Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-24 / 276. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPE AZ MSZMP BÄCS-K1SKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA KXX1I. évf. 276. szám Ára: 90 fillér 1977. nov. 24. csütörtök Épül a hatodik tízemeletes is A Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál a közelmúltban tárgyalták azt a mérlegbeszámo­lót, amely az 1977. január 1-től szeptember 30-ig terjedő időszak­ra vonatkozó gazdasági eredmé­nyeket „számszerűsíti”. A tény- számok ismerete lehetővé teszi, hogy ez évi tervük főbb célkitű­zésednek várható megvalósítására, (teljesítésére következtessenek. Kitűnik a mérlegből, hogy sok hlás termelési eredmény mellett sikeresen teljesítették időarányos laLásátadási tervüket. Amíg 1976. Szeptember 30-ig 567 lakást adtak ét, addig 1977. szeptember 30-ig 1092 lakás átadására került sor. E tervteljesítés 99 százalék mér­tékű, ami az éves lakásátadási terv 64,2 százalékának felel meg. A munkák állása már most ar­ra enged következtetni, hogy az (évi lakásátadási tervet 30 lakás­sal teljesítik túl. Az eddigi s a további sikeres terwnegvalósulásokban nagy sze­Könyvtár és közművelődés Azt hihetni, aki először hallja a felszólító mondatot: a könyvtárak segítsék elő a köz- művelődési feladatok végre­hajtását, hogy ilyen tekintet­ben minden rendben van; hogy nincs már semmi pótolni való a könyvtári intézmény- hálózat munkáját tekintve. Pedig van. Ugyanis — és ez csak a legutóbbi esztendőkben alakult így — o könyvtárak nem csupán az olvasási igé­nyek kielégítését szolgálják; valami többről, másról is szó van ma már. Pontosan arról, hogy az irodalom és az olva­sás népszerűsítésére szolgáló intézmények — a könyvtárak — a szocializmust építő tár­sadalmunkban sokkal többre, másra is képesek, mint amit tőlük — a megszokás alapján — eddig elvárhattunk. Miről is van szó? Arról kö­zelebbről, hogy a könyvtárak végre igazán közművelődési intézményekké válnak ha­zánkban — illetve azzá kell válniuk. Ami többek között azt jelenti, hogy nem egysze­rűen csak könyveket kölcsö­nöznek, hanem számos egyéb módon is igyekeznek hozzájá­rulni a kulturális élet fejlesz­téséhez, a művelődési tevé­kenység gazdaságltásához. Ez pedig sokféleképpen lehetsé­ges. Ügy például, hogy a könyv­tár szervesen bekapcsolódik az adott helység — és a helység­ben működő üzemek, vállala­tok és intézmények, valamint más munkahelyek — kulturá­lis életébe. Erre sokféleképpen van lehetőség, amint a tapasz­talatok mutatják. Napjainkban a könyvtár — ha a korszerű követelmé­nyekhez igazodva jól működik az intézmény — nem elégszik meg az olvasnivaló továbbítá­sával. Tesz — vagy akar tenni — valami mást. ennél sokkal többet is. Azt például, hogy az írók személyesen találkozza­nak az olvasóikkal, vagy pe­dig a betű szerelmesei kiállí­tásokon ismerkedjenek a jó és értékes müvekkel. Erről a kérdésről szól a ta­valy napvilágot látott új köz­művelődési törvény, eléggé félre nem érthető módon fo­galmazva: „A közművelődést szolgáló valamennyi intéz­mény közös feladata, hogy fel­keltse a művelődés iránti igényt, közreműködjék annak kielégítésében, a közművelődés eszközeit és alkalmait minden­ki számára hozzáférhetővé te­gye, és ezzel szolgálja a fcul­A Hazafias Népfront Bács- Kiskun megyei Bizottsága tegnap Kecskeméten ülést tartott. Az ülés egyetlen na­pirendjét Farkas József, a népfront megyei titkára ter­jesztette elő „A városi, köz­ségi tanácsok és népfront bi­zottságok együttműködésé­nek, a megállapodások gya­korlati végrehajtásának tapasztalatai és a további feladatok” címmel. Az ülésen részt vett Terbe Dezső, a megyei pártbi­zottság titkára, Szemük Jó­zsef, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alel- nöke, Major Imre, a Bács- KTskun megyei Tanács el­nökhelyettese, és InzserOttó, az Országos Tanács osztály­vezető-helyettese. Az előterjesztés megállapította, hogy a tanácsok és a népfront bi­zottságok együttműködését az országos tanács titkárságának és a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talának együttes irányelvei tar­talmazzák. A Bács-Kiiskun me­gyei Tanács és a megyei nép­front bizottság 1964-ben rögzítet­te megállapodását, amely később többszörösen megújult. Á megál­lapodások létrejöttét nagymér­tékben segítették a párt- és a nép­front kongresszusainak állásfogla. lásal, amelyek egyértelműen le­szögezik. hogy a népfront közvet­len részese kell legyen a köz­ügyek intézésének és messzeme­nően biztosítani szükséges, hogy a népfront bizottságok a taná­csok tömegbázisává váljanak. A megállapodások legfőbb cél­kitűzése — hangsúlyozta az elő­adó — a szocialista demokratiz­mus minél hatékonyabb érvénye­sítése a lakóterületi munkában. A tanácsok népképviseleti, önkor­mányzati Iellege. az ebből szár­mazó önállóságuk és hatáskörük új lehetőségeket nyitnak és egy­ben feladatokat jelölnek meg a A népfront és a tanácsok együttműködése lakossági kapcsolatok, illetve a tanács és népfront bizottságok együttműködésének továbbfej­lesztésére. Megállapítható, hogy a tanácsok feladataik ellátása so­rán sokirányú, szoros kapcsolat­ban működnek a Hazafias Nép­fronttal, a tömegszervezetekkel, és egyéb nem tanácsi szervekkel; hogy biztosítsák a lakosság tevé­keny közreműködését és részvé­telét a közügyekben. Az együttműködés legfontosabb alapelve: a közös tevékenység elengedhetetlenül fontos mind a tanács, mind a népfront bizott­ság szempontjából. A tanácsok — mint a szocialista állam nép- képviseleti és önkormányzati szervei — nem működhetnek Jól, a széles tömegkapcsolatok léte nélkül. Éppen ezért fontos, hogy ebben a több irányú munkában a tanácsok az eddiginél is foko­zottabban támaszkodjanak az azo­nos szintű népfront bizottságok­ra. Tekintsék azokat a tömegpo­litikai munka fórumainak; a ta­nácsi munka segítőinek, s vonják be őket programjaik kidolgozá­sába. Kérjék ki véleményüket a lakosság széles körét érintő dön­tések meghozatala előtt, s kérjék segítségüket a határozatok végre­hajtásának szervezéséhez és el­lenőrzéséhez. A népfront fórumain — mon­dotta az előadó — a tanácsi ve^ tetők ismertessék a lakosság egé­szét, vagy egy részét érintő el­gondolásokat. Az elképzelések döntéshozatala előtti ismertetésé­be, a vitára ösztönzéssel, a taná­csok a népfront bizottságokat olyan „helyzetbe” hozhatják, melynek eredményeként jelentős támogatást adhatnak a tanácsok eredményesebb munkájához. A népfront bizottságok fokozottab­ban vegyék ki részüket a tanácsi rendeletek és határozatok ismer­tetéséből. képviseljék és tudato­sítsák a testületek döntéseit, s azok végrehajtását tegyék a la­kosság ügyéivé. A községek életében a falu­gyűlés a legnagyobb fórum, ahol a községpolitikát alakítják az egész közösség érdekében. A ta­nácsok véleménye szerint a falu­gyűlések rendszeres Ismétlődése nyomán Jó gyakorlati tapasztala­tok vannak: pezsdftdk az állam­polgárok aktív részvételét. Az utóbbi évek különösen igazolták; hogy a falugyűlések mind a szo­cialista demokrácia sajátos fóru­mai, betöltik a hozzájuk fűzött reményeket. Parkas József megyei titkár beszámolója végül a jelenlegi helyzetre épülő feladatokat ha­tározta meg, amelyeket — vita alapján — a megyei bizottság határozattá emelt. Palesztinokat utasítottak ki Egyiptomból Kairó diplomáciai offenzlvát indított Pártalapítás repet játszik, hogy lényegesen ja­vult a lakásátadások negyedéves ütemezése, bár a tervezett havi ütem betartása még nem kielé­gítő; a negyedév utolsó hónapjá­ban még előfordul torlódás. A múlt évben végrehajtott szerve­zeti intézkedések hatására javult az építés-szerelési kivitelezési munka szervezettsége is. Általában — a vállalat ipari termelés-volumenének jelentős növelésé elsősorban a házgyár termelésfelfutásával függ össze. Számításuk szerint a házgyár ez évben összesen 2200—2250 lakást gyárt. Az idei terv produktumai a ké­pünkön látható tízemeletes házak is — Kecskemét-Széchenyiváros- ban. Az ún. III/2-es ütemben 6 készül ebből a háztípusból — egyenként 60—60 lakással. A ha­todik most épül, azon a részen, ahol az óriás daru áll. T. I. — T. S. Egyiptom szerdán diplomáciai offenzívát indított, hogy lecsen­desítse a Szadat elnök izraeli lá­togatását követően az arab világ­ban kirobbant heves ellenzést, és hogy megszerezze kezdeményezé­séhez az arab országok diplomá­ciai támogatását. Butrosz Ghali külügyi állam­miniszter, ügyvezető külügymi­niszter szerdán délelőtt 25 afrikai ország nagyköveteivel folytatott eszmecserét. A találkozó célja az volt, hogy a miniszter elmagya­rázza a diplomatáknak az elnök jeruzsálemi látogatásának okait és meggyőzze az egyiptomi—iz­raeli tárgyalások hasznosságáról. A MENA egyiptomi hírügynök­ség jelentése szerint a tanácsko­zás „szívélyes, támogató légkör­ben” folyt le. Az egyiptomi kormány három magas rangú PFSZ-vezetőt és húsz palesztin diákot Szadat bí­rálatáért kiutasított az országból. Palesztin források közlése szerint a kiutasítottak száma — a hiva­talos verzióval ellentétben — meghaladja a négyszáz főt. * A kuvaiti kormány szerdán megerősítette, hogy tartja magát az arab csúcsértekezletek határo­zataihoz, amelyek a palesztin nép nemzeti jogainak elismerését, az izraeli csapatoknak a megszállt arab területekről való kivonását és Jeruzsálem arab jellegének megőrzését szorgalmazzák. A ku­vaiti kormány délelőtti ülése után a kabinet egyik minisztere el­mondta, hogy a tanácskozáson Szadat izraeli látogatásának fé­nyében vizsgáltál« meg a közel- keleti térségben bekövetkezett po­litikai fejleményeket. A minisz­ter egyúttal azt is közölte, hogy az egyiptomi elnök látogatásáról Kuvait csak az utazás hírének nyilvánosságra hozatalakor érte­sült. Szaúd-Arábia a látogatás befe­jezése óta még nem foglalt nyil­vánosan állást. Jól tájékoztatott körök véleménye szerint a hallga­tás annak tulajdonítható, hogy a szaúd-arábiai vezetés állásfogla­lása előtt meg akarja hallgatni a közeli napokban Rijadba érkező Hoszni Mubarak egyiptomi alel- nök részletes beszámolóját az egyiptomi elnök izraeli látogatá­sáról. (MTI) 3. oldal Tudomány, technika 4. oldal Mezőgazdasági szakemberképzés 4. oldal Iskolai testnevelés 5. oldal Emlékezés Latabár Kálmánra S. oldal Megvalósult tervek túra demokratizmusát, a kö­zösségi gondolkodás és élet­mód általánossá tételét.” Szerencsére, van jó néhány példa Bács-Kiskunban is a fentiekre. Amikor azt látjuk, hogy a kiskunhalasi könyvtár­ban az ipari szakmunkástanu­lókat sikerül rendszeres láto­gatókká szervezni, s amikor ugyanott írókat hívnak meg rendszeresen, akkor természe­tesen az elégedettség hangján szólhatunk róluk. Ugyanez vo­natkozik arra is, hogy a hala­si könyvtár elkészíti az ott szereplő írók, költők művei­nek kisbibilográfiáját. S ide tartozik, hogy a tiszakécskei nagyközségi közművelődési könyvtárban vetélkedőket és irodalmi-történelmi órákat tartanak az utóbbi esztendők­ben. A fenti jó példákhoz sorol­ható az is, hogy a kalocsai könyvtár évek óta helyet ad a helybeli — jól működő — ér­telmiségi klubnak. De nem csak h&lyet ad, segíti is a rendszeres működését. Az Ady Endre Könyvtárban az elmúlt esztendők alatt annyi író, költő, esztéta, irodalom- történész megfordult, hogy a nevek felsorolása nehézségbe ütközne. Mindez azt jelenti, van már jó példa arra. hogy a könyvtár nem egyszerűen kölcsönzési hely, és nem is csupán információs szolgálati intézmény, hanem sokkal több ennél: valóságos és sokoldalú szellemi-művelődési műhely. V. M. A megyei településfejlesztési versenyben a kecskeméti járás nem egy községe szinte ha­gyományosan az élenjárók között található. Mindemellett mégsincs nagy szóródás a leg­jobbak, s a közhasznú vetélkedésben helye­zést el nem ért települések között. Vajon mit eredményezett, mivel gyarapította a járás lakosságát a tele­pülések fejlődéséért végzett ez évi munka? — efelől érdek­lődtünk a járási hivatalban. Hiszen alig egy hónappal az esz­tendő vége előtt megközelítően pontosan számba vehető a fejlesztési tervek végrehajtása. Településfejlesztés a kecskeméti járásban Bene András, a járási hivatal elnöke, mindenekelőtt indítvá­nyozta: a fejlesztéshez pénz kell, nyilatkozzék tehát előbb a pénz­ügyek szakértője. A hivatal pénz­ügyi csoportvezetője válaszra ké­szen közölte: — A járás 1980-ig szóló tele­pülésfejlesztési terve az 1977-es évre 85,3 millió forint bevétellel számolt. Bz az összeg minden ilyen célú bevételt magában fog­lal, kivéve a társadalmi munka értékét. Október végén a bevé­telek 3 százalékkal meghaladták a tervezettet; az év végére, vár­hatóan, 109 százalékra teljesül a bevételi terv. A kiadások ugyanakkor, előre­láthatóan elérik a 78,5 millió fo­rintot, ami 5 százalékkal több az előirányzottnál. Az Október vé­géig beérkezett számlák a kiadá­sok 84 százalékos realizálását ta­núsítják és közismert, hogy az év végén megélénkül az elszá­molás. A pénzügyi szakember beveze­tője után sorra-rendre következ­tek azok az eredmények, ame­lyeket a sikeresen • teljesített pénzügyi terv alapozott meg a járás községeiben. Kezdjük a közműfejlesztéssel. E tekintetben az Orgoványon tár­sulásos alapon — és 2 millió fo­rint megyei támogatással —meg­valósult vízmű jelenti a legbe- csesébb eredményt. A vízhálózat bővítésre előirányzott 5,5 millió forint, s az ehhez nyújtott la­kossági támogatás Tiszaalpáron, Tíszakécskén, Ladánybenén és Orgoványon szolgálta a vízháló­zat kisébb-nagyobb mértékű bő­vülését. Hasonlóan történt a villanyhá­lózat bővítése; erre a célra elő­irányzott 2 millió forintból első­sorban Jakabszállás, Kunbaracs és Nyárlórinc villanyhálózata bő­vült a községek újonnan beépült részein. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy nagyrészt az érde­keltek anyagi erejéből újabb, mintegy 130 tanyába jutott el a villany, ami 12 kilométer háló­zatbővülést jelent. Járdát a járás 18 községe, együttesen 6700 négyzetmétert tervezett, s a célkitűzés a hagyo­mányos módon — a tanács bizto­sította anyagból és szakirányítás­sal, a lakosság társadalmi mun­kájában — maradéktalanul meg­valósult. S kitett magáért az idén is a járási hivatal útfenn­tartó szervezete: együttesen 6,5 kilométer utat korszerűsített La- josimlzsén, Kerekegyházán, Illet­ve Szabadszálláson. Mint azt Bene András elnök külön is hangsúlyozta, a járási pártértekezlet határozaténak meg­felelően, az idén is megkülönböz­tetett figyelmet fordítottak a Já­rás községei a gyermekintézmé­nyek fejlesztésére. A tervidőszak­ra előirányzott 6500 óvodai hely például máris megvalósult; közü­lük 275 az idén. Ezzel elérte a járás, hogy Kunbaracs kivételé­vel valamennyi község rendelke­zik napközis óvodával. Nem egy településen valamennyi Jelentke­ző gyermeknek jut hely az óvo­dában. A tervidőszak végéig még további, legalább száz óvodai he­lyet törekszenek létrehozni a he­lyi tanácsok, a gazdasági egysé­gek és a lakosság támogatásával. Iskolai tantermet 45-öt Irá­nyoztak elő 1980-ig a járás köz­ségei, s az eddig megvalósult 18 közül az idén hat épült meg. Ket­tő Tiszakécskén, négy pedig Izsá­kon. A tervidőszakban megcélzott hét tornacsarnok, illetve torna­terem közül is megvalósult há­rom. Az idén Lakitelken átadott tornaterem a legújabb. A járás közművelődési intézményhálóza­tának fejlődését pedig a novem­ber 7-én felavatott tiszaalpári művelődési ház jelzi. A járás fejlesztési tervének e figyelemre méltó teljesítéséhez a nyilatkozó lényegesnek tartotta hozzátenni: — A fejlesztési munka mellett megkülönböztetett figyelmet ér­demel a felújítás és karbantar­tás. Erre a célra előirányzott több mint ötmillió forint 25, több­ségében közművelődési intézmény rendbehozatalát, megszépülését szolgálta. A felújító-állagmegóvó tevékenységben dicséretes a TI- szaalpáron és Bugacon működő tanácsi házilagos brigád munká­ja. Külön is említést érdemel azonban az a rendkívül becses segítség, amelyet a kisiparosok nyújtanak lakóhelyükön — társa­dalmi munkával is. A határidő betartása például becsületbeli ügy a számukra. Végezetül hadd említsük meg; a települések fejlődéséhez nyúj­tott társadalmi munka értéke — híven a járás hagyományaihoz — az idén is kiemelkedő eredményt Ígér, Október végéig ez az érték egy lakosra Jutóan elérte az 580 forintot. Az év végi számbavé­telkor várhatóan 650—700 forin­tot tesz ki, ami a járásra vetí­tetten mintegy 67—70 millió ér­tékű társadalmi segítséget jelent. S íme, az e tekintetben élenjáró községek sora: Ágasegyháza, La­josról zse, Tiszakécske, Kunszent- mdklós, Kunadacs. Ez utóbbi kis­községben például eléri az 5,5 milliót a helybeliek lakóhelyük fejlesztéséhez, szépítéséhez nyúj­tott segítségének értéke. P. I. A Hazafias Népfront megyei bizottságának napirendjén

Next

/
Oldalképek
Tartalom