Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-06 / 262. szám

1977. november 6. • PETŐFI NÉPE • 3 Kádár János a kijevi barátsági nagygyűlésen Szombaton reggel Moszkvából egész napos látogatásra Kijevbe, az Ukrán Szovjett Szocialista Köz­társaság fővárosába érkezett Ká­dár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunióban tartózkodó ma­gyar párt- és kormányküldöttség vezetője. Elkísérte a látogatásra Kádár Jánost felesége is, vala­mint Marjai József, hazánk moszkvai nagykövete, továbbá Leonyid Szmirnov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyet­tese, az SZKP KB tagja. Az ünnepi zászlódíszbe öltözött kijevi pályaudvaron Vlagyimir Scserbickij, az Ukrán Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, valamint a köz­társaság és a főváros párt- és állami vezetői köszöntötték a magyar vendégeket. A megérkezés után a Központi Bizottság első titkára virágot, il­letve koszorút helyezett el a ki­jevi Lenin-emlékműnél, az Ok­tóberi Forradalom Emlékműnél és az Ismeretlen Katona sírjá­nál. A délutáni órákban Kádár Já­nos nagygyűlésen találkozott a város dolgozóival. A nagygyűlé­sen beszédet mondott Vlagyimir Scserbickij és Kádár János. Az MSZMP KB első titkára üdvö­zölte a szovjet köztársaság mun­kásait, megemlékezve azokról a baráti kapcsolatokról is, melye­ket hat magyar megye ápol a herszoni, a kárpátontúli, a krími, a lvovi, az ogyesszai és a voro- silevgrádi területtel. — Kívánok újabb nagy sike­reket a testvéri ukrán népnek — mondotta beszédében Kádár Já­nos. — Kívánom, hogy áldozat­kész munkájúk nyomán erősöd­jék és gazdagodjék köztársasá­guk. Koszorúzás Kecskeméten A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 60. év­fordulója alkalmából tegnap dél­előtt koszorúzási ünnepséget ren­deztek Kecskeméten, a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után először Horváth István, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára helyezett el koszorút az emlékmű talapzatára. A hazánkban ideiglenesen ál­lomásozó szovjet egységet Narat Grigorjevics Ter-Grigorjánc gár­daezredes és Artur Pavlovics Szemjonov gárdaezredes képvi­selte az ünnepségen. A megyei tanács nevében dr. Gajdócsi István, országgyűlési képviselő, a megyei tanács elnö­ke és dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese koszorú­zott. A fegyveres erők és testü- leteik képviseletében Szepesi Jó­zsef ezredes, helyőrségparancs­nok, dr. Fehér Géza ezredes, a megyei rendőrfőkapitányság ve­zetője, és dr. Cserháti László ez­redes, a megyei munkásőrség pa­rancsnoka helyezte el a hála és tisztelet koszorúját. Az ünnepsé­gen a megyei népfrontbizottságot dr. Bodóczky László elnök és Farkas József titkár képviselte. A Magyar Honvédelmi Szövetség képviseletében Bognár Ferenc al­9 A megyei pártbizottság képviseletében Horváth István és Terbe Dezső helyezett el koszorút a szovjet hősi emlékmű talapzatára. (Pásztor Zoltán felvétele) ezredes, megyei titkár, Farkas György százados, városi titkár és Termózes János járási titkár he­lyezett el koszorút. Az ünnepségen a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsát Borsodi György vezető titkár, Némedi Sándor és Princz László titkár képviselte. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága képviseletében Németh Ferenc első titkár és dr. Adorján Mihály titkár helyezett el koszorút a szovjet hősi emlék­műnél. A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság kecskeméti tagcsoportjai­nak képviselői is elhelyezték az emlékmű talapzatán a hála ko­szorúját, majd a kecskeméti gyá­rak, üzemek, intézmények dolgo­zói virágcsokrokkal fejezték ki tiszteletüket. Kitüntetések november 7-e alkalmából A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évfordulója al­kalmából — eredményes munká­juk elismeréséül — párt-, társa­dalmi és tömegszervezetek tiszt­ségviselőinek és aktivistáinak ki­tüntetéseket adományozott. A kitüntetettek egy csoportjá­nak Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke szombaton délben az Országház kupolacsarnokában nyújtotta át az érdemrendeket. Jelen volt az ünnepségen Biszku Béla, a Köz­ponti Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Borbély Sándor, az MSZMP KB titkára, Havasi Ferenc, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Cse- terki Lajos, az Elnöki' Tanács tit­kára. Az Országházban vette át ki­tüntetését, a Szocialista Magyar- országért Érdemrendet Neiner János, a Szakszervezetek Bács- Kiskun megyei Tanácsának elnö­ke, nyugdíjas vállalati igazgató. * A kecskeméti Megyei Művelő­dési Központ kamaratermében tegnap délelőtt tartott bensősé­ges hangulatú ünnepségen — amelyen az elismerésben érintet­tek mellett ott voltak a megyei párt- és állami szervek, valamint a tömegszervezetek vezető képvi­selői —, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, a párt me­gyei végrehajtó bizottság tagja méltatta a nagy évforduló világ- történelmi jelentőségét. Egyben köszöntötte az érdemes és' ered­ményes munkásságukért elisme­résben részesülőket. Ezt követően a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elnöké­nek megbízásából Horváth István, a megyei pártbizottság első titká­ra adta át a kitüntetéseket. A Munka Érdemrend arany fo­kozata kitüntetésben a követke­zők részesültek: dr. Berta Jenő megyei tanácstag, a fajszi Kék Duna Tsz elnöke, dr. Bogdán La­jos, a megyei pártbizottság fe­gyelmi referense, Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, Gera Sándor, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osz­tályvezetője, Juhász István, a kiskőrösi városi pártbizottság el­ső titkára, Kiss Tibor, a Bács- Kiskun megyei Műanyag- és Gu­mifeldolgozó Vállalat nyugdíjas igazgatója, idős Köller István, ba­jai nyugdíjas veterán, Szabó Ist­ván, kiskunfélegyházi nyugdíjas veterán és Szabó Lajos, a kecs­keméti Városi Tanács tagja, a ZIM kecskeméti gyárának nyug­díjas főmérnöke. A Munka Érdemrend ezüst fo­kozata kitüntetést kapták: András András, a Kalocsa városi Tanács kommunális költségvetési üzemé­nek kertészeti részlegvezetője, Boda László, a kerekegyházi köz­ségi pártbizottság titkára, Füzes István, városi tanácstag, az Épü­letasztalosipari és Faipari Válla­lat kiskunhalasi gyáregységének igazgatója, Hidas József városi tanácstag, a bajai Augusztus 20. Tsz ellenőrző bizottsági elnöke, Horváth József, a Bács-Kiskun megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat igazgatója, Ipi Lajosné, Apostag Községi Tanács vb-tit- kára, Jakab Sándorné, a megyei tanács egészségügyi osztályának személyzeti csoportvezetője, Lász­ló József, a megyei tanács test- neVelési és sporthivatalának cso­portvezetője, dr. Lengyel László, a megyei pártbizottság honvédel­mi bizottságának munkatársa. Leirer János, a kiskőrösi járási pártbizottság titkára, dr. Pápay Zoltán megyei tanácsos, a megyei tanács igazgatási osztályának cso­portvezetője, Petőfi Sándorné, a kecskeméti járási pártbizottság munkatársa, Szabó Gyuláné, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának tanszékvezetője, Szvorény János, a kalocsai városi pártbizottság első titkára. Tenge­ri Pál, a megyei pártbizottság munkatársa, Triebl József, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság pártvezetőségének titkára és Vá­gón Ferencné városi tanácstag, a Kiskunfélegyházi Dohánybeváltó Üzem csoportvezetőié. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést a követke­zők vették át: Agócs Imre, a Bácskai Vágó- és Húskombinát személyzeti vezetője, Boromisza Ignácné megyei tanácstag, a szakmári Petőfi Tsz tagja. Csor­dás Béla, a kiskunhalasi városi pártbizottság munkatársa, dr. De- hény Sándor, a megyei tanács kiskőrösi járási hivatalának tit­kárságvezetője, Galgóczi Vince, a Kelebiai Községi Tanács el­nöke, Hajas Sándorné, a Kalo­csai Paprika- és Konzervipari Vállalat időelemzője, a munka­helyi pártalapszervezet titkára, Ivicz Vilmos, a megyei pártbi­zottság munkatársa, Kozódéro- vits István, a megyei tanács ba­jai járási hivatalának osztályve­zetője, Méhest Zoltán, a kecske­méti Magyar—Szovjet Barátság Tsz pártvezetőségének titkára, a városi pártbizottság tagja, Mon- dik László, á megyei tanács épí­tési, közlekedési és vízügyi osz­tályának helyettes vezetője, So­mogyi László nagyközségi ta­nácstag, a Jánoshalma és Vidéke ÁFÉSZ boltvezetője. Szabó Gel- lértné, a Gara Községi Közös Ta­nács pénzügyi csoportvezetője, Szabó Lajos, a Ganz Villamos­sági Művek bajai készülékgyá­• Szabó István nyugdíjas kubi­kos, kiskunfélegyházi veterán át­veszi a kitüntetést. rának karbantartó csoportveze­tője, a városi párt-végrehajtó bi­zottság tagja, Takács Imréné, a tassi Dózsa Tsz személyzeti ve­zetője, a községi pártvezetőség tagja, Tóbiás Károly, a kiskun­halasi járási pártbizottság mun­katársa, Vajda Éva megyei ta­nácstag, a kecskeméti Habselyem Kötöttárugyár személyzeti elő­adója, Váradi Antalné, a kiskun­félegyházi városi pártbizottság munkatársa és Vizi Mátyás, a ladánybenei Községi Tanács el­nöke. Az elismerésben részesítettek közül többen a Parlamentben, il­letve a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsánál vették át a kitüntetést. Csányi Sándor, a megyei párt­bizottság munkatársa és Lehocz- ki István, a bajai járási párt­bizottság munkatársa az Okta­tásügy Kiváló Dolgozója kitün­tetésben részesült. A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság Országos Elnöksége által adományozott Aranykoszorús jel­vény kitüntetést Horváth János, a Kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium pártalapszervezeté- mek 'titkára, Kállai Sándor, a Pe­tőfi Nyomda pártaLapszervezebé­nek titkára. Mészáros Mihály, az Április 4. Művek kiskunfélegy­házi vegyipari gépgyára MSZBT- taigicsoport ügyvezető elnöke, va­lamint Pintér Imre, a Fémmun­kás Vállalat 'kecskeméti gyára pártvezetőségónpk titkára vette át. A kitüntetettek nevében dir. Bogdán Lajos mondott köszöne­tét az elismeréséit. §imepttfg|a Na^Mpber írta: Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára „Tíz nap, amely megrengette a világot” — e címet adta művének a szemtanú, az amerikai John Reed, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom krónikása, könyvéhez Lenin írt előszót és ebben bizo­nyította: hiteles, igaz. Most, 60 esztendő múltán, emlékezünk az emberiség történelmének e sors­döntő eseményére, amelyről ma már bizton tudjuk, hogy nemcsak megrengette, de alapvetően meg­változtatta, újjá is szülte a vilá­got. Szerte az öreg Földön, az egész haladó világon, a csillagokig ju­tott emberiség a sajátjaként ün­nepli a Szovjetunió népeivel együtt a lenini vörösfényű haj­nalt. a diadalmas Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. E felejt­hetetlen győzelem olyan társada­lom előtt nyitotta meg az utat, amely megszünteti az ember min­denfajta kizsákmányolását és el­nyomását, ahol a teremtő, alkotó ember a maga javára fordíthatja munkájának minden gyümölcsét, és szabadon bontakoztathatja ki a személyiségének sokoldalú ké­pességeit. Az emberiség előtt új távlatokat tár a jólét, a szabad­ság, a társadalmi egyenlőség, a kultúra soha nem látott magasla­tai felé. A Szovjetunió testvéri szövet­ségben összeforrott népei törté­nelmileg viszonylag rövid idő alatt sikeresen felépítették a szocialista társadalmi rendszert, és biztosan haladnak a kommunizmus építé­sének útján. A szocializmus or­szága gazdaságilag, politikailag, katonailag hatalmas erővé vált. A világ népei mélységes tiszte­lettel tekintenek a hős szovjet nép­re; útjuk és küzdelmük magával ragadó példa; a Szovjetunióban látják erkölcsi-politikai támaszu­kat. reményeik megvalósulásának, harcuk megvívásának győzelmes ígéretét, legfontosabb feltételét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának küszöbén került elfogadásra a Szovjetunió új alkotmánya. Ez az időbeli egybeesés nem véletlen. Példázza, hogy valóra válnak az Október által meghirdetett esz­mék, a lenini útmutatások. Az új alkotmány a szovjet nép kezében hatékony fegyver Október lenini eszméinek megvalósításában, a kommunizmus sikeres építésében. ★ ★ ★ A Szovjetuniónak döntő és soha el nem évülő érdeme van a fasiz­mus katonai megsemmisítésében, abban, hogy az emberiség meg­menekült a világ leigázására törő barna pestistől. A szovjet nép fiai és lányai, a hősök nemzedéke nem hiába áldozta vérét és életét. Ne­kik köszönhető, hogy az ember szabadságvágya jutott diadalra, győzött az igazi demokrácia, a ha­ladás eszméje, és e történelmi dia­dal eredményeként egész sor or­szág szakadt ki a kapitalizmus vi­lágrendszeréből, megvalósították a népi demokratikus forradalmat, a szocializmus útjára léptek. Ma már a szocializmus a Föld vala­mennyi kontinensére kiterjedő vi­lágrendszerré és egyben korunk meghatározó erejévé vált. A Nagy Októberi Szocialista Forradalommal egyidőben a ka­pitalizmus megszűnt az egész világot átfogó, egységes világ- rendszert alkotni. Kezdetét vette általános válsága, amely társa­dalmi életének minden területé­re kiterjedt. A szocializmus való­sága és eredményei új és kedve­ző feltételeket teremtettek a ka­pitalista országok munkásosztá­lyának harcához is. A kizsákmányolás, a gyarmati sors mellett az emberiség tör­ténetének legborzalmasabb és legkegyetlenebb fejezetei a há­borúk. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom a népek béke­harcához is új feltételeket te­remtett A háborúk ellen küzdő milliók békeóhaját, harci el­szántságát ma már a szocializ­mus országainak békepolitikája és katonai ereje támasztja alá. Ez az a politika és ez az az eró, amelyek együtt biztosítják a vi­lág népei reményeinek megvaló­sulását, a béke tartós megőrzé­sét. A magyar munkásosztály jog­gal büszke arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom útmutatásait, tanulságait meg­értve, elsőként követte a törté­nelmi példát, és 1919-ben kivívta a Tanácsköztársaságot. Hazánk munkásosztályát és parasztságát már az első perctől kezdve a szo­lidaritás eltéphetetlen szálai fűz­ték a Nagy Októberi Szocialista Forradalomhoz. Ezt bizonyítja annak a több mint százezer ma­gyar internacionalistának hősi példája, akik a szovjethatalam védelmére fogtak fegyvert a pol­gárháború éveiben. A magyar nép soha nem felej­ti el, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom vörös csilla­gos katonái hozták el számára 1945 tavaszán a szabadságot, és történelmünk gyökeresen új fe­jezetét nyitották meg ezzel. Min­dig kegyelettel emlékezünk a szabadságunkért életüket áldozó hősökre, akik azért ontották vé­rüket, hogy mi emberhez méltód an élhessünk. Jól tudjuk, hogy 1945. április 4-e, a népi demokratikus forra­dalom, nem győzhetett volna 1917 októbere nélkül. Ezért mél­tán nagy ünnepe november 7-e a magyar népnek is. A történel­mi múlton, az eszmei-politikai közösségen túl összeköt bennün­ket a kölcsönös érdekeltség or­szágaink szocialista építőmun­kájának sikereiben, közös fele­lősségünk a szocializmus, a béke és a társadalmi haladás ügyének győzelméért. Felismerik ezt azon­ban az ellenfeleink is, ezért kö­vetnek el mindent, hogy éket verjenek közénk. Meddő próbál­kozás, mert soha nem felejtjük a történelmi tanulságot, amelyet Kádár János elvtárs így össze­gezett: „Szovjetellenes kommu­nizmus nem volt, nincs és nem is lesz soha!...” Egész eddigi sorsunk és puszta létünk is arra int, hogy mint a szemünk fé­nyére^ úgy vigyázzunk a Szovjet­unióhoz fűződő testvéri kapcso­latainkra, óvjuk együttműködé­sünk zavartalanságát, munkál­kodjunk szüntelen gazdagításán, továbbfejlesztésén. Együttműködésünk ma már a társadalmi élet minden területé­re kiterjed, és egyaránt érezteti jótékony hatását népgazdasá­gunk fejlődésében, politikai vi­szonyaink erősítésében, a kultú­ra széles körű terjedésében is. Egy világba tolom és egy kis1 or­szág viszonylatában ilyen egyen­jogú, a kölcsönös érdekeket szem előtt tartó kapcsolatra még soha nem volt példa az országok és az államok történetében. ★ ★ ★ A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a szocialista építés gyakorlata a Szovjetunióban, és a többi testvéri szocialista or­szágban, egyaránt bizonyítja a marxizmus—leninázmus általános érvényét, amely maga is gazda­godott és továbbfejlődött a for­radalmi gyakorlat tapasztalatai­nak elméleti általánosításával. Eddigi utunk tanulságai arról győztek meg minket: nemzeti lét­érdekünk ezekből a tapasztala­tokból okulni, a hazai, sajátos körülményeknek megfelelően al­kalmazni. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom arra tanít minket: semmi sem drágább ne­künk, mint a dolgozó nép ha­talmának szüntelen erősítése és védelme. Történelmi küldetésünk, hogy óvjuk és mindennap to­vább szilárdítsuk a munkás- paraszt szövetséget, amely e ha­talom politikai alapja. Ugyan­így kötelességünk küzdeni a szé­lesebb értelemben vett szövetsé­gi politikánk sikeréért, a szocia­lista népi-nemzeti egységünkért. Nem feledkezhetünk meg egy pillanatra sem arról, hogy sza­kadatlanul erősítsük a munkás- osztály pártjának politikai veze­tő szerepét a társadalmi folyama­tok irányításában, a szocialista államiság és a szocialista demok­ratizmus fejlesztése közepette. E törekvésünk sikere egyben min­den további előrehaladásunk kul­csa. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyitotta egész kor­szak azonban arra is megtaní­tott minket, hogy különleges fi­gyelmet fordítsunk a gazdasági kérdésekre, a termelőerők szün­telen fejlesztésére. Ezekkel össz­hangban kötelességünk fejleszte­ni a szocialista termelési viszo­nyokat, és így emelni a nép jólétét. Soha nem téveszthetjük szem elől: a szocializmus esz­méje az emberért született, a va­lóság sem szolgálhat senkit és semmi mást. A Szocialista Forradalom gyö­keresen átalakítja a társadalmi viszonyokat. Ezért is szerves ré­sze a kulturális forradalom, a következetes osztályharc végig- vitele az ideológia területén is. Most, amikor a két viágrendszer harcában rendkívül megnöveke- dett az ideológia szerepe, de elő­térbe került, mint a belső fej­lődés szükséglete is, különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk az elmúlt hat évtized minden ilyen jellegű tapasztalatának. ★ ★ ★ Lenin 1920-ban azt írta, hogy az orosz példa minden országnak mutat egyet-mást, méghozzá igen lényegest. A történelem ezt az előrelátást már sokoldalúan be­bizonyította. Természetesen nem mechanikus másolás igényéről van szó; ettől elsősorban Lenin óvott mindenkit. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom méltó ünneplése egyet jelent tanulságainak alkotó szellemű hasznosításával Októ­ber szelleme, a lenini eszmék jegyében munkálkodunk pár­tunk irányvonalának valóra vál­tásán, a fejlett szocialista társa­dalom felépítésén. Ez a mi dol­gunk, és elvégezzük becsülettel. De moist, az ünnep alkalmából munkánkban egy pillanatra meg­pihenve tekintetünk a szovjet em­ber felé fordul. Arra az emberre nézünk mélységes tisztelettel és a testvér szeretetével, akiről így szólt L. I. Brezsnyev, az SZKP XXV. kongresszusán: „ ... És végezetül, az utóbbi hatvan év legfőbb eredménye — maga a szovjet ember. Az az ember, aki a kivívott szabadságot a legne­hezebb harcokban is meg tudta védeni. Az az ember, aki építet­te a jövőt, nem kímélve erejét, és nem sajnálva semmilyen áldo­zatot, aki, miközben kiállt min­den megpróbáltatást, maga is teljesen megújult, egyesítette magában az eszmei meggyőző­dést és a hatalmas életenergiát, a kultúrát, a tudást és azt a ké­pességet, hogy mindezeket hasz­nosítsa. Az az ember, aki forrón szereti hazáját, egyszersmind kö­vetkezetes internacionalista volt és marad...” Ünnepünk, a lenini Nagy Ok­tóber 60. évfordulóján szívünk minden melegével köszöntjük va­lamennyiünk álmának, a kom­munizmusnak diadalmas építőjét» a szovjet embert! *88Í8ÍÍ*SSSÍÍÍÍ?S& Magyar vezetők és szervezetek üdvözlő táviratai a Szovjetunióba Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lo­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban kö­szöntötte Leonyid Iljics Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének el­nökét és Alekszej Nyikolajevics Koszigint, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökét a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója al­kalmából. Púja Frigyes külügyminiszter A. A Gromiko szovjet külügyminiszternek küldött üdvözlő távira­tot. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsához, a KISZ Köz­ponti Bizottsága a Komszomol Központi Bizottsá­gához, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Elnök­sége a Szovjet—Magyar Baráti Társaság Elnöksé­géhez küldött üdvözlő táviratot. Ezenkívül több társadalmi és tömeg szervezet is üdvözölte az év­forduló alkalmából szovjet testvérszervezetét. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom