkori félfeudális Ma­gyarországon. A döbbenet egy imagát már túlélt osztálynál, je­lentkezett. amelyik mindig útjá­ban állt az igazság hirdetésének, a valóságismeretnek, a sajtósza­badságnak. A magyar sajtó múlt­jában addig is temérdek haladó vonál volt. Sajtótörténeti emlé­kek igazolják, hogy a harcba hívó hang nem hiányzott a köz­élet légköréből. De az igazi pro­letárforradalmat hirdető szó ak­kor került nyomtatva először a nép kezébe. Bizonyára nem túl­zás azt mondani, hogy december 7. napja azokban az időkben fel­mérhetetlen jelentőségű volt. Mi, a mai mindennapok újság­írói sokat merítettünk ebből a tradícióból. A felszabadulás utá­ni időszak ismételten birtokába vehette a diktatúra leverésével időlegesen megszűnt hagyomá­nyokat és eszköze lehetett egy új világ építésének. Azóta már év­tizedeket számolunk azzal az eredménnyel, hogy a magyar ol­vasó nép meggyőződött róla: a politika nem úri huncutság, ha­nem azokért íródik, akik olvas­sák. A magyar lapok valóban a nép lapjai lettek, közkedvelt, népszerű, olvasmányos és hiteles forrásai az egész közvélemény in­formáltságának. A sajtó munká­sai. az újságírók ebből a bizalom sugárzását érzékelhetik. És ha egyáltalán százezrek és milliók újságot olvasásának titka van, akkor az nem lehet más, mint az, hogy a párt politikájában fo­gant kommunista sajtó közérthe­tő módon áll a jövő építésének szolgálatában. • Ez jelzi a magyar újságírás nagy felelősségét is. Ezért mond­ták hát jeles elődeink, hogy: „A sajtó nem tömegapparátus, nem tömegszervezet. mindazonáltal megfoghatatlan kapcsolatot léte­sít a párt és a munkásosztály kö­zött, olyan kapcsolatot, amely erejét tekintve nem gyengébb, mint bármely tömegjellegű, köz­vetítő apparátus.” Ebből követ­kezik, hogy a sajtónak lépést kell tartani a mindennapi élet történéseivel, azoknak az alapve­tő célkitűzéseknek a naponkénti ismertetésével, és megvalósulá­suk ellenőrzésével, ami a fejlett szocialista építést szolgálja. A magyar sajtó egy új világ történetét írja. A későbbi idők kutatóinak fontos forrásává vá­lik mindaz, amelyet naponta közreadunk. Tehát nagy szerepe, jelentősége van a hitelességnek, az igazmondásnak, a felelősség­­teljes véleményalkotásnak. Je­lennek és jövőnek egyaránt tud­nia kell, hogy a kommunista saj­tó nemesítve hagyományait, mil­liók mindennapos gondjaival fog­lalkozzék. amelynek tengelyében a holnapok épülésének legfonto­sabb gondja a gazdaság szerve­zése, és propagandája áll. • Lenin írta: „Mennél többet a gazdasági életről. De nem „ál­talános” elmefuttatások, tudós szemlék, intellektuel tervek és hasonló zagyvaságok értelmében vett közgazdaságtan — amely sajnos túlságosan gyakran nem egyéb, mint zagyvaság. Nem, a közgazdaságtanra az új élet va­lóságos építése tényének össze­gyűjtése, gondos felülvizsgálása és tanulmányozása értelmében van szükségünk.” Ez az útmuta­tás — lehet mondani — csaknem örökérvényű. Hiszen rendkívül nagy a közvéleményt befolyáso­ló, formáló szerepe. Egy nem ré­gen született párthatározat szö­gezi le: „A politikai tudat erősö­désével, a szocialista demokrácia .fejlődésével társadalmunkban megnőtt a politikai közvélemény szerepe. Alapvető politikai ér­dekünk, hogy a közvélemény minden lényeges eseményéről időben, pontosan értesüljön. Ezért a megbízható, gyors, az összefüg­géseket bemutató tájékoztatás minden testület, szerv és vezetők politikai kötelessége.” • Ez tulajdonképpen a szabad sajtó lényege. Annak a szabad sajtónak lényege, amelyet a ka­pitalista világban annyiszor pró­báltak — és ma is ezt teszik — lejáratni, saját tévinformációik, vagy féligazságaik hirdetésével. Szilárd álláspontunk és ez a mi lapunk egyre nagyobbodó olvasó­táborának is oka, hogy az a sza­bad sajtó, amely a megállíthatat­lan fejlődés naponkénti szolgála­tában áll. Amelyik bátran, szóki­­mondóan, vitatkozva hárítja el az úton keletkezett torlaszokat, amelyik bírálja a felelőtlenséget, a késedelmet, a tervszerűtlensé­­get, a lustaságot, a fegyelmezet­lenséget, a bürokratizmust, az íróasztal-szemléletet. Marx mondta: „A szabad sajtó a népszellem éber szeme, egy nép megtestesült bizalma önma­gához ...” A bizalom naponkénti megújhodása, a toliforgatók táv­latokba tekintő és ferdeségekben meg nem alkuvó magatartása, és az a szándék, hogy az írások mindegyike a valóságból buzog­jon, ez valamennyi magyar új­ságíró hitvallása. Füst nélküli ipar A Magyar Állami Népi Együt­tes rendkívül elismerő fogadta­tásban részesült távol-keleti tur­néjának utolsó állomásán, a Fü­­löp-szigeteken is. Folklórcsopor­tunk a festői manílai tengerpar­ton épült hatalmas művelődési Miért drága, vagy elavult?... A játék a gyermekek egyéni­ségét, képességeit, és érzelemvi­lágát egyaránt fejlesztő, igen fon­tos tevékenység. Nem mindegy tehát, mit nyújtunk át gyerme­keinknek a téli ajándékozás örö­mében. Aki ajándékoz, az egy kicsit magát is adja, és így igen sokan „vizslaszemmel” járnak­­kelnek a játékboltokban. A decemberi ünnepek előtt ta­gadhatatlan, hogy zsúfolásig meg­teltek az áruházak és a boltok játékpolcai... Baba, autó, labda, különböző összerakós és társas­játékok sorakoznak egymás mel­lett, a bőség látszatát keltve. Am, ha az ember használat, korsze­rűség, és ízléses forma — vagy netán a pénztárca tömöttsége — szempontjából vizsgálja a kíná­latot, bizony gondolkodóba esik, valóban célszerű és változatos-e mindaz, amit a boltokban gyer­mekeink számára vásárolha­tunk? . .. Kezdjük az autókkal, a fiúk legnépszerűbb játékával. Néhány éve eltűntek a nyugati gyártmá­nyú modern és formahű, tetsze­tős kivitelű piciny autók: mit kí­nál a hazai ipar helyettük? Sem­mit. Míg az „igazi” autógyárak két-három évente új és tetszetős típusokat tudnak piacra dobni, addig a hazai játékautók közel egy évtizede jórészt azonos for­mát mutattak. Tízéves Zaszta­­va, hasonló korú Ford, Skoda, a hatvanas évek elején futott ódon típusokra emlékeztető, „vij­jogó” rendőrautók és mentők je­lentik a kínálatot a lendkerekes autók között. A választék — bol­tonként — ritkán haladja meg a két-három változatot, s áruk sem a legolcsóbb. Közülük talán egye­dül a Wartburg kocsi az, amely napjaink formáját testesíti meg. Ha olcsó műanyagból készített formahű és szép versenyautót, vagy személygépkocsit szeretnénk központ nyolcezer főt befogadó népszínházában lépett fel telt ház előtt, nagy sikert aratva. A kongresszusi palota szomszédsá­gában fekvő .színház közönsége fergeteges tapssal jutalmazta az előadás műsordarabjait. vásárolni, az elárusítók bizony kényszerűségből elküldenek ben­nünket... Hová? A butikokba, ahol az ötletes maszekok, felfe­dezvén a kereslet és az üzlet le­hetőségeit, változatos, színes és olcsó — bár ritkán szép — kis­autókat árulnak. A józan elme számára egysze­rűen érthetetlen, hogy a filléres gyártási költségű műanyag autók előállítására miért képtelen az erre hivatott gyár, miért nem tervezik át az elavult formákat, és cserélik ki korszerűbbre, tet­szetősebbre az ócska lemezautó­kat, festett ablakú buszokat, . és a többi terméket. Azért talán, hogy eladhatók le­gyenek a jórészt ugyancsak im­portból származott méregdrága, elektromos vezérlésű irányítható autók, amelyek bonyolultak, könnyen elromlanák, és amelyek­kel a gyerekek hosszasan amúgy sem játszanak? Nem sokkal ötletesebbek a tár­sasjátékok sem; igaz ugyan, hogy a választék nagy, de ha valaki veszi a fáradságot, hogy végig „böngéssze” őket, kiderül, hogy szerkesztési elveiket tekintve nem nagy változatosságot mutat­nak. Hiányos a kislányok által ked­velt babakészletek kínálata is; a házak, szobabelsők, bútorok, ru­hák, kellékek — amelyekkel so­káig elbabrálhatnának egyedül és közösségben is a kicsinyek. Itt ugyancsak nem költséges dolgok­ra vágyna a szülő. Hiszen drá­ga alvósbaba ismét szép számmal akad, de ötletes műanyag segéd­letek alig ... Ä helyzet ugyanaz, mint a fiúknál. Ügy tűnik, hogy a fantáziát és az ötleteket, illet­ve a szép formákat — amelyek gyakran felnőtteket is elcsodál­­koztatnak külföldön egy-egy já­tékbolt kirakata előtt — drága, bonyolult, és nem is mindig íz­léses megoldásokkal pótolja a ha­zái játékipar. Olcsó, ötletes és szép játékok sokaságát hiányoljuk a boltok polcairól. P. M. Holt idényben járunk, idegen­­forgalmi üres zónában, amikor a nyár és a nyárutó már rég el­illant, a kánikulai hajrában kifá­radt erők visszavonultak. Nem úgy az irányítók, akikre most a körültekintő mérlegelés, a számvetés, és számadás nem cse­kély feladatai várnak. December első napján az Országos Idegen­­forgalmi Tanács nyilvánosságra hozta az év első tíz hónapjáról készített összesítését, amely ugyan még nem az idei végeredmény, ám segítségével mutatkozik némi esély a turisztikai szemlélet és gyakorlat kitapintására. Eddig 11 millió külföldi lépte át határainkat, 2,2 millióval több, mint az elmúlt év azonos idő­szakában. A látogatók háromne­gyed része gépkocsival vagy autóbusszal érkezett; csaknem kétmillió idegen rendszámú sze­mélyautó gördült útjainkon. A szocialista és kapitalista állam­beli turisták aránya megközelítő­leg 50—50 százalék. Ami pedig a devizabevételt illeti: megközelíti a 4,7 milliárd forintot, (össze­hasonlításul : a IV. ötéves terv­időszakban ez összesen 8 milli­árd volt.) Ennyit a statisztikákból, és tár­gyilagosan mindjárt meg is álla­píthatjuk, hogy Bács-Kiskun me­gye részesedése az összteljesít­ményből — a tagadhatatlan fej­lődés, az irántunk való érdeklő­dés fokozódása és a nyilvánvaló forgalomnövekedés ellenére — nem számottevő. Igaz, földrajzi helyzetünk, adottságaink megha­tározóak e tekintetben. Nem ren­delkezünk Balatonnal, Dunaka­nyarral, nincsenek hegyvidéki üdülőhelyeink és még csak gyógy­vizekben sem bővelkedünk. Még­sem vall elhamarkodottságra ki­jelenteni: nagyon sok múlott és múlik a jövőben is rajtunk, itt élőkön, vendéglátókon. Annak ér­dekében, hogy nyaranta meg­szűnjünk csak tranzitterület, át­vonulás terep lenni. Elsősorban nem megyei — de nálunk az országosnál is éleseb­ben jelentkező — tünet, hogy a fogadókapacitás még csak meg Jövőre ünnepli újjáalakulásá­nak 25-ik évfordulóját a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat. Az évforduló kapcsán Kurucz Imre, a TIT főtitkára az MTI munkatársának elmondotta: — Negyedszázada alakult újjá a Természet- és Társadalomtudo­mányi Ismeretterjesztő Társulat, amelyben először a Magyar Tör­ténelmi Társulat és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tagjai jelentették a TIT bázisát. 1953. szeptemberétől megalakultak a TIT központi szakosztályai, majd később a megyei és a városi szer­vezet is. 1954-ben a TIT keretei között merőben új tartalommal kezdődött meg a szabadegyetemi oktatás. Oly nagy volt az érdek­lődés, hogy a várt néhány száz jelentkező helyett több mint 6800-sem közelíti az igényeket. Sok­kal több üdülni vágyó külföldi töltené hazánkban — és meggyőző­désünk. hogy a Duna—Tisza közén is — nyári szabadságát, ha meg­felelő színvonalú kiszolgálásban részesülne. Ezzel nem csupán az időnként krónikus méreteket öltő szálláshely-hiányra akarunk utal­ni. Mert — tegyük szívünkre a kezünket — teljesül-e és ha igen, milyen körülmények között pél­dául elemi beszerzési óhaja a ná­lunk forgolódó idegennek — tá­borozzon az a Balaton, vagy a Szelidi-tó közelében — egy túl­zsúfolt. forró nyári vasárnapon? Kopott közhelynek tűnik álta­lában a figyelmesség, az udvari­asság számonkérése is. Nem le­het viszont vitás, hogy az ide­genforgalom sikere — a tárgyi feltételek mellett — nagymérték­ben függ a vendégfogadás em­berségétől. a hivatásos vendég­látók készségétől, a lassan fele­désbe merülő, hagyományosnak titulált magyar szívélyességről. A kulturált szolgáltatás, vagy ha úgy tetszik szolgálat megteremté­séről van tehát szó, amelyre ven­dég és vendéglátó kapcsolata épül. Ebben, vagyis a hozzáállás mi­lyenségében hárul még ránk, Bács-Kiskun megyeiekre is ten­nivaló,' méghozzá bőségesen. Megkérdezheti valaki: miért kell nekünk ennyire megkülön­böztetett figyelmet fordítanunk az idegenforgalomra? Két okból. Egyrészt, mert — és erről a párt XI. kongresszusának határozatá­ban is olvashattunk — sajátos eszközeivel lehetővé teszi, hogy milliók ismerjék meg közvetlenül egymás életét, országát, valós eredményeit és gondjait, erősítve ily módon is a népek barátságát. Másrészt gazdaságpolitikai szem­pontból. A közgazdasági szóhasz­nálat „láthatatlan export”-nak, az ide vonatkozó szakzsargon füst nélküli iparnak nevezi a turiz­must. Tény: az idegenforgalom­ból lényegesen olcsóbban „ter­melhetünk” devizát, mint áruki­vitelből, hisz a fogyasztó a he­lyünkbe jön. K. F. an iratkoztak be. Az 1956—57-es tanévben a szabadegyetem nyelv­iskolája is megkezdte oktatását mintegy 3100 hallgató részvételé­vel. 1959—59-es tanévtől kezdve működnek munkás- és tsz-aka­­démiáink is. A társulatunk tag­létszáma napjainkban meghalad­ja a 27 600-at. Arra törekszünk, hogy a tudományos ismeretter­jesztés állandóan továbbfejleszt­ve, lépést tartsunk a változó és növekvő társadalmi igényekkel. Nemzetközi kapcsolataink az egész világra kiterjedtek. Nem akarjuk magunkat ünne­pelni. Csupán egy kibővített or­szágos elnökségi ülésen emléke­zünk meg újjászervezésünk óta eltelt 25 évről, amelynek törté­netét saját kiadványban is meg­jelentetjük. Játékboltokban, ünnep előtt Űjjáalakulásának 25. évfordulójára készül a TIT ^■ÍIEBBT éből : Iliiig......................................................- ....................................................................— Az Arktyika az Északi-sarkon • Az Arktyika északi-sarki útján. • Jurij Kucsijev, a jégtörő hajó kapitánya. A hír bejár­ta a világot: az Artyika atomjégtörő hajó, Jurij Ku­csijev kapi­tány vezetésé­vel elérte a földrajzi Észa­ki-sarkot. A hajózás törté­netében elő­ször sikerült áttörni az Északi-sarkot borító vastag jégpáncélt, és eljutni a Sark­ra. A történel­mi esemény emlékére az Északi-sarkon kitűzték a Szovjetunió állami zászla­ját és egy fém emléktáblát hagytak hátra, melyen feltüntet­ték az Északi-sark elérésének idejét, a hajó nevét, az út koor­dinátáit. A 44 ezer lóerős Lenin és a 75 ezer lóerős ^Artyika jégtörő hajók az Északi-sark és a Szov­jetunió északi területei meghódí­tásának új lehetőségét nyitotta meg. Ez azért fontos, hiszen a Szovjetunió területének több mint egynegyede a 60. szélességi kör felett fekszik. A jégtörő hajó nyolc nap alatt tette meg a Murmanszk és az Északi-sark közötti 2700 mérfötd utat. Ez az eredmény lehetővé teszi, hogy olyan optimális hajó­­utakat válasszanak ki, melyek kielégíthetik a gyorsan növő szál­lítási igényeket. A sarki kutatók úgy vélik, hogy az Artyika és a Leningrádban jelenleg épülő Szi­­bir jégtörő hajók képesek az északi-sarki hajózás egész éves biztosítására. A jégtörő hajók se­gítségével pontos információt és előrejelzést lehet adni az atmosz­féra, az óceán és a folyók külön­böző, fontos mutatóiról. Űj tanterv Mongóliában Az idei tanévet országszerte nagy előkészületek előzték meg Mongóliában, ugyanis számos új iskola épült a különböző váro­sokban. Szeptemberben több mint 500 középiskola nyitotta meg kapuit. Kb. 45 ezer fiú és lány kezdte meg tanulmányait, amely lénye­gesen több, mint az előző évben volt. A XVII. mongol pártkong­resszus döntést hozott a közok­tatás fejlesztésére. Az idei tanév fontos szakasz lesz a tervek meg­valósításában. A mongol tanárok új tan terv alapján olyan új tankönyvekből oktatnak, amelyek jobban tük­rözik a tudományos és műszaki .forradalom eredményeit. (BUDA­­PRESS—MONCAME) Gumiaratás Vietnamban A Vietnami Szocialista Köztársaság Nghe Tinh tartományában van a Tay Hieu állami gazdaság, ahol ebben az év­ben 570 tonna kaucsukot kívánnak megtermelni, 50 tonnával többet az eredeti elő­irányzatoknál. Képünkön: a gumifa megcsapolása. Panzió-telep öregeknek Csehszlovákia fővárosába több mint 280 00 nyugdíjas él. Számuk a lakosság több mint egynegye­dét teszi ki. A város igyekszik megteremteni a jól megérdemelt pihenés, a nyugodt öregkor opti­mális feltételeit, az öregkor ne­hézségeit azonban nem mindenki viseli egyformán. Az idős nemzedék problémáival foglalkozó tudományos kutatók azt állítják, hogy csupán az öre­gek tizenöt-húsz százalékának lenne szüksége szociális gondo­zásra, ha megfelelő életkörülmé­nyek között élnének. Az alapve­tő feltételek egyike a megfelelő lakás: központi fűtéssel, hideg­meleg vízzel, alacsonyabb eme­leten, vagy legalábbis jól, pon­tosan működő felvonóval ellátott házban. Az idősebb prágai nem­zedék azonban többnyire régi há­zakban lakik. Strizkov-ban, Prága északkele­ti peremnegyedében ezért nyugdí­jasoknak szánt panzió-telepet építettek. Tizenkét egyemeletes házban 142 lakás van itt, 186 la­kóval. Készült lakás az egyedül­állóknak és házaspároknak __ is. Minden otthonban van főzőfül­ke, központi fűtés, meleg folyó­víz. Két évvel ezelőt költöztek be ide az első idős emberek, saját bútorukkal és minden olyan tár­gyukkal, amelyek hosszú életük során szívükhöz nőttek. A laká* a sajátjuk — sokkal több kom-j forttal, mint a korábbi otthonuk.' A központi épületben társalgó, könyvtár és korszerű konyha ii van étteremmel, ahol étkezhet­nek is. A Prága—Strizkov-i nyugdíjas panzió-telep jól beváltak. A vá­ros azonban továbbra is keresi az új megoldásokat az idősebbek la­kásviszonyainak javítására. így például Bohnice negyedben, Prá­ga északi részének új lakótele­pén a kisméretű lakásokkal együtt nyugdíjas otthon is épül. Ezen a területen egységes gondo­zó-komplexumot alakítanak ki, ahol az öregek minden szolgál­tatást megkapnak. Az idős embe­rek lakótelepét nyilvános park veszi körül, s ebben ismerőseik­kel tölthetik el szabad idejüket. (BUDAPRESS-PRAGOPRESS) Maevar siker Manilábar

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom