Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-11 / 239. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NEPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 239. szám Ára: 90 fillér 1977. október 11. kedd Finn parlamenti delegáció érkezett Budapestre A magyar országgyűlés meghí­vására hétfőn hivatalos látogatás­ra Budapestre érkezett a finn parlament küldöttsége Veikko Hellenek, a parlament elnökének vezetésével. Az elnököt útjára el­kísérte a felesége, A küldöttség tagjai: Juhani Surákka, Aulis Ju- vela, Lea Sutinen, Matti Maijala, Tapani Mörttinen, Jorma Fred képviselők, valamint Jaakko His- sa, a finn parlament külügyi tit­kára. A vendégeket a Ferihegyi re­pülőtéren Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke és felesége, vala­mint az országgyűlés tisztségvise­lői fogadták. Jelen volt Kaarlo Juhana Yrjö-Koskinen, a Finn Köztársaság budapesti nagykö­vete. Tíz százalék helyett huszonöt & oldal A Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárságának ülése Izsákon Tegnap délelőtt dr. Szentistványi Gyulánénak, a Ha­zafias Népfront Országos tanácsa titkárának elnök­letével Izsákon, az Egyesült Sárfehér Termelőszö­vetkezetben tartotta ülését a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkársága. A tanácskozáson részt vett Horváth István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bizottsá­gának titkára. A résztvevők az ülést követően megtekintették a termelőszövetkezet majorját, alma- és szőlőtermő területeit. A gazdaság életéről, munkájáról Szemök József, a HNF Országos Tanácsának alelnöke, a ter­melőszövetkezet elnöke adott tájékoztatást. Felvéte­lünk a szövetkezet almáskertjében készült. TETŐSZIGETELÉS, TÉLIESÍTÉS, BELSŐ SZERELÉS Amióta a Bácsbokodi út Rökusvárosi szakaszának egy részét le­zárták a jár­műforgalom elől, azóta az épülő Bácskai Vágóhíd és Húskombinát mellett vezet el azoknak az útja, akik Ba­járól a szom­szédos köz­ségbe igye­keznek. Mind gyakrabban le­het látni a létesítmény előtt lassító vagy megálló járművet, ^VSGXL' amelynek uta­sai az építkezést szemlélik. Jóleső érzéssel állapíthatják meg, hogy megfelelő ütemben halad az élelmiszeripari üzem kivitelezé­• Három 25 méteres acélkémény vezeti el a füstgázokat a Bácskai Vi góhíd és Húskombinát energiaközpontjából. Képünkön: megérkezett kazánház több szerelvénye. • Az Országos Szakipari Vállalat Arnyos Mihály brigádja szigeteli az épületek tetőzetét. Fontos szakasza ez a teljesítésnek. se. Fábik Pál építésvezetőnek is ez volt a véleménye. A BÁCS­ÉP dolgozói augusztus végére be­fejezték a szerkezeti munkát. Á kivitelezők jelenleg a vágócsar­nok belső válaszfalait húzzák fel, és a hűtőtároló magastartó szer­kezeteit helyezik el. Befejeződött a kazániház és az állatszállás tel­jes építészeti munkája is. A gépészeti és a technológiai szerelés folyik az elkészült épüle­tekben. A Prométheus Vállalat a fűtést, a Monori MEZŐGÉP pe­dig a húsfeldolgozó technológiai berendezéseit szereli. Az épületek tetején az Országos Szakipari Vállalat a tetőszigeteléssel fogla­latoskodik. Remélhető, hogy az esőzések előtt befejezi a munkát. A Bácskai Vágóhíd és Húskom­binát egész építkezésén a téliesí- tésre készülnek, hogy a követke­ző hónapokban valamennyi kivi­telező vállalat a teljes létszám­mal tudjon dolgozni. Másképp a létesítmény üzembe helyezésé­nek határideje elhúzódhat. A BÁCSÉP, valamint a szakipari vállalatok csaknem kétszáz dol­gozója foglalatoskodik nap nap után a munkahelyen. A téli hó­napokban a létszám további nö­velésére lesz szükség, hogy a belső munka gyorsabban ha­ladjon. A BÁCSÉP és a Monori ME­ZŐGÉP a két generálkivitelező, valamint a többi vállalat dolgozói időarányosan végezték el a ma­guk elé tűzött feladatokat Az év hátralevő időszakában is min­den bizonnyal hasonló Igyekezet­tel dolgoznak Bács-Kiskun me­gye jelenleg legnagyobb élelmi­szeripari beruházásán, az évente 200 ezer sertés vágására és fel­dolgozására tervezett bajai hús­kombináton. Megkezdődött az általános napirendi vita Hétfőn második munkahetébe lépett a belgrádi európai bizton­sági és együttműködési találkozó. Az új-belgrádi „Száva” kongresz- szusi központban zárt plenáris ülésen folytatta tanácskozásait a 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada nagyköveti szintű küldöttsége, a helsinki kon­ferencia záróokmánya rendelkezé­seinek megvalósításáról, az állam­közi kapcsolatok javításáról, föld­részünk biztonsága megszilárdítá­sáról, az együttműködés erősíté­A MÁSODIK MUNKÁMÉI BELGRÄDBAN séről és az enyhülési folyamat jö­vőbeli továbbfejlesztéséről. A délelőtti ülésen felszólalt Ja- nez Stanovnik, az ENSZ európai gazdasági bizottságának végre­hajtó titkára és Amadou-Mahtar M’Bow, az UNESCO vezérigaz­gatója, akik ismertették e két nemzetközi szervezet álláspontját a fenti kérdésekről. A délelőtti ülés befejeztével Joszip Broz Tito jugoszláv közi társasági elnök fogadta a találko­zón részt vevő küldöttségek ve­zetőit. A találkozó szívélyes lég­körű volt. A délutáni zárt plenáris ülésen megkezdődött az általános vita a napirenden szereplő problémák­ról. (MTI) JELENTŐSEN NÖVELTE TERMELÉSÉT a megye tanácsi építőipara • Az ÉPSZER Vállalat dolgozói még az idén befejezik a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat húsliszt üzemének építését. Túl az esztendő háromnegyed részén már megállapítható, hogy Bács-Kdskun megye tanácsi épí­tőipaira az idén minden eddigi­nél gyorsabb ütemben fokozta teljesítményét. Amellett, hogy jóval több létesítményt ad át ren­deltetésének, nem a létszám eme­lésével, hanem a termelékenység növelésével teljesíti jelentősen felemelt éves tervét. Ugyanakkor nem egy helyről érkezik olyan hír, hogy a megrendelők elége­dettek az általuk átvett létesít­ményekkel. Ez azt jelzi, hogy a brigádok a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfordu­lója tiszteletére kibontakozott munka verseny ben nemcsak a ha­táridők betartására, hanem mun­kájuk minőségére is nagy gon­dot fordítanák. A négyszázmillió határán A Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat dolgozói a jubileumi munkaverseny kere­tében azt is felajánlották, hogy 40 millió forinttal teljesítik túl éves tervüket. Ez azt jelenti, hogy a vállalatnál először ha­ladják túl a 400 millió forintos éves termelési értéket. Zima Tibor, az ÉPSZER fő­mérnöke arról tájékoztatott, hogy az első háromnegyedévi eredmé­nyek alapján már biztosra vehe­tő a vállalt 400 millió forintos termelési érték elérése. Még az idén áladnak Kecskeméten, a Hunyadivárosban 98 lakást, amelyből negyvenkettő a saját dolgozóik között kerül kiosztás­ra- Befejezik a Baromfifeldolgozó Vállalat húsliszt üzemének épí­tését, elkészül a 182 személyes szakmunkás kollégium, az új autóbusz-pályaudvar, a kereske­delmi szakmunkásképző intézet tornaterme. Kalocsán a trafóál­lomás bővítésén dolgoznak, amelynek első ütemét fejezik be. Kiskőrösön tizenhat lakásba köl­tözhetnek be, a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat is birtok­ba veheti új üzemmérnökségi épületét, Kunszentimiklóson pe­dig saját építésvezetőségüket ad­ják át rendeltetésének. Természetesen nemcsak az idén befejeződő építkezésekre fektet­nek nagy súlyt. Jelentősen fel­gyorsult a munka Kunszentmik- lóson a VÁV-gyárban, ahol 120 millió forint értékű üzemi épü­leteket emelnek. Már a nagycsar­nok szerelése folyik. 1979-ben fe­jezik be az építkezést annak el­lenére, hogy a terveket szaka­szosan kapják. Kalocsán a Fér­fi Fehérneműgyár részére kezd­ték meg egy 50 millió forintos üzemi létesítmény alapozását. Kiskőrösön a MEDICOR-nak ala­poznak műhelycsarnokot, s Kecs­keméten is jó ütemben halad az MMG Vezérléstechnikai Gyáregy­ség üzemi létesítményeinek épí­tése. Az ÉPSZER a jövőben még nagyobb erőket összpontosít a la­kásépítésre. Kecskeméten a Hu­nyadivárosban újabb lakóházak alapozását kezdték el, s a válla­lat életében igen fontos az a döntés, hogy ezekből ismét 42 lalkást saját dolgozóiknak épít­hetnek. Solton tizenegy, Harta körzetében 44, Kiskőrösön 42 cél- csoportos lakás alapjainak lera­kását kezdték meg, huszonkettőt pedig a lakásszövetkezetek részé­re építenek. Diákotthon a Petőfi-szigeten A Bajai Építő- és Építőanyag­ipari Vállalat dolgozói 13 száza­lékkal több építőipari munkát végeztek el az első félévben, mint tavaly ugyanebben az időszak­ban, s 12 százalékkal fokozták a termelékenységet. A harmadik negyedévben szintén jó teljesít­ményt nyújtott a vállalat kol­lektívája, s mint Vaskó László igazgatótól tudjuk, jelenleg jók aa éves terv teljesítésének kilátásai« A finis — az előző időszakok­hoz hasonlóan. — jól összehan­golt munkát követel a fizikai és a szellemi dolgozóktól. Az össz­hang megteremtésében főszere­pet játszik a jubileumi munka­verseny, amelynek keretében részletesen megismertették a bri­gádtagokkal az utolsó negyedév­re maradit feladatokat. December végéig több fontos bajai beruházáson dolgoznak az Épitő- és Építőanyagipari Válla­lat munkásai. A Petőfi szigeten építik a 180 személyes diákott­hont, s folytatják a Tanítóképző Főiskola Szabadka utcai nyolc- tantermes gyakorlóiskolájának munkálatait. Ezeket a létesítmé­nyeket még az idén átadják ren­deltetésüknek- A Ganz Villamos- sági Művek készülékgyárában műhelycsarnokot emelnek, építik a kórház belgyógyászati pavilon­ját, valamint a Dél-magyarorszá­gi Áramszolgáltató Vállalat te­lephelyét. Autódaru születésnapra A Kiskunhalasi Építőipari Vál­lalat az év első felében a múlt (Folytatás a 2. oldalon.) Szüretelek Van-e még a régi szüretek hangulatából? — kérdezte nemrég fővárosi ismerősöm, aki valamikor már járt egy „igazi” szüretben és azt azóta is emlegeti. Mi tagadás, kér­désére nem tudtam egyértel­mű választ adni. Mert igaz ugyan, hogy a szüretek ro­mantikája már jócskán meg­kopott, s ma már inkább a termés betakarításáról, sem­mint szüreteléséről beszélünk, de azért az emberekből nem halt ki a szándék, hogy a ma­guk módján ünneppé avassák az őszi évszakot, a szüretek évadját. Azok az idillikus szü­retek ugyan, melyekről a ver­sek és nóták zengettek haj­danán, végképpen kimentek a divatból. A kisparcellák gaz­dái szép csendesen, néhány is­merős, szomszéd segítségével leszedik, ami termett, aztán eladják, esetleg pár hordóra való mustot szűrnek, de csak saját használatra. Akik ebből éltek — napszámost is fogad­va —, azokról most ne beszél­jünk, ott sose volt „igazi” hangulatos szüret, mert dol­gozni kellett serényen, csak munka volt és fizetség. sem­mi több. Milyen hát a szüret napja­inkban? Ügy lehetne rá felel­ni, hogy ahány, annyiféle. Van ahol ma is megadják a mód­ját, még akkor is, ha többe kerül a szüretelők megvendé- gelése, mint ami hasznot hoz a „hobbi"-nak mondható sző­lőskert. De ilyen helyütt ez már csak szórakozás, a barát­ság ápolása. Az igazi mégis csak az, ahol az ország szölő- meg almahozamainak a java megterem, amiből majd a pin­cegazdaságok hazai és külföl­di fogyasztásra bort érlelnek, ahonnét a kiváló magyar gyü­mölcsöt gondosan csomagolva elszállítják. A sok száz meg ezer hektáros területek, a gon­dosan művelt és nagyhozamú állami és szövetkezeti szőlős, gyümölcsös birtokok ezek, nemzeti vagyonunk fontos ré­szei, kincsei teremnek rajtuk. A szüreti nosztalgiának itt már nem sok keresnivalója van. S azt is meg kell mon­dani őszintén, hogy a felnö­vekvő mai nemzedék már nem is érez ilyen nosztalgiát, mert nincsenek ehhez emlékei, s nem is érzi a hiányát ilyesmi­nek. Olyan ez, mintha a ta­nyai vagy falusi életformát di­csérnénk annak, aki egy városi lakónegyedben született: nehe­zen értené meg vonzódásun­kat. Nyugodjunk hát bele, hogy a szüret is más tartal­mat kapott napjainkban, s ha van romantikája — mert az emberi természet mindig haj­lik az érzelmi megközelítésre —, az bizonyára most van ki­alakulóban. Rajtunk is múlik, hogy a jövőben az ősz miként él majd az emberek tudatá­ban, úgy, mint az utolsó ne­gyedév hajrájának fárasztó időszaka. vagy egy országos nagy összefogás nem könnyű, de mégis kellemes kötelessége. A szüreti munkában részt­vevő diákokkal beszélgetve el­mondják, hogy sokféle tapasz­talatot szereztek pár év alatt. A legtöbb helyen úgy fogad­ták őket, mint egyenrangú se­gítőtársakat, gondoskodtak en- enni- és innivalóról, s a szállí­tóeszközök, ládák is kéznél voltak• Néhol viszont kedvü­ket szegte a sok fölösleges vá­rakozás, hogy az autóbusz is késve érkezett, s az sem tet­szett, hogy lekezelték, gyerek­nek nézték őket. Azt megér­tik, hogy még kevés a szüre­telőgép, milliókba kerülnek ezek, s nem is mindenütt al­kalmazhatók. de az már nincs rendjén, hogy sok helyen az elemi munkaeszközök is hiá­nyoznak. Magyarán szólva ne csak igény legyen a munká­jukra, de szervezzék is meg a foglalkoztatásukat tisztessé­gesen. Főként ilyen dolgokon múlik a rnai szüretelők han­gulata és munkakedve. Diákok, katonák és más se­gítőtársak ezrei szorgoskodnak ezekben a napokban minden­felé a határban. A nyári épí­tőtáborokra, érthetően, na­gyobb figyelem esik, mint ezekre az alkalmi munkacsa­patokra. hiszen azok könnyeb­ben elérhetők, tevékenységük szervezettebb. Pedig az őszi munkában résztvevők száma jóval meghaladja a nyári tá­borban dolgozókét. Megérdem­lik tehát, hogy jobban rájuk irányuljon mindazoknak az érdeklődése, akik tehetnek is valamit a tnai szüretek cél­irányos lebonyolításáért. Mert a mostani szüreteket már nem lengi körül a ro­mantika, de a jókedvűen vég­zett munka lehetőségeit, for­rásait nem nehéz megtalálni. T, P. A Bácska Vágóhíd és Húskombinát építkezésén j **

Next

/
Oldalképek
Tartalom