Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-15 / 268. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxn. évi. 268. szám Ára: 90 fillér 1977. november 15. kedd • Az Elnöki Tanács elnöke mexi­kói látogatásának befejező napján egy kis herendi figurát adott át Carlos Hank Gonzalesnek, Mexi­kóváros főpolgármesterének. (Te^ lefoto — AP — MTI — KS.) A tudományos egyesületek eredményei és tervei Az elmúlt másfél esztendőben elért eredményekről, vala­mint az elkövetkező hét év feladatairól hangzott el beszámoló tegnap az MTESZ megyei szervezetének választmányi ülésén, amelyet Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában tartottak. A XI. kongresszus irányelvei, valamint az V. ötéves tervtör­vény fontos gazdaságpolitikai cé­lok megvalósítását rögzíti, .egye­bek között az ipari és a mező- gazdasági termelés hatékonysá­gának fokozását. A megyei tudo­mányos szervezet azoknak a fel­adatoknak a teljesítésében igyek­szik segítséget nyújtani, amelyek Bács-Kiskun ipari és mezőgaz­dasági üzemeiben a hatékonyság javításához, a tervek teljesítésé­hez a legfontosabbak. Ezek a té­mák szerepeltek a szervezet más­fél évvel ezelőtt kidolgozott programjába« is. A megvalósí­tásról Szabó Lajos, az MTESZ megyei társelnöke írásban adott számot. A beszámolóból kitűnt: a me­gye szakemberei — több, mint ötezren — 25 műszaki-tudomá­nyos egyesületben, azok helyi csoportjában tevékenykednek. Olyan megyei és országos jelen­tőségű rendezvényekre került sor az elmúlt másfél év alatt, ame­lyek jól példázták, ugyanakkor segítették is a már említett cé­lok megvalósulását. Szervezésük­ben Kecskeméten rendezték az alföldi városok területfejlesztési konferenciáját, az országos kör­nyezetvédelmi, az ipari robotok­kal foglalkozó tanácskozásokat, az iparjogvédelmi napokat és a magyar alupigmentgyártás jubi­leumi szimpozionját. Minden év­ben megrendezik a műszaki he­teket, amelyek egyre inkább be­töltik szerepüket Ennek kereté­ben ismertetik a tudományos munka eredményeit, hasznosítá­sát a termelésben. A műszaki heteken tartott előadásokat évről évre többen hallgatják. Az ezzel párhuzamosan megrendezett kü­lönböző kiállítások pedig egy-egy iparág megyei fejlődését is jól érzékeltetik. Az idén az országos automatizálási, oktatási, vala­mint a biokémiai konferencia, a vegyésznapok és az újítók kiállí­tása jelentette a legrangosabb eseményt. Az MTESZ megyei elnöksége törekszik a tudományos egyesü­letek munkájának összehangolá­sára, a szervezeti élet fejleszté­sére. A már jelzett időszakban több fontos, a megyét érintő té­mában dolgozott ki egy-egy el­nökségi tag vitaanyagot, amelyet széles körben megtárgyaltak. Egyebek között a megye V. öt­éves tervfeladatait is megvitat­ták. Az egyesületi és műszaki­tudományos munka fejlesztése céljából az elnökség több egye­sület megalakulását kezdemé­nyezte. Ennek nyomán Kecske­méten négy, Baján pedig három új szakcsoport, illetve tudomá­nyos társaság kezdte meg tevé­kenységét. A megyei szervezet egyik fon­tos feladata az oktatás és to­ISMERTETTÉK A MEXIKÓI LÁTOGATÁSRÓL KIADOTT KÖZÖS KÖZLEMÉNYT Losonczi Pál Ecuadorba utazott Losoncai Pál, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének mexikói hivatalos lá­togatása a vasárnapi kulturális programmal befejeződött Hétfőn — magyar idő szerint délután öt órakor — ismertették a látoga­tásról kiadott közös közleményt. A két államfő ebben (többek köezött hangsúlyozta, hogy a hi­vatalos tárgyalásokon széles kö­rű és gyümölcsöző eszmecserét folytattak. Áttekintették a nam- ‘ zjetfcözi helyzetet, különös figyel­met fordítottak a világbékét és biztonságát érintő kérdéseikre. Is­mételtein kifejezték országaik el­tökéltségét, hogy továbbra is se­gítik az enyhülés megszilárdítá­sát, az általános és a teljes le­szerelést, valamint a világbékét veszélyeztető konfliktusok tényle­ges és tartós megoldását. Részletes megbeszélést folytat­tak a magyar—mexikói kapcsola­tok fejlődéséről, leszögezték, hogy a két ország kapcsolatait a szí­vélyes légkör, az együttműködé­si készség a kölcsönös megértés és tiszteiét jellemezi. Megállapí­tották. hogy széles körű lehetősé­gek nyílnak a két ország politi­kád, gazdasági, kulturális és mű­szaki-tudományos kapcsolatai­nak fejlesztésére. Elhatározták, hogy fokozzák kormányuknak a kapcsolatok elmélyítésére irányu­ló erőfeszítéseit, különös tekintet­tel azokra a területekre, ahol az együttműködés rövid távon is eredményekkel járhat. Megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítanak a gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolataik fejlesz­tésének. Ebből kiindulva újabb lépéseket tesznek az árucsere­forgalom, az ipart és műszaki együttműködés fej'esztésére, és olyan kooperációs formák közös kidolgozására, amelyek segíthe­tik a két ország gazdasági kap­csolatainak bővítését. Kifejezték érdekeltségűiket abban, hogy ta­nulmányozzák további magyar— mexikói közös vállalatok létre­hozásának lehetőségét Kereske­delmi téren nagyra értékelték a Magyarország és Mexikó között most létrejött megállapodásokat, amelyek — az érvényes kereske­delmi egyezmény alapján — min­den bizonnyal hozzájárulnak a kapcsolatok kiszélesítéséhez. • Kifejezésre juttatták azt az Óhajukat, hogy fejlesztik a kul­turális, oktatási és tudományos cserét. Megvizsgálták ,a tudo­mányos és műszaki együttműkö­dés fejlesztésének konkrét lehe­tőségeit, különös tekintettel a mezőgazdasági együttműködésre. A látogatás alatt aláírták a magyar—mexikói műsizaM -tu­dományos együttműködési ve­gyes bizottság működési szabály­(Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János fogadta Raul Castro Ruz hadseregtábornokot Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Lázár Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Miniszterta­nács elnökének társaságában hétfőn az MSZMP KB székházában fo­gadta Raul Castro Ruz hadseregtábornokot, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a központi bizottság másodtitkárát, az államtanács első elnökhelyettesét, a minisztertanács első elnökhelyet­tesét, a kubai forradalmi fegyveres erők miniszterét, aki katonai kül­döttség élén hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott megbeszélésen részt vett Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter. Jelen volt Jósé Antonio Tabares de Real, a Kubai Köztársaság budapesti rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete. vábbképzés. Tanfolyamaik, szak­mai továbbkébpzések egy részén nemcsak a megye ipari és mező- gazdasági üzemeinek, hanem az Alföld valamennyi nagyobb vá­rosának mérnökei, szakmunkásai részt vettek. Kecskeméten a Tu­domány és Technika Házában csaknem nyolcszáz rendezvényre került sor az elmúlt másfél év­ben. amelynek 81 ezer résztvevő­je volt. A választmányi ülésen dr. Fi- liusz István, a megyei szervezet elnöke ismertette az 1980-ig, il­letve 1985-ig kidolgozott cselek­vési programot. E program meg­jelöli a feladatok végrehajtásá­nak módját, rendszerét, az egye­sületi és szervezeti munka kor­szerűsítését és továbbfejlesztését. Többen mondták el vélemé­nyüket, a két beszámolóval kap- csaolatban. Elismerően szólt a szervezet tevékenységéről Ivicz Vilmos, a megyei pártbizottság munkatársa is. Felszólalásában el­mondta, hogy a műszaki-tudomá­nyos értelmiség egyre inkább betölti azt a feladatot, amelyet a megye párt- és állami vezetése, valamint az ipari és mezőgazda- sági üzemek elvárnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy vannak még tennivalók az egyesületi munka javításában, valamint a tudományos ismeretek szélesebb körű elterjesztésében, amelyre a most kidolgozott cselekvési prog­ram is utal. A programban meg­határozott feladatok végrehajtá­sa ismét nagy előrelépést jelent­het a megyei szervezetnek. Cs. I. Hétfőn az Országházban Gás­pár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke átadta a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa ál­tal adományozott Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést Raul Castro Ruz hadsereg tábornokinak, a kubai és a maigya r nép testvé­ri barátságának erősítésében szerzett kimagasló érdemedért. A Munka Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést kapta Vilma Espta de Castro, a Kubád Kommunista Párt Központi Bizottságának tag­ja, a Kubai Nőszövetség elnöke a Magyar Népköztársaság és a Ku­bai Köztársaság népei testvért, barátsága, valamint a magyar és a kubai nők közötti imtemacio­• Gáspár Sándor átadja a kitün­tetést Raul Castro Ruznak. nallsta kapcsolatok elmélyítését szolgálói, a nemzetközL nőmozga- 1 ómban kifejtett munkássága el­ismeréseként. Sixto Batista San­tana vezérőrnagynak a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köz­társaság fegyveres erőd fegyver­barátságának, testvén együttmű­ködésének erősítése érdekjében kifejtett tevékenysége elismeré­seként a Vörös Csillag Érdem­rend kitüntetést aditák át A ku­bai forradalmi fegyveres erők minisztere által vezetett küldött, ség öt tagja a Kiváló Szolgála­tért Érdemrend kitüntetést kapital TALAJJAVÍTÁS, TALAJVÉDELEM TÖBB EZER HEKTÁRON Öntözéselőkészítés a Duna mentén Főiskolák, kapcsolatok Valamennyi kecskeméti és bajai felsőoktatási intézmény közművelődési bizottsága arra törekszik, hogy a hallgatók J minél közelebb kerüljenek a város kulturális életéhez, mi­nél többen vegyenek részt a szívonalas rendezvényeken. A Bajai Tanítóképző Főis­kola és az ottani városi ta­nács együttműködési megálla­podása arra is kitér, hogy a diákok miként segíthetik a művelődési központ, a városi­járási könyvtár, a múzeum tevékenységét. Ez természetes, hiszen a pedagógusképzéshez a közművelődési gyakorlat is hozzátartozik. A Budapesti Kertészeti Egyetem Kecskemé­ti Főiskolai Karán az idén ve­zették be választható tárgy­ként a közművelődési ismere­teket, hogy a végzett hallga­tók közül minél többen a nép­művelés aktivistáivá válhassa­nak. A megyeszékhelyen főisko­lás bérletet hirdetett a szín­ház, teljes sikerrel. Bács-Kis- kun második legnagyobb vá­rosában is a vízügyi és kép­zős diákok a vendégszereplő társulatok leghűségesebb pár­tolói. A múzeummal a kertészeti főiskola alakított ki igen jó kapcsolatot. Októberben a pusztaszeri ásatásokról készí­tett vándorkiállítást kölcsö­nözték az intézménytől, most az Ady munkásságát bemuta­tót. A moziüzemi vállalattal közösen szovjet filmekből ál­ló sorozatot rendeztek. A Gép­ipari és Automatizálási Mű­szaki Főiskolán jobbnál jobb filmklubok működnek. Időn­ként ankétot is rendeznek. Érdekes vita alakult ki — például — a Küldetésről. Befeléfordulásért egyik fel­sőoktatási intézmény sem ma­rasztalható el tehát, sem Ba­ján, sem Kecskeméten nem törekszenek valamiféle önel­látásra. Hasznosítják amit a város adhat, de érdeklődésük­kel, részvételükkel, jelenlétük szavazatával, a kifejezésben tehetségesek csoportokban való közreműködéssel segítik is. A kecskeméti városi ve­gyeskarban, a bajai Liszt Fe­renc kórusban, vagy a két város szimfonikus zenekará­ban jó néhány diák, tanár sze­repel, de más példákra is hi­vatkozhatnék. Bőségesen akad látni-, hal- lanivaló a főiskolák falai kö­zött. Irtunk már a kecskemé­ti Felsőfokú Óvónőképző Inté­zet Tritéka sorozatáról. A könyvtárban irodalmi, zenei bemutatóval együtt rendezett kiállítások újabb és újabb év­folyamokat tanítanak, gyö­nyörködtetnek. Céltudatosság, igényesség, nagyvonalúság jel­lemzi a GAMF kiállítási prog­ramját. Sokan a „városból is kimennek" egyik-másik meg­tekintésére, Az idén Bács- Kiskun megyében élt vagy itt dolgozó művészekkel ismer­kednek. Szedlacsek Dara Ist­ván takácsmester bemutatko­zását követően Tóth Menyhért tárlatát rendezték meg, de­cemberben Bozsó János fest­ményei kerülnek a tanácste­rem falára. Mindenütt készülnek a ta­vaszi egyetemi, főiskolai kul­turális szemlére. A GAMF ab­ban reménykedik, hogy a sze­gedi területi döntőn az im­már negyedik éve működő