Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-18 / 297. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 297. szám Ára: 90 fillér 1977. december 18. vasárnap A népgazdaság 1978. évi terve A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta az 1978. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy az összhangban van a népgazda­ság fejlesztésének V. ötéves tervével, annak megvalósítását szolgálja. Az éves tervet a népgazdaság fejlődésének 1977. évi tapasztalataira alapozva, a gazdasági fejlődés belföldi és külgazdasági feltételeire figyelemmel dolgozták ki. A népgazdaság 1977. évi fejlődése A Minisztertanács megállapí­totta, hogy 1977-ben a gazdasági folyamatok többsége az ötéves és az éves tervnek megfelelően ala­kult. Meggyorsult a termelés nö­vekedésének üteme, meghaladja a tervben számítottat is. Javult a termelés hatékonysága, korsze­rűbb az összetétele. Több ága­zatban teljes egészében vagy megközelítően pótolták az ötéves tervhez viszonyított elmúlt évi elmaradást. A tervezettet né­mileg meghaladó mértékben emel­kedett a lakosság életszínvonala, növekedett a felhalmozás, len­dületesen bővült a külkereske­delmi forgalom. Nehezítette a népgazdaság fejlődését, hogy a külföldi beszerzési és értékesítési feltételek a számítottnál kedve­zőtlenebbek, romlottak a külke­reskedelmi cserearányok. A nemzéli jövedelem 1977-ben várhatóan 8 százalékkal emelke­dik, az 1976—77. évi együttes növekedés eléri az ötéves terv­ben e két évre számítottat. A termelő ágazatokban nem nőtt a foglalkoztatottak száma, a ter­melés és a nemzeti jövedelem nö­vekedése teljes egészében a munka termelékenységének emel­kedéséből származik. Az ipari termelés 1977. évben az előző évinél és a tervezettnél is gyorsabban, 7 százalékkal nő. A viszonylag gyors növekedés egyik fő összetevője az élelmi­­szeripari termelés tervezettet meghaladó, mintegy 10 százalé­kos emelkedése. Az ipari terme­lés lendületes növekedését a múlt évinél nagyobb kereslet, az új kapacitások és a munka ter­melékenységének növekedése tette lehetővé. Az év során 10 nagyberuházásnál lép be jelen­tősebb termelőkapacitás. Az iparban foglalkoztatottak száma több mint 7 ezer fővel csökkent, a termelés növekedését teljes egészében a termelékeny­ség emelkedése biztosította. Ki­egyensúlyozott volt az anyag- és energiaellátás, a nagyobb ter­meléssel összefüggésben a ter­vezettet meghaladóan emelkedett az anyagok, a félkésztermékek és az alkatrészek behozatala. Az ipar belföldi értékesítése a tervezettnél gyorsabban emelke­dik, amin belül a beruházási ja­vak növekedése igen erőteljes. Az ipari termékek szocialista or­szágokba irányuló kivitele az előirányzottnál nagyobb mérték­ben, a nem szocialista országok­ba irányuló kivitele is jelentő­sen, de a tervezettnél mérsékel­tebben emelkedett. Az építőipar termelése az 1977. évben várhatóan 7 százalékkal lesz magasabb az előző évinél, meghaladja a tervezettet. Több nagyberuházáson javult a mun­ka, Az építési kereslet azonbun jobban nőtt a kivitelezőképesség­nél, sok a folyamatban levő be­ruházás, elhúzódik a befejezés. A mezőgazdasági termelés az előirányzottnál nagyobb mérték­ben, 1975-höz képest várhatóan 9 százalékkal emelkedik. Különö­sen kedvező volt a kalászos ga­bonák terméseredménye. A szán­tóföldi zöldségfélék termésmeny­­nyisége körülbelül 40 százalékkal haladja meg az 1976. évit. Megfe­lelő a lakosság zöldségellátása, a téli tárolás, és jobb a tavalyinál a konzervipar nyersanyagellátása, A korai érésű gyümölcsökből a fagykárok miatt kevesebb ter­mett, az összes gyümölcstermés azonban meghaladja a tervezet­tet. A felvásárlás és a forgalma­zás szervezettsége javult. Az állattenyésztés termelése 9 —10 százalékkal magasabb az 1975. évinél. Jelentős mennyisé­gű sertéshús, vágott baromfi ter­ven felüli kivitele vált lehetővé. A tejtermelés mintegy 11 száza­lékkal több a múlt évinél. A közlekedés személyszállítási teljesítménye 2—2,5 százalékkal emelkedik. Az áruszállítási telje­sítmény 9 százalékkal növeke­dett. A szállítási kapacitások a terv szerint bővültek. Folytató­dott a vasút korszerűsítése, a villamos- és Diesel-vontatás ará­nya meghaladja a 92 százalékot. Több mint 200 kilométer új út épült és 400 kilométeren korsze­rűsítették, mintegy 2000 kilomé­teren pedig megerősítették a meglevő utakat. Félszélességben forgalomba helyezték az M—1- es autópálya Komárom—Győr közötti szakaszát. Gyorsan nő a személyi tulajdonban levő gép­járművek száma. (1977-ben 80 400 kocsit vásároltak.) A hírközlés fejlesztése során elkészült a Solti nagy teljesítmé­nyű középhullámú rádió-adóállo­más, most az ország területének 93 százalékán vehető a Kossuth rádió műsora. Üzembe helyeztek 25 000 új telefonállomást. A lakosság jövedelme és fo­gyasztása az 1976. évinél jelen­tősen, a számítottnál is valame­lyest gyorsabban emelkedik. Az összes pénzbevétel mintegy 10 százalékkal haladja meg az 1976. évit. A bérek, és bérjellegű be­vételek a tervezett ütemben nő­nek, a mezőgazdaságból szárma­zó pénzbevételek a nagyobb ter­meléssel összhangban a tervezet­tet némileg meghaladó ütemben emelkednek. A fogyasztói ár­színvonal a tervezettnek megfe­lelően, 3,8 százalékkal emelkedik. A lakosság egy főre jutó reál­­jövedelme így 4—4,5 százalékkal, ezen belül a bérből és fizetésből élők reálbére 3—3,5 százalékkal, a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete 4—4.5 százalékkal múlja felül az 1976. évit. A jö­vedelmekkel összhangban a la­kosság fogyasztása mintegy 4— 4,5 százalékkal nő. A kiskereske­delmi forgalom volumene közel 6 százalékkal bővül. A lakosság ellátása összességében kiegyensú­lyozott. Az év végéig a tervezettnél több, összesen 89 000 lakás épül fel. Ebből kereken 30 000 az ál­lami lakás. Az ötéves terv első (Folytatás a 3. oldalon.) KOMP A DUNÁN (Pásztor Zoltán felvétele) Hetvenöt éves a halasi csipke Építőbrigádok a mezőgazdasági üzemekben 3. oldal A kommunisták vezetésével 4. oldal 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet Sport Keresztrejtvény 5. oldal 7. oldal 7. oldal Falugyűlések Mondhatni, hogy az előké­születekkel párhuzamosan már el is kezdődött a téli időszak elsődleges és huzamosabb programja. A megyében ki­alakult hagyományok figye­lembevételével december és a jövő év áprilisa között több mint 150 helyen szervezi a népfront és a tanács a falu­gyűléseket, városokban pedig a városkörzeti tanácskozáso­kat. A falugyűlés, mint a köz­vetlen demokrácia megvalósí­tásának fóruma, jól szolgálja a helyi és országos politikai célők ismertetését, a lakóhely terveinek kialakítását és a la­kosság cselekvő részvételét azok valóraváltásában. A „hagyományos” szót em­lítettük, holott időben nem is olyan régen volt, amikor a ta­nácsokról szóló 1971. éri I. törvény a falugyűlésekről ren­delkezett. Vezetők és lakosok hamar megszokták és megsze­rették e nyílt községpolitikai formát. Éppen a nyitottsága gyorsította s könnyítette ezt a folyamatot. A gyakorlat tu­datosította az emberekben, hogy a falugyűléseken állam­­polgári jogaikat gyakorolják, beleszólhatnak a közügyekbe, és ellenőrizhetik is javaslata­ik sorsát. A nagyobb közösség előtti felszólalással ki-ki meg­tette az ßlsö lépést a közéleti szereplésben — aztán erre egyre többen kedvet is kap­tak azóta. Számosán szorgal­mas aktivistákká nőttek eköz­ben, alkalmassá válva közéle­ti tisztségviselésre is. Korábban szóltunk már ar­ról, hogy az időszerűséghez mind jobban alkalmazkodva, bizonyos tartalmi ..állandó" m.ellett külön „arculatot” is kapnak a falugyűlések. Ami­kor a beszámolók hagyomá­nyosan szóltak a tanácsok éri fő tevékenységéről, a követ­kező esztendő feladatairól, a fejlesztési célkitűzésekről . — kiemelten foglalkoztak az el­látás-szolgáltatás helyzetével. A szakmailag illetékes szak­emberek jelenléte számukra is igen sok hasznos tanulság­gal járt, hiszen a lakosságtól közvetlenül értesültek arról, milyen területeken szükséges javítani, változtatni az irá­nyítók munkáján is. Az 1977—78-as forduló fa­lugyűléseinek is egyik napi­rendje a községek, városok V. ötéves fejlesztési tervének idő­arányos értékelése, a főbb beruházások, lakásépítés, kom­munális létesítmények, gyer­mekintézményi hálózat építé­sének áttekintése. Ami azt a bizonyos külön „profilt" adja — az a telepü­lések környezetének védelmé­vel kapcsolatos kérdések, ki­emelten a lakóhely tisztasá­gának napirendre kerülése. Ennek előkészítését a szakem­berek és társadalmi szervek — elsősorban a Vöröskereszt — ún. állapottérkép szerkesz­tésével segítik. Hogy legyen reális képük a település kör­nyezetének, tisztaságának je­lenlegi helyzetéről. Elemezni fogják a fórumon a helyileg alkotott köztisztasági rendelet végrehajtását, a szemétszállí­tás, -lerakóhely, szennyvízel­vezetés, rirágosítás, parkositás, fásítás stb. kérdéseit. Speciáli­san mindezeket az üdülőterü­leti településeken. Szinte ké­zenfekvő az alkalom a tava­szi tisztasági, lomtalanítási akció meghirdetésére, az imént felsoroltakéin kívül az élővi­zek, a levegőtisztaság megóvá­sára szolgáló kezdeményezé­sekre, parlagföldek további hasznosítására. Környezetünk tisztasága, hi­giéniája olyan kérdés, ami mindannyiunkat érint. Cél­szerű hát a falugyűlésekre meghívni az üzemek, szövet­kezetek. intézmények vezetőit is, mivel a lakossági felveté­sekben — tanácsiakkal, nép­frontosokkal egyetemben ők is érdekellek. Ugyanakkor fo­kozott lehetőséget biztosítanak ezek a tanácskozások az or­szággyűlési képviselők, tanács­tagok választókerületi munká­jának népszerűsítésére és se­gítésére egyaránt. Az ö rész­vételük ezért is feltétlenül in­dokolt — hiszen a környezet­­védelmi törvény érvényesülé­séért a lakossággal összefogva tehetnek legtöbbet. J ü Fiatalok a munkaversenyben A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tisz­teletére a csepeli felhívás nyo­mán előbb országos, majd nem­zetközi méreteket öltő munka­versenyből — természetesen — a Bács-Kiskun megyei munkás­kollektívák sem maradtak ki. Lapunkban visszatérően rend­szeresen beszámoltunk a jubileu­mi felajánlások teljesítéséről, il­letve túlteljesítéséről. A napok­ban tették közzé a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa és a KISZ együttes felhívását, amely a verseny folytatására buzdítja a dolgozókat. Ami a fiatalokat illeti, az idén is jelentős válla­lások teljesítésével bizonyították tenniakarásukat. Most néhány ifjúsági szocialista brigád telje­sítményéről adunk hírt. A Vízgépészeti Vállalat III. számú lajosmizsei gyáregységé­ben Szabó Lajos, aki korábban a Szabadság elnevezésű, a válla­lat kiváló brigádja címet elnyert kollektíva helyettes vezetője volt. vállalta, hogy az évfordu­ló tiszteletére ifjúsági brigádot alakít. A héttagú közösség la-VÁLLALTÁK — TELJESÍTETTÉK katosokból verbuválódott, mind­annyian még harmincon inne­­niek, négyen KISZ-tagok. A no­vember 7-re tett felajánlásukat egy héttel korábban teljesítették. 112 gömbtartály elkészítésével. Elsőként vállalták a gyáregység­ben az állandó kétműszakos be­osztást. A 103.6 százalékos átlag­teljesítményükhöz még hozzá kell tennünk: selejtet nem gyár­tottak az idén, s két újítással is könnyítették munkájukat. A kunszentmiklósi TEMA­­FORG Textilhasznosító Vállalat Martos Flóra brigádjáról is sok jót lehet elmondani. A két éve alakult tizennyolc tagú kollektí­va 25 százalékkal túlteljesítette a normát, a követelményeknek megfelelő minőségben. A brigád tagjai kivették részüket abból a nagy munkából is, amely az üzemre hárult a termékszerkezet átalakítására, a technológia kor­szerűsítéséből adódóan, s e cél­ból kommunista műszakon is részt vettek. Nem véletlen, hogy hárman az üzem kiváló dolgo­zói, Bábel Pálné brigádvezető pedig éppen november 7-én vet­te át a MÉH Tröszt Kiváló Dol­gozója kitüntetést. Az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi Vegyipari Gép­gyárának Kandó Kálmán TMK- villanyszerelő ifjúsági szocialista brigádja a tervteljesítés mellett sok egyebet is vállalt. Például: három szódavízgyártó készülék, valamint kilenc szellőző ventil­látor üzembehelyezését a II. szá­mú szerelőcsarnok jobb munka­­körülményeinek kialakítása ér­dedében. A termelékenységet növelendő hat asztali fúrógépet és egy ponthegesztőt szereltek fel terven felül, soron kívül. A fo­lyamatos munka szempontjából jelentős az a vállalásuk, amely­nek értelmében felajánlották: úgy ellenőrzik a gépeket, hogy a váratlan hibából adódó termelési zavarok megelőzhetők legyenek. Társadalmi tevékenységük is példamutató, a húsztagú közös­­(Folytatás a 2. oldalon.) ' mtamumm Kedvező az előzetes mérleg • Rendszeresen ellenőrzik a bor­­kezelés, -tartósítás minőségét. A Helvéciái Állami Gazdaságban Csik Mária mikrobiológus és Kis Mária végez műszeres mérést. Amikor Bács-Kiskun állami gazdaságai az ötödik ötéves tervüket kidolgozták, akkor a szántóföldi növénytermesztés évenkénti hat és fél százalékos emelését irányozták elő ezer-­­kilencszáz-nyolcvanig. A tervidőszak második évének ___________________________ vége felé már összegezhetők az előzetes mérleg adatai. Eszerint a gazdaságok időará­nyosan túlszárnyalták u ma­guk elé tűzött termelési fel­adatot. ÉLEN JÁRÓ ÁLLAMI GAZDASÁGOK Tizenöt százalékos a növeke­dés a legfontosabb szántóföldi ágazatban, a kenyérgabona-ter­mesztésben. Két éve, még nem volt Ilyen kedvező a helyzet. A búza átlagtermése az állami gaz­daságok földjén nem érte el a negyven mázsát, tavaly már meghuludtu, és az idén összessé­gében hektáronként ötven má­zsa fölé emelkedett. A bácsalmá­si nagyüzem hatvan egész egy­­tized mázsás átlagával az or­szág legelső búzatermesztő álla­mi gazdasága lett. Az ország ál­lami gazdaságainak 28,3 száza­lékú takurított be hektáronként ötven múzsa, vagy ennél maga­sabb termést. Bács-Kiskun me­gyében viszont uz állami gazda­ságok őtven százaléka érte el ezt a szintet, pedig a talajadott­ságok nem a legkedvezőbbek. A bácsalmásin kívül a Hosszúhegyi, a Kalocsai, a Kiskunhalasi Álla­mi Gazdaság, valamint a Bajai Mezőgazdasági Kombinát földjén termett hektáronként ötven má­zsánál több búza. Bács-Kiskun tizenegy nagyüze­me hazánk jelentős gabonater­mesztő megyéinek gazdaságait előzte meg a termesztési tech­nológia állandó fejlesztésével, a korszerű búzufajlák elterjeszté­sével, A hozam gyors növelésé­nek biológiai alapját u Bajai Mezőgazdasági Kombinát és a Bácsalmási Állami Gazdaság magas színvonalú vetőmagter­mesztése készítette elő. A legutóbbi két esztendőben a szemképződés idején hullott Igen kevés csapadék az őszi betaka­rításé növények hozumát befo­lyásolta leginkább. Á jó táp­­unyug-gazdálkodás folytán még­is mindössze két százalékkal ter­mett kevesebb kukorica az ál­lami gazdaságokban az előirány­zottnál. Az ötödik öléves terv második esztendejére a vetés­­terület száz százalékán termesz­tették iparszerűen a kukoricát. Az ipari nyersanyagnak szá­mító növények közül a napra­forgó termesztése fejlődött a leginkább az elmúlt években. A bácsalmási * napraforgótermelési rendszer évek óta sikeres kísér­letet végez a magas hozamú olajosmag-fajták honosítására. Legújabban külföldi szabadalom vásárlásával állít elő a mai kö­vetelményeknek megfelelő sza­porítóanyagot a BNR-hez társult • A takarmánymlniiség megóvásának bevált módszere a szárítás. Ke. ptink a Városföldi ÁG luccrnuszárítójában készült. állami és szövetkezeti nagyüze­mek számára. . A kertészeti águzatokban szin­tén számottevő az előrelépés, Nyárlőrincen, Izsákon, Hosszú­hegyen, Baján, Kiskunhalason, Kiskőrösöm Kunbaján a szőlő- és gyümölcstermés hozama nőtt. A megye állami gazdaságai az ötödik ötéves terv végéig több mint kétezerkilencszáz hektár szőlő és gyümölcsös telepítésére vállalkoztak. A nagy munka időarányos részét teljesítették. A telepítés meggyorsítására gé­peket szerkesztettek Kiskunhala­son. Helvécián, és valamennyi szőlő-, gyümölcstermesztő gaz­daság új módszereket vezetett be az ültetvényrekonstrukció gazdaságos megoldására, a sző­lő, gyümölcs korszerűbb beta­karítására. K. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom