Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)
1977-12-31 / 308. szám
4 • PETŐFI , NÉPE • 1917. december 31. Legértékesebb természeti kincsünk A múlt évben a földtulajdon, -használat, -forgalom és a földvédelem kérdéseiben több, magas szintű jogszabály jelent meg. Megkerestük dr. Soós Gábor államtitkárt: mi a helyzet, mi várható a jogszabályok végrehajtása nyomán? — Mennyi termőföldünk i olt, mennyi van, hová lett a különbség és mi az irányzat? — Az ország mezőgazdaságilag művelt területe az elmúlt negyven évben csökkent: 1935—1975 között 762 ezer hektárral — kereken 10 százalékkal. Legnagyobb mértékű a szántóterületünk csökkenése volt. kereken 600 ezer hektár, amely mintegy 17 százalékot jelent Ennek keretiében azonban a felszabadulás óta 413 ezer hektáron tudatosan és tervszerűen erdőt telepítettünk. így az erők aránya az ország területén 11,8 százalékról 16,3 százalékra növekedett. Társadalmi és gazdasági életünk fejlődése során az ipartelepítés, urbanizáció, út- és vasúthálózat bővítése, vízügyi, kommunális létesítmények és különböző mezőgazdasági beruházások céljára, összesen mintegy 350 ezer hektár termőföldet vettek igénybe. A föld kivonását a mezőgazdasági hasznosításból az ország tár. sadalml és gazdasági szerkezetének változása bizonyos mértékben szükségessé tette. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a nagyarányú csökkenés nem teljesen Indokolt. Különösen a felszabadulás utáni első két évtizedben a földfelhasználás terén sokszor pazarlás történt. Valójában szükséges létesítmények elhelyezéséhez igen gyakran az Indokoltnál nagyobb földet vettek Igénybe, másrészt a mezőgazdasági termeléstől számos esetben jó minőségű földeket vontak el. Az 1961. évben alkotott földvé. delml VI. törvény hatására némileg csökkent a mezőgazdasági termelésből kivont terület nagysága, de még az utóbbi időszakban is. évente mintegy 6000 hektár föld kivonására, más célú felhasználására került sor. Ennek jelentős része jó minőségű szántóföld. A közelmúltban a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a. XI. kongresszus iránymutatásának megfelelően, módosította és korszerűsítette a korábbi földvédelmi törvényt, Az új rendelkezések egyrészt jelentősen korlátozzák a legértékesebb földek igénybevételét, másrészt differenciáltabban állapítják meg a földért Járó fizetési kötelezettségeket Is. Mezőgazdasági földek csökkenésével azonban a jövőben is számolni kell. Ez elkerülhetetlen és együttjáró jelensége gazdasági fejlődésünknek, új Ipari, közlekedési, lakásépítési terveink megvalósítá. sának. — Tudjuk-e külföldi példákhoz hasonlítani a mi helyzetünket és az összehasonlításból milyen következtetés adódik? — A termőföld felhasználására és a csökkenés mértékére vonatkozó összehasonlításra alkalmas teljes körű külföldi adatokkal nem rendelkezünk. Van azonban ismeretünk arról, hogy valamenynyi környező baráti állam szigorú szabályokban fogalmazta meg a földvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Az egy hektár földért járó térítés mértéke pl, az NDK- ban, Csehszlovákiában vagy Bulgáriában több, mint a nálunk megállapított legmagasabb kártalanítási összeg. Hasonló a helyzet egyes tőkés országokban Is. Például Svédországban a kormány állami tertí- Iet-felhasználási tervet dolgozott ki és hagyott jóvá. A termőföldek fokozottabb védelme mellett — különösen a sűrűn lakott és iparilag fejlett államok — világszerte nagy erőfeszítést tesznek és nagy anyagi áldozatot hoznak a termőterületek visszanyerése érdekében. I— Mi indokolja a termőföld kivonását a mezőgazdasági termelésből?-• Településeink fejlesztése, új városok létrehozása, az ipartelepítés, a közlekedés bővítése és korszerűsítése, a vízügyi és kommunális létesítmények, a környezetvédelem, a mezőgazdasági beruházások, új korszerű majorok, állattartó telepek megvalósítása mind-mind területfelhasználással jár. A földigénybevétel csaknem minden esetben mezőgazdasági üzemet, nagyüzemi művelésre kialakított táblákat és nagyon sokszor jó minőségű szántót érint. Egyes beruházások helyhez kötöttsége vagy egyéb igénye miatt gyakran kényszerhelyzetben vagyunk, és értékes szántóföldjeink felhasználásához, majorok megszüntetéséhez kell hozzájárulnunk a beruházás érdekében. Példaként említhető a jelenleg folyamatban, levő két nagyberuházás: a Bicske térségében létesülő Hőerőmű és a Ferihegyi repülőtér fejlesztéséhez szükséges földigénybevétel. Megértjük, hogy népgazdasági terveink megvalósításához szükségszerűen termőföld felhasználása Is indokolt. A telepítés helyének kiválasztásánál azonban meg kell követelnünk, hogy az engedélyező hatóságok és tervező Intézeteink kíméljék a termőföldet, a beruházásokhoz csak a legszükségesebb mértékű és a termelés szempontjából kevésbé értékes földeket vegyék igénybe. — Mennyibe kerül ma a kisajátított föld a beruházónak és ez az összeg hogyan aránylik egyéb költségeihez? — Az új kisajátítási jogszabály az 1976, évi 24. sz. tvr. az értékarányos kártalanítás elvén alapszik. Rendelkezései lehetőséget adnak arra. hogy n tulajdonos (használó) kisajátított földjéért az eddiginél magasabb öszszegű, megfelelő kártalanítást kapjon. Különböző tényezőknek megfelelő szorzószámok alkalmazásával egy hektár földért n beruházó jelenleg a föld minőségétől függően 20 ezer Ft-tól 240 ezer Ft-ig terjedő kártalanítást fizet. A földért járó kártalanításon kívül meg kell téríteni u földön levő beruházások értékét, az elvégzett munkát és az egyéb ráfordításokat, az üzemátszervezéssel. vagy áttelepítésével kapcsolatos költségeket is. Tapasztalatunk szerint a mezőgazdaság részére megállapítható kártérítés összege a beruházások összes költségének még mindig csak kis hányadát képezi. Attól függően, hogy milyen jellegű beruházásról van szó, a mezőgazdasági kártalanítás összege a beruházás költségelőirányzatának mintegy 0,5—5 százalékát teszi ki. Az új földvédelmi jogszabályok további fizetési kötelezettséget írnak elő. Az új rendelkezések szerint ugyanis a föld termelésből való kivonásáért külön térítést kell fizetni. Tehát 1978. január l-től a beruházónak a kisajátítási kártalanításon felül az 1—V. minőségi osztályú föld igénybevétele esetén magas öszszegű — a kataszteri tisztajövedelem 4—8 ezerszeres szorzata — külön térítést is kell fizetni. Ha a termőföldet engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon vonják ki a mezőgazdasági termelésből, a térítés háromszoros összege fizetendő. A leggyengébb minőségű földekért a kisajátítási kártalanításon felül nem kell külön térítést fizetni. A kisajátítási és az új földvédelmi rendelkezések alapján a föld termelésből való kivonása esetén megállapítható térítések együttes mértéke 1978-tól kezdve lényegesen magasabb lesz. Ez azt Jelenti, hogy a jó minőségű, vagy öntözésre berendezett szántóföld esetén hektáronként a 400 ezer Ft-ot, ültetvény (szőlőgyümölcsös) esetén pedig a 600 ezer Ft-ot Is meghaladhatja. E rendelkezések célja a beruházók gazdasági ösztönzése, hogy a beruházás megvalósításához a gyen' gébb minőségű és csak a feltétlenül szükséges földet igényeljék. Ennek következetes betartása a jövőben az államigazgatási szervektől, elsősorban a tanácsi szakigazgatási szervektől és a földhivataloktól, fokozottabb körültekintést és a vonatkozó Jogszabályok szigorú betartását követeli meg. — Az új rendelkezések nyomán számíthatunk-e javulásra? — A Jogszabályok következetes végrehajtásától várható, hogy megszűnik a termőföld pazarlása, Ezen túlmenűen számítani lehet arra Is, hogy nemcsak a területfelhasználás tekintetében, hanem a termőföldek hasznosítása te. rén Is megszilárdul a fegyelem, Várható még az is, hogy területeket nyerünk vissza a mezőgazdasági termelés számára. A módosított jogszabályok — megítélésem szerint — alkalmasak a termőföldek hatékonyabb védelmére, A kívánt eredményt azonban csak úgy érhetjük el, ha fokozottabban érvényesül a tervszerűség és ésszerűség legértékesebb természeti kincsünkkel, a termőfölddel való gazdálkodásban és következetesen alkalmazzuk is e rendelkezéseket. • A városföldi lakótelep. A kert szélén kezdődnek a szántóföldek. F. B. • Már december közepén befejezte idei termelési tervét a Kenderjuta: ebben az évben 550 millió forint értékben állítottak elő göngyöleganyagot és szőnyeg-alapszövetet. Képünkön: speciális szállítógép segíti a munkát. (MTI-fotó, Hadas János felvétele — Telefotó — KS.) Almás! Lászlóval, a Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének munkatársával szimpatikus közvetlensége nyo. mán könnyen Indult a beszélgetés, Mondanivalója akadt bőven, hiszen a körülmények és önmagu jóvoltából sajátságosán alakult eddigi élete. -A szövetségnél fontos munkakörrel bízták meg. ö segíti, koordinálja a szövetkezetek zöldség-, gyümölcstermelési tevékenységét. Főnökei, munkatársai dicsérik odaadó, jó munkájáért. De hogyan Is indult életútja? — Lajosmizsén születtem 1947- ben, parasztszülők harmadik gyermekeként. Ebben a környezetben egyre szorosubb kapcsolatba kerültem a mezőgazdasággal. Nngyszülelm szőlő-, gyümölcstermeléssel foglalkoztak, sokat segítettem nekik a nyári szünidőben. Az általános iskola elvégzése után a kecskeméti kertészeti technikumba jelentkeztem, majd a Budapesti Kertészeti Egyetemre, ahol 1970-ben sikeres államvizsgát tettem. Almás! Lászlónak teljesült gye. rekkorl ólma. Diplomát szerzett és visszament szülőfalujába, a Kossuth Szakszövetkezetbe dolgozni, amelynek édesapja Ts tagja. — Mint kezdő szakember, nagy lelkesedéssel fogtam hozzá a mun. kához, Egy év múlva megbíztak a gyümölcstermesztési ágazat vezetésével, nyolcvan hektár kajszi- és őszibarack, valamint almás termésére kellett „vigyáznom", Az egyetemen tanultak alapján az. úgynevezett termőkaros orsóról sövénnyé alakítottuk át a kajsziültetvényt. A siker láttán a vezetőség a 70 hektár szőlőültetvény gondozását is rámbízta. Ez korábban mindig veszteséges volt. Gondolkoztam, hogyan lehetne nyereségessé tenni ezt az ágazatot. A vizsgálatok alapján rájöttem, meg kell változtatni a trágyázás! és a művelési módot, hogy nagyobb .termést takaríthassunk be. A rekonstrukció után, 1973- ban száz mázsa szőlő termett hektáronként. Miután nyereségessé vált a gyű. mölcs- és szőlőtermesztési ágazat, a vezetőség a háztáji ügyeinek Intézésével bízta meg a fiatal szakembert. Ebben a munkakörben Is megállta a helyét. Közbeni hogy tudását gyarapítsa, 1975-ben beiratkozott a Kertészeti Egyetem kétéves növényvédő szakmérnöki szakára. A következő esztendőben került a tsz-szövetséghez dolgozat. — Kezdetben nagyon sokat segítettek a kollégák, hogy mihamarabb megismerkedhessek munkakörömmel. Az új közösségben jól érzem magam, elégedett vagyok. Családi élete is kedvezően alakult Almási Lászlónak. Még 1973- ban, nem sokkal házasságkötésük után beköltözhettek a Felsőlajoson • felépült új családi házba. Boldog családapa, akit munkája után felesége — aki a lajosmizsel Almavlrág Szakszövetkezet könyvelőségében dolgozik —, s három és fél éves kislánya várja haza. Szabad Idejét a ház körüli 700 négyszögöles kert, a benne található száz gyümölcsfa ápolása és a 130 négyzetméteres fóliasátor köti le. B. Z. (26.) — Nem azt mondtam. De mű. sok örülnének a közepesnek is. Kiss Gergely pedig összeesküvésre gondol, merthogy az ő zsenijét valaki nem méltányolta. Ezért nevezett hallgató belebújik a kemencébe, kidugja a fehér zászlót és pltyereg. Én nem Ilyennek Ismertelek, Gergely. Te tudsz akarni, tudsz küzdeni valamiért. Erős és okos vagy, kemény emberként szerettelek meg. Egyszer azt mondtad nekem — emlékszel, akkor, amikor először kísértél haza — hogy ha egy szóval mondom, átfested az eget Is. Hát most arra kérlek, hogy fesd át az eget, mutasd meg, hogy veled nem lehet packázni — s Ildi kát tenyere közé fogta • fiú arcát. Oergely csak nézte a lányt, s magában igazat adott neki. Rájött, hogy tulajdonképpen ezt a biztatást várta a lánytól. Hát micsoda ő? Férfi, vagy mosogatórongy? — Rendben van. Nem adom fel. Majd én megmutatom ezeknek, hogy mit ér a józan paraszti ész! — mondta Gergely és megcsókolta a lányt. Hazafelé már olyan jó kedvvel, tréfálkozva mentek, mint máskor. Útközben elhatározta, hogy amikor a kapuban majd elbúcsúzik a lánytól, véletlenül lejjebb csúsztatja a kezét Ildi derekánál. Könnyű nyári ruhábun volt a lány, s amikor Gergely átfogta a derekát, érezte a ruha alatt, a sima, rugalmas testet. Magához szorította és hoszszán csókolóztak. Gergely elfelejtette a tervet, i keze valóban véletlenül csúszott lejjebb. Ildi nem háborodott fel, nem tiltakozott, de ösztönösen megfeszítette magát és még szorosabban simult a fiúhoz. — A pádon azt mondtad, hegy megszerettél — suttogta Gergely a vállára hajló lánynak, majd megkérdezte: — Ez valóban Így van? A lény fölkapta a fejét, karjaival átkulcsolta a fiú nyakát és súgva mondta: — Jegyezd meg, hogy én mindig Igazat mondok... A következő vizsgákra még alaposabban felkészült Gergely. Ildivel csak esténként találkoztak egy-két órára, egy vacsorára otthon az öreggel, kis beszélgetésre, tréfálkozásra. Oergely maga sem hitte, amit akkor este mondott Bandinak: ez a szerelem erőt, ösztönzést ad a tanuláshoz. ö is csak most érezte, amikor indexébe egymás után kerültek a jeles eredmények. Legbelül azonban annál inkább bántotta a közepes. Mert ha valóban csak közepest érdemel, egye fene. De Itt nyilvánvalóan aljasság történt. Ki ez a prof? Miért védi ezt a Lenthyt? és ki ez a Lenthy? — kérdezgette önmagát a válasz legkisebb reménye nélkül. Abban állapodtak meg Ildivel, hogy vizsga előtti estéken nem találkoznak. Ilyenkor Gergely még átnyúlazta az anyagot, korábban feküdt le. Az utolsó vizsgán a tanszék ajtaja előtt kiderült, hogy nem a professzor, hanem n tanársegéd vizsgáztat. Gergelynek eszébe Jutott, hogy a télen, amikor a fegyelmi ügy volt, be akart menni ehhpz a tanársegédhez, megkérdezni, hogy ő jelezte-e az ügyet a dékánnak. Nagyon örült most, hogy akkor nem ment be, mert íme, most a tanársegéd vizsgáztat. Nyugodtan húzott tehát tételt, a tanársegéddel nem voltak rossz viszonyban, kölcsönösen szimpatizáltak egymással. Emlékezett arra Is, amikor a tanársegéd kijelentette a többieket korholva — talán egy hónapja történt — hogy érzése szerint csak Kiss Gergely veszi komolyan a tanulást. A tétel kidolgozása közben azonban észrevette, hogy a tanársegéd őt figyeli. Felébredt benne a gyanú: hátha Zslklal, vagy éppen a Lenthy befeketítette őt, elmondták neki, hogy akkor kételkedett a leírtakban. S hátha tényleg a tanársegéd írta a följegyzést? Megijedt. Remegett a keze, érezte, hogy elfehéredett az arca és verejtékezik. — Nem érzi jól magát, Gergely? — kérdezte barátságos hangon a tanársegéd, amikor észrevette a fiú színeváltozását. — De igen. Nincs semmi baj! — dadogta u fiú. — Adja Ide a Jegyzetét, ha már kidolgozta a tételeket — lépett hozzá a tanársegéd, s amikor átvette a lapokat, hozzátette: — Majd én elolvasom. S ott, a fiú mellett állva elolvasta, amit Gergely leírt a kérdésekről. — Jól Nagyon Jó. Látom, alaposun benne van az anyagban, de bizonyára Idegileg már kimerült u vizsgaidőszak alatt. Igaz? Évközben Is Jól szerepelt a konzultációkon. Ha megelégszik — mondta elgondolkozva, s Gergelyre nézve biztatóan mosolygott — akkor megadom a jelest. — Hát persze! Igen, hogyne! Megelégszem, Köszönöm szépen — dadogta Gergely. XVII. Délelőtt tíz óra volt, Ildi délelőttös, kettőkor végez. Sétált egyet a korzón. Soha Ilyen felszabadultan, Ilyen boldogan nem ment végig ezen a kopott házakkal, zsúfolt üzletekkel szegélyezett kts utcán. Szeretta volna elkláltani, hogy emberek, befejeztem az első évfolyamot, én, Kiss Gergely. — Marhaság! — legyintett aztán. Kit érdekel, hogy én befejeztem. Rajtam kívül a városban ma legalább háromszázan befejezték, mégsem ordítozik itt senki. Ez magánügy és magánöröm — fejezte be gondolatait erről a témáról, s azon vette észre, hogy nem tud mit kezdeni a nagy szabadsággal. Ildihez most nem akart bemenni a tejivóba. Nem ulkalmas hely arra, hogy együtt örüljenek. Beült az egyetemi könyvtárba, nézegette a képeslapokul, újságokat, folyóiratokat. Időnként elővette u leekekönyvet. A közepes még mindig fájt. de Ildinek Iguza volt. Kár lett volna feladni. Nem érdekelték az újságok. Nem talált bennük semmit, ami most érdekelni tudta volna. Hazament a kollégiumba, átöltözött és lefeküdt a pokróc tetejére pihenni. Egyedül volt a szobában. A többiek vagy tanultak, vagy szorongtak a tanszék előtt, esetleg éppen most vizsgáznak, vagy sétálnak egyet a siker örömére. József Attila kötete most Is ott volt a párnája alatt. Olvasgattta az Ismert verseket, Bár kívülről tudta, újra és újra elolvasta, magának suttogva mondta n verset: „Talán eltűnők hirtelen, akár tíz erdőben a vndnyom .,," Mindig összeszorult a torka, ha a vers végéhez ért: „Ifjúságom, e zöld vadont / szabadnak hittem és öröknek / és most könnyezve hallgatom / a száraz ágak hogy zörögnek..." A verset már többször elmondta Ildinek is. A lány nem értette, hogy miért éppen ez tetszik annyira Gergelynek. — Hát nem érted? Az elrontott életet már nem lehet megváltoztatni. József Attila fokozatosan ráébredt, hol, hogyan rontotta el, viszont tudja, hogy viszszaút nincs. Micsoda önismeret, milyen mélységes őszinteség, tisztaság kell egy Ilyen vershez. Óriási ez a vers — magyuráztu u fiú és Ildi kérte, mondja el még egyszer. Otthon voltak. Az üreg Kulcsár dolgozott, Gergely két vizsga között- lazított egy fél napot, Ültek egymás mellett a délutáni szobában. — Nagyon szépen tudsz verset mondani 1 — mondta Ildi, amikor Gergely befejezte a verset, s a fiú derekát átfogva fejét a vállára hajtotta. — Marhaság! — háborodott fel hirtelen Gergely. — Esküszöm neked, hogy nincs a világon még két Ilyen ember, mint ml. Itt vagyunk egy szobában ketten, Fiatalok vagyunk, szeretjük egymást és ahelyett — gondolkozott kicsit Gergely, de nem merte kimondani, hogy ml helyett — verseket olvasunk, — Ml helyett? — csodálkozott a lányt Oergely nem mondott semmit, csak nézte u lányt és elmosolyodott. Mindketten értették, miről van szó. (Folytatása következik.) FIATALOK A MEZŐGAZDASÁGBAN Elérte, amire vágyott
