Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-29 / 280. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. november 29. A magyar építőipar fejlesztése a KGST-országok segítségével A technikai forradalom óriási változásokat hozott a magyar építő- és építőanyag-iparban. A kibontakozott fejlődésben döntő szerepe volt a KGST-or- szágokkal folyó együttműködésnek. A szocialista országokkal folytatott tapasztalat- csere, az évről évre megvalósuló segítségnyújtás jelentősen hozzájárult az építőipar gyors, koncentrált fejlesztéséhez. Különösen szembetűnően példázza a közös erőfeszítések eredményeit a lakásépítés módszereinek átalakulása. Másfél évtizeddel ezelőtt a blokkos lakásépítés bevezetése a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság építőinek tapasztalatait hasznosította hazánkban. Ezzel nemcsak a lakáshiány csökkentését sikerült elérni, hanem egyben megteremtődtek a technikai fejlődés következő szakaszának feltételei is. A magyar építők a blokkos építés tapasztalatai alapján készülhettek fel a házgyári technológia alkalmazására. (Ebben a Szovjetunió nyújtott segítséget. • A házgyári építési mód alkalmazásával Jelentősen megnőtt az építkezéseken a termelékenység. A tíz házgyár ma már évente 30—32 ezer új otthonhoz szállíthat paneleket. Erre alapozva tűnhette ki célul az ország, hogy a következő 15 évben — 1990-ig — mintegy 1,3—1,4 millió lakást épít. A legmagasabb szinten iparosított, házgyári technológián alapuló házépítés komplex fejlesztésére magyar és szovjet tudományos, tervező és kivitelező vállalatok az idén írtak alá megállapodást. A kétoldalú együttműködés a többi szocialista országgal is rohamosan fejlődik. Nagyon régi a kapcsolat például a csehszlovák szakemberekkel, nemcsak az építő- és építőanyag-iparban, hanem az építészet, a műszaki tervezés, a városrendezés, a területfejlesztés, a környezetvédelem és a műemlékvédelem területén is. A közös munka eredményei azok az épületek, amelyeket magyar építők emeltek Pozsonyban és más szlovákiai városokban. Csehszlovák vállalatok nyújtottak segítséget a magyar vasutak villamosításához, és a KGST-országok közös beruházásában készülő villamos távvezetékek hazai szakaszának építéséhez. Közös elképzelések szerint készül a gabcikovó—nagymarosi vízlépcsőrendszer térségének területrendezése és területfejlesztése, az aggtelek—domnlcal barlangrendszer térségének rendezése és természetvédelme, a Záhony—Klsvárda térség területfejlesztése — és más határmenti területek összehangolt fejlesztése Is. A lengyel építésügyi ágazattal az utóbbi időben előtérbe került a termelési kooperáció kibővítése, s a harmadik piaci közös fellépés lehetőségeinek feltárása. A közvetlen gazdasági együttműködésnek különösen gyümölcsöző és előremutató eredménye, hogy lengyel építők segítséget nyújtottak a veszprémi városfejlesztő építkezéseken, s jelenleg ők építik a kábái cukorgyárat. • Az NDK-bell Haldenslebenben kormányközi megállapodás alapján fővállalkozásban a magyar vállalatok egészségügyi porcelán, gyárat építenek. A tervek szerint jövő év tavaszán helyezik üzembe a korszerű porcelánüzemet Bulgáriával elsősorban az iparosított házépítési mód komplex fejlesztésében működünk együtt. Román partnereinkkel elsősorban a cementipar, a téglaipar és az előregyártott vasbeton-szerkezetek fejlesztésében törekszünk együttműködésre. Kubai partnereinknek segítséget nyújtottunk a vállalatéi iparszervezésben, a regionális tervezésben és városfejlesztésben, az építésügyi ágazat korszerű irányítási és információs rendszerének kialakításában. Mongóliában építőanyag-ipari bázisok kialakításához és a szakemberképzéshez nyújtottunk és adunk még továbbra is segítséget. Magyarország különösen érdekelt abban az együttműködésben, amelyet a KGST-tagországok az építőipar gépesítéséhez, a nagy építőanyag-ipari bázisok korszerű berendezéseinek szállításához nyújtanak. Az utóbbi másfél évtizedben az építő szervezetek rendelkezésére álló gépek száma két és félszeresére, teljesítményük pedig csaknem háromszorosára növekedett. Gépeink, berendezéseink mintegy 80 százalékát külföldről vásároljuk, s ennek döntő részét szocialista partnereinktől. A szocialista országok tervszerű és folyamatos építési együttműködését bontakoztatja ki a KGST építésügyi állandó bizottsága, amely összesen 53 fejlesztési, együttműködési témát dolgoz ki. A könnyűszerkezetek a nemzetközi munkamegosztásnak különösen kedvező együttműködési lehetőségeit testesítik meg, hiszen komplett épületeket szállíthatnak egymásnak a partnerek. E köny- nyű termékeknek nagy távolságú szállítása is gazdaságos, tehát a tagországok a munkamegosztás révén néhány típusú könnyűszer- kezet nagy sorozatú gyártásra rendezkedhetnek be, s így jól kiegészíthetik egymást a választék ösz- szehangolásával. Nagyon hasznos megállapodást kötöttünk csehszlovák parnereinkkel a könnyűszerkezetes fejlesztés összehangolására, közös információbázis kialakítására, amely tulajdonképpen alapul szolgálhat a KGST-országok könnyűszerkezetes koordinációs központjának megalakítására. Az NDK-beli és csehszlovák partnereinkkel hármas együttműködésben könnyűszerkezetes sport- csarnokok kooperációs gyártásáról, szállításáról készítünk elő megállapodást, s ezen belül külön kétoldalú egyezményt az NDK-val a könnyűszerkezetes tudományos kutatás, műszaki fejlesztés és gyártásBzakosftás elősegítésére. Hasonló megállapodást már korábban kötöttünk szovjet partnereinkkel, amelynek alapján több mint 100 ezer négyzetméternyi könnyűszerkezetet szállítottunk az Uszty-Ilimszk-i papír- és cellulózkombinát építéséhez. Szorgalmazzuk a fejlesztés újabb tartalékainak feltárását, a licencvásárlások összehangolását és más újszerű együttműködési témákat, amelyek alapján még sikeresebben bontakozhat ki a szocialista közösség országaiban a gazdasági integráció. (MTI—APN) Határidő előtt teljesítik az idei tervet Az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárának a múlt évben 383 millió forint volt az árbevétele, erre az évre pedig 435 millió forint elérését tervezték. A, teljesítés nem kis feladat, hiszen a jelenleg 1280 dolgozót foglakpztató üzemben 25- tel kevesebben vannak mint tavaly. — Soha nem. látott méretekben bontakozott ki az idén a szocialista versenymozgalom — mondja Füredi Imre„á gyár pártbizottságának titkára! — A csepeli dolgozókhoz való csatlakozás hatásá- • • Jó eredményeket ért el a versenyben az Április 22. brigád, melynek egyik tagja, Tarjányi János a közelmúltban 9 napos túrán volt a Szovjetunióban. Jutalomként. ra egymás után alakultak az új brigádok, s míg tavaly 71 kollektíva 658 tagja vett részt a versenyben, addig az idén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfodulója tiszteletére már 92 brigád 810 tagja tett különböző vállalást. Gyárunk kollektívái elhatározták, hogy a termelést 15 százalékkal növelik. A 187 millió forintos exporttervet 12 százalékkal, mintegy 17 millió forinttal kívánták túlteljesíteni. Ugyancsak vállalták, hogy a késztermék árbevételi tervet 7,5 százalékkal növelik. Az első fél év végén a gyár kollektívái pótfelajánlást is tettek, mely szerint az idei tervet december 10-re befejezik. Az év folyamán rendszeresen értékeltük a felajánlások teljesítését, s most már tudjuk, hogy a brigádokban nem csalódunk. A termelés 15 helyett 17 százalékkal, az exportra készülő gyártmányok értéke 43 millió forinttal lesz több a tervezettnél, ami a vállalt 12 százalék helyett 30 százalékos növekedést jelent. Külön említésre méltó, hogy brigádjaink milyen jelentős eredményt értek el a költségcsökkentő intézkedési terv teljesítésében. Újításokkal, anyag- és energia- megtakarítással, technológiai módosításokkal az év végéig 8,8 millió forinttal kellene csökkenteni a költségeket. Szeptember végéig 7,8 millió forint volt az eredmény, s bízunk abban, hogy az év végéig az eredeti összegnél többet takarítanak meg. A versenymozgalom nagy eredménye a termelési sikereken túl az is, hogy a kollektívák jól ösz- szekovácsolódtak, s a brigádok egymást is eredményesen segítették. Pártszervezeteink az év folyamán — szoros kapcsolatban a • Kasza Sándor, a Ho Sl'Minh brigád vezetője egy keverős készülék nyomáspróbáját végzi, amelyet határidő előtt készítettek el. gazdasági vezetéssel — sok segítséget nyújtottak a vetélkedő brigádoknak. A kommunisták példamutatása, a versenyt segítő pártfeladatok végrehajtása szintén hozzájárult a közös sikerhez. O. L. Helytállni a brigádban Sziiisz, sziiisz — ritmusosam jár a kézáíűbósz a gipsz válaszfaltéglában, s szürke morzsalék hull a két fűrészelő munkás ruhájára. — Ezekkel a nagy gipsz-elemekkel gyorsabban megy a válaszfalazás, mint a korábban használt tégláié lékikel — mondja az egyikük, Borbök József, öa vezetője a Béos megyei Állami Építőipari Vállalat Kossuth szocialista kőműves brigádjának, amely itt dolgozik az épülő új, kecskeméti megyei kórház leendő gazdasági épületében. — Amikor az egész gipsztégla nem kell, fűrésszel vágunk le belőle. Viszi könnyen. A brigádvezető, aki 1948 óta dolgozik a vállalatnál, elbeszéli, hogy a tizenkét tagú' koliektívá- nak az idén a megyei kórház már az ötödik munkahelye. Három hónapot a kecskeméti városközponti munkálatoknál töltöttek, hármat a széchenyivárosi óvoda és bölcsőde építésénél, kettőt Szabadszálláson, aztán szintén kettőt Nagykőrösön, ahol átadás előtt álló lakásokban végeztek kőművesmunkát. — A havi teljesítményünk egyszer sem volt még az idén kevesebb 130 százaléknál — mondja a brigádvezető elégedetten. — Ügy érezzük, hogy eddig a magunk részéről elegeit tettünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett vállalati termelési versenyfelajánlásnak. A kórháznál csak néhány napja vagyunk még, de azért már itt is látszatja van a munkánknak. — Erről magam is meggyőződhetek. ;,hajt” a Kossuth brigád. — Kötelességtudó, jól dolgozó szafktársakból áll a kollektíva — jegyzi meg Borbók József, mintegy a magas teljesítmény magyarázataképp. — Olyanokból, mint például az a szemüveges kőműves ott, Horváth Istvánnak hívják, meg a fia, az a feketeha- jú fiatalember. Az idősebb Hor- váthot 1953 óta ismerem, akkor került hozzánk a brigádba. Emberileg, szakmailag le a kalappal előtte. A BÁCSÉP-nél megbecsülik az ilyeneket, Horváth Pista többször kapott már Kiváló Dolgozó kitüntetést. A brigádunk szintén megkapta már a Vállalat Kiváló Brigádja Címet. Az ifjabb Horváth István az apja fia. $zófogadó, rendesen jár a munkába. Párját ritkítja ez a fiú a fiatalok közt, úgy dolgozik. Régen ismerjük már, mert amikor inas volt, a vállalatnál. velünk töltötte a brigádban a szakmai gyakorlatokat. Ifjú Horváth István, aki az apja mesterségét Választotta, a maii fiatalok kedvenc szavaival fogalmazza meg gondolatait: — Mindig nagyon tiszteltem az öregemet, sőt, mondhatom, hogy büszke is voltom rá. Kis srác koromban eljártam hozzájuk, amikor a barátaival maszekoltak, és segítettem nekik, egy tízesért) húszasért, mikor mennyit adtak. Innen indulit ki a dolog, hogy én is kőműves lettem. A nyolcadik osztály elvégzése után nem kellett rábeszélni semmilyen szakmára, kőműves akartam lenni, mint az öregem. Amikor tanuló lettem, a szakmában fórom voűit a többiekkel szemben, mert én akkor már tudtam például vakolni. Persze, amikor fölszabadultam és befogadtok ide a brigádba, hiába volt meg a négyes bizonyítványom, néha csak tátottám a számat az idősebb szaktársak mesterfogásaira. Sokat kellett még tanulnom tőlük. Mindig igyekeztem, hogy helyt, álljak a brigádban, s apámnak szégyent ne hozzak a fejére. Csipkedni kellett magam, mert ez a brigád tud dolgozni. Nem azért dicsérem a kollektívát, mert én is tagja vagyok, de megmutattuk ezt az idén a jubileumi versenyben is. A helytálláshoz apján kívül olyan brigádtagokról vehetett példát ifjú Horváth István, mint Lénán Pál kőműves szakmunkás, aki 26 éve dolgozik már a BÁCSÉP-nél. Szabó József a tizennyolcadik, Kele Sándor pedig már huszadik évét tapossa a vállalatnál, de nemcsak tőlük) hanem a szocialista brigád többi tagjától is tanulhatott a fiatalember. Az egész kollektíva tanúsítja, hogy jó tanítvány volt. • Szabó József brigádtag és Borbók József brigádvezető gipsz válaszfalelemet fűrészel a kellő méretűre. • Jobbra: munkában a Kossuth szocialista brigád. Fenn az álláson a két Horváth, apa és fia dolgozik. A földek védelme A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvényt a Népköztársaság Elnö. ki Tanácsa az 1977. évi 25. sz. törvényerejű rendelettel módosította. A módosítás szerint a földhasználók a tulajdonukban, kezelésükben, használatukban levő mező- gazdasági rendeltetésű földeken kötelesek rendeltetésszerű mezőgazdasági termelést folytatni. A mezőgazdasági nagyüzemek a felróható okból meg nem művelt földjeik után térítést kÖtélesek fizetni, a megműveletlenül hagyott föld aranykoronában nyilvántartott kataszteri tiszta jövedelme ezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeget. A magánszemélyek tulajdonában levő, felszólítás ellenére műveletlenül hagyott mezőgazdasági rendeltetésű földeket kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni. Az állami tulajdonba vételről a járási földhivatal határoz. A határozat — a zártkerti és belterületi be nem épített földre vonatkozó határozat kivételével — a bíróság előtt nem támadható meg. A tulajdonos felszólítása nélkül állami tulajdonba kell venni azokat a földeket is, amelyeket 1965. október hó 24. napja előtt hatósági intézkedéssel adtak állami, társadalmi, vagy szövetkezeti szerv használatába. Amennyiben ezen szervek használati joga nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve, ez esetben vélelmezni kell, hogy a földet hatósági intézkedéssel kapta használatba és azt térítés nélkül kell állami tulajdonba venni. Az állam elővásárlási joga A törvényerejű rendelet, valamint a végrehajtás , tárgyában kiadott minisztertanácsi és mezőgazda- sági és élemezésügyl miniszteri rendeletek 1978. ja. nuár 1. napján lépnek hatályba. (Magyar Közlöny 1977. évi 75. számában nyertek közzétételt.) A Minisztertanács 39/1977. számú rendeletével szabályozta az állam elővásárlási jogát. E rendelet szerint az államot magánszemély tulajdonában levő ingatlan, illetőleg ingatlan tulajdoni hányadának eladása esetén közérdekű célok a jogszabályban felsorolt településeken elővásárlási jog illeti meg. Az állam elővásárlási joga megelőz minden más — jogszabályon, vagy szerződésen alapuló — elővásárlási jogot, azonban nem vonatkozik arra az esetre, ha az adásvétel tulajdonostársak között jön létre. Ha az elővásárlási jog gyakorlásának feltételei fennállnak, az illetékhivatal köteles az illetékkiszabás végett bejelentett (bemutatott) adásvételi szerződést a szakigazgatási szervnek haladéktalanul megküldeni. Erről az eladót és a vevőt tájékoz, tatni kell. Az elővásárlási jogot az adásvételi szerződés illetékkiszabás végett való" bejelentésétől (be.- mutatásától) számított harminc napon belül lehet gyakorolni. Az elővásárlási jog gyakorlása esetén az illeték- hivatal az előzetesen megfizetett illetéket — adóigazolás bemutatása nélkül — haladéktalanul visszautalja a befizetőnek. Az elővásárlási Jog gyakorlásával az adásvételi szerződés az eladó és az állam között az eredeti tartalommal jön létre. Az állam a vételárat az eladó részére az OTP útján az elővásárlási jog gyakorlásától számított harminc napon belül egyösx- szegben köteles megfizetni. A vételárból le kell vonni az eredeti vevő által az eladónak már kifizetett összeget, továbbá az eladónak az állammal szemben fennálló adó- és egyéb tartozását, valamint az OTP-vel szemben fennálló — az ingatlannal kapcsolatos — hiteltartozását. Az állam ugyancsak az OTP útján köteles megtéríteni az eredeti vevőnek a szerződés megkötésével kapcsolatos igazolt költségeit. Az állam elővásárlási jogáról szóló minisztertanácsi rendelet 1978. január hó 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően illetékkiszabásra bejelentett (bemutatott) adásvételi szerződésekre kell alkalmazni. Jubileumi jutalom A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a MÉM Értesítő 1977. évi 21. számában elvi állás- foglalást tett közzé a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény alkalmazása során felmerült egyes kérdésekről. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény végrehajtására kiadott 12/1977. MÉM számú rendelet 68. §. (1) bekezdése értelmében a termelőszövetkezetek 1977. május 1. napjától tagjaik részére az esedékesség évében kötelesek jubileumi jutalmat fizetni. A rendelet alkalmazásával kapcsolatban felmerült, hogy a termelőszövetkezetek: fizethetnek-e jubileumi jutalmat visszamenőlegesen azon tagjaik részére, akik a Jubileumi jutalomra jogosító éveket a rendelet megjelenése előtti években már teljesítették? Az elvi állásfoglalás kifejti, hogy a jubileumi Ju- talom visszamenőleges kifizetése a termelőszövet« kezet részéről nem kötelező. Figyelemmel azonban arra, hogy a jubileumi jutalom visszamenőleges kifizetésének jogszabályi akadálya nincs, a termelő- szövetkezet soron következő közgyűlésén elhatároz, hatja, hogy az arra korábban jogosultságot szerzett, az esedékesség évét az adott termelőszövetkezetben, vagy jogelődjénél töltő, Jelenleg is aktív állományba tartozó tagjai részére jubileumi jutalmat fizet Azon tagok esetében, akiknél a munkaviszonyban, illetve tagsági viszonyban eltöltött idő visszamenő- legesen két elmen is jogosultságot biztosítana (például 25 és 40 év stb) jubileumi jutalom csak egy címen fizethető. A visszamenőlegesen kifizethető Jubileumi jutalom jövedelemszabályozás szempontjából az esedékesség évében kifizetett Jubileumi jutalommal azonos elbírálás alá esik. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 34/1977. szám alatt rendeletet alkotott a mezőgazdasági szövetkezetekben foglalkoztatott nők egészsége és testi épsége védelmérőL A rendelet szerint a nők megfelelő foglalkoztatásának, valamint egészségük és testi épségük védelme elősegítéséről szóló 4/1966. számú munkaügyi miniszteri rendelet előírásait alkalmazni kell a mezőgazdasági szövetkezetek tagsági, illetve munkaviszonyban foglalkoztatott nődolgozóira, így a munkaügyi rendelet 2. §. (1) bekezdésében említett tilalmi jegyzéket fel kell venni a szövetkezet munkaügyi szabálvza tába- Dr. Kerék Lajos megyei főügyész-helyettes
