Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)
1977-12-20 / 298. szám
4 • PETŐFI NÉPE 1917. december 20. Kezdeményező pártszervezet Az INTRANSZMAS tizenkét éve Az üzemen belüli anyagmozgatás tervezésére, szervezésére és gépesítésére, valamint a raktárgazdálkodás korszerű módszereinek és eszközeinek kialakítására alakult meg az INTRANSZMAS 1965 elején. Ez a vállalat közismerten magyar—bolgár társaság, munkája mindkét országra, s valamennyi KGST-tagországra kiterjed. Tizenkét évvel ezelőtt sem a bolgár, sem a magyar gépgyártó ipar nem volt felkészülve a fenti feladatok megoldására, a népgazdaságok fejlődése azonban már megkövetelte az anyagmozgatás mielőbbi gépesítését. A vállalat 240 dolgozóval kezdte a munkát, ma már több, mint 1200 jólképzett szakembert — tervezőket, tudományos munkatársat, közgazdászokat — foglalkoztat. Az INTRANSZMAS a kutató és kísérletező munkán kívül fővállalkozóként gépeK gyártásáról is gondoskodik, külkereskedelmi feladatokat lát el, exportálja anyagmozgató berendezéseit, közreműködik a terrpelés szakosításában, s nem utolsó sorban fontos szerepet tölt be az anyagmozgatási és raktárgazdálkodási szakemberek képzésében. A társaság alapításakor a két ország egymillió transzferábilis értékű eszközt bocsátott a vállalat rendelkezésére. Ezt a tizenkét év alatt négyszeresére növelték, mégpedig az INTRANSZMAS nyereségéből. Az első évek feladatai közt elsősorban géptípusok kialakítása szerepelt. Azóta fokozatosan áttért a társaság komplex rendszerek tervezésére és gyártására. A magyar—bolgár közös vállalat eddig mintegy 7 ezer tervezési és fejlesztési munkát végzett el. Megoldotta például a nagyipari üzemek és kikötők számara az ömlesztett anyag mozgatásának gépesítését, különleges megoldású darukat tervezett az erőművek kiszolgálására, s elkészítette egy sor ipari üzem komplex anyagmozgatási és raktározási terveit. Az utóbbi években egyre inkább a raktári anyagmozgatás gépesítése kerül előtérbe. A közös vállalat már automatizált, programozott rendszerek megvalósítására is képes. Ilyen komplex létesítményeket nem csak a KGST-tagországokba. hanem Jugoszláviába és Görögországba is szállított már. A KGST-országok integrációs programja megkívánja, hogy az üzemek a legésszerűbb megoldásokkal gépesítsék az anyagmozgatást és a raktározást. Az INTRANSZMAS igyekszik minél nagyobb segítséget nyújtahi e törekvésekhez. Szélesíti kutatási és termelési kapcsolatait a szocialista országok intézményeivel, kutatóintézeteivel és vállalataival, hogy a szocialista integráció jellegét erősítse. (MTI—APN) Közös program a timföldgyártás fejlesztésére Magyar és szovjet kutatók közös kísérletet kezdtek, hogy a hazai timföldipar legelőnyösebb módszerrel dolgozhassa fel a nagyegyházi-mányi terület kőszéntelepei alatt nemrég felfedezett bauxitvagyont. A magyar kutatók már megállapították, hogy a bauxit iparilag hasznosítható, de az ásvány összetétele eltér az eddig feltártakétól. Több olyan szennyező alkotórészt tartalmaz, amelynek kiszűrésére a nálunk meghonosodott timföldgyártási technológia valószínűleg nem alkalmas. A közös kutatások során most azt vizsgálják, hogy a technológia módosítása vagy egy új gyártási eljárás kidolgozása hoz-e majd jobb megoldást. A különféle összetételű alumíniumtartalmú ásványok feldolgozásában nagy tapasztalattal rendelkező leningrádi fémipari kutatóintézet munkatársai vállalták, hogy kísérleti üzemükben megvizsgálják a nagyegyházi bauxitfajtákat és javaslatokat dolgoznak ki a feldolgozásra. A kutatómunka az egész magyar timföldipart érinti. A szén és a bauxit együttes kitermelésére Nagyegyházán már épül az első bánya. A tervek szerint 1980-ban kezdik meg a szén kitermelését, öt évvel később pedig a bauxitét. Száznegyven erőgéppel Megyeszerte telepítés-előkészítés — Nyitott szemmel járnak a téesz-tagjaink és szókimondóak! — ezt mint legfontosabbat, mondotta beszélgetésünk elején Zority József, a vaskúti Bácska Termelőszövetkezet párttitkára indokolta is ennek jelentőségét: — Fontos ez mindannyiunknak, vezetőktől a nyugdíjasokig. Szemléletváltozást jelent. A szocialista, közös tulajdonunkért ma már mindenki felelősséget érez, s azon van, hogy a hibákat szóvá téve mielőbb ki lehessen javítani. Elősegítik így a iob'9 gazdálkodást is. Ennek a légkörnek a kialakításáért a szövetkezetben sokat tettek a párttagok, ök voltak az elsők, akik bátran, szókimondóan viselkedtek, s erre buzdították a többi dolgozót is. Nemrég egy értekezleten a téesz-gazdák felhívták a vezetők figyelmét például a szervestrágya jobb hasznosítására. Meglett az eredménye. Azóta tervszerűen történik az istállótrágya kezelése, és jelentős szerepet kap a talajerő utánpótlásában. A szövetkezet évek óta kiemelkedő eredményeket ér el a gazdálkodásban. számtalan formában hozzájárul és segítséget ad a község fejlesztéséhez. Nincs hiány a kezdeményezésben, a gazdálkodás szerkezetét módosító, méginkább az egymásra épülő élelmiszergazdasági tevékenység — az úgynevezett vertikális integráció — szélesítésére tett javaslatokban és ezek sikeres megvalósításában. — Jelentős beruházások kezdődtek szövetkezetünkben az elmúlt esztendők során — folytatta a párttitkár. — Egyikről sem mondhatom, hogy „sima ügy” volt. A gazdasági és pártvezetőség alaposan megvitatta, elemezte a fejlesztéseket. A határozatok után a tagság körében ellenérzet. egy-két esetben bizalmatlanság is tapasztalható volt. A kommunisták azonban bátran mondhatták a végrehajtás mellett szólva: az egész tagság érdekében dolgozik a pártszervezet is, s eddig sohasem fordult elő, hogy olvan módosításokat, berunázásokat erőltettek, amelyeknek hasznosságáról nem győződhettek meg. Hitele van a kommunistáknak, teljes a bizalom, s a feladatok végrehajtásában példamutatók. Az elmúlt években sikeresen megvalósult és működik a nyúlvágóhíd, a tehenészeti telep az új technológiával és a tejfeldolgozó, a megyében elsőként alkalmaztunk az olcsó, faszerkezetes istállóépítési módszert, ., s még sorolhatnám azokat nz elképzelése, két, amelyek m.a mái realizálódtak. s hasznuk vitathatatlan. Legutóbb a háztáji állattartás, elsősorban a nyúltenvésztés fellendítéséért, a megszűnt Mecsek kisállatenyésztő társulás szervezőit a kereskedelmi hálózat tagjait vette át a szövetkezet. A pártA december eleji erőteljes lehűlés hatására felfagyott a talaj, s a legutóbbi napokig hátráltatta a földmunkát. Még a legnagyobb teljesítményű erőgépek is nehezen tudtak megbirkózni a huszonöt, harminc centi mélyen átfagyott talajjal. A kisebb felmelegedés következtében ismét hozzáfogtak a mezőgazdasági üzemek a szántáshoz, tereprendezéshez, a következő esztendei telepítés talajelőkészítéséhez. Néhány nap óta megyeszerte száznegyven nagy teljesítményű, lánctalpas földgép egyengeti a talaj felszínét, tölti a mélyedéseket a majdani ültetvények számára. A kemény fagyos napok beköszöntéig Bács-Kiskun mezőgazdasági üzemei teljesítették erre az esztendőre előirányzott szőlő-, gyümölcstelepítési feladataikat. Az ezerkilencszázhetvennyolc tavaszán esedékes ültetvénytelepítést azonban most kell előkészíteni. Az állami és szövetkezeti gazdaságok hónapokig Vártak a talajvizsgálati eredményekre. Ennek hiányában nem foghattak hozzá előbb a meliorációs munkához, a tápanyagfeltöltéshez, homokrónázáshoz. A szervezettebb előkészítés után várható, hogy ezentúl ütemesebben halad majd Bács-Kisszervezet győzte meg a tées/.gazdákat ennek a szükségességéről. Elmondhatom, hogy az ő munkájuknak is köszönhető a háztájikban a nyúL_és sertésállomány gyarapodása, ' ÉjíyéYo^ent' Tél év alatt vásároltunk fel annyi sertést, mint tavaly egesz esztendőben. A takarmány- és tápellátást is lényegesen javítani tudtuk. A pártszervezet es a parror.kívüli tagság együttmunkálkodása kifogástalan a Vaskúti Bácska Tsz-ben. A gazdasági vállalások teljesítéséért, a társadalmi felajánlások valóra váltásáért különösen sokat tesznek a szocialista brigádok. A kollektívák megszervezésében ugyancsak élenjártak a párttagok, s a kiteljesedett munkaverseny egyik legjelentősebb mozgatórúgója a szövetkezet fejlődésének. — A tagság nagyobb része szocialista brigádokban tevékenykedik. Természetesnek t-j-tjuk azt. ha a gazdasági vállalásaikat teljesítik. Végső soron ezért kapják a fizetést, a prémiumot, a jutalmat, úgy is mondhatnám, ebből jön össze a nyereség jórésze. Tehát becsületesen dolgozni mindenkinek kötelessége, s ami nagyon fontos: ezt el is várja valamennyi szövetkezeti tag egymástól, függetlenül attól, hogy vezető, vagy fizikai munkás! Éppen ezért mondhatom, hogy amikor értékeljük a szocialista brigádokat, a munkatúlteljesiíések mellett a mozgalmi-társadalmi munkából vállaltak és végrehajtottak adnak lehetőséget a rangsor megállapításához. A község fejlesztését, a gyermekintézmények segítését célzó ffelájátilásök, valamint az-~önművelés- «*»■*« a tanulás. a politikai képzés — kerül előtérbe. — A kommunisták pártmegbízatásai között, akár folyamatos vagy rövid ideig szóló is, többször szerepelnek az említett csoportba sorolható témák. A nyáron egyebek között elmentünk az iskolába, az óvodába, a szocialista brigádvezetőkkel, s megkérdeztük, miben segíthetünk. A kérdéseknek eleget tettünk. Azóta elkészült például az iskolának egy pad, amelyre a táskájukat rakhatják a gyerekek, de sorolhatnám a szemléltetőeszközöket, a játszótéri alkalmatosságokat, amelyeket ugyancsak társadalmi munkában csináltak a szövetkezet szocialista brigádjai. A kommunisták aktív munkájának eredménye, hogy a szövetkezetünkben érvényesül a párt vezető szerepe, a lehetőségeinket és adottságainkat figyelembe véve igyekszünk végrehajtani a párt. és kormányhatározatokat, s így hozzájárulni a megyei és országos tervek teljesítéséhez — mondotta befejezésül Zority József. Cs. I. litottak Algériába mészmű berendezést. Képünkön Suba Sándor, Kokovai Mihály és I. Kovács László az afrikai országba Induló • A keceli SzőIŐfürt Szakszövetkezetben a talajtápanyag /eltöltésének részeként. tozegkorpát, téríléhékszéi a földgépek. (Pásztor Zoltán felvételei.) A kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezet 200 főt foglalkoztató melléküzemágai évről évre jelentős összeggel járulnak hozzá a közös eredményekhez. A múlt évben például az asztalosok és lakatosok árbevétele elérte a 45 millió forintot, s az idén már 48 millió forintos tervet teljesítenek. Különösen jelentős a lakatosok tevékenysége. akik mezőgazdasági nagyüzemek részére gyártanak különböző nagyságú víztornyokat. valamint ipari nagyüzemek részére vasszerkezeteket. Az idén exportmegrendelést is teljesítettek, a közelmúltban szál-Értékmentés a földeken • Megyeszerte száznegyven nagy teljesítményű munkagéppel dolgoz* nak a leendő ültetvények helyén. A hajósi József Attila Tsz-ben homokrónázást végeznek a Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat traktorlstái. szántották a földbe, ha nem hordták el, illetve égetéssel vagy más módon nem semmisítették meg. Azonban nélkülük is bőven kerül szerves hulladék a termőföldjeinkbe: a földben marad a termesztett növények föld feletti súlyrészének általában egynyolcadával megegyező mennyiségű gyökérrész, illetve tarlómaradvány. így többek között a herefélékből hektáronkért 2—5 tonnára becsülik az utánuk visszamaradó növényrészek mennyiségét. Ha tehát a tarlómaradványok kiegészítéséül minden mázsára számítva egy-egy kilogramm nitrogén hatóanyagot is bedolgoznak a földbe, akár csak erre is korlátozódhat a termőföld szervesanyag-utánpótlása. különösen a kevésbé igényes növények termőterületén. Ez nem jelenthet különösebb gondot az úgyis időszerű talajművelések időszakában. Az állatok takarmányozásához közismerten jól értékesíthető zöldségnövény-maradványokon és a répafejen kívül a kukoricaszár is hasznosítható. Nemcsak az öntözéses viszonyok között előnyös szervesanvag-pótlóként! talajbedolgozással, hanem állatokkal feletetve is. Különösen akkor, ha nem késlekednek a levágásával. hanem ezt lehetőleg a szem betakarításával egv menetben elvégzik vagy legalábbis közvetlenül utána. Az ekkor felaprított és silóba kerülő kukoricaszárnak —. amely a szemtermésnél kétháromszorta nagyobb tömegű —, még van takarmánvértéke. A hasznosításával késlekedve viszont az értékeinek rohamos és már jóvátehetetlen megcsappanásával kell számolnunk. PÍEM KEVÉSBÉ jól hasznosulhat a hulladéknak számító gyümölcs. A méreten aluli és egyéb okok miatt a kereskedelmi forgalomból kiszoruló, valamint a szélvihar, vagy egyéb elemi csapás következtében, esetleg más okból földre került gyümölcsök, a visszafordított és más penészes, folyós, vagy másképpen károsodott gyümölcsszállítmányokkal együtt még rendszerint jól haszhosíthatók gyümölcsszeszipari nyersanyagként. A pajzstetves, almamolytól vagy más károsítótól „férges”, varas, moníliás, lisztharmatos, mézgás gyümölcs1 a még nem túl nagyarányú károsodása esetén szintén feldolgoz-, ható ilyen módon. A napégéstől, méginkább a tartós esőzéstől károsodott, ládasérült, nyomódott, kiszakadt kocsányú, féregrágott, rágcsálóktól hibás és a tárolásuk alatt romlásnak indult gyümölcsök, a kissé fagyott, valamint a kiskereskedelmi árusításból megmaradt, összeöntött vegyes gyümölccsel egyetemben ugyancsak megmenthető gyümölcsszeszipari feldogozással. Az utána maradó moslékot pedig — akárcsak a mezőgazdasági szeszgyárakban a gabona, burgonya, kukorica és répa főzésénél keletkező moslékot —, az állatok takarmányozásánál hasznosíthatják. Ezeket főképpen a bennük található B-vitamincsoport teheti értékessé, különösen. ha sikerül úgy keverni más takarmányokkal, hogy nagy savtartalmuk véletlenül se okozzon emésztési zavarokat. FAMETSZÉSEK idején a legelterjedtebben termesztett Jonathán almafák minden egyedéről 9—22 kg nyesedék kerülhet le évente. A szőlőtőkék évről évre megismételt metszésekor átlagosan annyiszor 1—1.2 kilogramm vesszőt vághatnak le, ahány mázsa az átlagtermés. Ennek az öszszességében ugyancsak tekintélyes hulladéknak az egyik legjobb hasznosítási módja, ha olyan nyesedékzúzót járatnak a metszést követően a területen, amely a levágott részeket annyira felaprítja, hogy' halomba gyűjtve, előbb-utóbb elbomlanak, vagy a földbe is beforgathatók. Feltétlen több figyelmet érdemelnek az emésztőgödrökből kiemelt csatornaiszapon és fekálián kívül a feldolgozóipar örvendetes fejlődésével mind nagyobb menynyiségben keletkező élelmiszeripari hulladékok. Közülük is különösen értékes lehet a gyümölcsös szőlőzúzalék, akár több-kevesebb tőzeggel keverten, földdé érlelve. Hasonlóképpen érdemes foglalkozni a gyapjú-, len-, kender- és kefegyárak hulladékanyagainak a nagyon hatásos komposzttrágyává vagy földdé való komposztálásával Is. T. M. AZ IPARI készítmények gyártásához hasonlóan a mezőgazdasági és különösen a kertészeti termények előállításához is keletkeznek különféle hulladékok. Hozzávetőlegesen számítva is évről évre visszamarad a cukorrépa után a körülbelül másfél millió tonna cukorrépafej. Még je* lentősebb az ennek többszörösét kitevő kukoricaszár. Ezeken kívül egyedül csak a gyümölcstermesztő gazdaságokban, többi között az almaszüret és termésfeldolgozás 'idején a kereskedelmi célokra már alkalmatlan, vagy legalábbis csökkent értékű gyümölcs mennyisége a napi 5—10 máfsát is elérheti. Hasonló lehet még a közvetlen fogyasztásra már egyáltalán nem alkalmas gyümölcs mennyisége. Eddig többségüket legjobb esetben beberendezést készítik elő a hosszú útra. (Opauszky László (elvétele.) I kun megyében a kertészeti ágazat termőtalajának a gyarapítása, az ötödik ötéves terv végéig hatezer hektár szőlő és háromezerkétszáz hektár gyümölcsös telepítése. K. A.
