Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-13 / 267. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évr. 267. szám Ára: 90 fillér 1977. november 13. vasárnap Magyar-mexikói egyezményeket írtak alá Losonczi Pál kitüntetést nyújtott át Jósé Lopez Portillónak MEXIKÓVÁROS Fehér Péter, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Losonczi Pál, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke mexikói látogatásának har­madik napján, pénteken a délelőt­ti órákban vendéglátói társaságá­ban ellátogatott a teotihuacani pi­ramisokhoz, Egyebek között meg­tekintette a híres Nap-piramist, amely alacsonyabb ugyan mint a Kheops-piramis, térfogatával azonban túlszárnyalja egyiptomi „testvérét”. Mexikóvárosba visszatérve Lo­sonczi Pál a nemzeti palotában folytatta, majd befejezte csütör­tökön megkezdett hivatalos tár­gyalásait Jósé Lopez Portillóval. Á tárgyalásokról — amelyeket őszinte baráti légkör, tárgyilagos­ság s a megvitatott kérdésekben (Folytatás a 2, oldalon.) JOBB IS LEHETNE AZ ALKATRÉSZELLÁTÁS Készülődés A megye gazdasági, társadalmi életében az idén is je­lentős változások mennek végbe. Kedvező folyamatokat tükröznek az év első kilenc hónapjának statisztikai ada­tai. Növekvő beruházások Az idén szeptember végéig a megye gazdálkodó szervei a Ma­gyar Nemzeti Bank adatai alap­ján csaknem kétmilliárd forintot fordítottak beruházásra, mintegy 19 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Az iparban a népgazdasági követeL ményekinek megfelelően többnyi­re a gyorsabb megtérülést, az élőmunkát helyettesítő és a na­gyobb jövedelmet biztosító fej­lesztések kerültek előtérbe. A mezőgazdaságba n állat tenyés z t ő telepek feldolgozó, tároló, üdítő Italt előállító üzemek, borászati létesítmények bővítésére, szőlő­én gyümölcsültetvények bővíté­sére fordították nagyobb gondot. Az állami vállalatok és gazda­ságok 12 százalékkal több beru­házási összeget használtak fel szeptember végéig, mint az elő­ző év azonos időszakában. Az átlagosnál erőteljesebben emel­kedtek a gépipari, a vegyipari és az élelmiszeripari jellegű beru­házások. A mezőgazdasági szö­vetkezetek mind az építkezések­re, mind a gépbeszerzésre az elő­ző évinél nagyobb összegeket for­dítottak. A megye területén a III. negyedév végén 57 olyan fontos létesítmény építése volt folyamatban, amelyek eredeti köt tségelőirá nyzata meghaladta a 25 millió forintot. Ezek teljes költsége meghaladja a hétmil- liúrd forintot, amelyből erre az évre több, mint 1.3 milliárd fo­rint felhasználást ütemeztek. Tovább fejlődött az ipar A megye szocialista ipara az első háromnegyedévben is — mind az országosnál, mind az előző évinél — gyorsabban fej­lődött és mintegy 10 százalékkal növelte termelését. A termelés növekedésének több, mint 00 szá­zaléka a termelékenység emelke­déséből származott, A minisztériumi irányítású gazdasági szervezetek termelésén belül uz első kilenc hónapban változatlanul a könnyűipar ter­melése nőtt or, átlagosnál gyor­sabban. Ez. elsősorban o Halasi Kötöttárugyár termelésbe lépésé­nek következménye. A harmadik negyedévben azonban az élelmi­szeripar jutott vezető szerephez. A zöldségtermelés fokozására hozott központi intézkedések je­lentősen növelték a termelési kedvet, # a kedvező nyári időjá­rás Is szokatlan termésbőséget eredményezett, nagy feladatok elé állítva ezzel a tartósítóipart. A nehéziparban fürdőkádból 7, kőolajból és sodronyfomatból mintegy 3 százalékkal volt több a termelés az egy évvel koráb­binál. A könnyűipari cikkek kö­zül kész gyapjú és gyapjú típu­sú lakástextíliából az előző évi­nek két és félszeresét állították elő. Több, mint ötödével ntitt a kötött-hurkolt kelme, és közel 14 százalékkal a kártolt szövet ter­melése. Erőteljesen növekedett a ne­hézipari vállalatok exportja. 8B százalékkal szállítottak többet külföldre, mint 1978 azonos idő­szakában. A Vízgépészeti Vállalat például két és félszeresére. a MEZŐGÉP Vállalat kétszeresére növelte külkereskedelmi értéke­sítését. A könnyűiparban hatszo­rosára nőtt a Finomposztó Vál­lalat termékei iránti kereslet. Az élelmiszeripari vállalatok közül a Kecskeméti Konzervgyár 80 szá­zalékkal több terméket exportált. A külkereskedelem élőállatból az előző évinek több, mint négysze­resét értékesítette külföldön. Az év eddig élteit húrom negyedé­ben kétszeresére nőtt a kereslet a férfiingek iránt. Lábbeliből 20 százalékkal többet, magnetofon­ból pedig az elmúlt évinek más- félszeresét adta el a külkereske­delem. Meggyorsult a munka az építkezéseken A megye1 kivitelező építőipará­ban ez évben erőteljesen nőtt a termelés. Az 1977. szeptember vé­géig elvégzett építési-szerelési munkák értéke közel 1,8 milliárd forint volt, összehasonlítható áron 14,1 százalékkal több az előző év azonos időszakának tel­jesítésénél. (Országosan a kivite­lező építőipar termelése 8,7 szá­zalékkal volt több az egy évvel korábbinál.) A szocialista építőiparban 2.3 milliárd forint értékű munka el­végzését irányozták elő. amely­nek 78 százalékát teljesítették szeptember végéig. Az Időará­nyos teljesítés magasabb az előző évinél. A harmadik negyedévben a ki­vitelező építőiparral szemben • az igények tovább növekedtek. A szocialista építőiparban szeptem­ber végéig 810 új létesítmény építését kezdték el, ötvenhéttel többet az előző évinél. A jelen­leg kivitelezés alatt álló építmé­nyek száma 389, amelynek gene- rálköltségvetésl összege 2.7 mil­liárd forint, JÓ terméseredmények a mezőgazdaságban A mezőgazdaság túlteljesítette nz 1077, évi tervfeladatokat. Ezt előmozdítja többek között a ter­melésszerkezet — a művelési ágak és a vetésterület — változása. A szántó és a szőlő művelési ágak csökkenő Irányzata ez évben is érvényesült. Folytatódott — u gazdasági ösztönzők hatására — a vetésterületen belül a búza. nz Ipari növények és a zöldségfélék területi arányának növekedése, egyidejűleg a kukorica mérsékel­ten csökkent. A kenyérgabona termésmeny- nyisége elérte az előző évi magas szintet: ezen belül a 40,6 ezer vagonos búzatermés az eddigi legjobb eredmény. Az összes gaz­daságban betakarított 43 mázsás termésátlaggal a megyék rangso­rába a hatodik helyen áll Bács- Kiskun. Az állami gazdaságok 50 mázsás termésátlagánál csupán a Baranya és a Tolna megyei ál­lami gazdaságokban volt maga­sabb az. eredmény. A mezőgazda­sági termelőszövetkezetek 43 má­zsás hektáronkénti hozama az előző évivel megegyező. Az őszi betakarítású növények terméskilátásai is biztatóak; kukoricából, olajos növényekből, szőlőből, almából és fűszerpapri­kából jó eredmények várhatók. A kertészeti ágazatok termőterü­lete 17 százalékkal nőtt. Ennek következtében a terméstöbblet egyes cikkekből (nyári káposz­ta. paradicsom, uborka) értéke­sítése átmenetileg feszültségeket okozott. A felvásárló szervek ugyanis a szerződött mennyisé­gen