Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-17 / 296. szám

Sikeres őszi csúcsforgalom Minden árut továbbítanak a szállító vállalatok A megyei szállítási bizottság tegnapi ülésén értékelte a megye ez évi szállítási teljesítményének alakulását, a fuvarozó és a fu­varoztató szervezetek munkáját. 4 bizottság titkára, Sohajda József, a 9. sz. Volán igazgatója a közúti szállítások alakulásáról elmondta, hogy az ágazat fel­adatának mintegy 23 millió ton­na áru megmozgatásával egészé­ben eleget tudott tenni. A vas­úti és a közúti szállítmányozást végzők, valamint a fuvarozókés fuvaroztatók közötti jó együtt­működés volt az év folyamán. A szállítóeszközök átcsoportosításá­val, esetenként az éjszakai és a hét végi árufogadás, rakodás megszervezésével sikerült elérni, hogy a minden eddiginél na­gyobb árutömeget más megyék­ben szállító szervezetek segítsé­ge nélkül juttassák el rendelte­tési helyére. Az eredményekért köszönet illet minden közremű­ködőt. A Központi Szállítási Tanács 60 millió forinttal járult hozzá, hogy űj járművek . és rakodógé­pek munkába állításával javul­nasson a megyében a fuvarozá­si munka hatékonysága. Sohaj­da József beszámolója végén fel­hívta a figyelmet a jövő évi előszállítások mielőbbi megszer­vezésére. A vasúti szállításokról dr. Nagy István, a Szegedi MÁV Igazgatóság kereskedelmi osz­tályvezető-helyettese számolt be. Elmondta, hogy Bács-Kiskun te­rületére az igazgatóság összes feladatainak 42 százaléka jutott. Ezen belül külön felelősséget je­lentett a vasút számára, hogy a mezőgazdasági terményeket, az élő állatokat és az élelmiszereket gyorsan továbbítsa. Az év végé­re a megyéből történt áruféle adás eléri a 2 millió 570 ezer tonnát. A tavalyinál mintegy három és fél százalékkal több ez, a tervezettnél azonban mi­nimálisan kevesebb. A kiesés a kavicstermelés, Illetve. -szállítás visszaesésének következménye. A megyébe vasúton érkezett áru összsúlya tetemesen, 5,4 száza­lékkal volt töbh ez évben a ta­valyinál. .,... •., A forgalom növekedése ellené­re az árufeladást gyakran nehe­zítette a vagonhiány. Ennek oka részben az országosan is szű­kös kocsipark. Kevés az export­­forgalomban is használható, megfelelő műszaki állapotú, hi­giénikus vagon. Ugyanakkor az export-szállítási feladatokra a kül­kereskedelmi vállalatok sok eset­ben olyan, rövid határidőket szab­tak meg, amely a termelők és a vasút számára egyaránt irreálisak. Az év utolsó heteiben válto­zatlanul rengeteg munkát ad­nak az export-szállítások. A bizottság tagjai közül Ko­vács Ferenc, a megyei Volán for­galmi igazgatóhelyettese szólt a vállalat teljesítményének ez évi dinamikus — 23 százalékos — növekedéséről, a kocsipark össze­tételének további kedvező válto­zásáról. Köszönetét fejezte ki a jó együttműködésért a fuvaroz­tatóknak. A szervezett munka elsősorban az őszi időszakban volt hasznos, egyebek közt en­nek köszönhető, hogy a vállalat mindkét rendkívüli hétvégi mű­szakján országosan is kiemelke­dő eredményeket ért el. Zs. Ä. Készülődés a zárszámadásra Az évzárásoknak az új esztendő megalapozásának már kialakult hagyományai vannak a megye mezőgazda­­sági nagyüzemeiben. Megkez­dődtek az összegzések, szám­­baveszik, hogyan, miként, mi­lyen mértékben sikerült tel­jesíteni a kitűzött célokat. Néhány hét múlva 110 ter­mel őszövetkezet, 36 szakszö­vetkezet, 12 szövetkezeti közös vállalkozás, két halászati ter­melőszövetkezet vezetősége ad majd számot a zárszámadási közgyűléseken a tagságnak, az eredményekről és a gon­dokról, mert mind a kettőről szólni kell. örvendetes, hogy a megyé­ben az elmúlt évhez viszo­nyítva tovább emelkedett a búza átlagtermése, elérte a 43,1 mázsát hektáronként, ku­koricából Is mintegy 8—9 má­zsával nőtt a hektáronkénti termésátlag 1976-hoz viszo­nyítva. A központi intézkedé­sek hatására mintegy 4 ezer vagonnal több zöldséget ter­meltek a megye üzemei, a gyümölcs- és szőlőtermés is megfelelt a tervezettnek. Szőlőből a tavalyi 1 millió 600 ezer mázsával szemben az idén 2 millió 800 ezer mázsát takarítottak be a gazdaságok. Talán nem felesleges arra utalni, hogyt az ez évi mező­­gazdasági terveli középpontjá­ba lényegében a termelésfej­lesztés gyorsítása állott, kap­csolódva a javuló hatékony­sághoz. Az eredmények lát­tán elmondható, sikeres esz­tendőt zárnak a megye me­zőgazdasági szövetkezetei, rá­cáfolva ezzel az aggodalmas­kodókra, akik tavaly ilyen­tájt megkérdőjelezték az idei terveket. Már az előzetes számítá­sokból is kitűnik, hogy a me­gye mezőgazdasági termelése eléri az előirányzottat. Idő­arányosan teljesülnek az V. ötéves terv első két évének célkitűzései. A műszaki-tech­nikai feltételek az üzemek többségében adottak, ami a kedvező időjárással párosulva meghozta a várt eredményt. Ami fölött mérleget von­nak a szövetkezetek, nem ad okot aggodalomra, de számol­ni kell azzal, hogy jövőre változnak a közgazdasági sza­bályozók, ugyanakkor mint­egy 3—3,5 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági ter­melést. Ennek tudatában kon­centrálni kell az erőket, fel­tárni a meglevő tartalékokat, jól szervezni a munkát. A mezőgazdaság, ha itt-ott némi zökkenővel is, de tö­retlenül fejlődik. A hatékony földhasznosítás érdekében tett intézkedések hatására a me­gyében számottevően csökkent a parlag. A mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területeket az anyagi lehető­­, ségektő\ függően erdősitik, fzölőt, gyümölcsöst telepíte­nek, vagy legelőként, illetve szálastakarmány termesztésé­vel hasznosítják a gazdaságok. Ez utóbbival összefüggésben nőtt a tejtermelés, megyei átlagban eléri a 3100 litert, tehenenként. A sertésállomány egymillió fölé emelkedett, a juhászaiban a minőségi cse­rékkel javult az állomány Összetétele. Ma Bács-Kiskun megye adja az ország vágó­állat-kínálatának 10 százalé­kát, hozzájárulva ezzel a la­kosság jobb ellátásához, az exportkötelezettségek teljesí­téséhez. Némi aggodalomra ad okot, hogy a szűk beruházási keretek, az építőipari kapa­citás hiánya miatt új sertés-Orvosi vizsgálatok az űrállomáson Qrvosi-egészségügyi kísérletek, vizsgálatok szerepeltek a Szal­­jut—6 szovjet űrállomás két uta­sa, Jurij Romanyenko és Georgij Gvecsl'.o pénteki programjában. A munkanap nyolc óraikor kez­dődött. A kjét űrhajós különböző fizikai próbákat hajtott végre, miközben a műszerek regisztrál­ták szívműködésüket, érverésüket, légzésüket, sőt azt is, hogy egyes izomcsoportjaik a súlytalanság körülményei között hogyan rea­gálnak a megterhelésre, összetet­tebb vizsgálatokat folytattak a szív- és véredényrendszer műkö­déséről is. Az eredmények igazolták az űr­hajósok jelentését: szervezetük alkalmazkodott a súlytalanság vi­szonyaihoz. Az életfunkcióik tel­jesen, normálisan működnek, köz­érzetük és egészségi állapotuk ki­tűnő, készen' állnak a tartósabb űrutazásra. Mint a szovjet tudósok jelez­ték. a Szaljut—6 útja bonyolul­tabb programot jelent a koráb­biaknál. de még mindig csak elő­készületnek számít. Az első űr­utazásokon azt vizsgálták, képes-e az ember tartósan a világűrben maradni. Jelenleg annak felderí­tése folyik, hogy milyen feladato­kat kell és lehet feltétlenül em­beri közreműködéssel megoldani. Képek a határból • A Felsőszentiváni Termelőszövetkezetben a napokban fejezték be 1600 hektárnyi őszi vetés fejtrágyázását. A termelőszövetkezet tagja annak a repülőgépes növényvédő társulásnak, amelynek ügyintéző gazdasága a bácsbokodi Aranykalász. A gép segítségével öt nap alatt végezték el az említett őszi kalászos tápanyag-utánpótlását. Hektáron­ként 34 kilogramm hatóanyagot juttattak a növényekre. Képünkön: műtrágyával töltik a gép tartályát. . ? telepeket nem létesítettek az idén és szarvasmarha-istálló­kat is csak korlátozott meny­­nyiségben építettek a szövet­kezetekben. A következő évi tervek, amelyeket szintén most ké­szítenek, csak a keretet ad­ják, amit majd jövőre tölte­nek meg tartalommal, attól függően, hogy az üzemek mennyire veszik figyelembe adottságaikat, milyen mérték­ben számolnak lehetőségeik­kel. Alapos előrelátás szüksé­ges ahhoz, hogy az elképze­lések megvalósuljanak. A kö­vetelmények magasak, körül­tekintő, megfontolt tervezés­re intik a szövetkezeteket. Jó és megalapozott tervek csak akkor készülhetnek, ha a gazdaságok vezetősége. az üzemi pártszervezetekkel, szakszervezetekkel, a külön­féle bizottságokkal, a tagság­gal egyetértésben határozza meg a feladatokat. A tervszámok mindenekelőtt emberi erőfeszítéseket, a ve­zetőségét és a tagságét sürí­tik egybe. Elsősorban rajtuk múlik, hogy az előttünk álló új év végén is sikeres ered­ményekről adhassanak majd számot a megye mezőgazda­­sági szövetkezetei. B. Z. • Befejezés előtt áll az őszi mélyszántás, amely a fagyok miatt kimá­dott el. Az enyhébb napokat kihasználva rövidesen végétnek UH hektáron a talajmunkával. (Szabó Ferenc felvételei) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ELFOGADTÁK AZ 1978. ÉVI ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSRŐL ÉS AZ ÁLLAMI VÁLLALATOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATOT Véget ért az országgyűlés téli ülésszaka PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 296. szám Ára: 90 fillér 1977. december 17. szombat Pénteken délelőtt 10 órakor folytatta munkáját az ország­­gyűlés. A téli ülésszak második napján ott voltak a Parla­mentben Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a Minisztertanács tagjai. Részt vett az ülésen a Budapesten akkreditált diplomáciai testület számos vezetője. A napirendnek megfelelően folytatódott a vita a jövő évi állami költségvetésről szóló tör­vényjavaslat felett; Ehhez még két képviselő szólt hozzá, majd Madarasi Attila pénzügyi állam­titkár válaszolt az észrevételekre és javaslatokra. Kérte, hogy az országgyűlés változatlan formá­ban hagyja jóvá az 1978. évi ál­lami költségvetésről szóló tör­vényjavaslatot. Lengyel pártküldöttség Kecskeméten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására hazánkban tartózkodó len. gyei pártküldöttség tagjai tegnap Kecskemétre láto­gattak. A Lengyel Egyesült Munkáspánt Központi Bizottsága eszmei nevelőmunka osztályának munka­társait: Maria Strzelecet és Jan Topolevszkit, az MSZMP kecskeméti székházában Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára fogadta. (Képünk a fogadáson készült.) A testvérpárt képviselőinek üdvözlését követően Katanics Sándor rövid tájékoztatást adott a vendé­geknek Bács-Kiskun megye gazdasági, politikai és társadalmi életéről. A lengyel elvtársak látogatásuk során az MSZMP Oktatási Igazgatóságán tájékozódtak a tömegpropa­ganda, a káderképzés, illetve a politikai oktatás gyakorlatáról. A városban tett sétájuk során felke­resték a Naiv Művészek Múzeumát, a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetet és megis­merkedtek a megyei szőlő- és gyümölcstermeléssel. Határozathozatal következett: az országgyűlés az 1978. évi ál­lami költségvetésről szóló tör­vényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg be­terjesztett összegekkel egyhangú­lag elfogadta. A napirendnek megfelelően ezt követően Korom Mihály igazságügy-miniszter terjesztette be az állami vállalatokról szóló törvényjavaslatot. (A miniszter expozéját a 3. oldalon ismertet­jük.) A törvényjavaslat feletti vi­tában Vida Miklós, a törvényja­vaslat bizottsági előadója beszá­molt arról: a bizottságok együt­tes ülésén úgy döntöttek, hogy 11 módosítást terjesztenek elő. Az állami vállalatokról szóló tör­vényjavaslatról élénk, alkotó vi­tában formáltak véleményt. A tizenegy előterjesztett módosítá­son kívül számos észrevétel a törvény végrehajtását szolgáló minisztertanácsi rendeletben kap helyet. Kilenc módosító ja­vaslat az állami központi irá­nyítás, valamint a vállalati ön­állóság és hatáskör szabályozá­sával kapcsolatos. Fáik Miklós Bács-Kiskun me­gyei képviselő hangsúlyozta: Gyakran előfordul, hogy a vi­dékre telepített, pesti központú gyárakban, üzemekben csak formális az üzemi demokrácia, s a több száz, illetve több ezer dolgozót foglalkoztató egységek­ben a termelésről, az elosztásról gyakran nem a munkahelyen, hanem a központban döntenek. A gyáregységeknek, az üzemek­nek biztosítani kell a fel­tételeket az önelszámoláshoz, a részesedési és a jóléti alapok el­osztásához, a munkáltatói jogok gyakorlásához. Mindezt a tör­­• vényjavaslat előírja, ám a gya­korlat ma még lényegesen eltér ezektől az elvektől. Több képviselői felszólalás után az elnöklő Apró Antal bejelen­tette: a délutáni szünetben ösz­­szeült az országgyűlés mezőgaz­dasági bizottsága. Bélák Sán­dort, a bizottság elnökét — sa­ját kérésére, egészségi állapotá­ra való tekintettel, érdemeinek elismerésével — tisztségéből fel­mentette. Ugyancsak saját kéré­sére — más munkakörbe kerü­lése miatt, érdemeinek elisme­résével — mentette föl tisztéből Kovács Istvánt, a bizottság tit­kárát. A bizottság elnökévé Cse­­lőtei Lászlót, titkárává Kasó Jó­zsefet, a mezőgazdasági bizottság tagjait választották meg. Apró Antal az országgyűlés nevében köszönetét fejezte ki a hosszú évek munkájáért Bélák Sándor­nak és Kovács Istvánnak. A vita befejeztével dr. Korom Mihály válaszolt az elhangzott javaslatokra, észrevételekre. A felszólalásokból az csendült ki — hangoztatta a miniszter —, hogy az állami vállalatokról szóló törvény fontos eszköze lesz gaz­daságpolitikai céljaink sikere­sebb elérésének. Határozathozatal következett: Az országgyűlés az állami vál­lalatokról szóló törvényjavasla­tot, a bizottság által benyújtott módosító javaslatokkal együtte­sen, általánosságban és részletei­ben egyhangúlag elfogadta. Ezután interpellációk következ­tek: Varga János Pest megyei képviselő kérdezte Ábrahám Kálmán építésügyi és városfej­lesztési minisztertől, hogy ter­veznek-e intézkedést a szociális követelményeknek nem megfele­lő és zömmel sokgyermekes, ala­csony jövedelmű családok által lakott telepek gyorsabb felszá­molására. Baráth Endre Pest megyei képviselő Madarasi Attila pénz­ügyi államtitkárhoz intézett in­terpellációt a szociális, oktatási és közművelődési intézmények támogatása ügyében. 'Ábrahám Kálmán egyebek kö­zött elmondotta válaszában, hogy máris számos központi in­tézkedés született, egyebek kö­zött a rászorultak ingyen kap­nak telket, és sok esetben a köl­csönök törlesztése alól is fel­mentést adnak. Madarasi Attila válaszában el­mondotta, hogy a következő öt­éves tervidőszakban megvizsgál­ják, hogy továbbra is kellenek-e a jelenlegi pénzügyi megkötött­ségek, vagy esetleg újabb meg­oldással biztosítható az együtt­működés. Ezzel az országgyűlés téli ülés­szaka — amelynek pénteki nap­ján az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János és Raffai Sarolta, — be­fejezte munkáját. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom