Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-04 / 285. szám

2 • PETŐFI NÉPE' • 1977. december 4. \ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Teljesen átalakították a japán kormányt, a 21 tagú kabinet­ből csak ketten maradtak meg. — Dajan izraeli külügyminiszter Bonnban tárgyal. KEDD: Amerikai bejelentés arról, hogy az USA elküldi képviselőjét Kairóba a Szadat által összehívott tanácskozásra. — Izrael szintén elfogadta a meghívást. — Az ENSZ-közgyűlés palesztin vitája. SZERDA: Leonyid Brezsnyev fogadta Khaddam szírial külügyminisz­tert. — Barre sZomáliai elnök egyiptomi tárgyalásai után Szaúd- Arábiába érkezett. CSÜTÖRTÖK: A líbiai fővárosban összegyűltek a Szadat politikáját elítélő arab országok vezetői. — Edward Gierek római tárgyalásai végén a Vatikánba is ellátogatott. — A dél-afrikai választási komédia Vorster „győzelmét” hozta. PÉNTEK: Az iraki elnök különmegbízottja Moszkvában tárgyal. — Véget értek a Csendes-óceánon végrehajtott szovjet hordozóraké­ta-kísérletek. SZOMBAT: Begin izraeli miniszterelnök Londonban tárgyal. — Erich Honecker vezetésével a Vietnami Szocialista Köztársaságban tar­tózkodik az NDK párt- és állami küldöttsége. — Tito és Ceau­­sescu találkozója Turnu Severinben. Ezen a héten is a Közel-Ke­lettel kapcsolatos diplomáciai erőpróba kötötte le elsősorban a világ figyelmét: az egyik oldalon Szadat kezdeményezése, a másik oldalon a Szadatot bíráló arab vezetők tripoli találkozója —, ugyanakkor Moszkvára és Wa­shingtonra is érdeklődő tekintetek szegeződtek. Hogyan áll hát pil­lanatnyilag a közel-keleti kötél­húzás? Afrikában a fél kontinens poli­tikai jövőjét befolyásolni képes, hogy milyen ütemben és milyen elhatározottsággal halad tovább az antiimperialista úton Angola, milyen társadalmi berendezke­dést akar megvalósítani az ország vezető ereje, az MPLA? A moz­galom kongresszusa összeül, mi­lyen helyzetben van most ez az afrikai ország? Nyugat-Európában a héten is­mét a gazdasági és a társadalmi válság jelei sokasodtak: a fran­cia dolgozók csütörtökön sztráj­koltak, Rómában pénteken 100 000 vasas vonult fel, Bonn­ban közölték, hogy a munkanél­küliek száma — még a hivata­los statisztika szerint is — újra túllendült az egymillión . .. Nyu­gaton a helyzet változatlan? Hogyan áll pillanatnyilag lönmegbízottja érkezett a Kreml­be, hasonló céllal. Tripoliban összeült az „anti- Szadat csúcstalálkozó”, ahogyan a nyugati sajtó elkeresztelte: a vendéglátó Kadhafi, a líbiai el­nök. Asszad szíriai államfő és Bumedien, Algéria első embere mellett ott volt Arafat is, Irak és Dél-Jemen magas szintű kép­viselete is figyelmet keltett. (Szíria és Irak között köztudo­másúan ellentétek feszültek az utóbbi években, most mégis egy asztalhoz ültek ...) Ez aztán igazán ..lázas diplo­máciai tevékenység”! Nehéz megjósolni, hogy mi jön ezután: lesz-e valami a december 14-re, 15-re tervezett kairól összejövetel­ből, vagy áthidaló megoldásként például az ENSZ égisze alatt New Yorkban ülhetnek össze az érdekeltek? Vagy pedig ismét csak az idő telik: a diplomáciai sürgés-forgás újra, mint annyi­szor már a közel-keleti válság történetében, pusztán üresjárat­nak bizonyul... Mi jellemzi az angolai adottságokat az MPLA kongresszusa előtt ? • Kádár János, az MSZMP KB első titkára pénteken fogadta a Varsói Szerződés budapesti tanácskozásának résztvevőit. Képünkön: Kádár János és Dimitrij Usztyinov, a Szovjetunió narsallja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. • Képünkön: Bumedien algériai elnök, Arafat, a PFSZ vezetője és Kadhafi líbiai államfő. (Telefotó—AP—MTI—KS) • Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Giulio