felüli termést a tárolási ne­hézségük miatt nem tudták át­venni, u termelő gazdaságok pe­dig göngyüleghiánnyal küzdöttek. A megyei tanács adatai alap­ján az őszi betakarítási, talajelő­készítési és vetési munkákat jó ütemben végzik a gazdaságok. Az őszi kalászosok vetését no­vember elején befejezték. A bur­gonya. napraforgó, szója és a silókukorica betakarítása megtör­tént. a kukorica és a cukorrépa négyötödét takarították be. A szeptember végt összeírás adatai alapján a megyében a szarvasmarha-állomány 3 száza­lékkal, a sertésállomány 3 száza­lékkal nőtt. A termelőszövetkezeti tehénál tomány 4 százalékos csökkenése a tbclmentesítéseklkel együttjáró] minőségi cseréből adódik. A kor mányhatározat 'szerinti tátnoga tások a gazdaságokat elsősorban a tejtermelés növelésére ösztön­zik. Ezzel összefüggésben a tej felvásárlása Jelentősen, mintegy 130 ezer hektoliterrel emelke­dett. Foglalkoztatottság Az év első kilenc hónapjában — kivéve a mező- és erdőgaz­dálkodást — u foglalkoztatottak száma csak kismértékben, növe­kedett. Egyedül a kivitelező épí­tőiparban volt 4 százalékos lét­számemelkedés, A szocialista iparban a túlórák száma 14 százalékkal emelkedett. Ezen belül a minisztériumi köny- nyülpai'ban több, mint egynegye­dével. a minisztériumi élelmi­szeriparban több, mint egyötödé­vel növekedett a túlórák száma, Az utóbbi oka abban rejlik, hogy n mezőgazdaság bő termésének feldolgozását ti meglevő munka­erő csak fokozott túlmunkával tudta megoldani, fgy például s Kecskeméti Konzervgyár túlórá­ja n harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához ké­pest. több, mint másfélszeresére nőtt, miközben a'létszám 5 szá­zalékkal csökkent, Említésre méltó ugyanakkor, hogy n tanácsi iparban a fizikai állomány csaknem 8 százalékos létszámgyarapodása mellett a túlórák száma mintegy 9 száza­lékkal mérséklődött. (Folytatás a .1 oldalon.) a gépek javítására SÉF, " Hi'MifT A szőlő-, gyümölcs- cs a zöldségtermelésen kívül 7,6 millió mázsa napraforgó, cukorrépa, kukorica és egyéb őszi termény betakarítása az átlagosnál nagyobb feladat elé állította az idén a mezőgazdaságot. A kertészeti termé­kek közül a paradicsom, fűszer- és zöldpap­rika, uborka és pritaminpaprika mennyisége sokkal több volt, mint tavaly. Az export elő­irányzat túlteljesítése is tükrözte ezt. 9 Sebestyén János fogaskerckházat hegeszt. A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI: Bács-Kiskun háromnegyedéves gazdasági fejlődése Bács-Kiskun megyében az ál­lami gazdasági, a szövetkezeti dolgozók, valamint a kistermelők példás szorgalommal igyekeztek eleget tenni a reájuk háruló kö­telezettségeknek. Gyakran erejü­kön felüli feladatra vállalkoztak az üzemi és a vállalati munkabri- gádok is, mert a nagyobb meny- nyiségű árut szűkös gépparkkal kellett összegyűjteni, elszállítani, majd feldolgozni. Az eRész beta­karítási idényre jellemző volt a csomagolóanyagok, eszközök hiánya és ilyen igénybevétel mellett a gépek, a berendezések is megsínylették a mezőgazdaság legnehezebb időszakát. Ezen a helyzeten a mezőgaz­daság és az élelmiszeri par, ke­reskedelem gyorsabb ütemű mű­szaki fejlesztése segíthet. Az V. ötéves terv mezőgazdasági beru­házásainak 60 százaléka azért Irányul a gépvásárlásra. A cél ugyanis a tala jélőkószltéstől a termés feldolgozásáig valamennyi termelési folyamat teljes gépesí­tése. Az elhatározás megvalósítá­sának sok akadálya van. Ma­gyarországon csaknem 800 féle gépet forgalmaznak a mezőgazda­ság számára. Ezek közül azonban számos fontos eszköz, vagy beren­dezés szinte beszerezhetetien. A Csepel-Diesel teherautók ki- selejtezése óta az IFA tehergép­kocsik néhány jól bevált típusa terjedt el a magyar mezőigazda­ságban. A nagy teljesítményű, gyorsjáratú, önrakodó, őnürítő szállítóeszköz nélkülözhetetlen kox-szerű gazdaságban. Az IFA gépkocsi megfelel ennek a köve­telménynek. A vásárlási lehetősé­ge azonban bizonytalan, alkat­részellátása méginkább az. Mo­tort ritkán lehet, hozzá kapni. Legfeljebb az E 5’12-es típusú ga­bonakombájnét, amelynek szintén IFA-motor a meghajtó szerkeze­te. Ezt szokták kissé átalakítva beszerelni a tehergépkocsikba. A tompái Kossuth Tsz, amely a bácskai körzet egyik igen je­lentős kertészeti guzdasága, még 1975-ben rendelt IFA-tehergépko­• Vidok Tibor a kereskedelemben bcszcrezhctetlcn alkatrészt készíti el házilag a termelőszövetkezet gépműhelyében. (Méhesl Éva felvé­telei.) csit, és az AUTÓKF,R csak ea év őszén Igazolta vissza. A tom­pád közös gazdaság 10 gépkocsi­jából jelenleg 5 használhatatlan valamilyen alkatrész hiánya miatt. Egyet közülük úgy javí­tottak ki, hogy a kiselejtezett ZIL tehergépkocsi kuptongtárcsá- ját alakították át forgácsolással, hogy használható jegyen az IFA tehergépkocsiba. A tompái szö­vetkezeten kívül Kiskunhalason, Kalocsán, Baján és a megyében szinte valamennyi mezőgazdasá­gi üzemben áll egyJkét tehergép­kocsi alkatrészhiány miatt. Az egy-két éve vásárait tX 650-es típusú erőgép alkatrész- ellátása sem jobb. Főtengely.1 kormányszerkezet, ha tönkre­megy, ritkán kapható. A szabad- szállási Lenin Tsz-nek 10 darab ilyen típusú traktora van. Szere­lőműhelyének jól felkészült szak­munkásain múlt, hogy az őszi mag ágy kés zítés ben nem volt fennakadás. Sok, a kereskedelem­ben beszerezhetetien alkati-észt házilag készítettek el. Ilyen ma­nufakturális jellegű és költsége« előállításra azonban nem lehet alapozni a mezőgazdasági nagy­üzemek gép- és alkatrészellátá­sát. Az állami gazdasági és szö­vetkezeti gépműhelyekben, szol­gáltató üzemekben dolgozó szak­munkások képesésge is véges, különösen akkor, ha speciális mi­nőségű acélt, vagy más anyago­kat a mezőgazdaság maga kép­telen beszerezni. A Bácskai és a Duna mellék! Területi Szövetség ezért kezde­ményezte a közelmúltban a kör­zetéhez tartozó (ötszáznál több mezőgazdasági üzem számára úgynevezett konszignációs köz­ponti raktár fel állítását a mező­gazdasági gép- és alkatrész, szállítóeszköz beszerzési lehetősé­gének a megjavítására. Néhány Duna menti nagyüzem az AFIT kalocsai vállalatával kezdemé­nyez tárgyalásokat szállító gép­parkjának rendszeres karbantar­tására, abban a reményben, hogy talán az állami vállalat képes lesz majd jobban megfelelni fel­adatának, mint a szövetkezeti szerelőműhelyek. K. A. ; Másfél hónap Már csak alig másfél — ün­nepekkel is tűzdelt — hónap van hátra 1977-ból. Gyorsan közeleg tehát az ér utolsó nap­ja, amikor majd vidám hangu­latban búcsúztatjuk a régit, és köszöntjük az új esztendőt. A jókedvre azonban akkor lehet igazán okunk, ha a magunk alapozta jövőt valóban bizta­tónak látjuk. A szilárd alapok lerakása — ez esetben Idei gazdasági célkitűzéseink telje­sítése — pedig csak rajtunk múlik. Korai lenne még számvetést csinálni, annyit elöljáróban mégis megállapíthatunk, hogy Bács-Kiskun megye Iparának dolgozói nagyszerű munkasike­reket értek el az ér eddig el­telt több, mint tíz hónapjában. Számos üzem, vállalat kollek­tívája a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60, évfor­dulója tiszteletére kibontako­zott munkaversenyben — úgy­mond felfelé módosította — vagyis jelentősen felemelte éves termelési célkitűzéseit. Nagy gondot fordítottak arra is, hogy minőségileg Jobb. ver­senyképesebb, a bel- és kül­földi piacon Jobban értékesít­hető termékeket gyártsanak. Az üzemek gazdasági és mű­szaki vezetői a szocialista bri­gádokkal szorosan együttmű­ködve munkálkodtak a'terme­lés gazdaságosabbá léteién, a munka hatékonyságának javí­tását. Hosszan lehetne az eddig el­ért eredményeket sorolni. A konzervgyárak dolgozói példá­ul a harmadik negyedévben nem tartottak szabad szomba­tot, sőt, vasármpjaikat is az üzeműkben töltötték, hogy megmentsék a rengeteg zöld­ségfélét. amit a mezőgazdaság termelt. Ezzel nemcsak a gyár termelési értékét növelték és a gazdaságokat segítették, ha­nem az egész népgazdaság ere­jét is gyarapították, Számos üzem exporl-előirdnyzatalt tel­jesítette túl, sőt, határidő előt­ti szállításokkal növelte a ma­gyar ipar becsületét. Ahol csak lehetett, az üze­mek dolgozói Igyekeztek a ter­melésben minden lemaradást elkerülni, ha pedig ez mégis önhibájukon kívül hekövetke­zett, akkor ptltolnl. Sokáig emlékezetesek maradnak azok a kommunista műszakok, ame­lyek közül Jónéhány éppen a kapacitás, a munkaerőhiány által okozott (Irt igyekezett be­tölteni — sikerrel, Valamennyi üzemből hozhatnánk erre pél­dát, hasonló horderejűt, mínf a szállítást dolgozók két csúcs- forgalmi műszakjáét. Ha ezt most külön is megemlítjük, csak azért tesszük, mert ez egyben termelési együttműkö­dés is volt az iparral, mező- gazdasággal, kereskedelemmel egyará nt, Azt ma már a statisztikai adatok is igazolják, hogy a megye ipara eddig jól vizsgá­zott. Az év első kilenc hó­napjában tíz százalékkal ter­melt többet, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában és ez jóval meghaladja az ipar fejlődésének országos átlagát. Valószínűleg a tizedik hónap eredményei sem rosszabbak. Mégsem lazíthatunk még másfél hónappal a eél előtt. Sportnyelven szólva ugyanis az a jó futballcsapat, amely ki­lencven percen ál képes hajta­ni a győzelemért. Ez esetben pedig a győzel­met az idei termelési céljaink megvalósítása jelenti. Rnélkill lépéshátránnyal kellene kezde­ni a Jövő esztendőt. Márpedig 1978 — a jelenlegi középtávú tervidőszak harmadik éve —, fontos láncszeme az V. ötéves terv teljesítésének. Ezért lé­nyeges, hogy Jól megalapozzuk jövő évi célkitűzéseink végre­hajtását. Tennivaló — thinden eddig elért siker ellenére is — akad még bőven. A munkaverseny­ben résztvevő dolgozók és a vállalatvezetés között az el­múlt hónapokban szorosabbá vált a kapcsolat, Javult a munka minősége és a techno­lógiai fegyelem az üzemekben. Szocialista együttműködés ala­kult ki a társüzemekkel a szál­lítási határidők betartását il­letően, melynek nyomán nép- gazdasági szinten is hatéko­nyabbá, tervszerűbbé vált a termelés. Ezeket az eredmé­nyeket nem hagyhatjuk vissza­fejlődni, sőt, tovdbbszélcsité- síikre van szükség. Végül is a jubileumi versenyben elért si­kerekre azzal lehetjük fel a koronát, ha a megye üzemei maradéktalanul teljesítik idei termelési tervüket. N. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom