Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-13 / 267. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. november 13. pesítés sokat könnyített az útépítőkön, ennek cSpk ürülni lehet. De olyan sose lesz, hogy gép mellett kubikus ne legyen. Mas kérdés, mi erről a fiatalok véleménye? — A brigádból négyünknek van gépkezelői végzettsége — mondja Juhász Ferenc —, mégis itt vagyunk, Miért? A kisgépeseknek nagyon keveset fizetnek — 12.50 forint az órabérük — ráadásul vidékre is járnak. A nagygépeseket pedig dobálják ösz- sze vissza. Nem mindegy az, hogy este szálláson alszom, vagy otthon a saját ágyamban. Megúntuk a bócorgást. A régi telepen megfőztünk egy pár paprikás krumplit, Az egyiket hosszú lével, a másikat röviddel. Most is voltunk a nyáron Siófokon, pár hét múlva meg a Bólyti Állami Gazdaságba megyünk iparvágányt építeni. Rövid időre, de már előre félünk tőle. Rossz lesz távol a családtól. A közelség sokat számít. 'Így könnyebben tudnak gondoskodni a családjukról és segíteni az otthoni munkákban. — Mivel odahaza mezőgazdász- kódunk, másodállásban — vallják be, — Az asszony kiadja a parancsot most permetezni kell, vagy tengerit törni. Mindenki kapaszkodik az életbe, ragaszkodik a többhöz. Ez csak nem bűn? — Mennyi idejük jut szórakozásra. pihenésre? — Nagyos kevés. Hajnalban kelünk. fél hét — hét óra mire hazaérünk. Nyáron még később. Megvacsorázunk és nézzük a tévét. Ha jó a szomszéd, néha ösz- szejön egy kártyaparti. Hanem azért, nehogy azt gondolja, hogy nem fejlődünk? A nyolc általánosa megvan mindenkinek, ketten most fejezték be, a munkájuk mellett. Ahogy leszálltak a buszról egyenest mentek az iskolába és este tízig tanultak. Reggel 5-kor pedig indultak velünk Dunaújvárosba. Most a 6. sz. főközlekedési út építésével, vannak elfoglalva. Éppen előkészültek a másnapi aszfaltozáshoz. Mellettünk autóbusz húz, el a vezetője veszettül nyomja a dudát. Ismerős, így üdvözli a brigádot. És figyelmeztet, hogy későre jár. Beesteledett. Lassan indulniuk kell hazafelé ... Vadas Zsuzsa Akasztón hagyománya van az útépítésnek, Húsz éve indultak Dunaújvárosba az első kubikosok, hogy munkát és megélhetést keressenek. Számuk évről évre nagyobb lett, ma{ már komoly betonos dinasztiákról beszélhetünk. Az apák hozták a fiaikat, beszervezték a szomszédságot, a rokonokat. Jelenleg két autóbusz hozza-viszi naponta Akasztóról és a szomszédos Foktőről a munkásokat, a Betonútépítő Vállalat dunaújvárosi főépitésvezetőségének telepére, ahol nélkülözhetetlenek. Ipart vágányokat fektetnek, utakat javítanak, építenek... # Hazafelé tart a'tehota brigád. A három akasztói brigádot a legjobbak közt tartják számon. Szorgalmuk és megbízhatóságuk közismert. Arról is nevezetesek, hogy nemcsak a munkájukhoz kötődnek erősen, de egymáshoz is. Nincs széthúzás, mert nincs min vitatkozni. Lehota Benő szocialista brigádjában például mindenki egyformán húz. Egyformán részesedik a terhekből és a javakból is. — Ügy döntöttünk — közli a főnök —, hogy nálunk ne legyen külön órabér, személyi besorolás. Mindenkinek mindenhez kell érteni, úgy is osztjuk be a munkát. hogy felváltva végezzük a nehezebb és a könnyebb műveleteket. A pénzen is egyformán osztozunk, így igazságos. Senki sem mondhatja, hogy ő szakad meg. a társa mégis többet keres. — Milyen a fizetés? — Mint a krumplileves. Se jó, 6e rossz. Mikor hogyan dolgozunk, aszerint több vagy kevesebb, átlagosan összejön 3500— 4000 forint. Ennyit nem kereshetnénk másutt a környéken, a távolság sem túl nagy, a lapátolást is megszoktuk. Szóval meg vagyunk elégedve a helyünkkel. Másként nem hoznánk ide a gyerekeinket, márpedig egész családok dolgoznak együtt a brigádban. Mutatják is, hogy ki kinek a bátyja, öccse, fia, apja, komája, 6Ógora. Valamilyen formában mind a tizennégyen rokonai egymásnak. Hogyan lehet ekkora atyafiságban rendet tartani ? Nem jönnek zavarba. — A munkában nincs rokonság. Azért jöttünk el hazulról mind, hogy dolgozzunk, ebben nincs kivétel. Ilyesmi fel sem merül. Valamennyiünknek előnyös, hogy mindenki mindenre használható. Ha árkot kell ásnunk közösen csináljuk, ha vasúthoz kell menni, ott is helyt állunk, ha padkázni kell, padkásunk. — Mit csinálnak legszívesebben? — Vasutat. A padka ugyanis nem fizet, csak az aszfaltozás. A vasút azért jó, mert ott nincs sár, viszont kemény a munka. Szerencsére bírjuk,.. * A brigád 20 éve alakult. A régiek közül egy már nyugdíjas — sírva vett búcsút —, most Király Pali bácsi a legidősebb. Hamarosan ő is megválik tőlük. — Nyolc hónap múlva betöltőm a 60. évemet, nyugdíjba megyek. Azzal a jóleső tudattal, hogy megtettem, ami tőlem telt. Húsz év alatt legalább 60 embert toboroztam a vállalatnak. Gondoskodtam az utánpótlásról. A kérdésre, hogy hány kilométert tenne Isi az összes betonalj, amelyet életében lefektetett, az egyik fiú válaszol: „Elérne Pesttől Kiskőrösig.” Az öreg tűnődő mosollyal néz maga elé. — Ki tudná ezt pontosan megmondani? Ami a Vasművel a vállalatunk része volt, mindben benne van az én munkám is. Minden vágányhoz van valami közöm, úgy megyek el, hogy nem marad utánam semmi. — A brigádtól nem lesz nehéz megválni? — A kapcsolat azért megmarad. Rokonok vagyunk, falubeliek. Itt fogjuk, otthon tartjuk egymást. A brigádban a munka parancsol, odahaza a brigád gondoskodik a rászorulók megsegítéséről. — Hány ház épült összefogással? Hirtelenjében nem is tudják. Számolni kezdik. — Együtt építettük a Pityuét, a tiédet, van egy betegünk, a Kiss Jóska, annak is segítettünk. Lehet vagy tíz ház, kilenc mindenképpen. Gombár Pali sógorunk most nősült, hamarosan oda is mehetünk. — Autója kinek van? — Kinek lenne? Motor is csak háromnak. Hanem a Béni már szerzett jogosítványt, lehet, hogy a kocsija is útban van, csak nem árulja el. A brigádvezető nem tűri, hogy „gyanúsítsák”. — Hogyan lenne? Annyira jó1 még nem állok. A jogosítványt megszereztem, nem árt, ha az ember ehhez is ért. A gomb mindenesetre már megvan a kabáthoz. Lehota Bénít Pali bácsi hozta magával, és 18 éve vezeti a brigádot, 'közmegelégedésre. Ö is gondoskodott családi utánpótlásról, itt van az öccse, az egyetlen fia is. Bartek István szintén a fiával együtt dolgozik. Az apákat nem nyugtalanítja a jövő. A gé-• Olyan sose lesz, hogy a gép mellett kubikus ne legyen. • Balra: Juhász Ferenc: „Négyünknek van gépkezelői képzettsége..(Fényképezte: Kotroczó István.) AKASZTÓ - DUNAÚJVÁROS Arcok útközben Tízszeresére lehet növelni a termést A megyében mintegy 150 ezer hektárnyi gyepterület van, amelynek csak egy kis részét hasznosítják az állattenyésztő gazdaságok. Az utóbbi években egyre inkább találkozunk olyan törekvésekkel, amelyek célja a rétek, legelők fűhozamának növelése. Viszonylag kis befektetéssel többszörösére lehet növelni a takarmányhozamokat. A korszerű gyepgazdálkodás útjai közül az egyik figyelemre méltó kezdeményezés Debrecenből indult el. Az itteni agrártudományi egyetem állattenyésztési tanszékén Vinczeffy Imre egyetemi tanár néhány munkatársával kidolgozta a gyepek felülvetéssel történő javításának módszereit. A kísérlet bevált, ma már 11 megye több mint 100 gazdaságában. 30 ezer hektárt meghaladó területen alkalmazzák a debreceni módszert. A kecskeméti járásban mintegy 35 ezer hektárnyi gyepterület van a mezőgazdasági üzemek kezelésében. Néhány helyen már egy-két évvel ezelőtt hozzákezdtek a rét- és legelőterületek intenzív javításához. Az állattenyésztő üzemek pártszervezeteinek cselekvési programjában szerepel a gyepgazdálkodás korszerűsítése. Ez az egyik legnagyobb tartalékunk jelenleg, amelynek kiaknázásával szinte ugrásszerűen növelni lehetne a szarvaimar- ha- és a juhtenyésztést. A téma időszerűségére való tekintettel a közelmúltban a Petőfi Népe szerkesztősége a kecskeméti járási pártbizottsággal együttműködve, kerekasztal-be- szélgetést szervezett. Az eszmecserére meghívtuk Vinczeffy Imre professzort, néhány, a témával foglalkozó szakembert, több mezőgazdasági nagyüzem vezetőjét. A debreceni módszer kezdeményezője. Vinczeffy Imre elmondta, hogy a 18 éves kísérletsorozat bizonyítja: az elhanyagolt gyepek fűlkeverékkel történő felülvetése jól bevált. — A száraz, laza talajokon 80—110, a kötött területeken 100—125, az üde talajokon pedig 150—200 mázsa hektáronkénti szénatermést tudunk elérni. A műtrágya adagokat is eszerint adjuk. Kötött földeken altalajlazítást is végzünk, mert az elősegíti a csapadék lejutását, tárolását, egyúttal javítja a talaj levegőzését is. Ilyen altalajlazítással létrehozott, felülvetett gyep van Csarodán. az Űj Élet Termelőszövetkezetben, ahol a korábbi 13 mázsa hektáronkénti szénatermés helyett 140 mázsát takarítanak 'be. A gyep felülvetéses javításának költsége hektáronként 4—10 ezer forintig terjed aszerint, hogy altalajjavítás és öntözés szükséges-e. Az évi összes költség a termés szintjétől függ elsősorban. Általában 7—14 ezer forint között van hektáronként. Az így kezelt gyep az évi csapadék 3—6 milliméter hányadából egy mázsa szénát hoz hektáronként —. hanBeszélgetés a gyepgazdálkodásról goztatta bevezető előadásában a professzor. A javított gyepeken a jószág kora tavasztól késő őszig megtalálja a zöld takarmányt, télen pedig szintén a rét- és l'egelőterü- letről betakarított szénával, sze- názzsal és szilázzsal táplálkozik. Ehhez kap kiegészítő ásványi sókat és abrakot. A vitában Fenyvesi Károly, a megyei tanács növénytermesztési szakfelügyelője elmondta, hogy az V. ötéves terv Időszaka alatt mintegy 30 millió forintot tudnak juttatni a gazdaságoknak új legelők telepítésére. A debreceni felülvetéses módszert alkalmazó gazdaságok is kapnak állami támogatást. Figyelemre méltó megjegyzései voltak Varga Endrének, a megyei állattenyésztési felügyelőség osztályvezetőjének. Elmondta, hogy egyre több gazdaságban alkalmazzák az új módszereket. Ez szemléletváltozást is jelez. Az eddig mostohán kezelt rét- és legelőterületek hasznosítása fordulatot hozhat az állattenyésztésben. A nagyobb szénatermések azonban gondot is jelentenek, mert korszerű betakarító gépsorokra lenne szükség, A hagyományos gépek a kisebb termésekhez készültek. A gyepgazdálkodás korszerűsítését segítené, ha többet törődnénk a szakemberképzéssel. Ez utóbbi jelenleg még nem megoldott. Nyúl Ferenc, a lajosmizsei Népfront Termelőszövetkezet főagro- nómusa arról szólt, hogy náluk jól bevált a debreceni módszer, 20 mázsa széna helyett 90 mázsát termeltek hektáronként, összesen 380 hektárnyi területre készítettek fejlesztési tervet. Az első ütemben 154 hektáron telepítettek legelőt. Kiszely Gyula, a tiszualpári Tiszatáj Termelőszövetkezet elnöke, szintén a gyepjavítás gazdaságosságáról beszélt. ötszáz hektáron terveznek gyeptelenl- tést. Az orgoványi Egyetértés Szakszövetkezet főagronómusa Radványi Jenő elmondta, hogy 250 hektárnyi területen kívánnak telepíteni a következő esztendőkben. Hostyánszki György, az ágas- egyházi Mathiász János Szakszövetkezet elnöke örömmel újságolta, 'hogy az Izsáki Állami Gazdasággal együttműködve oldják meg a legelők hasznosítását. Először 200 hektáron, később nagyobb területen. Ily módon hasz- nosítatlan rét és legelők válnak értékessé. A kerekasztal-beszélgetésen megállapították a résztvevők, hogy a felülvetés eredményes módja a magas fűtermés elérésének. Az így kezelt gyep 10—12 szer többet terem. A költségek legkésőbb 3 év alatt megtérülnek és attól kezdve egyre gazdaságosabb az állattartás. A járási párt- bizottság és a megyei állattenyésztési felügyelőség a szakemberképzéssel és a gépesítéssel kapcsolatos gondokat továbbítja az illetékes szervekhez. K. S. GERENCSÉR MIKLÓS: Aiioims» Ady Endre élettörténete (17.) Inkább szemlélte egyhelyben üldögélve a mediterrán világváros forgatagát, semmint a klasszikus monumentumokat bámulta volna. Ezekre csak legyintett, s azt mondta: „Egy letűnt nagy kor üresen maradt díszletei”. A Léda és közte sűrűsödő feszültség némiképp enyhült, amikor váratlan és kellemes társaságuk akadt. Ugyanekkor időzött Rómában a kedves szerkesztő barát, Ignotus s Elek Artur, a nagytudású és érzékeny látású műtörténész. A velük való találkozás őszintén megörvendeztette a depresszió felé közelítő költőt. Rossz hangulatát híven adja vissza alábbi tudósítása. „Róma, 1911. június 11. Édes Lajoskám és Annusom, ma még Rómában vagyak. Holnap már nem tudom, merre s hova? Csak nem döglök, de fáradt, s ingerült beteg vagyok. Majd talán csinálok egy próbát még. Holott ez a Róma olyan egyetlen, olyan boldog hely.” Az ő számára a legkevésbé sem bizonyult annak. Levelének postára adása után hirtelen türelmetlenség lett úrrá rajta, megint utaznia kellett, s nyughatatlan- ságban próbált nyugalmat találni. Léda hiába marasztalta, szándékától el nem tántoríthatták. Sem Rómában nem akart maradni. sem Párizsba nem akart visz- szatérni. Léda viszont nem volt hallandó Magyarországra utazni. Így június 22-én elköszönték egymástól. Ugyanezen a napon Ady a budapesti, Léda a párizsi vonatra szállt fel. 16. SZAKÍTÁS LÉDÁVAL Rövid pesti tartózkodás után Érmindszentre sietett, hogy rokonaival együtt nyaraljon. Udvariasságból érdeklődött apja gazdasága iránt, ki-ki látogatott a lakóháztól félórára levő pici majorságba. de tartózkodott mindenfajta álfalusi romantikától, fzig- vérig városi ember volt, otthon is ekként élt és viselkedett. Rendbe akarta szedni az egészségét, ezért parancsolta magára a vidéki elvonultságot, amelyet sohasem tűrt szívesen. Ezúttal is. ha csak tehette, lovas kocsin indult barangolásra, s ha ezek a környékbeli kóborlások sem elégítették ki. utazott a távolabbi Nagyváradra és Kolozsvárra. Lédához való viszonya változatlan maradt: ha messze voltak egymástól, feledte a civako- dást, vágyódott az asszony után. Ezért nem sokat töprengett, hallgasson-e a hívó szóra. Diósiné levélbeli megállapodás alapján a bajorországi Prienbe várta, a Shiemse szanatóriumba, hogy a gyógyító gondoskodás és a ragaszkodó szeretet helyre állítsa a költő ismét megrokkant egészségét. Ügy látszott, valóra válik a nemes szándék. Ady ezt íria Pri- enből 1911. szeptember 21-én: „Fölséges, megnyugtató hely, bár régen jöttem volna ide. Naponként agyon masszíroznak, félfürdő. lemosás, meleg és hideg tus, géptorna, egészséges koszt; alig iszom, napi két óra evezés, két óra séta, stb.” Pénze azonban most sincs elegendő. Szokása szerint öccsét használta mindenes titkárnak, neki küldözgette sűrű egymásutánban anyagi természetű utasításait. Pontosan felsorolta, honnan, mikorra és mennyi honorárium esedékes a javára. Megerősödve tért vissza Prien- bői, de a budapesti bohém életmód és a közéleti izgalmak miatt hamarosan visszaesett ingerlékeny, rossz alvó. gyengélkedő állapotába. Ettől féltette Léda, teljesen helyénvaló aggodalommal. Ennek a pesti ősznek az a legfontosabb irodalomtörténeti ténye, hogy ekkor ismerkedett meg személyesen is Babits Mihállyal, Hatvány Lajoséknál. A jó ügy iránt oly fogékony mecénás báró szerette volna, ha mélyebb barátságot köt a két kivételes képességű költő, de ezt a találkozást nem követte olyan szerencsés folytatás, mint a Móricz Zsigmonddal való megismerkedést. Állítólag Ady fölényesen viselkedett. Babits pedig nehezen tudta legyőzni féltékenységét. Néhány hétig Pesten időzött, ahol szívesen maradt volna tovább, de megélhetési gondjai miatt ismét haza kényszerült a kiadásait erősen mérséklő Érmindszentre. Az év hátralevő részében került nyomdába újabb verskötete. A menekülő élet. Ezúttal kevés, úgyszólván semmi gondja sem volt a szerkesztéssel, mert a jó sors példátlanul rátermett segítővel ajándékozta meg Földessy Gyula személyében. Ez a rendkívül önzetlen irodalombarát nagyon jól ismerte Ady költeményeit. önként, ügyszeretetből vállalkozott az új kötet gondozására. Szerkesztői alapossága, versek iránti érzéke azzal az. eredménnyel járt, hogy tipográfiailag A menekülő élet sikerült a leg- inbbnn a költő életében megjelent kötetek közül. Ady számára sohasem jött rosszkor a segítség, mostan azon- bur egyenesen nélkülözhetetlenné váll. A költő ugyanis épp a kötet készülése közben az elesettségig rossz fizikai állapotba jutott. Erőser. meghűlt, háta és melle gyötrően fájt, a gyomra sem volt rendben. ráadásul krónikusan szenvedett a rossz fogai miatt. Ez a valóságos poéta fizikai állapotában eresen különbözött attól a diadalmas költőfejedelemtől, amilyennek egy tizenhat éves hajadon elképzelhette Svájcban, Lutry városka exkluzív lánynevelő intézetében. Ez az eltökélt, nagy ábrándokat szövő, majdnem gyermeklány Boncza Berta volt. Ekkor még fogalma sem lehetett Adynak, mekkora fontosságú a levél, amelyet a magát távoli • rokonnak bemutató lánykától kapott. Ady megszokta a női hódolók leveleit, hiszen ilyeneket tucatszámra kézbesített neki a posta. Nem sietett válaszolni. Ebbéli mulasztásait formális udvariasságból mégis rendre jóvá tette. Hetek múltán, szilveszter előtt írt néhány sort Boncza Bertának, aki viszont nyomban elküldte Érmindszentre második levelét. A költőt ekkor még teljesen lekötötte Léda — érzéseiben szüntelenül viaskodott vele. Erős emberi kötődés váltakozott benne a testi szakítás szándékával. Felemás helyzetét érzékelteti a Nyugat 1912. január 16-i számában megjelent verse, amelyben tépe- lődve kérdezi: „Akarsz-e szerelem után is szeretni?" Ezután hosszú ideig nem is írt verset. Legközelebbi költeményét csak 1912 áprilisában közölte a Nyugat, közben azonban január végén napvilágot látott a Földessy Gyula szerkesztette kötetet. Az új könyv a híres költő életében is nagy esemény, érthető hát. ha Ady a fővárosban akarta tudomásul venni a fogadtatást. Megviselt egészségi állapota egyre kevésbé bírta a gyors égéssel járó életmódot. Februárban hirtelen összeroppant, egyik pillanatról a másikra orvosi kezelésre szorult. Brüll Berta. Léda húga és Ady Lajos vitték be a Városmajor szanatóriumba. Itt azonnal erős kúrára fogták, elsősorban azért, hogy idegileg minél hamarabb talpra álljon. Négy héten át speciális fürdőkkel. pakolással gyógyították, kevés cigarettát és még kevesebb bort engedélyeztek neki. De Ady soha nem tartozott a fegyelmezett betegek közé. ösz- szebarátkozott az egyik gazdag pácienssel, ennek bőven volt pezsgője. kedvére ihatott hát a suba alatt. Pezsgőzései ellenére meglepően gyorsan javult. Tavaszra úgy rendbe jött, mintha soha semmi baja nem lett'volna. Meglehetősen nagy szabadságot engedélyezett betegeinek a Városmajor szanatórium. Az előírásos kezelés mellett önállóan rendelkeztek idejükkel a gyengélkedők. Ady sokat járt a városban, szorgalmasan udvarolt, már-már tel- hetetlenül, és ezt el is mondta a verseiben. Léda joggal nyugtalankodott emiattt Párizsban. Érthető asszony! indulatai Budapestre kergették, felelősségre vonta Adyt, aki elérkezettnek látta az időt a szakításra. Hosszú töprengéssel, nagy műgonddal irta meg az Elbocsátó szép üzenetet. Május 16-án közölte h Nyugat a kegyetlen. szenzációs verset. (Folytatása következik.)