Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-25 / 277. szám

I • PETŐFI NÉPE • 1971. november 15.

Jövő vasárnap fásítanak a Hunyadi városban; most gyűjtik össze a csemete-igényt — hallottam a minap a Hazafias Népfront Kecskeméti Bizottságának titkárától, Bartha Imré- nétől, aki a hír hátteréről jólesően magyarázta:

— Igen biztató a körzeti pártszervezetek és a népfrontbizottságok együttműködése, a párt- és népfrontaktivisták munkája a várospolitikai feladatok ellátásában. Az említett városrészben például felosztották egymás között, bejárták a területet. Felmérték, hogy hol, milyen a porta, hol hiányzik a járda, vagy éppen hol szükséges eltüntetni a kátyúkat. Hogy aztán tenni tudjanak. Így kerül sor a vasárnapi fásításra is.

A hunyadivárosi nem az egyetlen ilyen példa a megyeszékhelyen. Amilyen gyakori a 607-es Szakmunkásképző Intézetben otthonhoz jutott körzeti pártszervezet és népfrontbizottság tisztség- viselőinek találkozása, legalább olyan rendszerességgel tevékenykedik együtt, jár el a kerület gondjai-bajairrak megoldása érdekében Málnást Mária, a műkertvárosi néptfronttitkár és dr. Topod! János párttitkár. Hasonlóképpen a széchenyivárosi körzet pánttitkára, Hudák Olivér és Te- recskei Jánosné, a körzet nép- fronttiitkára.

Az utóbbiak legújabban például az ifjúsági garzoniház lakóiban törekszenek lelkes szövetségeseket találni ahhoz, hogy az új lakótelep küllemében és szellemében, s a szó Igazi értőimében szocialista legyen.

Néhány évvel ezelőtt egy meglett korú ismerősöm említette lehangoltam amióta nyugdíjas, s a lakóhelyétől távoli, Budai utcai területi pártalapszervezethez tartozik, a tagdíjfizetés az egyetlen „pártfeladata” ... Azidőben a Budai utcai, illetve a Czollner téri körzeti pártszervezet tömörítetté a megyeszékhely nyugdíjas párttagjait, illetve azokat a kommunistákat, akiknek munkahelyén nem működik alapszervezet.

Kétségtelen, hogy az említett két — majd a nagylétszámú, Budai utcai kettéválásával három — területi pártszervezettől távol lakó kommunisták összefogása, pártmegbízatással való ellátása nehéz feladatot rótt az alapszervezetek vezetőségeire. Ez is közrejátszott abban, hogy a nyugdíjba vonuló párttagok nehezen váltak meg a munkahelyi alapszervezettől. Holott a Központi Bizottság nem utolsósorban a nagyon is fontos lakóterületi politikai munka erősítése céljából határozott nyolc évvel ezelőtt a körzeti pártszervezetekhez való átigazolásukról. I

Az utóbbi időben számos változás, előrelépés történt a Központi Bizottság imént említett határozatának végrehajtása érdekében. Nemcsak Kecskeméten, hanem megyeszerte. Maradjunk azonban ezúttal a megyeszékhelyen, ahol napjainkban hét körzeti pártalapszervezet működik a korábbi kettővel, majd hárommal szemben. A műkertvárosi például az ottani szolgáltatóházban jutott helyiséghez, a széchenyivárosi pártszervezetnek pedig a kereskedelmi és vendéglátó szakiskola nyújt otthont.

A nagyjából arányos területi megosztásban működő hét körzeti alapszervezet a megyeszékhely párttagságának 8,6 százalékát tömöríti. Kétharmadrészt nagy tapasztalaté, a politikai-mozgalmi munkában jártas, a körzetet jól ismerő kommunistákat, akik — mint azt máris számos példa tanúsítja — nagy ügyszeretettel veszik ki részüket az adott lakóterületeik politikai munkájából, a várospolitikai feladatokból. S hadd említsük meg azt is, hogy a pártszervezetek tagjainak átlagos életkora 56 év.

Hét körzeti pártalapszervezet működik — ezekhez igazodnak a népfront körzetek — és tölti be mindjobban irányító szerepét az adott lakóterület politikai munkájában. S hogy így van, a városi pártbizottság iránymutatása szerint alkalmazott munkamódszereknek köszönhető. Annak például, hogy a körzeti pártszervezetek titkárai meghívottként rendszeresen ott vannak a város politikai irányító testületé ülésein csakúgy, mint a tanácsüléseken.

Vagy: a párt-végrehajtóbizottság kéthetenkénti üléseit követő napon — az apparátus tagjaival, az üzemi pártbizottsági. s a környékbeli községek pártvezetőségi titkáraival, valamint a tömegszervezeti vezetőkkel együtt — mintegy elsőkézből jutnak hozzá a legfrissebb információkhoz. Ez pedig nemcsak a soros politikai feladatoknak az adott területre való Igazítása szempontjából lényeges. Lehetővé teszi például a különböző tervezett események egyeztetését Is.

Az is a lakóterületi politikai munka mind nagyobb rangjára utal, hogy a pártbizottság város- politikai munkabizottsága nemrégiben a körzeti pártszervezetek és népfrontbizottságok vezetőivel együttesen tárgyalt a tennivalókRuházati termékeink a világpiacon

A textil- és ruházati külkereskedelem tavalyi és idei tapasztalatai alapján már pontosabb adatokkal rendelkezünk a tervidőszak hátralevő részének megítéléséhez. Hogy látják most a lehetőségeket, a gondokat a Hunga- rotexnél — erről beszélgettünk a külkereskedelmi vállalat vezérigazgatójával, Szabó Józsefnéval.

— Kezdjük talán azzal, milyen körülmények között dolgozik a vállalat exportpiacain?

— A szocialista piacokon kivitelünkben — a tervhez képest — nincs változás, hiszen a meny- nyiséget és a fő árucsoportokat is ötéves államközi szerződések rögzítik. A különböző árucsoportokban azonban sajátos átrendeződés tapasztalható. A szocialista országokból érkező megrendelőink éviről évre magasabb igényekkel lépnek fel. A minőséggel 'kapcsolatos kívánalmak ma még elsősorban az áruk tartósságára, műszaki adatokkal kifejezhető tulajdonságaira vonatkoznak, ám akárcsak nálunk, a KGST-orszá- gokban is nőnek a szebb, divatosabb termékek iránti igények.

— És mi a helyzet a tőkés piacokon?

— Tavaly az év elején kedvező konjunktúra bontakozott ki. Néhány hónap után azonban kiderült, hogy a fellendülés átmeneti jellegű volt. Emellett a fejlődő országok textiltermel/ésének növekedése és általános piaci terjeszkedése folytán a fejlett tőkés országokat olcsó tömegáruval árasztják el- Ráadásul a tőkés országok, textil- és ruházati üzemei saját versenyképességük javítására is importálnak olcsó árut, míg maguk főként a magasabb minőségű igényeket kielégítő divatosabb termékek gyártására rendezkednek be. A textilvilágkereskedelemben tehát a piaci kereslet széthúzódásánaik lehetünk tanúi.

— Hol helyezkednek el ebben az összképben a magyar áruk?

— A magyar textil, és ruházati ipar termelését minőség és választék tekintetében a két kategória — az olcsó tömegáru és az igényes, divatos termék — egyikébe sem sorolhatjuk. Ezt mutatja, hogy exportunk árszánt- je a távol-keleti tömegárut szállítók árai felett van. Gondot okoz viszont, hogy a divatot nem tudjuk elég gyorsan követni, ezért a kevésbé divatérzékeny, úgynevezett klasszikus árukat exportál, juk. A tömegáru és a klasszikus termék értékkülönbségét azonban a piac a ráfordítási költségeknél kisebb mértékben honorálja. Eladott termékeink árát erősen mérsékelik az idehaza is tapasztalható szállítási késedelmek, a szerződési fegyelem lazaságai ... Mindehhez még hozzá kell venni azt, hogy a beruházások, s ennek nyomán a termelés bővítése a vártnál és a szükségesnél lassúbb ütemben valósul meg, ami azt a veszélyt rejti magában, hogy az V. ötéves tervidőszak végére egyszerre nő meg az ipar által kínált árualap mennyisége.

— Mindebből sejthető, sok nehézséggel küszködik a textil- és ruházati külkereskedelem az idén is.

— Az eddigi tapasztalatok szerint a szállítások ütemessége javult, de e területen még mindig sok a tennivaló. A vállalatok elmaradtak az első félévben az időarányos tervteljesítéstől, ami elsősorban termelési és munkaerőgondjaikra vezethető vissza. Annak ellenére így van ez, hogy exportmegrendelésekkel nem álltak rosszul, hiszen az idei szocialista kivitel 90 százalékát az elmúlt év végéig lekötöttük és a tőkés üzletkötések is nagyjábam- egészében leterhelték a vállalatok termelő kapacitását. Az első hat hónap exportjának alakulása mind a szocialista, mind a tőkés piacon a tavalyinál kedvezőbb. A rubel- és a dollárelszámolású exportterv egyaránt dinamikus növekedést ír elő, az első félévben az expoirt értéke a szocialista piacokra 25, a tőkés piacokra pedig 14 százalékkal magasabb az elmúlt év hasonló időszakáénál. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy doll árelszámolású exportunkban a 14 százalékos növekedés a kívántnál kevesebb, a népgazdaság a textil, és ruházati ipartól 1977-re ennél nagyobb mértékű expót növekedést

már. Az exportfeladatok teljesítése érdekében a szállítások meggyorsítására, és mindenekelőtt a kívánatos eredményekkel kecsegtető exportárualapok megtermelésére van szükség. A tisztánlátást és a tartalékok feltárását hátrányosan befolyásolja azonban, hogy több vállalat most bevezeti olyan termék gyártását,

amely régebben nem tartozott profiljába; nem törődve azzal, hogy az áru piaci értékesítése elő van-e készítve vagy nincs.

Mindemellett gondjaink fő oka mégsem abban kereshető; hogy kevés exportárualap áll rendélke. 2ésünkre, s nem is az imént vázolt bizonytalan tőkóspicai helyzet miatt fő a fejűink. A legnagyobb baj, hogy kedvezőtlen az exportunk szerkezete. A struktú- rajavításbam 1976-ban ugyan előreléptünk, egy-egy árucsoporton, árufajtán belül azonban a gyártmányszerkezet még mindig nem megfelelő. Két nagy árucsoport — a pamutszövet és a ruházati konfekció — jellegzetes példákkal szolgál arra, hogy a közepes minőségű áruösszetétel, továbbá a termelőd alkalmazkodóképesség hiánya akadályozza a gazdaságos exportot. Konfetecdóruha gyártási kapacitásunk egy része például kabátokra, felöltőkre, klasszikus férfiöltönyökre korlátozódik. így aztán nem jut elég erő a sport- és szabadidő-ruházat az ingek és egyéb keresett ruházati konfekciótermék gyártására.

— Ebben a helyzetben mi alapozhatja meg az ágazat exporttervteljesítését?

— Az idei program feszítettsé- ge, az 1976nas elképzelések megalapozása. sőt a középtávú terv egészének teljesítése szorosabb együttműködést igényel a külkereskedelmi és az ipari vállalatok között Ennek tartalma túlmegy az elszámolási formákon, lényege az ipari vállalatok közvetlenebb érdekeltsége a gazdaságos export fokozásában.

K. Ny. J.

Párt- és népfrontaktivisták a lakóterületért

Az ott élőknél jobban vajon ki ismerheti a városkerületeket, a gondokat és törekvéseket? A bevezetőül említett hunyadlvárosi körzeti párt- és népfrontaktivistáinak például nagy örömére szolgált nemrégiben, hogy a város tanácsa — módosítva az eredeti előterjesztést — maradéktalan egyetértéssel támogatta, elfogadta a körzet fejlesztésével kapcsolatos kezdeményezésüket.

Perny Irén

i

Vetőmagkísérletek klíma-kamrában

Üvegben a kisalföldi uborka

• Az utóbbi években mind többi uborkát termesztenek a Kisalföld dön. Idén a ZÖLDÉRT Győr« Sopron megyei vállalatnál m!nt4 egy 800 vagon uborkát doW goznak fel, amelyből tőkés piacra is szállítanak. (MTI-fotó — Ma* túsz Károly felvétele — KS.)

• A BHG Telefonközpont Gyárában készítik a korszerű crosbar rendszerű négyezer vonalas tatabányai főközpontot, valamint a távhl- vasra alkalmas közvetítő központot, amelyek 1979-ben lépnek Képűnk: robotberendezés ellenőrzi a telefonközpont sávjalt. (MTI* fotó — Bara István — KS.)

• — A többiek segítségével gondoskodunk arról, hogy az ünnepekre és szilveszterre elegendő virslit találjanak a vásárlók az üzletekben — mondja Garat Joachlmné, a Petőfi brigád vezetője.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított szocialista munkaverseny jelentősen hozzájárult az üzemeik, vállalatok időarányos terveinek teljesítéséhez.

Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kiskunfélegyházi húsüzemének munka- verseny-felelő- sével, Kukucs- ka Jánossal a napokban a brigádfelajánlások teljesítéséről, s az ezek nyomán elért vállalati eredményekről beszélgettünk.

— A verseny természetesen a jeles évforduló után Is folyik — mondta Kukucska János. — 48 kollektíva 638 tagja minden elismerést megérdemel, azért, mert az egyik legfőbb vállalásukat az év vége helyett már november 7-re túlteljesítették. A csepeli dolgozókhoz való csatlakozás idején ugyanis elhatározták, hogy vállalatunk nyereségét 9 millió forintra növelik. A korábbinál jobb munkaszervezéssel, szigorú takarékossággal, a húskihozatal növelésével, a különböző gépek állásidejének csökkentésével és más módszerek megvalósításával november 7-re a vállalati nyereség elérte a 9,8 millió forintot.

Külön dicséret illeti a húsüzem 14 brigádjának 179 tagját, akik mindent elkövetnek a megye húsellátásának zavartalan biztosításáért. Hetenként átlag 10 vagon —, 40—50 féle — húskészítmény

és 7 vagon tőkehús hagyja el üzemünket. A húsipari dolgozók tevékenységét jól segíti a tmk- brigád. Nagy szerepük van abban, hogy az 'üzem munkája szinte zökkenőmentes, a különböző feldolgozó gépek állásideje a minimálisra csökkent. A tmk- brlgád jelentős részt vállal a társadalmi munkából Is, tagjai már több mint 160 órát dolgoztak a helybeli Vasas-pálya építésénél. A többi kollektíva Is sűrűn megfordul a város különböző oktatási intézményeiben. A Petőfi töltőbrigád például a tanév kezdete előtt sokat segített a Batthyány iskola meszelésénél.

A versenyen lendülete nem csökkent — mondta befejezésül Kukucska János —, Bízunk abban, hogy az év végéig minden kollektíva teljesíti felajánlását, s ennek nemcsak ők, hanem a lakosság is hasznát látja.

O. L.

• Rázsi István, Tóth László és Rád! András, a link-brigád tagjai munka közben. (Opauszky László felvételei.)

ROBOT ELLENŐRZI A BERENDEZÉST

magból egész gabonabokor nő ki, melyen több mint 2000 gabonaszem terem. Elegendő tucatnyi gabonabokor ahhoz, hogy a termésből 1 kg kitűnő minőségű kenyeret süthessünk.

Az új, bokros búzafajtát igen rövid idő, mindössze három év alatt sikerült előállítani. A kísérleti folyamat meggyorsítását a Klimatron nevű, mesterségles időjárási viszonyokat előállító berendezés tette lehetővé.

Pusztító szárazságot, a tundrák hideg lehelletét, vagy a szubtró- pusok nedves levegőjét egyaránt elő lehet állítani a KlimatronnaL Az automatizált berendezésekkel szükség szerint változtatható a napfényes órák száma, az esős, vagy hűvös napok aránya.

A klímakamrát a különböző növényfajták élettevékenységének vizsgálatára használják — mondja Pjotr Vasziljev, az intézet igazgatóhelyettese. A növények különleges tápoldatban nevelkednek. Az évszakok változásai egyáltalán nem hatnak rájuk, így tehát lehetővé válik vegetációs perió-' dusuk jelentős méretű rövidítése.

A klímakamrák persze nem a mezőgazdasági kultúrák iparszerű előállítását szolgálják, szerepük azonban a jövő mezőgazdasága szempontjából igen jelentős. Megrövidíthetik ugyanis a kultúrnövények új, nagyobb tulajdonságokkal rendelkező fajtáinak előállítási idejét. Míg korábban a növénymag-nemesítők évente csak egyszer jutottak hozzá az új örökletes tulajdonságokkal rendelkező, a további kísérletekhez szükséges vetőmagokhoz, a klíma-; kamra segítségével egy évben öt- ször-hatszor tehetik meg ezt.

APN—KS

• ALeningrádi Agrofizikai Tudományos Kutatóintézet laboratóriumában évente többször takarítják be a termést. A bokrosbúza például hatvan nap alatt érik be. Három év alatt tizennyolcszor juthatnak új terméshez a vetőmagnemesítők. Normális körülmények között ehhez 18 évre lenne szükség. A képen: Borisz Moskov, a biológiai tudományok doktora, a laboratórium vezetője. (Fotó — TASZSZ KS —’

M. Blokina felvétele.)

A Leningrádi Agrofizikai Tudó. mányos Kutatóintézet növény- mag-nemesi tői Borisz Moskov, a biológiai tudományok doktorának vezetésével különleges bokros búzafajtát állítottak elő. Egyetlen

A VERSENY CÉLJA: SHHH

A húsellátás javítása

ról. S ami ugyancsak figyelemre érdemes: a városi tanács párt- szervezete együttműködve a szó- banforgó körzeti alapszervezetekkel, valamennyibe tanácsi összekötőt delegált.

Ez utóbbiak — szinte kivétel nélkül a tanácsi apparátus vezető munkatársai — pártmegbízatásként, nagy felelősséggel segítik a lakóterületi munkát. Rendszeresen részt vesznek például a pártszervezet vezetőségi ülésein. Ily módon nemcsak közvetlen értesülésekhez jutnak a kerületi gondokról, hanem reagálnak a felvetésekre, vagy éppen mérvadó útbaigazítással szolgálnak egy-egy várospolitikai kérdéssel kapcsolatban. Ez pedig a körzetben működő tanácstagok munkáját is elősegíti. Egyébként a kommunista tanácstagok évenkénti beszámoltatása szintén a körzeti pártszervezetben történik.