Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-02 / 283. szám

1977. december 2. • PETŐFI NÉPE • 5

TARTALMAS ELŐADÁSOK — NÉPSZERŰSÉG

Értelmiségi klub Kalocsán

Csaknem másfél évtizedes múltra tekint vissza a Nagy Lajos Könyvtár és a TIT kalocsai értelmiségi klubja. Kulturális műhely, számtalan színvonalas, emlékezetes rendezvény, izgalmas kezdeményezés színhelye. Vezetője Németh Gábor, könyvtárigazgató, aki elmondta, hogy a klub tagságának körülbelül 60 százaléka értelmiségi foglalkozású. Egy-egy rendezvény átlagban 60—80 látogatót vonz; nemcsak a városból, hanem a környékbeli községekből is.

Mi alapozta meg a klub népszerűségét? Mit nyújt látogatóinak, milyen igényeket elégít ki? Hogy csak az utóbbi évek legtöbb érdeklődőt vonzó, legsikeresebb sorozatait említsük: tallózás a világirodalomban; a szomszéd népek irodalma; az erdélyi írók stb.

Az idei programban négyféle előadássorozat szerepel: művészettörténeti, irodalmi, pedagógiai és agrártudományi. Igen népszerű az M. Kiss Pál művészettörténész által vezetett sorozat. Decemberben és januárban Hollandia, valamint Belgium képtárairól tart diapozitívokkal illusztrált előadást. Különösen gazdag a klub idei irodalmi programja. Bakcsi György irodalomtörténész nemrég két előadásban elemezte, értékelte a szovjet irodalom eredményeit, és fejlődését, 1917-től napjainkig. Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából négy előadásból álló sorozatot indítottak.

A jövő év elején újabb irodalmi sorozatot terveznek olyan költőkről és írókról, akiknek élete, munkássága valamilyen formában a Járáshoz, a környékbeli községekhez kötődött. (Így például Petőfi Szalkszentmártonban, Nagy Lajos Apostagon, vagy Hajnóczi József Dunaegyházán.) A klub törekvései közé tartozik rendszeres kapcsolattartás a területileg viszonylag közel eső Vajdaság mai magyar alkotóival. Nemrég járt nálunk Bányai János, a jugoszláviai Híd című folyóirat főszerkesztője.

Izgalmas témákat ígér a klub

pedagógiai szabadegyetem sorozata. Kiragadva néhány címet: „A személyiség, szerepe ma és holnap”; „Az értékorientáció pedagógiai szerepe”; „Csoportkohézió az iskolában”.

Figyelembe véve Kalocsa város társadalmi rétegmegoszlását — a nagyszámú közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező mezőgazdasági szakembert — régi igényt elégít ki a klub agrártudományi szabadegyetem sorozata, melynek keretében decemberben dr. Horn Artúr akadémikus tart előadást a szarvasmarha-tenyésztés időszerű kérdéseiről.

Említést érdemel a klub keretein belül működő Katona István Társaság programja, mely a helytörténet iránt érdeklődő közönségnek nyújt színvonalas rendezvényeket.

Az eddigiekkel korántsem adtunk számot a kalocsai értelmiségi klub teljes munkájáról. Igény, színvonal, népszerűség összefüggésében követésre méltó példaként említhetjük. P. E.

ivAV< * ' ' ;i\n v " '‘V:”‘AV*V,;*v’w-^v/;;:7;VvaVűvvAV

Drámai napok krónikája

A jövő év márciusában lesz harminc éve. hoe.v a testvéri csehszlovák nép legjobb fiai a munkásosztályra támaszkodva véghez vitték azt a hatalmas társadalmi fordulatot, amelynek eredményeképpen 1948 március első napjaiban a megvert burzsoá erők kezéből kiesett a fegyver, s megnyílt a szocialista fejlődés távlatai felé vivő üt.

A Kossuth Könyvkiadó a bratislavai könyvkiadóval együttműködve magyar nyelven is az olvasó asztalára tette a szomszédságunkban lezajlott történelmi fordulat krónikáját és avatott elemzését — mintegy a jövő évre esedékes harmincéves évforduló első ünnepi előzményeként. A szerzők Miroslaw Boucek és Miroslav Klimes maguk is utalnak rá, hogy bár részleteiben elemezte már a csehszlovák történetírás az 1948-ban lezajlott eseményeket, de így, komplex módon. az összes tényezők mérlegelésével és a marxista történetírás sokoldalú eszközeinek felhasználásával nem született összefoglalás erről a jelentős korszakról. Ezt a küldetést — mint a szerzők könyvük előszavában megemlítik — csak úgy lehet teljesíteni, ha az eddigieknél több oldalról értelmezik az események, a hatalom megragadása előzményeit és nagy figyelmet fordítanak a politikai indítékok elemzésére. A könyv éppen ezért szinte napról napra követi az eseményeket és a korábban kiadott műveknél .sokkal gazdagabb dokumentációra hivatkozva az ország akkori politikai színképének minden árnyalatát igyekszik megmutatni.

A magyar olvasóknak szánt külön előszóban hasonlítják össze a két szomszéd országban végbement politikai eseményeket. „Ha nyomon követjük a két országban a háború utáni első években végbement forradalmi változásokat — állapítja meg az előszó — amikor megszületett a végleges döntés a politikai hatalom jellegéről, azt látjuk, hogy a fejlődésben az azonos vonások vannak túlsúlyban, jóllehet számos eltérés akad, különösen ami az egyes társadalmi és politikai erők helyzetét illeti.” A könyv a lényeges különbségek között említi az előzmények taglalásánál például azt a tényt, hogy az új népi hatalom létrejöttében hatalmas szerepet vivő munkásosztály számaránya különbözött a hazaitól. „Ez az osztály — mondja a könyv — Csehszlovákiában a dolgozó lakosságnak mintegy 40 százalékát alkotta. (E kedvező osztályösszetételt mindenekelőtt a cseh országrészek határozták meg.)” Ugyanakkor azt is leszögezi a mű, hogy mindkét országban a munkásosztály volt a döntő eleme mindazoknak az antifasiszta, forradalmi és demokratikus erőknek, amelyek összefogtak egymással. a gyűlölt fasiszta megszálló hatalom, valamint a reakciós hazai nagypolgárság és nagybirtokosok e hatalommal együttműködő rétege elleni harcban.

A „Drámai februári napok 1948” című mű a továbbiakban elemzi a Csehszlovákiában lezajlott forradalmi folyamat szakaszait, majd szinte naponkénti periodicitással vizsgálja 1947—48 fordulójának politikai történetét. Az írók hozzáteszik, hogy művükben — miközben az akkoriban működő politikai pártok, főleg a polgári ellenzék pártjainak tevékenységéről szólnak, a mai nemzedékek számára már a feledés homályába merült neveket kell említeniük. Csehszlovákia most tanuló középiskolai és egyetemi polgárai már nemigen emlékeznek az akkori idők pártvezéreire. meg kevésbé a napi politika nagyon gyakran forrpontig izzó, apróbb-nagyobb fordulataira. Rendkívül érdekesek azok az utalások, melyek Csehszlovákia Kommunista Pártja különböző plénumainak, értekezleteinek országos és regionális megmozdulásainak a határozatait elemzik és idézik azok megvalósulásának mozzanatait. Részletesen foglalkozik a könyv a szociáldemokrata párt szerepével.

A magyar olvasó számára minden bizonnyal érdeklődésre tarthat számot a könyvnek az a jellegzetessége. hogy igyekszik figyelemmel kísérni a Csehszlovákiában élő magyar kisebbség politikai harcait, bekapcsolódását a forradalmi fejlődés sokszínű folyamataiba. A könyv a társadalmi megmozdulások elemzése után a népi demokratikus folyamatok végleges megszilárdulásának bemutatásával záródik. Sőt a legvégén rövid és igen tömör összefoglalását adja az 1948 februárjában lezajlott eseményeknek, tételesen felsorolva az,ok politikai jellegzetességeit, megvillantva a jövő. a továbbhaladás távlatait is.

A könyv gazdag jegyzetanyaggal rendelkezik, amely elsősorban hazai forrásokra hivatkozik, majd a legvégén függelékben közli a legfelsőbb állami szervek összetételét 1947—48 fordulóján. A könyvet haszonnal forgathatják nemcsak a szomszéd népek történelme iránt érdeklődő kutatók, hanem mindazok, akik kisebb felkészültséggel bár, de saját személyes élményeik alapján vissza tudnak emlékezni Kelet-Európa országai történelmi eseményeire. Ki kell emelni a mű élvezetes, szinte regényszerűen színes stílusát is.

Cs. L.

A debreceni Déri Múzeumban

Több éves zárvatartás után a közelmúltban nyílt meg az újjáépített debreceni Déri Múzeum. A nagy értékű 180 ezer műtárgyat magábafoglaló gyűjtemény megnyitásakor 7 ezer muzeális értékű festményt, szobrot és néprajzi tárgyat mutattak be a látogatóknak.

• Külső kép a múzeumról.

• Hajdúsági parasztház belseje, a kiállításon.

• Déri Frigyes portréja, aki gyűjteményével megvetette a múzeum alapjait.

• Látogatók a Munkácsy-teremben.

(MTI-fotó — Fényes Tamás felvételei — KS)

Egyre rangosabb az itivezetők munkája

Létük egyidős a mozgalommal! Munkájukkal minden időben a KISZ-életre való felkészítésit segítették elő. Az esztendők során természetesen változott munkájuk tartalma, formája. Az úttörővezetők kezdeti idegenkedését pedig egyértelműen feloldották, egyenrangú, megbecsült segítőtársakká lettek.

A kecskeméti úttörőházban tizenöt éve ifiklubba tömörítették mindazokat a fiatalokat, akik ezt a munkát hivatásszerűen végzik. Az elsődleges cél már évekkel ezelőtt az volt, hogy az alapkópzőt végzetteket összefogják, továbbképezzék. A klub jelenlegi vezetője Trommler Károlyné.

A ház vezetőjének, Simon Jenönének és neki jutott eszébe, hogy erre a mozgalmi évre pályázatot írnak ki az ifjúvezetőik részére. A nagyon „testreszabott” pályázaton, amelynek a címe: Elmondjuk mindenkinek — azok vehetnek részt, akik rendszeresen dolgoznak a csapatoknál vagy az úttörőházban és úttörővezetői igazolvánnyal rendelkeznek. A kettős pályamunkákat december végéig juttatják el az ifik jeligésen az úttörőházba, ahol a legsikerültebbeket pénzjutalomban részesítik, és sokan kapnak könyvjutalmat is. Ezekből az írásokból készítik el a Segítség a segítőnek — című módszertani füzetet.

A pályázat — amint azt már írtuk — kettős. A kötelező téma a Cimea 20. évfordulójához kapcsolódik. A választható témák — csaknem húsz — rendkívül szélesen, színesen adnak ötletet az ifiknek. A kisdobosokkal való foglalkozás, a rajtnunkatervek, a különböző próbálásokra való előkészítés, mind-mind javasolt témákként szerepelnek a pályázati kiírásban.

Az úttörőház szép kezdeményezéséhez kapcsolódva mi is pályázatot hirdetünk úttörők részére.

Pajtások! két-három oldalas fogalmazást készítsetek, Az én ifivezetőm, vagy A mi ifjúvezetőnk — címmel. Bizonyára valamennyiőtöknek van olyan ifivezető ismerőse, akiről érdemesnek tartja, hogy írjon! A fogalmazás tartalmazza az ifivezető tevékenységét, munkamódszerét. Azt, hogy miért sikerült az őrs — vagy raj tagjainak szívébe férkőznie. (Mert nyilvánvalóan arról fogtok írni, akit megszerettetek!)

Ezt a fogalmazást dátummal (!) az iskola és a csapat nevével, természetesen aláírva kérjük eljuttatni az Úttörőéletnek, december 20-ig. Az új esztendőben megjelenő első Úttörőéletben közöljük a legsikerültebb dolgozatokat, vagy azok részletéit. Természetesen mindenki, aki sikeres pályamunkát készített, jutalmat kap!

És még valami! A pályázatot írhatják ketten is, sőt még az is elképzelhető, hogy egy őrs tagjai ragadnak tollat!

Várjuk tehát jelentkezéseteket, a borítékra, a címzés alá (Petőfi Népe Szerkesztősége, 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Úttörőélet) írjátok oda: „Ifivezető”-pályázat.

Az Úttörőélet hírei

Kecskeméten a Béke téri Általános Iskola adott otthont az úttörőház szavalóversenyének; amit Ady Endre születésének centenáriumára rendeztek. A hetedikesek és nyolcadikosok számára hirdetett versenyre érkezők, valamennyien nyertesei voltak az iskolájukban megtartott elődöntőknek.

A hetedikesek közül a leninvárosi iskolából érkezett Varga Andrea, a Halasi útiak küldötte Szurok Margit, és a hunyadivárosi Virágh Györgyi jeleskedett.;

A nyolcadikosok népesebb mezőnyében Szabó Gábor, Laczkó Tibor, Zsiniczki Márta, Bíró Anikó és Kóczó Anikó szavalata volt a bíráló bizottság tagjainak döntése szerint a legjobb. Nekik is, a többi résztvevőnek is, szívből gratulálunk!

*

Supka Évi Páhiról küldött beszámolót. Az elmúlt nyáron a csapat hetedikes és nyolcadikos úttörői szüretelni voltak a helyi szövetkezetben. A legjobban dolgozók közül a szövetkezet huszonegy pajtást — köztük Évit 1» — színházlátogatásra vitte Kecskemétre. „Nagyszerű, mulatságos előadás volt, a Tíz kiló arany — írja Évi, jól szórakoztunk.” A csapatot patronáló Volán Vállalat KISZ-fiataljai vállalták a páhiak hazavitelét, természetesen be is tartották ígéretüket.

*

Szavalóversenyt tartottak az Ady-centenárium tiszteletére Nemesnádudvaron is —, írja a csapat tudósítója. A versenyzők két költeménnyel léptek fel: valamennyien elmondták Az ütések alatt című költeményt, és egy szabadon választott verset. A zsűri Michl Ferenc, Fogl Mária és Etsberger József szavalatát ítélte a legjobbnak. Gratulálunk!

Selmeci Katalin

Rejtvényfejtőknek

Az elmúlt alkalommal közölt. Keresd a részleteket — című rejtvény helyes megfejtése a következő: a

második képen az első kép öt részlete fedezhető fel. l. A kakas lába a fa tövénél. 1. A kakas elf.t: k csirke. 3. A kakas íarktolla a fa koronájában. 4. A tyúk szárnya, mint felhő. 5. A kakas mögötti kis kavics, a fekete kö alatt.

Jutalornkönyvet — helyes megfej• tésüikért' — tizen nyertek: Endresz Anikó, Tass; Pálinkó Henrietta, Csengőd; Tölgyes Rita, Kiskunhalas; Csurgó Mariann, Uakitalek; Mondok Zoltán, Tiszakécske; Major Márta, Kiskunfélegyháza, Macska Tibor, Kiskunmajsa; Varga Pál, Hojsza István és Kovácska Károly Kecskemét. A pajtások címére a könyvet — Makszim Gorkij: Az anya című müvét — postáztuk.

Figyeljétek a pénteken megjelenő Ü ttörő éj eteti Hamarosan újból közlünk fejtörőt.

(3.) — Mit vagytok beszarva? Mi sem vagyunk hülyébbek, mint a többi. Persze, hogy kínai minden. hiszen ki az isten hallott a tengeriföldön Kantról, meg a római jogról — harsogott Bandi, majd Szűcshöz fordulva csak neki mondta:

— Ha jól tudom nem kényszerített senki, hogy ide gyere. Magadtól jelentkeztél aztán szépen eljöttél felvételizni, a professzor bácsik, úgy látták, hogy nem hülye ez a gyerek. Akkor meg mit veszekedtek itt? — fordította általánosra a mondókát Bandi, és kérdően nézett a fiúkra.

— Én nem bánom, akármit esi. náltok, de én maradok, az hétszentség. Engem innen csak rendőrrel lehet elvinni. Értitek? — állt fel 'Gergely és odalépett Szűcshöz.

— Egyébként szépen kérlek — s egy kis szünetet tartott —, adj egy cigarettát.

Szűcs Péter zavartan turkált a zsebében, mosolygott, és körbe kínálta társait. Rágyújtottak és gondolkozva fújták a füstöt.

— Milyen jó hozzánk ez a Kiss Gergely. Figyeltétek? Megengedi, h,ogy hazamenjünk — mondta egy idő után Csutor Miska nevetve, majd hozzá tette:

— Köszönjük elvtárskám, de nem élünk a lehetőséggel. Még Szűcs Péter kolléga sem, hiszen nincs pénze szegénynek.

— Van egy javaslatom, emberek — állt fel Bandi is. — Állapodjunk meg abban, hogy közösen tanulunk. Ha valaki nem ért valamit, a másik, aki érti, elmagyarázza. Ha viszont egyikünk sem érti. bemegyünk a tanszékre. Rendben?

— Rendben! — mondták egyszerre többen is, és ezzel eldőlt a tanulócsoport alakításának kérdése.

Mindannyian megkönnyebbültek. S úgy határoztak, elmennek városnézésre. A vacsoráig még veit három órájuk. Rendbe tették magukat és kiléptek a kollégium kapuján. Az öreg Csóti — közben megtanulták a portás nevét — illedelmesen szólt utánuk:

— Jó szórakozást fiúk!

III.

Október közepén már az első évfolyam hallgatói is otthonosan mozogtak a kollégiumban, az egyetem előadótermeiben, a tanszékeken. A 133-as szoba tanulócsoportja, amilyen hirtelen alakult, olyan hirtelen szét is oszlott. Rájöttek a fiúk, hogy erre nics szükség. Minkenkinek külön tanulási módszere van. Volt, aki éjszaka, csakis éjszaka, teljes csöndben tudta felfogni az anyagot. Karancsi Bandi és Kiss Gergely viszont csak délután, a meleg és kellemes egyetemi könyvtárban, vagy a kollégium tanulójában ült. Szűcs és Pásztor viszont csak az előadásokat hallgatta, délután randevúra, moziba jártak, olvastak a szobában.

Pénze senkinek sem volt a kollégiumban. legalábbis annyr nem, amennyi némi biztonságot is jelent. A csomagok húsz, harminc, legjobb esetben száz forintjai tartották bennük a lelket. A cigaretta, az ennivaló közös, de csak a szoba lakóinak. Előadások után rohanás a menzára, onnan haza a kollégiumba. Az öreg Csóti ekkorra már két cédulát tett ki a portásfülke ablakába. Az egyiken levelek, a másikon csomagok címszó alatt sorakoztak a nevek. Tömeg állt az ablak előtt.

— Gyütt pakk? — tolakodott előre Bandi, a népies kérdést Gergelyhez intézve, aki közelebb állt a cédulákhoz, s éppen két levelet vett át az ablaknál.

— Csak Piszátyel kapott csomagot a szobából. Szóljatok neki, 'mert az öreg nem adja ide — furakodott ki a tömegből Gergely, s tétován körülnézett. Piszátyelt kereste.

Erről a sovány és nyúlánk, arisztokratikusan sápadt fiúról sokáig nehezen hitték, hogy paraszt gyerek. Haját megnövesztette, olajozta, negyedóráig is fésülgette, majd egy kék irkával s egy pokróccal levonult a tanulóba és hajnalig írt. De nem volt hajlandó elárulni, hogy mit. Egyszer, amikor nem volt otthon, kinyitották a fiókját, ahol az irkát tartotta. A füzeten gömbölyű, nagy műgonddal rótt betűkkel felírva: Sárközi János író... Már erre kitört a röhögés. Belül a füzet első lapján pedig a cím: Egy furcsa lélek története ... Nézték, lapozták volna tovább, de valaki az ajtótól kiáltott, hogy vigyázzatok, jön. Azonnal eltették a füzetet. János nem jött. Ettől kezdve írónak, oroszul piszátyelnek hívták.

— Piszátyelnek pakk gyütt! — népieskedett tovább Bandi, amikor Gergellyel beléptek a szobába. Piszátyel kidugta borzas fejét a pokróc alól, ahol náthájával küszködve gubbasztott. Lázban villogó szemmel kérdően nézett a belépőkre.

— Mi van velem? — kérdezte fátyolos hangon.

— Csomagod jött, de az öreg nem adja ide, mert három forintot kell érte fizetni.

— Kinek van annyi pénze? — sóhajtott Piszátyel és visszahanyatlott a párnára.

— Ne hülyéskedj! Csak nem azt akarod mondani, hogy nincs három forintod?

— Nem. Azt akarom mondani, hogy egy forintom sincs. Inkább pénzt küldtek volna.

— össze kell dobni, gyerekek. Hátha romlandó van benne — mondta a legnagyobb érvet Gergely. Mindenki tudta, hogy a romlandó csakis ennivaló lehet.

— Várjatok. Majd én kiváltom. Szólok az öregnek, hogy a címzett beteg — s Bandi már kotorászott is a zsebében, majd kilépett az ajtón.

— Ösztöndíjkor megadom! — szólt még utána Piszátyel, de Bandi ezt már nem hallotta, dübörgőn lefelé a lépcsőn. Távozása után szokatlan csönd lett a szobában. A fiúk ültek az ágyak szélén, cigarettáztak. Szűcs egyszercsak megszólalt.

— Otthon már törik a kukoricát! — s várt egy kicsit, de mert senki sem válaszolt, még hozzátette:

— Jó nekik! — és nagyot sóhajtom.

— Hagyd már a fenébe ezt a hülyeséget. Jó nékik! Te is maradhattál volna otthon, sőt még most is mehetsz — torkolta le most Csutor Miska és nagyot slukkolt a cigarettából.

— Ezt a témát egyszer már lezártuk, ha jól emlékszem — állt fel Gergely és nagyot nyújtózva megropogtatta a csontjait. Aztán még hozzátette:

— Maradunk és kész. Kiművelt emberfőkre van itten szükség, nem pedig seggfejekre.

S hogy a további vitának elejét vegye, megjegyezte, hogy diplomával is lehet ám majd tengerit törni. Sőt azzal jobban lehet, ha éppen úgy hozza a sors.

— Gyerekek, ebben téglák vannak! — lépett be a- barna papírba csomagolt „pakkal” Bandi és nagy dobbanással az asztalra tette a küldeményt. Körülállták, nézték a csomagot, várták, hogy Piszátyel lejöjjön és felbontsa. A

nevetés, a beszélgetés azonban fokozatosan elhalkult, s a fiúk egymás után elszéledtek az asztaltól.

— Mi van? — riadt fel Piszátyel.

— Bontsd fel.

Nyomott hangulatban várták, hogy János felbontsa a csomagot. Gergely is, a többiek is tudták, mitől van ez a nagy csönd. O maga is szomorú lett a címzés láttán. Betűvetéshez nem szokott kéz göcsörtös írása volt a barna papíron. Az egyetemet ty-vel írták, a város nevében az S betűt fordítva, azt pedig, hogy Beloiannisz utca, már teljesen összekavarva. Tartalma: „éllelem”. Gergely előre szégyellte magát, ha egyszer neki is csomagot küldenek. Erre gondolhattak a többiek is. Nem egymás előtt szégyellték, hanem mások előtt, akiket nem is ismernek, de akik elolvassák a címzést...

Piszátyel kezdett lekászálódni az emeletről, amikor nyílt az ajtó és Varga Róbert ugyancsak elsőéves lépett be házikabátban. Bandiék szerint kiköpött selyemfiú volt ez a Varga Robi, de megjátszotta az egyszerűt. A kollégisták eltűrték, félig „bevették”, bár átláttak rajta.

— Srácok. Adjatok egy cigit. Mindjárt megyek a városba és megadom! — nézett körül Robi és meglátta a csomagot az asztalon. Odalépett. Olvasni kezdte a címzést és nagy hahotában tört ki.

(Folytatása következik.)

OLVASÓNAPLÓ

;• í ///í.*//; /: * /• / r .*íí«:: /:: ‘«V*’;/;/?*; / í •//í í/*/// í •

jiiii; > «I .. ~ f