Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)
1977-12-01 / 282. szám
1977. december 1. 0 PETŐFI NÉPE • 3 IDEGENFORGALMI GYORSJELENTÉS Október végéig 11 millió látogató Több külföldi látogatott az idén október végéig hazánkba, mint az ország lakosainak száma — több miint 11 millióan lépték át ez idő alatt határainkat. Az Országos Idegenforgalmi Tanács most elkészült gyorsmérlege szerint a tíz hónap alatt 25 százalékkal — mintegy 2,2 millióval — több külföldi érkezett hazánkba, mint az elmúlt év azonos időszakában. A külföldiek közül hat és fél millióan turistaként léptek az országba, vagyis — az átutazókkal és kirándulókkal szemben — hosszabb-rövidebb időt nálunk töltöttek. A szocialista országokból 5 millió 654 ezren érkeztek, 36 százalékkal többen, mint tavaly, a tőkés országokból viszonylag mérsékelt a növekedés üteme, mindössze 6 százalék. FILMJEGYZET A tizenötéves kapitány Jules Verne — vagy ahogy a magyar fiatal nemzedékek egész sora nevezte: Verne Gyula — egyik legsikeresebb regénye A tizenötéves kapitány. A történet, amelyet feldolgoz, a fél világon végigviszi az olvasót, az izgalmas hajóúttól az afrikai dzsungel rejtelmein, ádáz és sötétlelkű összeesküvőktől a tiszta és becsületes harcos fiatalokig minden és mindenki szerepel, aki vagy ami ma is megdobogtathatná az ifjú olvasók szívét. Valóban nemzedékek nőttek fel Verne legszebb művein, s már most meg lehet jósolni, hogy bár az író által megálmodott technikai fejlődés túlhaladta azokat a gépezeteket, melyekről regényeiben megemlékezik, — a jövő nemzedékek is szívesen fogják forgatni a nagyon sokak által magyarnak vélt Verne Gyula olyan műveit, mint a Grant kapitány gyérrhékeit, a Nemo kapitányt, a Rejtelmes szigetet vagy éppen a most nálunk vetített A tizenötéves kapitányt, illetve annak lég« frisebb filmváltozatát. Ez alkalommal francia—spanyol megfogalmazásban kerül a vászonra a regény. Nem törekedtek a film készítői arra, hogy teljesen átírják a mű fordulatait, hiszen ez ellen maguk a nézők tiltakoz-A turisták összesen 40 millió éjszakát töltöttek el hazánkban, 17 százalékkal, 5,8 millióval többet, az elmúlt évinél. A magyar lakosság is kivette részét az idegenforgalomból, tíz hónap alatt osaknem 4 millióan utaztak külföldre, 625 ezerrel többen, mint tavaly. Hárommillió 656 ezren a szocialista országokat választották úticélul, 293 ezren pedig a tőkés országokat keresték fel. A nemzetközi idegenforgalomból származó devizabevételek összességében megközelítették a 4,7 milliárd forintot — ez 15 százalékos növekedést jelent, az idegenforgalmi kiadások összege pedig 2,8 milliárd forint, 20 százalékkal több, mint az elmúlt évben. (MTI) nának. A regényhez nagy vonalakban való alkalmazkodás ez esetben egyetlen erénye a filmnek, melyet a nálunk kevéssé ismert Jesus Franco rendezett. Talán azt lehet kifogásolni, hogy a romantikus kalandfilmek túlhajtott érzelmessége fokozása céljából szép hősi halállal „végzi ki” a főhőst. A vonzó külsejű kedves spanyol színészt egyébként Jose Manuel Marcosnak hívják. Legfőbb érdeme mégis csak az. hogy szép tájakat vonultat fel a film, és az ifjú mozilátogatók szívét minden bizonnyal megdobogtatják a rokonszenves fiatal hősök, gyűlölettel töltik meg a mindennél feketébb gonoszok. A film kétségkívül elsősorban fiataloknak készült, de mivel igyekszik elkerülni a nevetséges naivitásokat, talán még a papák, mamák számára is elfogadható élményt nyújt. Cs. L. A FAKLYA legújabb számáról A Fáklya december 4-én megjelenő 23. száma képösszeállításban mutatja be a Nagy Október magyarországi megünneplését és emlékezik a jövőre az alapításának 60. évfordulóját ünneplő Komszomol hőstetteire. Ugyancsak sok képpel illusztrált riport eleveníti fel a II. Szovjet— Magyar Barátságfesztivál leningrádi napjait, s azokat a találkozásokat, amelyek során szovjet és magyar fiatalok jártak az Auróra cirkálón, tisztelgő látogatást tettek a Piszkarjovoi temetőben, sétáltak a Nyevszkij sugárúton és az Admiralitás környékén, vagy éppen gitárszót hallgattak a Néva-parti sétányon. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökségének tagjait ismertető sorozat ezúttal a Magyarországon is ismert Valentyin Raszputyin írót mutatja be. Az írónak az Európa és a Magvető Könyvkiadó gondozásában jelentek meg magyarul a művei. Érdekes cikk számol be arról, hogy miként dolgoznak a szovjet színészek, mennyi a keresetük, milyen rendszer szerint kapnak szerepeket — s megismerkedünk néhány híres szovjet színész egykori pályakezdésének körülményeivel is. Egy falusi tanító a gyerekek művészeti nevelésének kérdéseiről, a feladat fontosságáról számol be a lap egyik cikkében. A Fáklya legújabb számában olvashatunk a Budakalászon készülő omszEi parkról, a Budapest munkáskerületeiben megrendezett, a szovjet filmeket felidéző fotókiállításról, valamint a Fáklyavetélkedőről. • A lapban megtalálhatjuk ezúttal is a Fáklya-fotót, az orosz nyelvleckét, a keresztrejtvényt, a filmismertetőt, továbbá a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza programját. Vadászati és halászati múzeum Baján A Budapesti Mezőgazdasági Múzeum kinőtte otthonát. Az ágazat minisztériumának kollégiuma a decentralizálás mellett döntött. A vadászat és halászat múzeuma helyéül Baját jelölték meg, ahol a vadgazdálkodásnak és halászatnak szép múltja van. Közelében fekszik a Gemenci erdő, s a Dunaparti város a központja az ország legnagyobb halászati termelőszövetkezetének is. ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TAPASZTALATOK Iskolák és végzős egyetemisták Az Oktatási Minisztérium illetékesei a közelmúltban értékelték a pályakezdő értelmiségi ifiatalok úgynevezett kötött elhelyezkedési rendszerének idei tapasztalatait. Mint ismeretes, az egy évvel ezelőtt életbe lépő rendeletek értelmében kötelezővé vált a végzős egyetemi és főiskolai hallgatók pályázati úton való elhelyezkedése. Az egyenlőtlen szakember-ellátottság felszámolásának céljából pedig a pedagógusokat, jogászokat és gyógyszerészeket foglalkoztató intézmények számára központi létszámkereteket határoztak meg. Országos tapasztalatok Az Oktatási Minisztérium által összegzett tapasztalatok szerint az új pályairányítási rendszer első éve megfelel az előzetes várakozásoknak. Az 1977-ben végzettek elhelyezkedési összesítésének elemzését követően megállapították, hogy tervszerűbbé vált a fiatal diplomások munkába állása — elsősorban az említett három szakterületen. Az új gyakorlat következtében az irányító hatóságok jobban át tudták tekinteni a munkáltatók szakemberigényét, az országos munkaerő-szükséglet alakulását. A beérkezett jelzések nyomán a minisztérium az eddigieknél jobban figyelemmel követhette a fiatal diplomások elhelyezkedését és kötődésüket választott hivatásukhoz. Az új pályairányítási rendszer súlyponti kérdése az volt, hogy lesz-e elegendő álláshely a végzős egyetemi hallgatók számára. Az első év tapasztalatainak értékelése kedvező választ adott erre is: a pedagógusok számára 135 százalékos „túlkínálat” mutatkozott. Ez természetesen nem lepte meg azokat, akik ismerik az iskolák égető szakember-szükségletét. A pedagógusképző egyetemeken és főiskolákon a diplomázók 90 százaléka nyújtott be pályázatot, s a tanítók és tanárok 83 százaléka már augusztus^ közepén megállapodott jövendő iskolájának igazgatójával. Az Oktatási Minisztérium szakemberei kedvezőnek ítélik az elhelyezkedés területi megoszlását: a pedagógusok közül az előző évek átlagánál többen maradtak a pályán. A friss diplomások 19 százaléka vidéken, 47 százaléka pedig községekben helyezkedett eL Az Oktatási Minisztérium által begyűjtött tapasztalatok több kedvezőtlen jelenséget is felszín-5SSS55SS5H A technika segítségével Szinte nincs olyan ember, aki ne kapott volna már névtelen levelet. Ezek jórészt rágalmakat, igaztalan dolgokat tartalmaznak, ám olykor előfordul, hogy az anonim levélíró az igazságot veti papírra. Sajnos, bűncselekmények is előfordulnak az írással kapcsolatosan. Erre kértünk példát Varga Károly rendőr főhadnagytól, igazságügyi írásszakértőtől. — Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy az írásszakértő nem grafológus. A különböző írásokból, mi nem az író jellemére következtetünk, hanem pontosan, azonosítási eljárással megálla-. pítjuk, a levélíró, aláíró azonosságát. A példánál maradva: Előfordul, hogy a családtagok a postástól felveszik az idős szülő nyugdíját, amelyet elfelejtenek átadni, vagy letagadják. Ilyen esetekben a postás-kézbesítőt gyanúsítják a nyugdíj elsikkasztásával. Az aláírt postautalvány és a próbaírás összehasonlításával egyértelműen bizonyítani lehet, hogy ki vette át a pénzt. Az írásszakértő az írást elsősorban logikailag vizsgálja át. Ezen belül a szöveg tartalmát elemzi. Nyilvánvaló, hogy egy művelt ember.— még ha primitívnek is akarja feltüntetni magát — használ olyan szavakat, kifejezéseket, amelyek a művelt emberre utalnak. Az írásmű stílusa, szókincse is utal a szerzőre. Nyilvánvaló, egy iskolázatlan ember egy szöveg leírásakor • megpróbálja magát műveltnek feltüntetni, s olyan kifejezéseket, vagy olyan helyen használja, amely egyértelműen utal iskolai végzettségére. Nem mindegy — s ez is a vizsgálat tárgyát képezi — a szöveg papíron történő elhelyezése sem. Az írással foglalkozó, vagy általában sokat író emberek reflexszerűen margót hagynak, egyenesen írnak, választójelet tesznek, n©m felejtik 0 Varga Károly egy írást tanulmányoz. vizsgálata. Ezeknél több alaki hiányosságot tapasztalnak, amelyek jogi formulák elmulasztása miatt érvénytelenítik a végrendeletet. Példákat erre: az örökhagyó aláírása minden kétségen felül áll, ám a végrendelet érvénytelen, ugyanis a tanúk csak az örökhagyó halála után látták el kézjegyükkel a végrendeletet. Olyan is előfordul, hogy az örökhagyó „elfelejti” aláírni végső akaratát, s ezt később valamelyik családtag helyettesíti, s lehetne tovább folytatni. Korunkban a névtelen levél írók, rágalmazók már nem kézzel, hanem írógéppel fröcskölnek mocskot másokra. Az írásszakértő ilyen esetekben milyen módon tud azonosítani? — A bűnügyi technika ilyen esetben is a segítségünkre van. 0 Bács-Kiskun megyében a kisiskolákban változatlanul nagy gond a szakképzett pedagógusok hiánya. re hoztak, amelyek korrigálása már foglalkoztatja az illetékeseket. Kötődés és beiskolázás Sokfelé feszültség mutatkozott — mindenekelőtt a pedagógushiánnyal küszködő intézményekben — a tanári szakpárosítások és az iskolák igényei között. A jövőben tehát a megyei művelődésügyi osztályoknak szorosabban együtt kell működniük a főiskolákkal és egyetemekkel, az indítandó tanári szakpárosítások megtervezésében... Ugyancsak a körültekintő beiskolázásra hívja fel a figyelmet az a tapasztalati tény, hogy a végzős óvónők és tanítók erősen kötődnek a képző intézmények földrajzi környezetéhez — Bács- Kiskun megye esetében Bajához és Kecskeméthez. Ezért társadalmi ösztöndíjakkal, a letelepedési feltételek megjavításával kell vonzóbbá tenni a kisebb, távolabbi településeket a többnyire nő pedagógusok számára. A jelenlegi rendszeren a minisztérium csak kisebb változtatásokat tervez: elsősorban lebonyolítást, az adminisztráció egyszerűsítését és a hatékonyság növelését tűzték ki célul. Megrövidítik az üres állások hathónapos kiírási határidejét, egyszerűsítik az azonos intézményekbe készülő fiatalok „rangsorolását” a főiskolákon, bevezetik a névreszóló meghívásos pályázat lehetőségét, és a már működő pedagógusok állásváltoztatása a jövőben megelőzi majd a frissen diplomázott fiatalokét. Változatlan helyzetkép Bács-Kiskun megyében — ahol jelentős számú kisközségi, külterületi iskola működik — kevésbé kedvező tapasztalatokat összegeztek a pedagógusok irányított pályázati rendszerével kapcsolatban. Pontosabban szólva az elmúlt évekhez képest az új gyakorlat nem hozott minőségi javulást. Nem történt számottevő változás a krónikus pedagógushiánnyal köszködő települések és intézmények helyzetében, hiszen a tanév elején nem akadt nappali tagozaton végzett fiatal tanító, vagy tanár, aki eredeti lakóhelyére tért volna viszsza dolgozni. A megyében 239 üres álláshelyet összesítettek az 1976/77-es tanév végén, a minisztérium által engedélyezett keretszám viszont 194-re módosult. A pályázati időszak első szakaszában 161 meghirdetett állásra 200 végzős hallgató nyújtotta be pályázatát, szerződést viszont már csak 102 diplomázó kötött. A második szakaszban a közzétett 107 Bács- Kiskun megyei állás iránt már csak 35-en érdeklődtek, de véglegesen csupán 25 fiatal pedagógusjelölt írt alá munkaszerződést. Még ennél is kedvezőtlenebb azonban a valóban munkába állók száma: a 127 magát elkötelezett szakemberből további 14- en bontották fel megállapodásukat különböző kifogásukra hivatkozva. A végeredmény: a 239 tényleges megyei oktatási szakemberszükséglettel szemben mindössze 113 fiatal pedagógus kezdett el dolgozni az idén szeptemberben, Azaz a ténylegesen hiányzóknak csupán alig felét kapták meg az iskolák. Ezek után nem meglepő a megyei tanács művelődésügyi osztályának összesített tapasztalata: „az előző év azonos időszakához viszonyítva Bács-Kiskun megyében a szakképzett pedagógus-ellátottságban javulás nem tapasztalható ...” És érthető az a szomorú tény is, hogy az idei tanévben 119 új, képesítés nélküli tanítót és tanárt, óvónőt kényszerültek alkalmazni a tanintézetek. Számok és feltételek A pedagógushiány gondjainak gyors enyhítésére nincs mód; a problémák megoldása alapos elemzést, és körültekintő szervezőmunkát igényel. Az Oktatási Minisztériumban pontosan megtervezték az ország oktatásügyi dolgozóinak 1990-ig várható létszámszükségletét. Ennek ismeretében már a közeljövőben növelik a képző intézmények hallgatóinak létszámát, új képzőket és főiskolákat létesítenek és bővítik a jelenlegieket. Az óvónőhiány megszüntetését az ötödik ötéves terv végére, a tanítók és tanárokét pedig a hatodik tervciklus befejezésére tervezik. Mit tehetnek viszont addig az állandó szakemberhiánnyal küszködő iskolák? — kérdezhetik sokan. Elsősorban azt, hogy községükben — a tanácsok segítségével — vonzóbbá teszik a fiatal pedagógusok számára a letelepedés gondolatát. Mert az idézett statisztikai öszszegzésekből az is világosan kiderül, hogy a megyei tanintézetek iránt érdeklődő, de állást nem vállaló végzős hallgatók nem a pedagógus pályát hagyták maguk mögött, hanem csak az illető községet, illetve a megyét ... És oda szerződtek, ahol joggal úgy vélték: könnyebben, megtalálják majd boldogulásukat. Pavlovits Miklós HÚSZ DEKA PERLITBEN IS MEGÉI A SZŐLŐ Két évet nyernek az új szaporítási módszerrel Köztudomású, hogy az írógépeket különböző gyárak készítik, s bizonyos típusok vannak forgalomban. Ezeknél a gépeknél a betűtípusok is mások és mások. Egy írógépen írt levél esetében nagyon könnyű megállapítani az írógép és a betű típusát. Mint a kézírásnál, a gépírásnál is vannak egyedi sajátosságok. Például a betűk kopása. A gépírók maguk is ismerik, vannak gépükön olyan betűk, melyek kopottabbak, vagy gyári hibából egy-egy betű másképp nyomódik a papírlapra. Hozzátenném még azt is, hogy a leütés mértéke, a betű a papírlapba történő bemélyedése is jellegzetes vonása lehet az írásnak. A szavak elválasztása, esetléges helyesírási hibák, a tíz, vagy két ujjal írt szövegek önmagukért beszélnek. Gémes Gábor Már a gyakorlatban is bizonyított a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kecskeméti Miklóstelepén kidolgozott új szőlőszaporítási eljárás, a perlitben gyökereztetés. Az építkezésnél használt ásványi anyagból 15—20 deka elegendő egy-egy szőlővessző haj tatásához. A különböző szemcsézésű perlittel megtöltött tasakokba, tömlőkbe helyezett szabványveszszők, vagy oltványok néhány hónap alatt erőteljes gyökérzetet és 30—40 centiméteres hajtást nevelnek a növényházakban. A téli szaporítású gyökeres vesszők májusban, júniusban kerülnek állandó helyükre, s telepítés előtt különleges vegyszerrel vonják be leveleiket, hogy a szabadba került növényt egy ideig megvédjék a kiszáradástól, a gyors párologtatástól. Ezzel a módszerrel mintegy két évvel rövidül a szőlőszaporítás, amelynek gyakorlati alkalmazását már több kertgazdaság átvette. A szőlészeti kutatóintézetben pedig tovább folytatják a föld nélküli gyökereztetés gyorsabb, gazdaságosabb Vnódszereinek kutatását. Az idén például nyolcféle különböző szemcsézésű és tápanyaggal dúsított perlitet használtak fel a kísérletekhez. A megfigyelések szerint a tápanyag nélküli perlitben gyökerezik leggyorsabban, legerőteljesebben a vessző. A tápanyagdúsítással ugyanis csökken az ásványi közeg hő- és víztárolóképessége, valamint levegőssége. így felesleges a tápanyag-felhasználás és az ezzel járó költség a szaporítóanyag előállításakor. V. E. f 3. Az írás önmagáért beszél • Egy eredeti és egy próbaírás az azonosságokkal. el az ékezeteket és sorolhatnánk tovább. Az írás logikai vizsgálata közben az is kiderül, hogy az illető talán nem normális. — Vizsgáljuk az írás más vonatkozásait is. A betűméretet, a betűképzést, a vonalképzést, a betűk dőltségét, s természetesen mozgásirányát is. Becsületsértési ügyekben a torzított írást ki lehet mutatni. Akármennyire is igyekszik a rágalmazó vagy a becsületsértő írását megváltoztatni, a beidegződött reflexek hatására egyes egyéni sajátosságok megmaradnak. Ha nagyobb betűkkel ír, mint szokása, magának a betűnek a képzése megmarad, vagy ha ez sem, akkor a dőltség az, ami döntő. Találkoztam már olyan írással, amelyet a rágalmazó visszafelé rögzített a papíron, ám a vonalképzéssel, dőltséggel, a kötésmóddal nem számolt. A próbaírásnál aztác bizonyítottuk az azonosságot. Az igazságügyi írásszakértő munkájában sűrűn előforduló eset a végrendeletek aláírásának
