Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-03 / 284. szám

KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1977. december 1-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) bák miatt — a kivitelezés idő­tartama és költségei meghalad­ják a tervezettet.- A mezőgazdasági termelés az előirányzottnál nagyobb mér­tékben. 1975-höz képest várható­an mintegy 9 százalékkal emel­kedik. A mezőgazdaság dolgozói jól hasznosították az anyagi és szellemi erőforrásokat, s mind a nagyüzemekben, mind a háztáji és kisegítő gazdaságokban foko­zódott a termelési kedv. erősö­dött a termelési és az értékesíté­si biztonság. A tervezettnél több kenyérgabona termett, a búza hektáronkénti átlaga meghaladta a 40 mázsát, a kukorica átlagter­mése is nagyobb a számítottnál. A zöldség- és gyümölcstermelés fellendült. Nőtt a sertésállomány, magas szintet ért el a baromfi­­tenyésztés, fejlődött a szarvas­­marha- és a juhtenyésztés. A hústermelés jelentősen emelke­dett. — A közlekedési ágazat az előirányzottnál nagyobb áruszállí­tási feladatát a korábbinál szer­vezettebben, az eszközök jobb ki­használásával eredményesen ol­dotta meg. Javult — bár nem kielégítően — az együttműködés a közlekedési, valamint a szállító és termelő szervezetek között. b) A beruházások volumene a tervezett 4—5 százalékkal szem­ben előreláthatóan 13—14 száza­lékkal nő. Az előirányzat túl­teljesítése csaknem kizárólag a vállalati, szövetkezeti beruházá­soknál következik be. A cél­­csoportos beruházások (lakás, óvoda stb.) teljesítése valame­lyest meghaladja a tervezettet, az egyéb állami beruházásoké azonban elmarad attól. A gyorsí­tott ütemű nagyberuházások ki­vitelezése tervszerűbbé vált. Nö­vekszik a határidőre és az elő­irányzott költséggel megvalósuló beruházások száma. Bővülnek a versenyképes export árualapok termelésére alkalmas kapacitá­sok. Az előirányzatot meghaladó be­ruházások főleg a feldolgozó­­ipar és a mezőgazdaság techno­lógiai korszerűsítését szolgálják, és segítik a termelés hatékony­ságának javítását, az exportké­pesség fokozását. Az ilyen mér­vű beruházási tevékenység azon­ban nem áll arányban a népgaz­daság jelenlegi teljesítőképes­ségével, a kivitelezés lehetősé­geivel. A folyamatban levő beru­házások száma növekszik, s emi­att az üzembe helyezések ideje nem rövidül a kívánt mértékben. c) A foglalkoztatottak száma a tervnek megfelelően az iparban és a mezőgazdaságban csökkent, a kereskedelemben és a közle­kedésben emelkedett. Az építő­iparban a számított növekedés­sel szemben a létszám csökkent. A munka termelékenysége a ter­melő ágazatokban az előirány­zottnál erőteljesebben nő, előre­haladás tapasztalható a munka­erő-gazdálkodásban. A munka szervezettsége sok helyen még nem kielégítő. d) A lakosság életszínvonala a múlt évinél nagyobb' mértékben emelkedik, a növekedés üteme némileg meghaladja az előirány­zottat. Az egy keresőre jutó re­álbér várhatóan 3—3.5 százalék­kal nő. Az iparban, a vendég­látóiparban és az élelmiszer-kis­kereskedelemben a terv szerint rendezték és egységesítették a műszakpótlékot. A villamosener­­gia-ipar, a ruházati ipar, vala­mint az oktatásügy, a közműve­lődés- és részben az egészségügy dolgozói központi béremelésben részesültek. A munkásság és a parasztság reálkeresete a terv céljainak megfelelően lényegében azonos ütemben emelkedik. Az egy lakosra jutó reáljövedelem és a lakosság összes fogyasztása egyaránt 4—4.5 százalékkal nő, az előirányzatot valamelyest meghaladja. A fogyasztói árszín­vonal emelkedése a tervezett ke­retek között marad. A lakosság áruellátása élel­miszerekből és iparcikkekből ki­egyensúlyozott. az árukínálat nőtt, a 'választék bővült. A hús­ellátás kielégítő, választéka ja­vult. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből a tavalyinál nagyobb volt a kínálat, az árak alacso­nyabbak voltak. Az életkörülményeket javítja, hogy felépül a tervezett 89 ezer lakás, 18 ezer óvodai hely és mintegy kétezer kórházi ágy lé­tesül. Bővül a bölcsődei hálózat és a diákotthonok befogadóké­pessége, nő az általános iskolai tantermek száma. Javul a lakos­ság kulturális, egészségügyi és szociális ellátása. e) Hazánk nemzetközi gazdasá. gi kapcsolatai szélesednek, rész­vételünk a nemzetközi munka­­megosztásban fokozódik. A szo­cialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval tovább erősödik az együttműködés, dinamikusan nő az áruforgalom. Fejlődik a termelési együttműködés és a szakosítás. A népgazdasági terv­nek megfelelően a kivitel gyor­sabban növekszik, mint a beho­zatal. Bővülnek gazdasági kap­csolataink a fejlődő országokkal és a gazdaságilag fejlett tőkés or­szágokkal is. A tőkés piacokról behozott cikkek ára gyorsabban nőtt, mint az oda kivitt termé­keinké, ami veszteséget okozott a népgazdaságnak. f) A gazdasági szabályozók alapvetően á népgazdasági terv­ben meghatározott feladatok megvalósítását segítik. A gazdál­kodás feltételeiben bekövetkezett változások miatt azonban már nem eléggé ösztönöznek a hatékony­ság növelésére. Ennek következ­tében a jól és kevésbé jól dol­gozó vállalatok jövedelmei túl­zottan kiegyenlítődnek. A válla­latok költségvetési befizetései nem érik el, az állami támoga­tósok pedig meghaladják a ter­vezettet. OA Központi Bizottság — figyelembe véve a nép­gazdaság helyzetét, a gazdálko­dás feltételeinek változását és az V. ötéves tervben meghatározott célokat — az 1978-as évre az alábbi feladatokat jelölte meg: — A népgazdaság dinamikus fejlődését, a nemzeti jövedelem gyarapodását a hatékonyabb tár­sadalmi termelés, a magasabb munkatermelékenység eredmé­nyezze. A belföldi felhasználás a nemzeti jövedelemnél kisebb ütemben növekedjék. A felhal­mozás aránya közeledjék az V. ötéves tervben számítotthoz, a lakosság életszínvonala a gazda­sági fejlődéssel összhangban emelkedjék. — A termelési, értékesítési előirányzatok és az elosztási ará­nyok legyenek összhangban a gazdasági egyensúly javításának követelményével. A kivitel nö­vekedése haladja meg a beho­zatalét. — A hatékonyság fokozásával, a fejlődés minőségi tényezőinek előtérbe állításával erősíteni keLl a népgazdaság egyensúlyát tar­tósan javító folyamatokat. Az irányítás és a végrehajtás min­den szintjén továbbra is alap­vető feladatnak kell tekinteni a termelési szerkezet fejlesztését, a műszaki színvonal emelését, a beruházások tervszerű megvaló­sítását, az állóalapok gazdaságos kihasználását, az ésszerű taka­rékosságot. a munkaerő hatéko­nyabb foglalkoztatását. A Központi Bizottság az 1978. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatait az alábbiak szerint határozta meg: A tervezett növekedés 1978. évi előirányzatai Nemzeti jövedelem 5 százalék Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 2 százalék Ipari termelés 5,5—6 százalék Országos építési-•szerelési teljesítmény 4—5 százalék Mezőt "'Zdasági termékek termelése 2—3 százalék A szocialista szektor beruházásai összesen 180—182 milliárd Ft Egy lakosra jutó átlagos jövedelem 7—7,4 százalék Egy keresőre jutó nominál-bér országos átlagban 7 százalék Fogyasztói árszínvonal 4 százalék Egy lakosra jutó reáljövedelem 3—3,2 százalék Egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér 2,8—3 százalék Egy termelőszövet­kezeti dolgozóra jutó reálkereset 2,8—3 százalék A lakosság fogyasztása 3,4—3,6 százalék Az összes lakásépítés 90 ezer lakás Ebből állami 32—33 ezer lakás Az állami költségvetés bevétele legalább 6 százalék Kiadása legfeljebb 7 százalék a) Az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság termelése a haté­konyság fokozása révén. növe­kedjék: — Az ipari termelés 5,5—6 százalékos növekedését a terme­lékenység emelésével kell bizto­sítani. Leggyorsabban a gépipar és a vegyipar fejlődjék. A gaz­daságos ipari termékek export­ja erőteljesen növekedjék', első­sorban a gépiparban, a vegy­iparban és az élelmiszeriparban. Gyorsabban javuljon a termelés szerkezete és műszaki színvona­la, a termékek minősége és ver­senyképessége. A vállalatok ha­táridőre fejezzék be a gazdasá­gos exportot bővítő beruházásai­kat. Erősödjék az együttműködés tervszerűsége a termelő, a ke­reskedelmi. a szállító és a koo­peráló vállalatok között. — Az építési-szerelési tevé­kenység 4—5 százalékos növelé­sét a termelékenység és a szer­vezettség javításával, a rendel­kezésre álló gépek és berendezé­sek jobb kihasználásával kell el­érni. Különösen fontos a terv­­szerűség fokozása, a minőség ja­vítása, a kivitelezés meggyorsí­tása — A mezőgazdasági termelés­ben fő feladat az 1977. évben elért eredmények megszilárdítása és a hozamok további emelése. A termelés 2—3 százalékos nö­velésének feltételei adottak. Az állami gazdaságok és a .terme­lőszövetkezetek hasznosítsák job­ban termelési adottságaikat, fo­kozzák a gazdálkodás eredmé­nyességét. Tegyék meg a szüksé­ges intézkedéseket a gépek és az állattenyésztési telepek jobb ki­használására. Ésszerűbben és ta­karékosabban használják fel a műtrágyát, a növényvédő szere­ket és a takarmányt. A kenyérgabonát a tervezett te­rületen idejében és jó minőségben elvetették. Szükséges. hogy a nagyüzemek a jövő évben növel­jék a kukorica vetésterületét. Fon­tos feladat a zöldségtermelésben, a baromfi-, a sertés-, a szarvas­­marha- és a juhtenyésztésben el­ért eredmények továbbfejlesztése. Fokozni kell a tömegtakarmány­­termelést, javítani a rét- és lege­lőgazdálkodást. A termelés felté­teleinek javításával, a termékek felvásárlásának jobb megszerve­zésével, a tárolótér és a feldolgo­zó kapacitás bővítésével is segíte­ni, ösztönözni kell a termelőmun­kát. Támogatni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési le­hetőségeinek kihasználását. A munka hatékonyságának fo­kozása minden termelő ágazat, minden gazdálkodó szervezet alap­vető feladata. Ez megköveteli, hogy a termelőüzemek jobban fi­gyelembe vegyék adottságaikat, ésszerűbben gazdálkodjanak anya­gi és szellemi erőforrásaikkal. Te­vékenységük során érvényesítsék a Központi Bizottságnak a hosz­­szútávú külgazdasági politikára és a termelési szerkezet fejlesztésére vonatkozó irányelveit. Az irányító és a gazdálkodó szervek ezekből kiindulva konkrét programok alapján intézkedjenek a gyártmá­nyok korszerűsítésére, a gazda­ságtalan termelés visszaszorításá­ra. Hasznosítsák gyorsabban és szélesebb körben a tudomány és a műszaki fejlesztés eredményeit a termelésben. A gazdálkodást el­sősorban a termelékenység folya­matos növelésével, a korszerű gé­pek és berendezések jobb kihasz­nálásával, az anyag- és energiata­karékossággal, a szerződésekben vállalt kötelezettségek pontos tel­jesítésével, a munka- és üzemszer­vezés, valamint a munkafegyelem javításával tegyék hatékonyabbá. b) Az áruszállítás 5,5 százalékos növelése a közlekedés szervezett­ségének, az eszközök kihasználá­sának, a termelő és a közlekedési vállalatok együttműködésének to­vábbi javítását teszi szükségessé! A torlódások elkerülése végett fo­kozni kell az előszállításokat. A személyszállítás színvonalát új lé­tesítmények üzembe helyezésével és a járműpark bővítésével is ja­vítsák. c) Az élet- és munkakörülmé­nyek további javításának feltéte­leit a termelés tervezett növelésé­vel, a hatékonyság fokozásával kell megteremteni. — Az 1978-ra tervezett reálbér­emelkedést oly módon kell bizto­sítani, hogy erősödjék az összhang a teljesítmények és a bérek növe­kedése között. — A korszerű gépek és beren­dezések jobb kihasználása, a dol­gozók érdekeltségének növelése céljából 1978. július 1-vel rende­zik és egységesítik a műszakpótlé­kot a szállítási, a hírközlési, a szol­gáltató vállalatoknál, az állami gazdaságoknál, valamint a keres­kedelem azon területein is, ahol eddig még nem történt meg. — A jövő évben néhány terüle­ten központi bérintézkedésre ke­rül sor. Béremelésben részesülnek az orvosok és azok az egészségügyi alkalmazottak, akikre az 1977. évi intézkedés nem terjedt ki, továb­bá a területi ügyészségek és bíró­ságok dolgozói. — 1978. január 1-től a rendsze­res nyugdíjkiegészítés legkisebb összege havi 50 forintról 70 forint­ra emelkedik. A terv biztosítja a lakosság fo­gyasztásának növekedését, a ki­egyensúlyozott és javuló színvona­lú áruellátást, a vásárlóerő és az árualap összhangját. A kormány­zati szervek gondoskodjanak ró­la, hogy a termelő és a kereske­delmi vállalatok javítsák együtt­működésüket, bővítsék az áruvá­lasztékot, a hazai és az import szállítások jobb ütemezésével te­gyék folyamatossá az áruellátást. Az illetékes hatóságok továbbra is szigorúan ellenőrizzék a fo­gyasztói árak alakulását, akadá­lyozzák meg az indokolatlan ár­emeléseket, és biztosítsák, hogy a fogyasztói árszínvonal emelkedése 1978-ban ne haladja meg a 4 szá­zalékot. A lakosság életkörülményeinek további javítására megépül 90 ezer új lakás: az óvodai helyek száma 17 ezerrel, a bölcsődei he­lyeké 3100-zal, a kórházi ágyak száma pedig 700-zal nő. Tovább bővül az általános és a szakmun­kásképző iskolák hálózata. d) 1978-ban beruházásokra 180— 182 milliárd forintot fordítunk. A rendelkezésre álló erőforrásokat elsősorban a folyamatban levő be­ruházások befejezésére kell össz­pontosítani. Az ötéves térv beru­házási feladatainak teljesítése ér­dekében javítani kell a beruházá­si folyamatok tervszerűségét. Köz­ponti pénzügyi forrásból két nagy­­beruházás kezdődhet meg: a Le­nin Kohászati Művek kombinált acélművének építése és a Székes­­fehérvári Könnyűfémműben a fél­­gyártmányok termelésének fej­lesztése. A feldolgozó ágazatokban, va­lamint a mezőgazdaságban a be­ruházásoknak mindenekelőtt a termelés korszerűsítését és a gazdaságos export növelését kell szolgálniok. A nemtermelő ága­zatokban gondoskodni kell az V. ötéves tervben kiemelt feladatok megvalósításának elsődlegességé­ről, az előirányzott lakások, gyer­mekintézmények, iskolák meg­építéséről. e) Az 1978. évi gazdasági fel­adatok eredményes megoldása, a külkereskedelmi mérleg javítása megköveteli, hogy tovább bővül­jenek nemzetközi gazdasági kap­csolataink, erőteljesen növeked­jék az export. Nemzetközi gazdasági kapcso­lataink fejlesztését mindenek­előtt a Szovjetunióval, a szocia­lista országokkal folytatott terv­szerű gazdasági együttműködés­re, az áruforgalom bővítésére alapozzuk. A szocialista gazda­sági integráció elmélyítésére, a termelés további szakosítására, a kooperáció gyorsabb kibonta­koztatására törekszünk. A gaz­daságilag fejlett tőkés országok­kal is bővítjük külkereskedelmi forgalmunkat és fejlesztjük a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat. A fejlődő orszá­gokkal kialakult sokoldalú gaz­dasági kapcsolatainkat, együtt­működésünket az eddiginél gyor­sabb ütemben fejlesztjük. A külkereskedelmi tevékeny­ségben fokozott figyelmet kell fordítani a szerződéses kötele­zettségek pontos teljesítésére, a kivitel összetételének javítására, a piaci feltételekhez való rugal­mas alkalmazkodásra, a beszer­zés és az értékesítés jó üteme­zésére, valamint a termelő és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének erősítésére. f) Az állami költségvetés ki­adásai és bevételei a népgazda­sági terv előirányzataival össz­hangban alakuljanak. Olyan pénzügyi feltételeket kell te­remteni. amelyek a vállalatokat és a szövetkezeteket növekvő tel­jesítményre, a hatékonyság foko­zására késztetik, a költségvetési gazdálkodásban is következete­sen érvényesíteni kell a takaré­kosságot. Az államigazgatás köz­­pplűi és helyi szervei, a tanácsok és az irányításuk alatt működő intézmények törekedjenek á ta­karékos gazdálkodásra, pénzügyi lehetőségeik jobb kihasználására, az ügyvitel korszerűsítésére. g) A központi irányító szer­vek gondoskodjanak arról, hogy a gazdasági szabályozó rendszer az eddiginél jobban ösztönözzön a hatékonyság növelésére, a tar­talékok feltárására és kiaknázá­sára; segítse elő a beruházási fo­lyamatok tervszerű alakulását, a gazdasági és pénzügyi egyensúly javulását. A gazdasági szabályo­zó rendszer ennek megfelelően biztosítsa a vállalatok és a szö­vetkezetek számára a teljesítmé­nyekhez igazodó gazdálkodási és pénzügyi feltételeket. OAz 1978. évi terv előirány­zatai összhangban vannak a XI. kongresszuson elfogadott gazdaságpolitikai határozatokkal, ötéves népgazdasági tervünkkel, elősegítik a népgazdaság _ ki­egyensúlyozott és tervszerű fej­lődését, s ennek megfelelően az életszínvonal további megalapo­zott emelését. A népgazdasági terv teljesítése egységes szemlé­letet, kezdeményező magatartást, következetes és fegyelmezett vég­rehajtást igényel minden munka­helyen. A központi gazdaságirányító szervek támaszkodjanak a válla­latok. a szövetkezetek, a taná­csok vezetőinek kezdeményezésé­re. és építsenek felelősségükre. A végrehajtás során felvetődő problémák megoldására idejében intézkedjenek. Segítsék ás ellen­őrizzék a tervfeladatok megva­lósítását. A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a népgazdasági terv céljaival összhangban ké­szítsék el saját terveiket, rugal­masan igazodjanak a gazdálko­dás változó feltételeihez. A ha­zai és a külföldi piacok igényei­nek megfelelően fejlesszék a ter­melési szerkezetet, javítsák ter­mékeik korszerűségét és minősé­gét. Gazdálkodjanak takarékosan a munkaerővel, az anyagokkal, az energiával és a pénzzel. In­tézkedjenek a hatékonyság gyor­sabb növelése, a munka- és üzemszervezés javítása, a mun­kaidő és a termelőeszközök jobb kihasználása érdekében. A válla­latok, üzemek vezetői a felada­tok megoldásában építsenek a dolgozók alkotó kezdeményezésé­re és aktív részvételére. ^ A pártszervek és -szervezetek mozgósítsák a párttagságot, a dolgozókat gazdaságpolitikai cél­jaink elérésére, a terv teljesítésé­nek segítésére. A kommunisták járjanak élen, mutassanak példát a feladatok végrehajtásában. A szakszervezetekben, a Kom­munista Ifjúsági Szövetségben, a tömegszervezetekben és a tömeg­­mozgalmakban tevékenykedő párt­tagok, aktivisták felvilágosító, meggyőző és szervező munkával, a dolgozók kezdeményezéseinek felkarolásával, a szocialista ver­senymozgalom támogatásával se­gítsék elő az 1978. évi népgazda­sági terv megvalósítását. A szocialista brigádok, a kollek­tívák, a dolgozók vállalásaikkal mozdítsák első a termelés haté­konyságának növelését, a termé­kek minőségének javítását, az ész­szerű takarékosságot, a gépek és berendezések jobb kihasználását, a munkaidő-veszteségek mérséklé­sét, a munkafegyelem erősítését. Az agitációs és propagandaszer­vek, a sajtó, a rádió és a televízió segítsék elő, hogy népünk megis­merje jövő évi céljainkat, és cse­lekvőén támogassa gazdaságpoliti­kai törekvéseinket. Kapjon na­gyobb teret a dolgozók jó kezde­ményezéseinek népszerűsítése, a munkások, a parasztok, az értel­miségiek, egész népünk helytállá­sának, eredményes erőfeszítései­nek méltatása. Az 1978. évi népgazdasági terv jól szolgálja hazánk szocialista fejlődését, népünk érdekeit, reális, elérhető célokat határoz meg. A Központi Bizottság felhívja a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, hogy öntudatos helytállással, odaadó munkával járuljon hozzá a gazdasági felada­tok megoldásához. (MTI) Befejeződött a Varsói Szerződés honvédelmi minisztereinek tanácskozása • Budapesten befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi minisztereinek tanácskozás, amelyről közös közleményt adnak ki. Képünk a közlemény aláírásáról készült. (MTI-fotó: Friedmann Endre felvétele—Telefotó—KS) Magyar-NSZK gazdasági tárgyalás • Bíró József külkereskedelmi miniszter hivatalában fogadta Otto Schlechtot, az NSZK gazdasági államtitkárát. (MTI-fotó: Tormai Andor felvétele—Telefotó—KS1 | NAPI KOMMENTÁR A Tripoli csúcs Líbia fővárosában, Tripoliban pénteken — egynapos késéssel — megkezdődött az u konferencia, amelyen a Szadat elnök politi­kai kezdeményezéseit ellenző arab országok és palesztin szer­vezetek vesznek részt. A csúcs­­találkozón ott van Líbia. Szíria, Algéria, Irak és Dél-Jemen ál­lamfője, illetve magas rangú kép­viselője. s a palesztin vezetők. Bár nincs meghatározott napi­rend, a találkozó nem titkolt cél­ja a haladó arab erők szilárd egységfrontjának összekovácso­lása. A szándék tetszetős, ám ko­rántsem egyszerű. Kétségtelen, hogy az egyiptomi államfő jeruzsálemi útja tovább bonyolította az amúgy is kusza közel-ikeleti helyzetet. Az izraeli vezetőkkel folytatott közvetlen párbeszéd ugyan nem vezetett különmegállapodáshoz, de sem­miképpen nem illik bele abba a „menetrendbe”, amely a Géni­ben majdan folytatandó béke­tárgyalásokat tűzte ki célul, va­lamennyi érdekelt fél közremű­ködésével. Ellenkezik Szadat lé­pése a közelmúltban nyilvános­ságra hozott szovjet—amerikai közös nyilatkozattal is. amely részletesen feltárta a Közel-Ke­lettel kapcsolatos . álláspontokat, különös tekintettel arra, hogy a leendő genfi konferencia két társelnöke nevében fogalmazó­dott. A tripoli csúcstalálkozó részt­m vevőinek listája meglehetősen hiányos. Már önmagában ez a körülmény is utal arra. hogy az arab világban nines meg a szük­séges egység, s túlontúl tárol állnak egymástól az egyes orszá­gok álláspontjai. Sokan és nem alaptalanul úgy fogalmaznak, hogy Izrael elérte célját: sikerült a Szadat-látogatással még job­ban elmélyítenie az arab álla­mok ellentétét. Nem szabad, nem is lehet a líbiai találkozó kimeneteléről jóslatokba bocsátkozni. Az arab egység ügyének mindenesetre jót tenne, ha nem kerekednének fe­lül a kétségkívül meglevő szél­sőséges elképzelések, hanem Tri­poli is a józan és mérsékelt meg­oldásokra helyezné a fő hang­súlyt. Szembetűnő, hogy a közelmúlt napokban mennyire aktivizálódott a szovjet diplomácia. A szíriai külügyminiszter után most az iraki elnök különmegbízottja tár­gyal a szovjet fővárosban. A Szovjetunió — akárcsak eddig — ezentúl is valamennyi érdekelt fél bevonásával tartja csak el­képzelhetőnek a közel-keleti kér­dés megnyugtató, békés rendezé­sét. Ez az egyetlen kivezető út a mostani zsákutcából, s remél­hető, hogy ilyen következtetésre jutnak majd a Tripoliban tár­gyaló arab politikusok is. Gy. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom