Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-08 / 237. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1977. október 8.

A pártszervezetek kádermunkája és a szakszervezeti bizalmiak

A munkásélet kezdetén

• Az MSZMP Központi Bizottsága 1973. november 28-i határo. zabában — amely a párt káderpolitikájáról, a káder- és személy, zeti munka helyzetéről, valamint a főbb feladatokról szól —, kellőképpen hansúlyozza: a szocialista építés egyre bonyolultabb és egyre nagyobb hozzáértést, ügyszeretet kívánó feladatai szükségessé teszik, hogy a kádermunkát az előttünk álló követelményekhez igazítsuk. A kádermunka a pártpolitika érvényesítése, lényegében a párt vezető-irányító szerepét jelenti.

Pártunk mindig megkülönböztetett figyelmet fordított a káder- munkára, nagy gonddal alakította ki a vezetők kiválasztását, nevelését meghatározó alapelveket és módszereket. Tevékenységében azért szentel olyan nagy teret a kádermunkának, mert az a pártmunka továbbfejlesztésének egyik alapvető feltétele.

A párt kádermunkájában jelentős szerepük van a pártalapszer- veknek, hiszen ott végezhető leghatékonyabban az utánpótlás nevelése. E munka magasabb színvonalra emelése kulcskérdés. Nagymértékben az alapszervezeteken múlik a káderpolitikai célok. valóra váltása.

• A pártalapszervezetek káder- munkája meglehetősen sokrétű. Fontos területét képezi a tömeg- szervezetek kádermunikájának befolyásolása, természetesen a sok önállóságnak messzemenő tiszte- letbentartásával. A pértalapszer- veretek feladata elősegíteni, hogy a személyi kérdések eldöntése a párt káderpolitikája alapján, annak érvényre juttatásával történjen.

A tömegszervezeti kádermunka segítésének eredményes módja, ha a pártszervezetek a tömegszervezeti munkához értő, azt szívein végző, az adott szervezetben tekintéllyel és jó tömegkapcsolatokkal rendelkező párttagokat javasolnak a különböző tisztségekre.

• A szakszervezetek tevékenysége a közelmúltban új jelentőséget kapót: megnövekedett a bizalmiak jogköre. A megnövekedett jogok a dolgozók jogai, amelyeket a bizalmiak az ő képviseletükben, megbízásukból érvényesítenek. A szakszervezeti bizalmiak megnövekedett jogköre

az üzemi, munkahelyi demokrácia fejlesztését szolgálja, a dolgozók jogkörének további szélesedését jelenti. Kifejezi a dolgozóknak a vezetésbe való bevonását, növeli a felelősségüket az adott egység egész tevékenységéért. Szükségtelen tovább hangoztatni a megnövekedett jogok területeit, de fontos, hogy ennek gyakorlati megvalósítása során a párt- és szakszervezetek között jó együttműködés alakuljon ki. Kölcsönösen törekedni kell az együttműködésre, egymás tájékoztatására.

A pártalapszervezetek feladata elősegíteni és ellenőrizni, hogy az állami, gazdasági vezetők tartsák tiszteletben a szakszervezetek e fontos jogát és segítsék elő annak helyes gyakorlati alkalmazását. Segíteni kell a szakszervezeti bizalmiakat, hogy megnövelt hatás- és jogkörüket jól el tudják látni.

• Több helyen a pártalapszervezetek nem ismerték fel a szak- szervezetek XXIII. kongresszusának idevonatkozó határozatának, s a Minisztertanács intézkedéseinek politikai jelentőségét. Ügy érezték, túlsúlyba kerül az érdek- védelem, háttérbe szorul a politikai nevelőmunka. Különféle gondok, problémák, merültek fel a gazdasági vezetők és szakszervezeti tisztségviselők körében e határozat végrehajtása során. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szakszervezeti bizalmiak kibővített jog- és hatáskörének gyakorlati alkalmazása — a kezdeti nehézségek után — jó irányba fejlődik. A bizalmiak aktívan közreműködnek a bérfejlesztések, jutalmak elosztásában, a kollektív szerződések módosításában és a szociálpolitikai célkitűzések kialakításában. Jelentős részük e kérdésekben kikéri munkatársaik véleményét, és egyre felkészültebben és meggyőzőbben képviselik és érvényesítik az indokolt csoportérdekeket. A bizalmiak által képviselt ügyekre egyre inkább jellemző, hogy azok amun- kiüély politikai kérdéseivé válnak. Ugyan nem alakult ki még megfelelő egységes gyakorlat a lakáselosztás, a munkásszállás, és a magasabb kitüntetések odaítélésében, és a bizalmiaknak csak kisebb köre él az ellenőrzési és javaslattevő jogkörével. A szak- szervezetek kongresszusának határozata és annak gyakorlati alkalmazása azonban felkeltette a dolgozó kollektívák érdeklődését és növelte a szakszervezeti bizalmiak politikai súlyát. Több jel mutat már ma is arra, hogy a munkáskollaktívák, a szakszervezeti szervek a jövőben nagyobb felelősséggel választják majd meg a szakszervezeti bizalmiakat.

A pártalapszervezetek nagyban segítették a szakszervezeti határozat végrehajtásának kibontakozását, politikai céljának, jelentőségének megértetését. Hozzájárultak a téves nézetek és bizonytalanság eloszlatásához. A pártalapszervezetek kötelességüknek tartják, hogy támogassák a szakszervezeti bizalmiak hatáskörének érvényesülését.

• Ma még akadnak döccenők, késések a határozat megvalósításában. Több helyen késik a munkahelyi jogkörök decentralizálása, a bizalmival egy szinten dolgozó gazdasági vezetőnek nincs megfelelő hatás- és jogköre. A szemléletben! problémák sem szűntek meg, sőt egyes munkahelyeken újratermelődnek. A szakszervezeti bizalmiak tájékoztatását a növelt jogköröknek megfelelővé kell termi. A p>ártalap>szervezeteknek vizsgálni kell a pxárt • és a szak- szervezet eltérő szervezeti felépítésének hatásait. További segítséget, támogatást kell nyújtaniuk a szakszervezeti bizalmiaknak, hogy munkájukat jól elláthassák. Ugyanakkor ellenőrizniük is kell e munka politikai hatásait, időnként taggyűlésen, vezetőségi ülésen tárgyalják meg a végrehajtás tapasztalatait.

A pártalapszervezetek mindennapi munkája során arról sem szabad megfeledkezni, hogy a legjobb határozat, a legprecízebb rendelet előírásai sem valósulnak meg automatikusan. A jó döntések gyakorlati végrehajtása a kádereken múlik. A párt-, a szak- szervezeti munka, a munkahelyi feladatok megoldásának, a fejlődésnek alapvető követelménye a kádermunka javításai

• A munkahelyek pártalapszer- vezetei most mindenütt fordítsanak több figyelmet saját és a szakszervezeti szervek kádermunkájára, s ezzel is segítsék élő feladataink sikeres megoldását.-S K. J.

Nem is olyan régen az esztergályos szakmát választók között csak elvétve lehetett lányokat találni, ma már egyre inkább növekszik számuk. A SZIM kecskeméti gyárában, ahol a fizikai munkásak a köztudatban férfiasnak nevezett szakmák képviselői, a dolgozók 43 százaléka nő. A gyár egyik legfiatalabb szakmunkását, Bereute Sárát kérdeztük, milyen út vezetett a Szaikmurik'ásHbdjzonyítványJg

— A szüleim földművesek, ők biztattak tanulásra bennünket — mesélte pályaválasztása történetét. — A nővérem élelmiszer-eladó szeretett volna lenni, de oda nem vették fel. Kényszerűségből választotta az esztergályos szakmát. A MEZÖGÉP-nél dolgozik és annyit mesélt a miunkájáról, hogy kiváncsivá tett. Megismerkedtem én is a gépével, a munkahelyével, a munkatársaival. így az én választásom már tudatos volt és nem is bántam meg.

Csak az esett először rosszul, hogy nem a MEZÖGÉP-hez kerültem. Ma már azonban nem mennék el a SZIM-ből, mert a tanulóéveim — és azóta immár háramhónapas munkaviszonyom — alatt nagyszerű emberek vet50 MILLIÓ PENGE

• A Fővárosi Finommechanikai Vállalat a borotvapenge-gyártás technológiai korszerűsítése érdekében 1970—77. között csaknem 23 millió forintot fordított fejlesztésre. A berendezéseket Angliából szállították. A gépsoron Super Figaró és Super Nova borotvapengéket gyártanak, évente 450 millió darabot. Képünkön a borotvapengék felülnyomása készül.

(MTI-fotó: Balaton József .....,,7 felvétele—KS)

M

IRE KÉPES A HUSZONÖT MÁZSÁS MŰSZER ? AZ UNIVERSAL „LERAJZOLJA'’ AZ UNIVERZUMOT

Csillagos ég alatt - déli tizenkettőkor

Ülünk kényelmes, puha székeken, fejünket könnyedén hátrahajtva. A tágas teremben „templomi” csend van. Elfogódot- tan, alig leplezhető belső izgalommal várakozunk. Majd felhangzik Vivaldi Négy évszakából a jól ismert tavaszi részlet, és a terem fokozatosan sötétedik; már-már alig látjuk a két és fél tonnás különös „masinát” középen. Azután alkonyodni kezd, a zene átvált, lassúbbodik. S amint a íölénk varázsolt végtelen kiterjedésű égbolton lefelé megy a Nap, a látóhatár szélén, vele átellenben — úgy tűnik, millió kilométerekre — felfelé kúszik a Hold. Még jobban sötétedik, majd feltünedeznek a csillagok, ezer és százezer, tán millió: ránkborul — déli tizenkettőkor — az éjszaka.

• A Planetárium bejárata. (Pavlovits Miklós felvétele)

Jelek, ábrák, csillagokkal

Tulajdonképpen hol vagyunk? Mi ez a „templomi” csend itt körülöttünk? Miféle különleges eszközökkel képesek fölénk vetíteni az eget, ragyogó nappalon a gyönyörű éjszakát?

Budapest egyik új büszkeségében: a Planetáriumban vagyunk. Jó ötlettel a TIT Bács- Kiskun megyei szervezete szervezte meg pedagógusok és köz- művelődési szakemberek számára ezt a csoportos látogatást; hogy amit itt látnak, hallanak, vigyék el annak a jó hírét, szerte a megyébe. S lám — ezt már az első percekben lehet tudni — van is, lesz is mit mesélni másoknak, sokaknak.

Ám közben míg az élménytől bódultán, a látványtól részegül- ten nézzük az ég végtelenjét, a szépséges ragyogású csillagsereget, addig közben egy hang „eligazítást” nyújt számunkra, hogy könnyebb legyen a tájékozódás. Képzeljük el: kint állunk valahol, egy hatalmas síkság közepén, mondjuk éppen a Kiskunság valamely részén, és az éjszaka mélységes csendjében figyeljük az eget. Közben egy avatott szakember elmond minden tudnivalót a látványról. (Jelen esetben itt Taracsák Gábor csillagász, a „Pillantás a végtelenbe” című műsor megszerkesztője és előadója.)

Nézzük hát, mit is látunk és hallunk? Nem csak úgy általában a csillagos eget. Hanem egy- szer-egyszer kinagyítva, külön közelítve, egy-egy „kisebb” részletet. (A zárójel azért kellett ide, mert az ilyen „kisebb” égbolt-részecske olykor sokimiillió kilométert foglal magában. (Kirajzolódnak előttünk a formák, a messze múltban „kirajzolt” ábrák, jelek. Nemcsak a Göncölszekeret, a Fi- astyúkot meg a Tejutat érzékeljük, de a Vízöntőt, a Bikát, a Kost, meg a roppant távoli And- romédát. Megjelenik a Véga és a Centaurus, „testközelben”. Közben halljuk a hozzájuk fűződő mondákat, hiedelmeket, érdekesnél is érdekesebb régi és újabb elképzeléseket. Folytatódik a varázslat.

Mozgásban a bolygórendszer

De nemcsak ezeket látjuk. Elvisz minket a tudománynak ez a csodája az Egyenlítő fölé, meg a Déli-sarkra. Megnézhetjük az

ottani égboltot, amit másképpen sose látunk. Tanulmányozhatjuk az égi mechanika jelenségeit, azokat a sokféle mozgásokat, amelyek mindig is bámulatba ejtették a Föld gondolkodó, figyelő emberéit. Megértjük minden eddiginél jobban a Nap, a Hold, meg a bolygók, napi, havi, évi helyváltoztatását; megismerjük az égbolt főköreit és vonatkozási rendszereit; azt a különös koordinátahálózatot, amely annyira izgató az összefüggéseket megérteni akaró ember számára.

És mennyi mindenben részünk lehet még itt, ebben a gondolkodás-templomban, ebben az univerzumra kapuikat nyitó „színházban”, ebben a műszaki-technikai csodavilágban. Egyszer a hatalmas rét közepén figyeljük a tiszta égboltot, máskor meg a nagyvárosok szennyeződésein keresztül látjuk — kevesebb élményt adódóan — ugyanazt. És egyszerre — talán ez a leginkább lenyűgöző látvány — eltávolodunk saját bolygórendszerünktől, és mintegy „kívülről” figyeljük szűkebb csillaghazánkat. Azt, amint szabályos és az anyag törvényei által megszabott pályán kering a Mars, a Vénusz, a Plútó és a többiek; no meg persze hűséges és okos társuk is: a Föld. Parányinak és roppant hatalmasnak érezzük magunkat ezekben a bizsergetően kellemes percekben.

Mire jó hát a Planetárium ?

Ez a különös létesítmény, a technikailag kifinomított, bonyolult berendezéseivel együtt tulajdonképpen intézmény. A korszerű oktatás és közművelődés, konkrétabban: a korszerű tudományos ismeretterjesztés sokféle hatást, s még több féle fontos és nélkülözhetetlen tudásanyagot, ismeretet nyújtó intézménye. Az impozáns épülettel, a „kerengő” folyosón látható állandó kiállítással, a négyszáz személyt befogadó nézőtérrel és a világhírű Zeiss Művek UNIVERSAL elnevezésű két és fél tonnás műszerével együtt.

S mindez így, együtt, augusztus 20-a — az ünnepélyes megnyitás — napja óta szerda kivételével naponta 10 és 18 óra között megtekinthető. Budapesten, a Népligetben: az Üllői út és a Könyves Kálmán körút kereszteződésénél.

V. M.

tek körül, segítettek, tanítottak. Most pedig én szeretnék majd bizonyítani. Első havi szakmun- kásteljesítanényem 43 százalék volt. Ez nagyon kevésnek tűnik, el is keseredtem emiatt, de megmagyarázták, hogy ez a — ta- nulóévekbeli teljesítményhez képest — nagy visszaesés természetes, hiszen teljesen önállóan kell dolgoznunk.

A következő hónapban 86 százalékot értem el, de már teljesítem a 100 százalékot is, és nem akarok megállni ennél az eredménynél sem. Büszke vagyok arra, hogy nem kellett kivárni az új szakmunkásoknak nyújtott féléves türelmi időt, s már a harmadik hónapban nem kellett szégyenkeznem a teljesítményem miatt.

Férfias szakma? Egyre inkább elnőiesedik. Az osztályunkban hat lány és tizenhat fiú tanulta ezt a szakmát, és egy lány sem morzsolódott le. Olyan automata gépeink vannak, hogy könnyű fizikai munkának számit az esztergályosé. Pontosságot, figyelmet Igényel a munkánk és egy férfi vezetőnk szerint a nők az automata gépeken jobban megállják a helyüket a férfiaknál.

Tizenhét évesen nincsenek nagi terveim. Egyelőre élvezem a szakma nehéz feladatait, örülök: ha segítség nélkül eljutok a megoldáshoz. Jó érzés, hogy önálló kereső vagyok és tanulom annak beosztását is. Később szeretnék majd továbbtanulni. Jövőre, ha megfelelek a követelményeknek; bekerülök egy szocialista brigád tagjai közé. Addig a KlSZ-szer- vezeten belül végzek társadalmi munkát. Aztán majd a brigádtársaim segítségével gondoskor dóm arról, hogy ne legyenek feleslegesen eltöltött perceim.

‘ ' Berkes írisz

TÁRGYALÓTEREMBŐL

Országúti tragédiák

Három közlekedési balesetről írunk mostani cikkünkben. Nem azért választottuk ezt a hármat, mert különlegesek, hanem mert nagyon is szokványosak, ha egyáltalán meg lehet szokni a beletörődés szintjén a tragédiákat. Egyetlen ilyen esetbe sem szabad, nem lehet beletörődni, mint ahogyan olvasóinkat sem hagyják hidegen a karambolokról írott tudósítások, a bírósági ügyek. Valószínű azonban, hogy az a gépjárművezető, aki más által elkövetett tragédiáról olvas, nem tudja elképzelni, hogy vele is megtörténhet hasonló, ha italt fogyaszt, ha nem tartja be a közlekedés valamennyi szabályát, ha meggondolatlan, figyelmetlen. Az alábbiakban azonban nem véletlen tragédiákról lesz sió. de ' természetesen nem is szándékos közlekedési.;, balesetekről, hanem a két fogalom között elhelyezkedő gondatlanságból származó ügyekről.

Nyerges József tatabányai lakos szeptember végén — pontosabban 23-án — meglátogatta

Kiskunfélegyházán ismerősét, Rádi György, Árpád utca 22. szám alatti lakost, aki apósjelöltje volt. Az autószerelő Nyerges és Rádi ezen a napon késő éjszakáig ittak, majd másnap, szombaton reggel folytatták az italozást. Nagyon sokat ittak. Később a vérvétel során az orvosok Nyerges vérében 3,1 ezrelék szeszt mutattak ki, ami súlyos ittasságnak felel meg. Ezen a szombati napon reggel kilenc óra után autóba ültek. Rádi György gépkocsijának vezetését átengedte a láthatóan részeg Nyergesnek, aki Kiskunfélegyháza határában egy be nem látható, jobbra ívelő kanyarban előzni akart.

Az autó előtt kerékpáron haladt Tóth Sándorné, aki a jármű hátsó ülésén szállította négyéves kislányát, előtte pedig egy másik biciklivel a hétéves Tóth Erika haladt. Őket akarta megelőzni az ittas Nyerges József. Annyira azonban mégsem volt részeg, hogy ne vette volna észre a kanyarban vele szemben felbukkanó teherautót. Fékezett, de a kerékpáros asszonyt mégis elütötte, előre lökte, s felborult a hétéves kislány is.

Óriási szerencse, hogy a gyerekek és az asszony alig sérültek meg. Nemcsak a kerékpárosoknak volt ez szerencse, hanem Nyergesnek is, akit a bíróság négyhónapi börtönre ítélt, négyezer forint pénzbüntetéssel sújtotta és tíz hónapra eltiltotta a jánművezetéstől. A börtönbüntetés végrehajtását azonban három évi próbaidőre feltételesen felfüggesztették.

Rádi György, aki átengedte a vezetést háromhónapi — háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesztett — szabadságvesztést és 2500 forint pénzbüntetést kapott és ugyancsak 10 hónapra eltiltották a vezetéstől.

Egy másik ügyben halállal végződött a többszörös felelőtlenség. Olyan ember halt meg, aki szabályosan, józan állapotban közlekedett. A vádlott Lovas Mihály, 25 éves fiatalember, Orgovány, III. kerület Tanya 254, szám alatti lakos. Ez az ember 1977. július 13-án a déli órákban Orgovány határában egy Pannónia motorkerékpárral hajtott, hatvan kilométeres sebességgel. Ez önmagában még rendben lett volna. Csakhogy a motort lopta, jogosítványa nem volt,

gyakorlattal sem rendelkezett, ráadásul még ittas állapotban vezetett. Egy jobbra ívelő, élea kanyarban áttért a menetirány szerinti bal oldalra. Itt jött vele szemben — ugyancsak Pannóniával — Spanga Pál szakszövetkezeti tag, orgoványi lakos, akivel összeütköztek. Spanga olyan súlyosan -megsérült, hogy rövid idő alatt — a kórházba szállítás után tíz perccel — meghalt. Lovas Mihály szintén súlyos sérüléseket szenvedett, a járművekben pedig összesen 10 ezer forintnyi kár keletkezett.

Lovas Mihályt szeszes italtól befolyásolt állapotban, halálos közúti baleset gondatlan okozásának bűntette miatt két év négy hónapi börtönre ítélték, három évre eltiltották ä jármű- vezetéstől. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, így az ítélet még nem jogerős.

' Vincze János Soltvadkert,1 Esze Tamás utca 2. szám alatti lakos okozta a következő balesetet. A 22 éves fíatal&nber szeptember 6-án a közs^j belterületén — este hét óra tájban — ittas állapotban vezette személyautóját. A Lenin és a Zrínyi utcák kereszteződéséhez érve áttért a menetirány szerinti bal oldalra, ahol elütötte a vele szemben szabályosan közlekedő Gillich Béláné kerékpárost. Vincze észrevette, hogy valakit elütött, mégis továbbhajtott megállás nélkül. Hazament és elmondta a feleségének, hogy elütött valakit, majd — ugyancsak gépkocsival visszatért a helyszínre. De addigra a súlyosan megsérült asszonyt elvitték a mentők. Gillioh Béláné sérüléseinek gyógytartama körülbelül hat hónapra tehető. Amit Vincze János az ügyészi kihallgatás során mondott, úgy érezzük, valamennyi- ittasan közlekedő gépjárművezetőre jellemző. Elmondta, hogy tisztában van azzal: ittasan nem szabad közlekedni, tudja, hogy az áldozat cserbenhagy ása bűncselekmény. Mégis volán mellé ült, gázolt és továbbhajtott. Mint ahogyan mindenki tudja a fenti szabályokat, mégis sokan nem törődnek vele, azt gondolják, ők akkor vezetnek biztonságosan, ha egykét féldeci „erősítő” van a vérükben.

A többiek azonban — a kerékpárosok, a gyalogosok, a józan állapotban közlekedő autósok, motorosok — csak azt látják, hogy jön szembe egy jármű, majd minden indok nélkül elkezd balra „húzni”. Rémület, csikorgás, csattanás. Ekkor derül ki, hogy az illetőben nyomás van ... Vin- tze Jánost a bíróság szeptember 12-én hozott ítéletével 1 év és nyolc hónapi szabadságvesztésre ítélte, két évre eltiltotta a járművezetéstől. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést.

Lehet, hogy olvasóink enyhének találják az ítéleteket, különösen, ha a tettesnek még nem is kell „leülnie” a kiszabott szabadságvesztést. Látni kellene azonban, ha csak egyszer is azt a vádlottat, aki mondjuk, mint Vincze, húsz hónapot kapott. Nem kevés idő ez és mindenképpen alkalmas arra, hogy elgondolkozzon az illető. Persze csak azok tartják enyhének, akik közlekedési bűntett miatt még nem ültek a vádlottak padján.

G. S.