Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-16 / 295. szám

^ ® PETŐFI NÉPE 9 1977. december 16. jy^int megyeszerte, / A tudás gyarapításáért a kecskeméti já rásban is javá­ban tart az 1977/78. évi párt- és tömegszerve­zeti oktatási évad, ame­lyet gondos, egyénekre menő előkészítés előzött meg A párt­­alapszervezetek már a szervezéskor törekedtek érvényesíteni az irányító partszervek — a propagandistákkal, s a hallgatók­ai szemben egyaránt magasabb követelményeket támasztó határozatait. Ezek szem előtt tartásával, s a helyi körül­­!rz igazodón választották meg az oktatás formáit. A Kulonbozo tanfolyamokon olyan időszerű témákat irányoztak elő, amelyek eligazítanak napjaink társadalmi folyamataiban es segítenek a világnézeti és gazdaságpolitikai kérdések meg­­erteseben. s A TÁRGYALÓTEREMBŐL: A párt- és KISZ-oklatásra mintegy ötezren jelentkeztek, a szakszervezeti, illetve a népfront által szervezett oktatásban pe­dig csaknem 3200-an vesznek részt a járásban. Alighanem eb­ből is kiviláglik, hogy nem a hallgatói létszámnövelés, hanem a tanfolyamok színvonalának emelése volt a cél. Az illetékes pártszervek ennek megfelelően választották ki és készítették fel a propagandistákat, akiknek so­rában a több éves gyakorlattal rendelkezők mellett számos új, marxista—leninista egyetemet végzett elvtárs is megtalálható. □ □ □ örvendetes, hogy minden ed­diginél több gazdasági vezető vállalt propagandista munkát, s ezzel igen fontos pártfeladatot teljesít. A megbízatást a felsőbb pártszervtől kapták, s ez csak aláhúzza a feladat fontosságát. Minden propagandistának van helyettese, s így mintegy három­százan vesznek részt a párttagok és pártonkívülielc ismereteit gya­rapító munkában. Ugyancsak felülmúlja a koráb­bit azoknak a propagandistáknak a száma, akik a KISZ-, a szak­­szervezeti, illetve a Hazafias Népfront által szervezett oktatás vezetésére kaptak megbízatást. Mindemellett több nagyközségi pártbizottság nyolc-tíz magas képzettségű elvtársból előadó­csoportot szervezett, akik egy­­egy témából felkészülve, több alapszervezetnél tartanak előadá­sokat. Ezt a módszert néhány év óta sikeresen alkalmazzák Tiszakécskén és Szabadszálláson, s az idén újabb községekben is. A párt- és tömegszervezeti ok­tatás előkészítéséről nemrégiben titkári értekezleten számoltak be Lajosmizse és Bugac nagyközsé­gek párttitkárai. Az esemény ta­pasztalatcserének is jó fóruma lett. Mindenekelőtt a pártalap­­szervezetek és aktivisták sokol­dalú munkájának eredményei váltottak ki elismerést. □ □ □ A propagandisták tevékenysé­gét folyamatosan figyelemmel kí-Ismét fogad a Palota-szálló • Három cvig tartó felújítás után ismét fogadja a szakszervezeti be­utaltakat a lillafüredi Palota-szálló. Az átépítés során minden szobá­hoz fürdőszobát építettek. A társalgókban színes és fekete-fehér tele­víziók, rádiók, 2500 kötetes könyvtár, zenegép és játékterem szolgálja a 250 vendég pihenését. (MTI-fotó: Bosztray Károly felvétele—KS) sérik a pártszervek és alapszerve­zetek. Szüntelenül keresik annak útját-módját, hogyan adhatnának több segítséget fáradságos mun­kájukhoz. Bugacon például lét­rehozták a propagandisták klub­ját, ahol rendszeresen találkoz­nak és megvitatják a tananyag tartalmi, és továbbadásának mód­szertani kérdéseit. Szabadszállá­son időnként fővárosi előadókat hívnak meg konzultációs találko­zóra. Ugyancsak jól bévált gya­korlat, hogy a propagandisták összegyűjtik a kérdéseket, ame­lyekre járási és megyei vezetők válaszolnak. Ez évben jelentősen kiszélesedett a pártoktatásban a szemléltető eszközök használata. Tiszakécskén például Papesch László propagandista filípvetí­­téssel illusztrált előadása vál­tott ki elismerést. □ □ □ A különböző tanfolyamok kö­zül minden eddiginél nagyobb érdeklődés nyilvánult meg a vi­lágnézet és etika kérdéseit tag­laló oktatási forma iránt. A já­rásban a pártoktatás tizenhárom formája közül ilyen tánfolyamot 20 helyen indítottak, összesen négyszáz résztvevővel. Közöttük mintegy 150 a pártonkívüliek száma. Megtartották népszerűségüket a gazdaságpolitika ipari és me­zőgazdasági tagozatai. A több mint 30 ilyen tanfolyamon meg­haladja a félezret a hallgatók száma. Érdekes mozzanat, hogy Férfias foglalkozás A bányamentő hivatáshoz bá­torságra és ügyességre, a föld alatU tűz ellen vívott harc kor­szerű technikai eszközeinek is­meretére, a sziklamászók tudásá­ra, jó tájékozódási képességre van szükség. A grúziai Csijaturszkban 100 olyan férfit választottak ki bá­nyamentőnek, akik mindenben megfelelnek a fentebb leírt köve­telményeknek. A nagy területet átfogó Csijaturmarganyec nevű bányaipari kombinát keretén be­lül működő bányamentők riadó­jelre a nap bármely órájában, bármilyen évszakban készek a katasztrófa helyére sietni és se­gítséget nyújtani. A kombinát ve­zetői és szakszervezeti szervei nagy figyelmet fordítanak a biz­tonsági előírások betartására, a katasztrófák megelőzésére. Ennek köszönhető, hogy a kombinát te­rületén már hosszú évek óta nem. kellett elrendelni bányariadót. (APN) GONDOSKODÁS A FIATALOKRÓL —NÖVEKVŐ TERMÉSÁTLAGOK A kiskunhalasi Vörös Októ­ber Termelőszövetkezet kedve­zőtlen adottságú gazdaság. Te­rületének jelentős része futó­homok, sok a rét és legelő, számottevő a tanyavilág. Nagy erőfeszítésekre van szükség ah­hoz, hogy minden évben vala­micskét előrelépjenek a gaz­dálkodásban. Azzal is számol­ni kell a párt- és gazdaságve­zetésnek, hogy a város ipari üze­meinek nagy a vonzereje. Nehéz a fiatalokat megtartani, a tagság elöregedését nem tudják megaka­dályozni. Máris csaknem annyi a nyugdíjas, a járadékos, mint az összes dolgozó, beleértve az al­kalmazottakat is. Báli József, a pártalapszerve­­zet titkára — tízhónapos meg­szakítással — huszonkét eszten­deje van ezen a poszton a gaz­daságban. Jól érzékeli tehát az azóta elért eredményeket, ismeri az erőfeszítéseket, hiszen maga is részese azoknak. — Az utóbbi években dinami­­kusabbá vált a fejlődés — han­goztatja. — Jelentősebb beruhá­zásokhoz fogtunk. Ezek közül el­sőnek érdemes megemlíteni a kor­szerű baromfitelepet. Mintegy 23 millió forintot költöttünk eddig az építkezésekre. A telepet tovább bővítjük a következő években. Az idén több mint egymillió pecse­nyecsirkét adtunk a feldolgozó­­iparnak. Ezenkívül 49 ezer pe­csenyelibát. Baromfiból a terve­zett 43 millió 400 ezer forint he­lyett 48 millió 400 ezer forint volt az árbevétel. Az idén készült el az új ter­ményszárító, a közeljövőben ad­ják át rendeltetésének a korsze­rűsített gépműhelyt. A pártszervezet cselekvési ter­vében a gazdaságpolitikai felada­tok között, jelentőségének megfe-Sok még a tartalék otthont. Szabados Józsefet követ­te égy másik család. Két ház már kész. kettő épül, hat portát kije­löltünk. Egyéb intézkedéseket is hoztak a tagság életkörülményeinek ja­vítására. Többek között Cserke­­szőlőn üdülőt létesítettek. lelően szerepel az állattenyész­tés. Jelenleg is ez az ágazat ad­ja a termelési értéknek több mint 60 százalékát. A már emlí­tett baromfitenyésztésen kívül, fejlesztik a szarvasmarhatartást, fajtaátalakító keresztezésekkel növelik a tejhozamot. Nagy fej­lődésre törekednek a juhászai­ban, hiszen a rét- és a legelőte­rület kínálja a lehetőséget. 1980- ra a jelenlegi anyaállqmányt 2500-ról 5 ezerre növelik. Termé­szetesen, az állattenyésztés fejlesz­tésével egyidőben a takarmány­termesztésben is történik előre­haladás. — Ha a munkakörülmények mások is, mint az iparban, de a keresetek már közelítik az ott dolgozó munkások jövedelmét — hangoztatja a párttitkár. — A fiatalok itt tartására bizonyos kedvezményeket vezetett be a szö­vetkezet. Épül egy tanyaközpont, ahol azok az ifjú házasok épít­kezhetnek, akik vonzódnak a háztáji gazdálkodás iránt is. In­gyen telket kapnak, kedvezmé­nyes fuvart, húszezer forint visz­­sza nem térítendő kölcsönt. Ezzel szemben vállalniuk kell, hogy legalább tíz esztendeig a terme­lőszövetkezetben dolgoznak. A villanyt bevezettük, fúrt kutak­ból a vízellátás is megoldott. Utat építünk. Tehát lényegében közművesített ez az épülő tanya­­központ. Éppen egy ifjú pártta­gunk létesítette itt az első családi A gazdálkodás további fejleszté­sét a termelési technológia kor­szerűsítésével is elősegítik. Az er­dőgazdálkodásban együttműköd­nek a Kiskunhalasi Állami Gaz­dasággal. A homokos területen ugyanis az utóbbi években ösz­­szesen mintegy ezer hektárnyi fe­nyő- és cellulóznyár erdő létesült. Fontos növényük, a kukorica hozamainak növelésére beléptek a Bajai Kukoricatermesztési Rendszerbe. Ez is elősegítette, hogy az idén 53 mázsa volt a hektáronkénti termés. Nagy ha­ladás ez, hiszen 4—5 évvel ez­előtt ennek felét termelték hek­táronként. Ez év őszétől már a búzatermesztés is a BKR tech­nológiája szerint történik. — A termelési rendszerek segí­tik feltárni a gazdálkodásban rejlő tartalékokat — mondja Ba­li József — nálunk pedig erre különösen szükség van. Termé­szetesen számos lehetőségünk van még. Az egyik a szocialista munkaverseny. Az idei vetélkedés is bebizonyította, hogy mire ké­pesek tagjaink. Tizenhárom bri­gád csatlakozott a jubileumi ver­senymozgalomhoz. A tervezett II százalék termelési értéknövelés helyett mintegy 20 százalék emel­kedést várunk az előzetes szá­mítások szerint. Ebben részük van a szocialista brigádoknak is. A kollektívák vállalása négymillió százharmincezer forint értékű volt. Már október 30-ig csaknem négy és fél millió forint értéket mutattak az összesítések. K. S. a pártirányítás és pártélet kér­déseit feldolgozó tanfolyamok hallgatói között több mint ötve­­nen pártonkívüliek. A szocialis­ta társadalom fejlődésének kér­dései iránti érdeklődést jelzi az e tanfolyamok több mint három és fél száz résztvevője. A pártoktatás hallgatóinak egyébként 72 százaléka párttag. A pártonkívüliek többsége pedig vezető beosztásban dolgozik, KISZ-aktivista, vagy a közeljö­vőben pártba való felvételére készítik elő. A jelenlegi pártoktatási évad­ban Lajosmizse nagyközségi pártbizottság is jogot kapott az önálló, marxizmus—leninizmus esti egyetemi kihelyezett osztály szervezésére. Az oktatás itt is sikeresen megkezdődött; helyben tanulnak a vezetők, párttitkárok és számos egyetemet végzett szakember. Velük együtt a já­rásban csaknem százötvenen gya­rapítják tudásukat az esti egye­temen. □ □ □ Az előkészítés, s az oktatás megkezdése sikeresen megtörtént. A munka neheze azonban hát­ra van még. A párthatározatok­ban előírt feladatokat napjaink­ban, s az elkövetkező hónapok­ban kell végrehajtani úgy, hogy közben erősödjön a párt- és tö­megszervezeti oktatás hatékony­sága. Azaz: a megszerzett isme­retek kamatozzanak a munká­ban, emberi magatartásban. Horváth Ignác HÁZUNKTÁJA December a kiskertekben Decemberben a kerti munkák zömét a „téliesítés” adja. Ne feledkezzünk meg a kerti vízcsa­pok takarásáról, illetve víztele­nítéséről. A kerti szerszámokat, a permetezéshez használt edé­nyeket, eszközöket gondosan tisztítsuk meg és ha valami hi­bát észlelnénk rajtuk — javítsuk ki. A maradék növényvédő szert zárható, száraz helyre tegyük. A megkezdett csomagokat zárjuk le, és gondoskodjunk arról, hogy a szer neve jól olvasható legyen. Ellenőrizzük a szerek lejárati határidejét. Amennyiben az el­tarthatósági, illetve felhasználha­tósági ideje lejárt, semmisítsük meg. A saját termésű bor természe­tes apadása miatt szükséges után­­töltögetésről sfem szabad megfe­ledkezni. Sok helyen szokás a gyümölcs­fák törzsének a téli időszakra történő bemeszelése. Ez valóban nagy előnyére válik a fáknak, mert ezáltal jobban kiegyenlítő­dik a nappali és az éjszakai hő­mérséklet közötti különbség. (A fehér szín ugyanis visszaveri a napsugarakat, s így a fák tör­zse nem melegszik fel túlzottan!) Amennyiben módunkban áll, vé­gezzük el ezt a munkát is. Kü­lönösen meghálálja ezt az érzéke­nyebb kajszi. A magvetésre legalkalmasabb időpont a december vége—ja­nuár eleje. A szaporítóládákba, az elkészített magvakból 6—7 grammot vessünk. Így biztosan számíthatunk 500—600 életképes kis növénykére. Amikor a szikle­velek zöldellnek, akkor kell meg­kezdeni a tűzdelést. Ne feledkezzünk meg szobanö­vényeink ápolásáról sem. Sok növény a tél folyamán bekerül a lépcsőházba. Ez azonban csak az igénytelenebb növények szá­mára jelent megoldást. Meleg­igényes növények nevelésére és tárolására a lépcsőház még ak­kor sem megfelelő, ha tartani tudjuk a minimum 16 Celsius-fo­­kot. A gyakori ajtónyitogatással járó huzat ugyanis erősen káro­síthatja a növényt. K. K. A durvaság felső foka AKI TÍZ ÉVVEL ezelőtt is­merte Pandur János sükösdi la­kost, csak jókat tudott róla mon­dani. Érettségi után azonnal a bajai Városi Tanácshoz került, ahol először előadóként dolgozott, majd huszonöt évesen már fő­előadói munkakört töltött be. Megnősült. Feleségével kiegyen­súlyozottan éltek, s amikor 1969- ben már két kislányuk volt, Ba­jára költöztek, hogy ne kelljen naponta utazgatni a férjnek. A rossz lakáskörülmények miatt azonban egy év múlva visszaköl­töztek Sükösdre, ahol édesanyja házában laktak, a Dózsa György utca 113. szám alatt. Ekkor kez­dett inni Pandur János. Először csak kevesebbet, de a mennyi­ség és a gyakoriság egyre na­gyobb méreteket öltött. Négy év­vel ezelőtt, 1973-ban már annyi­ra ivott, hogy a munkával sem törődött, sőt 1974-ben otthagyta a munkahelyét. Akkor már a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál dolgozott. Alkalmi munkákat vállalt, felesége — mert a javulás többszöri ígéret ellenére sem következett be — megszakította vele az életközös­séget, bár ekkor már három gyermekük volt. Pandur még inkább belelendült az ivásba, minden fillért italra költött, kölcsönöket vett fel, gyerekei neveléséhez sem járult hozzá, noha erre a bíróság idő­közben kötelezte. Édesanyjától is állandóan pénzt követelt, és ha nem kapott, megverte az anyját. Az asszony a múlt év közepén már kénytelen volt feljelenteni a saját fiát. ugyanakkor kérni, hogy kötelezzék alkoholelvonó ke­zelésre. A kezelés azonban nem járt eredménnyel, Pandur tovább ivott. Nemcsak anyjával és a ve­le lakó nagyanyjával szemben volt durva, de munkakerülő, iszá­kos barátaival a község szórako­zóhelyein is több esetben ga­rázda módon viselkedett. Pandur János édesanyja 1976. januárban készített végrendeletében fiát ki­tagadta az örökségből, s úgy ren­delkezett, hogy halála után két házát és egyéb vagyonát három unokája kapja meg. Az asszony 1976 októberében meghalt. Pandur ezután nagyanyjával, Késmárki Jánosné nyolcvan­­éves idős asszonnyal maradt ket­tesben a lakásban. A beteg öreg­asszony, aki előzőén agyvérzést szenvedett, alig tudta magát ki­fejezni, ápolásra szorult, fizikai ereje fokozatosan elhagyta. 1977 februárjára már 42 kilóra lefo­gyott. Az unoka, Pandur János nem gondoskodott az étkeztetésé­ről, a szomszédok, az ismerősök vittek az éhező idős asszonynak ennivalót, ők mosdatták meg, ők takarítottak. Pandur amikor er­re rájött, gorombán megtiltotta a jótékonykodást, és olyan kije­lentést tett, hogy nem kell táp­lálni a nagymamát, mert úgy hamarabb meghal. Mindezt per­sze rendkívül durván fejezte ki. A SZOMSZÉDASSZONYOK azonban — kihasználva a része­­geskedő Pandur távollétét — lop­va, az ablakon át adtak táplálékot Késmárkinénak. Azért az ablakon, mert az unoka bezárta az idős. beteg asszonyt. Mindez azonban még csak a kezdet volt. A teljesen eldurvult Pandur ököllel többször megverte a nyolcvanéves, beteg asszonyt, emiatt a szomszédok feljelentették. De ő beadványt íratott alá a nagyanyjával, amely szerint ő nem kéri a megbünte­tést. Csak azért írta alá, mert félt az újabb ökölcsapásoktól. A további feljelentések is ered­ménytelenek maradtak, mert Pandur mindig visszavonatta a nagymamával a beadványt. A szomszédok megelégelték ezt. A múlt év novemberében, Berber Terézia, az egyik szom­széd magához vette az idős asz­­szonyt, akit két hétig ápolt, gon­dozott a saját lakásában. Ez­után újra visszament Késmárki­­né, de az unoka tovább ütötte. A szomszéd ismét magához vette, s látta rajta az ütések kék nyo­mait. Kórházba vitették a nyolc­vanéves nénit, ahol közel há­rom hétig feküdt, de 1977. január 6-an kiadták. Ettől az időtől kezdve Pandur János ebédet hordott haza, de csak azért, hogy azt az éhező öregasszony szeme láttára maga fogyassza el. A nagyanyjának egy falatot sem adott, s az a szomszédoktól lopva neki juttatott ennivalókon élt. Az eset azért is megdöbbentő, mert Pandur János durvasága ak­kor már köztudott volt a község­ben. Nemcsak a szomszédok tud­tak a verésekről, s az sem lehe­tett kétséges, hogy mindez hová vezet. Intézkedés mégsem tör­tént, egyrészt a már említett, ki­­kényszerített aláírások miatt, másrészt azért, mert — egy har­madik esetben — nem Résmár­­kiné, hanem a szomszédasszony írta alá a feljelentést. De miért nem lehetett Pandúrt a garázda­ságaiért felelősségre vonni, bí­róság elé állítani és megbüntet­ni? Mert ezek a garázdálkodások is köztudottak voltak Sükösdön. A tragédia, amely már régen elő­­revetette árnyékát, bekövetkezett. PANDUR JANOS 1977. február 14-én egész nap ivott. Ez nem volt rendkívüli nap az ő életé­nek utóbbi hét-nyolc esztendejé­ben. Több mint két liter bort fogyasztott, s ez, mint alkoholis­tának, bőségesen elegendő volt. Délután öt óra körül érkezett haza. Tapasztalta, hogy a nagy­anyja — éppen a korábbi agy­vérzéssel járó részleges bénulás miatt — összepiszkította a lakást, nem bírta tartani a székletét. Az unoka ezen teljesen felháborodott és ököllel rontott az ágya felé tartó öregasszonyra. Nyolcszor­­tízszer ütötte meg a harmincöt éves férfi a mozogni is alig ké­pes, teljesen legyengült asszonyt. Nem szükséges magyarázni, hogy ez mit jelentett, hiszen az unoka nem kímélte az erejét. Késmárkiné még három napig élt. Február 16-án derült ki a szomszédok előtt, hogy mi tör­tént két nappal korábban. Más­nap, 17-én a községi tanács in­tézkedésére az idős asszonyt a bajai kórházba szállították men­tővel, de onnan a kellő vizsgála­tok után — visszaküldték a la­kására, mert már látszott, hogy nem lehet rajta segíteni. Néhány órával azután, hogy a mentősök a saját ágyába fektették Késmár­­kinét, meghalt. A BÍRÓSÁG ELŐTT egy percig sem volt vitás — hiszen ezt a boncolás során az orvosszakértők megállapították — hogy az asz­­szony halálát a február 14-én el­szenvedett sérülések okozták.. Pandúrt letartóztatták, de a bün­tetőtanács előtt tagadott. Azt el­ismerte, hogy háromszor megver­te a nagyanyját, de ezen túl nem bántotta. Persze a tanúk és az orvosi vélemény alaposan megcáfolta ezt a „vallomást". A megyei bíróság Pandur Jánost emberölés miatt 13, évi szigorított börtönre ítélte, további tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásá­tól és kötelezte a bűnügyi költsé­gek megfizetésére, valamint arra, hogy kényszerelvonó kezelésnek vesse alá magát. A súlyosbító körülményekről az ítéletben ezt olvashatjuk: „ . ■ . életmódja mélységesen elítélendő, hiszen édesanyját — aki helyette két gyermekét is megfelelően nevel­te — bántalmazta. Anyja halála után pedig a gondozásra, ápolás­ra szoruló sértettel, közeli hozzá­tartozójával szemben több hóna­pon keresztül, rendkívül brutá­lis módon viselkedett. Szinte em­beri mivoltából kivetkőzve, majd­nem sanyargatásig fajult maga­tartása. A bűncselekményt itta­san követte el... ’’ Enyhítő tényezőként vette fi­gyelembe a bíróság azt, hogy a vádlott cselekményét eshetőleges szándékkal követte el, azt beis­merte, valamint, hogy az utóbbi hónapokban gyermekei eltartásá­hoz anyagilag hozzájárult. Az ítélet még nem jogerős. G. S. A komputer neve: ÍRISZ-50 A Számítástechnikai és .Ügyvi­telszervezési Vállalat országos számítógép-hálózata új egységgel bővült. Székesfehérvárott meg­kezdte munkáját a francia gyárt­mányú ÍRISZ—50 típusú 3. gene­rációs, nagy teljesítményű szá­mítógép. A komputer a már be­táplált adatokat a másodperc mil­liárd része alatt képes visszake­resni. Képünkön bemutatjuk a számítógéptermet. (MTI-fotó: Tóth Gyula felvétele—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom