Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-31 / 308. szám

4 • PETŐFI , NÉPE • 1917. december 31. Legértékesebb természeti kincsünk A múlt évben a földtulajdon, -használat, -forgalom és a földvédelem kérdéseiben több, magas szintű jogszabály jelent meg. Megkerestük dr. Soós Gábor államtitkárt: mi a helyzet, mi várható a jogszabályok végrehajtása nyomán? — Mennyi termőföldünk i olt, mennyi van, hová lett a különbség és mi az irányzat? — Az ország mezőgazdaságilag művelt területe az elmúlt negyven évben csökkent: 1935—1975 között 762 ezer hektárral — kereken 10 százalékkal. Legnagyobb mértékű a szántóterületünk csökkenése volt. kereken 600 ezer hektár, amely mintegy 17 százalékot je­lent Ennek keretiében azonban a felszabadulás óta 413 ezer hektá­ron tudatosan és tervszerűen er­dőt telepítettünk. így az erők ará­nya az ország területén 11,8 szá­zalékról 16,3 százalékra növeke­dett. Társadalmi és gazdasági éle­tünk fejlődése során az ipartele­pítés, urbanizáció, út- és vasúthá­lózat bővítése, vízügyi, kommu­nális létesítmények és különböző mezőgazdasági beruházások cél­jára, összesen mintegy 350 ezer hektár termőföldet vettek igénybe. A föld kivonását a mezőgazda­­sági hasznosításból az ország tár. sadalml és gazdasági szerkezeté­nek változása bizonyos mértékben szükségessé tette. Meg kell azon­ban jegyeznem, hogy a nagyará­nyú csökkenés nem teljesen In­dokolt. Különösen a felszabadulás utáni első két évtizedben a föld­­felhasználás terén sokszor pazar­lás történt. Valójában szükséges létesítmények elhelyezéséhez igen gyakran az Indokoltnál nagyobb földet vettek Igénybe, másrészt a mezőgazdasági termeléstől számos esetben jó minőségű földeket von­tak el. Az 1961. évben alkotott földvé. delml VI. törvény hatására némi­leg csökkent a mezőgazdasági ter­melésből kivont terület nagysága, de még az utóbbi időszakban is. évente mintegy 6000 hektár föld kivonására, más célú felhaszná­lására került sor. Ennek jelentős része jó minőségű szántóföld. A közelmúltban a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa a. XI. kong­resszus iránymutatásának megfe­lelően, módosította és korszerűsí­tette a korábbi földvédelmi tör­vényt, Az új rendelkezések egy­részt jelentősen korlátozzák a legértékesebb földek igénybevéte­lét, másrészt differenciáltabban állapítják meg a földért Járó fize­tési kötelezettségeket Is. Mező­­gazdasági földek csökkenésével azonban a jövőben is számolni kell. Ez elkerülhetetlen és együtt­járó jelensége gazdasági fejlődé­sünknek, új Ipari, közlekedési, la­kásépítési terveink megvalósítá. sának. — Tudjuk-e külföldi példák­hoz hasonlítani a mi helyze­tünket és az összehasonlításból milyen következtetés adódik? — A termőföld felhasználására és a csökkenés mértékére vonat­kozó összehasonlításra alkalmas teljes körű külföldi adatokkal nem rendelkezünk. Van azonban ismeretünk arról, hogy valameny­­nyi környező baráti állam szigorú szabályokban fogalmazta meg a földvédelemmel kapcsolatos fel­adatokat. Az egy hektár földért járó térítés mértéke pl, az NDK- ban, Csehszlovákiában vagy Bul­gáriában több, mint a nálunk megállapított legmagasabb kárta­lanítási összeg. Hasonló a helyzet egyes tőkés országokban Is. Például Svédor­szágban a kormány állami tertí- Iet-felhasználási tervet dolgozott ki és hagyott jóvá. A termőföldek fokozottabb vé­delme mellett — különösen a sű­rűn lakott és iparilag fejlett álla­mok — világszerte nagy erőfeszí­tést tesznek és nagy anyagi áldo­zatot hoznak a termőterületek visszanyerése érdekében. I— Mi indokolja a termőföld kivonását a mezőgazdasági ter­melésből?-• Településeink fejlesztése, új városok létrehozása, az ipartele­pítés, a közlekedés bővítése és korszerűsítése, a vízügyi és kom­munális létesítmények, a környe­zetvédelem, a mezőgazdasági be­ruházások, új korszerű majorok, állattartó telepek megvalósítása mind-mind területfelhasználással jár. A földigénybevétel csaknem minden esetben mezőgazdasági üzemet, nagyüzemi művelésre kialakított táblákat és nagyon sokszor jó minőségű szántót érint. Egyes beruházások hely­hez kötöttsége vagy egyéb igé­nye miatt gyakran kényszer­­helyzetben vagyunk, és értékes szántóföldjeink felhasználásához, majorok megszüntetéséhez kell hozzájárulnunk a beruházás ér­dekében. Példaként említhető a jelenleg folyamatban, levő két nagyberu­házás: a Bicske térségében léte­sülő Hőerőmű és a Ferihegyi re­pülőtér fejlesztéséhez szükséges földigénybevétel. Megértjük, hogy népgazdasági terveink megvalósításához szük­ségszerűen termőföld felhaszná­lása Is indokolt. A telepítés he­lyének kiválasztásánál azonban meg kell követelnünk, hogy az engedélyező hatóságok és terve­ző Intézeteink kíméljék a ter­mőföldet, a beruházásokhoz csak a legszükségesebb mértékű és a termelés szempontjából ke­vésbé értékes földeket vegyék igénybe. — Mennyibe kerül ma a ki­sajátított föld a beruházónak és ez az összeg hogyan arány­lik egyéb költségeihez? — Az új kisajátítási jogsza­bály az 1976, évi 24. sz. tvr. az értékarányos kártalanítás elvén alapszik. Rendelkezései lehetősé­get adnak arra. hogy n tulajdo­nos (használó) kisajátított föld­jéért az eddiginél magasabb ösz­­szegű, megfelelő kártalanítást kapjon. Különböző tényezőknek megfe­lelő szorzószámok alkalmazásával egy hektár földért n beruházó jelenleg a föld minőségétől füg­gően 20 ezer Ft-tól 240 ezer Ft-ig terjedő kártalanítást fizet. A földért járó kártalanításon kí­vül meg kell téríteni u földön le­vő beruházások értékét, az el­végzett munkát és az egyéb rá­fordításokat, az üzemátszerve­zéssel. vagy áttelepítésével kap­csolatos költségeket is. Tapasztalatunk szerint a me­zőgazdaság részére megállapít­ható kártérítés összege a beruhá­zások összes költségének még mindig csak kis hányadát ké­pezi. Attól függően, hogy mi­lyen jellegű beruházásról van szó, a mezőgazdasági kártalaní­tás összege a beruházás költség­­előirányzatának mintegy 0,5—5 százalékát teszi ki. Az új földvédelmi jogszabályok további fizetési kötelezettséget írnak elő. Az új rendelkezések szerint ugyanis a föld termelés­ből való kivonásáért külön té­rítést kell fizetni. Tehát 1978. január l-től a beruházónak a ki­sajátítási kártalanításon felül az 1—V. minőségi osztályú föld igénybevétele esetén magas ösz­­szegű — a kataszteri tisztajöve­delem 4—8 ezerszeres szorzata — külön térítést is kell fizetni. Ha a termőföldet engedély nél­kül, vagy az engedélytől eltérő módon vonják ki a mezőgazda­­sági termelésből, a térítés há­romszoros összege fizetendő. A leggyengébb minőségű földekért a kisajátítási kártalanításon fe­lül nem kell külön térítést fi­zetni. A kisajátítási és az új földvé­delmi rendelkezések alapján a föld termelésből való kivonása esetén megállapítható térítések együttes mértéke 1978-tól kezdve lényegesen magasabb lesz. Ez azt Jelenti, hogy a jó minőségű, vagy öntözésre berendezett szán­tóföld esetén hektáronként a 400 ezer Ft-ot, ültetvény (szőlő­­gyümölcsös) esetén pedig a 600 ezer Ft-ot Is meghaladhatja. E rendelkezések célja a beruházók gazdasági ösztönzése, hogy a be­ruházás megvalósításához a gyen' gébb minőségű és csak a feltét­lenül szükséges földet igényeljék. Ennek következetes betartása a jövőben az államigazgatási szer­vektől, elsősorban a tanácsi szakigazgatási szervektől és a földhivataloktól, fokozottabb kö­rültekintést és a vonatkozó Jog­szabályok szigorú betartását kö­veteli meg. — Az új rendelkezések nyomán számíthatunk-e javu­lásra? — A Jogszabályok következetes végrehajtásától várható, hogy megszűnik a termőföld pazarlása, Ezen túlmenűen számítani lehet arra Is, hogy nemcsak a terület­felhasználás tekintetében, hanem a termőföldek hasznosítása te. rén Is megszilárdul a fegyelem, Várható még az is, hogy terü­leteket nyerünk vissza a mező­­gazdasági termelés számára. A módosított jogszabályok — megítélésem szerint — alkalma­sak a termőföldek hatékonyabb védelmére, A kívánt eredményt azonban csak úgy érhetjük el, ha fokozottabban érvényesül a tervszerűség és ésszerűség legér­tékesebb természeti kincsünk­kel, a termőfölddel való gazdál­kodásban és következetesen al­kalmazzuk is e rendelkezéseket. • A városföldi lakótelep. A kert szélén kezdődnek a szántóföldek. F. B. • Már december közepén befejezte idei termelési tervét a Kender­juta: ebben az évben 550 millió forint értékben állítottak elő gön­gyöleganyagot és szőnyeg-alapszövetet. Képünkön: speciális szállító­gép segíti a munkát. (MTI-fotó, Hadas János felvétele — Telefotó — KS.) Almás! Lászlóval, a Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének munkatársával szimpatikus közvetlensége nyo. mán könnyen Indult a beszélge­tés, Mondanivalója akadt bőven, hiszen a körülmények és önmagu jóvoltából sajátságosán alakult eddigi élete. -A szövetségnél fontos munkakörrel bízták meg. ö segíti, koordinálja a szövetkezetek zöld­ség-, gyümölcstermelési tevé­kenységét. Főnökei, munkatársai dicsérik odaadó, jó munkájáért. De hogyan Is indult életútja? — Lajosmizsén születtem 1947- ben, parasztszülők harmadik gyermekeként. Ebben a környe­zetben egyre szorosubb kapcsolat­ba kerültem a mezőgazdasággal. Nngyszülelm szőlő-, gyümölcster­meléssel foglalkoztak, sokat se­gítettem nekik a nyári szünidőben. Az általános iskola elvégzése után a kecskeméti kertészeti techni­kumba jelentkeztem, majd a Bu­dapesti Kertészeti Egyetemre, ahol 1970-ben sikeres államvizsgát tettem. Almás! Lászlónak teljesült gye. rekkorl ólma. Diplomát szerzett és visszament szülőfalujába, a Kos­suth Szakszövetkezetbe dolgozni, amelynek édesapja Ts tagja. — Mint kezdő szakember, nagy lelkesedéssel fogtam hozzá a mun. kához, Egy év múlva megbíztak a gyümölcstermesztési ágazat veze­tésével, nyolcvan hektár kajszi- és őszibarack, valamint almás ter­mésére kellett „vigyáznom", Az egyetemen tanultak alapján az. úgynevezett termőkaros orsóról sövénnyé alakítottuk át a kajszi­­ültetvényt. A siker láttán a ve­zetőség a 70 hektár szőlőültet­vény gondozását is rámbízta. Ez korábban mindig veszteséges volt. Gondolkoztam, hogyan lehetne nyereségessé tenni ezt az ágaza­tot. A vizsgálatok alapján rájöt­tem, meg kell változtatni a trá­gyázás! és a művelési módot, hogy nagyobb .termést takaríthassunk be. A rekonstrukció után, 1973- ban száz mázsa szőlő termett hek­táronként. Miután nyereségessé vált a gyű. mölcs- és szőlőtermesztési ágazat, a vezetőség a háztáji ügyeinek Intézésével bízta meg a fiatal szakembert. Ebben a munkakör­ben Is megállta a helyét. Közbeni hogy tudását gyarapítsa, 1975-ben beiratkozott a Kertészeti Egyetem kétéves növényvédő szakmérnöki szakára. A következő esztendőben került a tsz-szövetséghez dolgozat. — Kezdetben nagyon sokat se­gítettek a kollégák, hogy miha­marabb megismerkedhessek mun­kakörömmel. Az új közösségben jól érzem magam, elégedett va­gyok. Családi élete is kedvezően ala­kult Almási Lászlónak. Még 1973- ban, nem sokkal házasságkötésük után beköltözhettek a Felsőlajo­­son • felépült új családi házba. Boldog családapa, akit munkája után felesége — aki a lajosmizsel Almavlrág Szakszövetkezet köny­­velőségében dolgozik —, s három és fél éves kislánya várja haza. Szabad Idejét a ház körüli 700 négyszögöles kert, a benne talál­ható száz gyümölcsfa ápolása és a 130 négyzetméteres fóliasátor köti le. B. Z. (26.) — Nem azt mondtam. De mű. sok örülnének a közepesnek is. Kiss Gergely pedig összeeskü­vésre gondol, merthogy az ő zsenijét valaki nem méltányol­ta. Ezért nevezett hallgató be­lebújik a kemencébe, kidugja a fehér zászlót és pltyereg. Én nem Ilyennek Ismertelek, Ger­gely. Te tudsz akarni, tudsz küzdeni valamiért. Erős és okos vagy, kemény emberként szerettelek meg. Egyszer azt mondtad nekem — emlékszel, akkor, amikor először kísértél haza — hogy ha egy szóval mondom, átfested az eget Is. Hát most arra kérlek, hogy fesd át az eget, mutasd meg, hogy veled nem lehet packázni — s Ildi kát tenyere közé fogta • fiú arcát. Oergely csak nézte a lányt, s magában igazat adott neki. Rájött, hogy tulajdonkép­pen ezt a biztatást várta a lánytól. Hát micsoda ő? Férfi, vagy mosogatórongy? — Rendben van. Nem adom fel. Majd én megmutatom ezek­nek, hogy mit ér a józan parasz­ti ész! — mondta Gergely és megcsókolta a lányt. Hazafelé már olyan jó kedv­vel, tréfálkozva mentek, mint máskor. Útközben elhatározta, hogy amikor a kapuban majd elbúcsúzik a lánytól, véletlenül lejjebb csúsztatja a kezét Ildi derekánál. Könnyű nyári ruhá­­bun volt a lány, s amikor Ger­gely átfogta a derekát, érezte a ruha alatt, a sima, rugalmas tes­tet. Magához szorította és hosz­­szán csókolóztak. Gergely el­felejtette a tervet, i keze való­ban véletlenül csúszott lejjebb. Ildi nem háborodott fel, nem til­takozott, de ösztönösen megfe­szítette magát és még szorosab­ban simult a fiúhoz. — A pádon azt mondtad, hegy megszerettél — suttogta Gergely a vállára hajló lánynak, majd megkérdezte: — Ez valóban Így van? A lény fölkapta a fejét, kar­jaival átkulcsolta a fiú nyakát és súgva mondta: — Jegyezd meg, hogy én min­dig Igazat mondok... A következő vizsgákra még alaposabban felkészült Gergely. Ildivel csak esténként találkoz­tak egy-két órára, egy vacsorára otthon az öreggel, kis beszélge­tésre, tréfálkozásra. Oergely ma­ga sem hitte, amit akkor este mondott Bandinak: ez a szere­lem erőt, ösztönzést ad a tanulás­hoz. ö is csak most érezte, ami­kor indexébe egymás után ke­rültek a jeles eredmények. Leg­­belül azonban annál inkább bán­totta a közepes. Mert ha valóban csak közepest érdemel, egye fe­ne. De Itt nyilvánvalóan aljas­ság történt. Ki ez a prof? Miért védi ezt a Lenthyt? és ki ez a Lenthy? — kérdezgette önma­gát a válasz legkisebb reménye nélkül. Abban állapodtak meg Ildivel, hogy vizsga előtti estéken nem találkoznak. Ilyenkor Gergely még átnyúlazta az anyagot, ko­rábban feküdt le. Az utolsó vizsgán a tanszék ajtaja előtt ki­derült, hogy nem a professzor, hanem n tanársegéd vizsgáztat. Gergelynek eszébe Jutott, hogy a télen, amikor a fegyelmi ügy volt, be akart menni ehhpz a tanársegédhez, megkérdezni, hogy ő jelezte-e az ügyet a dékánnak. Nagyon örült most, hogy akkor nem ment be, mert íme, most a tanársegéd vizsgáztat. Nyugodtan húzott tehát tételt, a tanársegéddel nem voltak rossz viszonyban, kölcsönösen szimpatizáltak egymással. Emlé­kezett arra Is, amikor a tanár­segéd kijelentette a többieket korholva — talán egy hónapja történt — hogy érzése szerint csak Kiss Gergely veszi komo­lyan a tanulást. A tétel kidolgozása közben azonban észrevette, hogy a ta­nársegéd őt figyeli. Felébredt benne a gyanú: hátha Zslklal, vagy éppen a Lenthy befeketítet­te őt, elmondták neki, hogy ak­kor kételkedett a leírtakban. S hátha tényleg a tanársegéd írta a följegyzést? Megijedt. Remegett a keze, érezte, hogy elfehéredett az ar­ca és verejtékezik. — Nem érzi jól magát, Ger­gely? — kérdezte barátságos hangon a tanársegéd, amikor észrevette a fiú színeváltozását. — De igen. Nincs semmi baj! — dadogta u fiú. — Adja Ide a Jegyzetét, ha már kidolgozta a tételeket — lé­pett hozzá a tanársegéd, s ami­kor átvette a lapokat, hozzátette: — Majd én elolvasom. S ott, a fiú mellett állva el­olvasta, amit Gergely leírt a kér­désekről. — Jól Nagyon Jó. Látom, ala­posun benne van az anyagban, de bizonyára Idegileg már ki­merült u vizsgaidőszak alatt. Igaz? Évközben Is Jól szerepelt a konzultációkon. Ha megelég­szik — mondta elgondolkozva, s Gergelyre nézve biztatóan mo­solygott — akkor megadom a je­lest. — Hát persze! Igen, hogyne! Megelégszem, Köszönöm szépen — dadogta Gergely. XVII. Délelőtt tíz óra volt, Ildi dél­előttös, kettőkor végez. Sétált egyet a korzón. Soha Ilyen fel­szabadultan, Ilyen boldogan nem ment végig ezen a kopott házak­kal, zsúfolt üzletekkel szegélye­zett kts utcán. Szeretta volna el­­kláltani, hogy emberek, befejez­tem az első évfolyamot, én, Kiss Gergely. — Marhaság! — legyintett az­tán. Kit érdekel, hogy én befe­jeztem. Rajtam kívül a városban ma legalább háromszázan befe­jezték, mégsem ordítozik itt sen­ki. Ez magánügy és magánöröm — fejezte be gondolatait erről a témáról, s azon vette észre, hogy nem tud mit kezdeni a nagy szabadsággal. Ildihez most nem akart bemenni a tejivóba. Nem ulkalmas hely arra, hogy együtt örüljenek. Beült az egye­temi könyvtárba, nézegette a képeslapokul, újságokat, folyó­iratokat. Időnként elővette u leekekönyvet. A közepes még mindig fájt. de Ildinek Iguza volt. Kár lett volna feladni. Nem érdekelték az újságok. Nem talált bennük semmit, ami most érdekelni tudta volna. Ha­zament a kollégiumba, átöltözött és lefeküdt a pokróc tetejére pi­henni. Egyedül volt a szobában. A többiek vagy tanultak, vagy szorongtak a tanszék előtt, eset­leg éppen most vizsgáznak, vagy sétálnak egyet a siker örömére. József Attila kötete most Is ott volt a párnája alatt. Olvasgattta az Ismert verseket, Bár kívülről tudta, újra és újra elolvasta, ma­gának suttogva mondta n ver­set: „Talán eltűnők hirtelen, akár tíz erdőben a vndnyom .,," Min­dig összeszorult a torka, ha a vers végéhez ért: „Ifjúságom, e zöld vadont / szabadnak hittem és öröknek / és most könnyezve hallgatom / a száraz ágak hogy zörögnek..." A verset már többször el­mondta Ildinek is. A lány nem értette, hogy miért éppen ez tet­szik annyira Gergelynek. — Hát nem érted? Az elron­tott életet már nem lehet meg­változtatni. József Attila fokoza­tosan ráébredt, hol, hogyan ron­totta el, viszont tudja, hogy visz­­szaút nincs. Micsoda önismeret, milyen mélységes őszinteség, tisz­taság kell egy Ilyen vershez. Óriási ez a vers — magyuráztu u fiú és Ildi kérte, mondja el még egyszer. Otthon voltak. Az üreg Kulcsár dolgozott, Gergely két vizsga között- lazított egy fél napot, Ültek egymás mellett a délutáni szobában. — Nagyon szépen tudsz verset mondani 1 — mondta Ildi, ami­kor Gergely befejezte a verset, s a fiú derekát átfogva fejét a vállára hajtotta. — Marhaság! — háborodott fel hirtelen Gergely. — Esküszöm neked, hogy nincs a világon még két Ilyen ember, mint ml. Itt va­gyunk egy szobában ketten, Fia­talok vagyunk, szeretjük egymást és ahelyett — gondolkozott ki­csit Gergely, de nem merte ki­mondani, hogy ml helyett — ver­seket olvasunk, — Ml helyett? — csodálkozott a lányt Oergely nem mondott sem­mit, csak nézte u lányt és el­mosolyodott. Mindketten értették, miről van szó. (Folytatása következik.) FIATALOK A MEZŐGAZDASÁGBAN Elérte, amire vágyott

Next

/
Oldalképek
Tartalom