Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-23 / 275. szám

■ í • PETŐFI NÉPE 1917. november 23. A világgazdasági változások, a nemzetközi piacon élesedő verseny a magyar vállalatokat is keményebb feltételek elé állítják. Már az ötödik ötéves terv indulásának évében, 1976- ban is látszott, hogy a magasabb követelményeket csak jobb exportszerkezettel lehet kielégíteni, s az is: ennek érdekében fel kell gyorsítani a termékszerkezet-átalakítást. A Magyar Nemzeti Bank — mint ismeretes —, 1976-ban e célból hir­dette meg a tőkés export-árualapok fejlesztésére szolgáló 45 milliárdos hitelpályázatot. Negyvenötmilliárd sorsa Pulai Miklóstól, a Magyar Nem­zeti Bank első elnökhelyettesétől az exportfejlesztő hitelek sorsá­ról érdeklődünk. Megkérdezzük: milyen tapasztalatokat szerzett a bank a hitelek odaítélésében, il­letve a hitelek felhasználásában: a vállalatok miként teljesítik kö­telezettségeiket? — Az elmúlt esztendő jórészt a felkészülés jegyében telt el, s még az idén Is javában kötöttünk olyan hitelmegállapodásokat, amelyek az export növelését cé­lozták. Pontosabban: az 1977. első kilenc hónapjában megkötött szerződések több mint 40 száza­iéira a bármely piacon gazdasá­gos exportárualapok bővítését szolgálja. Fontos tapasztalat, hogy ezekben a beruházásokban — összehasonlítva másokkal —, a korszerű gépek és berendezések aránya lényegesen nagyobb, mint az építési hányad. Ez kedvező. Az Idei engedélyezéssel együtt a 45 milliárdos exportfejlesztő hitelkeret több mint 90 százalé­kának kihelyezésére a bank szer­ződést is kötött. Ügy v'éljük, hogy ezzel pénzügyileg lehetővé vált, hogy a vállalatok fontos, népgaz­dasági érdekeket szolgáló fejlesz­téseiket az ötéves terv közepétől gyorsuló ütemben, folyarftatosan befejezzék. Az eredeti ütemezés­hez képest gyorsabb a hitelek fel- használása is. Az év végéig elő­reláthatóan mintegy 3 milliárd forinttal több hitelt folyósítunk a tervezettnél, s ez a többlet teljes egészében az exportképesség fo­kozását szolgálja. Tavaly ugyan­erre a célra 8 milliárdot fordítot­tunk, az idén összesen 12 milliárd forint folyósítást várunk. Az exporttermelés növelését szolgáló vállalati fejlesztési tö­rekvések támogatása természete­sen indokolt, hiszen ez megfelel a népgazdaság érdekeinek is. — A szándékkal valóban nincs baj, a végrehajtásban azonban gondokról hallani. Továbbra is a késések, a költségek túlzott nö­vekedése jellemzi a beruházások, vállalati fejlesztések jelentős ré­szét. Ha pedig ez így van akkor a népgazdaság érdekei — csak­úgy, mint a vállalatoké — csor­bát szenvednek!.., — Csakugyan, az ötödik ötéves terv harmadik évében kétségkívül nagyon sok múlik majd azon: a vállalatok hogyan teljesítik köte­lezettségeiket. A minden piacon gazdaságos export árualapok fej­lesztésére szolgáló hitelmegálla­podások alapján 1978-ra a vál­lalatoknak mintegy 10—12 mil­liárd forint körüli többlet export­ra vonatkozó kötelezettség válla­lását tartjuk nyilván. Helyesebb talán így fogalmazni: 12 milllárd- dal nagyobb tőkés exporttal szá­molunk. Erre a népgazdaságnak feltétlenül szüksége van, hiszen — a kormány hitelpolitikájának megfelelően — külföldi kölcsönö­ket is felvettünk, hogy meggyor­sítsuk export célú fejlesztésein­ket. Ezeknek a kölcsönöknek visz- szaflzetésében pedig a várt ex­porttöbbleteknek igen fontos sze­repe van. A Magyar Nemzeti Bank meg­különböztetett figyelemmel kísé­ri a hitelek felhasználását, a be­ruházások, fejlesztések menetét — s ahol erre szükség mutatko­zik, sajátos eszközeivel be is avat­kozik. Tapasztalataink, vizsgála­taink ugyanis azt mutatják, hogy egyes beruházásoknál késés mu­tatkozik, és így veszélyben van a várt többletexport is. Megállapí­tottuk hogy a legtöbb esetben nem pénzhiány akadályozza a munkát, hanem a kelleténél gyengébb elő­készítés, szervezés. Az is előfor­dul, hogy késlekedik a vállalat, illetve nem elég megfontoltan dönt a beruházások megkezdésé­ről. A Magyar Nemzeti Bank — pénzügyi eszközeivel —, mindent elkövet annak érdekében, hogy a vállalatok exportfejlesztő beru­házásai mind jobban haladjanak. Szükség van azonban arra hogy az év háralevő részében és jö­vőre az illetékes ágazati szervek, minisztériumok és főleg a válla, latok vezetői jobb szervező mun­kával hárítsák el a késedelmeket kiváltó okokat és különösen az exportfejlesztő-beruházások ha­táridőre történő megvalósítását. Nem az új jelentkezők kedvét akarom elvenni, de mégis hang­súlyoznom kell, hogy azokkal a vállalatokkal és szövetkezetekkel szemben, amelyek nem teljesítik a hitelszerződésben vállalt köte­lezettséget, azaz nem produkál­ják a vállalt többlet exportot, vagy nem érik el az ígért jöve­delmezőséget devizában és forint­ban. kénytelenek leszünk hltel- és kamatszankciókat életbe lép­tetni. Reméljük, hogy erre csak elvétve kerül sor. Mindemellett az MNB változatlanul várja a vállalatok és szövetkezetek aján­latait exportárualapok bővítését segítő beruházásokra, hogy a hi­telek nyúlásakor minél szélesebb körből választhassa ki a népgaz­daság számára a legelőnyösebbet. A bank az eddigieknél is na­gyobb figyelmet fordít a hitelké­relmek elbírálásában a fejleszté­sek előkészítésére a termékek piac- és exportképességére, a béfektetések devizában és forint­ban történő gyors megtérülésére, M. I. ANYAGI ÖSZTÖNZÉS A HÁZTÁJIBAN Növekszik a kedv a tehéntartásra A mezőgazdaság egyes ágaza­taiban még hosszú ideig jelentős szerep vár a háztáji gazdaságok­ra, az onnan származó termékek­re, terményekre. Az 1975 előtti Időszakban nem volt megfelelő az ösztönzés, amelynek a te­nyésztői kedv csökkenése lett a következménye. A korábbi években bevezetett, majd 1975—70-ban lényegesen ja­vított állami támogatás, a háztá­ji borjúszaporulat szervezett és nagyon kedvező felvásárlási ára olyan _ pénzbevételt forrás, ami jelentősen fokozta a tenyésztési kedvet. Egy három tehenet tartó kistenyésztőnek állami támogatás címén az első tehén után 2500 forint, a második és harmadik te­hén egy éves tartása után 5—5 ezer, összesen 12 500 forint a be­vétele. • Háztáji tehenészetből vásárolt tejet minősítenek a bácsbokodi vajüzemben. (Méhes! Éva felv.) A kedvező borjúfelvásárlás — magyartarka üsző 45 forint kilo­grammonként, feíketetarka FI üsző 75 forint kilogrammonként — 100 kilogramm súlyhatár ese­tén is évente 8—7 ezer ' forint tehenenként. Az állami támoga­tás és borjúértékesítés tehenen­ként, évente 10 ezer forint be­vételt jelent. A három tehén után értékesített évi 6 ezer liter tej öt forint literenkénti áron számolva 30 ezer forint. Mindent összevetve a három tehén legke­vesebb 60 ezer forint árbevételt hoz a háztáji tehéntartónak. Ked­vező körülmények között ennek 40 százaléka tiszta jövedelem. A tartási gondokat könnyíti az állam, amikor a háztáji kisgépek vásárlóit támogatja, mert a kis­gépeket már eleve 40 százalék­kal olcsóbban adják. Az is igaz viszont, hogy egyes könnyen ke­zelhető és olcsó fejőgépek alig kaphatók. Az AGROKER felada­ta lenne a forgalmazás. A válla­lat ezzel egyetért, de fejőgépet még keveset forgalmaz. Általánosan elfogadott véle­mény volt korábban, hogy a kis­üzemi tehénszám-csökkenést nem lehet megállítani, mert a tehéntartók jelentős része 1 idős ember, felszámolódik a tanyavi­lág, korlátozott a tömegtakar­mány beszerzési lehetőség stb. Sok az igazság ezekben, de úgy látszik, mégis van megoldás. Ha jelentős jövedelmet ad a tehén­tartás, az idősebbeket felváltják a fiatalok, a villamosítás vissza­tartja az embereket a városba költözéstől, a tömegtakarmány termelést segítő, vagy teljesen magára vállaló nagyüzem megol­dást nyújt ezekre a problémákra. A háztáji tehéntartás ösztön­zésére az elmúlt évben közel 40 millió, ebben az évben — a ja­nuár 1-én megemelt összeg alap­ján — már több, mint 90 millió forint állami támogatást kapnak az érdekeltek, A több, mint 130 millió forintos állami támogatás mit eredményezett Bács megyé­ben? Az 1975. év végi létszámhoz vi­szonyítva 5 százalék növekedés tapasztalható és a háztáji állo­mány újra meghaladta a 25 ez­ret. Á tejtermelés is kedvezően alakult. 1975-ben 71 millió, ta­valy mintegy 68 millió, az idén megközelítően 72 millió liter tej szolgálja a kisárutermelésből az élelmezési célokat. A háztáji tenyészanyagot is juttat a nagyüzemekbe. Az üsző- szaporulat felvásárlása és a ke­resztezés! munka eredményekép­pen öt év alatt több, mint 13 ezer üszőborjút vásároltak fel. A tenyésztési céloknak megfe­lelően egyre több keresztezett üsző kerül majd felkínálásra. Az ez évi termékenyítések eredmé­nyeként jövőre a háztáji 4 ezer Hven üszőt juttat a nagyüzemek­nek. Az, hogy a tehéntartók között egyre több a fiatal, elsősorban az 1975, március 31-i állapothoz vi­szonyított létszámnövelés támo­gatásának tulajdonítható. Ilyen esetben az összeget négy évre elő­re fel lehet venni, ebből kisebb pótlással a vemhesüsző megvásá­rolható. Az elmúlt évben és az Idén mintegy 2200 ilyen vemhes­üsző beállításával növelték a háztájit. A helyszíni létszám- és minő­ségellenőrzések azt bizonyítják, hogy ezek az üszők megfelelő helyre kerültek, biztosított a tartás és takarmányozás. Csak egészen kis számban tapasztal­tuk, hogy nincsenek meg a tartá­si feltételek, hogy az állami tá­mogatást csupán üzleti szempont­ból vették fel. A háztáji és kisegítő gazdasá­gok részére (kifizetett állami tá­mogatás összességében nagyon jól hasznosult. Ha ugyanezt a fej­lesztést a 2200 újonnan beállított vemhesüszőt figyelembe véve a nagyüzemekben kellett volna megvalósítani, a háztájinak ki­fizetett támogatás még az istálló építésére sem lett volna elegen­dő. Bense Ferenc , A megyeszékhely centrumától mintegy tíz kilométernyi távol­ságra fekszik a közigazgatásilag városi irányítású Kadafalva, ahol kétezernél jóval többen laknak, s közülük sok százan utaznak na­ponta a kecskeméti munkahe­lyükre és vissza. E létszámot je­lentősen gyarapítják a bölcsődé­be, óvodába járó gyermekek, minthogy a település nem rendel­kezik ilyen intézményekkel. A rendszeresen közlekedők elenyé­sző része saját járművével teszi meg az utat, az emberek zöme azonban az autóbuszt veszi igénybe. A Volán 9-es számú Vállalat hétköznaponként huszonhárom járatpárral igyekszik kielégíteni az utazási igényeket. Ha a nagy befogadóképességű, csuklós bu­szok vannak forgalomban, még elviselhető az utazási körülmény, de amikor a „lerobbantak” he­lyére jobb híján csak kis kocsi­kat tud beállítani a vállalat, ak­kor szinte kibírhatatlan a tumul­tus. Erről értesítette most szer­kesztőségünket Oláh Józsefné ol­vasónk is, aki sürgős intézkedést kér a zsúfoltság csökkentése ér­dekében. Sokak nevében azt javasolja, hogy legalább az utazási csúcs­időben — a reggeli és a délutánt órákban — csak Kadafalváról, illetve addig közlekedtesse jára­tait a Volán, a ballószögiek — kik jelenleg ugyanazon buszt használják, mint a kadafalviak — szállítását pedig újabb kocsi se­gítségével oldja meg. Mi abban a reményben tesszük közzé a valóban közérdekű pa­naszt, hogy mielőbb intézkednek az illetékesek, s véglegesen meg­szűnik a kadafalviak viszontagsá­gos buszozása! □ SZERKESZTŐI ÜZENETEK □ F. K.-né, Kiskun!élegyháza: A leve­lében közölt eset — az ön utcai bán­talmazása — kimeríti a garázdaság tényét. Ezzel kapcsolatban azonban csak a bíróságnak van Joga megálla­pítást tenni, ítéletet hozni. Csupán tájékoztatásul mondjuk el. hogy a garázdaság — verekedés, erőszakos­kodás. mások molesztálása stb. — a szocialista együttélésre veszélyes bűn- cselekmény. az elkövetőinek meg- rendszabélyozása tehát társadalmi ér­dek. s nemcsak hatósági feladat. „Kisfáiban lakunk" Jelige, Kecske­mét: a 17-es Jelzésű helyi közleke- désű autóbusz a gátért Iskola meg­szűnése óta elsősorban a környékbe­li diákokat szállítja a város belterü­letén levő oktatási Intézményekbe. ■ onnan vissza. E célnak megfelelően van kialakítva a naponta kétszer megtett útvonala Is, melyet nem in­dokolt módosítani az önök által kért városközponti megálló közbeiktatásá­val, A centrumba történő utazáshoz a lakóhelyükhöz szintén közeli kül­ső végállomásról induló 3-as számú Járatokat szíveskedjenek Igénybe venni a jövőben. „Kismama” Jelige, Szabadszállás: Jogszabály írja elő. hogy a szülési szabadságon levő anyát fegyelmi ha­tározattal sem lehet elbocsátani. A húsz hét elteltével — vagyis az em­lített szabadság lejártával — azonban végre kell hajtani ezen Intézkedést. »Nyugdíjaskor" jelige, Kecskemét: A Legfőbb Ügyészség nemrégen tet­te közzé azon állásfoglalását, misze­rint a negyven. Illetve az ötven éves munkaviszonnyal Járó Jubileumi Ju­talmat a legalább harmincöt, vala­mint a negyvenöt év szolgálati Idő megléte esetén Is ki kell fizetni a dolgozónak, ha a munkaviszonyát nyugdíjazás miatt megszünteti. „Dolgozó” Jelige, Császártöltés: A népgazdasági feladatok maradéktalan megvalósulását nem kis mértékben veszélyeztető, tehát az össztársadal­mi érdekkel összeegyeztethetetlen gyakori munkahelyváltoztatások meg­szűnését hivatottak elősegíteni azok a Jogszabályok, melyek az úgynevezett vándormadarakkal szemben tartal­maznak különféle szankciókat. Ezek sorából — kérdésére felelvén — most csak egyet ismertetünk, nevezetesen, hogy aki az újbóli munkábaállása előtti egy éven belül már harmad­szor létesít munkaviszonyt, s a ko­rábbi foglalkoztatását felmondás. Il­letve kilépés révén szüntette meg. vagy akinek a „kilépett” bejegyzés szerepel a munkakönyvében, az al­kalmazása tizenkét hónapjáig csupán a munkakörére előirt bér alsó hatá­rának összegét kaphatja, a Jutalom­ban sem részesülhet. összeállította: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. • Telefon: 12-516 Takarmányozás Hosszú idő óta hiányzik olyan takarmányozási szakkönyv, amely tömören a gyakorlat és az okta­tás számára egyaránt megfelelő rendszerezésben és terjedelemben foglalja össze a témakör legfon­tosabb Ismereteit. Herold István négy fő részre tagolt könyve a takarmányozás vertikumát felöleli az általános takarmányozási ismeretektől kezdve a tartósítás, a tárolás, a feldolgozás és az előkészítés fel­adatain keresztül a gazdasági ál­latok gyakorlati takarmányozá­sáig. Nagy gondot fordít a szerző az elméleti alapozásra, az eddigi kis­sé statikus kémiai szemléletmód­tói eltérően az összefüggéseket teljesebben feltáró táplálkozás- élettan ismereteire épít. A gyakorlati takarmányozási témák tárgyalásakor technológiai szemléletet érvényesít. Tág teret szentel a tartósítási és kiosztási technológiák tárgyalásának, külö­nös tekintettel e munkafolyama­tok gépesítésére és automatizálá­sára. A 169 ábra szorosan a monda­nivalóhoz kapcsolódik, azt szem­lélteti, kiegészíti. Célját, a korszerűséget sikerült elérnie, s így a gyakorló szak­emberek és az egyetemi hallga­tók számára egyaránt jól hasz­nálható könyv került (ki tolla alól. Vétót emelt a szakszervezet, az igazgató elfogadta, s intézkedett... Molnár Ferencnévél, az ÉDOSZ megyebizottságának titkárával arról beszélgetünk, hogy a szak- szervezeti szervek feladataik el­látásához széles körű jogokkal ren­delkeznek. E jogok a dolgozók; a szakszervezeti tagok jogai, s a szakszervezeti bizottságok, bizal­miak az ő képviseletükben, meg­bízásukból és részvételükkel ér­vényesítik azokat. — Az elvtársnőt nemrég válasz­tották meg az ÉDOSZ megyei titkárának. Aliig több mint há­romhónapos ebbeli működése óta volt-e már tapasztalata arról, hogy például egy vállalati szak- szervezeti szerv élt a Munka Tör­vénykönyvébe biztosított jogával, amikor a dolgozókat érintő vala­milyen kérdésben a végrehajtás eltért a megállapodástól, vagy jogszabályellenes volt az intézke­dés? Ritkán hallani például olyan esetekről, hogy mondjuk egy szb élt volna a vétójoggal. — Egyik legutóbbi eset poj}1 ezzel kapcsolatos. A Baja és Vi­déke Sütőipari Vállalat szakszer­vezeti bizottsága emelt kifogást — vétót — a vállalati bérintéz­kedéssel szemben. — Hozza az éppen kapóra jött példát Mol­nár Ferencné. és ismerteti a történteket. , Olvasóinkat emlékeztetjük rá; hogy augusztus 20-án adták Baján az új kenyérgyárat. Uj üzem. új technológia, ami a mun­kások egyenletesebb leterhelését is eredményezte a 8 órás műszak alatt. Ez persze a túlórák meg­szűnését — s ami velejárt, bizo­nyos mérvű jövedelemcsökkenést is jelentett. Az így támadt feszült­ség is indokolttá, szükségessé tett vállalati bérintézkedést. Mármost mi lett volna ennek jogszerű, törvényes, menete? A vállalat vezetői tájékozód­nak, miként alakult a bórfelhasz- nálás az év addig eltelt nyolc hó­napjában. Ebből már kitűnik, mekkora a bérmegtakarítás ösz- szege. Ugyanakkor annak meg­vizsgálása sem mellőzhető, hogy az adott vállalatnál hogyan ala­kult az azonos munkakörben dolgozó munkások bére. ' Mindezek ismeretében kellett volna informálni a szakszervezeti bizottságot, mint testületet, hogy milyen munkakörökben — milyen bérfejlesztést javasolnak. Ez­után az szb egyetértése alapján adták volna, le a jogot az érin­tett üzem vezetőjének, hogy az ottani bizalmiakkal egyetértésben osszák el személyekre b.z emelés­re rendelkezésre álló összeget. Ehelyett eme jogokat a válla­lat egyik vezetője tartotta meg magának, így a bizalmiak egyet­értési jogköre nem juthatott ér­vényre. A következmény többek kpzt az lett, hogy nem azok ré­szesültek magasabb mértékű bér­emelésben, akik arra — az üzem­ben eltöltött idejük, jó és fegyel­mezett munkájuk, magatartásuk révén — legérdemesebbek voltak. Az ,-,egyszemélyi" döntés bizony eltért a közösségi megítéléstől; ami nyilvánvalóan sértette a munkások igazságérzetét. Nem ér­tett egyet az elosztással a szó­ban forgó üzem kollektívája, s természetesen a szakszervezeti bi­zottság sem fogadhatott el ilyen intézkedési módszert, ami figyel­men kívül hagyva a szakszerve­zeti szerv, a bizalmiak törvényes jogait, a „kész tények” antide­mokratikus eszközével élt. Helyesen és törvényes jogaival élt tehát a vállalati szb, amikor kifogást — vétót — emelt ezzel a bérintézkedéssel szemben. A vállalat igazgatója a vétót elfo­gadta, és intézkedett a bérfej­lesztés törvényes végrehajtására. Ennek megfelelően most már a szakszervezeti bizottság és a bi­zalmiak egyetértésével került sor a bérfejlesztésre. Ennek eredmé­nyeképpen a fegyelmezettebben, jobban dolgozó munkások az elő­zőnél magasabb béremelésben részesültek, és a korábbi bérfe­szültségeket is sikerült felszá­molni. — Az első — szabálytalan — elosztás szerint negyvenegyen kaptak . volna béremelést — mondja Molnár Ferencné. — A vétó utáni törvényes intézkedés során ötvenketten részesültek be­lőle, a végzett alapján. A ÉDOSZ megyebizottsága a megyei tanács vb mezőgazdásági és élelmezésügyi osztályával együtt vizsgálta meg a vállalati intézkedéseket. Megállapította, hogy az szb helyesen járt el, ami­kor élt a Munka Törvénykönyve biztosította jogával. Gondoljuk, — a történtekből a felügyeleti szerv Is levonja a szükséges tanulságot és következtetést. Az esetből azt a tanulságot szűrhetik le a gazdasági vezetők; hogy a bérintézkedések végrehaj­tása sokoldalú és konkrét előké­szítést igényel, — és nem nélkü­lözhető a végrehajtás ellenőrzése sem. Arra is felhívja a figyelmet, hogy kötelesek tiszteletben tarta­ni a szakszervezetek jogait; és megteremteni az érvényesülésük­höz szükséges feltételeket. Ez egy­ben az üzemi demokrácia érvé­nyesülésének, a dolgozók alkotó kezdeményezése kibontakozásá­nak nélkülözhetetlen feltétele. Tóth István TŰL A MEGYEHATÁRON Kiránduló­erdő Debrecenben Az Országos Erdészeti Egyesü­let ez évi vándorgyűlése alkal­mával mutatták be a születőben levő debreceni kirándulóerdőt. Az új üdülési létesítmény a várostól mintegy 6 kilométerre, az erdős- puszták övében helyezkedik el. Nagysága több ezer hektár. Ki­alakítását az a felismerés sugall­ta, hogy a debreceni Nagyerdőt az ezredfordulóra a népesség emelkedésével kinövi a város. A kirándulóerdő létrehozásá­ban több, az eddigitől eltérő alap­elvet alkalmaztak. Érdemes közü­lük néhányat említeni. Előzetesen átfogó és részletes terv készült, amelyben a vízfelületek, autóút­hálózat, parkolók, étterem, úttörő­tábor, téli sportolásra alkalmas terep kialakítása, botanikus kert, stb. egyaránt helyet kapott. A felsorolásból már kitűnik, hogy az üdülőerdő nemcsak egy szakma — az erdészet — szív- ügye volt hanem számos szakága­zat képviselői fogtak össze. Az il­letékesek anyagiakkal is jelentő­sen segítették a kitűzött célok megvalósítását. Elsietett parcellázásokkal nem rontották el a táj képét, hanem természetes jellegét igyekeztek megőrizni. Az üdülőerdő: formá­lása során arra is gondoltak a szakemberek, hogy vízfolyásokkal, • A debreceni kirándulóerdőben a tó partjára üdülőközpontot építet­tek. vízfelületekkel tegyék változato­sabbá a környezetet. A vízi üdü­lés megteremtésén kívül bővítet­ték a tájat szépítő fafajok válasz­tékát is. Áttörtek azon a sokszor hagyományosnak tűnő szemléle­ten, amely üdülőerdőt csak zárt erdőfelületként tud elképzelni. Számos füves tisztás, tágas térség is ékelődik az erdők közé. Az üdülőerdő látogatását min­den, Debrecen környékére látoga­tónak ajánljuk — egyben köve­tendő például szolgálhat a me­gyében. Dr. Szodfridt István Szerkesztőségi megjegyzés: A Bács-Kiskunban található park­erdő a Kecskemét-Csalános, a la­kiteleki Tős, a kiskunhalasi Tö­rök és Sóstói, a kunfehértói Er­dei Ferenc parkerdő — az utób­bit az idén adták át — nem elé­gíti ki az igényeket, mivel na­gyobb kirándulásokra kis terüle­tük miatt nem adnak módot. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság felügyelete alá tartozó mintegy 65 ezer hektár erdőből az ezredfordulóig 12 ezer hektárt alakítanak át közjóléti célokra. Ennek megvalósításánál a helyi sajátosságokat figyelembe véve, érdemes hasznosítani a debreceni kirándulóerdő létesítésénél szer­zett tapasztalatokat is. A tervek­ben szerepel néhány autós• pihenő kialakítása a solti szigeten, a nyárlőrinci Nagyerdőbe» vala. mint Fülöpszállás határában, a dunaföldvári betonút mellett. Viszontagságosán utaznak a kadafalviak

Next

/
Oldalképek
Tartalom