ka­marazenekar, a jó erőkkel fel­frissített vegyeskar és irodal­mi színpad méltón képviseli az intézményt. A bajai képzősök sem akarnak csalódást okozni. Különösen irodalmi színpa­dukban, néptánccsoportjuk­ban és énekkarukban bíznak. Természetesen — a kecskemé­tiekhez hasonlóan — más ágakban is képviseltetik ma­gukat. Neveztek a két másik főiskola csoportjai is. A leen­dő óvónők a Debrecenben tar­tandó szemlén vesznek részt. Körültekintően, tartalmasán emlékeznek meg az évfordu­lókról. A bajai képzősök ren­dezvénysorozattal idézik Ady Endre életművét. A GAMF-on kiállították Tavaszi Noémi linósorozatát, vetélkedőt ren­deznek Ady életművéről. Az óvónőképzőbe meghívták Vaj- thó Lászlót. Meghallgatták az irodalmi színpad összeállítását és Istári Judit hallgató önálló estjét. E hó végén fejeződik be a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulója tisz­teletére a három kecskeméti felsőfokú oktatási intézmény között hirdetett többfordulós vetélkedő. Megállapítható, hogy a főis­kolák Bács-Kiskun megyében is a kulturális élet mind erő­sebb bázisai. Bács-Kiskun talajadottsága nagyon szélsőséges. A mezőgaz­dasági művelés alatt álló terület­nek 69 százaléka homok- és szik- talaj, csupán 31 százaléka a jobb minőségű vályog és agyag. Ked­vezőtlen hatásukat fokozza a ta­lajvízszint • nagymértékű ingado­zása, ami gyalü-an idéz elő bel­vízveszélyt. A kenyérgabona-, a • kukorica-, a cukorrépa-, de főként a ker­tészeti növények termesztésében kiemelkedő szerepet betöltő me­gye mezőgazdasági területének mindössze 6 százaléka öntözhető, ez is elsősorban a Duna és a Tisza mentén A IV. ötéves terv időszakában 309,8 milliót költöttek a megyé­ben meliorációra. A felsorolt okok szükségessé teszik a talaj védelmét, termőképességének nö­velését. A meliorációs tevékeny­ség a termőtalaj állagát megóvó agrotechnikai, biológiai, kémiai és műszaki eljárások együttes végrehajtása, amelyet az 1976— 19804g terjedő években is fo­lyamatosan alkalmaznak. • A vízrendezéssel biztonságosan művelhetővé tett talajt műtrágyáz­zák a Kalocsa környéki közös gazdaságban. • Tizennégy önjáró öntözd berendezése van a szabadszállási Lenin Tsz-nek. ahol a melioráció óta 1100 hektár öntözhető. (Méhes! Éva (elvételei.) Foktőtől Dunapa tájig a folyó árvédelmi töltését övező több ezer hektáron még a IV. ötéves tervben kezdődött el az a terep- rendezés, földút- és vízelvezető csatornaépítés, amelynek ered­ményeként a dunaszentbenedekl Üj Hajnal Tsz-ben 960x960 mé­teres üzemi táblákat alakítottak ki. Megteremtették ezzel a leg­korszerűbb művelés, valamint az öntözés alapjait. A dunaszent- benedeki szövetkezet a követke­ző években a tereprendezett szántókon felszín alatti öntöző­csőhálózat építésével csaknem ezer hektár kertészeti növényt tud majd biztonságosan termesz­teni. Ha nincs melioráció, amelyhez jelentős állami támo­gatást is kapott az Űj Hajnal Tsz, akkor ez a terve aligha va­lósulhatna meg a közös gazda­ságnak. Ugyanilyen célt szolgál a többi szövetkezetben is a me­liorációs tevékenység a Duna mentén, valamint Jánoshalmán is, ahol a közelmúltban fogott hozzá a munkához a Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vál­lalat. A melioráció szükségességét indoikolja, hogy az elvégzett munka után a növénytermelés hozamai növekedtek, az ágazat jövedelmezősége javult. A ne­mesnádudvari Kossuth Tsz-ben a lucerna átlagtermése 39,9 má­zsáról 63,4 mázsára nőtt a víz­rendezés és egyéb munkák el­végzése után. Számottevő volt a kukorica termésének emelkedé­se is. Az utóbbi években mind na­gyobb összegű az ültetvénytele­pítés előkészítésével összefüggő meliorációs tevékenység. Enélkül szőlőt, gyümölcsöst ültetni nem , is lehet. Különösen jelentős, a te­rep rendezésén-e, talaj előkészítésé­re felhasznált összeg az V. ötévé* terv meliorációs pénzügyi kereté­ből, amit a 10 ezer hektár szőlő < és gyümölcsös telepítési munká­ja Indokol. K. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom