Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-09 / 238. szám

/ 1977. október 9. PETŐFI NßPE • I \ Felelőséggel - eredményesen HATVAN ÉV - HATVAN KÉP írta: Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára Az esztendő utolsó negye­débe léptünk, közeledik öt­éves tervünk második évének befejezése, amikor számot ad­hatunk megyénkben is az évi munkáról. Az egész évre jel­lemző képet még természetesen befolyásolja a következő* három hónap teljesítménye. Olyan jelentős tennivalók várnak iánk, mint például az őszi mezőgazdasági munkák elvégzése, a szállítási feladatok végrehajtása. Nagy várakozás előzte meg ezt az évet. Sokszor elhangzott a kérdés, hogyan teljesítjük a tervet? A mezőgazdaságban teljesíthető-e az 1975-höz viszonyított 7—8 százalékos növe­kedés, ami a tavalyihoz képest még magasabb emelkedést jelent az 1976. évi alacsony termés miatt. Mint ahogy az ilyenkor természetes, többféle vélemény alakult ki, de közös volt bennük az elhatározás, hogy a mindannyiunk érdekeit kifejező tervek megvalósulásáért mindent elkövetünk. Ma már — bár csak megközelítőleg — az elmúlt három- negyedévi teljesítések alapján felmérhetjük, milyen évet zá­runk, mit értünk el, s melyek a meglevő gondjaink. Reálisan lehet számolni azzal, hogy az évi tervet fő vonalaiban telje­sítjük. Iparunk, folytatva a dinami­kus fejlődést, több mint 10 szá­zalékkal növelte termelését az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva. A termelésnöveke­dés döntően a munkatermelé­kenység emelkedéséből adódott. A terveknek megfelelően növe­kedőit a termékek külkereske­delmi célú értékesítése. A növekedés számai azonban nem feledtetik el meglevő való­ságos gondjainkat sem. Több üzem értékesítési gondokkal küzd, ami a termelés nem kielé­gítő összetételére és a termékek helyenkénti rossz minőségére utal. Ezeken a helyeken sürge­tően vetődik fel a gyártmány- fejlesztés szükségessége, annál is inkább, mert a jó minőségű, korszerű termékek kelendőek, és az ilyenfajta áruiban nem feles­leg, hanem hiány van. Építőiparunk lényegesen, 10 százalékot meghaladó mértékben növelte teljesítményét. Ebben az eredményben már tükröződnek a korábbi időszakban hozott me­gyei intézkedések,' amelyek az építőipari kapacitás bővítését szolgálták. Mindezek ellenére az egyik legnagyobb feszültség to­vábbra is itt jelentkezik. Az építési igényeket az építőipar nem tudja kielégíteni, emiatt egyes tervezett beruházások késve, vagy egyáltalán nem va­lósulnak meg, és ez több helyen, például kulturális területen nagy gondot okoz. Ebből következik, hogy a jövőben is támogatni kell az építőipart kapacitásának fej­lesztésében, mert csak így tud­juk a harmonikusabb fejlődés feltételeit biztosítani. A fiatalok­kal is jobban meg kell ismertet­ni az építőipari szakmákat, hogy még többen válasszák élethiva­tásuknak az építés nehéz, de szép feladatát. Bővülő mezőgazdasági termelés A gazdasági növekedés ez évi gyorsulásában jelentős szerepe van a mezőgazdaságnak. Termé­szetesen csak a betakarítás, a végső számvetés után láthatunk pontosan, és az is később derül ki, hogy a mai remények meny­nyire váltak valóra. Ennek elle­nére már tény, hogy a tavalyi visszaesés után ez évben na­gyot lépett előre a mezőgazda- sági termelés. Megyénk mező- gazdasága minden bizonnyal tel­jesíti, vagy megközelítőleg telje­síteni fogja évi feladatát. Ez jórészt annak köszönhető, hogy a párt jó agrár- és szövetkezet- politikájának helyes gyakorlata az idén is mozgásba hozta a termelésfejlesztést szolgáló té­nyezőket. Ez évben búzából az eddigi legnagyobb termést takarítottunk be, több mint 40 ezer vagont, 43,1 mázsás hektáronkénti átlag­terméssel. Csak a köszönet és elismerés hangján lehet szólni mindazokról, akik munkájukkal hozzájárultak ehhez a szép si­kerhez. Ugyanakkor jogos igény, hogy az egyszer már elért szin­tet a jövőben is tartsuk meg, esetleges kedvezőtlenebb időjá­rás mellett sem engedhetünk meg magunknak kevesebbet. Eh­hez a feltételeket már most meg kell teremteni, vagyis a ve­tés jó előkészítését, majd a leg­kedvezőbb időben való elvégzé­sét. A mezőgazdasági munkák ja­vában folynak, a szántóföldi nö­vények szép termést ígérnek. A szőlő- és gyümölcstermelők ki­látásai sem rosszak. Most ver­senyfutás folyik az időjárással, az idővel. A jó termést a legki­sebb veszteséggel kell biztonság­ba helyeznünk. Ez nemcsak a mezőgazdasági dolgozók érdeke, hanem az egész országé. Ezért dolgozik napjainkban iskolá­sok, katonák, munkások sokasá­ga. a mezőgazdaságban, és segí­tik a betakarítási munkát. A bőség gondjai A gondos munka találkozott a kedvező időjárással és ez hozta meg a zöldségtermelésben a si­kert. A tavalyinál mintegy két és fél ezer hektárral nagyobb te­rületen a tervezettnél nagyobb termést takarítunk be zöldségfé­lékből. Ezzel együtt jelentkezik a bőség gondja, mert a 26—27 ezer vagonnyi termés elhelyezése nem kis erőfeszítést követel. En­nek a mennyiségnek a felvásár­lásához, rendeltetési helyre va­ló eljuttatásához, feldolgozásá­hoz sok jármű, göngyöleg, mun­káskéz szükséges. Ésszerűen kell hasznosítani a megtermelt zöldséget, és ez nem könnyű feladat. Például a Kecs­keméti Konzervgyár az idén vár­hatóan két és félszer annyi zöld­babot és zöldpaprikát, másfél­szer annyi Uborkát és paradi­csomot dolgoz fel%mint a koráb­bi szezonban. A konzervgyárak, felvásárlótelepek hetek óta napi nyolc óránál többet, és munka­szüneti napokon is dolgoznak. A társadalom megmozdult: irodis­ták, intézmények dolgozói osz­toznak a munkában, igyekeznek fogadni, feldolgozni a megtermelt zöldségféléket. Az idei zöldségszezonnak sok tanulsága van. Ezeknek az ösz- szegezése, értékelése most fo­lyik, de már most állíthatjuk: növelni kell az összhangot a termelés és a feldolgozás között. Fejleszteni kell a felvásárlás és a további hasznosítás anyagi­műszaki feltételeit. Pontosabbá kell tenni a termésbecslést. Na­gyobb szerepet kelj szánni a szerződéskötéseknek, egyáltalán a szerződéses fegyelemnek, mert csak így lehet elérni, hogy egyes zöldségfélék a szükséges meny- nyiségben kerüljenek megterme­lésre. Van teendő a feldolgozás teljesítőképességének növelésé­ben, a feldolgozás, tartósítás, szállítás és csomagolás fogyaté­kosságainak megszüntetésében is. Tovább az úton Az most a legfontosabb, hogy az ez évre jellemző termelési kedv a későbbiekben is fennma­Egyedül az országban Magyarországon egyedül ' a Kéziszer­számgyár kecskeméti telepén gyártanak re- szelőt. Ezernyi válto­zatban — néhány centi tűreszelőtői — a több kilósig. Másik keresett gyártmá­nyuk a franciakulcs, ennek zömét expor­tálják. Szállítás előtt minden darabot el­lenőriznek. radjon nagyüzemben és kisüzem­ben egyaránt. A tanulságokat pedig úgy hasznosítsuk, hogy az segítse a kiegyensúlyozott ellá­tást és az exportigények teljesí- sét a későbbi évek során. A szőlő- és gyümölcstermelés fejlesztése a tervidőszak nagy feladata. A korábbi években — különböző okok hatására — te­lepítés nem történt. 1980-ig mint­egy háromezer hektár meglevő üzemi ültetvény korszerűsítését, hatezer hektár szőlő, és mintegy 3200 hektár új üzemi gyümölcsös telepítését tervezik üzemeink. Ugyanakkor felkészülünk a ké­sőbbi évek folyamatos telepíté­seire is. Ezzel tudjuk létrehozni mindkét ágazatban azt a termő- felületet, amelyen megterem az a mennyiség, amelyet a népgazda­ság vár a megyétől. A telepítési program végrehaj­tása elkezdődött. A telepítéshez szükséges feltételek ma kedve­zőbbek, mint korábban, de még így is a csonthéjasokból a tele­pítési szándék kisebb a vártnál; Ez évben ezer hektárnyi telepí­tést tervezünk. Jövőre már többet, és a tervidőszak végének utolsó két évében lesz legtöbb a telepítés. Ilyen ütemezés mellett a telepítési célok megvalósítha­tók. ehhez azonban a tervezők, a kivitelezők és a hatósági szervek jó, rugalmas együttműködése és gördülékeny ügyintézése szüksé­ges. A mezőgazdaságban jelentős szerepet töltenek be a szakszö­vetkezetek, amelyek a szövetke­zeti terület negyedén működnek. A szövetkezeti gazdaságok által előállított érték egytizede innen kerül ki. Eredeményeik igazol­ták e forma létrehozásának he­lyességét, jól szolgálták a szőlő- vidéken és a gyenge termőképes­ségű területeken a szocialista gazdaság építését. A szakszövetkezetek fejlődtek, tovább növekedett a nagyüzemi gazdálkodás súlya, az érdekelt­ségükhöz tartozó föld felén meg­valósították a közös termelést. Jelentős fejlődést értek el a sző­lő- és borgazdaságban, valamint a szarvasmarha- és juhtenyész­tésben. Magasabb szintre jutott a tagsági termelés szervezése, se­gítése. Központi intézkedések hatásá­ra a tagság egész körére kiter­jed a szociális ellátás. A nagy­üzemi gazdálkodás fejlesztésé­hez, megerősödéséhez jelentős mértékű támogatásban részesül­tek szakszövetkezeteink. Az elért eredmények alapján lehetségessé vált a további előrelépés a szo­cialista vonások erősítésében, ami érdeke a szakszövetkezeti tagságnak. Olyan kérdéseket kell megoldanunk, mint a földtulaj­don és használati viszony rende­zése, a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése, a tagsági gazdaságok integrálása, a szervezeti élet ja­vítása, a vezetés további erősí­tése. Ezek a célkitűzések konkrét vonásaikban sokrétűek. Példá­ul erősíteni kell a közös tevé­kenységet, s javítani a nagyüze­mi közös művelés feltételeit. A szövetkezeti törvény módo­sításából adódóan az új alapsza­bályokat 1978. március 1-ig ké­szítik el és jóváhagyásra be­nyújtják a törvényességi fel­ügyeletet gyakorló tanácsi szer­veknek. A szakszövetkezetekre váró sajátos feladat a tagsági vi­szony rendezése, amelyet 1978 végéig végeznek el. A belső élet szabályainak ez a mostani válto­zása a szövetkezeti demokrácia fejlesztését, a szocialista voná­sok erősítését szolgálja és hozzá­járul a tagság életszínvonalának emelkedéséhez. A szakszövetkezetek továbbfej­lesztésénél, a szocialista voná­sok erősítésénél két végletet kell elkerülnünk: nem támogatjuk a csak formai megoldásokat, ahol ném veszik figyelembe a terme­lésfejlesztés igényéit, a reális kö­rülményeket. Ugyancsak helyte­lenítjük a maradi szemléletet is, amikor nem, vagy bátortalanul kezdeményeznek megért, a tag­ság érdekeit szolgáló, fejlődést jelentő lépéseket. Verseny — hatékonyabb termelés Eredményeink egyik forrása a szocialista munkaverseny, amely új lendületet vett a csepeli mun­kások felhívása nyomán és szé­lesedett, terebélyesedett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. A mezőgazdaságban először a har- tai Erdei Ferenc Termelőszövet­kezet három brigádja hallatta szavát és csatlakozott a csepeli kezdeményezéshez. Nagy erő a megyében levő mintegy százezer vállalást tett brigádtag, akik hét­ezer brigádba tömörülnek. A munkaversenyben élen járnak a szocialista, a már kitüntetett brigádok, mint például a Bács megyei Állami Építőipari Válla­lat Kossuth brigádja, amely el­nyerte a Népköztársaság Kiváló Brigádja címet, vagy a Volán Vállalatnál, a Munka Vörös Zászlórendje kitüntetést elnyert Május 1. brigád. A szocialista munkaverseny, a munkások helytállása nélkül — és ezt bizton állíthatjuk — nem érhettük volna el ezt a fejlődést. A verseny során gazdagabbak lettünk anyagiakban és szelle­miekben. Nagy anyagi előnyt je­lentenek a vállalások, amelyek teljesítése, ha csak napi egy fo­rint többlethaszon az eredménye, a megyében ez több mint 30 millió forintot tesz ki egy évben. A verseny hozzájárul ahhbz is, hogy többet tudjunk meg a Szovjetunióról, a szocialista or­szágokról. Errő] tanúskodnak a vetélkedők, amelyeket széles körben nagy sikerrel rendeznek. Az örvendetes és a tényleg kézzelfogható eredmények mel­lett helyenként előfordulnak for­mális vállalások is, ezért azon­ban nem hibáztathatok a brigá­dok. Több helyen ugyanis nin­csenek meg a minőségi munka feltételei, hiányoznak azok a munkahelyi, szervezési feltételek, amelyek lehetővé tennék a minő­A Szovjetunió története 17. CSELJABINSZKI TRAKTOROK. Az ipar nagy segítséget nyújtót! a kollektivizálási program megvalósításához. A húszas évek végéti megjelent első traktorokat a harmincas évek elején már korszerűbb: lánctalpas erőgépek követték. Képünkön: az új gyáróriás — Csel]«* binszk első terméke. 18. KOLHOZMUNKA. Gyapotvetés a Vorosilov Kolhozban (tyimurszkl körzet) 1936-ban. A vetőgépek akkor még csak „félautomaták” voltak: ség javítását. Az anyagi ösztön­zés is túlnyomó többségében a mennyiséget helyezi előtérbe, pe­dig a minőség javítása fontos ha­tékonyságnövelő tényező. A szocialista versenymozgalom, brigádmozgalom hatalmas erő, de nem képes megoldani a mi­nőség javításának valamennyi gondját. Itt elsősorban vállalati intézkedésekre van szükség, melyek segítik a minőségjavító kezdeményezéseket. Ennek kere­tében növekedhetnek az olyan vállalások, amelyek a minőség javítására, a munkaidő jobb ki­használására, a munkafegyelem erősítésére irányulnak. Ezek minden bizonnyal a mozgalom­ban hasznosításra kerülnek, hisz a munkaverseny az év végével nem ér Véget, hanem tovább folytatódik, mint ahogy már er­re számos kezdeményezés is tör­tént. Meggyőződésünk — és ezt bizonyáré a későbbi értékelések is alátámasztják —, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére ki­bontakozott munkaverseny nagy­szerű állomása e nemes mozga­lomnak. A gazdasági munka általános tapasztalata, hogy a korábban elhatározott intézkedések vég­rehajtása, mint például a gyárt­mányszerkezet korszerűsítése, a munkaerő-gazdálkodás javítása, a beruházási és kivitelezési munka jobbá tétele stb. elkezdődött, de ezek kiteljesedése még várat magára. Éppen ezért arra van szükség, hogy az irányítás és a végrehajtás minden szintjén kapjon még nagyobb hangsúlyt a gazdasági hatékonyság javítá­sa. Az élet, a gazdasági munka igen sokrétű. A feladatok he­lyenként, üzemenként változato­san jelentkeznek. Épper. ezért még nagyabb szükség van a bá­tor, megalapozott kezdeményezé­sekre, az emberi helytállásra. 19. SZAVAZÄS A HARMADIK ALKOTMÁNYRÓL. 1936-ban rend-J kívüli szovjetkongresszus hagyta jóvá a sorrendben harmadik (1977-lj érvényben levő) szovjet alkotmányt, amely kimondta a szociálist* társadalom győzelmét. Marxista-leninista középiskolai oktatás Kecskeméten Kecskeméten az utóbbi öt év­ben — 1971 és 1976 között — ezerhétszázharmincnyolc hallga­tó végzett a marxista-leninista középiskola tanfolyamain. Volt olyan év, hogy egyszerre 24 osz­tályt indítottak. Az MSZMP KB 1976 októberi határozata értelmé­ben az idén új, kétéves képzési formát indítottak, amely átme­net a tömegoktatás és a káder­képzés között. Mi a pártpropaganda munka célja? Kiket érint a káder- és továbbképzés rendszere a marxis­ta-középiskolás oktatásban? He­gedűs Pál, a városi pártbizottság oktatási felelőse elmondta, hogy a kétéves marxista esti középiskola elsősorban pártalapszervezeti és tömegszervezeti vezetők, alsószintű gazdasági vezetők, illetve káder- utánpótlásként számba vehető fi­Felkészültek a télre a gáz- és olajszállítók A múlt esztendőben SOLAR típusú amerikai kompresszorokat építettek be Városföldön a Gáz- és Olajszállító Vállalat távveze­tékrendszerébe. A beruházásnak az volt a célja, hogy a földgáz­kitermelő helyekről a városföldi kompresszorállomásra már le­csökkent nyomással érkező lég­nemű tüzelőanyagot a szükséges mértékig felemelt nyomásértéken továbbíthassák az országos veze­tékrendszerbe. A városföldi kompresszorállo­más fontos szerepet tölt be az or­szágos gázellátásban, ezért külö­nös gondossággal végezték el a GOV kecskeméti üzemének dol­gozói a berendezések téli üzeme­lés előtti előírásos karbantartá­sát. Huzamos tervezéssel-előkészí- téssel alapozták meg a szeptem­berben húsz nap alatt elvégzett munkálatokat. A télre történt felkészülés so­rán megvizsgálták a kompresz- szorállomás gépészeti és villamos berendezéseit, s kijavították a hibákat, alkatrészeket cseréltek ki. Ellenőrizték a kompresszorok műszaki paramétereit, a gázszű­rőket, a gázelzáró szerelvénye­ket, Valamint a kompresszorok és a csővezeték csatlakozási pontja­it. A téli nagyobb igénybevétel­re való felkészüléskor felújították az irányító automatikát, majd pe­dig üzembe helyezték a rendszer egyes részlegeit A városföldi kompresszorállo­más téli felkészítését elvégző dolgozók — mint Bárdy Géza, a GOV kecskeméti távvezetéki üzemének vezetője elmondta —, munkaverseny-vállalásukhoz hí­ven, határidőre oldották meg a feladatot. _ , zikai dolgozók alapfokú politikai képzését hivatott megoldani. A marxista középiskolai képzés célja, hogy segítséget nyújtson a párttagoknak, és tömegszervezeti tisztségviselőknek munkájuk el­végzésében, megbízatásaik jobb el­látásában, felkészítsen a politika mélyebb összefüggéseinek megér­tésére, a tanultak önálló alkalma­zására. A termelőüzemekben dol-J gozók képzésénél hangsúlyozott helyet kap a világnézeti, társa­dalmi és. kulturális kérdések ta­nulmányozása. míg a nem termelő üzemekben dolgozóknál a gazda­ságpolitikai ismeretek elsajátítása: Ezt a törekvést érezhetjük aa új kétéves marxista—leninista kö­zépiskola tanterv-összeállításábart is, amely alapproblémaként foglal-; kozik többek közt a fejlett szo­cialista társadalom építésével, a hatalom, a proletárdiktatúra, és a szocialista demokrácia összefüg­gésével, a proletár internaciona­lizmussal és hazafisággal. Az el­méleti foglalkozások mellett gya­korlati tapasztalatok megszerzé­sére is lehetőséget nyújtanak. (Lá­togatás városi és községi tanácsok­nál, termelőüzemeknél). S a végső cél, amelyet az MSZMP XI. kongresszusának programnyilatkozata is megfogal­maz: „Csak a forradalmi elmélet­tel felvértezett párt, az elméletileg jól képzett, marxista—leninista elvek szellemében küzdő dolgozó párttagság képes egész népünket mozgósítani, nemzeti programunk valóra váltására, a fejlett szocia­lista társadalom megteremtésére.*' P. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom