Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-01 / 257. szám

VA SZILI J VA SZÍ L J EV: 1977. november 1. • PETŐFI NÉPE • 3 Vasárnap a Parlament kong­resszusi termében az országos ve­zetőség beszámolója fölötti vitá­val folytatta munkáját a Magyar Vöröskereszt V. kongresszusa. Nagy érdeklődést váltottak ki azok a felszólalások, amelyek a Vöröskereszt családvédeLmü mun­káját elemezték. A vita résztvevői hangsúlyozták, hogy a népesedés- politikai intézkedések végrehajtá­sa hosszú távú feladat, és így az a Vöröskereszt ilyen irányú mun­kája is. Az elmúlt négy és fél év sok területen hozott figyelemre méltó eredményeket, a genetikai tanácsadáson például megnégy­szereződött a részt vevő családok száma. Fontos azonban, hogy a tudományos kutatások eredmé­nyeit a Vöröskereszt is felhasz­nálja az egészségnevelésben, fel­világosításban, hogy így még ha­tékonyabban működhessen közre a betegségek megelőzésében. A vitában elhangzottakra Han­tos János főtitkár válaszolt, majd a Magyar Vöröskereszt V. kong­resszusa jóváhagyta az Országos Vezetőség beszámolóját, elfogadta a -módosított alapszabályt és az V. kongresszus határozatát. Az alapszabály rögzíti, hogy a Magyar Vöröskereszt a családi élet szocialista vonásainak erő­sítésével is közreműködik a csa­ládpolitikai, családvédelmi felada­tok megoldásában. Rögzíti a köz­művelődés keretében végzett egészségnevelő munkát, az ezzel kapcsolatos feladatokat. Az ifjú­sági vöröskeresztes mozgalom el­ismeréseként a jövőben a felső és a középfokú iskolai vöröske­reszt es csoportot^ alapszervezetek­ként tevékenykednék. A jövőben a kongresszusra öt­évenként kerül sor. Az V. kongresszus határozata fontosságának megfelelően foglal­kozik az egészségvédelem, a csa­ládpolitika és a családvédelem feladataival. Megállapítja, hogy a véradómozgalom eredményei, a véradók áldozatkészsége, a párt­ós társadalmi szervek, az állami és gazdasági vezetők segítsége le­hetővé teszi a térítésmentes vér­adásra való teljes áttérést. Szor­galmazza a készenléti véradóbri­gádok létrehozására irányuló szo­cialista szerződéseik megkötését. Javasolja az V. kongresszus ha­tározata. hogy az elsősegélynyúj­tás oktatása legyen része a 'közép­fokú és a szakmunkásképző is­kolákban folyó honvédelmi okta­tásnak. Szükséges kialakítani — az egészségügyi állomások kere­teiben — az elsősegélynyújtók foglalkoztatásának rendjét is. Megfogalmazódott az az igény, hogy különleges segélyszolgála­tot kell létrehozni, amelynek ke­retében barlangi, hegyi, vízimen- tő és más rendeltetésű elsősegély- nyújtó alegységeket szerveznek. A kongresszus küldöttei ezután nyílt szavazással megválasztották a Magyar Vöröskereszt vezető testületét, a 99 tagú Országos Ve­zetőséget, továbbá a 15 tagú szám­vizsgáló bizottságot. Az Országos Vezetőség első ülé­sén megválasztotta a tisztségvise­lőket. A Magyar Vöröskereszt el­nöke ismét Gegesi Kiss Pál aka­démikus lett. Három alelnököt választottak: Medve László egészségügyi miniszterhelyettest, Ortutay Zsuzsát és Rostás Ist­vánt. A Magyar Vöröskereszt fő­titkárává ismét Hantos Jánost vá­lasztották meg, főtitkárhelyettes Gyűszű Miklós és Kaposvári Jú­lia lett. Az Országos Vezetőség a módo­sított alapszabálynak megfelelően 15 tagú országos végrehajtó bi­zottságot választott, amelynek el­nöke az Országos Vezetőség fő­titkára. (MTI) Október első A Téli Palota ostromáról napja Művelődési házat avattak Tiszaalpáron Befejeződtek az ifjúmunkás- és szakmunkástanuló-napok Vaszilij Vasziljev tevékeny résztvevője volt a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomnak. Mint a bolsevik párt központi bizottsága vé­delmével megbízott, gyorsan mozgó alakulat vezetője több ízben sze­mélyesen is találkozott Leninnel az 1917—1918-as években, hallgatta őt, beszélgetett vele. t V. Vasziljev, a Z. pétervári ezred parancsnoka. 1919. Vasárnap délután zsúfolásig megtelt a tiszaalpári új művelő­dési ház, amelyet most avattak fel, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tisz­teletére szervezett helyi ünnep­ségsorozat keretében. Az avatóünnepet Novák Lajos, a nagyközségi tanács elnöke nyi­totta meg. Ünnepi beszédet Bene András, a járási hivatal elnöke mondott. Felidézte a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom di­csőséges napjait, méltatta a ma­gyar—szovjet barátságot, melynek alapját még a szovjethatalam megvédéséért folytatott harc résztvevői, internacionalista apá­ink és nagyapáink rakták le. Be­szélt a felszabadulásról, amit a szovjet fegyverek hoztak el, s a két nép békebarcáról, valamint a gazdasági épitőmunlkában való összefogásról. Bene András ezúttal jelentette be. hogy a megyei tanács újabb 300 ezer forinttal támogatja a művelődési házat, amiből beren­dezéseket vásárolhatnak majd. Az ünnepi beszéd után Hor­váth Ignác, az MSZMP Kecske­méti Járási Bizottságának első titkára átadta a művelődési ház kulcsait a közművelődési intéz­mény igazgatójának és a helyi KISZ-bizottság titkárának. — A szocialista kultúra, a jó­kedv, a tanulás és a pezsgő KISZ- élet otthona legyen az új mű­velődési ház — mondotta többek közt a járási pártbizottság első titkára. , Ezit követően Novák Lajos ta­nácselnök emléklapokat adott át a közművelődés új házának épí­tésében részt vett dolgozóknak. Az új kultúrházat ünneplő — a bugaci, a tiszakécskei és a he­lyi Pávakör műsorában gyönyör­ködő — közönség soraiból meg­kérdeztem Szabó Béla traktorve­zetőt, a helyi Búzakalász Tsz # Több mint háromszázan vettek részt a Lugosi István-emléktúrán. Igen szerteágazó életutat járt be V. Vasziljev: volt munkás, vörösgárdista, diplomata, tábor­nok. Jelenleg Kijevben él. A kommunista párt veteránja, szá­mos pártkongresszus, köztük az SZKP XXV. kongresszusának résztvevője. Gyakran megjelenik a munkások, diákok és tanulók között, hogy megossza velük az emlékeit Leninről, a forradalom­ról. A Szovjet Ukrajnában című, havonta megjelenő sajtóbulletin nemrégiben közreadta Vaszilij Vasziljev elbeszélését. Ebben ok­tóber egyik fontos eseményére emlékezik a szerző. Nevezetesen arra, hogyan rohamozták meg Petrográdban (Leningrad) a Té­li Palotát, ahol az Ideiglenes Kormány székhelye volt. V. Va­sziljev a vörösgárdista osztag parancsnokaként közvetlenül részt vett ebben a történelmi fegyvertényben. Visszaemléke­zését az alábbiakban közöljük. colt — a demokratikus béke ha­ladéktalan felajánlása, a földes­úri földtulajdon megszüntetése, a termelés fölötti munkásellenőrzés. a szovjet kormány megalakítása — révbe jutott..." • Miután teljesítették a harci feladatokat a Vörös Gárda oszta­gai, az alakulatok ismét vissza­tértek a forradalmi vezérkarhoz, hogy új parancsot kapjanak. A Szmolnij egyik részén két sorban üzemi konyhák kínálták az ebé­1917 októbere. A Szmolnij átváltozott a for­radalmi erők fegyveres táborhe­lyévé. A bejáratnál három pár őrszem állt A téren csoportokat alkottak az izgatott munkások, vörösgárdisták, katonák és ten­gerészek. A lovak felnyergelve, felsorakoztak a gépkocsik és a motorkerékpárok is, A kerekek­től feltört, lábak ezreitől össze­taposott nagy udvaron tábortüzek égtek. Október 24-én késő este Lenin a forradalom vezérkarában tar­tózkodott — a Szmolnij és a felkelés irányítását az első perc­től fogva kézbe vette. Azt a feladatot kaptam, hogy osztagom erejével gondoskodjam a Szmolnij külső védelméről. Emiatt hívatott magához Lenin. Együtt mentem hozzá a Putyilov gyár munkásaiból alakult osztag parancsnokával. Lenin melegen köszöntött bennünket, majd rögtön érdeklődni kezdett az alakulatok összetételéről, a vö­rösgárdisták hangulatáról, a fegy­verzetről. Mennyi a töltényünk, vannak-e gránátjaink? Minden kérdésére azonnal válaszoltunk, Ä beszélgetés végén Lenin szigo­rú fegyelmet követelt, a harci helyzethez való határozott és ügyes alkalmazkodásra hívta fel a figyelmet. A búcsúzáskor sze­rencsét kívánt. Ezen az éjszakán még néhány­szor alkalmam volt megfordulni a második emeleten, a Forradal­mi Katonai Bizottságon. Kétszer megbízással jártam a 14-es szo­bában, a forradalom vezérkará­nál. Lenin egész éjjel talpon volt. Éppen akkor hívta a For­radalmi Katonai Bizottság tag­jait, amikor hozzá igyekeztem. Részletesen ismerkedett a felke­lés menetével, utasításokat adott, pontosította a tervet. Ugyanitt erősítette meg az Ideiglenes Kor­mány utolsó védőbástyája, a Téli Palota elfoglalásának végső ter­vét. Hihetetlen gyorsasággal sorjáz­tak az események az éjszaka és október 25-én reggel. A vörös­gárdisták, matrózok és katonák osztagai lépésről lépésre hódítot­ták meg a főváros legfontosabb pontjait. Minden 5—10 percben értesítették Lenint a felkelés har­ci feladatainak sikeres teljesítésé­ről. A jelentéseket motorkerék­párokon hozták a Katonai For­radalmi Bizottság összekötői és megbízottai. Az új parancsokkal aztán nyomban tovatűntek abba az irányba, ahol a harc dúlt. Ebben az évszázadban három háborúiban vettem részt, de ilyen operativitással, a fegyveres harc irányításának ilyen stílusával, mint Október napjaiban, sehol, egyetlen hadműveletnél sem ta­lálkoztam. Minden egyetlen aka­ratnak, törekvésnek és célnak volt alárendelve. Minden a nagy taktikus, a forradalom stratégá­ja, Lenin kezében összpontosult. A forradalmi erők október 25-én reggel kilenc órára példa­szerű módon elfoglaltak minden alapvető objektumot, intézményt, minisztériumot. Maradt a Téli Palota, a főhadiszállás, ahol a kormány és a parancsnokság szé­kelt. Es még‘ néhány katonaisko­la. Tíz órakor a Forradalmi Kato­nai Bizottság közzétette a Lenin által összeállított felhívást „Oroszország polgáraihoz: Az Ideiglenes Kormány megbukott — kezdődött a kiáltvány. — Az államhatalmat a Munkás- és Kaitonaküldöttek Petrográdi Szovjetjének szerve: a petrográ­di ploretariátusnak és helyőrség­nek az élén álló Forradalmi Ka­tonai Bizottság vette kezébe. Az ügy, amelyért a nép har­det. A hosszú asztalokat fehér lepedők fedték, rajtuk csészék, tálak, kanalak, szeletelt kenyér, cukor és szalonna. A konyhákban és az asztalok mellett a Putyilov, valamint más gyárak munkásnői készítetté^ elő az ételt. Valahogy ünnepélyesen szívélyesek voltak, és igen csinosan kiöltöztek erre az alkalomra. Az egész helyzet­ből egyfajta különös ünnepélyes­ség áradt. De nekünk, parancsnokoknak mégsem sikerült megebédelni: a Szmolnij fehér termébe hívattak, ahol már gyülekeztek a munká­sok, katonák, tengerészek — 14 óra harminc perckor megnyílt a Petrográdi Szovjet első ülése. Eltelt néhány perc,' mire a gyűlés elnöke bejelentette: Lenin elvtársé a szó. Mindaannyian egyetlen érzelmi hullámban pattantunk föl a he­lyünkről. Fölhangzott az üdvöz­lés: — Éljen Lenin! — Éljen a forradalom! A burrázás és a köszöntés hangjai néhány percen át meg­remegtették a terem falait, ame­lyek mindeddig semmi hasonlót nem hallottak. Tányérsapkák, ke­rek katonasapkák, kucsmák és kalapok repültek a mennyezetre. Végül minden elcsendesedett. És ebben a csöndben Lenin a tör­ténelmivé vált szavakkal kezdte előadói beszédét: — Elvtársak! A munkás- és parasztforradalom, amelynek szükségességéről a bolsevikok minidig is beszéltek, végbe­ment ... Éppen hogy befejeződött a Munkás- és Katonaküldöttek Pet- rográdd Szovjetjének gyűlése, pa­rancsot kaptam, hogy azonnal vezessem az osztagom a Téli Pa­lota és a főhadiszállás ostromá­ra. A vörösgárdisták lelkesen fo­gadták a hírt. Október 25-én este 6 órakor a Téli Palotához vonultunk. Ezen a részen — szemben a főkapuval és a szomszédos utcákban — összpontosította a legerősebb csa­pását a Forradalmi Katonai Bi­zottság. Három páncélautó, lég­védelmi és félütegnyi tábori tüzérség volt ezen a helyen. Fegyvereket szállítottak ide, amelyeket a Putyilov gyár mun­kásai készítettek elő a gépkocsik karosszériájára állítva. Az oszta­gok — szigorúan a terv szerint — elfoglalták a Palota tér min­den egyes kijáratát. A Forradalmi Katonai Bizott­ság Ultimátumot küldött az Ideiglenes Kormánynak: adják meg magukat a pontosan megne­vezett időben — 18 óra 20 perc­kor. önkéntes jelentkezőre volt szükség, aki átadja az ultimátu­mot. Ezrt a veszélyes (küldetést Vaszilij Frolov kerékpáros kato­na vállalta magára. Miután meg­érkezett a kerületi törzshöz, ahol az ideiglenes kormány alárende­lésében maradt egységek pa­rancsnokai tartózkodtak, kijelen­tette: — A gondolkodási idő húsz perc. Az Ideiglenes Kormány nem kezdett tárgyalásokat a Forradal­mi Kptonai Bizottsággal, a front­ról érkező segítségben reményke­dett. A forradalmi csapatok erre elfoglalták a kerületi parancs­nokságot, és teljes ostrom zár alá vették a Téli Palotát. A fegyve­• 1977. Kijev. V. Vasziljev nyugalmazott altábornagy a tanulók egyik csoportjának közép­pontjában. res gyűrűt az Auróra cirkáló kapcsolta össze, amely a Néván állt, a palotával szemben. Erős puska- és gépfegyver- ropogás kezdődött. Ez idő alatt osztagunk a Putyilov gyáriakkal együtt a támadás fő irányában, az első sorokban haladt. Értesülve az Ideiglenes Kor­mány elutasító magatartásáról, Lenin a palota közvetlen ostro­mának meggyorsítására szólított fel. Huszonkét óra körül min­denütt kiadták a Forradalmi Ka­tonai Bizottság parancsát: Tü­zet szüntess! Felkészülni a Téli Palota ostromára! 5 És • A1?!« .^gyverlövés hallat­szott a* 'Petrópaadovszki erődből. Ezt a Forradalmi Katonai Bi­zottság tábori törzskara adta jel­zésként az Auróra cirkálónak. A haj óágy űból rögtön kicsapott a régen várt dörgő lövés. A tábori tüzérség csatlakozott. Mindenfelé erősödtek a hurrá­kiáltások. Az osztagok rohamra indultak, sikerült áttörni a palo­ta három kapuján. Csata kereke­dett benn a balszárnyon, majd az Ermiitázsnál. A teljesen nyitott Palota tér egységes tűz alá ke­rült, és a forradalmi egységek je­lentős veszteséget szenvedtek. Csupán éjjeli egy órára sikerült az osztagomnak, a putyilcrviak- nak és a litván ezred forradalmi századának kúszva elérni a ba­rikádokat, és gránátokkal kiverni a hadapródokat. Az osztagok parancsot kaptak: — Tüzet szüntess! Külön pus­kalövés jelére roham indul. A téren, az Alekszandrov osz­lop mellett megjelentek a Forra­dalmi Katonai Bizottság tagjai: Jeremejev, Antonov Ovszejenko és Csudnovszkij. Majd egyszercsak váratlanul éles lövés hasított a csöndbe — jeladás a rohamra. Feltartóztathatatlan emberára­dat özönlött előre. A barikádok és a palotabejáratok védelme­zői összezavarodtak. A gép­fegyver- és puskaropogást is el­nyomva, örömtől feszített, győze­lemteli hurrá töltötte be a leve­gőt. A vörösgárdisták, matrózok és katonák átvetették magukat a barikádokon, a sötétben vizes kockakövekre zuhantak, majd felugrálva élő áradatként meg­töltötték a palota bejáratait, lép­csőit és folyosóit. Nagyon szerettem volna részt venni az Ideiglenes Kormány le­tartóztatásánál, vagy akár jelen lenni ennél a történelmi mozza­natnál. De nem sikerült. Csud­novszkij parancsa szerint a tisztek és hadapródok egy számottevő cso­portját követtük, akik kétségbe­esetten védekeztek, lövöldözve minden ablakfülkéből és szo­bor mögül. Ezt a csoportot egé­szen a Téli Palota legtetejéig ül­döztük. Aki megadta magát, azt leküldtük a lépcsőn, aki tovább­ra is ellenállt, azt letaszítottuk a tetőről. Éjjel két órára elfoglaltuk a Téli Palotát, teljesen megtisztí­tottuk a hadapródoktól, az Ideig, lenes Kormány letartóztatásiban volt. Leomlott a cárizmus felleg­vára és az Ideiglenes Kormány utolsó menedéke. Elérkezett a Nagy Október második napja .. Fordította: Halász Ferenc tagját, mit vár az intézménytől. A mezőgazdaság és élelmezésügy kiváló dolgozója elmondta, hogy jó színdara bókra és magyarnóta- estekre jönne a legszívesebben a családjával. Balogh Károly tanár azt várja a község új létesít­ményiétől, hogy segíti, illetve foly­tatja a pedagógusok munkáját, A vasárnap délután felavatott új tiszaalpári művelődési ház nagyterme testnevelési órák tar­tására Is alkalmas. Az egyeme­letes épületben szakkörök és társadalmi szervezetek működésé­hez is van elegendő helyiség. A. T. S. Szeptember 24-én, a „Mit je­lent ma munkásnak lenni?” ta­nácskozással kezdődtek meg me­gyénkben az ifjúmunkás- és szak­munkástanuló-napok rendezvé­nyei. A Itöbb mint egy hónap alatt Bács-Kiskun szinte vala­mennyi településén szerveztek szakmai-politikai vetélkedőket. Szombaton Kiskőrösön, a Petőfi Sándor Művelődési Központban azok gyülekeztek, akik az ifjú­munkások és diákpolitikusok la­punkban lezajlóit elődöntőjén a legjobb helyezéséket érték el. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat például hét csapattal ér­kezett. Az ifjúkommunistákat Horváth Károly, a kiskőrösi vá­rosi pártbizottság munkatársa köszöntötte, majd megkezdődött a küzdelem. Az első forduló után a MEZŐGÉP Vállalat tiszakécs­kei gyáregységének csapata veze­tett, de a hajrában a BRG Braun Éva ifjúsági szocialista brigádjá­nak Dudog Istvánná, Járomi Gyula és Deák Sándor felállású csapata imponáló tudással meg­szerezte az első helyet. • A kiskőrösi vetélkedőre tizen­két csapat érkezett a megyéből. A fiatalok nagy tudásról adtak számot válaszaikban. Somogyi György, a megyei ta­nács ifjúsági bizottságának tit­kára. a zsűri elnöke hasznosnak, eredményesnek minősítette a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója tiszteletére rendezett vetélkedősorozatolt, majd átadta a dijakat. A máso­dik helyen a VOLÁN 9. Vállalat KISZ-szervezetenek csapata, a harmadikon a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat Buday Dezső KISZ-alapszervezetének kollektívája végzett. Vasárnap délelőtt Lakiteleken gyülekeztek az ifjúkommunistálk és szakmunkástanulók, az im­már hagyományos Lugosi István emléktúrára. A művelődési ház­ban a Cormorán együttes adott koncertet, majd a fiatalok a Lugosi-emlékműhöz vonultak. Szalóki Józsefné, a KISZ megyei bizottságának titkára méltatta a mártír életét, majd koszorúzásra került sor. Az emlékmű talapza­tán elhelyezték a megemlékezés koszorúit Lugosi István hozzá­tartozói is. MEGVÁLASZTOTTÁK A VEZETŐ TESTÜLETET Befejeződött a Magyar Vöröskereszt V. kongresszusa Módosították a szervezet alapszabályát ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom