Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-24 / 276. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPE AZ MSZMP BÄCS-K1SKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA KXX1I. évf. 276. szám Ára: 90 fillér 1977. nov. 24. csütörtök Épül a hatodik tízemeletes is A Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál a közelmúltban tárgyalták azt a mérlegbeszámolót, amely az 1977. január 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakra vonatkozó gazdasági eredményeket „számszerűsíti”. A tény- számok ismerete lehetővé teszi, hogy ez évi tervük főbb célkitűzésednek várható megvalósítására, (teljesítésére következtessenek. Kitűnik a mérlegből, hogy sok hlás termelési eredmény mellett sikeresen teljesítették időarányos laLásátadási tervüket. Amíg 1976. Szeptember 30-ig 567 lakást adtak ét, addig 1977. szeptember 30-ig 1092 lakás átadására került sor. E tervteljesítés 99 százalék mértékű, ami az éves lakásátadási terv 64,2 százalékának felel meg. A munkák állása már most arra enged következtetni, hogy az (évi lakásátadási tervet 30 lakással teljesítik túl. Az eddigi s a további sikeres terwnegvalósulásokban nagy szeKönyvtár és közművelődés Azt hihetni, aki először hallja a felszólító mondatot: a könyvtárak segítsék elő a köz- művelődési feladatok végrehajtását, hogy ilyen tekintetben minden rendben van; hogy nincs már semmi pótolni való a könyvtári intézmény- hálózat munkáját tekintve. Pedig van. Ugyanis — és ez csak a legutóbbi esztendőkben alakult így — o könyvtárak nem csupán az olvasási igények kielégítését szolgálják; valami többről, másról is szó van ma már. Pontosan arról, hogy az irodalom és az olvasás népszerűsítésére szolgáló intézmények — a könyvtárak — a szocializmust építő társadalmunkban sokkal többre, másra is képesek, mint amit tőlük — a megszokás alapján — eddig elvárhattunk. Miről is van szó? Arról közelebbről, hogy a könyvtárak végre igazán közművelődési intézményekké válnak hazánkban — illetve azzá kell válniuk. Ami többek között azt jelenti, hogy nem egyszerűen csak könyveket kölcsönöznek, hanem számos egyéb módon is igyekeznek hozzájárulni a kulturális élet fejlesztéséhez, a művelődési tevékenység gazdaságltásához. Ez pedig sokféleképpen lehetséges. Ügy például, hogy a könyvtár szervesen bekapcsolódik az adott helység — és a helységben működő üzemek, vállalatok és intézmények, valamint más munkahelyek — kulturális életébe. Erre sokféleképpen van lehetőség, amint a tapasztalatok mutatják. Napjainkban a könyvtár — ha a korszerű követelményekhez igazodva jól működik az intézmény — nem elégszik meg az olvasnivaló továbbításával. Tesz — vagy akar tenni — valami mást. ennél sokkal többet is. Azt például, hogy az írók személyesen találkozzanak az olvasóikkal, vagy pedig a betű szerelmesei kiállításokon ismerkedjenek a jó és értékes müvekkel. Erről a kérdésről szól a tavaly napvilágot látott új közművelődési törvény, eléggé félre nem érthető módon fogalmazva: „A közművelődést szolgáló valamennyi intézmény közös feladata, hogy felkeltse a művelődés iránti igényt, közreműködjék annak kielégítésében, a közművelődés eszközeit és alkalmait mindenki számára hozzáférhetővé tegye, és ezzel szolgálja a fculA Hazafias Népfront Bács- Kiskun megyei Bizottsága tegnap Kecskeméten ülést tartott. Az ülés egyetlen napirendjét Farkas József, a népfront megyei titkára terjesztette elő „A városi, községi tanácsok és népfront bizottságok együttműködésének, a megállapodások gyakorlati végrehajtásának tapasztalatai és a további feladatok” címmel. Az ülésen részt vett Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára, Szemük József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alel- nöke, Major Imre, a Bács- KTskun megyei Tanács elnökhelyettese, és InzserOttó, az Országos Tanács osztályvezető-helyettese. Az előterjesztés megállapította, hogy a tanácsok és a népfront bizottságok együttműködését az országos tanács titkárságának és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának együttes irányelvei tartalmazzák. A Bács-Kiiskun megyei Tanács és a megyei népfront bizottság 1964-ben rögzítette megállapodását, amely később többszörösen megújult. Á megállapodások létrejöttét nagymértékben segítették a párt- és a népfront kongresszusainak állásfogla. lásal, amelyek egyértelműen leszögezik. hogy a népfront közvetlen részese kell legyen a közügyek intézésének és messzemenően biztosítani szükséges, hogy a népfront bizottságok a tanácsok tömegbázisává váljanak. A megállapodások legfőbb célkitűzése — hangsúlyozta az előadó — a szocialista demokratizmus minél hatékonyabb érvényesítése a lakóterületi munkában. A tanácsok népképviseleti, önkormányzati Iellege. az ebből származó önállóságuk és hatáskörük új lehetőségeket nyitnak és egyben feladatokat jelölnek meg a A népfront és a tanácsok együttműködése lakossági kapcsolatok, illetve a tanács és népfront bizottságok együttműködésének továbbfejlesztésére. Megállapítható, hogy a tanácsok feladataik ellátása során sokirányú, szoros kapcsolatban működnek a Hazafias Népfronttal, a tömegszervezetekkel, és egyéb nem tanácsi szervekkel; hogy biztosítsák a lakosság tevékeny közreműködését és részvételét a közügyekben. Az együttműködés legfontosabb alapelve: a közös tevékenység elengedhetetlenül fontos mind a tanács, mind a népfront bizottság szempontjából. A tanácsok — mint a szocialista állam nép- képviseleti és önkormányzati szervei — nem működhetnek Jól, a széles tömegkapcsolatok léte nélkül. Éppen ezért fontos, hogy ebben a több irányú munkában a tanácsok az eddiginél is fokozottabban támaszkodjanak az azonos szintű népfront bizottságokra. Tekintsék azokat a tömegpolitikai munka fórumainak; a tanácsi munka segítőinek, s vonják be őket programjaik kidolgozásába. Kérjék ki véleményüket a lakosság széles körét érintő döntések meghozatala előtt, s kérjék segítségüket a határozatok végrehajtásának szervezéséhez és ellenőrzéséhez. A népfront fórumain — mondotta az előadó — a tanácsi ve^ tetők ismertessék a lakosság egészét, vagy egy részét érintő elgondolásokat. Az elképzelések döntéshozatala előtti ismertetésébe, a vitára ösztönzéssel, a tanácsok a népfront bizottságokat olyan „helyzetbe” hozhatják, melynek eredményeként jelentős támogatást adhatnak a tanácsok eredményesebb munkájához. A népfront bizottságok fokozottabban vegyék ki részüket a tanácsi rendeletek és határozatok ismertetéséből. képviseljék és tudatosítsák a testületek döntéseit, s azok végrehajtását tegyék a lakosság ügyéivé. A községek életében a falugyűlés a legnagyobb fórum, ahol a községpolitikát alakítják az egész közösség érdekében. A tanácsok véleménye szerint a falugyűlések rendszeres Ismétlődése nyomán Jó gyakorlati tapasztalatok vannak: pezsdftdk az állampolgárok aktív részvételét. Az utóbbi évek különösen igazolták; hogy a falugyűlések mind a szocialista demokrácia sajátos fórumai, betöltik a hozzájuk fűzött reményeket. Parkas József megyei titkár beszámolója végül a jelenlegi helyzetre épülő feladatokat határozta meg, amelyeket — vita alapján — a megyei bizottság határozattá emelt. Palesztinokat utasítottak ki Egyiptomból Kairó diplomáciai offenzlvát indított Pártalapítás repet játszik, hogy lényegesen javult a lakásátadások negyedéves ütemezése, bár a tervezett havi ütem betartása még nem kielégítő; a negyedév utolsó hónapjában még előfordul torlódás. A múlt évben végrehajtott szervezeti intézkedések hatására javult az építés-szerelési kivitelezési munka szervezettsége is. Általában — a vállalat ipari termelés-volumenének jelentős növelésé elsősorban a házgyár termelésfelfutásával függ össze. Számításuk szerint a házgyár ez évben összesen 2200—2250 lakást gyárt. Az idei terv produktumai a képünkön látható tízemeletes házak is — Kecskemét-Széchenyiváros- ban. Az ún. III/2-es ütemben 6 készül ebből a háztípusból — egyenként 60—60 lakással. A hatodik most épül, azon a részen, ahol az óriás daru áll. T. I. — T. S. Egyiptom szerdán diplomáciai offenzívát indított, hogy lecsendesítse a Szadat elnök izraeli látogatását követően az arab világban kirobbant heves ellenzést, és hogy megszerezze kezdeményezéséhez az arab országok diplomáciai támogatását. Butrosz Ghali külügyi államminiszter, ügyvezető külügyminiszter szerdán délelőtt 25 afrikai ország nagyköveteivel folytatott eszmecserét. A találkozó célja az volt, hogy a miniszter elmagyarázza a diplomatáknak az elnök jeruzsálemi látogatásának okait és meggyőzze az egyiptomi—izraeli tárgyalások hasznosságáról. A MENA egyiptomi hírügynökség jelentése szerint a tanácskozás „szívélyes, támogató légkörben” folyt le. Az egyiptomi kormány három magas rangú PFSZ-vezetőt és húsz palesztin diákot Szadat bírálatáért kiutasított az országból. Palesztin források közlése szerint a kiutasítottak száma — a hivatalos verzióval ellentétben — meghaladja a négyszáz főt. * A kuvaiti kormány szerdán megerősítette, hogy tartja magát az arab csúcsértekezletek határozataihoz, amelyek a palesztin nép nemzeti jogainak elismerését, az izraeli csapatoknak a megszállt arab területekről való kivonását és Jeruzsálem arab jellegének megőrzését szorgalmazzák. A kuvaiti kormány délelőtti ülése után a kabinet egyik minisztere elmondta, hogy a tanácskozáson Szadat izraeli látogatásának fényében vizsgáltál« meg a közel- keleti térségben bekövetkezett politikai fejleményeket. A miniszter egyúttal azt is közölte, hogy az egyiptomi elnök látogatásáról Kuvait csak az utazás hírének nyilvánosságra hozatalakor értesült. Szaúd-Arábia a látogatás befejezése óta még nem foglalt nyilvánosan állást. Jól tájékoztatott körök véleménye szerint a hallgatás annak tulajdonítható, hogy a szaúd-arábiai vezetés állásfoglalása előtt meg akarja hallgatni a közeli napokban Rijadba érkező Hoszni Mubarak egyiptomi alel- nök részletes beszámolóját az egyiptomi elnök izraeli látogatásáról. (MTI) 3. oldal Tudomány, technika 4. oldal Mezőgazdasági szakemberképzés 4. oldal Iskolai testnevelés 5. oldal Emlékezés Latabár Kálmánra S. oldal Megvalósult tervek túra demokratizmusát, a közösségi gondolkodás és életmód általánossá tételét.” Szerencsére, van jó néhány példa Bács-Kiskunban is a fentiekre. Amikor azt látjuk, hogy a kiskunhalasi könyvtárban az ipari szakmunkástanulókat sikerül rendszeres látogatókká szervezni, s amikor ugyanott írókat hívnak meg rendszeresen, akkor természetesen az elégedettség hangján szólhatunk róluk. Ugyanez vonatkozik arra is, hogy a halasi könyvtár elkészíti az ott szereplő írók, költők műveinek kisbibilográfiáját. S ide tartozik, hogy a tiszakécskei nagyközségi közművelődési könyvtárban vetélkedőket és irodalmi-történelmi órákat tartanak az utóbbi esztendőkben. A fenti jó példákhoz sorolható az is, hogy a kalocsai könyvtár évek óta helyet ad a helybeli — jól működő — értelmiségi klubnak. De nem csak h&lyet ad, segíti is a rendszeres működését. Az Ady Endre Könyvtárban az elmúlt esztendők alatt annyi író, költő, esztéta, irodalom- történész megfordult, hogy a nevek felsorolása nehézségbe ütközne. Mindez azt jelenti, van már jó példa arra. hogy a könyvtár nem egyszerűen kölcsönzési hely, és nem is csupán információs szolgálati intézmény, hanem sokkal több ennél: valóságos és sokoldalú szellemi-művelődési műhely. V. M. A megyei településfejlesztési versenyben a kecskeméti járás nem egy községe szinte hagyományosan az élenjárók között található. Mindemellett mégsincs nagy szóródás a legjobbak, s a közhasznú vetélkedésben helyezést el nem ért települések között. Vajon mit eredményezett, mivel gyarapította a járás lakosságát a települések fejlődéséért végzett ez évi munka? — efelől érdeklődtünk a járási hivatalban. Hiszen alig egy hónappal az esztendő vége előtt megközelítően pontosan számba vehető a fejlesztési tervek végrehajtása. Településfejlesztés a kecskeméti járásban Bene András, a járási hivatal elnöke, mindenekelőtt indítványozta: a fejlesztéshez pénz kell, nyilatkozzék tehát előbb a pénzügyek szakértője. A hivatal pénzügyi csoportvezetője válaszra készen közölte: — A járás 1980-ig szóló településfejlesztési terve az 1977-es évre 85,3 millió forint bevétellel számolt. Bz az összeg minden ilyen célú bevételt magában foglal, kivéve a társadalmi munka értékét. Október végén a bevételek 3 százalékkal meghaladták a tervezettet; az év végére, várhatóan, 109 százalékra teljesül a bevételi terv. A kiadások ugyanakkor, előreláthatóan elérik a 78,5 millió forintot, ami 5 százalékkal több az előirányzottnál. Az Október végéig beérkezett számlák a kiadások 84 százalékos realizálását tanúsítják és közismert, hogy az év végén megélénkül az elszámolás. A pénzügyi szakember bevezetője után sorra-rendre következtek azok az eredmények, amelyeket a sikeresen • teljesített pénzügyi terv alapozott meg a járás községeiben. Kezdjük a közműfejlesztéssel. E tekintetben az Orgoványon társulásos alapon — és 2 millió forint megyei támogatással —megvalósult vízmű jelenti a legbe- csesébb eredményt. A vízhálózat bővítésre előirányzott 5,5 millió forint, s az ehhez nyújtott lakossági támogatás Tiszaalpáron, Tíszakécskén, Ladánybenén és Orgoványon szolgálta a vízhálózat kisébb-nagyobb mértékű bővülését. Hasonlóan történt a villanyhálózat bővítése; erre a célra előirányzott 2 millió forintból elsősorban Jakabszállás, Kunbaracs és Nyárlórinc villanyhálózata bővült a községek újonnan beépült részein. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy nagyrészt az érdekeltek anyagi erejéből újabb, mintegy 130 tanyába jutott el a villany, ami 12 kilométer hálózatbővülést jelent. Járdát a járás 18 községe, együttesen 6700 négyzetmétert tervezett, s a célkitűzés a hagyományos módon — a tanács biztosította anyagból és szakirányítással, a lakosság társadalmi munkájában — maradéktalanul megvalósult. S kitett magáért az idén is a járási hivatal útfenntartó szervezete: együttesen 6,5 kilométer utat korszerűsített La- josimlzsén, Kerekegyházán, Illetve Szabadszálláson. Mint azt Bene András elnök külön is hangsúlyozta, a járási pártértekezlet határozaténak megfelelően, az idén is megkülönböztetett figyelmet fordítottak a Járás községei a gyermekintézmények fejlesztésére. A tervidőszakra előirányzott 6500 óvodai hely például máris megvalósult; közülük 275 az idén. Ezzel elérte a járás, hogy Kunbaracs kivételével valamennyi község rendelkezik napközis óvodával. Nem egy településen valamennyi Jelentkező gyermeknek jut hely az óvodában. A tervidőszak végéig még további, legalább száz óvodai helyet törekszenek létrehozni a helyi tanácsok, a gazdasági egységek és a lakosság támogatásával. Iskolai tantermet 45-öt Irányoztak elő 1980-ig a járás községei, s az eddig megvalósult 18 közül az idén hat épült meg. Kettő Tiszakécskén, négy pedig Izsákon. A tervidőszakban megcélzott hét tornacsarnok, illetve tornaterem közül is megvalósult három. Az idén Lakitelken átadott tornaterem a legújabb. A járás közművelődési intézményhálózatának fejlődését pedig a november 7-én felavatott tiszaalpári művelődési ház jelzi. A járás fejlesztési tervének e figyelemre méltó teljesítéséhez a nyilatkozó lényegesnek tartotta hozzátenni: — A fejlesztési munka mellett megkülönböztetett figyelmet érdemel a felújítás és karbantartás. Erre a célra előirányzott több mint ötmillió forint 25, többségében közművelődési intézmény rendbehozatalát, megszépülését szolgálta. A felújító-állagmegóvó tevékenységben dicséretes a TI- szaalpáron és Bugacon működő tanácsi házilagos brigád munkája. Külön is említést érdemel azonban az a rendkívül becses segítség, amelyet a kisiparosok nyújtanak lakóhelyükön — társadalmi munkával is. A határidő betartása például becsületbeli ügy a számukra. Végezetül hadd említsük meg; a települések fejlődéséhez nyújtott társadalmi munka értéke — híven a járás hagyományaihoz — az idén is kiemelkedő eredményt Ígér, Október végéig ez az érték egy lakosra Jutóan elérte az 580 forintot. Az év végi számbavételkor várhatóan 650—700 forintot tesz ki, ami a járásra vetítetten mintegy 67—70 millió értékű társadalmi segítséget jelent. S íme, az e tekintetben élenjáró községek sora: Ágasegyháza, Lajosról zse, Tiszakécske, Kunszent- mdklós, Kunadacs. Ez utóbbi kisközségben például eléri az 5,5 milliót a helybeliek lakóhelyük fejlesztéséhez, szépítéséhez nyújtott segítségének értéke. P. I. A Hazafias Népfront megyei bizottságának napirendjén