Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-30 / 256. szám

• Ünnepi munkásgyűlésen avatták (el a 4,3 milliárd forintos beruházással felépült dunaújvárosi hullám papírgyárat. Képünkön: Az új üzem egyik irányitóközpontja. (Telefotó — MTI — KS.) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Felavatták a dunaújvárosi hullámpapirgyárat November 7-e előtt befejezik a búza vetését n*- • M t- rH>‘— Kedvező körülmények között, a tavalyinál gyorsabb ütem­ben halad a termés betakarítása, a talajmunka és a vetés. Október első felében földbe került a rozs, az őszi árpa, a tri- ticale vetőmagja, a hónap utolsó napjaira pedig a búza 95 százaléka. A legfontosabb őszi kalászos vetése ily módon még november 7-e előtt befejeződik. Raktárban vagy biztonságos helyen van a burgonya, a szó­ja, a napraforgó, valamint a silónak termesztett kukorica. A vetésterület 80 százalékáról gyűjtötték össze a cukorrépát, amelynek szedése a termelők és a feldolgozó üzemek közö­sen egyeztetett ütemterve szerint történik. Az állami és szö­vetkezeti gazdaságok, valamint a kistermelők eddig összesen 100 ezer hektárról takarították be a kukorica szemtermését. A kertészeti növények közül a szőlőnek, téli almának 98 szá­zalékát szüretelték le október 28-ig. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA mi ii—i. ii. i . A Kiskunhalasi Állami Gazdaság XXXII. évf. 256. szán, Árai 90 fillér 1977. október 30. vasárnap SfÄW^szaz'mSfmeghlla! Á Vöröskereszt kongresszusa A Parlament kongresszusi termében szombaton megkezdő­dött a Magyar Vöröskereszt V. kongresszusa. A több mint ezer résztvevőt, köztük a csaknem 500 küldöttet, a hazai és külföldi vendégeket, az országos főhatóságok, a társadalmi és tömegszervezetek, intézmények képviselőit dr. Gegesi Kiss Pál, a Vöröskereszt elnöke üdvözölte. A kongresszus elnökségében helyet foglalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Zsögön Éva egészségügyi államtitkár, Király Andrásné, a budapesti párt- bizottság titkára, továbbá politikai, társadalmi, tudományos életünk számos vezető személyisége. Az első sorokban foglaltak helyet a külföldi vendégek: a bolgár, a csehszlovák, a jugoszláv, az NDK-beli, az osztrák, a román, a szovjet és a vietnami testvérszervezetek képvise­lői. Az elnöki megnyitó után meg­választották a kongresszus mun­kabizottságait, majd Hantos Já­nos. a Magyar Vöröskereszt fő­titkára mondotta el szóbeli ki­egészítőjét az országos vezetőség beszámolójához, amelyet írásban előzőleg eljuttattak a küldöttek­hez. A nemzetközi munkáról szólva a beszámoló kiemelte, hogy a Magyar Vöröskereszt a két kongresszus közötti időszakban tovább törekedett nemzetközi kapcsolatai szélesítésére. Számot­tevően fejlődött a szolidaritási tevékenység. Az eltelt négy és fél év alatt 60 alkalommal 32 országba több mint 51 millió fo­rint értékben továbbítottak se­gélyküldeményt a fegyveres konfliktusok, a természeti csa­pások áldozatainak, a megsegíté­sére. Az egészségnevelési munka ki­emelt tartalmi kérdése az egész­séges életmódra nevelés volt. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak az egészségvédelmi­egészségnevelési tanfolyamok szervezésére. Négy év alatt mind a tanfolyamok, mind az azokon részt vevők száma megkétszere­ződött, tavaly 16 723 tanfolyamon 424 128 hallgató vett részt. Hangsúllyal szólt a beszámoló a Vöröskereszt családvédelmi munkájáról. Kiemelkedő részt vállalt a Vö­röskereszt az idős korúak házi gondozásában. 1975 végén az or­szágban 651 hivatásos gondozónő tevékenykedett, míg a rendsze­res .gondozást végző vöröskeresz­tes aktivisták száma 18160 volt, mintegy 24 ezer idős embert gondoztak otthonukban. Fontos lépés volt, hogy a fel­nőttvédelmi szociális gondoskodás állami feladatainak társadalmi segítésére együttműködési meg­állapodást kötöttek az egészség- ügyi minisztériummal, nagy fi­gyelmet fordítottak arra, hogy az aktivistákat megfelelően felké­szítsék erre a munkára. Tavaly több mint ezer házi betegápolási tanfolyamon 23 ezren vettek részt. A IV. kongresszus óta tovább szélesedett a térítésmentes vér­adó-mozgalom, s négy év alatt az ily módon adott vér mennyi­sége 23 500 literrel nőtt. Tavaly a térítésmentesen adott vér ará­nya vidéken 95,4, Budapesten 60 százalék volt. A lakosság részvé­teli aránya országosan egyenlete­sen növekvő tendenciát mutat. A Vöröskereszt másik hagyo­mányos tevékenysége, az elsőse­gélynyújtás fejlesztésére kidol­gozták a képzés egységes rendsze­rét, amely a fokozatosság elvét figyelembe véve több fokozatú kiképzést jelent. Jellemző a fej­lődésre, hogy míg 1973-toan 2242 tanfolyamon 86 és fél ezer hall­gatót képeztek ki, tavaly már 5850 tanfolyamon több mint 114 ezer hallgatót. Hantos János szóbeli kiegészí­tőjében a többi között beszámolt a Vöröskereszt XXIII. nemzetkö­zi konferenciájáról, amely egy héttel ezelőtt fejezte be munká­ját Bukarestben. A tanácskozás egyik fő feladata az volt, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt évek óta folyó újraértékelését lezárja. Olyan határozatok születtek, amelyek a Vöröskereszt társadal­mi szerepének továbbfejlesztését szolgálják. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy a kongresszus abban az időszakban tanácskozik, ami­kor a világ haladó erői földünk minden táján megemlékeznek a történelmet formáló forradalom évfordulójáról. — A szocializmus eszméi 60 év alatt földünk — mondhatni — legrejtettebb zugában is vonzást gyakorló politikai erővé váltak. Ezt a feltartóztathatatlan folya­matot a szocializmus társadalmi igazságosságával, a tömegek al­kotó erőit felszabadító hatásával, valóságos demokratizmusával és humanizmusával magyarázhat­juk. A szocializmus és a huma­nizmus édestestvérek. A Magyar Vöröskereszt szép hivatása, hogy a szocializmus építését a humanizmus alapján az emberi értékek maradéktalan érvénye­sülését ösztönözve támogassa. Az országos számvizsgáló bi­zottság beszámolóját Tóth Kál- mánné. a bizottság elnöke ter­jesztette be, majd Gyüszü Mik­lós, a Magyar Vöröskereszt fő­titkárhelyettese terjesztette be az új alapszabály-tervezetet. Ezt követően megkezdődtek a hozzászólások. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága nevé­ben Sarlós István üdvözölte a kongresszust. — Meggyőződésem, hogy a Vö­röskereszt sajátos érdekvédelmi szerv — hangsúlyozta. — Min­denki legfontosabb érdekét. az egészségét védi. nem csupán a káros külső hatásokkal szemben, hanem sokszor a bajba jutott, megbetegedett ember egészségét a saját helytelen magatartásával, felfogásával szemben. Kevesebb lenne a gond és kevesebb az ör­vösök munkája, ha mindenki úgy élne, ahogy azt a szocializmust építő társadalom emberétől el kell várnunk. — Helyes a Magyar Vöröske­reszt minden, a szocialista csa­ládeszme elterjedése érdekében kifejtett tevékenysége — hang­súlyozta Sarlós István. — Társa­dalmunk fontos és szilárd alap­ja a szocialista család. Szándéko­san használom a szocialista jel­zőt. Az általunk elfogadott csa­ládeszme nagyobb igényű, mint a polgári társadalom családesz­méje. Mi fontosnak tartjuk, hogy a család szoros kötelékben éljen együtt, 'de azt is fontosnak tart­juk, hogy erre megfelelő körül­mények között kerüljön sor. Ezért szerepel fejlesztési programjaink­ban mindig a legfontosabb célok között a lakásépítés. Mi is fon­tosnak tartjuk, hogy a szeretet szálai kössék össze a család tag­(Folytatás a 2. oldalon.) dó termést hoztak hektáronként. A jelentősebb fagykárt szenvedett fajták viszont félterméssel fizet­tek. Hasonló a helyzet a Körösi Állami Gazdaságban, amelynek ültetvényét háromszor érte sú­lyos fagy tavasz óta. Ebben a nagyüzemben október végéig tart a szőlőszüret. A 85 mezőgazdasági üzemmel szerződéses kapcsolatot tartó Kö­zép-magyarországi Pincegazdaság szeptember elején kezdte meg a szüreti felvásárlást. A szüret de­rekán naponta 30 ezer mázsa sző- ‘ lót dolgozott fel. Ezekben a na­pokban is 15—20 ezer mázsa az átvétel a pincegazdaság telepein. Napjainkig 610 ezer hektoliter a szüreti felvásárlás eredménye, amelynek csaknem egész mennyi­sége a gazdaságokkal kötött ter­mékértékesítési, valamint társa­sági szerződés alapján jut el a bőripar^ megyei vállalatához. Ed­dig 17 'mezőgazdasági üzem kö­tött társasági szerződést a Közép­magyarországi Pincegazdasággal. Közöttük olyan jelentős szőlőter­mesztők, mint az Izsáki Állami. Gazdaság, az Állampusztai Cél­gazdaság, Kecskemét hét szövet­kezete. továbbá az izsáki. az or­goványi, a lászlófalvi közös gaz­daság. A szőlőszüretnél, -átvételnél sok­kal nagyobb gondot Okoz ezekben a napokban a téli alma felvásár­lása a hónapok óta tartó láda­hiány miatt. Különösen a bajai járásban állította szinte megold­hatatlan feladat elé az almater­mesztő nagyüzemeket. Üjabban 50 ezer almásládát kapott a keres­kedelem, amely enyhítette a gön­gyöleghiányt. A megyében elég számottevő paradicsom alakú paprika termésből október 28-lg 13 870 tonnát vásárolt meg a ke­reskedelem. Sajnos, a termés en­nél nagyobb, és az értékesítés he­teken keresztül szinte lehetetlen volt. Az utóbbi napokban meg­nőtt a külföldi kereslet a magyar paradicsompaprika-szelet iránt. Ez az értékesítési lehetőség meg­gyorsíthatja a gazdaságokban még kint levő termés átadását. Sajnos, időközben tönkre ment elég jelentős mennyiség, ami a termelőnek, a forgalmazónak egy­aránt kárt okozott. A tanulságát minden bizonnyal levonják a ke­reskedelmi szervek és mindazok, akik ezért felelősek. K. A. • November 7-e előtt földbe k»> rül a kenyérnekvaló magja a bort tál Erdei Ferenc TermelőszövafJ kezetben. • Naponta 6—7 ezer máz» eei4 lót vettek át a Közép-magyarét^ szági ^Pincegazdaság izsáki pltil cészetében. • A kiskunfélegyházi Lenin Tsz-ben a kukorica­szárat is gondosan összegyűjtik és besilózzák. Jó minőségű takarmány lesz belőle. • Üjabban a tartósítóipar is keresi a paradicsomi paprikát. Képünkön a Zöldért felvásárló telepéa # Szigetvári Konzervgyár szállítmányát készítik oil] Politikai kérdés Amikor az idén végzett po­litikai munkát értékelik Bács- Kiskun megye ipari üzemei­nek pártszervezetei, jelentős sikerekről adhatnak majd szá­mot. Fontos eredményként könyvelhetik el például. hogy a pártellenőrzés, a gazdasági és műszaki vezetés beszámoltatá­sa nyomán tovább javul az üzem- és munkaszervezés. Vagy, hogy a dolgozók kez­deményezései, javaslatai közül sokkal több valósult meg, te­hát előbbre léptek az üzemi demokrácia szélesebb körű ki­bontakoztatása terén is. Mind­ez pedig jótékonyan hatott a munkahelyi légkörre, csökkent a munkaerő vándorlás, javult a dolgozók hangulata, munka­kedve. Az üzemi pártszervezetek politikai tevékenységének leg­nagyobb sikere nyilvánvalóan a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kibontakozott mun­kaversenyben tükröződik. Túl­zás lenne természetesen azt ál­lítani, hogy ez év elején el­kezdtek agitálni a kommunis­ták, s erre az egész üzem kol­lektívája egy emberként csat­lakozott a csepeli felhíváshoz. Arról van inkább szó, hogy a hosszú évek alatt szívósan vég­zett politikai munka gyümöl­cse érett be, amikor a mun­kások, a szocialista brigádok tagjai már az első hívó szóra öntudatosan, s valóban gyors egymásutánban tették meg vállalásaikat a jubileumi év­forduló megünneplésére. A munkaversenyben elért nagyszerű eredmények azt iga­zolják, hogy a politikai mun­kások sem pihentek az elmúlt hónapok alatt. A menetközben megtetézett munkafelajánlá­sok, a váratlanul felbukkanó nehézségek leküzdése a terme­lésben, újabb és újabb erőpró­bát követelt. És elmondhatjuk, sohasem a csüggedés, hanem a lelkesedés volt a jellemző, mert az üzemek kommunistái nemcsak agitáltak. hanem, ha kellett, példát is tudtak mu­tatni a munkában. Most, a forradalmi évfordu­ló megünneplésének előesté­jén nyugodt szívvel vehetjük számba az elért eredményeket. Jóleső érzéssel gondolhatunk vissza többek között arra is, hogy a nagy mezőgazdasági termés betalcarításában, szál­lításában, feldolgozásában nem maradtak magukra a gazdasá­gok, a feldolgozó ipar munká­sat. Intézmények és más ipari üzemek dolgozói siettek sza­bad szombatjukon, vagy kom­munista műszakokban a föl­dekre, a konzervgyárba men­teni a termést. Példákat azon­ban a termelés más területei­ről is lehet sorolni. A jubileumi verseny idő­szaka rövidesen véget ér, az esztendő azonban még nem. A csepeli munkások az MSZMP Központi Bizottságához irt le­velükben annak a szándékuk­nak adtak kifejezést, hogy a versenyt tovább folytatják az idei, sőt az V. ötéves tervelő­irányzatainak túlteljesítéséért. Bács-Kiskun megye üzemi pártszervezeteiből érkeztek már jelzések, hogy követik az újabb csepeli kezdeményezést. A kommunisták, a pártszer­vezetek politikai irányítása mellett működő szakszerveze­tek, KISZ-szervezetek előtt most az a feladat áll, hogy a hátralévő hetekben az egész évi termelési tervek teljesíté­sére mozgósítsák az üzemek dolgozóit. Nyilván, ez mennyi­ségileg nem is okoz nehézsé­geket, hiszen a verseny len­dülete még tart, s az újabb vállalások nyomán nem is fog csökkenni. Mégis érdemes megfontoltan, céltudatosan meghatározni a tennivalókat, mind a gazdasági és műszaki vezetés pártellenőrzése, mind a műhelyek kollektíváinak cél­kitűzéseit illetően. Fontos politikai kérdés pél­dául, hogy a tervteljesítést ne csupán a vállalati gazdálkodás összefüggéseiben, hanem a más vállalatokkal szembeni kö­telezettségeket is figyelembe véve, az egész népgazdaság ér­dekeit kell szem előtt tartant. Röviden szólva helyenként baj van a kooperációs kötelezett­ségek teljesítésével. Vannak üzemek, amelyek azért nem tudják teljesíteni tervüket, mert egyik-másik gyár nem küldi idejében a szükséges al­katrészeket. Lényeges tehát, hogy a politikai munka ilyen szempontokat is figyelembe véve a szállítási határidők pontos betartására mozgósít­son. így érhető el, hogy ne csak a vállalati, hanem az egész népgazdasági terv is ma­radéktalanul teljesítve legyen. N. O. SaBHi BOOBHHHKü v .. Petőfi NÉPE A SZŐLŐSZÜRET UTOLSÓ SZAKASZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom