Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-01 / 257. szám
1977. november 1. • PETŐFI NfiPE • i 160 éves a varsói egyetem A varsói egyetem Stanislaw Kostka Potocka és Stanislaw Sta- szicz kezdeményezésére alakult meg 160 évvel ezelőtt, Sándor cár jóváhagyásával. Az egyetem alapját két főiskola — egy orvosi, s egy jog- és köz- igazgatási — jelentette. A kezdeményezők a határozat megszületése után 42 órával már létre is hozták az egyetemi szervezetet. 1817-ben az egykori Kazimier- zowska palotában öt karon kezdte meg működését az egyetem, mégpedig a teológia, jog- és közigazgatás, filozófia, orvostudomány és a képzőművészeti karon. A kezdet szinte ideálisnak mondható. Az új intézmény „különleges királyi védnökséget” élvezett. Ez azonban nem tartott sokáig: a diákság forradalmi magatartása miatt az egyetemet 31 évre bezárták, s 1862-ben nyitotta meg újra kapuit, mint Varsói Főiskola. Ezúttal is csupán hét esztendőre. 1869-től ugyanis 46 éven át orosz Cári Egyetemmé változott. Az ősi Kazimierzowska-palotában a lengyel nyelv használata csak 1915- ben vált lehetségessé, s újra alkalmazhatták az „Universitatis Varsoviensis” bélyegzőt. A független Lengyelországban a varsói egyetem a legrangosabb felsőfokú intézmények közé tartozik. (BUDAPRESS - INTER- PRESS) KÖZMŰVELŐDÉSI CÉLKITŰZÉSEK JEGYÉBEN Megalakult a Népszínház Miként erről a közelmúltban lapunk is hírt adott; új színházi társulat alakult a fővárosban. Feladata kettős. Átveszi a Déryné Színház hagyományos szerepkörét, és színielőadásokkal látja el az ország kisebb településeit. Ugyanakkor rendszeresen játszik a. fővárosban is. Elnevezése: Népszínház. Székhelye Budapesten, a Várban lesz. Vezetője a Huszonötödik Színház volt igazgatója; az ismert író, Gyurkó László. A tájelőadások gondjai Gyurkó László a társulat hivatalos megalakulását követően sajtótájékoztatón ismertette az új színház létrehozásának szükségességét. Mindenekelőtt arra figyelmeztetett, hogy az elterjedt hírekkel ellentétben nem arról van szó, hogy „összevonták" a Déryné és a Huszonötödik Színház együtteseit. A Népszínház most alakuló, új célkitűzésekkel induló, új szervezeti keretek között működő társulat. A Déryné Színház tevékenységével kapcsolatos problémák meglehetősen közismertek. Az együtes tagjai 1800 előadást játszottak évente, a társulat működését erőltetett mennyiségi szemlélet jellemezte. Ez természetesen kedvezőtlenül hatott a produkciók művészi színvonalára. A színészek állandó rendkívüli túlterheltsége, az elavult műszaki-technikai felszereltség, a rendszeres és • MTI-fotó: Friedmann Endre felvétele—KS Üj formában jelentkezik a televízióban a népszerű „Röpülj, páva" sorozat. A 14 részből álló műsor Magyarország jellegzetes tájegységeinek népművészetét mutatja be vetélkedő formájában, először november 4-én. A műsor rendezője Kenyeres Gábor. Képünk a kalocsai műsor felvételén készült a pingáló asszonyokról. fárasztó utazás, a szálláshelyek hiánya, az elhanyagolt állapotú művelődési házak adottságai gyakorta megkérdőjelezték egy-egy előadás megtartásának értelmét. Ellentétek mutakoztak a színház és a közönség kapcsolatában is. A művelődési intézmények kimutatásai, illetve az eladott jegyek összesítése szerint a Déryné Színház produkcióit évente átlagosan 600 000 ember nézte meg. Ezzel szemben a színházi feljegyzések gyakorta szomorú helyzetképről tanúskodtak; 20—30 ember foglalt helyet azokon a nézőtereken, amelynek valamennyi széke „gazdára talált”. Csak egyetlen megyei példa: a színház ügyelője feljegyezte a naplóba többek között azt is, hogy Du- napatajon például a korszerű intézményben alig negyven ember nézte meg előadásukat, noha a bérletek mindegyike elkelt. Miután minden színházjegyre 27 forint állami támogatás jut és a bérleteket megvásároló üzemek, vállalatok és szövetkezetek lényegében ugyancsak közpénzt áldoznak a kulturálódás céljaira, így a színházi előadásokról, hiányzó nézők tömege több millió forintos ráfizetést, értelmetlen pénzpazarlást eredményez. A Várszínház A Déryné Színház gondjai mellett nem voltak jelentéktelenek a Huszonötödik Színház problémái sem. A társulat már évek- kel ezelőtt kinőtte a budapesti sajtószékházban levő piciny színpadot, és nézőteret, Illetve a hozzá tartozó öltözőket, irodákat... A Várszínházban otthonra találó Népszínház együttese új feltételek és adottságok között kezdheti meg működését. A viszonylag kicsiny, kétszázötven személyes nézőtérhez korszerű, nagy színpad és az igényeket kielégítő kiszolgáló helyiségek sora csatlakozik. Ugyanakkor felújítják a Déryné társulatának Kulich Gyula téri épületét. Így a tájolásra kerülő darabok fővárosi bemutatására és rendszeres előadásaira is kedvező lehetőségek adódnak. Közművelődési színház A tervék szerint az új Népszínház szervezete három társulatra tagozódik. A táncegyüttes a mozgásművészetek művelőinek csoportja lesz, amelyben a pantomimtől a balettig változatos műfajok képviselői találnak otthonra. Továbbra is működtetik a Déryné operatársulatát, de a színvonal emelése érdekében növelik Fogalmazási hibák az énekesek és a zenekari tagok számát. A prózai társulat négy együttesre oszlik majd. Az egyik a Várszínházban játszik, kettő pedig utazó együttes lesz, s ugyancsak országot jár a gyermektúr- sulat is. Gyurkó László elmondta, hogy alapvető szervezeti-játékrendi változásokat léptetnek életbe. Csökkentik a tájolások nagy számát, és a Népszínház szervezetét be kívánják kapcsolni az ország színházi életébe. Megerősítik a közönségszervezési munkát, s az eddigieknél sokkal nagyobb energiát szentelnek az egyes produkciók előkészületeire. Valóságos tartalommal kívánják megtölteni a társulat közművelődési célkitűzéseit, a színházi estek mellett számos egyéb előadási formát; rendhagyó irodalomórákat, író— olvasó találkozókat, igényes szórakoztató műsorokat, egyszemélyes produkciókat rendeznek — sokszor meghívott közreműködők szerződtetésével... Teljes színházi előadással csak azokba a helységekbe utaznak, ahol adottak a feltételek a színvonalas előadások megtartására. Ez nemcsak a nézőtéri és színpadi körülményekre vonatkozik, hanem például a szálláslehetőségekre is. A kisebb települések közül ezért bizonyára sokan kiesnek az úgynevezett játszási helyek közül. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére viszont szaporítják a színházpótló rendezvények számát. Műsorterv A négyszáz dolgozót — köztük 180 művészt — foglalkoztató Népszínház az ország legnagyobb társulata lesz. A jövő évre tervezett megnyitó ünnepségékre három beimitatóval készülnek; Hernádi: Bajcsy-ZsilinsZky Endre, Ajtma- tov: Fehér hajó, és Gyurkó: Lenin októbere című darabjaival, összeállítanak egy drámai egy- felvonósosokból álló színházi estet is. önálló népszínházbell produkcióra készül Jobba Gabi. Cseh Tamás, Sándor György és Bródy János is ... A tavasszal felújítják a Huszonötödik Színiház sikeres produkciói közül Fejes Endre: Cserepes Margit házasságát és Gyurkó László: Kőműves Kelemenjét. De ezekben a hónapokban már megkezdődik a felkészülés az őszi évad bemutatóira is. Pavlovits Miklós A nyelvművelők állandó tevékenysége a fogalmazási hibák elleni küzdelem. Mert sajnos, ezen a.téren mindig van javítani való. Az értelmes gondolat csak közért, hetően megfogalmazva válik érthetővé. Ma már a nyelv elsatnyu- lásának veszélyéről is beszélnek. Babits Mihály szerint „a nyelvkincs egyúttal gondolatkincs”. Tehát ha értelmesen gondolkodunk, kifejezéseink is értelmesek, közérthetők lesznek. A következő mondat hibája figyelmes olvasással azonnal kitűnik: „Vásári mulatság, látványosság- körhinta, céllövölde, vattacukor és birkafőző verseny, tehát mindaz, ami egy kiskunsági pásztor- és lovasnapokon szükségeltetik.” A felületes fogalmazás rr.iatt a mondatba hangsúlyosan belekerült „egy" okozza a galibát (egy lovasnapokon). Ugyanebből a tudósításból való ez a mondat is: „E jeles pásztornapok színhelye volt az országos fogathajtó-bajnokság első fordulója is.” A mondatot a színhely és a forduló ösz- szekapcsolása teszi nevetségessé. A színhely helyi Viszonyra utal. a forduló pedFg időbeli viszonyt fe.iez ki. Talán így kellett volna befejezni a mondatot: „első fordulójáé”. így itt is helyre utalunk. Vajon ki gondolná, hogy miről van szó ebben a tévében is elhangzott mondatban? „Budapest és Szeged viszonylatában német hetet tartunk.” Egy cikk ezt ma. gyárul, közérthetően így fogalmozta meg: „A hét eleje óta néniét ételkülönlegességekkel várja vendégeit a Budapest—Szeged kö- zötl közlekedő gyorsvonat étkező- kocsija.” A mondatfűzés hibája, a túlzott tömörítés torzítja el a következő mondatot, amely egy értekezleten hangzott el. „Így van. Tökéletesen egyetértek, amit mondasz, minden vonatkozásban.” Pedig egy rámutatással és egy kis szórendi változtatással hibátlan lehetett volna a mondat: Tökéletesen egyetértek minden vonatkozásában azzal, amit mondasz. A túlzott tömörítés a hibája ennek a közlésnek is: „A leszerelés az agressziónak még a lehetőségét is kizárja. Ezért volt és marad a szocialista külpolitika céllal között a legfontosabb." A leszerelésről van szó, a második mondat alanya is az. De mivel a gondolat második fele külön mondat lett. a kapcsolat elhalvá- nyodott. Tehát mellérendelt mondattá alakítsuk át a második mondatot, vessző után kisbetűvel folytatva, vagy a második mondatban újra ki kell tenni az alanyt (a leszerelés szót). Ebben a mondatban is zavar valami: „A védők kíméletlenségei sem tudták megakadályozni, hogy előbb Fazekas 11-esből, majd Nagy László a hálóba találjon." , „11-esből" betoldás zavar, mert nem tűnik ki egyértelműen, hogy csak Fazekas vagy mindkét csatár 11-esből talált-e a hálóba. Ezt a mondatot teliesen át kell fogalmazni, hogy egyértelmű legyen. Mondatfűzési hiba van a következő közlésben is. Arról van szó, hogy a Béke-világtanács ez év áprilisában díszoklevéllel tüntette ki a Béke és Szocializmus című folyóiratot. „Az indokolás szerint a kitüntetést a lap azzal érdemelte ki, mert kiemelkedő munkát végzett az enyhülés megszilárdítása érdekében.” Az „azzal érdemelte ki” szerkezetben két mondatfűzés keveredik, vagy „azzal, hogy”, vagy „azért, mert" lenne a helyes. A birtokos nak/nek ragjának az elhagyása miatt is nehezen érthető lesz sokszor a mondat, mert nem kapcsolódik össze a birtokos szerkezet. így ebben a mondatban is: „A megszokott aspektustól (!) eltekintve, essen néhány szó a mezőgazdaság két fő szektorának, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok néhány fontosabb mutatójáról.” A két értelmező szó végéről elmaradt a nak/nek rag. Helyesen tehát így lesz: a termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak. Néha a nak/nek rag elhagyása az egész mondatszerkezetet eltorzítja. „A hazaiak, ha nem akarnak nagyon leszakadni a mezőnytől, győzniük kellene.” Ha a ha kötőszóval kezdődő mellékmondatot kivesszük a főmondatból (ha nem akarnak nagyon leszakadni a mezőnytől, a megszakított tőmondat ez lesz: a hazaiak győzniük kellene. Nyilvánvaló, hogy így helyes: a hazaiaknak győzniük kellene. A következő bővített mondatot egy vessző hiánya teszi értelmetlenné: „Addig is azonban a magyar labdarúgás legnagyobb feladata az év legfontosabb mérkőzése előtt áll.” így a magyar labdarúgásnak a legnagyobb feladatára gondolhatunk, és furcsálljuk, hogy a feladat áll a legfontosabb mérkőzése előtt, De kételyünk el- oszllk, ha a feladata szó után vesszőt teszünk, A mondat helyes értelme tehát az, hogy a magyar labdarúgás áll legnagyobb feladata, vagyis az év legfontosabb mérkőzése, előtt. De a szólásokat sem szabad összekeverni. „A bejelentés hideg zuhanyként ért, pontosabban szólva: mintha leforráztak volna.” A hidegnek a forró nem pontosabb kifejezése. A „pontosabban szólva” helyett a „vagy még inkább” lett volna a logikusabb. Félreértésre ad alkalmat a következő mondat is: „Nyitott ajtókra találtam, amikor becsengettem.” Ha nyitva volt az ajtó, miért csengetett be, ha pedig be kellett csengetnie, akkor szokatlan a „nyitott ajtókra” találás. Zavaró a közlésekben a körül- ményeskedés is. „A minőségi oldal fejlesztésére is gondot kell fordítani." Nem egyszerűbb és közérthetőbb így: a minőséget is fejleszteni kell. De ez már a hi- vatalosikodó, fontoskodó nyelv- használat tájaira vezet. Kiss István GERENCSÉR MIKLÓS: AIIOSJW Ady Endre élettörténete (8.) Helyi fogalmak szerint ekkor már majdnem gazdag embernek számított Ady Lőrinc, takaros majorja volt 100 hold földjéhez, de nagyobb összegű készpénz fölött soha nem rendelkezett. Mivel a birtokot az anya örökölte, az ő nevére kaptak kétezer korona jelzálog kölcsönt. Ekkora summa valóságos vagyont Jelentett. Mégsem sajnálták az áldozatot, mert ha kútba is esett a jogászi karrierhez fűzött reményük, aggódó szeretettel óhajtották a szülők, hogy fiúk sikeres ember legyen a maga választotta életpályán. , Kemény télben, 1904. január 27-én indult Ady Endre első párizsi útjára. Érmindszentről édesanyja és Lajos öccse kísérte el a nagykárolyi pályaudvarra, ahol a Budapest felé közlekedő gyorsvonatra kellett felszállnia, Elfogódott, szomorú hangulatban kocsiztak keresztül az Érmelléken. Hatalmas hó, csikorgó hideg. Nagykárolyba érve az állomás előtti téren koporsókkal megrakott társzekér keresztezte útjukat. Ady Lőrinc né keserves sírásra fakadt. Útra készülő fia alig tudta megvigasztalni. A költő mókázott, jókedvet színlelt, szinte dicsekedve bizonygatta, hogy azt a fát még el sem ültették, amelyikből az ő koporsója készül majd. Pedig az a fa már javában növekedett valahol. A nagykárolyi búcsúzkodás után csupán tizenöt évig élhetett 8. MINDJÁRT A CSÜCSON Egyik nagy titka Ady zsenijének, hogy soha semmiben nem kellett inaskodnia. Csak ahhoz volt kedve, amihez tehetsége, s amihez kedvvel fogott hozzá azt azonnal értőként, rövidesen pedig magasfokú mesterként művelte. Ezzel magyarázható, hogy alig került ki Párizsba, sokkal hitelesebb, izgalmasabb, eredetibb tudósításokat küldött onnan, mint bárki más, aki az akkori világ nagy színpadáról tájékoztatta a hazai közvéleményt. Munkájához természetesen nem nélkülözhette a segítséget. Kezdetben Léda szegődött szellemi kalauzául, majd hamarosan mellette találjuk Bölöni Györgyöt, hogy aztán örökre Ady Endre barátjaként, harcostársaként tartassák számon a minden helyzetben hűséges segítő, a költő mellett jóban rosszban kitartó földi. Bölöni György ugyanis szintén a Partiumból származott, az Érmindszenthez közeli Szi- lágysomlyón született, és Ady Lajos osztálytársaként ugyanabban a zilahi református kollégiumban érettségizett, ahol Ady Endre. Amikor a nagyváradi poéta-zsurnaliszta kikerült Párizsba, ő már javában ismerte a franciaországi viszonyokat, szintén újságíróskodott a Világ című budapesti szabadkőműves újság megbízásából. Az igazsághoz tartozik, hogy Ady inkább gyakorlatias segítségre szorult Igényelte, elvárta, hogy ügyes-bajos intéznivalóiban készséges emberek vegyék körül. Témáiban fölényes biztonsággal igazodott el, politikai, világnézeti, esztétikai kérdésekben a saját kútfőjére támaszkodott. A Budapesti Hírlapnak, a Pesti Naplónak és a Budapesti Naplónak küldött cikkei hatalmas szellemi körképet rajzolnak elénk. S miközben éber fievelmét egy pillanatra sem kerülték el a világ- helyzet, az európai nagypolitika alakulásának legfontosabb összefüggései, a hazai viszonyokat is egészen pontos ítélőképességgel vigyázta. Hírlapi írásai nagy hányadáról alig állapítható meg, a külhelyzettel foglalkozik-e inkább, avagy a magyarországi hivatalos politika bírálatával, mert szemléletmódját a teljes szintézis jellemezte. A külföldi jelenségek soha nem érdekelték öncélúan, hanem azzal a szenvedélyes szándékkal fogalmazta példáit elemzéseit, hogy azokkal a hazai politikai és társadalmi konzervativizmust siettesse eltakarítani a polgári haladás út- jából. Nagy szociális érzékenységgel vívott minden jogtalan megkülönböztetés ellen. Elszánt ellensége volt a hatalmi önzésnek, bárhol is jelentkezett az. Megbélyegezte az antiszemitizmust, leleplezte a dolgozó osztályok jog- fosztottságát, mélyen átérzett internacionalizmussal mondott ítéletet a nacionalizmus felett. Lankadatlan támadásai elsősorban a magyar uralkodó osztályoknak szóltak, végtére is haladó magyar íróként elsősorban erre érezte magát illetékesnek. De a nem magyar nacionalizmust sem kímélte. Kevéssel a századforduló után világosan látta, mekkora veszedelmet rejt magában a német sovinizmus és aggódva számolt be a reakciós francia körökben lábrakapott nemzeti el- vakultságról. Soraiból megérezni az egy évtized múlva kirobbanó első világháború előszelét. Figyelmeztetett, hogy Magyarország jövője szempontjából nem csupán emberiességi kötelesség, de történelmi parancs a fennmaradás érdekében a demokratikus átalakulás. a hatalmi viszonyok és a társadalmi állapotok megreformálása. Sokrétű hírlapírói munkássága mellett költészetében is erőteljes föllendülés mutatkozott. Készült az Üj versek kötete. Az a könyv, amely korszakos jelentőségű lett a magyar líra történetében. Híveit és ellenzőit egyaránt izgalomba hozta verséinek meghökkentő újszerűsége. Léda, mint ihlető múzsa ekkor emelkedett fogalommá. Csakugyan aranyszobor lett belőle, aminőnek Ady hirdette egyik legszebb szerelmes versében. A valóság, a hétköznapok küzdelmes realitása sokkal prózaibb volt. Korántsem élhetett Ady Endre Párizsban, az élet hercegeként. Eleinte sokszor öltözött frakkba az éjszakai kiruccanások kedvéért, szívesen engedte át magát Diósiék társaságában a lokálok örömeinek, de gyorsan elmúltak ezek a farsangoló hetek. Ugyanabban a házban lakott, amelyikben Léda: a rue de Levis 92-ben. Dél felé szokott kelni, kora délután ebédelt, rendszerint Diósiékkal. Barátai lakásán átnézte a tucatnyi francia és magyar nyelvű napilapot — a hazaiakat egynapi késéssel. A tájékozódása adta inspirációkból írta gyorsabb, rövidebb cikkeit, naponta gyakran hármat-négyet. A különböző budapesti lapoknak borítékozott írásait este adta fel a főpostán, utána következett a késő éjszakába nyúló vacsora. Hajnalban feküdt, és délben kezdődött minden elölről. Ez a ritmus azonban soha nem vált gépiessé, Ady elég gyakran változtatott rajta, már csak azért is, mert semmiféle kötöttségnek — a munkán kívül — nem volt hajlandó magát alávetni. A testi értelemben vett szerelmi hűséget soha nem vette komolyan, noha Léda ezt iparkodott kikövetelni tőle. Hasztalan. Ahogy beleszokott a párizsi életbe, úgy önállósította magát egyre inkább. Nem célunk részletezni Ady Endre szerelmi életét, csupán azért utalunk rá, hogy magyarázattal szolgáljunk a költő és a múzsa közti sok békétlen- kedés egyik okára. Mert meghamisítanánk a valóságot, ha felhőtlenül boldog kapcsolatról beszélnénk. Ilyen periódusok is voltak, sokszor hónapokon át. De máskor meg a kölcsönös érzelmi kínzás tartott hónapokig. Léda féltékenységgel gyötörte imádottját, Ady viszont nem tűrt beleszólást független életébe. S ebbéli álláspontja nemcsak a nőkre vonatkozik, de az italra is. Tisztázatlan, sok ízléstelen kíváncsiságra okot adó kérdés: miféle háromszög volt ez, miként viselhette el a férj a saját lakásán e/.t a szerelmi románcot, melynek egyik alanya az általa is imádott feleség? Léda valóban rendkívüli asz- szony volt. Ezt vallja mindenki, aki valaha is látta. Személyének mély hatást gyakorló erejét azok is elismerik, akik irigyelték és szívesen mondtak rá rosszat. Nem lehetett őt birtokolni. Ady is csak szerethette, annál kevésbé irányíthatta. Hiszen a veszekedéseik főként a két egyformán önálló, egy tormán büszke jellem összecsapásaiból keletkeztek. (Folytatjuk.) ‘ 1 i«iÄ*AVA”