Andreotti olasz miniszterelnökkel (baloldalt) hi­vatalos tárgyalásokat folytatott Rómában. • Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja hétfőn hivatalában fogadta Mose Dajan izraeli kül­ügyminisztert, aki hivatalos látó. gatásra utazott Nyugat-Német, országba. a közel-keleti diplomáciai kötélhúzás ? Szadat jeruzsálemi látogatása után Washingtonban csakúgy, minit Jeruzsálemben és Kairóban ,,kincstári optimizmussal” eltelve azt erősitgelték, hogy az egyip­tomi elnök útjának lélektani ha­tása szinte elsöprő lesz ... Ennek folytatásaként hívott össze Sza­dat Kairóba december közepére értekezletet, mint állította, a genfi békekonferencia előkészí­tésére. Most már láthatóan lo­had a lelkesedés. Washingtoni kormánykörökben is nyugtalanul látják, hogy a szadat i kezdemé­nyezés az arab államok egy cso­portjánál egyenes elutasításra talált, más csoport fenntartásait hangoztatja,-vagy olyan formulák mögé menekül, amelyek csak lep­lezni jók a tartózkodásit. Így például, aki „közvetítést” ajánl fel, az gyakorlatilag e mö­gé az ajánlata mögé rejti a kai­rói értekezleten való részvételt illető tartózkodását. Aki — s ez sűrűn ismétlődik — azt mondja, hogy az arab egységet mindenek­­felett valónak tekinti, s ezért csak akkor megy el Kairóba, vagy bármilyen arab csúcsta­lálkozóra, ha ott valamennyi arab ország képviselve van, az gya­korlatilag olyan semlegességet és visszahúzódást tanúsít, ami pe­dig nem szolgálja a szadati szándékot. Jordániától Marokkón át Szaúd-Arábiáig sokféle vona­­ikodást látni. Pedig ezek az or­szágok az esetek többségében úgy foglalnak állást, ahogyan azt Washingtonban jónak látják ... Csakhogy most még egy kényel­mes kibúvj kínálkozik számukra: arra hivatkoznak — ki tudja, ok­kal-e, vagy ok nélkül? —. hogy Szadat nem kérte ki jeruzsále­mi útja előtt az ő véleményüket: Ezek után az amerikai vezető körökben is megoszlanak már a vélemények. Carter korábban még teljes támogatását helyezte kilátásba. az USA képviselőjének kairói jelenlétét nyomban meg is ígérték, de a hét végére már például Vance külügyminiszter a többi arab ország álláspontjának nagyobb figyelembe vételét aján­lotta, ami pedig a kairói értekez­let dátumát illeti, némi „csú­szást”. egy kis haladékot kezdtek emlegetni az amerikai főváros­ban. Moszkvában ezalatt Khaddam szír külügyminiszter Leonyid Brezsnyevvel is tárgyalt, a Szov­jetunió és Szíria lépéseinek egy­behangolása volt a napirenden. Utána pedig az iraki elnök kü­• Százezer fős tömeg vett részt a római vasmunkások pénteki tünte­tésén. Képünk a munkások nagy demonstrációján készült. (Telefotó—AP—MTI—KS) Kevés olyan nagy horderejű esemény. történt Afrikában a 70- es években, mint a portugál gyar­matbirodalom felbomlása és azon belül is a hatalmas Angola füg­getlenné válása, az MPLA veze­tése alatt az antiimperialista úton való elindulása. Napjainkban korántsem lehet tagadni, hogy az ellenség nem tette le a fegyvert Angolában. Azok az imperialista erők, ame­lyek — többek között a kubai fiatalok internacionalista segít­ségnyújtása következtében — kénytelenek voltak meghátrálrii, ma ismét próbálkoznak. Az or­szág egyes pontjain a megvert FNLA csoportjai igyekeznek új­ra szerveződni, más részein az Unita nevű szakadár szerve­zet (milyen ellentmondás van a nevében, amely „egységet” je­lent ...) próbálkozik teret nyer­ni fegyveres akciókkal is. A Dél- Afrikai Köztársaságtól éppúgy kapnak anyagi és más segítséget, mint a többi imperialista hata­lomtól ... Az imperialista ösztönzésű tá­madások egyik oka az is, hogy kitervelőik arra számítanak: An­gola gazdasági nehézségei a nép ellenálló erejét