Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-10 / 264. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évi. 264. szám Ara: 90 fillér 1977. nov. 10. csütörtök Losonczi Pál Mexikóba utazott PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Ta­nácsának elnö­ke Jósé Lopez Portillo elnök meghívására szerdán a Me­xikói Egyesült Államokba uta­zott. Mexikói látogatását kö­vetően eleget tesz Alfredo Poveda Burba- no, az Ecuado­ri Köztársaság Legfelső Kor­mányzótaná­csa elnöke meg­hívásának. Losonczi Pálit útjára elkíséri felesége. Az Elnö­ki Tanács elnökével utazott Bíró József külkereskedelmi miniszter, Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok A gyermek- és ifjúságvédelem feladatairól tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága • Losonczi Pál búcsúztatásán a Ferihegyi repülő­téren megjelent M. T. Serrano, Mexikó budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. (MTI- fotó, Tormai Andor felv. — Telefotó — KS.) Intézetének elnöke, Nagy János külügyminiszter-helyettes és Len­gyel László, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnök­helyettese. A búcsúztatásra a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke, Cseterki Lajos, az El­nöki Tanács titkára, PoJdnsziky Károly oktatási miniszter, Tre- thon Ferenc munkaügyi minisz­ter. Rácz Pál külügyi államtitkár és Viárkomyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke. Ott volt Moises Torres Serrano, a Mexikói Egye­sült Államok budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Püja Frigyest fogadta Károly Gusztáv svéd király Befejeződtek a hivatalos tárgyalások A hivatalos látogatáson Svéd­országban tartózkodó Púja Fri­gyest, hazánk külügyminiszterét szerdán délelőtt fogadta Thor- björn Fälldin miniszterelnök, majd XVI. Károly Gusztáv ki­rály. Söder asszony, a svéd kül­ügyminiszter délben ebéden lát­ta vendégül Púja Frigyest, majd a 'koradélutáni órákban folytat­ták és befejezték a hivatalos tár­gyalásokat. Ezt megelőzően, kedden este Karin Söder vacsorát adott Púja Frigyes tiszteletére. A svéd kül­ügyminisztérium patinás falai kö­zött megrendezett díszvacsorán Söder asszony, vendégét köszönt­ve, emlékeztetett arra, hogy Pú­ja Frigyes, aki első diplomáciai megbízatását teljesítve, éveikkel ezelőtt hazánk stockholmi köve­te volt, mér eddig is sokat tett a 'két ország kapcsolatainak fej­lesztéséért. E kapcsolatok sokré­tűek, gazdasági téren és kulturá­lis vonatkozásban valamint a társadalmi élet más területein egyaránt a két ország javát szol­gálják — mondotta Karin Söder. A kedden délután megkezdett tárgyalásokat a miniszterasszony hasznosnak nevezte, megjegyezve, hogy éppen az ilyen eszmecserék­hez nyújt kitűnő alapot a hel­sinki záróokmány. — Mindemel­lett — fűzte hozzá — az enyhülés rendkívül törékeny alapokon nyugvó, az egyes országok részé­ről nagy erőfeszítéseket igénylő folyamat, amelynek elmélyítését és a tényleges leszerelés előké­szítését szolgálná a jelenleg fo­lyó belgrádi találkozó sikere. B tanácskozás eredményessége mind a svéd, mind a magyar kormány elsőrendű érdeke — hangoztatta a külügyminiszter-asszony. Válaszában Púja Frigyes elé­gedetten nyugtázta, hogy a két ország kapcsolatai az elmúlt idő­szakban valamennyi területen nagymértékben fejlődtek és to­vábbi bővítésükre van lehetőség. A magyar külügyminiszter le­szögezte, hogy a nemzetközi fej­lődés tartalmának fő iránya te-- kintetében a magyar és a svéd álláspont lényegében hasonló. A magyar külpolitika szintén arra törekszik, hogy hozzájáruljon Európában és az egész világon a béke, a biztonság és az együtt­működés megszilárdításához. Mint külügyminiszterünk kifej­tette, a helsinki ajánlások végre­hajtásának tapasztalatai magyar részről kedvezőnek tartják. Ma­gyarország arra törekszik, hogy a belgrádi találkozó konstruktív eredménnyel záruljon, erősítse a biztonságot és együttműködést, gyorsítsa a zaróokn ny maradék­talan megvalósítását. A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén el­sőként a gyermek- és ifjúságvédelmi munka helyzetéről és feladatairól tárgyalt. A művelődésügyi és az igazgatási osz­tály vezetője által készített jelentés hangsúlyozza: Megyénk ifjúságának döntő többsége egészségesen fejlődik, becsülete­sen tanul, dolgozik, személyiségének kedvező fejlődését a csa­lád, az oktatás-nevelési intézmények, a munkahelyek és az ifjúsági szervezetek jól biztosítják, segítik. Ugyanakkor elmondható, hogy a felnövekvő ifjúságunk egy ki­sebb része, jelenleg mintegy 5 százaléka (csaknem hét és fél ezer személyről van szó!) különleges védelemre szorul. Többségében azért, mert környezete, elsősor­ban családi helyzete különböző okokból és mértékben veszélyezte­ti a gyermek egészséges életmód­ját és fejlődését. Mivel az ilyen helyzetben levők felderítésében széles körű társadalmi összefogás érvényesül, számuk is évről évre növekszik, ami a segítő jellegű intézkedések mértékét és haté­konyságát is szükségszerűen meg­növeli. A veszélyeztetett kisko­rúak jelentős hányadánál gyám­hatósági beavatkozásra is szük­ség van, ami nem minden esetben jelent gondozásba vételt, eseten­ként, amikor szociális körülmé­nyek játszanak szerepet, a rend­szeres nevelési segély és más el­lenőrző, segítő módszer alkalma­zása is eredménnyel jár. Sajnos, az esetek többségében még ma is a rendezetlen családi körülmények, az alkoholizmus, a szülők életmódja okozza a gyer­mekek fizikai leromlását és lelki sérülését. Igen nagy jelentősége van az idejében érkező támoga­tásnak, a veszélyeztetettségi okok felderítésének. Az általános meg­előzést szolgáló egészségügyi és művelődési intézményi hálózat fejlődése — óvodák, diákotthonok létesítése stb. — sokat javított a helyzeten. A veszélyeztetett gyer­mekekkel való foglalkozás és tö­rődés egyre inkább szerves része az oktató-nevelő munkának. A társadalmi tevékenységet végző pártfogói hálózat, a gyámhatósá­gok és aktívák ellenőrző, felügye­lő munkája, a korábbinál átgon­doltabb intézkedések alkalmazása is eredményeket hozott. Nincs számottevő előrelépés a veszélyeztetettség okai között je­lentős szerepet játszó szülői iszá- kosság és alkoholizmus elleni küz­delemben. Több alkoholelvonó- és munkaterápiás intézeti kezelés kezdeményezésére lenne szükség. Az értelmi fogyatékos gyermekek számára kevés a gyógypedagógiai intézeti hely. A veszélyeztetett fiatalok felderítése még gyenge és tervszerűtlen a tanyavilágban. A gyámügyi segélyezés lehetőségei korlátozottak, a nevelési segélyek anyagi fedezete — bár ezen ősz- szeg igen jelentős és növekvő ten­denciát mutat — elégtelen volt az elmúlt években — állapítja meg a felmérés. A 'késve érkezett se­gítség ilyen esetben nehezen pó­tolható mulasztást okozhat. A jelentés számot adott az ál­lami gondozottak nevelési körül­ményeiről, a gyermekvédelmi in­tézmények helyzetéről és fejlődé- séről, mely összességében kedve­ző képet mutat. Ezen belül azon­ban több helyen van elmaradás, és megállapították a fejlesztés szükségességét is. Nagy segítséget jelent a társadalmi szervezetek, az állami, tanácsi szervek megelő­ző tevékenységének összehango­lása. Az üzemek patronáló, párt­fogói munkája is fejlődött, de a veszélyeztetettség okainak meg­szüntetése még nem mindenütt vált társadalmi üggyé. Az elfoga­dott határozat erősíti a kezde­ményező készséget és növeli az il­letékes tanácsi szervek felelőssé­gét a gyermek- és ifjúságvédelmi munka összefogásában, a rájuk háruló feladatok ellátásában. A megyei tanács vb a továb­biakban intézkedési tervet foga­dott el a megyében élő cigányla- kosság élet- és munkakörülmé­nyeinek javítása, beilleszkedésük meggyorsítása érdekében. A vég­rehajtó bizottság ezt követően a megyei főügyészség munkájának törvényességi tapasztalatairól ka­pott, az általános helyzetképet is felvázoló és útbaigazító tájékozta­tást. A vb végül bejelentéseket fogadott el. Lakóhelyeinkért Napról napra csinosabbá válnak a községek, városok. A járókelők tapasztalhatják, hogy itt is, ott is szorgalma­san dolgoznak egy-egy új út, járda befejezésén, s szépítik a tereket, parkokat. Valamennyiünket magával ragad ez a tisztes igyekezet, aminek jelentőségét a világért sem akarom kisebbíteni azzal a köztudott intelemmel, hogy a városok, falvak gondozása, ápolása, arculatának formálá­sa nem korlátozódhat az ün­nepek előtti napokra. Kétség­telen, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzel­mének 60. évfordulójára ké­szülve a megszokottnál vala­mivel nagyobb figyelmet for­dítottunk környezetünkre, bár sehol sem tekintik kampány- feladatnak a települések fej­lesztését. Látszólag ugyan nem erről a témáról, hanem az interna­cionalizmusról, a hazaszere­tetről beszélgettek nemrég az egyik nagyközség KISZ-esei. Egy ifjúkommunista a haza- szeretet fogalmát részletezve találóan jegyezte meg, hogy ehhez véleménye szerint egy utca, egy park, egy tér szere- tete is szorosan hozzátartozik. Bács-Kiskun megye fiataljai nap mint nap bizonyítják, hogy ifjúkommunista társuk előbb említett szavai mennyi­re helytállóak. A kecskeméti KISZ-esek például óvodát épí­tenek városuk fejlesztéséért társadalmi munkában. A bajai fiatalok összefogásával évről évre szépül, csinosodik, a Pe- tőfi-sziget. Nemrég Hartán el­mondták, hogy a község KISZ-esei milyen nagy szor­galommal vesznek részt egy- egy új út, járda építésében. A KISZ-bizottságoknak a különböző társadalmi és tö­megszervezetekkel kötött együttműködési szerződéseiből is kiderül, hogyan, milyen módszerekkel, eszközökkel se­gítik a fiatalok a lakóhelyeik arculatának formálását. Nem­rég Kiskunfélegyháza Város Tanácsának ülésén a testület megvitatta a tanács és a KISZ városi bizottsága között öt évvel ezelőtt létrejött együtt­működési szerződés végrehaj­tását. A testület megállapítot­ta, hogy a félegyházi fiatalok jelentős eredményeket értek el a város és környéke fej­lesztésében, társadalmi mun­kájukkal egyebek között segí­tették az új sportlétesítmé­nyek kialakítását, a meglevő sportpályák bővítését. A fél­egyházi KISZ-szervezetek je­lentős szerepet vállaltak pél­dául a tanyai iskolák villamo­sításában, iskolai felszerelése­ket, szemléltető eszközöket készítettek a diákoknak. Természetesen nemcsak a tíz-, illetve huszonévesek ve­szik ki részüket e munkából. Egyre több községben, város­ban kötnek együttműködési megállapodást a helyi taná­csok és népfront bizottságok, valamint a szakszervezetek, s ezeknek a dokumentumoknak egyik sarkalatos tétele: ho­gyan, milyen módszerekkel se­gítheti a lakosság a lakóhelyek fejlesztését. A Hazafias Népfront megyei elnökségének nemrég megtar­tott ülésén egyebek között a falugyűléseken elhangzott kér­déseket elemezve a résztve­vők hangsúlyozták, hogy e je­lentős fórumokon örvendetesen egyre több szó esik a helybe­liek társadalmi munkájáról, vagyis arról, hogy a falvakban élők valóban szívügyüknek te­kintik környezetük alakítását, szépítését. A kisebb közössé­gekben, a két-három, vagy négyezer lakosú falvakban ter­mészetesen jobban kitűnik az, ha az utcák, terek, vagy par­kok gondozása, csinosítása cél­jából összefognak, mintha ugyanezt teszik a helybeliek a nagyobb lélekszámú városok­ban. De egyebek között a par­kosítási, fásítási akciók is azt bizonyítják, hogy a városi la­kosság is igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy szebb, gondozottabb le­gyen közvetlen környezete. Az, hogy Bács-Kiskun me­gye városaiban, községeiben egyre több ember tekinti szív­ügyének ezeket a feladatokat bizonyíték: a településfejlesz­tési verseny eredményeit ösz- szegzö jelentésekben a társa­dalmi munkaórák száma évről évre emelkedik. T. L. Termelési együttműködés az ipari üzemek között Minden termelő egység — ipari, közleke­dési és mezőgazdasági üzem — törekszik éves tervének teljesítésére. Valamennyi igyekszik a bűvös számadatok túlszárnyalására, hiszen ezek mutatják, hogyan álltak helyt a terme­lésben. Csakhogy ma már nem elég a meny- nyiségi és a minőségi mutatók teljesítése. A vállalatok tekintélyes része ugyanis olyan al­katrészt, vagy készterméket gyárt, amely másik üzemben kerül még valamilyen gyárt­mányba beépítésre. Amennyiben nem szállít­ják ezeket pontosan, a megjelölt határidőre, akkor késik a végtermék elkészítése. Ilv mó­don akármilyen szépen 1 g; ó adatok iga­zolják is éves tervének teljesítését., mégis kárt okoz a népgazdaságnak. Bács-Kiskun né­hány üzemében ezúttal az ilyenfajta termelé­si együttműködést vizsgáljuk. • A VSZM-ben Baranyi Márta gépével a Ganz gyár részére különböző kapcsoló alkatré­szeket készít. (Opauszky László felvétele.) Dr. Szűcs Endre, a Szer­számgépipari Művek kecs­keméti gyárá­nak igazgató­ja elmondta, hogy a terme­lésben a szál­lítási határ­idők tartása az egyik leg­nehezebb fel­adat. A zavar­talan terme­léshez a jelen­leg lehetsé­gesnél na­gyobb félkész és befejezet­len termékál­lományra len­ne szükség. Gondot okoz ugyanis az, . hogy a SZIM sem kapja mindig a szer­ződésben elő­írt határidőre a termeléshez szükséges anyagokat. A gyáron bélül is előfordult a korábbi években, hogy egy-egy üzemrész a forintban előírt tervét teljesí­tette, a határidőkkel viszont ha­dilábon állt. — Mi csak a saját portánk előtt seperhettünk — hangsúlyoz­ta az igazgató. — Ezért a pre­mizálási feltételeket eleve a részhatáridők teljesítéséhez kö­töttük. Természetesen sokat se­gített a folyamatos termelésben a szocialista brigádok munka­versenye is. Ezáltal a termelés ütemesebbé vált üzemeinkben, az anyagellátás pedig a vezetés igen komoly feladata maradt. — Sikerült elérni, hogy nem panaszkodnak ügyfeleink a szál­lítási határidők miatt. A part- nerváHalatoíkkal ma már kap­csolataink kiegyensúlyozottak, olyannyira, hogy amikor kedvező tőkés exportlehetőségeik úgy kí­vánják, a részükre készülő ter­mékek gyártását meggyorsítjuk. Nemrég a Csepel Autógyár, a Rába, az Ikarusz, az Autdker for­dult hozzánk, hogy szovjet ex­porttervüket szeretnék a jubileu­mi munkaverseny keretéiben ko­rábban teljesíteni. Kérésüknek eleget tettünk, december vége he­lyett már november elején le­szállítottuk a számúikra készült alkatrészeket. Természetesen az ilyesmihez nekünk is jó partne­rekre van szükségünk. Egyre több van belőlük. Ilyen például a Taurus, a Pusztaszabolcsi Me­zőgép Vállalat, az Ajkai Alumí­nium Öntöde, de sajnos vannak még rapszodikus szállítók is. Kooperáció külfölddel A Villamosszigételő és Mű­anyaggyár kiskunfélegyházi gyár­egységében Ozsvárti Lajos terme­lési igazgatóhelyettestől érdeklőd­tünk arról, hogy milyen kapcso­latban vannak a kooperáló part­nerekkel. — Ebben az évben 485 millió forintos termelési értéket kell előállítanunk — mondta az igaz­gatóhelyettes — és ennek mint­egy kétharmada olyan — nálunk készterméknek számító gyárt­mány — amelyet más üzemek használnak fel. A különböző kap­csolószekrényeket és alkatrésze­ket gyártunk a villamosipar ré­szére, mosógép- és centrifuga­alkatrészek hagyják el az üze­met, — Tavaly vettük fel a kapcso­latot egy NDK céggel s részükre porszívókhoz használatos gége­csöveket készítünk. Az idén 300 ezer garnitúrát adtunk át a megrendelőnek, jövőre már 500 ezerre lesz szüksége. Az év ele­jén váratlanul lengyel megrende­lést kaptunk elektromos fali el­osztó dobozokra. Szocialista bri­gádjainkat dicséri, hogy a terven felüli megrendelést, 3 millió gar­nitúrát december 20-ig át tudjuk adni lengyel partnereinknek. A múlt évben munkánkat je­lentősen akadályozta az alap­anyag hiánya. Jelenleg van ele­gendő anyagunk, s az EKA gyár kalocsai gyárának megrendeléseit is teljesíteni tudjuk. Szoros kapcsolat Jéri Bálint, az EKA kalocsai gyáregységének üzemvezetője mondja: — Évek óta szoros kapcsolatot tartunk a kiskunfélegyházi VSZM gyáregységével. Tudjuk, hogy esetenként alapanyaghiány miatt kapjuk tőlük késve a kü­lönböző termékeket. Jelenleg na­gyon biztató a helyzet. A na­pokban jártam Kiskunfélegyhá­zán és személyesen ip meggyő­ződtem arról, hogy a lámpabú- rákbói a teljes megrendelésünket — 5 típusból mintegy 250 ezer darabot — még ebben a hónap­ban megkapjuk. Várunk tőlük még két típusú fénycsőfoglalatot, 100—100 ezer darabot. A folya­matos szállítás érdekében ennél a két terméknél módosításokat hajtottunk végre. Miután ennek segítségével a félegyháziaknak sikerül a kézi műveleteket kiik­tatni, bízunk abban, hogy de­cember 15-ig ezeket a termékeket is megkaphatjuk tőlük. Ügyfeleink nem panaszkodnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom