Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-07 / 236. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1977. október 7. események sorokban helsinki___________________ U'pho Kekkonen, a Finn Köz­társaság elnöke csütörtökön dél­előtt fogadta dr .Pozsgay Imre kulturális minisztert, aki hivata­los látogatáson tartózkodik Finn­országban. A fogadásnál jelen volt Kalevi Kivistö közoktatási miniszter, Kaakko Numminen államtitkár, a finn—magyar kul­turális vegyesbizottság finn al­bizottságának elnöke és László János, a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője. KAIRO ~ Gábor Pál Járvány címiá film­je nyerte el szerdán, a második kairói filmfesztiválon az első dí­jat, egy arany Nofretete szobrot. RÓMA ~ Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára szer­dán este hazaérkezett Magyaror­szágon és Jugoszláviában tett látogatásáról. Megérkezésekor a repülőtéren adott sajtónyilatko­zatában kijelentette, hogy na­gyon elégedett mindkét látogatá­sa eredményeivel. „Kádár János­sal és Titóval folytatott megbe­széléseim nemcsak szívélyesek, hanem hasznosak is voltak. Le­hetővé tették, hogy tájékozód­junk a magyarországi és a ju­goszláviai helyzetről, a két párt politikájáról és jobban megért­sük egymást a magyar és a ju­goszláv kommunistákkal”. — mondta. BELGRAD A belgrádi sajtó jelentése sze­rint a jugoszláv kormány enge­délyezte. hogy azok a jugoszláv cukorgyárak, amelyek nem ren­delkeznek elegendő nyersanyag­gal összesen 100 ezer tonna ma­gyar cukorrépát dolgozzanak fel. A jugoszláv gyárak a magyar partner megrendelésére és költsé­gén feldolgozzák ezt a cukorré­pa-mennyiséget. s a cukrot, me­laszt és más mellékterméket -visz- 6zaszállítják Magyarországra. STOCKHOLM Vicente Aleixande spanyol köl­tő kapta az ez évi irodalmi No- bel-díjat. A Svéd Tudományos Akadémia Nobel-díj bizottságá­nak döntése meglepetést keltett, mint ahogyan már az a korábbi bejelentése is meglepődést ered­ményezett, hogy a hagyományok­tól eltérve elsőként az irodalmi díj sorsáról dönt. MADRID A Diario 16 című madridi lap jelentése szerint Dolores Ibarrur- ni, a Spanyol Kommunista Párt elnöke szerdán újból elfoglalta dolgozószobáját az SKP Közpon­ti Bizottságának épületében. Mint emlékezetes, Dolores Ibarrurrin szeptember 12-én műtétet hajtot­tak végre és ennek során szerve­zetében szívritmus-szabályozó ké­szüléket helyeztek el. Évforduló Kínában PEKING Csütörtökön múlt egy éve, hogy Kínában letartóztatták Maó özvegyét és „összeesküvő” tár­sait. Elbből az alkalomból a há­rom legfontosabb kínai sajtóor­gánum — a párt napilapja és elméleti folyóirata, valamint a Népi Felszabadító Hadsereg lap­ja — közös vezércikkben ismé­telte meg azt a tézist, hogy „a helyzet jobb, mint amire (az új vezetés) számított”. Ennek da­cára a „négyek” követőd ellen indított „vizsgálat” és „bírálat” alkalmasint még igen hosszú időt vesz igényibe. A vezércikk szerint a vizsgála­tokat „mélyebben és alaposab­ban” kell végezni, más szóval: senki sem maradthat mentes az elmarasztalástól azok közül, akik valamilyen formában kötődtek a politikai bizottság négy, letartóz­tatásban levő tagjához. „A vizsgálatoknak — mondja a cikk — konkrét hatásuk van pártunk és forradalmi soraink szervezeti tisztaságára és erejé­re.” A három központi lap írása még a „vizsgálatoknál” is na­gyobb súlyt helyez á „bírálat” folytatására, jelezvén: itt az egész rendszer revíziójáról van szó, hiszen „minden szektornak és egységnek” konkrét formában kell számot adnia arról, miként rontotta teljesítményüket, telje­sítőképességüket az elmúlt néhány — a „banda” ellenőrizte — év gyakorlata. Szó sincs arról, hogy „éppen befejezni óhajtanánk a bírálatot” — olvasható a vezér­cikkben — „távol vagyunk még ettől. Komolyabb erőfeszítésekre van szükség”. „Tettre fel, végezzük el a tisz­togatást” — hangzik a cikk vég­ső jelszava. A szerkesztő bizottság jóváhagyta az új alkotmány szövegét • Az ülésteremben. (Telefotó—APN-KS) Az NDK születésnapja Csütörtökön délelőtt tíz órakor a nagy Kreml-palotában a Szö­vetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács külön ülésével folytató­dott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának rendkívüli ülésszaka. Huszonkilencen szólaltak fel a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa VII. rendkívüli ülésszakának csü­törtök délelőtti ülésén, délutánig peciig «2 felszólalás hangzott el. A vita befejezése után csütörtö­kön a Kremlben megtartotta ülé­sét a Legfelsőbb Tanács által megválasztott 163 tagú szerkesztő bizottság, amelynek feladata a Szovjetunió új alkotmánya végle­ges szövegének kidolgozása. Az ülésen Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének elnö­ke, a bizottság elnöke mondott megnyitó beszédet. Mint mondot­ta, az alkotmánytervezet megvi­tatása a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságában éppúgy, mint a Legfelsőbb Ta­nácsban, optimizmussal tölt el mindenkit. A Legfelsőbb Tanács ülésének felszólalói egyöntetűen támogatták az alkotmányterveze­tet, ugyanakkor a képviselők né­hány módosítást és kiegészítést is javasoltak a szerkesztő bizottság­nak. Ezekről, egyben az alkot­mánytervezet végleges szövegéről a bizottságnak kell döntenie, elő kell terjesztenie azt elfogadásra a Legfelsőbb Tanácsnak. Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagja, a Központi Bizottság titká­ra összefoglalta a beérkezett mó­dosításokat, amelyeket az ülés­szakon a képviselők terjesztettek elő. A bizottság megvitatta eze­ket és elfogadta velük kapcsolat­ban a megfelelő ajánlásokat. A szerkesztő bizottság egyhan­gúlag úgy határozott, hogy az al­kotmánytervezet szövegét az ajánlott módosításokkal és kiegé­szítésekkel együtt a Legfelsőbb Tanács ülésszaka elé terjeszti el­fogadásra. Felszólalások a belgrádi ülésen Csütörtökön a küldöttségveze- tők felszólalásaival folytatta munkáját az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel fog­lalkozó belgrádi találkozó. A csütörtöki nyilvános plená­ris ülésen elsőként felszólalt lu­xemburgi delegátus, egyebek kö­zött rámutatott, hogy a tanács­kozás fő feladata a helsinki óta megtett út értékeülése és a továb­bi feladatok meghatározása. Ezt követően Lichtenstein, Spanyol- ország és Görögország küldötte szólalt fel. Csütörtökön, a délutáni ülésen hangzott el a szovjet és az ame­rikai küldöttség vezetőjének be­széde. (MTI) KÖZÖS KÖZLEMÉNY Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz magyarországi látogatásáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kor­mányának meghívására Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára és Piotr Jaroszewicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke 1977. október 5—6-án baráti látogatást tett hazánkban. Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára és Lázár György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke megbeszéléseket folytatott Edward Gierekkel és Piotr Jaroszewicz-csel. A megbeszéléseken részt vett Gyenes András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Ka­tona István, az MSZMP KB tag­ja, a Központi Bizottság osztály- vezetője, Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Drecin József, az Or­szágos Tervhivatal elnökhelyette­se; lengyel részről Ryszard Fre- lek. a LEMP Központi Bizottsá­gának titkára( Jerzy Waszczuk, a LEMP KB tagja, a KB titkársá­gának vezetője, LAicjan Biatkows- ki, a LEMP KB külügyi osztá­lyának első helyettes vezetője, Maciej Wirowski, a Miniszterta­nács tervbizottságának elnökhe­lyettese. A tárgyalásokon kölcsönös tá­jékoztatás hangzott el a két párt legutóbbi kongresszusán hozott határozatok végrehajtásáról, a két országban folyó szocialista épí­tőmunka helyzetéről és fő fela­datairól. A magyar és a lengyel vezetők széles körű eszmecserét folytattak az MSZMP és a LEMP, illetve a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság együttműködéséről, és a nemzet­közi helyzet, valamint a kommu­nista és munkásmozgalom idő­szerű kérdéseiről. Megelégedéssel állapították meg, hogy országaik népei ki­emelkedő sikereket érnek el a párt vezetésével a fejlett szocia­lista társadalom építésében, az MSZMP XI. és a LEMP VII. kongresszusán kijelölt célok va­lóra váltásában. A két párt és kormány veze­tői megállapították, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Len­gyel Népköztársaság sokrétű együttműködése eredményesen fejlődik a proletár internaciona­lizmus elvei alapján, a kölcsönös érdekeknek és közös céloknak megfelelően. A két ország párt- és állami vezetőinek rendszeres találkozói jól szolgálják a kapcsolatok fo­lyamatos fejlődését és hozzájá­rulnak a szocialista országok egy­ségének, testvéri együttműködésé­nek szüntelen erősödéséhez. A magyar és a lengyel vezetők hangsúlyozták, hogy a rendszere­sen megtartott magasszintű ta­lálkozók megállapodásai a gazda­sági együttműködésről sikeresen teljesülnek. Dinamikusan fejlő­dik az árucsere-forgalom a két ország között, növekszik a ter­melési szakosítás és ipari koope­ráció szerepe országaik gazdasá­gi együttműködésében. A megkö­tött egyezmények, s a kétoldalú kapcsolatok bővítésére tett egyéb intézkedések kedvezően hatottak a két ország közötti gazdasági együttműködés sokrétű fejlődésé­re. A találkozó során megállapítot­ták, hogy még további lehetősé­gek vannak a kölcsönösen elő­nyös gazdasági kapcsolatok bő­vítésére, különösen a gépipar, a vegyipar, a közű ti.. Járműipar, az elektronikai és orvosi " berende­zések gyártása területén. Meg­állapodtak abban, hogy további kezdeményezéseket tesznek a két ország vezető szerveinek, gazda­sági minisztériumainak szorosabb együttműködésére, s hogy a két ország illetékes állami szervei dolgozzanak ki hosszú lejáratú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési programot az 1990-ig terjedő időszakra. A tárgyalásokon a két fél kép­viselői kifejezésre juttatták, hogy az eddigi szilárd alapokon to­vább erősítik a pártjaik, orszá­gaik, népeik közötti sokoldalú kapcsolatokat és együttműködé­süket. A magyar és a lengyel vezetők megkülönböztetett figyelmet for­dítanak a szocialista országok kö­zössége egységének erősítésére, s hozzájárulnak a Varsói Szerződés tagállamai politikai, védelmi szövetségének erősítéséhez, a KGST-ben megvalósuló szocia­lista integráció fejlesztéséhez. A találkozó résztvevői teljes egyetértésben állapították meg, hogy a jelenlegi világhelyzet fő jellemzője változatlanul az eny­hülés. amelynek előmozdításában meghatározó szerepet tölt be a Szovjetunió és a többi szocialista ország békepolitikája, közös erő­feszítése, amely élvezi a világ ha­ladó, imperialistaellenes erőinek rokonszenvét és támogatását. Hangsúlyozták annak szükséges­ségét, hogy valamennyi békesze­rető erővel együtt határozottan fellépjenek az enyhülési folyamat fékezésére irányuló minden te­vékenységgel szemben. A magyar és a lengyel vezetők kifejezték készségüket, hogy to­vábbi közös erőfeszítéseket tesz­nek az európai béke és biztonság megszilárdításáért. Támogatják a helsinki záróokmányt aláírók részvételével Belgrádban meg­kezdődött találkozó kohstruktív és eredményes munkáját szolgá­ló törekvéseket. Síkraszállnak a fegyverkezési hajsza megszünte­téséért, a leszerelésre vonatkozó átfogó kezdeményezések megva­lósítása mellett. Megállapították, hogy a nemzetközi béke és biz­tonság, az általános leszerelés szempontjából kiemelkedő jelen­tősége van a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról, vala­mint más fontos nemzetközi kér­désekről folyó ‘ szovjet—amerikai tárgyalásoknak. Kifejezték óha­jukat és bizakodásukat, hogy a Szovjetunió és az USA közötti tárgyalások a realitások figye­lembevételével, az egyenlő biz­tonság elvének tiszteletben tar­tásával eredményesen zárulnak. Huszonnyolc évvel ezelőtt alakult meg a Német Demokrati­kus Köztársaság az első szocialista állam német földön. Az elmúlt történelmileg rövid időszak alatt területén a német történelemben egyedülálló változások mentek végbe. A nép kezébe vette sor­sának irányítását és ma a Német Demokratikus Köztársaság a vi­lág legfejlettebb tíz ipari államá­nak egyike. A fejlett szocialista társadalom építésén munkálko­dik, nemzetközi elismerésnek, és tekintélynek örvend. A Német Szocialista Egységpárt Vili. kongresszusa 1971. júniusá­ban főfeladatként szabta meg a nép anyagi és kulturális életszín­vonalának növelését. Ennek érde­kében a termelés nagyarányú fej­lesztését, a hatékonyság növelé­sét, a tudományos-technikai hala­dás és munka termelékenységé­nek fokozását tűzte ki célul. A párt IX. kongresszusa 1976 máju­sában megerősítette e határozato­kat és további átfogó szociálpo­litikai intézkedések megvalósítá­sáról döntött. Az 1976—1980-as ötéves tervvel a Német Demokra­tikus Köztársaság folytatja azt a folyamatos és sikeres gazdasági fejlesztést, amely a szocialista né­met államot jellemzi. Az ipar bruttó termelése 1949 óta 22 mil­liárd márkáról 251 milliárd már­kára emelkedett. A nemzeti jöve­delem csupán 1970 és 1975 között 30 százalékkal nőtt. A kiskeres­kedelmi forgalom az 1949-es 13,8 m.illiárd márkáról 1976-ra 85,4 milliárd márkára növekedett. Az NDK aktív nemzetközi te­vékenységet folytat és a különbö­ző társadalmi rendszerű orszá­gokkal való békés egymás mellett élés gyakorlatában, a többi szocia­lista országgal egyeztetett politi­kát követ. Élvezte és élvezi a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa és a Varsói Szerződés vé­delmi erejének támogatását, ak­tív szerepet vállal további erősí­tésükben, hatékonyságuk növelé­sében, a helsinki határozatok megvalósításában, az európai bé­ke és biztonság megteremtésében, az enyhülési politika valóra vál­tásában. Országainkat, népeinket és pártjainkat a szocializmus építé­se. a közös harcban született test­véri kapcsolatok fűzik össze. Ez jutott kifejezésre a magyar pért­és kormányküldöttség 1977. már­ciusi berlini látogatása alkalmá­val is. A látogatás kimagasló ese­ménye volt a két ország új, ba­rátsági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződésé­nek aláírása. Küldöttségünk veze­tője, Kádár János elvtárs a ber­lini nagygyűlésen joggal jelent­hette ki az egész magyar nép ne­vében: „A Német Demokratikus Köztársaság testvéri népe bizton számíthat arra, hogy a magyar kommunisták, a magyar dolgozók a jövőben is mindent megtesznek kapcsolataink elmélyítésére és bővítésére.” Nemzeti ünnepén szívből köszöntjük az NDK bará­ti népét, és kívánunk újabb si­kereket a szocializmus építésében. A magyar és a lengyel vezetők ismételten megerősítették népeik szolidaritását a függetlenségért, a nemzeti szuverenitásért és a társadalmi haladásért, a gyarmati uralom maradványainak felszá­molásáért és a fajüldözés ellen küzdő valamennyi nép iránt. Hangsúlyozták annak fontossá­gát, hogy a világban még meg­levő válsággócokat politikai tár­gyalások útján, az érintett álla­mod és népek valóságos érdekei­nek tiszteletben tartásával old­ják meg. A találkozón elégedetten szól­tak arról, hogy a kommunista és munkásmozgalom ereje, befolyá­sa világszerte növekszik. Hang­súlyozták, hogy iá kommunista és munkáspártok testvéri, interna­cionalista együttműködése és nemzetközi szolidaritása a mar­xista—leninista elvek alapján szüntelenül erősödik. Megálla­pították, hogy a testvérpártok közötti szolidaritás, a (két. és sok­oldalú vélemény- és tapasztalat- csere elengedhetetlen feltétele a közös célokért, a békéért, az enyhülésért, a nemzeti független­ségért és a társadalmi haladásért folytatott sikeres harcnak. Ezzel összefüggésben a két párt kép­viselői hangsúlyozták az európai kommunista és munkáspártok 1976. évi berlini értekezletén el­fogadott közös dokumentumban foglaltak megvalósításának je­lentőségét az európai béke, biz­tonság, együttműködés és a tár­sadalmi haladás szempontjából, A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkás­párt a jövőben is kész hozzájá­rulni a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom pártjai kö­zötti együttműködés és interna­cionalista szolidaritás erősítésé­hez. A két párt és a két ország né­pe a Szovjetunió kommunista pártjával, a testvéri szovjet nép­pel, az egész szocialista közös­séggel, valamint a világ haladó és békeszerető erőivel együtt készül a Nagy Októberi Szocialista For­radalom közelgő 60. évfordulójá­nak méltó megünneplésére. Az Októberi Forradalom lenini esz­méinek a megvalósítása a szocia­lizmus, a népek szabadsága és a béke erősítésének nagy ügyét szolgálja. A két párt és kormány vezetői­nek tárgyalásai a testvéri barát­ság és, a kölcsönös egyetértés szellemében zajlottak le, és min­den megtárgyalt kérdésben a né­zetek azonossága nyilvánult meg. A magyar és a lengyel vezetők találkozója hasznosan járult hoz­zá pártjaink, népeink testvéri ba­rátságának elmélyítéséhez, a két ország sokoldalú együttműködé­sének fejlődéséhez, a szocialista közösség egységének erősítéséhez, a világbéke ügyéhez. Edward Gierek, a LEMP Köz­ponti Bizottsága és a Lengyel Népköztársaság legfelsőbb álla­mi szerveinek nevében megújí­totta a magyar párt- és kor­mányküldöttség hivatalos len­gyelországi látogatására szóló meghívást. (MTI) Magyar vezetők üdvözlő távirata az NDK nemzeti ünnepe alkalmából ERICH HONECKER elvtársnak, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének WILLI STOPH elvtársnak, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének BERLIN Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa, népünk és a ma­gunk nevében meleg, elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókíván­ságainkat küldjük önöknek és a Német Demokratikus Köztársaság testvéri népének, a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 28. évfordulója alkalmából. Népünk őszinte megbecsüléssel és tisztelettel tekint szövetségese, a Német Demokratikus Köztársaság népének kiemelkedő sikerekben gazdag országépítő munkájára, amelyet a Német Szocialista Egység­párt vezetésével folytat. Országuk dinamikus fejlődése, a szocialista demokrácia kiteljesülése, a nép anyagi és kulturális színvonalának növekedése, a fejlett szocialista társadalom kibontakozásának beszédes bizonyítékai. Hozzájárulása a béke és biztonság megszilárdításához, a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért és a szocializmus ügyéért vívott harchoz világszerte elismerést váltott ki. Az első né­met munkás—paraszt állam nemzetközi tekintélye a szocialista közös­ség országai, a világ haladó erői növekvő befolyásának fontos ténye­zője. örömünkre és megelégedésünkre szolgál, hogy kölcsönös törekvé­seinknek megfelelően együttműködésünk az élet minden területén fejlődik, elmélyül népeink barátsága. Méltó keretet és kiváló alapot teremt ehhez a párt- és kormányküldöttségünk ez évi berlini látoga­tása alkalmából aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés, amely még szorosabbá teszi országaink és népeink testvéri összefogását, elősegíti nemzeti céljaink megvalósítá­sát, tovább erősíti a szocialista közösség országainak összeforrottságát és hozzájárul Európa békéjéhez és biztonságához. Nemzeti ünnepükön kívánjuk önöknek és a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népének, hogy további kimagasló eredményeket érjenek el a Német Szocialista Egységpárt IX. kongresszusán elfoga­dott határozatok valóra váltásában, hazájuk felvirágoztatásában, a szocializmus és a béke ügyének szolgálatában. Budapest, 1977. október 7. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCÉI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Fogadás az NDK nagykövetségén Gerhard Reinert, a Német De­mokratikus Köztársaság budapes­ti nagykövete az NDK megalaku­lásának 28. évfordulója alkalmá­ból csütörtökön fogadást adott a nagykövetségen. A fogádáson részt vett Sarlós István, az- MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára, Borbély Sán­dor, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, Cseterki Lajos, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Raffai Sarol­ta, az országgyűlés alelnöke. Sze­kér Gyula, a Minisztertanács el« nökhelyettese, Bíró József, külke. reskedelmi miniszter, Polinszky Károly, oktatási miniszter, Ró ez Pál külügyi államtitkár, valamint politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi életünk sok más ve­zető személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomá­ciai képviseletek sok vezetője; tagja. (MTI) Ünnepségek Berlinben Megkezdődtek tegnap a Német Demokratikus Köztársaság nem­zeti ünnepének, a köztársaság ki­kiáltása 28. évfordulójának ün­nepségei. A kialakult hagyomá­nyoknak megfelelően tábornoko­kat és tengernagyokat neveztek ki, átadták a nemzeti díjakat és az NDK magas állami kitüntetéseit. Csúcspontjára érkezett a berlini ünnepi napok eseménysorozata is. Ma délelőtt Berlinben megtartják az NDK Nemzeti Néphadseregé­nek díszszemléjét, s a népünnepé­lyek sorozatának lezárása után az NSZEP Központi Bizottsága, az NDK Államtanácsa és a kormány nagyszabású fogadást rendez. \ J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom