Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-01 / 257. szám

1977. november 1. • PETŐFI NfiPE • i 160 éves a varsói egyetem A varsói egyetem Stanislaw Kostka Potocka és Stanislaw Sta- szicz kezdeményezésére alakult meg 160 évvel ezelőtt, Sándor cár jóváhagyásával. Az egyetem alapját két főiskola — egy orvosi, s egy jog- és köz- igazgatási — jelentette. A kezde­ményezők a határozat megszületé­se után 42 órával már létre is hozták az egyetemi szervezetet. 1817-ben az egykori Kazimier- zowska palotában öt karon kezdte meg működését az egyetem, még­pedig a teológia, jog- és közigaz­gatás, filozófia, orvostudomány és a képzőművészeti karon. A kezdet szinte ideálisnak mondható. Az új intézmény „kü­lönleges királyi védnökséget” él­vezett. Ez azonban nem tartott so­káig: a diákság forradalmi maga­tartása miatt az egyetemet 31 évre bezárták, s 1862-ben nyitotta meg újra kapuit, mint Varsói Főisko­la. Ezúttal is csupán hét esztendőre. 1869-től ugyanis 46 éven át orosz Cári Egyetemmé változott. Az ősi Kazimierzowska-palotában a len­gyel nyelv használata csak 1915- ben vált lehetségessé, s újra al­kalmazhatták az „Universitatis Varsoviensis” bélyegzőt. A független Lengyelországban a varsói egyetem a legrangosabb felsőfokú intézmények közé tar­tozik. (BUDAPRESS - INTER- PRESS) KÖZMŰVELŐDÉSI CÉLKITŰZÉSEK JEGYÉBEN Megalakult a Népszínház Miként erről a közelmúltban lapunk is hírt adott; új szín­házi társulat alakult a fővárosban. Feladata kettős. Átveszi a Déryné Színház hagyományos szerepkörét, és színielőadá­sokkal látja el az ország kisebb településeit. Ugyanakkor rendszeresen játszik a. fővárosban is. Elnevezése: Népszínház. Székhelye Budapesten, a Várban lesz. Vezetője a Huszonötödik Színház volt igazgatója; az is­mert író, Gyurkó László. A tájelőadások gondjai Gyurkó László a társulat hi­vatalos megalakulását követően sajtótájékoztatón ismertette az új színház létrehozásának szükséges­ségét. Mindenekelőtt arra figyel­meztetett, hogy az elterjedt hí­rekkel ellentétben nem arról van szó, hogy „összevonták" a Déry­né és a Huszonötödik Színház együtteseit. A Népszínház most alakuló, új célkitűzésekkel indu­ló, új szervezeti keretek között működő társulat. A Déryné Színház tevékenysé­gével kapcsolatos problémák meglehetősen közismertek. Az együtes tagjai 1800 előadást ját­szottak évente, a társulat műkö­dését erőltetett mennyiségi szem­lélet jellemezte. Ez természetesen kedvezőtlenül hatott a produk­ciók művészi színvonalára. A szí­nészek állandó rendkívüli túlter­heltsége, az elavult műszaki-tech­nikai felszereltség, a rendszeres és • MTI-fotó: Friedmann Endre felvétele—KS Üj formában jelentkezik a tele­vízióban a népszerű „Röpülj, pá­va" sorozat. A 14 részből álló mű­sor Magyarország jellegzetes táj­egységeinek népművészetét mu­tatja be vetélkedő formájában, először november 4-én. A műsor rendezője Kenyeres Gábor. Ké­pünk a kalocsai műsor felvételén készült a pingáló asszonyokról. fárasztó utazás, a szálláshelyek hiánya, az elhanyagolt állapotú művelődési házak adottságai gya­korta megkérdőjelezték egy-egy előadás megtartásának értelmét. Ellentétek mutakoztak a szín­ház és a közönség kapcsolatában is. A művelődési intézmények ki­mutatásai, illetve az eladott je­gyek összesítése szerint a Déry­né Színház produkcióit évente át­lagosan 600 000 ember nézte meg. Ezzel szemben a színházi feljegy­zések gyakorta szomorú helyzet­képről tanúskodtak; 20—30 em­ber foglalt helyet azokon a néző­tereken, amelynek valamennyi széke „gazdára talált”. Csak egyetlen megyei példa: a szín­ház ügyelője feljegyezte a napló­ba többek között azt is, hogy Du- napatajon például a korszerű in­tézményben alig negyven ember nézte meg előadásukat, noha a bérletek mindegyike elkelt. Mi­után minden színházjegyre 27 fo­rint állami támogatás jut és a bérleteket megvásároló üzemek, vállalatok és szövetkezetek lé­nyegében ugyancsak közpénzt ál­doznak a kulturálódás céljaira, így a színházi előadásokról, hi­ányzó nézők tömege több millió forintos ráfizetést, értelmetlen pénzpazarlást eredményez. A Várszínház A Déryné Színház gondjai mel­lett nem voltak jelentéktelenek a Huszonötödik Színház problé­mái sem. A társulat már évek- kel ezelőtt kinőtte a budapesti sajtószékházban levő piciny szín­padot, és nézőteret, Illetve a hoz­zá tartozó öltözőket, irodákat... A Várszínházban otthonra ta­láló Népszínház együttese új fel­tételek és adottságok között kezd­heti meg működését. A viszony­lag kicsiny, kétszázötven szemé­lyes nézőtérhez korszerű, nagy színpad és az igényeket kielégítő kiszolgáló helyiségek sora csat­lakozik. Ugyanakkor felújítják a Déryné társulatának Kulich Gyu­la téri épületét. Így a tájolásra kerülő darabok fővárosi bemuta­tására és rendszeres előadásaira is kedvező lehetőségek adódnak. Közművelődési színház A tervék szerint az új Nép­színház szervezete három társu­latra tagozódik. A táncegyüttes a mozgásművé­szetek művelőinek csoportja lesz, amelyben a pantomimtől a ba­lettig változatos műfajok képvi­selői találnak otthonra. Továbbra is működtetik a Dé­ryné operatársulatát, de a szín­vonal emelése érdekében növelik Fogalmazási hibák az énekesek és a zenekari ta­gok számát. A prózai társulat négy együt­tesre oszlik majd. Az egyik a Várszínházban játszik, kettő pe­dig utazó együttes lesz, s ugyan­csak országot jár a gyermektúr- sulat is. Gyurkó László elmondta, hogy alapvető szervezeti-játékrendi változásokat léptetnek életbe. Csökkentik a tájolások nagy szá­mát, és a Népszínház szervezetét be kívánják kapcsolni az ország színházi életébe. Megerősítik a közönségszervezési munkát, s az eddigieknél sokkal nagyobb ener­giát szentelnek az egyes produk­ciók előkészületeire. Valóságos tartalommal kívánják megtölteni a társulat közművelődési célkitű­zéseit, a színházi estek mellett számos egyéb előadási formát; rendhagyó irodalomórákat, író— olvasó találkozókat, igényes szó­rakoztató műsorokat, egyszemé­lyes produkciókat rendeznek — sokszor meghívott közreműködők szerződtetésével... Teljes színházi előadással csak azokba a helységekbe utaznak, ahol adottak a feltételek a szín­vonalas előadások megtartására. Ez nemcsak a nézőtéri és szín­padi körülményekre vonatkozik, hanem például a szálláslehetősé­gekre is. A kisebb települések közül ezért bizonyára sokan kies­nek az úgynevezett játszási he­lyek közül. Ezeknek az igények­nek a kielégítésére viszont szapo­rítják a színházpótló rendezvé­nyek számát. Műsorterv A négyszáz dolgozót — köztük 180 művészt — foglalkoztató Nép­színház az ország legnagyobb tár­sulata lesz. A jövő évre tervezett megnyitó ünnepségékre három beimitatóval készülnek; Hernádi: Bajcsy-ZsilinsZky Endre, Ajtma- tov: Fehér hajó, és Gyurkó: Le­nin októbere című darabjaival, összeállítanak egy drámai egy- felvonósosokból álló színházi es­tet is. önálló népszínházbell pro­dukcióra készül Jobba Gabi. Cseh Tamás, Sándor György és Bródy János is ... A tavasszal felújítják a Hu­szonötödik Színiház sikeres pro­dukciói közül Fejes Endre: Cse­repes Margit házasságát és Gyur­kó László: Kőműves Kelemenjét. De ezekben a hónapokban már megkezdődik a felkészülés az őszi évad bemutatóira is. Pavlovits Miklós A nyelvművelők állandó tevé­kenysége a fogalmazási hibák el­leni küzdelem. Mert sajnos, ezen a.téren mindig van javítani való. Az értelmes gondolat csak közért, hetően megfogalmazva válik ért­hetővé. Ma már a nyelv elsatnyu- lásának veszélyéről is beszélnek. Babits Mihály szerint „a nyelv­kincs egyúttal gondolatkincs”. Tehát ha értelmesen gondolko­dunk, kifejezéseink is értelmesek, közérthetők lesznek. A következő mondat hibája fi­gyelmes olvasással azonnal kitű­nik: „Vásári mulatság, látványos­ság- körhinta, céllövölde, vatta­cukor és birkafőző verseny, tehát mindaz, ami egy kiskunsági pász­tor- és lovasnapokon szükségel­tetik.” A felületes fogalmazás rr.iatt a mondatba hangsúlyosan belekerült „egy" okozza a galibát (egy lovasnapokon). Ugyanebből a tudósításból való ez a mondat is: „E jeles pásztornapok színhelye volt az országos fogathajtó-baj­nokság első fordulója is.” A mon­datot a színhely és a forduló ösz- szekapcsolása teszi nevetségessé. A színhely helyi Viszonyra utal. a forduló pedFg időbeli viszonyt fe.iez ki. Talán így kellett volna befejezni a mondatot: „első for­dulójáé”. így itt is helyre utalunk. Vajon ki gondolná, hogy miről van szó ebben a tévében is el­hangzott mondatban? „Budapest és Szeged viszonylatában német hetet tartunk.” Egy cikk ezt ma. gyárul, közérthetően így fogal­mozta meg: „A hét eleje óta né­niét ételkülönlegességekkel várja vendégeit a Budapest—Szeged kö- zötl közlekedő gyorsvonat étkező- kocsija.” A mondatfűzés hibája, a túlzott tömörítés torzítja el a következő mondatot, amely egy értekezleten hangzott el. „Így van. Tökélete­sen egyetértek, amit mondasz, minden vonatkozásban.” Pedig egy rámutatással és egy kis szó­rendi változtatással hibátlan lehe­tett volna a mondat: Tökéletesen egyetértek minden vonatkozásá­ban azzal, amit mondasz. A túlzott tömörítés a hibája en­nek a közlésnek is: „A leszerelés az agressziónak még a lehetősé­gét is kizárja. Ezért volt és ma­rad a szocialista külpolitika cél­lal között a legfontosabb." A le­szerelésről van szó, a második mondat alanya is az. De mivel a gondolat második fele külön mondat lett. a kapcsolat elhalvá- nyodott. Tehát mellérendelt mon­dattá alakítsuk át a második mondatot, vessző után kisbetűvel folytatva, vagy a második mon­datban újra ki kell tenni az alanyt (a leszerelés szót). Ebben a mondatban is zavar valami: „A védők kíméletlensé­gei sem tudták megakadályozni, hogy előbb Fazekas 11-esből, majd Nagy László a hálóba ta­láljon." , „11-esből" betoldás za­var, mert nem tűnik ki egyértel­műen, hogy csak Fazekas vagy mindkét csatár 11-esből talált-e a hálóba. Ezt a mondatot teliesen át kell fogalmazni, hogy egyértelmű legyen. Mondatfűzési hiba van a követ­kező közlésben is. Arról van szó, hogy a Béke-világtanács ez év áprilisában díszoklevéllel tüntet­te ki a Béke és Szocializmus cí­mű folyóiratot. „Az indokolás sze­rint a kitüntetést a lap azzal ér­demelte ki, mert kiemelkedő munkát végzett az enyhülés meg­szilárdítása érdekében.” Az „azzal érdemelte ki” szerkezetben két mondatfűzés keveredik, vagy „azzal, hogy”, vagy „azért, mert" lenne a helyes. A birtokos nak/nek ragjának az elhagyása miatt is nehezen ért­hető lesz sokszor a mondat, mert nem kapcsolódik össze a birtokos szerkezet. így ebben a mondat­ban is: „A megszokott aspektus­tól (!) eltekintve, essen néhány szó a mezőgazdaság két fő szek­torának, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok néhány fontosabb mutatójáról.” A két ér­telmező szó végéről elmaradt a nak/nek rag. Helyesen tehát így lesz: a termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak. Néha a nak/nek rag elhagyása az egész mondatszerkezetet eltor­zítja. „A hazaiak, ha nem akar­nak nagyon leszakadni a mezőny­től, győzniük kellene.” Ha a ha kötőszóval kezdődő mellékmonda­tot kivesszük a főmondatból (ha nem akarnak nagyon leszakadni a mezőnytől, a megszakított tő­mondat ez lesz: a hazaiak győz­niük kellene. Nyilvánvaló, hogy így helyes: a hazaiaknak győz­niük kellene. A következő bővített mondatot egy vessző hiánya teszi értelmet­lenné: „Addig is azonban a ma­gyar labdarúgás legnagyobb fel­adata az év legfontosabb mérkő­zése előtt áll.” így a magyar lab­darúgásnak a legnagyobb felada­tára gondolhatunk, és furcsálljuk, hogy a feladat áll a legfontosabb mérkőzése előtt, De kételyünk el- oszllk, ha a feladata szó után vesszőt teszünk, A mondat helyes értelme tehát az, hogy a magyar labdarúgás áll legnagyobb felada­ta, vagyis az év legfontosabb mérkőzése, előtt. De a szólásokat sem szabad összekeverni. „A bejelentés hideg zuhanyként ért, pontosabban szólva: mintha leforráztak volna.” A hidegnek a forró nem ponto­sabb kifejezése. A „pontosabban szólva” helyett a „vagy még in­kább” lett volna a logikusabb. Félreértésre ad alkalmat a kö­vetkező mondat is: „Nyitott aj­tókra találtam, amikor becsenget­tem.” Ha nyitva volt az ajtó, miért csengetett be, ha pedig be kellett csengetnie, akkor szokat­lan a „nyitott ajtókra” találás. Zavaró a közlésekben a körül- ményeskedés is. „A minőségi ol­dal fejlesztésére is gondot kell fordítani." Nem egyszerűbb és közérthetőbb így: a minőséget is fejleszteni kell. De ez már a hi- vatalosikodó, fontoskodó nyelv- használat tájaira vezet. Kiss István GERENCSÉR MIKLÓS: AIIOSJW Ady Endre élettörténete (8.) Helyi fogalmak szerint ekkor már majdnem gazdag embernek számított Ady Lőrinc, takaros majorja volt 100 hold földjéhez, de nagyobb összegű készpénz fö­lött soha nem rendelkezett. Mi­vel a birtokot az anya örökölte, az ő nevére kaptak kétezer ko­rona jelzálog kölcsönt. Ekkora summa valóságos vagyont Je­lentett. Mégsem sajnálták az ál­dozatot, mert ha kútba is esett a jogászi karrierhez fűzött remé­nyük, aggódó szeretettel óhajtot­ták a szülők, hogy fiúk sikeres ember legyen a maga választot­ta életpályán. , Kemény télben, 1904. január 27-én indult Ady Endre első pá­rizsi útjára. Érmindszentről édesanyja és Lajos öccse kísérte el a nagykárolyi pályaudvarra, ahol a Budapest felé közlekedő gyorsvonatra kellett felszállnia, Elfogódott, szomorú hangulatban kocsiztak keresztül az Érmellé­ken. Hatalmas hó, csikorgó hideg. Nagykárolyba érve az állomás előtti téren koporsókkal megra­kott társzekér keresztezte útju­kat. Ady Lőrinc né keserves sí­rásra fakadt. Útra készülő fia alig tudta megvigasztalni. A köl­tő mókázott, jókedvet színlelt, szinte dicsekedve bizonygatta, hogy azt a fát még el sem ültet­ték, amelyikből az ő koporsója készül majd. Pedig az a fa már javában növekedett valahol. A nagykáro­lyi búcsúzkodás után csupán ti­zenöt évig élhetett 8. MINDJÁRT A CSÜCSON Egyik nagy titka Ady zsenijé­nek, hogy soha semmiben nem kellett inaskodnia. Csak ahhoz volt kedve, amihez tehetsége, s amihez kedvvel fogott hozzá azt azonnal értőként, rövidesen pe­dig magasfokú mesterként mű­velte. Ezzel magyarázható, hogy alig került ki Párizsba, sokkal hi­telesebb, izgalmasabb, eredetibb tudósításokat küldött onnan, mint bárki más, aki az akkori világ nagy színpadáról tájékoz­tatta a hazai közvéleményt. Mun­kájához természetesen nem nél­külözhette a segítséget. Kezdet­ben Léda szegődött szellemi ka­lauzául, majd hamarosan mellet­te találjuk Bölöni Györgyöt, hogy aztán örökre Ady Endre barátjaként, harcostársaként tar­tassák számon a minden hely­zetben hűséges segítő, a költő mellett jóban rosszban kitartó földi. Bölöni György ugyanis szintén a Partiumból származott, az Érmindszenthez közeli Szi- lágysomlyón született, és Ady Lajos osztálytársaként ugyanab­ban a zilahi református kollé­giumban érettségizett, ahol Ady Endre. Amikor a nagyváradi poéta-zsurnaliszta kikerült Pá­rizsba, ő már javában ismerte a franciaországi viszonyokat, szin­tén újságíróskodott a Világ cí­mű budapesti szabadkőműves újság megbízásából. Az igazsághoz tartozik, hogy Ady inkább gyakorlatias segít­ségre szorult Igényelte, elvárta, hogy ügyes-bajos intéznivalóiban készséges emberek vegyék körül. Témáiban fölényes biztonsággal igazodott el, politikai, világnéze­ti, esztétikai kérdésekben a saját kútfőjére támaszkodott. A Buda­pesti Hírlapnak, a Pesti Napló­nak és a Budapesti Naplónak küldött cikkei hatalmas szellemi körképet rajzolnak elénk. S mi­közben éber fievelmét egy pil­lanatra sem kerülték el a világ- helyzet, az európai nagypolitika alakulásának legfontosabb össze­függései, a hazai viszonyokat is egészen pontos ítélőképességgel vigyázta. Hírlapi írásai nagy há­nyadáról alig állapítható meg, a külhelyzettel foglalkozik-e in­kább, avagy a magyarországi hi­vatalos politika bírálatával, mert szemléletmódját a teljes szinté­zis jellemezte. A külföldi jelen­ségek soha nem érdekelték ön­célúan, hanem azzal a szenvedé­lyes szándékkal fogalmazta pél­dáit elemzéseit, hogy azokkal a hazai politikai és társadalmi konzervativizmust siettesse el­takarítani a polgári haladás út- jából. Nagy szociális érzékenységgel vívott minden jogtalan megkü­lönböztetés ellen. Elszánt ellen­sége volt a hatalmi önzésnek, bárhol is jelentkezett az. Megbé­lyegezte az antiszemitizmust, le­leplezte a dolgozó osztályok jog- fosztottságát, mélyen átérzett in­ternacionalizmussal mondott íté­letet a nacionalizmus felett. Lan­kadatlan támadásai elsősorban a magyar uralkodó osztályoknak szóltak, végtére is haladó ma­gyar íróként elsősorban erre érez­te magát illetékesnek. De a nem magyar nacionalizmust sem kí­mélte. Kevéssel a századforduló után világosan látta, mekkora veszedelmet rejt magában a né­met sovinizmus és aggódva szá­molt be a reakciós francia kö­rökben lábrakapott nemzeti el- vakultságról. Soraiból megérezni az egy évtized múlva kirobbanó első világháború előszelét. Figyel­meztetett, hogy Magyarország jö­vője szempontjából nem csupán emberiességi kötelesség, de tör­ténelmi parancs a fennmaradás érdekében a demokratikus át­alakulás. a hatalmi viszonyok és a társadalmi állapotok megrefor­málása. Sokrétű hírlapírói munkássága mellett költészetében is erőteljes föllendülés mutatkozott. Készült az Üj versek kötete. Az a könyv, amely korszakos jelentőségű lett a magyar líra történetében. Hí­veit és ellenzőit egyaránt izga­lomba hozta verséinek meghök­kentő újszerűsége. Léda, mint ihlető múzsa ekkor emelkedett fogalommá. Csakugyan aranyszo­bor lett belőle, aminőnek Ady hirdette egyik legszebb szerel­mes versében. A valóság, a hétköznapok küz­delmes realitása sokkal prózaibb volt. Korántsem élhetett Ady Endre Párizsban, az élet hercege­ként. Eleinte sokszor öltözött frakkba az éjszakai kiruccanások kedvéért, szívesen engedte át magát Diósiék társaságában a lokálok örömeinek, de gyorsan elmúltak ezek a farsangoló he­tek. Ugyanabban a házban lakott, amelyikben Léda: a rue de Le­vis 92-ben. Dél felé szokott kel­ni, kora délután ebédelt, rend­szerint Diósiékkal. Barátai laká­sán átnézte a tucatnyi francia és magyar nyelvű napilapot — a hazaiakat egynapi késéssel. A tájékozódása adta inspirációkból írta gyorsabb, rövidebb cikkeit, naponta gyakran hármat-négyet. A különböző budapesti lapoknak borítékozott írásait este adta fel a főpostán, utána következett a késő éjszakába nyúló vacsora. Hajnalban feküdt, és délben kez­dődött minden elölről. Ez a rit­mus azonban soha nem vált gé­piessé, Ady elég gyakran változ­tatott rajta, már csak azért is, mert semmiféle kötöttségnek — a munkán kívül — nem volt hajlandó magát alávetni. A testi értelemben vett szerel­mi hűséget soha nem vette ko­molyan, noha Léda ezt iparko­dott kikövetelni tőle. Hasztalan. Ahogy beleszokott a párizsi élet­be, úgy önállósította magát egyre inkább. Nem célunk részletezni Ady Endre szerelmi életét, csu­pán azért utalunk rá, hogy ma­gyarázattal szolgáljunk a költő és a múzsa közti sok békétlen- kedés egyik okára. Mert megha­misítanánk a valóságot, ha fel­hőtlenül boldog kapcsolatról be­szélnénk. Ilyen periódusok is voltak, sokszor hónapokon át. De máskor meg a kölcsönös ér­zelmi kínzás tartott hónapokig. Léda féltékenységgel gyötörte imádottját, Ady viszont nem tűrt beleszólást független életébe. S ebbéli álláspontja nemcsak a nőkre vonatkozik, de az italra is. Tisztázatlan, sok ízléstelen kí­váncsiságra okot adó kérdés: mi­féle háromszög volt ez, miként vi­selhette el a férj a saját lakásán e/.t a szerelmi románcot, mely­nek egyik alanya az általa is imá­dott feleség? Léda valóban rendkívüli asz- szony volt. Ezt vallja mindenki, aki valaha is látta. Személyének mély hatást gyakorló erejét azok is elismerik, akik irigyelték és szívesen mondtak rá rosszat. Nem lehetett őt birtokolni. Ady is csak szerethette, annál kevésbé irá­nyíthatta. Hiszen a veszekedéseik főként a két egyformán önálló, egy tormán büszke jellem össze­csapásaiból keletkeztek. (Folytatjuk.) ‘ 1 i«iÄ*AVA”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom