Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-23 / 275. szám
■ í • PETŐFI NÉPE 1917. november 23. A világgazdasági változások, a nemzetközi piacon élesedő verseny a magyar vállalatokat is keményebb feltételek elé állítják. Már az ötödik ötéves terv indulásának évében, 1976- ban is látszott, hogy a magasabb követelményeket csak jobb exportszerkezettel lehet kielégíteni, s az is: ennek érdekében fel kell gyorsítani a termékszerkezet-átalakítást. A Magyar Nemzeti Bank — mint ismeretes —, 1976-ban e célból hirdette meg a tőkés export-árualapok fejlesztésére szolgáló 45 milliárdos hitelpályázatot. Negyvenötmilliárd sorsa Pulai Miklóstól, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettesétől az exportfejlesztő hitelek sorsáról érdeklődünk. Megkérdezzük: milyen tapasztalatokat szerzett a bank a hitelek odaítélésében, illetve a hitelek felhasználásában: a vállalatok miként teljesítik kötelezettségeiket? — Az elmúlt esztendő jórészt a felkészülés jegyében telt el, s még az idén Is javában kötöttünk olyan hitelmegállapodásokat, amelyek az export növelését célozták. Pontosabban: az 1977. első kilenc hónapjában megkötött szerződések több mint 40 százaiéira a bármely piacon gazdaságos exportárualapok bővítését szolgálja. Fontos tapasztalat, hogy ezekben a beruházásokban — összehasonlítva másokkal —, a korszerű gépek és berendezések aránya lényegesen nagyobb, mint az építési hányad. Ez kedvező. Az Idei engedélyezéssel együtt a 45 milliárdos exportfejlesztő hitelkeret több mint 90 százalékának kihelyezésére a bank szerződést is kötött. Ügy v'éljük, hogy ezzel pénzügyileg lehetővé vált, hogy a vállalatok fontos, népgazdasági érdekeket szolgáló fejlesztéseiket az ötéves terv közepétől gyorsuló ütemben, folyarftatosan befejezzék. Az eredeti ütemezéshez képest gyorsabb a hitelek fel- használása is. Az év végéig előreláthatóan mintegy 3 milliárd forinttal több hitelt folyósítunk a tervezettnél, s ez a többlet teljes egészében az exportképesség fokozását szolgálja. Tavaly ugyanerre a célra 8 milliárdot fordítottunk, az idén összesen 12 milliárd forint folyósítást várunk. Az exporttermelés növelését szolgáló vállalati fejlesztési törekvések támogatása természetesen indokolt, hiszen ez megfelel a népgazdaság érdekeinek is. — A szándékkal valóban nincs baj, a végrehajtásban azonban gondokról hallani. Továbbra is a késések, a költségek túlzott növekedése jellemzi a beruházások, vállalati fejlesztések jelentős részét. Ha pedig ez így van akkor a népgazdaság érdekei — csakúgy, mint a vállalatoké — csorbát szenvednek!.., — Csakugyan, az ötödik ötéves terv harmadik évében kétségkívül nagyon sok múlik majd azon: a vállalatok hogyan teljesítik kötelezettségeiket. A minden piacon gazdaságos export árualapok fejlesztésére szolgáló hitelmegállapodások alapján 1978-ra a vállalatoknak mintegy 10—12 milliárd forint körüli többlet exportra vonatkozó kötelezettség vállalását tartjuk nyilván. Helyesebb talán így fogalmazni: 12 milllárd- dal nagyobb tőkés exporttal számolunk. Erre a népgazdaságnak feltétlenül szüksége van, hiszen — a kormány hitelpolitikájának megfelelően — külföldi kölcsönöket is felvettünk, hogy meggyorsítsuk export célú fejlesztéseinket. Ezeknek a kölcsönöknek visz- szaflzetésében pedig a várt exporttöbbleteknek igen fontos szerepe van. A Magyar Nemzeti Bank megkülönböztetett figyelemmel kíséri a hitelek felhasználását, a beruházások, fejlesztések menetét — s ahol erre szükség mutatkozik, sajátos eszközeivel be is avatkozik. Tapasztalataink, vizsgálataink ugyanis azt mutatják, hogy egyes beruházásoknál késés mutatkozik, és így veszélyben van a várt többletexport is. Megállapítottuk hogy a legtöbb esetben nem pénzhiány akadályozza a munkát, hanem a kelleténél gyengébb előkészítés, szervezés. Az is előfordul, hogy késlekedik a vállalat, illetve nem elég megfontoltan dönt a beruházások megkezdéséről. A Magyar Nemzeti Bank — pénzügyi eszközeivel —, mindent elkövet annak érdekében, hogy a vállalatok exportfejlesztő beruházásai mind jobban haladjanak. Szükség van azonban arra hogy az év háralevő részében és jövőre az illetékes ágazati szervek, minisztériumok és főleg a válla, latok vezetői jobb szervező munkával hárítsák el a késedelmeket kiváltó okokat és különösen az exportfejlesztő-beruházások határidőre történő megvalósítását. Nem az új jelentkezők kedvét akarom elvenni, de mégis hangsúlyoznom kell, hogy azokkal a vállalatokkal és szövetkezetekkel szemben, amelyek nem teljesítik a hitelszerződésben vállalt kötelezettséget, azaz nem produkálják a vállalt többlet exportot, vagy nem érik el az ígért jövedelmezőséget devizában és forintban. kénytelenek leszünk hltel- és kamatszankciókat életbe léptetni. Reméljük, hogy erre csak elvétve kerül sor. Mindemellett az MNB változatlanul várja a vállalatok és szövetkezetek ajánlatait exportárualapok bővítését segítő beruházásokra, hogy a hitelek nyúlásakor minél szélesebb körből választhassa ki a népgazdaság számára a legelőnyösebbet. A bank az eddigieknél is nagyobb figyelmet fordít a hitelkérelmek elbírálásában a fejlesztések előkészítésére a termékek piac- és exportképességére, a béfektetések devizában és forintban történő gyors megtérülésére, M. I. ANYAGI ÖSZTÖNZÉS A HÁZTÁJIBAN Növekszik a kedv a tehéntartásra A mezőgazdaság egyes ágazataiban még hosszú ideig jelentős szerep vár a háztáji gazdaságokra, az onnan származó termékekre, terményekre. Az 1975 előtti Időszakban nem volt megfelelő az ösztönzés, amelynek a tenyésztői kedv csökkenése lett a következménye. A korábbi években bevezetett, majd 1975—70-ban lényegesen javított állami támogatás, a háztáji borjúszaporulat szervezett és nagyon kedvező felvásárlási ára olyan _ pénzbevételt forrás, ami jelentősen fokozta a tenyésztési kedvet. Egy három tehenet tartó kistenyésztőnek állami támogatás címén az első tehén után 2500 forint, a második és harmadik tehén egy éves tartása után 5—5 ezer, összesen 12 500 forint a bevétele. • Háztáji tehenészetből vásárolt tejet minősítenek a bácsbokodi vajüzemben. (Méhes! Éva felv.) A kedvező borjúfelvásárlás — magyartarka üsző 45 forint kilogrammonként, feíketetarka FI üsző 75 forint kilogrammonként — 100 kilogramm súlyhatár esetén is évente 8—7 ezer ' forint tehenenként. Az állami támogatás és borjúértékesítés tehenenként, évente 10 ezer forint bevételt jelent. A három tehén után értékesített évi 6 ezer liter tej öt forint literenkénti áron számolva 30 ezer forint. Mindent összevetve a három tehén legkevesebb 60 ezer forint árbevételt hoz a háztáji tehéntartónak. Kedvező körülmények között ennek 40 százaléka tiszta jövedelem. A tartási gondokat könnyíti az állam, amikor a háztáji kisgépek vásárlóit támogatja, mert a kisgépeket már eleve 40 százalékkal olcsóbban adják. Az is igaz viszont, hogy egyes könnyen kezelhető és olcsó fejőgépek alig kaphatók. Az AGROKER feladata lenne a forgalmazás. A vállalat ezzel egyetért, de fejőgépet még keveset forgalmaz. Általánosan elfogadott vélemény volt korábban, hogy a kisüzemi tehénszám-csökkenést nem lehet megállítani, mert a tehéntartók jelentős része 1 idős ember, felszámolódik a tanyavilág, korlátozott a tömegtakarmány beszerzési lehetőség stb. Sok az igazság ezekben, de úgy látszik, mégis van megoldás. Ha jelentős jövedelmet ad a tehéntartás, az idősebbeket felváltják a fiatalok, a villamosítás visszatartja az embereket a városba költözéstől, a tömegtakarmány termelést segítő, vagy teljesen magára vállaló nagyüzem megoldást nyújt ezekre a problémákra. A háztáji tehéntartás ösztönzésére az elmúlt évben közel 40 millió, ebben az évben — a január 1-én megemelt összeg alapján — már több, mint 90 millió forint állami támogatást kapnak az érdekeltek, A több, mint 130 millió forintos állami támogatás mit eredményezett Bács megyében? Az 1975. év végi létszámhoz viszonyítva 5 százalék növekedés tapasztalható és a háztáji állomány újra meghaladta a 25 ezret. Á tejtermelés is kedvezően alakult. 1975-ben 71 millió, tavaly mintegy 68 millió, az idén megközelítően 72 millió liter tej szolgálja a kisárutermelésből az élelmezési célokat. A háztáji tenyészanyagot is juttat a nagyüzemekbe. Az üsző- szaporulat felvásárlása és a keresztezés! munka eredményeképpen öt év alatt több, mint 13 ezer üszőborjút vásároltak fel. A tenyésztési céloknak megfelelően egyre több keresztezett üsző kerül majd felkínálásra. Az ez évi termékenyítések eredményeként jövőre a háztáji 4 ezer Hven üszőt juttat a nagyüzemeknek. Az, hogy a tehéntartók között egyre több a fiatal, elsősorban az 1975, március 31-i állapothoz viszonyított létszámnövelés támogatásának tulajdonítható. Ilyen esetben az összeget négy évre előre fel lehet venni, ebből kisebb pótlással a vemhesüsző megvásárolható. Az elmúlt évben és az Idén mintegy 2200 ilyen vemhesüsző beállításával növelték a háztájit. A helyszíni létszám- és minőségellenőrzések azt bizonyítják, hogy ezek az üszők megfelelő helyre kerültek, biztosított a tartás és takarmányozás. Csak egészen kis számban tapasztaltuk, hogy nincsenek meg a tartási feltételek, hogy az állami támogatást csupán üzleti szempontból vették fel. A háztáji és kisegítő gazdaságok részére (kifizetett állami támogatás összességében nagyon jól hasznosult. Ha ugyanezt a fejlesztést a 2200 újonnan beállított vemhesüszőt figyelembe véve a nagyüzemekben kellett volna megvalósítani, a háztájinak kifizetett támogatás még az istálló építésére sem lett volna elegendő. Bense Ferenc , A megyeszékhely centrumától mintegy tíz kilométernyi távolságra fekszik a közigazgatásilag városi irányítású Kadafalva, ahol kétezernél jóval többen laknak, s közülük sok százan utaznak naponta a kecskeméti munkahelyükre és vissza. E létszámot jelentősen gyarapítják a bölcsődébe, óvodába járó gyermekek, minthogy a település nem rendelkezik ilyen intézményekkel. A rendszeresen közlekedők elenyésző része saját járművével teszi meg az utat, az emberek zöme azonban az autóbuszt veszi igénybe. A Volán 9-es számú Vállalat hétköznaponként huszonhárom járatpárral igyekszik kielégíteni az utazási igényeket. Ha a nagy befogadóképességű, csuklós buszok vannak forgalomban, még elviselhető az utazási körülmény, de amikor a „lerobbantak” helyére jobb híján csak kis kocsikat tud beállítani a vállalat, akkor szinte kibírhatatlan a tumultus. Erről értesítette most szerkesztőségünket Oláh Józsefné olvasónk is, aki sürgős intézkedést kér a zsúfoltság csökkentése érdekében. Sokak nevében azt javasolja, hogy legalább az utazási csúcsidőben — a reggeli és a délutánt órákban — csak Kadafalváról, illetve addig közlekedtesse járatait a Volán, a ballószögiek — kik jelenleg ugyanazon buszt használják, mint a kadafalviak — szállítását pedig újabb kocsi segítségével oldja meg. Mi abban a reményben tesszük közzé a valóban közérdekű panaszt, hogy mielőbb intézkednek az illetékesek, s véglegesen megszűnik a kadafalviak viszontagságos buszozása! □ SZERKESZTŐI ÜZENETEK □ F. K.-né, Kiskun!élegyháza: A levelében közölt eset — az ön utcai bántalmazása — kimeríti a garázdaság tényét. Ezzel kapcsolatban azonban csak a bíróságnak van Joga megállapítást tenni, ítéletet hozni. Csupán tájékoztatásul mondjuk el. hogy a garázdaság — verekedés, erőszakoskodás. mások molesztálása stb. — a szocialista együttélésre veszélyes bűn- cselekmény. az elkövetőinek meg- rendszabélyozása tehát társadalmi érdek. s nemcsak hatósági feladat. „Kisfáiban lakunk" Jelige, Kecskemét: a 17-es Jelzésű helyi közleke- désű autóbusz a gátért Iskola megszűnése óta elsősorban a környékbeli diákokat szállítja a város belterületén levő oktatási Intézményekbe. ■ onnan vissza. E célnak megfelelően van kialakítva a naponta kétszer megtett útvonala Is, melyet nem indokolt módosítani az önök által kért városközponti megálló közbeiktatásával, A centrumba történő utazáshoz a lakóhelyükhöz szintén közeli külső végállomásról induló 3-as számú Járatokat szíveskedjenek Igénybe venni a jövőben. „Kismama” Jelige, Szabadszállás: Jogszabály írja elő. hogy a szülési szabadságon levő anyát fegyelmi határozattal sem lehet elbocsátani. A húsz hét elteltével — vagyis az említett szabadság lejártával — azonban végre kell hajtani ezen Intézkedést. »Nyugdíjaskor" jelige, Kecskemét: A Legfőbb Ügyészség nemrégen tette közzé azon állásfoglalását, miszerint a negyven. Illetve az ötven éves munkaviszonnyal Járó Jubileumi Jutalmat a legalább harmincöt, valamint a negyvenöt év szolgálati Idő megléte esetén Is ki kell fizetni a dolgozónak, ha a munkaviszonyát nyugdíjazás miatt megszünteti. „Dolgozó” Jelige, Császártöltés: A népgazdasági feladatok maradéktalan megvalósulását nem kis mértékben veszélyeztető, tehát az össztársadalmi érdekkel összeegyeztethetetlen gyakori munkahelyváltoztatások megszűnését hivatottak elősegíteni azok a Jogszabályok, melyek az úgynevezett vándormadarakkal szemben tartalmaznak különféle szankciókat. Ezek sorából — kérdésére felelvén — most csak egyet ismertetünk, nevezetesen, hogy aki az újbóli munkábaállása előtti egy éven belül már harmadszor létesít munkaviszonyt, s a korábbi foglalkoztatását felmondás. Illetve kilépés révén szüntette meg. vagy akinek a „kilépett” bejegyzés szerepel a munkakönyvében, az alkalmazása tizenkét hónapjáig csupán a munkakörére előirt bér alsó határának összegét kaphatja, a Jutalomban sem részesülhet. összeállította: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. • Telefon: 12-516 Takarmányozás Hosszú idő óta hiányzik olyan takarmányozási szakkönyv, amely tömören a gyakorlat és az oktatás számára egyaránt megfelelő rendszerezésben és terjedelemben foglalja össze a témakör legfontosabb Ismereteit. Herold István négy fő részre tagolt könyve a takarmányozás vertikumát felöleli az általános takarmányozási ismeretektől kezdve a tartósítás, a tárolás, a feldolgozás és az előkészítés feladatain keresztül a gazdasági állatok gyakorlati takarmányozásáig. Nagy gondot fordít a szerző az elméleti alapozásra, az eddigi kissé statikus kémiai szemléletmódtói eltérően az összefüggéseket teljesebben feltáró táplálkozás- élettan ismereteire épít. A gyakorlati takarmányozási témák tárgyalásakor technológiai szemléletet érvényesít. Tág teret szentel a tartósítási és kiosztási technológiák tárgyalásának, különös tekintettel e munkafolyamatok gépesítésére és automatizálására. A 169 ábra szorosan a mondanivalóhoz kapcsolódik, azt szemlélteti, kiegészíti. Célját, a korszerűséget sikerült elérnie, s így a gyakorló szakemberek és az egyetemi hallgatók számára egyaránt jól használható könyv került (ki tolla alól. Vétót emelt a szakszervezet, az igazgató elfogadta, s intézkedett... Molnár Ferencnévél, az ÉDOSZ megyebizottságának titkárával arról beszélgetünk, hogy a szak- szervezeti szervek feladataik ellátásához széles körű jogokkal rendelkeznek. E jogok a dolgozók; a szakszervezeti tagok jogai, s a szakszervezeti bizottságok, bizalmiak az ő képviseletükben, megbízásukból és részvételükkel érvényesítik azokat. — Az elvtársnőt nemrég választották meg az ÉDOSZ megyei titkárának. Aliig több mint háromhónapos ebbeli működése óta volt-e már tapasztalata arról, hogy például egy vállalati szak- szervezeti szerv élt a Munka Törvénykönyvébe biztosított jogával, amikor a dolgozókat érintő valamilyen kérdésben a végrehajtás eltért a megállapodástól, vagy jogszabályellenes volt az intézkedés? Ritkán hallani például olyan esetekről, hogy mondjuk egy szb élt volna a vétójoggal. — Egyik legutóbbi eset poj}1 ezzel kapcsolatos. A Baja és Vidéke Sütőipari Vállalat szakszervezeti bizottsága emelt kifogást — vétót — a vállalati bérintézkedéssel szemben. — Hozza az éppen kapóra jött példát Molnár Ferencné. és ismerteti a történteket. , Olvasóinkat emlékeztetjük rá; hogy augusztus 20-án adták Baján az új kenyérgyárat. Uj üzem. új technológia, ami a munkások egyenletesebb leterhelését is eredményezte a 8 órás műszak alatt. Ez persze a túlórák megszűnését — s ami velejárt, bizonyos mérvű jövedelemcsökkenést is jelentett. Az így támadt feszültség is indokolttá, szükségessé tett vállalati bérintézkedést. Mármost mi lett volna ennek jogszerű, törvényes, menete? A vállalat vezetői tájékozódnak, miként alakult a bórfelhasz- nálás az év addig eltelt nyolc hónapjában. Ebből már kitűnik, mekkora a bérmegtakarítás ösz- szege. Ugyanakkor annak megvizsgálása sem mellőzhető, hogy az adott vállalatnál hogyan alakult az azonos munkakörben dolgozó munkások bére. ' Mindezek ismeretében kellett volna informálni a szakszervezeti bizottságot, mint testületet, hogy milyen munkakörökben — milyen bérfejlesztést javasolnak. Ezután az szb egyetértése alapján adták volna, le a jogot az érintett üzem vezetőjének, hogy az ottani bizalmiakkal egyetértésben osszák el személyekre b.z emelésre rendelkezésre álló összeget. Ehelyett eme jogokat a vállalat egyik vezetője tartotta meg magának, így a bizalmiak egyetértési jogköre nem juthatott érvényre. A következmény többek kpzt az lett, hogy nem azok részesültek magasabb mértékű béremelésben, akik arra — az üzemben eltöltött idejük, jó és fegyelmezett munkájuk, magatartásuk révén — legérdemesebbek voltak. Az ,-,egyszemélyi" döntés bizony eltért a közösségi megítéléstől; ami nyilvánvalóan sértette a munkások igazságérzetét. Nem értett egyet az elosztással a szóban forgó üzem kollektívája, s természetesen a szakszervezeti bizottság sem fogadhatott el ilyen intézkedési módszert, ami figyelmen kívül hagyva a szakszervezeti szerv, a bizalmiak törvényes jogait, a „kész tények” antidemokratikus eszközével élt. Helyesen és törvényes jogaival élt tehát a vállalati szb, amikor kifogást — vétót — emelt ezzel a bérintézkedéssel szemben. A vállalat igazgatója a vétót elfogadta, és intézkedett a bérfejlesztés törvényes végrehajtására. Ennek megfelelően most már a szakszervezeti bizottság és a bizalmiak egyetértésével került sor a bérfejlesztésre. Ennek eredményeképpen a fegyelmezettebben, jobban dolgozó munkások az előzőnél magasabb béremelésben részesültek, és a korábbi bérfeszültségeket is sikerült felszámolni. — Az első — szabálytalan — elosztás szerint negyvenegyen kaptak . volna béremelést — mondja Molnár Ferencné. — A vétó utáni törvényes intézkedés során ötvenketten részesültek belőle, a végzett alapján. A ÉDOSZ megyebizottsága a megyei tanács vb mezőgazdásági és élelmezésügyi osztályával együtt vizsgálta meg a vállalati intézkedéseket. Megállapította, hogy az szb helyesen járt el, amikor élt a Munka Törvénykönyve biztosította jogával. Gondoljuk, — a történtekből a felügyeleti szerv Is levonja a szükséges tanulságot és következtetést. Az esetből azt a tanulságot szűrhetik le a gazdasági vezetők; hogy a bérintézkedések végrehajtása sokoldalú és konkrét előkészítést igényel, — és nem nélkülözhető a végrehajtás ellenőrzése sem. Arra is felhívja a figyelmet, hogy kötelesek tiszteletben tartani a szakszervezetek jogait; és megteremteni az érvényesülésükhöz szükséges feltételeket. Ez egyben az üzemi demokrácia érvényesülésének, a dolgozók alkotó kezdeményezése kibontakozásának nélkülözhetetlen feltétele. Tóth István TŰL A MEGYEHATÁRON Kirándulóerdő Debrecenben Az Országos Erdészeti Egyesület ez évi vándorgyűlése alkalmával mutatták be a születőben levő debreceni kirándulóerdőt. Az új üdülési létesítmény a várostól mintegy 6 kilométerre, az erdős- puszták övében helyezkedik el. Nagysága több ezer hektár. Kialakítását az a felismerés sugallta, hogy a debreceni Nagyerdőt az ezredfordulóra a népesség emelkedésével kinövi a város. A kirándulóerdő létrehozásában több, az eddigitől eltérő alapelvet alkalmaztak. Érdemes közülük néhányat említeni. Előzetesen átfogó és részletes terv készült, amelyben a vízfelületek, autóúthálózat, parkolók, étterem, úttörőtábor, téli sportolásra alkalmas terep kialakítása, botanikus kert, stb. egyaránt helyet kapott. A felsorolásból már kitűnik, hogy az üdülőerdő nemcsak egy szakma — az erdészet — szív- ügye volt hanem számos szakágazat képviselői fogtak össze. Az illetékesek anyagiakkal is jelentősen segítették a kitűzött célok megvalósítását. Elsietett parcellázásokkal nem rontották el a táj képét, hanem természetes jellegét igyekeztek megőrizni. Az üdülőerdő: formálása során arra is gondoltak a szakemberek, hogy vízfolyásokkal, • A debreceni kirándulóerdőben a tó partjára üdülőközpontot építettek. vízfelületekkel tegyék változatosabbá a környezetet. A vízi üdülés megteremtésén kívül bővítették a tájat szépítő fafajok választékát is. Áttörtek azon a sokszor hagyományosnak tűnő szemléleten, amely üdülőerdőt csak zárt erdőfelületként tud elképzelni. Számos füves tisztás, tágas térség is ékelődik az erdők közé. Az üdülőerdő látogatását minden, Debrecen környékére látogatónak ajánljuk — egyben követendő például szolgálhat a megyében. Dr. Szodfridt István Szerkesztőségi megjegyzés: A Bács-Kiskunban található parkerdő a Kecskemét-Csalános, a lakiteleki Tős, a kiskunhalasi Török és Sóstói, a kunfehértói Erdei Ferenc parkerdő — az utóbbit az idén adták át — nem elégíti ki az igényeket, mivel nagyobb kirándulásokra kis területük miatt nem adnak módot. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság felügyelete alá tartozó mintegy 65 ezer hektár erdőből az ezredfordulóig 12 ezer hektárt alakítanak át közjóléti célokra. Ennek megvalósításánál a helyi sajátosságokat figyelembe véve, érdemes hasznosítani a debreceni kirándulóerdő létesítésénél szerzett tapasztalatokat is. A tervekben szerepel néhány autós• pihenő kialakítása a solti szigeten, a nyárlőrinci Nagyerdőbe» vala. mint Fülöpszállás határában, a dunaföldvári betonút mellett. Viszontagságosán utaznak a kadafalviak