felmorzsolhatják, valóban súlyos helyzetben van Angola. Gondoljuk csak el: több mint 300 000 portugál hagy­ta ott az országot, mérnökök és orvosok, tisztviselők és vasuta­sok, bányász szakemberük és pékek ... helyükbe több mint 200 000 menekült jött Zaire-ból, a shabai harcok után különösen felélénkült a menekültek beözön­­lése, de még ma is — így mond­ják ~ naponta 200 ember lépi át Zaire és Angola határát. A menekültek ellátása nem kis gpn­­dot okoz. A szocialista világ segítsége je­lentős. A kubai jelenlét tovább­ra is szükséges az ország béké­je, biztonsága szempontjából. De nemcsak katonai támogatás kell, hanem mind több gazdasági se­gítség és mind több szakember részvétele az új ország építésé­ben. S természetesen kell az or­szág népének mozgósítása, a szo­cialista eszmék elfogadtatása: ezt a feladatot az MPLA kong­resszusa elsődlegesnek tekinti. Nyugaton a helyzet változatlan, már ami a válságjeleket illeti ? Igen. Az OECD, a tőkés országok fejlesztési és gazdasági együttmű­ködési szervezete 1978-ra a válság folytatódását helyezi kilátásba, az infláció megmaradását és a mun­kanélküliek számának növekedé­sét. A minap az NSZK-ban jártam. Az egy-két évvel ezelőtti képhez hasonlítva feltűnt, hogy kevesebb a vendégmunkás. A válság miatt , sokakat zsuppoltak már haza. Nem csoda, hogy a most nyilvá­nosságra hozott statisztikai adatok szerint az NSZK-ban élők száma 1977. június 30-án 60 000-rel volt kevesebb, mint 1977. január 1-én. Népszaporodás helyett csökkenés mutatkozik. Ami emelkedik, az a munkanélküliek száma: megint egymillió fölé ugrott, még a hiva­talos adatok szerint is. (Örök vi­tatéma. hogy a szakszervezetek más módszer szerint számlálják a munkanélkülieket: Franciaország­ban például a CGT szerint 1 mil­lió és 650 000 emberből áll. már a munkanélküliek szomorú hada, a kormány kevesebbről tud.) Franciaországban december 1-én nagyarányú, országos jellegű sztrájk volt, Rómában pedig 100 000 vasas hatalmas tüntető fel­vonulása. A sztrájk dolgában egy megjegyzés ide kívánkozik: a munkanélküliség idején tulajdon­képp nehezebb sztrájkba vinni a munkásokat, hiszen sokan féltik a munkahelyüket. így aztán ha ilyenkor is nagyszabású a munka­­beszüntetés, akkor az duplán szá­mít, kettős a politikai hatása. Mindemellett nem szabad elfelej­teni, hogy három hónap múlva Franciaországban az_ urnákhoz já­rulnak a választók: köztük a mun­kanélküliek és a sztíájkolók is. Pálfy József • A rhodcsiai fehértelepes rend­szer tovább folytatja bűnös fegy­veres támadásait Mozambik és Zambia ellen. Az AP térképén csillaggal jelzett helyeken a rho­­desiai hadsereg és a légierő me­nekülttáborok békés lakosait mé­szárolta le. Folytatódik a tripoli értekezlet TRIPOLI Délelőtt magánjellegű megbe­szélésekkel. délután teljes üléssel folytatta szombaton Tripoliban munkáját a Szadat egyiptomi el­nök legutóbbi politikai kezdemé­nyezéseit elítélő csúcstalálkozó. Az értekezlet pénteki napjáról beszámoló hivatalos líbiai közle­mény szerint Kadhafi elnök fel­szólította a résztvevőket, hogy „a gyakorlatban is ítéljék el Szadat utazását”. Asszad szíriai államfő a látogatás „messzemenő követ­kezményeiről” beszélt, s felszólí­tott az annak nyomán kialakult „veszélyes helyzet leküzdésére al­kalmas módszerek és utak felku­tatására”. Elítélte Szadat útját az iraki és a dél-jemeni küldöttség. Bumedien algériai elnök „új stra­tégiai intézkedéseket követelt az arab küzdelemben” — hangzik a szűkszavú közlemény. A líbiai külügyminiszter a közleményt az­zal egészítette ki, hogy a „megbe­szélések jól haladnak, bízunk a megegyezésben”. Az Arab Szakszervezetek Nem. zetközi Szövetségének központi ta­nácsa pénteken Tripoliban meg­tartott rendkívüli üléséről üzene­tet intézett a csúcstalálkozóhoz. Az üzenet az arab szolidaritás elleni támadásként bélyegezte meg Sza­dat elnök izraeli útját. Az effajta politika csak az imperializmus ér­dekeit szolgálja a Közel-Keleten, 9 arra irányul, hogy eltávolítsa az arab felszabadítási mozgalmat a legfontosabb szövetségesétől — a Szovjetuniótól, és más szocialista államoktól — hangzik az üzenet. A szakszervezetek felszólítják a Tripoliban ülésező arab vezetőket, tegyék félre a köztük levő ellen­téteket, mivel a közel-keleti impe­rialista tevékenység aktivizálódása egységes fellépést követel. (ADN, MTI) Politikai gyilkosság Franciaországban Faji színezetű politikai gyil­kosság tartja izgalomban Fran­ciaországot: pénteken reggel egy haiomtagú kommandó lelőtte az Európában élő algériaiak baráti társaságának (AAE) őrét, Sebai Laid hatgyermekes családapát. A gyilkosság után egy férfi felhív­ta az AFP hírügynökséget, és kö­zölte, hogy az akció a „Delta” nevű szervezet műve volt. és amennyiben a Polisario-front va­sárnap 13 óráig nem bocsátja szabadon az általa fogva tartott franciákat „a Franciaországban elő algériaiak helyzete tarthatat­lan lesz”. A rendőrség szerint a gyilko­sok voltaképpen a Párizsban mű­ködő algériai baráti társaság el­nökét akarták megölni és tévé­dé bői lőttek az őrre, akit éppen az AAE ellen 1975-ben elköve­tett merényletre való tekintettel alkalmaztak. A Delta-csoport az algériai háború idején a titkos hadsereg, az OAS egyik kom­mandója volt, azóta viszont nem lehetett hallani róla. A merénylet nagy felháboro­dást keltett a Franciaországban éló algériaiak, a különböző bal­oldali erők soraiban. Georges Marchias, az FKP főtitkára az AAE elnökéhez intézett táviratá­ban biztosította szolidaritásáról a szervezetet. Követelte a bűnösök azonnali felkutatását és felelős­­ségrevonását. A l'Humanite ve­zércikkben ítélte el a gyilkossá­got és súlyos politikai ügynek nevezi, amely a kormány felelős­ségét érinti. Nyilatkozatban tilta­kozott a CGT, a CFDT és a FEN szakszervezeti központ és több más szervezet is. (MTI) Harmincéves az államosított magyar bankrendszer Az MNB elnökhelyettesének nyilatkozata Harminc évvel ezelőtt, 1947. december 4-én hirdették kii az országos törvénytárban a nagy­bankok magyar tulajdonban' le­vő részvényeinek állami tulaj­donba vételéről szóló törvényt, s ezzel életbe lépett a nagybankok államosítása. Bankrendszerünk három évtizedes fejlődéséről és további feladatairól nyilatkozott Pulai Miklós, az MNB elnökhe­lyettese. A korábban sok bankból álló bankrendszerből röviddel az ál­lamosítás után néhány nagy, meghatározott rendeltetésű bank jött létre — mondotta, s ezzel kialakult a magyar bankrend­szernek lényegében ma is meg­levő váza. A gazdasági felada­tokhoz igazodva azonban több­ször js változott a 30 év alatt az egyes bankok feladatköre és szerepe. A legutóbbi jelentősebb módosulás 1971-ben volt, amikor gazdaságirányítási rendszerünk változásának megfelelően egyes bankfunkciókat is újonnan osz­tottak el. A Magyar Beruházási Bank helyett állami fejlesztési bank jött létre, ami nemcsak név­változást jelentett, hanem a bank — jelentős új feladatként — rá­tért az állami beruházások fi­nanszírozására, kiemelten kezelve e nagy fontosságú beruházások pénzügyi előkészítését, lebonyo­lítását és ellenőrzését. Az Országos Takarékpénztár ma már nemcsak a lakosság bankja, hanem egyidejűleg a ta­nácsi bank szerepét is ellátja, vezeti számláikat és finanszíroz­za beruházásaikat. A .korábban alapított Magyar Külkereskedel­mi Bank a külkereskedelem sa­játos devizafinanszírozási felada­tait látja el. A Magyar Nemzeti Bank feladatai kiegészültek a vállalati beruházások hitelezésé­vel. Ily módon egy helyre össz­pontosult a beruházások és a fo­lyó gazdálkodás finanszírozása. Pulai Miklós ezután a Magyar Nemzeti Bank jegybanki felada­tairól beszélt, majd vázolta % banknak a vállalatokkal, a szö­vetkezetekkel kialakult kapcso­latát, továbbá a bank nemzet­közi pénzügyi tevékenységét. A barik legfontosabb további céljairól áíkövetkezőket moridotta: A legidőszerűbb feladat az V. ötéves terv sikeres teljesítésének előmozdítása. .A kormány a na­pokban hagyta jóvá a hitelpoliti­ka jövő évben követendő irány­vonalát. Ennek végrehajtásában a bank egészének és. az egyes bankszerveknek konkrét teendőik vannak. Objektív, mélyreható elemzést kell végezni az eltelt két évről, és a tapasztalatokat figye­lembe véve azokat a megoldáso­kat kell a gyakorlati hitelezés­ben alkalmazni, amelyekkel leg­jobban szolgáljuk a gazdaság egyensúlyának szilárdítását és termelési szerkezetének korszerű átalakítását. Növelni kell befo­lyásunkat a gazdálkodásra, azaz. a vállalati termelési és értékesí­tési tevékenységre. A _ forgóesz­köz-hitelezéssel nemcsak azbkell biztosítani, hogy a gazdálkodás­hoz szükséges kölcsön rendelke­zésre álljon, hanem azt is elő kell mozdítani, hogy a vállalati tevé­kenység még jobban igazodjék a fizetőképes kereslethez, javuljon 1 az együttműködés a vevő és a szállítóvállalatok között általá­nossá váljék a szerződések fel­tételeinek pontos teljesítése. A vállalatok közötti kapcsola­tok javulása és a vállalaton be­lüli szervezettség fokozása ered­ményezheti együttesen a termeié# forgóeszköz-szükségletének kívá­natos csökkenését. Javítani kell munkánkban a nyújtott beruházási hitelek fel­­használásának ellenőrzését, vizs­gálni például az exportfejlesztési célokra nyújtott hitelek eredmé­nyeit. A következő évtől kezdva egyre nagyobb számban lépnek a termelésbe azok a kapacitások, amelyekhez azzal a céllal nyúj­tottunk kedvezményes hitelt, hogy meggyorsítják exportunk és kon­vertibilis devizabevételeink nőve. kedését. Az eddigi eredmények kielégítőek, az ígért exporttöbb­letek összeségükben teljesültek. Még jobb lehetne az eredmény akkor, ha valamennyi vállalat időre befejezné a beruházásokat és teljesítené a vállalt export­­többletet. Az ígéretet túlteljesítő vállalatok többlete ugyanis ez esetben nem a mások elmaradá­sából keletkező hiányokat pótol­ná, hanem népgazdasági szinten is többletet eredményezne. Ugyancsak fontos feladat a fel­készülés a következő ötéves terv­időszakra. Ez egyrészt komoly tervezési munkát, másrészt a sza­bályozók tapasztalatainak vizsgá­latát és továbbfejlesztését jelen­ti. Napirendre tűzzük a pénzfor­galom, a hitel, a devizagazdálko. dás szabályainak, a gazdálkodás­ra gyakorolt hatásának az elem­zését, a tapasztalatok alapján fel­tárjuk .erényeit, fogyatékosságait, és a VI. ötéves terv követelmé­nyeivel összhangban a szükséges módosításokat elvégezzük. Egyik legfontosabb teendőnk az lesz, hogy kidolgozzuk a Központi Bl. zottságnak a hosszú távú kül­gazdasági politikának és a ter­melési szerkezet fejlesztésének irányelveiről szóló határozatából adódó konkrét feladatainkat. Nagy gondot fordítunk a bank belső szervezettségének erősítésé­re, a bankszervek együttműködé­sének fokozására, az ésszerű munkamegosztás továbbfejleszté­sére. Folytatjuk a bank munkájá­nak korszerűsítését, javítva min­denekelőtt a vállalatokkal és szö­vetkezetekkel, valamint a lakos­sággal kapcsolatos ügyintézést, — fejezte be nyilatkozatát az MNB elnökhelyettese. (MTI) í A hét három kérdése

Next

/
Oldalképek
Tartalom