Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-28 / 234. (304.) szám

1977. december 28. • PETŐFI NÉPE • 3

B. Mikii Ferenc festői útja

öregek (monotipia).

Egyenes vo. nalú az ő útju.

Tanítója Rudnay Gyula volt.

A kezdeti közvetlen követé* után B. Mikii a drámai témák után — melyek egyfajta színbeli korlattal jártak

együtt — elégikus és lírai hangú műveket alkot: színei

oldottabbakká válnak, kivilágosodnak, s az atmoszférikus ragyogásoknak, vagy feszültségeknek adnak teret. A magyar művészetnek az a vonulata segíti ebben a" törekvésben, amely a Nagy István, Egry és Szőnyi nevével fém. jelezhető. Nem átvételről; de rokon szellemiségről , van itt szó. amely a látott anyagból — hazai talajból — olyanféleképpen formál elvontabb és leegyszerűsítettebb, sűrített valóságot, hogy az elemi erővel sugározza vissza az egyszeri élmény lényegét.

B. Mikii festői alkata igen szerencsés, mert a mindenkori valóságot természetesen látja meg, annak legtöbb elemét már a vázlatban ritmikusan átírja s értéke szerint osztályozza, aszerint, hogy a legfőbb mondanivaló — mely a lélekben amazokkal szinte együtt érik meg — formai indokkal alátámasztottan, tisztán zengjen.

A Megyei Művelődési Központban rendezett kiállításán acryl gouaahe és tus technikával készült műveket láturtk. A rajzok jól tájékoztatnak bennünket arról a folyamatról, amelyről a művész alkatával kapcsolatban szóltunk.

A gouache-ok arról tanúskodnak, hogy ezt a technikát ragyogóan értő művész felhasználja mindazt, amit a vízfestés lehetővé tesz: a hamvasságot. mely a fehér alapanyag áttetszése által lesz beszédesebb, mint egyéb technikák esetében; a könnyedséget. amit az oldóanyag (víz) és a „gömbölyű” ecset mutat fel a

mesterien biztos rajzkészségű kézben; a fokozott színességet, ami abból adódik, hogy a prizmán keresztül színekre bontott fény a világító fehér papír tükre által ismét fénnyé válik. De felhasználja — főleg a rajzos elemeknél — a gouache technika másik, nagy lehetőségét is: a mélyebb. sötétebb színek lágy-meleg hatását. A két erény együtt tónusgazdag festészetet mutat fel.

Sokszor van úgy, hogy a művészt továbblépésre készteti valamely új anyag. B. Mikii kivilágosodótt festészete eleinte az olajtemperában. majd később a nem is oly régen felfedezett rendkívül színerős acryl festékben \ találta meg azt a matériát, arhely a gouache-okban jól kiérlelt * szellemi tartalmak egyre magasabb színvonalra törő horodzója lehetett. Emellett vvallkid és plextol is szerepet kap az új művek létrehozásában. A művész egyik legértékesebb munkája, az Alföld is ez utóbbival készült.

F Mikii Ferenc több évtizedes munkássága gazdag termésű. Nemcsak művekben, de a képzőművészeti kultúra terjesztésében is. A Rudnay mester vézetésével indult bajai képzőművészeti kör országos híre — mely a mester halála óta B. Mikii érdeme elsősorban — éppúgy tanúskodik erről. mint az idők folyamán festőkké vált tanítványok száma.

Goór Imre

"'MM}SAVATÓIC;V *■■■■'. - l

i

i’„

A Tudományos Minősítő Bizottság munkája

Az MSZMP Központi Bizottsága 1969-ben elfogadta a tudománypolitikai irányelveket, amelyeknek eredményeként jelentősen fejlődött a tudományos alkotómunka, növekedett a tudomány társadalmi szerepe. .

Megvalósításában nem kis szerepe van a különböző irányító szerveknek, annak az erkölcsi és anyagi támogatásnak, amelyet államunk nyújt. A tudománypolitikai irányítás állami feladatai közé tartozik a tudományos eredmények elbírálása, illetve annak a megállapítása, hogy érdemes-e valaki tudományos fokozatra, vagy sem. A tudományos minősítés keretében két fokozat szerezhető: a tudományok kandidátusa és a tudományok doktora. A minősítést a Tudományos Minősítő Bizottság végzi, amely a Magyar Tudományos Akadémia felügyelete alatt működik. Feladatairól és módszereiről Kulcsár Kálmán akadémikus, a TMB titkára és az MTA Szociológiai Intézetének igazgatója di következőket mondta:

nyisson meg a tudomány számára. Úgy hiszem ezek nem alacsony követelmények.

Jellemző talán a Tudományos Minősítő Bizottság munkájára, hogy igen sok külföldi pályázónk van. Sokan Jönnek a baráti államokból, de vunnuk önköltséges Jelöltek Angliából, uz NSZK-ból. Olaszországból és más államokból is.

— Előfordulhat, hogy valaki autodidakta módon ér el magas színvonalú tudományos eredményeket. Az ilyen ki van zárra a tudományos minősítésből?

— A jogszabály világosan előír, ja, a felsőfokú iskolui végzettséget. Ez alól rendkívül Indokolt esetben felmentés adható, ez azonban alig fordul elő. Elméletileg lehetséges, hogy valaki teljesen autodidakta létére is a szukbizottság elé kerüljön, de eddig nem tudok ilyen esetről. Ugyanis általában azok pályázzák meg a fokozatot, akik tudományos munkaterületeken dolgoznak, mivel itt vannak meg a kutatási feltételek. Egyéni módon egy-két tudományág néhány eredményeit leszámítva ma már alig lehetséges ezeket létrehozni, így nagyon nehéz hasznos eredményekét elérni.

— TMB-nek joga van — nem megfelelő disszertáció esetén — a pályázót elutasítani. Ez bizonyos mértékben olyan szelep lehet, amely orientálhatja a tudományok művelőit. Ez magában rejtheti a gazdálkodás lehetőségét szellemi erőinkkel?

— Magát a tudományos kutatást nem a TMB irányítja, hanem azok a helyek, ahol ez a munka folyik. A bizottság csupán arra szorítkozik, hogy figyelembe vészi, a témák társadalmi hasznosságát. Így a minősítés nem jelent egyben gazdálkodást, bár segíthet a kutatások orientálásában.

— Napjainkban a tudomány mindinkább termelőerővé válik. A TMB miként kezeli ezt a kérdést a minősítés folyamatában?

— Igyekszünk előmozdítani azt a típusú kutatómunkát, amelyben a tudomány mint termelőerő jelentkezik. így például vannak olyan műszaki alkotások, amelyek kivitelezésre kerültek, tehát esetleg többet mondanak, mint a legszebben megírt disszertáció, Ha tehát valaki például olyan nagy jelentőségű gépet konstruál, amelyben teljesen új tudományos eredmények testesülnek meg, azt elfogadjuk disszertáció helyett. Ebben az esetben magát az alkotást bíráljuk el, s ha az kiállja a próbát,r akkor tudományos fokozatot kaphat az alkotó. Ügy vélem ez igazán ösztönző lehet — fejezte be nyilatkozatát Kulcsár Kálmán akadémikus.

L. Gy

— Az eredmények elbírálása a bizottság legfőbb feladata, és ebből a szempontból közömbös, hogy a pályázó foglalkozása szerint kutató, vagy nem. Tévedés azt hinni, hogy a tudományos fokozat elnyerése avatna kizárólagos tudóssá valakit. Vannak olyan tudományos területek, ahol igen komoly tudományos munkát végeznek anélkül, hogy tudományos fokozat elnyerésére kerülne sor.

— Miért van akkor szükség mégis tudományos minősítésre?

— Ezzel tulajdonképpen előnyben szeretnénk részesíteni azokat a kutatásokat, kutatási eredményeket. amelyek társadalmilag kiemelkedően hasznosak, s ezzel együtt természetesen az ezt a munkát végző személyeket is. A Tudományos Minősítő Bizottság olyan testület, amelyben valamennyi tudományág képviselve" van. A tagjait a kormány nevezi ki. Minden tudományág — a rokon tudományok összevontan — rendelkezik egy-egy szakbizottsággal.

— Hogyan lehet valaki például kandidátus?

— Az eljárás a következő: be kell nyújtani egy kidolgozott témát a szakbizottsághoz, amely azt elbírálja. A gyakorlatban azonban ez nem egészen ilyen egyszerű, mivel egyéb követelmények is vannak. A jelöltnek vizsgáznia kell szakmai, filozófiai tárgyakból. valamint idegen nyelvekből — legyen egyetemi, vagy főiskolai végzettsége —. s végül a kiküldött bíráló bizottság előtt meg is kell védenie értekezését. A

dolgozatot két opponens bírálja, ezek véleménye alapján tűzi ki a szakbizottság a nyilvános vitát. Rajtuk kívül további öt szakember tagja a bíráló bizottságnak. A tudományok doktora cím elnyerésének feltételei ennél Jóval nehezebbek, Alapkövetelmény, hogy a jelölt már rendelkezzen a kandidátus fokozattal. Másik fontos követelmény, hogy tudományos életünkben megfelelő helyet töltsön be, munkássága pedig iskolateremtő jelentőségű legyen. A doktori fokozat- nagyon komoly tudományos alkatot igényel. E fokozattal rendelkezőknek, elvileg vezető szerepet kell betölteniük tudományos életünkben. S itt már jelentősen esik a latba az egyéb vezetőktől is megkövetelt hármas kritérium.

— Milyen magas az a mérce, amit hazánkban a tudományos fokozatok jelöltjei elé állítanak. Van-e ennek valamilyen nemzetközileg is elfogadott szabványa?

— Nehéz olyan értékmérőt találni, amely minden tudományágra egyformán érvényes lehetne. Más országokban teljesen eltérő minősítési rendszerek vannak. Annyi, azonban bizonyos, hogy a mi eredményeink megütik tartalmilag a nemzetközi mértéket. Ez abból is következik, hogy elvileg csak olyan kanditátusi disszertációt fogadunk el. amelyik új tudományos eredményt hoz. Doktori disszertációk esetén viszont azt kívánjuk meg, hogy az abban foglalt teljesen új. vagy újszerű tudományos eredmény iránymutató legyen, új területet

A LENGYEL KULTÚRA KÖVETEI

• Az elmúlt években világhírnévre tett szert a lengyel Opole Énekes Táncegyüttes, amely már több nagy versenyen dijat nyert. Képünkön: az együttes tagjai jellegzetes népi öltözékben. (Fotó: CAF—KS)

Új könyvek

A Kossuth Könyvkiadó újdonságai közül emlitsük meg a Közművelődési Kézikönyvet, amely Füredi József és Herczeg Ferenc szerkesztésében látott napvilágot. A hasznos, s főleg népművelési területen dolgozók számára értékes kötet tartalmazza az alapvető párt- és állami dokumentumokat, a társadalmi és tömegszervezetek állásfoglalásait, a közművelődésre vonatkalzó állami határozatokat, rendeleteket, irányelveket stb, A Nemzetközi Zsebkönyvtár új köteteként látott napvilágot Az ENSZ és a világproblémák című kötet, kilenc érdekes tanulmánnyal. A könyv reális képet ad arról, hogy mi a helye, szerepe az ENSZ-nek a sok súlyos problémával terhelt ‘ mai világban, s mi a nemzetközi szervezet perspektívája, Újabb kiadásban látott napvilágot a Vallástörténeti kislexikon. A lexikon négyszázötven címszót és háromszázötven utalást tartalmaz a rallastörténet és az ateizmus témaköréből, Felicia Langer kommunista izraeli ügyvédnő könyve Tanúskodom címmel jelent meg. A drámai erejű kötet a Közel- Ketet mai hazátlanjainak. a pales.tinóknak a védelmében emel siót. periratok halmaza alapján. A Hazafias Népfront sokrétű tevékenységével ismertet meg a Hazafias Népfront társadalmunkban című cikkgyűjtemény.

Az Akadémiai Kiadó — a Magyar Helikonnal közös gondozásban — hasonmás kiadásban jelentette meg Arany János híres Kapcsos könyvét, a költő utolsó éveiben írt verseivel. A kísérő tanulmányt Keresztury Dezső írta.

A karácsonyi könyvvásár egyik slágere volt A nagyszentmiklósi kincs. A pompás kötetben László Gyula, a kiváló régész ismerteti a hazánk egykori területén élt népek páratlanul gazdag művészetét,

A Képes divattörténet az ókortól napjainkig csehszlovák szerzői hármas munkája.

A Gondolat Könyvkiadó a Magyar néprajz sorozatban — e sorozat tizedik köteteként —megjelentette a Kiskunságot bemutató kötetet Tálasi István munkáját. Sokaknak szerez örömet A női énykedvelők kislexikona.

(23.) — Meglátnak. Engem itt mindenki ismer.

— Ne törődj velük. Gyere!

Gergely mozdulni akart, de lábai ismét nem engedelmeskedtek. Ildi megrémült, óvatosan lefektette.

— Majd én meggyógyítalak! — súgta fölé hajolva és hosszan szájon csókolta. Gergely egy pillanatra kinyitotta a szemét, hogy gyönyörködjön a lány arcában. Meglepődve vette észre, hogy ismét a mentőautóban vannak. Lehunyta a szemét, forróság futott végig rajta. Ildi csókolta, csókolta. s finom hosszú ujjaival kigombolta Gergely nadrágját.

— Meggyógyítalak fiú! — súgta a fiú fülébe és a finom ujjak már Gergely combjánál, ágyékánál jártak. Gergely érezte,

hogy ágyékában megindult egy forró, kellemes áramlat.

— Ne, ne. Vigyázz. Édesem, vigyázz! — dadogta Ildinek de már későn volt. Még egy pillanatig érezte a ráfonódó, meztelen lánytestet, a hosszú ujjak dédelgető mozgását és felébredt.

Óvatosan felkelt, kiment a mosdóba. A nyitott, felső ablakon behallatszott a toronyóra ütése. Éjjel két óra volt.

XV.

Szombaton este egyszerre érkeztek a randevúra, s mintha mindig így tettek volna — megcsókolták egymást.

— Veled álmodtam az éjszaka! — mondta azonnal Gergely.

— Csak szerettél volna. Esetleg rólam. Nem? — nevetett huncutkodva a lány és megszorította Gergely kezét,

— Veled, mert te Is ott voltál. Együtt voltunk.

— Fújj, de disznó vagy — és Ildi cuppanós csókot nyomott a fiú arcára, s azonnal hozzá telte :

— Éppen olyan, mint én, mert én is rólad álmodtam, vagy ha úgy tetszik, veled. De hadd ne mondjam, hogy mit. Jó?

— Rendben, de akkor én sem mondom meg.

— Csak a lényeget. Egyetlen szóval. Mégis, mit?

— Azt mondtad, hogy disznó vagyok. Hát az vagyok. Érted már?

— Én is disznó voltam? — kíváncsiskodott a lány.

— Te voltál a fődisznó. Te kezdted.

— Hűha. Megtiltom, hogy ilyeneket álmondj. Csak az én előzetes engedélyemmel lehet ilyet álmodni — s Ildi finoman megcsípte Gergely karját, majd padot kerestek és leültek a platánfák alá.

— Beszéltél apáddal?

— Na$á. Ez volt az első, amikor hazáért. S tudod mit kérdezett legelőször? Azt, hogy becsületes-e az az ember?

— Mit mondtál erre?

— Sejtheted!

— De nem sejtem. Egyébként is még alig Ismersz.

— Nagy tévedés, Én tudom, hogy te becsületes ember vágy. Nem Is tudnál másmilyen lenni. Olyan vagy éppen, mint apu —, mondta Ildi és hosszan magához szorította Gergely fejét, s mellére fektetve simogajta.

— Én tudom, hogy te olyan vagy! — súgta újra a lány. Mindketten úgy érezték, hogy nagyon közel vannak egymáshoz, nemcsak testileg, hanem lelkileg, mintha időtlen idők óta barátok, testvérek lennének. Gergelynek eszébe jutott egy történet, egy legenda. egy indiai mese a szétkergetett szerelmesekről, akik azóta is keresik egymást. Évezredek óta. Most íme ők egymásra találtak ezzel a lánnyal, akinek puha. meleg keblén pihenteti bozontos fejét.

— De a lényeget még nem mondtad! — egyenesedett föl Gergely.

— Hát nem az a lényeg, hogy becsületes és okos vagy? Hogy erős. jóindulatú és tiszta vagy, te kis buta?

— Na, most már döntsük el, hogy kis buta, vagy nagy okos vagyok-e!

— Buta vagy, mert tudhatod, hogy mit válaszolt apa. Hát persze, hogy eljöhetsz, ö is kíváncsi már rád. Állandóan csak te vagy a téma nálunk.

— Képzelem, hogy lefestettél neki! — kajánkodott Gergely.

— Le bizony. Aztán majd megnézheted magad. Jól elmondtalak neki. Reszkess fiú. reszkess! — és Ildi olyan jót nevetett, hogy szinte erőtlenül omlott Gergely vállára.

— Tudod mit? Nem reszketek. Viszont most egy nagyon nagy kérésem volna hozzád — kezdte Gergely igen komolyán, amikor a lány már szemben állt vele és könnyeit törölgette. — Nézd Ildi. Nem haragszom meg. ha nemet mondasz, csak arra kérlek, tiszta szívedből válaszolj, legyél teljesen őszinte, mintha önmagaddal szemben lennél, ahogyan saját magadnak válaszolnál.

A lány átszellemült arccal, komoly ábrázattal figyelte Gergely minden szavát.

— Mondjad Gergely, ígérem, hogy őszinte leszek.

— Én tudom, hogy te komoly, rendes lány vagy. Szép is, meg okos is ...

— A lényeget édesem, a lényeget!

— De őszintén válaszolj. Csak akkor mondj igent, ha az a szívedből fakad és az eszed is.egyetért vele. Ezt nagyon kérem — folytatta Gergely. A lány már tágranyílt szemekkel, elfehéredő arccal nézte a fiút.

— Kérjed már, nagyon őszinte leszek. Becsületszavamra mondom neked.

— Azt szeretném tőled kérni, hogy — s itt újra kis szünetet tartott a fiú, hosszan Ildire nézett, nagyot sóhajtott.

— ...hogy? — szólt halkan Ildi és arcát egészen közel tartotta a fiúéhoz.

— Hogy csókolj meg!

Hosszan, szenvedélyesen csókolóztak. Ildi duzzadt, meleg szája szinte elszédítette á fiút.

— Hát ilyen Is vun? Miből vagy te lány, hogy ennyire megszéditettél? — sóhajtott nagyot a fiú, umlkor újra egymásra néztek.

— Te szamár, te szamár. Hát szabad ennyire megijeszteni az embert egyetlen csók miatt?

— Jó. Jó. Tudom, hogy neked egy csók az semmi, Persze, mert csak tőlem kaptad. De vedd tudomásul, hogy én bezzeg tőled kaptam és így felbecsülhetelen értékű. Érted! — fogta tenyere közé a lány arcát Gergely.

— Nem is úgy van. Amit én kaptam, az az értékesebb, mondta Ildi, s közben a fiú tenyerétől összeszorított szájával csücsörítve beszélt.

— És hány órára jelentettél be? — kérdezte egy idő után a fiú. miközben egymás kezét fogva hazafelé haladtak a sugárúton. De még meg sem várta a lány válaszát, tréfásan korholni kezdte a lányt.

— Mert minden tücsköt-bogarat összebeszélsz itt, megzavarod a fejemet és a lényeget pedig elfelejtjük. Illetve te felejted el.

— Hát persze, mert megszédíted az embert azzal, hogy akadémiai székfoglalót mondasz egy csőkért.

— Nem lesz ennek jó vége! — sóhajtott színpadiasán Gergely, átfogva a lány derekát.

— Szóval te már azon gondolkozol, hogy mikor lesz vége és hogy milyen lesz a vége? Jól nézünk ki. De annyit máris mondhatok önnek, hogy tessék tudomásul venni, ennek nem lesz vége — folytatta ugyancsak tréfálkozva Ildi, aztán hozzá tette: — Mellesleg vasárnap délután négyre várunk. Ott lesz az egész csulád.

— Hogyhogy. Hát azt mondtad, hogy csak ketten vagytok.

— Hát persze. Ketten leszünk

ott. Veled hárman.

*

Vasárnap ebéd után nagy lázban voltak a 133-as szoba lakói. Gergely frissen, borotválkozva, megfürödve próbálgatta a szoba közepén az összeadott holmit: Inget. nudrágot, nyakkendőt, zoknit.

Az volt a rend, hogy ha egyikőjük házhoz megy, mindenki a legjobb darabját adja kölcsön. Most is így volt. Igaz, a fehér ing — Csutor Miskáé — kicsit bő volt. de ezen a nyakkendővel lehetett segíteni. Nagyobb gondot okozott az. hogy nem éppen frissen mosott ingről volt szó. Viszont ezen is hamarosan segítettek: krétával lefestették a nyakán, a gyanús helyeken.

— Ne hülyéskedjetek. Csupa fehér lesz a nyakam, mire odaérek — tiltakozott Gergely, amikor látta, mit művelnek az ingnyakkal.

(Foíi/tafása következik.)

A művész cs a ma. *